Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növénytan 2 Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1- 2009-0016 azonosítószámú.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növénytan 2 Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1- 2009-0016 azonosítószámú."— Előadás másolata:

1 Növénytan 2 Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú projekt keretében

2 Szövettan Az egysejtűek: életműködés összességét (anyag-, energia és információáramlás, növekedés, környezethez való alkalmazkodás, szaporodás) egyetlen sejt végzi. A testszerveződés és a szövet

3 sejttársulás (aggregatio) :  A sejtcsalád: az anyasejt üregében osztódással keletkezett utódsejteket az anyasejt később elnyálkásodó fala tartja össze (Gloeocapsa).  A plazmódium: csupasz, sejtfal nélküli sejtek plazmájának összeolvadásával keletkezik (Fuligo).  A zooglöa: a prokarióta baktériumok jellemző sejttársulása, melyben az egyes sejteket az általuk kiválasztott nyálkatok tartja össze.  A kolónia: az egyes sejtek szintén közös nyálkaburokban helyezkednek el, ez azonban a sejtmaggal rendelkező eukariótákra (például a kovamoszatokra) jellemző.  A cönóbium: a közös származátú sejteket már plazmahidak kötik össze, itt már bizonyos munkamegosztás is megfigyelhető (ilyen például a hálómoszat, Hydrodyction).  A sejtállam: az egyes sejtek között már differenciálódás (munkamegosztás) is megfigyelhető, egyes sejtek csak táplálkoznak, mások csak szaporodnak (Volvox). A soksejtű szerveződés típusai:

4 A telepes szerveződés a csúcssejt osztódása egy, két vagy három irányban zajlik, első esetben fonal (pl. zöldmoszatok) második esetben sejtlemez (például számos barnamoszat), harmadik esetben teleptest (pl csillárkamoszatok, mohák). A differenciálódás: az alapi sejtek rögzítik a növényt, a csúcssejt pedig osztódik. A legfejlettebbek: gyökérszerű, szárszerű és levélszerű képződmények (rhizoid, kauloid és filloid) is kialakulnak. A soksejtű szerveződés típusai:

5 szövetes szerveződés: A testszerveződés legfejlettebb szintje szövet: közös eredetű, strukturálisan hasonló azonos működésű sejtek csoportja már egyes telepes növények bizonyos sejtcsoportjai is szövetnek minősülnek, a hajtásos növények (harasztok, nyitva- és zárvatermők) pedig abban különböznek tőlük, hogy szövetei szövetrendszereket alkotnak. A soksejtű szerveződés típusai:

6 a szöveteket morfológiai szempontból vizsgálja a szervek mikroszkópos anatómiája Az első szövettani kutatások: leíró jellegűek Később: a funkcionális és az összehasonlító szemléletmód A szövettan (hisztológia)

7 Szövetek csoportosítása Osztódó szövetek (merisztémák) Állandósult szövetek (érett szövetek) Kambium vagy másodlagos merisztéma:  állandósult szövetekből az osztódóképesség visszanyerésével visszaalakuló másodlagos osztódószövet. Ősmerisztéma:  totipotens osztódószövet,  elsődleges merisztémákat hozza létre. Elsődleges merisztéma:  ősmerisztémából jön létre  egész életben működő elsődleges osztódószövet.

8 Osztódószövetek és differenciálódás totipotens sejtek: totális potencia (zigóta) A differenciálódás: egymással párhuzamosan zajló kémiai, fizikai és morfológiai folyamatok összessége végeredménye: a sejtek specializálódása reverzibilisen irreverzibilisen Morfogenezis: a szövetek szerkezeti, működési, növekedési változásainak összegzése

9 az osztódások az embriónak egyes helyeire korlátozódnak egyes sejtek és sejtzónák az osztódóképességüket a növény életének egész tartamára megőrzik. Szerep: a növény testének gyarapítása, a növekedés. Növény: folyamatosan növekedő élőlény Merisztémák

10 Az osztódóképesség egyes esetekben újra jelentkezhet: Dedifferenciálódás: pl. sebzéskor, amikor zárószövetek alakulnak ki. Redifferenciálódás: az eredeti szövet működésétől eltérő szövetek jelennek meg Az így létrejött osztódószövetek a másodlagos merisztémák vagy kambiumok Kambiumok

11 Csúcsmerisztémák: a hajtás és gyökércsúcsok merisztémáit nevezzük, ezek az elsődleges merisztémával azonosak. Oldalmerisztémák: a növényi szervek oldalával párhuzamosan kialakuló osztódó szövetek. Közbeiktatott (interkaláris) merisztémák: a csúcsmerisztémákkal nem érintkező osztódószövetek A merisztémák csoportosítása elhelyezkedésük alapján

