Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A diplomácia története Első előadás. A diplomácia fogalmának jelentéstartalma 1. külpolitikai tevékenység 2. tárgyalás 3. tárgyalások során alkalmazott.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A diplomácia története Első előadás. A diplomácia fogalmának jelentéstartalma 1. külpolitikai tevékenység 2. tárgyalás 3. tárgyalások során alkalmazott."— Előadás másolata:

1 A diplomácia története Első előadás

2 A diplomácia fogalmának jelentéstartalma 1. külpolitikai tevékenység 2. tárgyalás 3. tárgyalások során alkalmazott eljárások és mechanizmusok (személyi és tárgyi feltételek) összessége 4. közigazgatás egy ága 5. diplomáciai készség, tapintat, stílus (mesterség, művészet)

3 A diplomácia funkciói nemzetközi kapcsolatok kialakítása konfliktusok kezelése háború kiküszöbölése (↔háborúval való fenyegetés, mint a diplomácia eszköze) békés megoldások keresése

4 A diplomácia definíciója az államok külpolitikájának békés módon való megvalósításáért kifejtett tevékenysége. ugyanakkor azt az intézményt is jelenti, amelynek révén ezen államok ezt a sajátos tevékenységet végzik. XX. század nemzetközi szervezetek növekvő szerepvállalása

5 A diplomácia viszonya a társadalom egyes területeihez külpolitika nemzetközi politika nemzetközi jog

6 A diplomácia helye a társadalmon belül. diplomácia külpolitika nemzetközi politika

7 Külpolitika és diplomácia A történeti szakirodalom számos esetben szinonim fogalomként használja Cél (külpolitika) és eszköz (diplomácia) viszonya. a külpolitika folyamatai a külügyi irányítás struktúrája a XX. század elejére jelentős változáson megy keresztül.

8 Külpolitika és diplomácia Külpolitika folyamatai 1. Európa központúság a XVIII. század óta 2. hatalmi egyensúly (1814/ ) 3. kettős kihívás – válasz rendszer – módosított ( ) 4. Az Európán kívüli világ „ébredése” (Japán, USA) Külpolitika irányítása 1. dinasztia (dinasztikus külpolitika reneszánsza) 2. nemzetállami kormánypolitika államfő miniszterelnök külügyminiszter diplomáciai személyzet (nagykövet) Magyarország esetében: V. tv. önálló külügyminisztérium

9 A diplomácia és a nemzetközi jog kölcsönös viszony a diplomácia rendjét és szabályait nemzetközi jogi normák határozzák meg az újkorban bécsi szabályzat (nagykövet, követ, miniszterrezidens, ügyvivő) nemzetközi jog számos intézménye (NSZ, ENSZ) diplomáciai tárgyalások során jött létre) a nemzetközi szervezetek a diplomácia jogszerűségének őrei

10 Diplomácia és nemzetközi politika rész – egész viszonya a nemzetközi politika több, mint államok és az államokat képviselő kormányok külkapcsolatainak összessége. a diplomácia „régisége” mellett a nemzetközi politika tudománya a XX. század terméke

11 a párizsi békekonferencia új alapelvek és intézmények hatalmi egyensúly és a kettős kihívás - válasz rendszer vége Európa térvesztése erőteljesebbé válik, USA és Európa alá– és fölérendeltségi viszony hagyományos dinasztiák felbomlása, izolacionzimus dinasztikus külpolitika vége cári Oroszország → SZU új államtípus- diplomáciai elszigeteltség nemzeti állam, mint az egyik lehetséges külpolitikai konfliktus forrás – Lloyd George brit miniszterelnök álláspontja Nemzetek Szövetsége mint az új alapelvek őre

12 Az „új” alapelvek Wilson elnök ( ) 14 pontja (1918. január 8-i üzenete)- idealizmus hatalmi erőegyensúly helyett nemzeti önrendelkezés államok biztonsága nem katonai erőn, vagy fölényen hanem kollektív biztonságon leszerelés nemzetközi intézmény által ellenőrzött béke titkos szerződés helyett nyílt diplomácia, tárgyalások, konferenciák és egyezmények

