Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZMŰVELŐDÉSISTRATÉGIA Óváry István főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZMŰVELŐDÉSISTRATÉGIA Óváry István főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 KÖZMŰVELŐDÉSISTRATÉGIA Óváry István főosztályvezető

2 Közművelődés = „a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg" Stratégia = „jövőbeli cselekvést, annak idejét és módját meghatározó elgondolás” évi CXL. tv. 1. sz. mell. q) Magyar értelmező kéziszótár

3 2307/1998. (XII. 30.) Kormányhatározat Támogatási rendszerünk EU konform átalakításáról szóló 2307/1998. (XII. 30.) Kormányhatározat 1.b) pontjában olvasható a következő: „ … a fejlesztési támogatások koncepciója alapján, a gazdaságpolitikai stratégiába és az elfogadott makrogazdasági sarok- számokhoz illeszkedve Átfogó Fejlesztési Tervet (ÁFT) kell kidolgozni, amely figyelembe veszi az EU csatlakozási fel- készülés stratégiai szempontjait, alapját képezi a Nemzeti Fejlesztési Tervnek (NFT), és felöleli azokat a támogatásokat is, amelyek a csatlakozást követően sem válnak az EU által társfinanszírozható rendszer részévé.”

4 ÁFT évi XX. törvény 70/F.§ évi CXL. törvény NKÖM közművelődési pályázatai „A Közművelődési Főosztály szakigazgatási tevékenységének alapelvei, kiemelt céljai, feladatai a kormányprogram és az évi CXL. törvény megvalósításában” a Magyar Köztársaság Alkotmányáról a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (B. dr. Gelencsér Katalin főosztályvezető; Szín 4/5 ; dr. Hámori József = MNE XV. Vándorgyűlés, október, Szombathely)Szín 4/5

5 Cél: Feladatok, fejlesztési irányok: 1. A közművelődés kiterjesztése, egyre több állampolgár művelődésének elősegítése. 2. Az egyéni és közösségi művelődés feltételeinek (személyi, tárgyi, anyagi) folyamatos javítása. 3. A közművelődési intézmények, közösségi színterek folyamatos (mennyiségi, minőségi) növelése. a közművelődés általánossá tétele 4. A közművelődési szervezetek, az ismeretszerző és az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének folyamatos működésének támogatása.

6 5. Az egyetemes a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése. 6. A különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése. 7. A települések környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása. 8. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése.

7 9. Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák fejlesztése. 10. Az ünnepek kultúrájának gondozása. 11. A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek folyamatos biztosítása.

8 Az ÁFT számára megfogalmazott közművelődés- fejlesztési programok: A közművelődési intézmények revitalizációja, fejlesztése A humán erőforrást fejlesztő közművelődési tevékenységek kiszélesítése. A közművelődés módszereinek, nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése. A közművelődési terület telematikai fejlesztése.

9 NFT Stratégiakészítés ütemterve, módja: 1. Nyilvános vita: (2000. novemberétől) MMHIR-en (Fórum rovatban)Fórum rovatban szakperiodikáinkban (pl.: Közművelődési Tájékoztató, Megyei Hírmondó, Közművelődési Információk, Hírlevél, Szín, )Közművelődési Tájékoztató Megyei HírmondóKözművelődési InformációkHírlevél, Szín 2. Problémafa felállítása szakmai csoportokban (februártól) 3. A problémafák egybeszerkesztése (június)

10 4. A probléma- és célfa szakmai véleményezése (szeptemberig) 5. A probléma- és célfa összegzése (szeptember) 6. Javaslattétel az NFT közművelődési programjaira (szeptember)

11

12 gond nehézség gond nehézség probléma főprobléma főcél célkitűzés gond nehézség célkitűzés cél részcél cél részcél

13 a megszüntetett megyei művelődési központok szakmai tanácsadó, szolgáltató tevékenysége, segít- ségnyújtása nagyon hiányzik a kistelepüléseken a kötelező közművelődési feladatellátás mennyiségi, minőségi mutatóinak normatívája hiányzik a közművelődési feladatellátás színvonala régiónkét, megyénként, kistérségenként, településenként nagyon változó képet mutat