12 Csúcsmerisztémák: hajtáscsúcs dermatogén peribléma pleróma

13 Csúcsmerisztémák: gyökércsúcs kaliptrogén dermatogén peribléma pleróma

14 Oldalmerisztémák A növény szárában és gyökerében, a hossztengellyel párhuzamosan elhelyezkedő, hosszú sejtek.

15 Oldalmerisztémák

16

17 Interkaláris merisztémák Hely:pázsitfüvek szártagjai levélhüvely

18  Endomitotikus poliploidia: a mag osztódását (kariokinézis) nem követi a sejtosztódás. Így az utódsejt poliploid lesz, vagyis a kromoszómaállománya megsokszorozódik.  Vakuolizálódás : egyre több és nagyobb vakuólum jelenik meg. A vakuolizálódás a differenciálódás mérésére is használható.  Az egyes sejtek növekedése: minden irányba- parenchimatikus; egyik irányba erősebben: prozenchimatikus.  Sejtfalvastagodásos differenciálódás:  Sejtfalak eltűnése: pl. a tracheák (vízszállító csövek), rostacsövek, tejcsövek esetében figyelhető meg. Az eredmény több sejtből kialakuló, haránt válaszfal nélküli cső. A differenciálódás típusai

19  Intercellulárisok differenciálódása: —hasadásos (schizogén). —oldódásos (lizigén). —hasadásos (rexigén).  Idioblasztok differenciálódása: a környezetétől eltérő alakú, nagyságú vagy tartalmú sejtek. pl. a füge levelében lévő kristálytartó sejtek, de idioblasztnak tekinthetők az elsődleges bőrszövet (epidermisz) gázcserenyílásainak sejtjei is.

20  Alapszövet:  minden olyan szövet, ami nem bőr- vagy szállítószövet.  sokféle feladat ellátására specializálódhat: raktározás, fotoszintézis, átszellőztetés, szilárdítás, kiválasztás, váladéktartás. Állandósult szövetek csoportosítása: Bőrszövet:  a növény védelme  a környezettel történő anyag- energia- és információáramlás biztosítása  lehet elsődleges és másodlagos Szállítószövet:  a víz és a benne oldott sók  a növény által létrehozott szerves anyagok szállítására  lehet elsődleges és másodlagos.

21 A bőrszövetrendszer Elsődleges bőrszövetek: epidermisz (exokarpium) rizorermisz Másodlagos bőrszövet: periderma Harmadlagos bőrszövet: héjkéreg

22 Az epidermisz funkció:mechanikus védelem párologtatás gázcsere fotoszintézis szekréció jellemzői:egy réteg szoros illeszkedés sejtek alakja többféle lehet

23 epidermisz

24

25 A növényi szőrök vagy trichomák Holt szőrípusok:  Fedőszőrök: a párologtatás, hideg vagy besugárzás ellen védeik a növényi részeket (pl. kökörcsinfajok, havasi gyopár). Lehet egysejtű vagy többsestű emeletes elágazó (pl. levendula).  Csillagszőr és pikkelyszőr: pikkelyszerű, pajzsszerű képződmények, melyek a szőr ágainak összetapadásával jönnek létre. Ezek, ha kevés ágúak, akkor csillagszőrök, ha sokágúak, akkor pikkelyszőrök (pl. ezüstfa levelein).  Serteszőr: állatok ellen védi a növényt, merev, hegyes (pl. érdeslevelűek családja).

26  Kapaszkodószőr: egyes növények (pl. komló) hajtását rögzítik, visszagörbülő, horgas szőrök.  Repítőszőr: egyes növények (pl. gyapot) magjait szállítják a szél segítségével. A mag epidermiszéből fejlődnek ki, korán elhalnak, üregüket levegő tölti ki.

27 Élő szőrtípusok:  Papillák: a legegyszerűbb, felületnagyobbító kitűrődések, melyek az epidermisz bársonyos tapintását okozzák. Ilyen található a színes virágok virágszirmain.  Mirigyszőr: erősen specializált, aktív szőrök, amelyeknek a növényi kiválasztásban van szerepük. Lehetnek egysejtűek és soksejtűek, egyszerű és bonyolultabb felépítésűek. Az egyszerű soksejtű mirigyszőr nyélből és egysejtű vagy soksejtű fejecskéből áll. Ez utóbbi(ak) a szőr kiválasztó sejtje(i). Kutikula borítja, a váladék ennek pórusain, illetve sérülésein át jut a szabadba.  Csalánszőr: védelemre specializált szőr a csalán levelein. A szőrsejt talpi részét az epidermisz sejtjei körbeveszik, ebből emelkedik ki a merev falú, tömlőszerű szőrsejt, elvéknyodó nyaki részén ferdén álló gömbszerű fejecskével. Fala mész-, a csúcsi részén kovatartalmú, így érintésre könnyen letörik. Ekkor a merev szőrcsonk beszúródik a bőrbe, a benne lévő acetilkolin, hisztamin és toxikus anyagok bejutnak a sebbe. Ez okozza az égető fájdalmat.

28 Mirigypikkely és mirigygomoly: bonyolult felépítésű mirigyszőrök, amelyekben a kiválasztó sejteket mirigyepitél alkotja. Ilyenek pl. a komló keserűanyagát kiválasztó mirigypikkelyek vagy a vadgesztenye gyantát kiválasztó mirigygomolyai. Abszorpciós szőrök: a felszívás funkcióját látják el. Ilyenek a gyökér rizodermiszének felszívási zónájában elhelyezkedő gyökérszőrök (lásd ott). Hasonló abszorpciós funkciót látnak el a ligulák és a felszívó pikkelyszőrök, de felszívó szőrök alakulnak ki a rovarfogó növények levelein is, amelyek emésztőenzimjeikkel az áldozat fehérjeanyagát előzőleg lebontják.