13 Az új alapelvek és az európai külpolitika Lloyd George, Clemenceau, Orlando klasszikus hatalmi egyensúly és a győztes - vesztes ellentét mentén kívánta Európa térképét újrarajzolni Ellentétek: francia – német, francia – angol, olasz – osztrák, angol és francia - szovjet

14 Az európai diplomácia álláspontja francia külpolitika Németország teljes meggyengítése, az európai hatalmi politikából való kikapcsolása USA és Nagy – Britannia szövetsége „új antant” területi felosztás maximális elképzelése a francia nagyság vágya és a megsértett nemzeti büszkeség Brit külpolitika Mérsékelt álláspont, Németország meggyengítése francia hegemóniától való félelem Olasz külpolitika Területi nyereség az egykori Monarchiából

15 Békeszerződések Versailles Saint Germain Neuilly Trianon Sevres (1923. Lausanne- i konferencia) „új” államok: Csehszlovákia, Lengyelország, Szerb – Horvát Szlovén Királyság (több nemzetiség egy területen) megnagyobbodott államok: Románia, az elégedetlen győztesek: Olaszország és Anglia Közös: 1. Vesztes – győztes ellentét, vesztes megbüntetése 2. területi 3. katonai 4. jóvátételi (1931-ig eldöntetlen) fejezetek 5. revízió táborának fokozatos kialakítása 6. új nemzeti államok miatt kisebbségvédelmi szerződések sorozata – a Népszövetség garanciája alá tartozik

16 Versailles nagyhatalmi álláspontok: francia ↔ angol, amerikai Németország területi veszteségei: 1. Elzász Lotharingia 2. Saar vidék nemzetközi igazgatás alá került 3. Rajna bal partjának demilitarizálása 4. Lengyelország jogot kapott Danzig használatára és a hozzávezető útra, Németország területét kettévágták, a kelet – poroszországi tartományok leszigetelése 5. német gyarmatok elvesztése hadsereg 100 ezer főben történő maximálása jóvátétel ügyében bizottság felállítása, döntést 1921-re napolták el jelentős német kisebbség az új államok közül: Lengyelország, Csehszlovákia

17 Az osztrák kérdés Anschluss tilalma 1920/30-as években több ízben merült fel. 1. Német – osztrák vámunió terve a gazdasági válság idején 2. Hitler hatalomra kerülése után 1934, 1936 és 1938.

18 A török kérdés és a nemzetközi politika Anglia maximális területi követelései: 1. Mosul és környéke, Szmirna Anglia pártfogoltjának, Görögországnak jutott 2. Brit igények Konstantinápoly és a tengerszorosok irányában - területi igényeinek leplezésére a Nemzetek Szövetségét kívánta megnyerni.

19 A gyarmati világ ébredése Az I. világháborúban a legtöbb gyarmat az anyaország szövetségi rendszerébe tartozott. német gyarmatok felosztása USA aktivizálódása a Távol – Keleten (washingtoni konferencia: ) 1. négyhatalmi szerződés – Csendes – óceáni status quo 2. kilenchatalmi szerződés - Kína 3. öthatalmi szerződés – tengeri fegyverkezés

20 A párizsi békekonferencia megítélése pozitívumai 1. nemzeti állam, mint a külpolitika fő letéteményese 2. új alapelvek a külpolitikában és a diplomáciában negatívumai 1. az új alapelvek nem érvényesülnek 2. két világháború közötti fegyverszünet? 3. működésképtelen

21 Két álláspont az I. világháborúról és a békeszerződésekről Keynes: A béke gazdasági következményei A versailles-i békeszerződés előkészítésében szakértő 2. Gazdasági és politikai szempontból káros 3. mögötte: a liberális tőkés gazdaság csődje áll. Polányi Károly: A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei (1946) 1919/20-ban a nyugati világ, a 19. századi civilizáció omlott össze: 1. nagyhatalmi egyensúly 2. aranystandard 3. szabad versenyes tőkés gazdaság, önszabályozó piac 4. liberális szabadságfogalom és az arra épülő un. be nem avatkozó állam

22 A diplomácia története Külpolitikai irányzatok és diplomáciai konfliktusok az 1920-as években.

23 Az 1920-as évek A Párizs környéki békékhez való viszony 1. francia 2. német 3. angol 4. szovjet és amerikai izolacionizmus 5. olasz terjeszkedés

24 A francia külpolitika fő irányai „ francia nagyság” Képviselője: Poincare Célok: 1. offenzív külpolitika 2. a versailles-i szerződés betartása 3. bolsevizmus feltartóztatása 4. Gazdasági és katonai potenciál felvonultatása „francia biztonság” Képviselője: A. Briand 1. együttműködés Németországgal két okból: Németország talpra állása előbb utóbb bekövetkezik adósság kifizetése miatt szükséges

25 A német külpolitika irányzatai nem teljesítés politikája: Hindenburg, ill. a katonai vezérkar tagjai 1. Nincs teljes értékű külpolitikai program 2. Különböző szabotázs akciók teljesítés külpolitikája: Stresemann ( ) 1. szövetségi politika kiépítése 2. Anglia 3. SZU 4. francia külpolitika Briand féle - irányzata

26 Streseman végrendelete A teljesítés és a német nagyhatalmi politika dilemmája Előzmény az európai diplomáciában: 1907: Crowe memorandum (brit külügyminisztérium) külpolitikai célok Végrendelet: reálpolitikus /Bismarck/ előtti állapot helyreállítása, jóvátételtől való megszabadulás, katonai paritás (Fra. o. és N.Br.), Németország keleti határainak revíziója, Anschluss

27 Angol külpolitika irányzatai Európa és az Európán kívüli világ tekintetében különböző Európában: hagyományos hatalmi egyensúly, amelynek lényege a szovjet és a francia külpolitika feltartóztatása Európán kívül: terjeszkedés: török kérdés Gyarmati világ „ébredése”

28 A szovjet külpolitika jellemvonásai Diplomáciai elszigeteltség 1924-ig. Kongresszusok sorozata foglalkozott a szovjet állam és Európa kapcsolatával: : tanácsköztársaságok segítségével a nyugati világ megdöntése – világforradalom (lsd. bajor, magyar) : békeszerződés Észtországgal, Litvániával, és Lettországgal- balti államok függetlensége független állam konstatálása, egyensúlyi helyzet, ideiglenes együttélés teóriája 4. Cári kormány tartozásai (1922. Genova) a békés egymás mellett élés mint hosszú periódus 6. Mindvégig távol a békeszerződésektől

29 Az olasz külpolitika 1922: Mussolini hatalomátvétele – az új olasz állam kiépülése Regionális terjeszkedés kísérlete a Balkánon és a Földközi tenger medencéjében Korfu incidens nettúnoi szerződés tiranai egyezmény – Ahmed Zogu uralma 1927 magyar – olasz barátsági szerződés, lépcsőfok a magyar – olasz – osztrák szövetség felé semlegességi szerződés Görögországgal 1926 Románia, az olaj kiaknázása ↔1927. francia – jugoszláv szerződés

30 Külpolitika konfliktusok Lengyel – szovjet háború ( ) 1. Pilsudski elnök áprilisában megtámadta Szovjet – Oroszországot 2. Szovjet offenzíva rigai béke 4. Lengyel keleti határ Minszk vonalában, amely mögött a francia offenzív külpolitika állt (ukrán és belorusz kisebbség) február: Párizs – lengyel francia szövetség Német támadás elleni védelem Keleti határok francia szavatolása Kisantant mint a francia keleti szövetségi politika fontos pillére (bilateriális szerződések sorozata) Románia és Lengyelország között szövetség a bolsevik veszéllyel szemben.

31 Ruhr - vidék megszállása JB döntése értelmében Németország mintegy 132 milliárd márka jóvátételt köteles fizetni genovai konferencia – német fizetőképesség helyreállítása és az egykori orosz cári adósságok kifizetése (eltérő angol és francia álláspont!) rapallói egyezmény Legfontosabb német ipari körzet megszállása

32 A török kérdés az angol külpolitika szempontjából meghatározó. 1. A sevres-i béke a Konstantinápoly és tengerszorosok ügyében úgy döntött, hogy egy nemzetközi tanács felügyeletére bízták görög – török háború lausanne-i konferencia 4. Hatása: Egyiptom, Irak, Irán

33 A locarnoi konferencia (1925) 1920-as évek közepe: német gazdaság stabilizálása döntő kérdés Dawes – terv Locarno (Néo, Belgium, Anglia, Franciaország, Olaszo.) 1. Németország nyugati határainak szavatolása 2. Döntőbírósági egyezmények 3. Franciaország Lengyelország és Csehszlovákia garanciális szerződés Németország a NSZ tagjává válik, semlegességi szerződése Briand – Kellog paktum

34 Páneurópa - terv Hagyományos külpolitikai irányzatokból való kiábrándulás 1922: R. N. Coudenhove Kalergi un. Kiseurópa - terve körvonalazódott Bécsben - konferenciák Alapja: válságtudat, békeszerződések hibás volta Kormányzati külpolitika csődje, helyette tömegmozgalom: értelmiségeknek jelentős szerep Kollektív biztonság, béke, világpolitikában való gondolkodás Külügyi kérdések prioritása, közömbösség a gazdaság vagy a szociális szféra iránt. 1925/ Népszövetség reformja, valódi világszövetséggé tétele

35 Az Európán kívüli világ Francia gyarmatok 1. Marokkó Szíria, fegyveres felkelés alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása Brit gyarmatok 1. Egyiptom (1922) 2. Irak (1927) 3. Transzjordánia (1928) 4. India (engedetlenségi mozgalom, politikai sztrájk, önrendelkezési jog) 1-3: függetlenség, ill. szuverenitás

36 A kínai polgárháború és a nagyhatalmak Kínában a XX. század elején fontos kül- és belpolitikai változások zajlottak. 1. Az ország 1895-től Japán szisztematikus terjeszkedésének színtere volt. 2. Mandzsu dinasztia uralmának vége. Helyette: Kuomintang a parasztságra és a munkásosztályra támaszkodva új típusú politikai berendezkedést valósított meg (Szün Jat – szen és Csang Kaj sek) : Kínai Kommunista Párt: a két politikai erő egysége. 1924: új program: függetlenség, népi jólét, demokratizmus 3. Polgárháború Kína területén belül: északon és középen militaristák, nagyvárosokban szovjet segítséggel Kuomintang uralma valósul meg. 4. Csang Kaj sek és a kommunisták szakítása 1925-ben 5. Polgárháború a militarista, kommunista és Kuomintang erők között kommunistákkal való leszámolás (sanghaji mészárlás)

37 Nagyhatalmi álláspontok Japán: Észak - Kínában érdekelt USA mérsékelt befektetések Anglia: tőkés érdekeltségekkel rendelkezett (1902-től japán szövetségi politika, amelyet 1921-ben nem ismételtek meg az USA nyomására) ↔Japán, SZU 1928.Kuomintang országos győzelme, Kína vámügyi önállóságának nemzetközi elismerése

38 A diplomácia története Külpolitikai irányzatok és diplomáciai lépések az as években

39 A kínai polgárháború és a nagyhatalmak Kínában a XX. század elején fontos kül- és belpolitikai változások zajlottak. 1. Az ország 1895-től Japán szisztematikus terjeszkedésének színtere volt. 2. Mandzsu dinasztia uralmának vége. Helyette: Kuomintang a parasztságra és a munkásosztályra támaszkodva új típusú politikai berendezkedést valósított meg (Szün Jat – szen és Csang Kaj sek) : Kínai Kommunista Párt: a két politikai erő egysége. 1924: új program: függetlenség, népi jólét, demokratizmus 3. Polgárháború Kína területén belül: északon és középen militaristák, nagyvárosokban szovjet segítséggel Kuomintang uralma valósul meg. 4. Csang Kaj sek és a kommunisták szakítása 1925-ben 5. Polgárháború a militarista, kommunista és Kuomintang erők között kommunistákkal való leszámolás (sanghaji mészárlás)

40 Nagyhatalmi álláspontok Japán: Észak - Kínában érdekelt USA mérsékelt befektetések Anglia: tőkés érdekeltségekkel rendelkezett (1902-től japán szövetségi politika, amelyet 1921-ben nem ismételtek meg az USA nyomására) ↔Japán, SZU 1928.Kuomintang országos győzelme, Kína vámügyi önállóságának nemzetközi elismerése

41 Az 1930-as évek meghatározó kérdései gazdasági világválság (jóvátétel ügye és az együttműködés diplomáciai tervei) totális diktatúrák rendszere és külpolitikája : a feltartóztatás és a megállítás lehetősége : útban a háború felé, az európai diplomácia csődje

42 A gazdasági világválság és a jóvátétel Előfeltétele: Németország elismerése az európai gazdasági életben és diplomáciában egyaránt (Dawes – terv, népszövetségi tagság, Briand – Kellog paktum) hágai konferencia –Young terv (Streseman – Briand együttműködése) 1. Néo-nak törleszteni kell, de annak módját a német állam határozza meg (114 milliárd márka 59 évre) 2. Kilátásba helyezték a Rajna vidék kiürítését 1930 közepére

43 A Hoover moratórium Young – terv kudarca a gazdasági válság miatt Az USA elnöke a jóvátétel és egyéb fizetések egy évig történő felfüggesztését javasolta (Néo., Frao., Anglia) - moratórium lausanne-i konferencia: a jóvátétel ügye rendezettnek tekinthető, ha Néo. egy összegben fizet 3 millió aranymárkát.

44 A diplomácia lépései Briand Európai Egyesült Államok terve 1929/30 alapja: német – francia együttműködés 1931: osztrák – német vámunió terve (Curtius – Schober) Tardieu – terv – Közép- Európa Benes – terv – Közép - Európa

45 Az együttműködés kísérlete genfi konferencia – tárgyalások a fegyverkezés korlátozásáról Álláspontok: 1. francia – népszövetségi hadsereg, ill. a francia biztonság szerződéses garantálása 2. német: fegyverkezési egyenjogúság 3. angol és olasz: a német külpolitika támogatása 4. öthatalmi egyezmény: fegyverkezési egyenjogúság

46 Külpolitikai irányzatok a válság után totális diktatúrák 1. japán: Tanaka memorandum 2. olasz: „Imperium Romanum” 3. német: versailles-i szerződés revíziója Lebensraum elmélet diktatúrákhoz való viszony: 1. együttműködés, konszenzus keresése 2. erő politikája, a békeszerződések pontos betartása, megállítás francia, angol, szovjet álláspontok

47 A Tanaka memorandum és a mandzsúriai incidens népszövetségi tagság jobboldali radikalizmus, hagyományos konzervativizmus, parlamentarizmus emlékirat lényege: 1. Mandzsúria és Mongólia – mint támaszpont 2. Kína fegyveres beavatkozás (kínai polgárháború) – kereskedelem fejlesztése 3. India, szigetvilág, Közép – Ázsia 4. Európa Konfliktus lehetőségek: SZU, USA, Anglia, ill. francia és holland külpolitika

48 A mandzsúriai konfliktus szeptember/fegyveres incidens a dél – mandzsúriai vasútvonalon Mandzsúria elfoglalása 1932-ben – Mandzsukuo mint új állam japán katonai igazgatás alatt Kína provokálása Nagyhatalmak állásfoglalása 1. Szu – Japán egyezménye 1931-ben 2. amerikai jegyzék 3. angol semlegesség 4. Japán reagálás: tiszteletben tartja a nagyhatalmi érdekeket Kínában Lytton bizottság jelentése: a vitás terület nemzetközi igazgatás alá helyezését javasolta Következmény: Japán kilépett a Népszövetségből

49 Az olasz külpolitika Három irány: Duna medence, Földközi tenger, gyarmati terjeszkedés: Észak – Afrikában a hódító politika reneszánsza: Tunisz, Marokkó, Abesszínia éles határvonal a német nemzetiszocializmus támogatása ügyében: : az európai diplomácia irányában tett gesztusok : Németország felé irányuló külpolitikai lépések. A fordulat oka az abesszín - ügy és a spanyol polgárháború)

50 A náci Németország külpolitikai programja Hitler: Mein Kampf 1. teljesítési külpolitika teljes tagadása 2. Bírálta az I. világháború és a streseman-i időszak külpolitikáját 3. Cél: nem a világháború előtti határok visszaállítása, a német népesség tömörítése (Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország) 4. Terjeszkedés mögött un. Lebensraum elképzelése – termőföld, népesség problémája 5. Terjeszkedés iránya: Európa (angol konfliktus elkerülése): SZU, illetve kelet – Európa, Frao. 6. Felsőbbrendű faj teóriája 7. Lehetséges szövetségesek. Anglia, Olaszo.

51 A totális diktatúrák programjának fogadtatása Franciaországban Barthou, Tardieu 1. elhárítás és határozott védekezés irányzata 2. a nemzetközi szerződések betartása, 3. fegyverkezés, 4. Locarno tiszteletben tartása és bővítése 5. szövetségi politika folytatása (Közép – Európa, Anglia, SZU, 6. casus bellinek tekint minden Néo. felől jövő lépést Daladier, Laval 1. együttműködés, józan engedékenység, 2. német – francia szerződés lehetősége a francia biztonságról, 3. Hitler keleti ambícióinak serkentése

52 A totális diktatúrák fogadtatása Angliában Neville Chamberlain 1. az ésszerű engedmények politikája 2. a versailles-i béke revíziója a német határok vonatkozásában 3. tengeren túli brit érdekek szolgálata 4. Francia- és szovjetellenesség Eden, Churchill 1. francia és orosz szövetségi politika 2. tengeri és légi fegyverkezés támogatása 3. német agresszió minden lépésére az erő pozíciójából válaszolni

53 A szovjet külpolitika Szovjet biztonság és nemzeti érdek, elkötelezettség hiánya, európai konfliktusoktól való távolságtartás 1931: öt évre meghosszabbították a német – szovjet együttműködést SZKP kongresszus: háború lehetősége, kapitalista nyugat csődje – fokozott külpolitikai aktivitás, kollektív biztonság jelszava Japán és Németország mint külpolitikai ellenfél 1939: szövetségkeresés a német nemzetiszocializmussal szemben

54 Diplomáciai lépések ( ) A négyhatalmi egyezmény tervezete Mussolini kezdeményezése: 1. béke 2. az európai és a gyarmati politikában való közös vonal kialakítására, 3. békeszerződések revíziójának lehetősége a kisantant és Lengyelország tiltakozása római egyezmény a békéről, nem kerül sor a ratifikálásra

55 A fegyverkezés korlátozásának újabb kísérlete MacDonald brit miniszterelnök javaslata: 1. Frao, Néo, Olaszo. és Lengyelo. számára 200 ezer fős hadsereg 2. öt évet irányzott elő a német fegyverkezési egyenjogúság megteremtésére 3. megegyezés hiánya a francia és német ellentét miatt →Néo. kilépett a Népszövetségből, német – lengyel szerződés januárjában

