Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 3. előadás Szövettan A szervek szövettana.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 3. előadás Szövettan A szervek szövettana."— Előadás másolata:

1 NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 3. előadás Szövettan A szervek szövettana

2 A szervek szövettana -Szerv: meghatározott működést végző, térben elhatárolt növényi rész -Vegetatív szervek: gyökér, szár, levél -Generatív szervek: virág, termés Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek Rügy: embrionális hajtáskezdemény

3 A szár elsődleges szöveti szerkezete 1. Kétszikű szár -3 fő szövettáj: -epidermisz (protoderma (dermatogén) -elsődleges kéreg (alapmerisztéma (peribléma) -központi henger vagy sztéle (pleróma) Gracza, 2004 Doronicum orientale(32 ×)

4 A szár elsődleges szöveti szerkezete 1. Kétszikű szár 3 fő szövettáj: epidermisz elsődleges kéreg sztéle Epidermisz Elsődleges kéreg Sztéle Elsődleges kéreg Epidermisz Eryngium planum 32 ×

5 1. Kétszikű szár -Epidermisz (l. áll. szöveteknél) -Feladata, megalakulása -Kutikula, viasz, függelékek faji sajátosság -szár, levél, generatív szervek -Elsődleges kéreg: -Hipoderma : bőrszövet alatti 1 vagy több sejtrétegű, asszimiláló és szilárdító szövetekből áll (kollenchima vagy szklerenchima) -Kéregparenchima : nagy izodiametrikus parenchima sejtek, intercellulárisok, raktároz: keményítő, cukor, kiválaszt: tejcsövek, kristályok (idioblaszt); a föld alatti módosult szárakban raktároz, vízi növényeknél levegőt tartalmaz intercellulárisok. -Kéreghatár (keményítős hüvely): az EK legbelső sejtsora, szorosan illeszkedik, dús keményítő (és fehérje) tartalom.

6 1.Kétszikű szár Epidermisz Elsődleges kéreg Hipoderma - Kollenchima - Klorenchima Kéregparenchima Lizigén járat Epidermisz Kollenchima Klorenchima Elsődleges kéreg Hipoderma Kéregparenchima Lizigén járat

7 1. Kétszikű szár -Sztéle (központi henger): -Periciklus : a sztéle legkülső sejtsora (v. rétege) Funkciói: szilárdítás (szklerenchima), parakambiumot alakíthat, járulékos szerveket képezhet. -Szállítószövet : összefüggő gyűrű alakú, v. nyalábos - szabályos kör(ök) mentén Előforduló nyaláb típusok: kollaterális nyílt, bikollaterális, koncentrikus -Bél és bélsugár : parenchimatikus alapszövet. -A bél: a szár közepén, lehet élő v. holt, elfásodhat - részt vehet a szállításban, raktároz. -A bélsugár: sugárirányban az edénynyalábok között, mindig élő, keresztirányú szállítás ill. raktározás (keményítő, olajak) -szakadások (rexigén) keletkezhetnek: üreges szár

8 1. Kétszikű szár -Sztéle (központi henger): Periciklus: a sztéle legkülső sejtsora (itt rétege) Funkciói: szilárdítás (szklerenchima), parakambiumot alakíthat, járulékos szerveket képezhet. Szállítószövetek összefüggő gyűrű alakú nyalábos kollaterális nyílt bikollaterális koncentrikus Bél és bélsugár : Ep. EK Sztéle EK Ep.

9 1. Kétszikű szár -Sztéle (központi henger): Szállítószövetek összefüggő gyűrű alakú (A) nyalábos kollaterális nyílt(B) bikollaterális (C) koncentrikus (D) A B C D

10 1. Kétszikű szár -Sztéle (központi henger) -Bél és bélsugár : A bél: lehet élő v. holt, elfásodhat - részt vehet a szállításban. A bélsugár: mindig élő, keresztirányú szállítás ill. raktározás (keményítő, olajak) - szakadások (rexigén)

11 1. Kétszikű szár -Előforduló főbb szárkeresztmetszetek: Gracza, 2004 Doronicum orientale32 ×

12 1. Kétszikű szár -Előforduló szárkeresztmetszetek: Gracza, 2004 Scutellaria hastifolia 32 ×

