Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Északnyugati-Kárpátok II. (Nyugati-Kárpátok).

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Északnyugati-Kárpátok II. (Nyugati-Kárpátok)."— Előadás másolata:

1 Északnyugati-Kárpátok II. (Nyugati-Kárpátok)

2

3

4

5

6 Külső-vonulat: Kis-Kárpátok, Inovec, Sztrázsó, Kis-Fátra, Liptói-havasok, Magas-Tátra Belső-vonulat: Tribecs, Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra Gömör-Szepesi-érchegység

7 Kis-Kárpátok A Duna és a Myjava f. között. A Dévényi-szorostól ÉK-i irányban 70 km hosszan, 10–20 km szélességben húzódik. Legmagasabb csúcsa a Viszoka (Vysoká), 754 m. Főként gránitból épül fel.

8

9 Inovec - A Vág és a Nyitra völgye között, É-D-i irányban - Inovec, 1042 m - Gneisz, csillámpala, gránit, rajta triász-jura mészkő és dolomit

10 Sztrázsó-hegység ÉK-DNy-i irányban a Vág mentén húzódik Zsolna és Trencsén között. Keleti szomszédjától, a Kis-Fátrától a Rajeci-medence és a Facskói-hágó (802 m) választja el, DK-en a Felső-Nyitra medencéje, D-en a Kisalföldhöz tartozó Báni öblözet határolják. Uralkodóan az ÉNy-i-Kárpátok buroktakaróihoz tartozó középidei üledékek (homokkő, mészkő, márga, dolomit) építik fel, a hegység alapját képező kristályos kőzetek csak a hegység DK-i részén az ún. Kis-Magura területén emelkednek felszínre. Legmagasabb pontja a Sztrázsó-hegy 1213 m középsőtriász mészkő takaróroncs. Vágbeszterce és Zsolna között a szirtöv áthúzódik a Vág K-i oldalára is. A jura-kréta meszes konglomerátumból és homokkőből az erózió érdekes sziklaalakzatokat formált (Szulyói-sziklák) ki.

11

12 Kis-Fátra A Rajcsanka, Turóc, Árva és Varinka folyók völgyei között. DNy–ÉK-i irányban 60 km hosszan, 10–30 km szélességben húzódik. A Vág Sztrecsnói-szorosa két részre osztja. D-i része az alacsonyabb Rajeci- havasok (Vel'ká Luká, 1476 m), É-i része a magasabb Kriván-Fátra (Nagy Kriván, 1709 m). Főként gránitból áll, de É-i részén nagyobb foltokban mészkő, dolomit, márga és homokkő is található.

13

14

15

16

17

18 Liptói-havasok Gyűrt, takarós szerkezetű magashegység. A Tátrai-takarórendszer gránit és gneisz kőzeteiből épül fel. A kristályos és metamorf kőzetekre északon rátolódtak a Fátrai- és Garami-takarórendszer üledékes kőzetei, főleg középidei mészkövek és dolomitok. 37 km hosszú főgerince a pleisztocénben eljegesedett. Eljegesedése kisebb mértékű volt, mint a Magas-Tátráé. A gerinc alatti firngyűjtőkből kiinduló 4-5 km hosszú jégárak m tszf. magasságig ereszkedtek le. A kárfülkék közt kanyargó éles sziklagerincből emelkednek ki a hegység legmagasabb csúcsai, a Banikov (2178 m), a Hegyes-Rohács (2084 m), a Jakubina (2194 m) és a Bystrá (2248 m). Lengyelországba átnyúló ÉK-i része vízben szegény, karsztos magashegység.