56 A római jegyzőkönyv Dollfuss - Mussolini - Gömbös Gyula 1. közös osztrák – magyar – olasz külpolitika 2. revízió lehetősége 3. magyar álláspont: más államok számára belépési lehetőség 4. konzultatív jelleg Köv. osztrák puccskísérlet

57 A francia aktivitás időszaka a keleti Locarno - terv – un. keleti szerződés: garanciális és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény: Németo. Szovjetunió, Balti államok, Lengyelo. között 2. francia és szovjet hozzájárulás a Locarno - i, egyezményekhez 3. a két egyezmény egyezik az NSZ alapelveivel 4. (francia kezdeményezés a SZU népszövetségi tagságával kapcsolatban) marseilles-i merénylet

58 A Saar - vidék elfoglalása és következménye 1935-re lejárt a versailles-i szerződés népszövetségi felügyelete német bevonulás általános hadkötelezettség bevezetése francia és angol egyetértés arról, hogy a fegyverkezés korlátozásáról újabb konferenciát kell létrehozni.

59 A náci Németország megállításának kísérlete és kudarca (1935) külpolitikai lépések stresai frontszovjet – francia szerződés szovjet – csehszlovák szerződés abesszín ügy angol - német flottaegyez mény francia belpolitika

60 A stresai front A szerződő felek közös álláspontja a nemzetközi szerződések (Versailles és Locarno) betartásáról és az Anschluss tilalmáról Abesszínia: gyarmatosítás és telepítés kísérlete Kelet – Afrikában (Eritrea és Szomália)↔brit és francia gyarmati érdekek : olasz expedíciós hadsereg, népszövetségi tárgyalás, Hoare- Laval egyezmény német – angol flotta egyezmény 1935: Anglia hozzájárulását adta, a német flotta létszámgyarapodásához

61 A német agresszió újabb állomásai március: Rajna vidék megszállása : spanyol polgárháború: olasz és a német fasizmus Franco hatalmának kiépítését támogatja, az olasz abesszín foglalás elismerése 1936: osztrák – német egyezmény: közös külpolitika kialakítására német – olasz egyezmény Mussolini milánói beszéde: Berlin – Róma tengely antikomintern paktumhoz való olasz csatlakozás (1936. német – japán egyezmény)

62 Az Anschluss A német kancellária álláspontja november 5-én 1. terjeszkedés, a német faji közösség létrehozása 2. Anglia mint ellenség ig német fölény 4. Anschluss vagy a Szudéta – kérdés „megoldása” február az osztrák belpolitika irányában kifejtett német nyomás március 12. német bevonulás 7. nagyhatalmi tiltakozás hiánya

63 A müncheni konferencia (Mussolini, Daladier, Chamberlain, Hitler) előzmény: Chamberlain- Hitler találkozók 1938 nyarán a Szudéta – vidék német népességének támogatása konferencia döntései: 1. Szudéta – vidék Németországhoz csatolása (lengyel és magyar területi követelések kielégítése) 2. Anglia és Németország nem folytat egymás ellen háborút 3. Csehszlovákia területének garantálása (1939. március közepe)

64 Diplomáciai lépések a II. világháború előestéjén csehszlovák állam megszűnése, diplomáciai tárgyalások hiánya német külügyminiszter Danzig statusának rendezésére és a Memel vidék átadására szólítja fel a lengyel és litván kormányt↔garanciális szerződések sorozata Anglia és Frao. részéről Leo, Románia, Görögo irányában Mussolini – Hitler: acélpaktum, Albánia elfoglalása (1939 április, május) szovjet, angol, francia tárgyalások kudarca a garanciális szerződésekről a nyugati és keleti határok irányában.


Letölteni ppt "A diplomácia története Első előadás. A diplomácia fogalmának jelentéstartalma 1. külpolitikai tevékenység 2. tárgyalás 3. tárgyalások során alkalmazott."

Hasonló előadás


Google Hirdetések