13 1. Kétszikű szár -Előforduló szárkeresztmetszetek: Gracza, 2004Prunella grandiflora 32 ×

14 1. Kétszikű szár -Előforduló szárkeresztmetszetek: Gracza, 2004 Elodea calitrichoides Egeria densa

15 2. Egyszikű szár -Epidermisz -Nem különül elsődleges kéregre és sztélére -Hipoderma: szklerenchimából áll -Alapszöveti parenchimában szórt helyzetű kollaterális zárt nyalábok: befelé nagyobb, kifelé kisebb -Másodlagos vastagodásra nem képes: zárt edénynyaláb -Hiányzó háncsparenchima Gracza, 2004 Zea mays

16 Az egyszikű és kétszikű szár szerkezetének összevetése Egyszikű szár km.Kétszikű szár km. Gracza, 2004

17 A gyökér elsődleges szöveti szerkezete -Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek -3 fő szövettáj: rhizodermisz (dermatogén) elsődleges kéreg (peribléma) sztéle-központi henger (pleróma) [kaliptra-gyökérsüveg (kaliptrogén) ] Gracza, 2004

18 A gyökér szöveti szerkezete -Rhizodermisz (epibléma) -Élő, vékonyfalú,felszívó sejtek (nincs kutikula és sztóma) -Gyökérszőrös zóna, vagy mikorrhiza -Elsődleges kéreg: -Exodermisz : -a kéreg külső sejtsorai elparásodnak, bőrszöveti szerep -Kéregparenchima : raktározás (keményítő, tejnedv, nyálka), keresztirányú szállítás. - Endodermisz (Kéreghatár) - az EK legbelső sejtsora, a sejtek radiális falaiba szuberin rakódik vagy el is fásodik, jellegzetes vastagodások: U, O, Caspary-pontos -áteresztő sejtek: nincs sejtfalvastagodás Gracza, 2004

19 Rhizodermisz+gyökérszőrök Rhizodermisz Elsődleges kéreg EK Endodermisz Sztéle Endodermisz Elsődleges kéreg Rhizodermisz

20 A gyökér szöveti szerkezete -Sztéle -Periciklus = perikambium: a gyökér központi hengerének legkülső sejtsora - működése 4 féle: -oldalgyökér képzés -hullámos kambium -parakambium -másodlagos bőrszövet -Szállítószövetek egyszerű nyalábok, sugaras elrendeződésben Kétszikűekben: Egyszikűekben: 7-9-sok -Bél és bélsugár : Endodermisz Periciklus Sztéle Egyszerű fanyalábok Egyszerű háncsnyalábok

21 A gyökér szöveti szerkezete -Az egyszerű nyalábok elhelyezkedése a sztélében Gracza, 2004 Diarch, triarch, tetrarch és pentarch sztéle az aranyfürt (Aster linosyris) gyökerében

22 A gyökér szöveti szerkezete -Bél és bélsugár: -Parenchimatikus alapállomány -Raktározás: keményítő, zsíros olajok, kristályok -Elfásodhat (szilárdít és részvétel a szállításban)

23 A gyökér szöveti szerkezete -Oldalgyökér képződése -Elágazódási övben, a gyökérszőrös zóna felett -Perikambiumból, fanyalábok irányában Gracza, 2004

24 A gyökér és a szár találkozása Gracza, A szárban kétszer összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a gyökérben: a gyökér fa- és háncsnyalábja is elágazik 2.A szárban ugyanannyi annyi összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a gyökérben: a gyökér fa- vagy háncsnyalábja elágazik

25 A levél szöveti szerkezete -A lomblevél szöveteinek kialakulása -3 fő szövettáj: színi epidermisz (protoderma) mezofillum (prokambium + alapmerisztéma) fonáki epidermisz (protoderma) Bolgár, 1999

26 A levél szöveti szerkezete -Epidermisz felépítése – típusok (l. 3. óra) -Általában 1 sejtrétegű (kiv. fikusz, kaucsukfüge) -Viasz, kutikula, szőrképletek fajra jellemző -Sztómák helyzete: -Általában csak a fonákon (dorziventrális levél) -Színi és fonáki epidermiszen (izolaterális levél, fűfélék) -Csak a színi oldalon (vízinövények, vízen úszó levele) -Csak hidatódák vannak ( vízinövények, alámerült levelei )