19

20 Magas-Tátra gyűrt, takarós szerkezetű magashegység. Csaknem 2000 m-es lejtőkkel emelkedik ki a Liptói-, Szepességi- és Nowytargi- medencékből. A Tátrai-takarórendszer gránitos kőzeteiből álló hegység éles jégformálta sziklagerince É felé nyitott patkót formálva, 26 km hosszan húzódik a Laliove- hágó (Liptói-havasok) és a Kopa-hágó (Bélai-Tátra) között. A hegység legmagasabb csúcsai részben a főgerincből (Tengerszem-csúcs– Rysy 2499 m, Gerlachfalvi-csúcs–Gerlachovskỳ štít 2655 m, Jégvölgyi-csúcs– Ladovỳ štít 2627 m) részben az abból D felé kiágazó oldalgerincekből (Kriván 2494 m, Nagyszalóki-csúcs–Slavkovskỳ štít 2452 m, Lomnici-csúcs–Lomnickỳ štít 2634 m, Késmárki-csúcs–Kežmarskỳ štít 2558 m) emelkednek ki. É-on, a patkó belsejében összefolyó jégárak alakították ki leghosszabb gleccserét, amely km hosszú lehetett, és a Bielavoda-völgybe nyúlt le. A hegyég D-i oldalán sugarasan széttartó kisebb jégárak alakultak ki, amelyek 1000 m körüli magasságban végződtek el. E jégárak vésték ki legszebb teknővölgyeit (Menguszfalvi-v., Nagy- és Kis-Tarpataki-v.). A jégárak elolvadása után keletkezett lépcsőkön zuhatagokat alkotva (Tarpataki-vízesések, Fátyol-vízesés a Mlinica-völgyben, a Nagy-Lengyel-tó vizét levezető patakon a Siklawa-vízesés) futnak le a kis patakok.

21 A teknővölgyek völgyfőiben számos sziklamedencés tó, tengerszem alakult ki. A tátrai tavak közül a legnagyobbak az É-i, Lengyelországhoz tartozó völgyekben találhatók (Halas-tó, felszíne 34,5 ha, mélysége 50,8 m; Nagy-Lengyel-tó, felszíne 34,1 ha, mélysége 79,3 m). A D-i oldal sziklamedencés tavai a Nagy-Hincó-tó kivételével lényegesen kisebbek. A Furkota-völgy Wahlenberg tava 2154 m magasságával az egész Tátra legmagasabban fekvő tava. Végmoréna sánc gátolta el (holtjég tó) az alacsonyabban fekvő Csorba-tó medencéjét, a Poprádi-tó vizét pedig a Menguszfalvi-völgy gleccserének oldalmorénája duzzasztotta fel. Növénytakarójában figyelhető meg a legteljesebb függőleges övezetesség a Kárpátokban. A bükkösök és elegyes erdők keskeny öve fölött a fenyvesek, amelyben a lucfenyő az uralkodó és a felső erdőhatárig, 1500 m magasságig tart. Feljebb a törpefenyő alhavasi övébe megy át. A törpefenyő összefüggő határai felett a havasi gyepek öve kezdődik, végül a sziklahavasok következnek.

22

23

24

25

26

27

28

29 BELSŐ-VONULAT Tribecs Főtömegét a Tátrai-takarórendszerhez tartozó kristályos és metamorf kőzetek építik fel, amelyekre gyűrt takarókként középidei üledékes kőzetek tolódtak a kréta végi hegységképződés idején. A hegység középső részében granodiorit és diorit van felszínen, ÉK-i részét főleg metamorf kőzetek alkotják. A triász, jura és kréta üledékek a hegység peremvidékén maradtak meg, ahol kisebb mértékű volt a lepusztulás. A karbonátos fedőkőzetek felszíne karsztosodott, kisebb barlangok is kialakultak bennük. Az egész hegység erősen tektonizált, kereszttörések mentén rögökre tagolódik. A rögök a Kisalföld É-i peremén lépcsőzetesen emelkednek ki a Nyitramenti-síkság alluviumából és keskeny, hosszanti hegyvonulatot alkotnak a Nyitra és a Zsitva között. Szelíden lejtősödő, erdővel borított legmagasabb tetői (Tribecs-tető 829 m) a hegység granodioritból álló középső részén emelkednek. A széles lekerekített hátak és tetők a hegység felemelt tönkjellegéről tanúskodnak.

30 A Tribecs-hegység 1. gránit, 2. gneisz és csillámpala, 3. permi és triász képződmények, 4. üledékes burok, 5. Krizsna-takarórendszer, 6. Kócs-takaró, 7. neogén vulkáni képződmények

31 Nagy-Fátra Besztercebányától É felé a Vág völgyéig, Ny-on a Turóci-medencéig terjed. Az Alacsony-Tátrától a Revuca és a Starohorska-patak völgye, D-i szomszédjától, a vulkánikus Körmöci-hegységtől a Bystrica-völgy választja el. a Tátrai aljzattakaró gránit, gneisz és csillámpala kőzetei csak a hegység É-i részén bukkannak felszínre egy kis foltban az ún. Lubohnyai-masszívumban. A hegység nagyobbik részét középidei üledékes kőzetek, homokkövek, palák, mészkövek és dolomitok építik fel, amelyek takaróredőkbe gyűrve (Fátrai- és Garami-takarórendszer) rátolódtak és betakarják az idősebb kőzeteket rejtő aljzattakarót. Legmagasabb tetői (Ostredok 1592 m, Krížna 1574 m, Suchý 1550 m, Ploská 1532 m) a hegység D-i részén összefüggő vonulatot alkotnak. A Ploská-csúcstól a Vág völgye felé tartó Lubohnyai-völgy valósággal kettészeli a Nagy-Fátra É-i részét és feltárja az üledékes takaró alatt rejtőzködő kristályos kőzeteket.

32

33

34 Alacsony-Tátra A Fekete-Vág és a Garam völgye között, a Stureci-hágótól (1010 m) a Popova- hágóig (1055 m) kb. 95 km hosszú, szélessége km. Főgerince (gneisz, kristályos palák, gránit, granodiorit) üledékes köpenyből emelkedik ki. Az Ördöglakodalma-hágó Ny-i és K-i részre osztja. A Ny-i a magasabb (Gyömbér, 2043 m; Hopok, 2024 m; Deres, 2004 m), a K-i m (Király-hegy, 1948 m). É-i oldal triász mészkövén karsztos formakincs (Deményfalvi-barlangrendszer, 20,5 km ; zsombolyok- Stary hrad, 152,5 m)

35

36

37

38

39

40

41

42 Liptói-medence Zord éghajlatú medence az ÉNy-i-Kárpátok kristályos vonulatai között, melynek É- i határán a Chocs-hegység, a Liptói-havasok és a Magas-Tátra, D-i határán pedig az Alacsony-Tátra emelkedik. Az átlagosan 600 m tszf. magasságban fekvő medence alját harmadidőszaki tengeri és negyedidőszaki folyóvízi üledékek takarják. Fő folyója a Vág. Hullámos felszínébe a Liptóújvár (Lipt. Hrádok) közelében egy folyóvá egyesülő Fekete- és Fehér-Vág szép teraszos völgyet mélyített. A szomszédos Poprádi- medencétől az alacsony csorbai vízválasztó határolja el. A medence legmélyebb pontja 490 m magasságban Rózsahegynél (Ružomberok) van.

43

44 Szepességi-medence A felvidék legsűrűbben lakott, termékeny medencéje az ÉNy-i-Kárpátok kristályos és flis vonulatai között. É-on a Magas-Tátra és a Szepesi-Magura, D-en az Alacsony-Tátra és a Szepes- Gömöri-érchegység, K-en a Lőcsei- és Branyiszkói-hegység szinte teljesen körülzárják. Csak Ny-on nyitott a medence, a Liptói-medence felé nincs éles határa. A két medence határát a Poprád és a Vág alacsony vízválasztóján lehet kijelölni. A medence Ny-i részének főfolyója a Poprád, a Csorba-tó felől érkezik és a Magas-Tátra lábánál húzódó hordalékkúpok előterében K felé tart. Poprádnál ÉK felé fordul és szép teraszos völgyében kanyarogva folyik végig az Y alakban szétágazó medence alján. A medence K-i részének vizei a Hernádba ömlenek. Legmagasabb területe Poprád környékén ( m), legalacsonyabb pontja Szepesolaszinál van a medence DK-i sarkában, 385 m-es tszfm-ban.

45 Zsolnai-medence Kis hegyközi medence a Kis-Fátra, a Sztrázsói-hegység Szulyói- hegycsoportja, a Javornik és a Kisucai-hegység között. A Vág és három mellékfolyójának (Kiszuca, Rajcsanka, Varinka) alsó szakasza mentén alakult ki m tszfm.-ban. Szabálytalan alaprajzú medence, amely a mellékfolyók mentén messze benyúlik a szomszédos hegyvidéki területekre. A mellékfolyók mentén kialakult kis medencéket (Varinka-medence a Kis- Fátra előterében, Rajeci-medence a Kis-Fátra és a Szulyói-hegység között és a belőle kiágazó Deményi-medence) a Vág menti süllyedék kapcsolja egybe.


Letölteni ppt "Északnyugati-Kárpátok II. (Nyugati-Kárpátok)."

Hasonló előadás


Google Hirdetések