14 a közművelődési szolgáltatások, az elért eredmények helyett a hiányosságokat kommunikálja a közműve- lődés szervezeteinek nagyobbik hányada a közművelődési intézmények zömében gyenge a marketing munka az Internet nyújtotta lehetőséggel alig él a közművelődési terület nem használja ki kellő mértékben a közművelődés a média adta lehetőségeket kevés a PR-tevékenység a közművelődési intézmények jó részében

15 a megkövetelt önrész vállalási kötelezettség miatt sokszor a leginkább segítségre szorulók nem tudnak pályázni a pályáztatásos támogatási rendszer drágán, sokszor bürokratikusan, s nem mindig igazságosan működik az utófinanszírozás megoldhatatlan problémát jelent számos pályázó számára a rendszeresen kevesebb az elnyert támogatás a szükségesnél, ezért csak részben valósíthatók meg a pályázatok sokszor megkérdőjelezhető a pályázatok hitelessége, kialakult klientúrája van már egyes pályázatoknak

16 egyre kevesebb a közművelődési feladatellátást segítő pályázat, s nagyon kis keretekre hirdetődnek meg a pályáztatásos támogatási rendszer drágán, sokszor bürokratikusan, s nem mindig igazságosan működik az NKA egyes szakkollégiumai nem fogadókészek az amatőrművészeti pályázatok tekintetében a támogatásokra leginkább rászorulók - szegénységük okán - nem tudnak tájékozódni sem a pályázati lehetőségek felől az első félévi programokhoz nem lehet pályázati támogatást szerezni, mert a kiírások zömmel tavasz- szal jelennek meg, a pénz pedig csak őszre érkezik

17 fedezethiányra hivatkozva gyakran élnek a fenntartók a létszámcsökkentés, a részfoglalkoztatás, feladatkör-összevonás eszközével a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a közművelődési intézmények, közösségi színterek egy részének berendezése hiányos, elhasználódott, erősen kopott, nem otthonos a közművelődési intézmények, közösségi színterek egy részének állaga nagyon leromlott, funkciótlan terekkel rendelkeznek, építészetileg korszerűtlenek számos településen nincs a közművelődéshez adottság (létesítmény, berendezés, eszköz, szakember, pénz)

18 a közművelődési koncepciók, stratégiák tudományos társadalom-kutatással nem megalapozottak a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a közművelődési intézmények jó részébe mozgáskor- látozott személy nem tud részt venni a szolgáltatá- sokban szükség lenne minőségbiztosításra a közművelődés terén is a közművelődési intézmények, közösségi színterek egy részének technikai eszközfelszereltsége hiányos, elavult

19 a közművelődés területén tevékenykedő civil szervezetek tőkeereje gyenge a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a közművelődés tudományos kutatása szinte teljesen megszűnt bizonytalan a közművelődési szolgáltatások folyamatos igénybevehetősége a mecenatúra és a szponzoráció messze elmarad az EU átlagszinttől

20 a fizetőképes kereslet csökken a közművelődési szolgáltatások terén a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a kis önkormányzatoknál nem teremtődik meg a kellő anyagi fedezet a kötelező közművelődési feladatellátásra a közművelődési intézmények működtetéséhez szükséges biztosítások (ingatlan, lopás, baleset, felelősség stb.) megkötésére sincs pénz az állam az önkormányzatok kötelező feladatává tette a közművelődés elősegítését, de nem biztosít hozzá elegendő normatív támogatást

21 nagyarányú a fluktuáció a közművelődési szakmában dolgozók terén a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a szegények kiszorulnak a közművelődésből, így tovább csökkennek életesélyeik a közművelődési intézmények zömében gyenge a marketing munka a fenntartói feladat-meghatározás gyakran nincs összhangban a biztosított támogatással

22 a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a pályáztatásos támogatási rendszer drágán, sokszor bürokratikusan, s nem mindig igazságosan működik

23 a közművelődés fogalma nem egyértelmű, a Szolgáltatások Jegyzéke nem is tartalmazza a közművelődés, mint szolgáltatás fogalmát nem eléggé ismert, elismert a közművelődés, nincs presztizse a közművelődési szakmának a területfejlesztési tervek rendre nem számolnak a közművelődés nyújtotta lehetőségekkel alacsony fokú a közművelődés érdekérvényesítő képessége a felsőoktatás nyújtotta közművelődési képzés tartalmát nem ismeri el a társadalom, mint speciális tudást

24 a kulturális örökség védelme terén nem kap elég hangsúlyt a közművelődés nem eléggé ismert, elismert a közművelődés, nincs presztizse a közművelődési szakmának hiányzik a közművelődés terén egy rögzített szakmai követelményrendszer, szaketikai kódex alacsony a közművelődésben dolgozók átlagbére, átlagjövedelme a közművelődési feladatellátás terén gyakori az ún. „kézi irányítás” a fenntartók részéről

25 szükség lenne a közművelődési intézmény építési szabványára hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága egyes hatályos közművelődési jogszabályok között ellentmondás van minden szinten szükség lenne helyzetelemzésen alapuló közművelődési stratégiára hiányoznak a kötelező önkormányzati közművelődési feladatellátás normatívái

26 a támogatások hatékonyságvizsgálata rendre elmarad hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága a közművelődési-közgyűjteményi normatív állami támogatást az önkormányzatok adott esetben jogosultak más célra is elkölteni a közművelődésre vonatkozó jogszabályok be nem tartása esetén rendre elmarad a szankcionálás az összevont közművelődési-közgyűjteményi norma- tíva miatt nem lehet számon kérni a közművelődésre fordított kereteket

27 a megyei közművelődési tanácsadás, szolgáltatás eltérő színvonalú, egyes megyékben kevés a kínálható segítség hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága a települési közművelődési szolgáltatások elérhetőségében nem érvényesül az esélyegyenlőség elve hiányzik az ágazati irányítás mechanizmusából a decentralizálás, a régiós feladatellátás a közművelődési szakfelügyelet javaslatait nem fogadják meg

28 a közművelődéssel kapcsolatos fenntartói döntések is gyakran túlpolitizáltak és személyfüggők hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága gyakran szakmaiatlan, önkényes a fenntartói feladat-meghatározás a közművelődési intézmények munkaterve terén egymással gyakran elégedetlenek a közművelődési intézmények és fenntartóik szakmailag indokolatlan a legtöbb intézmény- összevonás, illetve szétválasztás

29 hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága a költségvetési szervként működő közművelődési intézményekben dolgozók számára szükséges lenne egy érdekeltségi rendszer bevezetése a közművelődési tevékenységről számot adó statisztikai jelentőlap kitölthető rovatai nem fedik le a létező valóságot

30 a közművelődési dolgozók egy része járatlan pl. a pályázatírás, ez elektronikus levelezés terén felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét nem él eléggé a közművelődési szakma a rendelke- zésére álló, szakmai információk közvetítésére szolgáló csatornák adta lehetőségekkel a közművelődési dolgozók jó részének idegen-nyelv és informatikai ismerete hiányos a felsőfokú közművelődési szakemberképzés nem ad a közművelődési feladatellátásban azonnal használható tudást

31 kevés az akkreditált képzés a közművelődésben dolgozók számára felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét a közművelődési felsőfokú oktatás és OKJ-s szakkép- zés elüzletiesedett, tömegessé vált, ezért esett a szakmai színvonala, ez felhígulást eredményezett egyes kollégák még mindig egyedi rendezvényekben gondolkodnak s nem településfejlesztésbe ágyazott, életmód-alakító művelődési folyamatépítésben túl nagy időintervallum a hét év a kötelező továbbképzés terén

32 csak a felnőttek egyharmada, a fiatalok fele kerül kapcsolatba a közművelődési intézményekkel, közösségi színterekkel felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét a munkanélküliek képzésébe csak kis mértékben tudtak bekapcsolódni a közművelődési intézmények egyes településeken népességcsoportok maradnak ki a közművelődési feladatellátásból a helyi közművelődési feladat-meghatározás gyakran nem a tényleges szükséglet, igény mentén fogalmazódik meg

33 az elvégzett munkához, az elért eredményekhez képest hiányos a tevékenység dokumentációja felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét a közművelődést végző szervezetek együttműködése nem minden településen valósul meg a szakmai, módszertani, elemző tevékenység nagyon gyenge, hiányzik a közművelődés terén szegényesek a közművelődés nemzetközi kapcsolatai

34 nincsenek kidolgozott eredményességi mutatói a közművelődési szolgáltatásoknak felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét a közművelődés tudományosan nem kellően megalapozott kevés az innováció a közművelődés terén

35 a létező Közművelődési Tanácsok egy része nem végez érdemi munkát a közművelődésben résztvevő civil szervezetek egyre számosabbak, de nem élnek maradéktalanul lehetőségeikkel sok a civil szervezetek széthúzásából adódó probléma a települések zömében még nem alakult meg a Közművelődési Tanács

36 a közművelődési intézmények tekintetében gyakran nem találják meg a fenntartók az optimális arányt a működés- és a feladatfinanszírozás terén sokszor tapasztalható tájékozatlanság a közművelődési intézmények fenntartói, a közművelődési feladatellátást szervezők, irányítók körében az önkormányzatok közművelődési rendeletei többségükben nem a helyi, valós helyzetre fogalmazódtak a közművelődési feladatellátás létező segítség- nyújtási formáit (pályázatok, szaktanácsadás) gyakran éppen a rászorulók nem veszik igénybe

37 nem eléggé ismert, elismert a közművelődés, nincs presztizse a közművelődési szakmának a közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése, általánossá tétele még nem valósult meg hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet

38 a közművelődésben résztvevő civil szervezetek egyre számosabbak, de nem élnek maradéktalanul lehetőségeikkel a közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése, általánossá tétele még nem valósult meg sokszor tapasztalható tájékozatlanság a közművelő- dési intézmények fenntartói, a közművelődési fela- datellátást szervezők, irányítók körében

39 a közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése, általánossá tétele még nem valósult meg mindenki számára igénye és a társadalom szükséglete szerint elérhető közművelődési lehetőség biztosítása

40 magas társadalmi megbecsültséget, elismertséget élvezzenek a közművelődés résztvevői, szervezői, irányítói mindenki számára igénye és a társadalom szükséglete szerint elérhető közművelődési lehetőség biztosítása a megfogalmazott fő cél megvalósulását szolgáló, egyértelmű, összehangolt jogszabályrendszer segítse a közművelődési feladatellátást szakmailag felkészült, tájékozott emberek irányítsák, szervezzék a közművelődést anyagi fedezethiány ne korlátozza a közművelődés társadalmilag szükséges mértékű kibontakozását

41 az egyéni igények és a társadalmi szükségletek sze- rinti közművelődési tevékenységhez álljon rendelke- zésre minden településen elegendő számú, felkészült, segítő szakember anyagi fedezethiány ne korlátozza a közművelődés társadalmilag szükséges mértékű kibontakozását anyagi fedezethiány miatt ne maradjon el egyetlen társadalmilag szükséges és az egyéni igények, érdekek mentén szerveződő közművelődési tevékenység sem többszintű és színvonalas szakmai tanácsadás és szolgáltatás segítse a közművelődési folyamatokat a közművelődéshez minden településen legyen az igényeknek és a szükségletnek megfelelő mértékű és színvonalú közösségi színtér, közművelődési intézmény

42 a közművelődési folyamatok irányítói, a közművelődési tevékenységek szervezői részesüljenek nagy társadalmi elismertségben magas társadalmi megbecsültséget, elismertséget élvezzenek a közművelődés résztvevői, szervezői, irányítói a közművelődési tevékenység alanyait széleskörű társadalmi megbecsültség övezze

43 a jelenleginél rendszeresebb, színvonalasabb legyen a kötelező szakmai továbbképzése a közművelődésben tevékenykedőknek szakmailag felkészült, tájékozott emberek irányítsák, szervezzék a közművelődést el kell érni a közművelődés irányításában résztvevők szakmai tájékozottságát a közművelődést szervezők felsőfokú alap képzése tudományos minőségű legyen

44 a közművelődésben dolgozók munkájának anyagi elismertsége álljon arányban a társadalmi megbecsültségükkel a közművelődési folyamatok irányítói, a közművelődés tevékenységek szervezői részesüljenek nagy társadalmi elismertségben a közművelődésben dolgozók munkájának erkölcsi elismertsége emelkedjen

45 A „mindenki számára igénye és a társadalom szükséglete szerint elérhető közművelődési lehetőség biztosítása”, mint fő cél elérésének stratégiája: Motivációs kampányt kell megszervezni egy közművelődés-barát társadalmi környezet megteremtéséért. 1.

46 A kampány részeként, jelentős hírverés mellett, központi támogatottságú, a közművelődés következő funkcióit beteljesítő, programokat kell indítani: helyi társadalmat (integráltságot, kooperációt, elégedettséget) formáló, innovációra serkentő, szocio-kulturális animáló, lokális kötödést, identitástudatot, lokálpatriotizmust erősítő, tradíciókat őrző, hagyományőrzést szolgáló, a helyi művelődési szokásokat gondozó,

47 civilizáló, tudáspótló, műveltség-, világnézet-, vélemény- és magatartásformáló, értékteremtő, értékközvetítő (egyetemes, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi kultúra), művészetbefogadást segítő, szomszédsági kapcsolatokat ápoló, csoportszervező-közösségformáló, a fenntartható gazdasági növekedést segítő, a települések népességmegtartó képességét fejlesztő,

48 információáramlást, kommunikációt segítő, társadalmi nyilvánosságot formáló, közélet-alakító, felelősségérzetet erősítő, igényességre, lényeglátásra, problémamegoldó-, ítélő-, döntésképességre nevelő, ízlés-, erkölcsnevelő, a világban való eligazodást, világértést segítő, kapcsolatépítő- képességet fejlesztő,

49 szocializációt szolgáló, humán- erőforrást fejlesztő, az élethosszig tartó tanulást biztosító, művelődési szükségleteket-érdekeket- érdeklődést feltáró, felkeltő, egyeztető, kielégítő, önmegvalósítást, öntevékenységet elősegítő, kreatívitást fejlesztő, tehetséggondozó, empátiára, nyitottságra, együttműködésre, előítélet mentes gondolkodásra nevelő,

50 rekreációt segítő, szabadidős szokásokat alakító. életmódformáló, életvitel-alakító, létkultúrát fejlesztő, életminőséget, életesélyt javító, közösségi élet normáit alakító, társadalmi integrációt szolgáló, (programokat kell indítani) a személyiség belső harmóniáját, egyensúlyát kibontakoztató,

51 Ilyen program lehet például:  A nem hivatásos művészeknek, íróknak műfajonként, rendszeres időközönként, felmenő rendszerű, országos figyelemre ajánlott, társadalmi elismerést nyújtó, értékelő-minősítő fesztiválokat-versenyeket kell szervezni.  A helyi társadalmat aktivizáló, angol közösségfejlesztők által kidolgozott közösségfelmérések támogatása.

52  A több mint tíz éves európai és a kétszeri hazai tapasztalatra építve, évente országos kampányt kell szervezni „A felnőtt tanulók és a művelődés hete, a tanulás ünnepe” címmel.  Honosítani kell az angol „Beruházók a népességbe” elnevezésű szervezetfejlesztési stratégiát.  A Learndirect kezdeményezés hazai elterjesztése.