27 A levél szöveti szerkezete -Mezofillum: klorenchima – asszimiláló alapszövet -Elhelyezkedése: színi és fonáki epidermisz között -Szerkezete: levéltípustól, megvilágítás mértékétől függően változik -Szilárdító szövetek: főér szállítónyalábja környezetében, ill. itt az epidermisz alatt -Kristálytartó (idioblaszt) és váladéktartó sejtek, vagy járatok A mandarin (Citrus reticulata) levele, KM Idioblaszt Lizigén olajtartó járat 32 ×

28 A mandarin levele Idioblasztok, rombusz alakú kristállyal Oldódásos (lizigén) járat

29 A levelek szerveződési formái I. Lomblevél -Homogén levél: a mezofillum csak szivacsos parenchimából áll, pl.: árnyéknövények, félélősködők -Heterogén levél: a mezofillum szivacsos és oszlopos parenchimából áll: -Izolaterális (unifaciális) -Dorziventrális (bifaciális) -Radiális szimmetriájú II. Tűlevél III. Kranz-anatómiájú levelek Oszlopos vagy paliszád parenchima: szorosan záródó, a felületre merőleges irányban megnyúlt sejtek, sok kloroplasztiszt tartalmaznak, sötétebbek Szivacsos parenchima: izodiametrikus sejtek, sok sejtközötti járattal

30 Izolaterális (unifaciális) lomblevél –A levéllemez mindkét oldalát azonos megvilágítás éri, pl.: fűfélék, –a színi és fonáki epidermisz közel azonos, mindkettőn van sztóma, kutikula és viasz –Felépítése: színi epidermisz oszlopos (paliszád) parenchima szivacsos parenchima oszlopos (paliszád) parenchima fonáki epidermisz Búza levélkeresztmetszet

31 Dorziventrális (bifaciális) lomblevél –A levéllemez egyik oldalát éri a megvilágítás, leggyakoribb típus –a színi és fonáki epidermisz nem azonos, a mezofillum kétrétegű –Felépítése: színi epidermisz: vastagabb, kutinosodott, sztóma nélküli oszlopos (paliszád) parenchima szivacsos parenchima fonáki epidermisz: vékonyabb, kevésbé kutinosodott, sztómákat tart. Fagus sylvatica - bükkFagaceae 100 × színi epidermisz oszlopos parenchima szivacsos parenchima fonáki epidermisz

32 Színi epidermisz Kollenchima A főér nyalábja farész háncsrész háncskorona Klorenchima Kollenchima Fonáki epidermisz Oszlopos (paliszád) parenchima Szivacsos parenchima Kék iringó (Eryngium planum) – dorziventrális lomblevél KM

33 A mecseki zergevirág (Doronicum orientale) és a dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia) dorziventrális lomblevelének szöveti szerkezete

34 Radiális szimmetriájú levél –Csöves, belül üreges leveleknél, pl.: hagyma –Felépítése: színi epidermisz oszlopos (paliszád) parenchima szivacsos parenchima fonáki epidermisz (jellegtelen) színi epidermisz oszlopos parenchima szivacsos parenchima fonáki epidermisz

35 Kranz-anatómiájú levelek –C4-es fotoszintézisű növényekre jellemző, A CO 2 primer fixációja és a CO 2 redukciója térben elkülönül –Felépítése: epidermisz mezofilláris parenchima –a nyalábok körül hüvelyparenchima: a kloroplasztiszokban nincs gránum tilakoid: nincs vízbontás epidermisz Kétféle asszimiláló szövet: a nyalábhüvely és a mezofillum

36 Tűlevél –Több évig él, fotoszintetizál –Felépítése: Epidermisz: vastag falú, kutinnal fedett sejtek, süllyesztett sztómák Hipoderma (szklerenchima): vastag falú sejtek Karos paliszád parenchima: betüremkedő sejtfal, hatékony fotoszintézis –benne: gyantajáratok Endodermisz Sztéle (központi henger): periciklus, 2 kollaterális edénynyaláb, transzfúziós szövet: parenchimatikus alapszövet Rolf Dieter-Müller

37 Pinus sylvestris - erdeifenyő Pinaceae (syn. Abietaceae) 32 × Epidermisz Szklerenchima Karos paliszád parenchima Gyantajáratok Sztéle Periciklus Szklerenchima Transzfúziós szövet Koll. nyílt nyalábok Süllyesztett sztómák

38 400 × Pinus sylvestris - erdeifenyő Pinaceae (syn. Abietaceae) Karos paliszád parenchima Szklerenchima gyűrű Epithél sejtek Gyantajárat Szklerenchima Epidermisz

39 Pinus sylvestris - erdeifenyő Pinaceae (syn. Abietaceae) 400 × A sztéle részei: Periciklus Transzfúziós szövet Szklerenchima 2 koll. nyílt nyaláb háncselemek faelemek

40 A levél szöveti szerkezete -Fellevelek -lomblevélhez hasonló, egyszerűbb Az Eryngium planum gallérkalevelének keresztmetszete, színi és fonáki epidermisze

41 A levélnyél szöveti szerkezete -Hasonló a levél főér körüli részéhez, arányaiban eltér: több szállító és szilárdító, kevesebb asszimiláló alapszövet. -Lombhullás: leválasztó réteg: elnyálkásodó sejtek + pararéteg -Levélripacs = paraszövettel lezárt sebhely Gracza, 2004

42 A levélnyél szöveti szerkezete Gracza, 2004

43 A levélnyél szöveti szerkezete Az Eryngium planum levélnyelének KM-i képe Színi epidermisz Mezofillum Szállítónyalábok Fonáki epidermisz Alapszöveti (raktározó) parenchima Farész Háncsrész Háncskorona (szklerenchima) Klorenchima Kollenchima Fonáki epidermisz

44 A generatív szervek szöveti szerkezete -1. A virág és kialakulása A mák (Papaver somniferum) virágszerveződése HM (Gracza) Gracza, 2004 Váczi, 1995

45 A virág szöveti szerkezete -Takarólevelek -Csészelevelek: a lomblevélhez hasonló, egyszerűbb -Sziromlevelek: epidermisz gyakran papillás, kevés sztóma, nem működőképes, illóolajok (illatanyagok) A Doronicum orientale sziromlevelének illóolajat tartalmazó epidermisze és a Scutellaria hastifolia sziromlevelének papillás epidermisze

46 A virág szöveti szerkezete -Takarólevelek -Sziromlevelek: KM: levélszerű felépítés, egyszerűbb, 1-2 tagból álló nyalábok

47 A virág szöveti szerkezete A Doronicum orientale és az Aster amellus fészekvirágzatának hosszmetszete

48 A virág szöveti szerkezete -Ivarlevelek -Porzók: filamentum – porzószál anthera – portok theca - portokfél Ny – nyaláb Lo – pollenzsák C – csatló St – portokfél F - porzószál Váczi, 1995

49 A virág szöveti szerkezete -Ivarlevelek -Porzók szöveti szerkezete: -Epitécium – külső epidermisz -Endotécium – rostos réteg -Parenchima – 2-3 sejtsor -Tapétum – dús plazmájú, nagymagvú sejtek Benne: sporogén szövet Váczi, 1995

50 A virág szöveti szerkezete -A pollenek megjelenési formái: Váczi, 1995

51 A virág szöveti szerkezete -Ivarlevelek -A termő szerkezete: -Bibe: papillás, bibeszál: parenchimatikus, magház: külső és belső bőrszövet, közte klorenchima, magkezdemények Bibeszál és bibe pollenszemekkel HM Bibeszál, porzószálak és sziromlevelek KM

52 A virág szöveti szerkezete -Ivarlevelek -A termő szerkezete: -Bibe, bibeszál, termőlevelek, magház, magkezdemények ny – nyaláb; mk – magkezdemény; r – rekesz; vf – válaszfal; chl – klorenchima; pa – parenchima; ep – epidermisz; i - intercelluláris Váczi, 1995

53 A virág szöveti szerkezete -Ivarlevelek -A termő szerkezete: -Bibe, bibeszál, termőlevelek, magház, magkezdemények Fészekpikkelyek Nyelves virág Magkezdemény Fészek és kaszattermés (Doronicum orientale) HM Váczi, 1995

54 Generatív szervek szövettana: a termés -Fructus – csak a zárvatermők szerve -A termésfal hármas tagolódása (lomblevél eredet): -Exocarpium=epicarpium – ált. 1 sejtrétegű epidermisz, rajta kutikula, viasz -Mezocarpium – szélesebb, parenchimatikus szövettáj, nedvdús, kősejtek, rostok, olajtartó járatok -Endocarpium - ált. vékony, vagy bőrnemű - összenőhet a maghéjjal (szemt.) - csonthéj (csonthéjasok) - szőrképletek (makk) Exocarpium Mezocarpium, olajjárat Endocarpium Ikerkaszat (Eryngium planum), KM

55 A termés szöveti szerkezete Exocarpium Mezocarpium Endocarpium Ikerkaszat (Eryngium planum)HM KM

56 A termés szöveti szerkezete kocsányos tölgy makk Gracza, 2004 cseresznye csonthéjas termés paprika felfújt bogyó díszalma almatermés ep: exocarpium, m:mezocarpium, en: endocarpium, ny: edénynyaláb,, coll: kollenchima, pa: parenchima, o: olajcsepp, cu: kutikula, ks: kősejtes szövet, kr: kristálysejtek, pal: parenchimalemez, ph: parenchimahíd, sz. szőr

57 A mag szöveti szerkezete -3 része: -Maghéj – külső (testa) – viasz, kutikula, függelékek: repítőszőr, pikkely, hártya belső (tegmen) – hártyás, húsos, v. szklerenchimatikus -embrió – radicula, plumula, cotyledon -Táplálószövet – perispermium (magfehérje) endospermium (belső táplálószövet) fejlett embriójú mag Endospermium Perispermium Maghéj Endocarpium Meuocarpium Exocarpium Ikerkaszat és mag (Eryngium planum)

58 A mag részei maghéj gyököcske rügyecske sziklevelek endospermium

59 Különböző magvak és függelékei: A: mák. m: maghéj, e: endospermium, cs: csíra, B: vérehulló fecskefű. el: elaioszóma, C: tiszafa. ar: arillusz (magköpeny), mh: maghéj, e: endospermium

60 Különböző magvak és függelékei: 1: ricinus. 2: bors. 3: rozs. 4: mandula.

61 Másodlagos vastagodás Másodlagos vastagodásra nem képes: ma élő harasztok, egyes kétszikűek, egyszikű növények többsége A levél, a virág és a termés mindig elsődleges szöveti felépítésű marad A gyökérben és a szárban megindulhat a másodlagos vastagodás A szár másodlagos vastagodása Kétszikűek: Fásszárúak: Tilia-típus, Aristolochia-típus, Általános fás típus Lágyszárúak: Ricinus-típus, Helianthus-típus, Polikambialitás Egyszikűek: Dracaena-típus

62 A szár másodlagos vastagodása Kétszikűek: Lágyszárúak: Ricinus-típus: a nyalábkambium nyalábközi kambiummal egészül ki, a zárt kambiumgyűrű összefüggő fatestet és háncstestet képez, az elsődleges fa és háncs bélkorona és háncskorona formájában megmarad ep: epidermisz, fc: nyaláb, ek: elsődleges kéreg, eh: elsődleges háncs, ef: elsődleges fa, mh: másodlagos háncs, mf: másodlagos fa

63 A szár másodlagos vastagodása Kétszikűek: Lágyszárúak: Helianthus-típus: a nyalábkambium nyalábközi kambiummal egészül ki, a nyalábközi kambium másodlagos edénynyalábokat képez, melyeket bélsugarak határolnak eny: elsődleges nyaláb, mny: másodlagos nyaláb ifc: interfascicularis kambium (nyalábközi kambium), szny: szállítónyaláb

64 A szár másodlagos vastagodása Kétszikűek: Lágyszárúak: Polikambialitás, polikambiális vastagodás: gyökérben és szárban is előfordulhat (pl.: répatest), kialakul az összefüggő kambiumgyűrű, de csak rövid ideig működik, egyre újabb kambiumpalástok alakulnak ki: újabb koncentrikus nyalábköröket eredményezve

65 A szár másodlagos vastagodása Kétszikűek: Fás szárúak: Tilia-típus: az elsődleges szállítószövetek nem nyalábosak, a kambiumgyűrű folyamatosan működik, befelé összefüggő fatestet, kifelé háncstestet képez ep: epidermisz, ef: elsődleges fa, eh: elsődleges háncs

66 A szár másodlagos vastagodása Kétszikűek: Fás szárúak: Aristolochia- vagy lián-típus: az elsődleges szállítószövetek nyalábosak, kialakul a nyalábközi kambium, de csak bélsugár sejteket hoz létre, másodlagos szállítóelemeket csak a nyalábkambium képez, megmarad a nyalábos szerkezet, nem alakul ki egységes fa-, ill. háncstest, ez lehetővé teszi a csavarodást

67 A szár másodlagos vastagodása Kétszikűek: Fás szárúak: Általános fás típusú: Nyitvatermő fákra és a legtöbb zárvatermő fára jellemző Az elsődleges bélsugár sejtekből kialakul a nyalábközi kambium, amely a nyalábkambiummal együtt kialakítja a vaszkuláris kambiumot, a kambium befelé fa-, kifelé háncselemeket vagy mindkét irányban bélsugár sejteket hoz létre: kialakul a másodlagos fa és másodlagos háncs. A farész szabályos évgyűrűs szerkezetű, fatestnek hívjuk. A háncsban általában nem különíthetők el az évente létrejött elemek. Az évente létrejött háncselemek összességét háncstestnek nevezzük. A másodlagos fa széles fatestet alkot, benyomul a központi hengerbe, a nyalábos szerkezet eltűnik, évgyűrűs alakul ki. A vastagodás miatt az elsődleges kéreg és a bőrszövet sejtjei elszakadnak, létrejön a parakambium (phellogén), amely kialakítja a parabőrt (periderma).

68 A szár másodlagos vastagodása Kétszikűek: Fásszárúak: Tilia-típus Aristolochia-típus Lágyszárúak: Ricinus-típus Helianthus-típus Polikambialitás Egyszikűek: Dracaena-típus Gracza, 2004

69 Tilia-típus Tilia cordata A szár másodlagos vastagodása Általános fás- típus Fagus sylvatica Arisztolochia- (lián) típus Aristolochia durior

70 A szár másodlagos vastagodása Ricinus-típus Ricinus communis Helianthus-típus Doronicum orientale

71 Dracaena-típus Gracza, 2004 A szár másodlagos vastagodása Egyszikűek: Zárt kollaterális nyalábjuk van, nincs másodlagos vastagodás, vastagodásra képesek: pálmák, fa alakú liliomfélék, Dracaena, Aloe, Yucca fajok Pálmák: a növekedés közben a hajtáscsúcs kiszélesedik, ellaposodik, a vastagsági növekedés erőteljes de az elsődleges szövetképződés során alakul ki. Dracaena típus: parenchimaszövetből szárvastagító kambium jön létre, befelé alapszövetet és újabb edénynyalábokat, kifelé peridermát hoz létre.

72 A gyökér szöveti szerkezete -Másodlagos vastagodás -Nyitvatermők és kétszikűek gyökerére jellemző -A háncs és fanyalábok közötti alapszövet sejtjei osztódni kezdenek, a perikambiummal (periciklus) összekapcsolódva zárt kambiumgyűrűt hoznak létre, mely kezdetben hullámos. -A faelemek képzése (befelé) intenzívebb mint a háncselemeké (kifelé), ezért a kambiumgyűrű rövid idő múlva kör alakúvá válik. -A farész évgyűrűs lesz, de lazább, mint a szárban (kevesebb szilárdítóe.) -A perikambium kialakítja a peridermát (parabőr), simább mint a száré.

73 A gyökér szöveti szerkezete -Másodlagos vastagodás Aranyfürt (Aster linosyris) Csillagőszirózsa (Aster amellus) Nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora)


Letölteni ppt "NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 3. előadás Szövettan A szervek szövettana."

Hasonló előadás


Google Hirdetések