29 nem kimondottan növényi szőr, de itt említendő a szőrnél bonyolultabb felépítésű képződmény kialakításában az epidermiszen kívül az alatta lévő alapszövet, esetleg a szállítószövet is részt vesz. pl. a rózsa tüskéje pl. a harmatfű rovarfogó tentákuluma. Mézfejtők: kiválasztó funkciót végző epidermiszsejtek Nektáriumok: méztartó funkció Hidatódák: vízkiválasztó képződmények Emergencia:

30 a gyökér bőrszövete soha nem tartalmaz sztómákat jellemzői a gyökérszőrök nincs kutikula Pl. rozs: 14 milliárd szőr 400 m 2 A rizodermisz

31 Rhizoszféra

32 A másodlagos bőrszövet: periderma periderma, lenticella vastagodás epidermisz szétszakad sebzési hormonok kialakul a fellogén (parakambium) kifelé: fellom (védőszövet) befelé: felloderma (paraalapszövet) fellom+ fellogén+ felloderma=periderma fellogén

33 periderma elszakadozik. újabb peridermák képződnek az elsődleges kéreg elfogy para + kéregalapszövet + háncsrostok = ritidóma szövettanilag heterogén, holt állomány évről évre vastagodik Hétköznapi értelemben: fakéreg Héjkéreg (rhytidoma)

34 mechanikai károsodások hatására sebek ezek befedésére való a sebpara. sebzés a sebbel határos sejtek osztódnak hegszövet (kallusz) alakul ki Sebpara

35 A szállítószövet-rendszer diffúziódiffúzió szállítósejt- kötegszállítósejt- köteg szállítószövet-rendszerszállítószövet-rendszer edénnyalábok fatest háncstest farész (xylem) háncsrész (phloëm)

36 A farész (xilém) A xilém elemei vízszállító sejtek (tracheidák), vízszállító csövek (tracheák), alapszöveti sejtek (faparenchima) szilárdító sejtek (farost)

37 megnyúlt, hengeres vagy szögletes keresztmetszet ferde és gödörkés végfal elhalt sejtek gyűrűs, spirális, hálózatos, gödörkés, vastagodás szerepük (a tracheákkal együtt): a víz és a benne oldott ásványi anyagok szállítása a gyökérből a növény többi szerve felé. A harasztokban és nyitvatermők többségénél az egyetlen vízszállító sejttípust képviselik A tracheidák

38 trachea-tagok tracheidákból fejlődtek ki, a harántfalak perforálódásával vagy teljes felszívódásával csőszerű képződmények sokkal hatékonyabb a vízszállítás gyűrűs, spirális, hálózatos vagy gödörkés vastagodás néhány cm-től több méterig. A tracheák

39 A faparenchima egyetlen élő sejttípus xilém tápanyagainak raktározása A farostok elhalt, elfásodott fal szövettanilag szklereidák, szilárdítás

40 A xilém felépítése Az elsődleges xilém egyszikűekben másodlagosan nem vastagodó kétszikűekben  A protoxilém sejtjeinek fala vékonyabb  elszakad vagy összenyomódik.  A metaxilém  nem szakad szét. A másodlagos xilém fákban, cserjékben másodlagosan vastagodó kétszikűekben ki zárt szövet (fatest) másodlagos osztódószövetből, kambiumból

41 A háncsrész (floém) A floém elemei rostasejtek rostacsövek kísérősejtek háncsparenchima háncsrostok

42 harasztok és nyitvatermők megnyúlt, hengeres, ferde harántfalú gödörkésen vagy hálózatosan vastagodott élő Szerepük (a rostacsövekkel együtt) a képződött szerves anyagok (asszimilátumok) szállítása a levélből a növény többi szerve felé. egyes szervetlen tápanyagok, például a kálium- és foszfátionok szállítása A rostasejtek

43 A rostacsövek zárvatermőkre fúzióból keletkeznek tágabb üreg perforált végfal: rostalemeznek A kísérősejtek zárvatermők rostacsőtagjait kísérik élő sejtek rostacsőtaggal közös anyasejtből raktározó sejtek

44 A háncsparenchima élő tápanyagokat raktározó esetleg olajat, gyantát kiválasztó sejtfaluk vékony A háncsrostok elhalt vastag falú szilárdító gazdaságilag hasznosított rostok (például len, kender)

45 A floém felépítése Az elsődleges háncs egyszikűekben másodlagosan nem vastagodó lágyszárú kétszikűekben protofloém: a legelőször kialakuló háncs rövid ideig működik szétszakad vagy összenyomódik metafloém: legtöbb egyszikűben és sok edényes virágtalan növényben másodlagosan vastagodó növények esetében összenyomódnak A másodlagos háncs kambiumból egységes háncstest


Letölteni ppt "Növénytan 2 Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1- 2009-0016 azonosítószámú."

Hasonló előadás


Google Hirdetések