Szervtan 2 Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú.

Az előadások a következő témára: "Szervtan 2 Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú."— Előadás másolata:

1 Szervtan 2 Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú projekt keretében

2 A levél a szárhoz hasonló szövetekből és szövettájakból épül fel.
Fő jellemzői: nagy felület, kiterjedt sejtközötti járatrendszer fotoszintézishez és a párologtatáshoz való alkalmazkodás raktározó szövetei nincsenek, nem alakul ki periderma nincs másodlagos vastagodás élettartamuk korlátozott, általában egy vegetációs időszak A hajtás tenyészőcsúcsának levéldudoraiból alakulnak ki növekedésük korlátozott.

3 A levél filogenezise első szárazföldi telómás növényeken még nem voltak levelek. fejlettebb növényeken már kisméretű, epidermisz eredetű mikrofillumok első lemezes levelek a páfrányoknál a telomák ellaposodása és összenövése útján alakultak ki: makrofillumok

4 A lomblevél szöveti szerkezete
Bőrszövet Elsődleges kéreg zónája A központi henger zónája

5 Bőrszövet epidermisz, vastag kutikulával és változatosan elhelyezkedő, különböző méretű és számú gázcserenyílással

6 Elsődleges kéreg zónája
asszimiláló alapszövet (klorenchima), gazdag intercelluláris járatrendszerrel. Három típusa van: Szivacsos: laza, gömbölyű sejtekből álló klorenchima, sok intercellulárissal, Oszlopos vagy paliszád: a felületre merőleges irányban megnyúló, sűrűn álló sejtekből felépülő klorenchima. Karos palisszád klorenchima: egyes fenyők mezofillumában található: levél felületének csökkenése, a fotoszintézishez szükséges felület növelése

7 Karos oszlopos szivacsos

8 A külső és belső szimmetriaviszonyok alapján három levéltípus ismeretes:
Bifaciális levél. kétszikűek levelében szivacsos a levél alsó részén, az oszlopos felül a színi és fonáki epidermisz különbözik Unifaciális levél. több egyszikűre jellemző a mezofillumot csak szivacsos klorenchima levél többnyire egyenesen felfelé áll, Ekvifaciális levél: a két oldal látszatra egyforma, de keresztmetszetben a szállítóelemek nem szimmetrikusan helyezkednek el

9 A tűlevelek szerkezete
ekvifaciális levél egy vagy két nyaláb transzfúziós szövet endodermisz karos klorenchima kollenchima sztómái süllyesztettek fiziológiai szárazsághoz (így a fagyhoz) való alkalmazkodás

10 A központi henger zónája
szállítószövet levélerek formájában látszik szilárdító szerepük is van kollaterális zártak farészük legtöbbször a levél színe felé néz.

11 Az erezet különböző típusú lehet (lásd elágazások):
Villás vagy dichotómikus erezetű levele a páfrányoknak és a páfrányfenyőnek (Gingko biloba) van. Hálózatos erezet jellemző a zárvatermő kétszikűek, és néhány egyszikű leveleire.

12 A makroszkopikus erezet
szárnyasan erezett: főér oldalerek tenyeresen erezett ölbefogottan erezett: oldalsó erei monochaziálisan ágaznak el párhuzamosan erezett: több egyenrangú ér

13 Az erezet sűrűsége: a víz- és fényviszonyok függvénye érhálózat annál nagyobb, minél szárazabb a termőhely, a napfénynek kitett leveleké hosszabb, A levél szilárdítása: az érrendszer az epidermisz a nyalábhüvelyek A kiválasztó szövetek: hidatódák, nyálka-, gyanta-, gumi-, illóolaj- és nektárkiválasztó

14 Levéltípusok A sziklevelek a magban lévő embrió részei, szerepük a csíranövény táplálása sok (nyitvatermők) kettő (kétszikűek) egy (egyszikűek). Szerep: tartalék tápanyagot közvetítik (például búza) raktároznak (például bab) fotoszintetizálnak (például bükk, ricinus).

15 Allevelek: a lomblevelek zónája alatt elhelyezkedő védő vagy raktározó funkció a rügyek és rizómák pikkelylevelei a hagyma buroklevelei és húsos allevelei. A lomblevelek: a fotoszintézis gázcsere párologtatás Fellevelek: a lomblevelek szintje fölött virágok murvalevelei kalászosok pelyvái kupacsosok

16 A levél morfológiája Alapesetben: levéllemez levélnyél levélalap

17 A levélalap a levélnek a szárhoz illeszkedő része
egyszerű levélhüvely függelékei a pálhák A levél lehullása után maradt nyom: levélripacs

18 A levélnyél levéllemez és a szár közötti kapcsolattartás a lemeznek a fény irányába való fordítása hiányában: ülő levélnek

19 A levéllemez a levél ellaposodó része
kerekded, tojásdad, szív, vese, lándzsa alakú, háromszögletű, nyíl, ár alakú, stb.

20 —csúcsa lehet hegyes, kicsípett, lekerekített (tompa);
—válla nyilas, szíves, ék alakú, nyélbefutó, füles, aszimmetrikus stb.

21 A levél széle ép fűrészes kétszeresen fűrészes fogas kanyargós csipkés

22 A levéllemez: tagoltak tagolatlanok A tagoltság: karéjos hasadt osztott szeldelt

23 egyszerű levél összetett levél: levélkék szárnyasan összetett levél tenyeresen összetett levél ölbefogottan összetett levél

24 Levélállás: örvös keresztben átellenes szórt

25 Levéltövis: védekezésre módosult levél (például sóskaborbolya);
Levélmódosulások környezethez való alkalmazkodás Levéltövis: védekezésre módosult levél (például sóskaborbolya); Pálhatövis: védekezésre módosult pálhalevél (például fehér akác);

26 Levélkacs: kapaszkodásra módosult levél a (például levéltelen lednek);
Levélkekacs: kapaszkodásra módosult levélke (például borsó); Levélnyélkacs: kapaszkodásra módosult levélnyél (például erdei iszalag);

27 Szukkulens levél: raktározásra módosult levél (például bablevelű varjúháj);
Rovarfogó levél: a talaj nitrogénhiánya miatt kialakult, rovarfogásra módosult levél érzőszőrökkel és emésztő mirigyszőrökkel (például harmatfű).

28 Nem levélmódosulás, de itt említendő:
heterofillia: a hajtás levelei nem egyforma alakúak vagy működésűek anizofillia: különböző nagyságú, de ugyanolyan alakú levelek