53  Az OECD-kutatás magyar adatai és az EU „Memorandum az élethosszig tartó tanulásról” című dokumentum alapján nemzeti alapkészség- fejlesztési programot kell kidolgozni, végrehajtani.  Az UNESCO által is ajánlott, település-, kistérség-fejlesztési feladatokat ellátó közösségfejlesztő körök működését támogatni kell.

54 Felül kell vizsgálni a települések közművelődési intézmény, közösségi színtér ellátottságát, s pótolni kell a hiányosságokat. 2. Érdekeltségnövelő jelleggel az eddigieknél jelentősebb állami segítségnyújtást kell adni a közművelődési intézmények, közösségi színterek berendezettségének, technikai felszereltségének, szakember- ellátottságának, működtetésének javításához. 3.

55 Felül kell vizsgálni a közművelődésre kiható jogszabályokat, s a kijelölt fő cél megvalósíthatósága érdekében kezdeményezni kell a szükséges módosításokat, kiegészítéseket, deregulációt. 4. A kezdeményezett jogszabály- módosítások, kiegészítések irányultsága a következő kell legyen:

56  a közművelődési feladatellátás a közoktatással egyenrangú kötelezettsége legyen a települési önkormányzatoknak,  a szakmai képzés magasabb tudományos szinten folyjon, a vizsgakövetelmények szigorodjanak,  a közművelődésben dolgozókkal szemben támasztott képesítési elvárások emelkedjenek,

57  szakmai normatívák határozzák meg a közművelődési intézményekkel, közösségi színterekkel, a közművelődési tanácsadással, szolgáltatással szemben támasztható személyi, tárgyi, anyagi, tevékenységi követelményeket,  meg kell határozni az önkormányzatok számára a közművelődésre elszámolható kiadások körét,  a támogatások előfinanszírozó jelleggel adassanak,

58  a művelődésszervezés három európai modellje - a központosított, a pluralista, a társadalomvezérelt - közül az utóbbi jusson érvényre,  az államilag elismert szakképesítések mellett hivatalosan elfogadhatóvá kell tenni a készségfejlesztő- tanfolyamok ún. kompetencia- bizonyítványait is,  a különböző szintű területfejlesztési tervekben jusson érvényre a közművelődés jelen, országos szektorfejlesztési stratégiája,

59  a társadalom hátrányos helyzetű rétegei kiemelt támogatást kapjanak a felnőttképzésben való részvételükhöz,  meg kell teremteni a távoktatásos felnőttképzés szabályozottságát,  a hallgatói kölcsön rendszert ki kell terjeszteni az iskolán kívüli felnőttképzés területére.

60 Ki kell dolgozni és érvényre kell juttatni egy, a közművelődésben dolgozóktól elvárható, szaketikai kódexet és eredménymérési módszert, munka-hatékonysági mutatókat is rögzítő szakmai követelményrendszert. 5.

61 Segíteni kell a minőségbiztosítás elterjedését a közművelődési szolgáltatások terén. Művelődési igény, ismeret-, intelligenciaszint mérést, ízlés-, időmérleg-vizsgálatot, életmód-, érték-, érdekkutatást, művelődésszociológiai felmérést stb-t tartalmazó közművelődés-kutatási programot kell összeállítani és megvalósítani, s az eredmény alapján országos helyzetelemzést kell adni

62 Elő kell segíteni a Közművelődési Tanácsok kistérségi, megyei, regionális és országos kapcsolatfelvételét, együtt gondolkodását. 8.

63 Támogatási programot kell indítani a közművelődési intézmények, közösségi színterek mozgáskorlátozottak általi igénybevehetőségének megteremtése érdekében. Az elvégzett közművelődési tevékenységről számot adó statisztikai jelentőlap tartalmát, az adatgyűjtés, a feldolgozás és a közismertté tétel módját meg kell újítani a teljességre törekvés, az adatok használhatósága érdekében

64

65

66

67

68

69

70


Letölteni ppt "KÖZMŰVELŐDÉSISTRATÉGIA Óváry István főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések