Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2008. február 22. Területi programozás és monitoring 1. Alapfogalmak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2008. február 22. Területi programozás és monitoring 1. Alapfogalmak."— Előadás másolata:

1 Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2008. február 22. Területi programozás és monitoring 1. Alapfogalmak

2 A szakpolitika (policy) „Egy kormány, párt, vezető által elfogadott és követett cselekvési irányvonal” (Oxford English Dictionary) jól definiált célja van politikusok alakítják ki, legitim jogi, pénzügyi, intézményi és terv eszközei vannak a tapasztalatok fényében idővel módosulhat A kohéziós vagy struktúra politika: - Európai Tanács által elfogadott - jogi (1080-83/2006 EK-rendeletek) - pénzügyi (Strukturális Alapok) - tervek (programok) - intézményei (Közösségi, tagállami szervezetek)

3 Az Amszterdami Szerződés 158. cikk szerint: „gazdasági és társadalmi kohéziójának megerősítése érdekében, a Közösség célul kell, hogy kitűzze az egyes régiók fejlettségi szintje közötti eltéréseknek és a leghátrányosabb helyzetű régiók – ideértve a vidéki területeket - elmaradottságának csökkentését”

4 Az EU költségvetése

5 Az EU strukturális politikájának eszközei Az EU régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése –Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 1975-től –Európai Szociális Alap (ESZA) ’60-as évektől –Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege (EMOGA) –Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) Kohéziós Alap (Maastrichti szerződés hozta létre) Európai Beruházási Bank (kedvezményes hitelek) közvetlen mezőgazdasági támogatás (EMOGA) egyéb közösségi források (EBRD stb.)

6 Az EU pénzügyi alapjai TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KOHÉZIÓS POLITIKA Strukturális Alapok 195 MRD EURO Kohéziós Alap 18 MRD EURO Európai Regionális Fejlesztési Alap (~45%) Európai Szociális Alap (~20%) Foglalkoztatás Humán erőforrás-fejlesztés Termelő beruházások Gazdasági infrastruktúra Környezetvédelmi és Közlekedési infrastruktúra Tevékenységek

7

8 EU működési alapelvek: ADDICIONALITÁS SZUBSZIDIARITÁS KONCENTRÁCIÓ PARTNERSÉG PROGRAMOZÁS NYILVÁNOSSÁG

9 További fogalmak: Fejlesztési terv (development plan) Intézményrendszer (institutions) Operatív program (operational program) Prioritás, prioritás tengely (priority, priority axe) Művelet (operation) Jogosultság (eligibility) és kedvezményezett (beneficiary) Közkiadás (public finance) Közreműködő szervezet (intermedier body) Célba juttatás (delivery) Célkitűzések (objectives) Strukturális Alapok (Structural Funds) Konvergencia (convergence)

10 2007-13 közötti célkitűzések 1.Célkitűzés: Konvergencia régió 2.Célkitűzés: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás 3.Európai Területi Együttműködés

11 1. célkitűzés Fokozatos leépítés (2005.12.31-ig) Fokozatos leépítés (2006.12.31-ig) Különleges program 2. célkitűzés 2. célkitűzés (részben) Fokozatos leépítés (2005.12.31-ig) Fokozatos leépítés r. (2005.12.31-ig) Jelmagyarázat Strukturális Alapok Európában 2000-2006

12 Terület szerinti jogosultság 2007-13

13 Strukturális Alapok területi szintjei Tervezési - statisztikai régiók (NUTS) –NUTS Imakrorégió (tartomány) terület: 68 100 km2, népesség: 4,2 millió –NUTS IIrégió terület: 23 000 km2, népesség: 1,8 millió –NUTS IIImikrorégió (megye) terület: 5 400 km2, népesség: 410 ezer –NUTS IVkistérségek –NUTS Vönkormányzatok Magyarország: 7 NUTS II. régió

14 NUTS régiók Magyarországon

15 ERFA támogatott területei és tevékenységei termelő befektetések (közvetlen támogatás) infrastruktúra (közlekedés, energia, kommunális) KKV számára nyújtott szolgáltatások (kockázati tőke, garancia) szakmai segítségnyújtás KKV versenyképességet K+F tevékenységet információs társadalom idegenforgalom fejlesztését környezetvédelmi fejlesztések természeti kockázatok megelőzése kulturális örökség megőrzése közlekedési beruházások energetikai beruházások oktatási beruházások egészségügyi és szociális infrastruktúra

16 Európai Szociális Alap 1.Munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképessége 2.Álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának és tartós munkaerő-piaci jelenlétének javítása 3.Hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése 4.Humán tőke fejlesztése (oktatási és képzési rendszerek, K+F) 5.Szociális partnerségek, egyezmények előmozdítása

17 ESZA TÁMOGATOTT TEVÉKENYSÉGEI 1. Személyek számára nyújtott támogatások: Oktatás és szakképzés, szakmai gyakorlat; foglalkoztatási és önfoglalkoztatási támogatások; K+F posztgraduális képzések, vezetők és szakemberek képzése; új foglalkoztatási lehetőségek (pl. szociális gazdaság terén). 2. Intézményrendszerek és struktúrák számára: Oktatás, képzés, szakképzés fejlesztéséhez (pl. tanároknak) Munkaügyi szolgálatok modernizációjához; A munka és a képző intézmények közötti kapcsolatok fejlesztéséhez; Munkaerő-piaci előrejelző rendszerek fejlesztéséhez: Idősebb munkavállalók teljes munkaidejű foglalkoztatása 3. További kísérő intézkedések: A kedvezményezetteknek nyújtott ellátás jellegű szolgáltatások; A tudatosság növeléséhez és a tájékoztatáshoz. Szakmai (szakértői) segítségnyújtás

18 Közösségi kezdeményezések A Strukturális alapokból finanszírozott programok –Az alapok költségvetésének kb. 5 %-a –Nemzeti/több ország összefogásával készült programozási dokumentumok, pályázati felhívások, a nyertes pályázatoknak más tagállamokkal is együtt kell működni Nemzetközi koordináció az ütemezésben és a tématerületeket illetően Más EU nyelveket is beszélni kell a résztvevőknek –Kötelező partnerség –Kísérleti jelleg, innováció Hangsúly a tájékoztatáson és az eredmények terjesztésén (disszemináció)

19 KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK 2007-től Interreg célkitűzéssé válik, Urban beépül a programokba, LEADER+ EMVA része, míg az EQUAL elvei beépülnek a programokba!

20 Kedvezményezett területek: <120fő/km 2 Kedvezményezett: helyi akciócsoportok Célja: helyi kezdeményezések támogatása - gazdasági diverzifikáció - térségi kapcsolatok erősítése - helyi szereplők együttműködése - kulturális és természeti örökség - gazdasági környezet erősítése Támogatható intézkedések: szakképzés és ismeretek megszerzése nemzetek közötti együttműködés és hálózatépítés újszerű projektek támogatása KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK LEADER+

21 KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK EQUAL CÉLJA: Transznacionális együttműködés új eszközök kifejlesztésére a munkaerő-piaci diszkrimináció és egyenlőtlenségek ellen vívott harcban.

22 AZ EQUAL TÁMOGATHATÓ CÉLJAI 1. Foglalkoztathatóság javítása - Munkaerőpiacra jutás és visszatérés - Munkaerőpiaci faj- és idegengyűlölet csökkentése 2. Vállalkozókészség fejlesztése - Vállalkozások létrehozásának elősegítése - Szociális gazdaság erősítése 3. Alkalmazkodóképesség fejlesztése - Élethosszig tartó tanulás elősegítése - Vállalkozások és munkavállalók adaptációja 4. Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség erősítése - Családi élet és a munka összehangolása, reintegráció - Nemek közötti esélyegyenlőség elősegítése

23 Kohéziós Alap Nagy infrastrukturális beruházási projektek a közlekedés és a környezetvédelem területén (min. 50 MEUR) –Projektgyűjtés ágazati stratégiák alapján: előterjesztés, lobbizás, egyeztetés Támogatás: 80-85% Egyensúly a két terület között Miért? –Probléma: maastrichti kritériumok (költségvetési deficit leszorítása) kontra hosszú megtérülési idejű projektek, környezetvédelmi előírások és a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen infrastrukturális beruházások Csak a tagállamoknak: GNP/fő közösségi átlag 90% alatt EU Bizottsághoz minden projektet felterjesztenek, egyeztetés

24 Horizontális politikák Fenntartható fejlődés „a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk" (Herman Daly) –gazdasági növekedés, társadalmi szolidaritás, környezetvédelem Esélyegyenlőség –Mindig vizsgálják a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének elősegítését, de ugyanilyen fontos a kisebbségek, fogyatékkal élők, egyéb hátrányos helyzetű csoportok szempontjából is

25 Esélyegyenlőség Esélyegyenlőség szempontjából pozitív projektek –Kifejezetten a hátrányos helyzetűek esélyhez juttatását segítik Esélyegyenlőség-orientált projektek –Pl. a városi művelődési központ akadálymentesítéssel egybekötött felújítása, korszerűsítése Az esélyegyenlőség szempontjából semleges projektek –De ezekben sem lehet negatív diszkrimináció

26 Két követelmény Egyenlő bánásmód politikája:nem lehet hátrányos módon megkülönböztetni senkit Esélyegyenlőség: több, mint a diszkrimináció mentesség: -adott célcsoport valós szükségleteinek feltárása -integrált, tehát valamennyi fontos szükségletre választ nyújtó megoldások De! A cél nem a hátrányos helyzetű csoportok mentesítése piaci elvárások, feladatok alól (pl. vizsgák alóli mentesség), hanem az egyenlő hozzáférés biztosítása a lehetőségekhez (pl. akadálymentesítés)

27 Környezeti fenntarthatóság célkitűzései I.A környezeti követelmények elfogadása és megtartása II.Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezeti állapot közötti egyensúly biztosítása III.Természeti erőforrások fenntartható használata IV.A meglévő értékek védelme és megőrzése V.A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása

28 Versenypolitika: az állami támogatások tilalmáról Állami források juttatása (állami, regionális és helyi költségvetési források, állami bankok és alapítványi források, stb.) profitorientált szervezeteknek –olyan gazdasági előnyt nyújt, mellyel a vállalat különben nem rendelkezne. –befolyásolja a vállalat és versenytársai között meglévő egyensúlyt. –kihatással van a tagállamok közötti versenyre és árucserére

29 Versenypolitika: kivonatosan az állami támogatások tilalmáról Kivételek: –Elmaradott térségek támogatása –Horizontális jogszabályok sajátos nehézségek megoldására (kis- és középvállalkozások támogatása, kutatás és fejlesztés támogatása, környezetvédelem támogatása, foglalkoztatási, képzési támogatások, stb.). –Ágazati jogszabályok „érzékeny” ágazatokban (szénipar, szintetikus rostok, autó- és hajóipar, mezőgazdaság és szállítás) “De minimis” szabály: kis összegű támogatások –Max. EUR 100.000 /vállalat/ 3 év –nem alkalmazható: szállítási ágazatban

30 Versenypolitika: közbeszerzés Közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletek –Legfontosabb az átláthatóság és az objektivitás Értékhatároktól függ az eljárás bonyolultsága Saját eljárásrend kialakítása –Egyszerű eljárás (3 árajánlat bekérése) –Egyszerű, nyilvános meghirdetéssel a nemzeti értékhatár fele fölött –Eljárás nemzeti értékhatár fölött: szakértővel –Egyszerűsített eljárás: oktatási, szakképzési, egészségügyi, szociális, szórakoztató, kulturális szolgáltatások megrendelése esetén –Egybeszámítási kötelezettség: Értékelő bizottságok megfelelő összetétele fontos a legitimációhoz Pályázatoknál a költségeit gyakran nem térítik!

31 Köszönöm a figyelmüket! gkulcsar@vati.hu


Letölteni ppt "Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2008. február 22. Területi programozás és monitoring 1. Alapfogalmak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések