Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ABSZTRAKT TERVEZÉSI MODELL Németh Gábor. 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 2 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ Az ABSZTRAKT (ALGEBRAI) SPECIFIKÁCIÓs módszernél.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ABSZTRAKT TERVEZÉSI MODELL Németh Gábor. 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 2 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ Az ABSZTRAKT (ALGEBRAI) SPECIFIKÁCIÓs módszernél."— Előadás másolata:

1 ABSZTRAKT TERVEZÉSI MODELL Németh Gábor

2 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 2 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ Az ABSZTRAKT (ALGEBRAI) SPECIFIKÁCIÓs módszernél a rendszer viselkedését egy esemény alapú absztrakt modellel specifikáljuk. A különféle műveletkombinációk között általánosított ekvivalencia relációkat adunk meg. Egy számítógéprendszer által végzett információ feldolgozást a rendszer bemenetén és kimenetén átfolyó adatáramlásként értelmezzük.

3 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 3 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 2 Ezen absztrakt modell szerint két alapelemet kell definiálni: a kívánt műveletet biztosító (process) és a rendszernek a környezetéhez való csatlakozását biztosító (port) elemet.  A PROCESS egy specifikációs egységnek tekintett, valamilyen adatfeldolgozást végző entitás.  A PORT egy process része, és az illető folyamatnak a környezetével való kommunikációját biztosítja.

4 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 4 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 3 KÖRNYEZET PROCESS PORT  A process és a port tulajdonságait ab- sztrakt módon írjuk le, csak a kívülről látható (kommuni- kációs) viselkedést specifikáljuk.  A specifikáció nem tartalmazza, hogyan valósítjuk meg ezt a viselkedést. A logikai és a fizikai megoldás szétválasztásával egy entitás a rendszer többi részének módosítása nélkül kicserélhető!

5 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 5 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 4 FELÜLRŐL-LEFELÉ mozgó tervezési eljárást alkalmazunk LÉPÉSENKÉNTI FINOMÍTÁSsal.  A megoldandó problémát először egyetlen rendszerként (processként) specifikáljuk.  A következő lépés(ek)ben a rendszert egymással (portokon keresztül) kommunikáló alrendszerekre bontjuk, és í.t.  Minden részletezési szinten a korlátozásokat és a tulajdonságokat örököljük a felsőbb szintről és finomításokkal egészítjük ki.

6 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 6 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 5 A P1 P2 P3  Egy process portjai az illető process környezetének absztrakt képét jelentik. A P1 P2 P3 D E P2 A P3 B C P1

7 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 7 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 6 PORT SPECIFIKÁCIÓJA:  A porton felléphető egymásrahatás típusok felsorolása.  A végrehajtott egymásrahatások sorrendezésére és paramétereire vonatkozó korlátozások megadása.  Szerep (ez a port, vagy a hozzá csatlakozó másik kezdeményezi az egymásrahatást).  Kicserélt paraméterek típusának meghatározása.  Ez a port, vagy a hozzá csatlakozó másik határozza meg a kicserélt paraméter értékét?

8 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 8 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 7 A rendszert a részrendszerek megfelelő portjainak összeköttésével írjuk le.  Két port összekötését a két port közötti általánosított ekvivalencia relációval határozzuk meg.  A két összekötött port szerepeinek az egymásrahatás kezdeményezésére és a paraméterek típusainak és értékeinek meghatározására vonatkozóan egymás komplemenseinek kell lenniük. Ezt formálisan ellenőrizzük!

9 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 9 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 8 PROCESS SPECIFIKÁCIÓJA:  Portjainak felsorolása (mert azok tulajdonságait örökli).  A process különböző portjain fellépő egymásrahatások közötti relációk meghatározása. A processnek csak a kívülről látható viselkedését specifikáljuk.

10 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 10 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 9  PÉLDA:Tervezzünk információs rendszert, melyben véges számú előfizető kérdéseire a rendszer válaszol.  Egy felhasználót egy user process képvisel.  A válaszokat egy server process szolgáltatja.  A user és a server együttműködéséhez a request és a response egymásrahatásokat definiáljuk.

11 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 11 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 10  ELŐFELTEVÉSEK  (a legmagasabb absztrakciós szinten):  1.A rendszerben nem lép fel meghibásodás.  2.A felhasználók nem befolyásolják egymás működését.  3.Egy meghatározott kérdésre adott válasz kizárólag az illető kérdés függénye.

12 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 12 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 11  SPECIFIKÁCIÓK  (a legmagasabb absztrakciós szinten):  A user és server processek megfelelő portjaikon keresztül kommunikálnak egymással. Ezek vagy azonosak, vagy kompatibilisek kell legyenek (önkényes tervezői döntés). port access is operationrequest (X: question); response (Y: answer); constraint (access/request) i  (access/response) i  (access/request) i+1 end access.

13 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 13 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 12 process user is service: access end user. process server is users: array [user_identifier] of access; constraint for u in user_identifier holds (users[u]/response) i.Y = ƒ((users[u]/request) i.X end server.

14 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 14 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 13  Egy rendszert alkotó processeinek és azok összeköttetéseinek felsorolásával specifikálunk. process system is S: server; U: array [user_identifier] of user; connection for u in 1..N: U[u].service = S.users[u] end system.

15 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 15 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 14 A lépésenkénti finomítás illusztrálására funkcionálisan particionáljuk a server processt. 1 N multiplexer core server  örökölt portok új portok

16 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 16 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 15 process core is user: access; constraint (user/response) i.Y = ƒ((user/request) i.X) end core. process multiplexer is single: array[user_identifier] of access; multiplexed: access; constraint for s in user_identifier holds  i  i’ ((single[s]/request) i = (multiplexed/request) i’ and (single[s]/response) i = (multiplexed/response) i’ ) end multiplexer.  önkényes tervezői döntés önkényes tervezői döntés (IMPLE- MENTÁ- CIÓ!) 

17 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 17 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 16 process server is M: multiplexer; C: core; connectionM.multiplexed = C.user;  u in user_identifier: users[u] is M.single[u] end server. csak virtuális összeköttetés  (ÖRÖKLŐDÉS!) Az absztrakt tervezésnél nincs megvalósítási modellünk, így a lépésenkénti finomítás legutolsó lépésében egy megvalósítási transzformáció szükséges.

18 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 18 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 17  Az orthogonális tulajdonságokat külön-külön kell specifikálni, mivel ebben az esetben teljesítésük egymástól függetlenül bizonyítható. Ez az absztrakt tervezés legnagyobb előnye, mert elkerülhető az állapot-robbanás.  (Sajnos nincs közvetlen módszer az orthogonális tulajdonságok meghatározására, csak ellenőrizhető a megadott tulajdonságok orthogonalitása.)

19 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 19 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 18 A lépésenkénti finomítás konkrét lépéseit jelentősen befolyásolja a particionálás módja. A következő szempontok szerint kell particionálni:  Funkcionálisan (ld. előző példa) (ez a rendszer működése szempontjából érthető).  Diagnosztika (erről korábban volt szó) (meghatározza a processek között minimálisan szükséges összeköttetéseket és egymásrahatásokat).  Interfész specifikáció (maximalizálja a rendszer értékét, miközben minimalizálja költségét). Kölcsönösen ellentmondanak egymásnak!

20 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 20 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 19 INTERFÉSZ SPECIFIKÁCIÓ: KONZISZTENS A process hiányzó információi a meglévőkből megjósolhatóak.  Elnevezési, paraméterátadási stb. konvenciók.  Minden fejlesztő rendszer rendelkezik vele, sajnos az egyes eszközök konvenciói eltérőek.

21 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 21 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 20  ALAPVETŐ  A szükségtelen tulajdonságokat el kell hagyni.  Ugyanazt a funkciót nem szabad két különböző végrehajtási történettel felajánlani. A követelmény nyilvánvalónak tűnik, de egy tulajdonság szükséges voltát a tervező által elképzelt felhasználók megjósolt igényeire alapozzuk!

22 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 22 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 21  ÁLTALÁNOS  A processt használni kell tudni az eredeti tervezési célokon túlmenő feladatokra is.  Nem a problémát, hanem a probléma osztályt kívánjuk megoldani!

23 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 23 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 22  MINIMÁLIS  A független tulajdonságokat különálló egymásrahatási típusokba kell tenni.  A tulajdonságok függetlenségét a kérdéses szolgáltatás felhasználójának szemszögéből kell értelmezni!  Ez nyilvánvalóan tervező-függő (milyen felhasználói csoportot vesz figyelembe).

24 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 24 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 23  ÁTTETSZŐ  Az interfész rejtse el a jövőben megváltozható valamennyi megvalósítási tervezői döntést.  Az interfész maga ne változzon, ha az elrejtett megvalósítási döntés megváltozik.  Készítsük el a megvalósítás lehetséges változásainak jegyzékét  (ún. titkok).

25 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 25 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 24  A rendszert particionáljuk modulokra úgy, hogy minden modul egyetlen titkot tartalmazzon. (Csak egy modult kell kicserélni, ha egy tervezői döntés megváltozik.)  A modul interfészét tervezzük meg úgy, hogy ne változzon meg a titok módosításakor.  A tervező nem szükségképpen tudja előre, hogy mi fog a termék élettartama alatt megváltozni!

26 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 26 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 25 Funkcionális particionálás RENDSZER Diagnosztikai particionálás Titokelrejtési particionálás Végső particionálás DE EKKOR MÁR NEM IGAZ, HOGY EGYETLEN MODULT KELL MEGVÁLTOZTATNI, HA EGY TITOK MEGVÁLTOZIK!

27 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 27 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 26 PÉLDA: stack modul BEMENET EGYMÁSRA- HATÁS TÍPUSKIMENETKIVÉTEL pushs_ integer túlcsordulás popsg_ integerüres  Megsérti a minimalitás követel- ményét (a stack tartalmának felfelé mozgatását kombinálja a stack legfelső elemének vizsgálatával).

28 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 28 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 27  ”Javított” stack modul: (két külön egymásrahatásba tesszük a stack felfelé tolását és legfelső elemének vizsgálatát) BEMENET EGYMÁSRA- HATÁS TÍPUSKIMENETKIVÉTEL pushs_ integer túlcsordulás pop’s_ üres integertop üresg_  DE: a szokásos stack használat hosszabb lesz!

29 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 29 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 28 PÉLDA: gráf építő program készítése  Intuitív úton határozzuk meg a szükséges funkciókat. BEMENET EGYMÁSRA- HATÁS TÍPUSKIMENETKIVÉTEL inits_ N: integer maxnodes... INICIALIZÁLÁS:megadjuk a gráf csomópontjainak megengedett maximális számát. A gráf mátrix formában tárolható, könnyen megvalósítható.  Megsérti az ÁTTETSZŐség követelményét.

30 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 30 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 29 BEMENET EGYMÁSRA- HATÁS TÍPUSKIMENETKIVÉTEL inits_ N: integer maxnodes hasznos,  de nem szükséges (megsérti az ALAPVETŐség követelményt)! numnodes N: integer... LEHETSÉGES CSOMÓPONTOK SZÁMA: g_

31 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 31 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 30 add_edges_ s: integer d: integer l: real node_number length arc_eqdst GRÁF BŐVÍTÉSE: csomópontot és élt csak együtt adhatunk meg.  Megsérti az ÁLTALÁNOSság követelményét (nem lehet külön él és csomópont felsorolást adni). BEMENET EGYMÁSRA- HATÁS TÍPUSKIMENETKIVÉTEL inits_ N: integer maxnodes numnodes N: integer... g_

32 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 32 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 31 A definiált modul nem teszi lehetővé csomópontok és élek törlését. Ez új egymásrahatás bevezetésével [s_del_edge(s, d, l)] lehetséges. Ez hasznos (teljesítenénk az ÁLTALÁNOSság követelményét), de  nem szükséges; bevezetése sérti az ALAPVETŐség követelményét (ugyanez a cél elérhető az init és azután egy sorozat add_edge használatával is). Hiánya viszont sérti az ÁLTALÁNOSság követelményét.

33 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 33 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 32 A rendszer tulajdonságait orthogonálisan kell specifikálni. Egymástól függetlenül bizonyíthatók (nincs állapot- robbanás).  Nincs közvetlen módszerünk a specifikációk orthogonális felvételére. Viszonylag könnyű formálisan bizonyítani a specifikációk teljesítését.  Absztrakt volta miatt nehezen értelmezhető.

34 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 34 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 33 PÉLDA: gyűrű specifikálása. inportinport node N[u] node N[mod N (u)+1] inportinport outportoutport outout link L[u] inin outportoutport ab Csak egyirányú átvitel  minden csomópontnak van egy bemenő és egy kimenő portja.  ettől gyűrű

35 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 35 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 34 inportinport node N[u] node N[mod N (u)+1] inportinport outportoutport outout link L[u] inin outportoutport ab process system is N: array [identifier] of node; L: array [identifier] of link; connection for u in 1..N: N[u].outport = L[u].in; N[mod N (u) + 1].inport = L[u].out end system.

36 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 36 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 35 inportinport node N[u] node N[mod N (u)+1] inportinport outportoutport outout link L[u] inin outportoutport ab port input is operation receive (a  b); constraint [(a  A)  (b  B)] end input. port output is operation send (a  b); constraint [(a  A)  (b  B)] end output.

37 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 37 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 36 inportinport node N[u] node N[mod N (u)+1] inportinport outportoutport outout link L[u] inin outportoutport ab process node is inport: input; outport: output; constraint (outport/a) i  (outport/a) i+1 ; ƒ 1 (inport/b) i  (outport/a) i end node.

38 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 38 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 37 process node is inport: input; outport: output; constraint (outport/a) i  (outport/a) i+1 ; ƒ 1 (inport/b) i  (outport/a) i end node.  A node process feldolgozza a vett üzeneteket és az eredményeket ugyanabban a sorrendben adja ki, ahogy vette a megfelelő bemeneteket.  ”nincs kimenet” helyett 0 hosszúságú kimenő üzenet.  ez írja le a feldolgozást.

39 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 39 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 38  A link process írja le az üzenetátvitelt két feldolgozó csomópont között.  Intuitív vizsgálat eredményeként a hibátlan átvitelt öt orthogonális követelménnyel specifikáljuk. process link is in: input; out: output; constraint /*R1: megőrzi az üzenetek sorrendjét*/  [(a 1, a 2  A), (b 1, b 2  B)]: [(a 1  b 1 )  (a 2  b 2 )]  {[(a 1  a 2 )  (b 1  b 2 )]  [(a 1  a 2 )  (b 1  b 2 )]  [(a 2  a 1 )  (b 2  b 1 )]};  Nehéz áttekinteni és értelmezni.

40 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 40 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 39 /*R2: nem veszik el üzenet az átvitel során*/  (a  A)  (b  B): a  b; /*R3: nem keletkezik üzenet a linkben*/  (b  B)  (a  A): a  b; /*R4: nincs üzenet duplikálás*/  [(a  A), (b 1, b 2  B)]: [(a  b 1 )  (a  b 2 )]  (b 1  b 2 ); /*R5: az üzenet tartalmát megőrzi*/  [(a  A), (b  B)]: ƒ 2 (in/a) i  (out/b) i end link.  kódátalakítás lehetséges!

41 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 41 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 40  Formálisan bizonyítsuk be például, hogy az üzenet tartal- ma nem változik meg, miközben körbeutazik a gyűrűn. inportinport node N[u] node N[mod N (u)+1] inportinport outportoutport outout link L[u] inin outportoutport ab pqrs

42 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 42 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ N[u].inport:  p  B N[u].outport:  q  A úgy, hogy p  q process node is inport: input; outport: output; constraint (outport/a) i  (outport/a) i+1 ; ƒ 1 (inport/b) i  (outport/a) i end node.  ƒ 1 (p)  q 2. N[mod N (u)+1].inport:  r  B N[mod N (u)+1].outport:  s  A úgy, hogy r  s  ƒ 1 (r)  s

43 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 43 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ - 42 inportinport node N[u] node N[mod N (u)+1] inportinport outportoutport outout link L[u] inin outportoutport ab ƒ 1 (r)  s p qrs 3. ƒ 2 (q)  r ƒ 2 (q)  r process link is ……………. constraint /*R5: az üz. tart. megőrzi*/  [(a  A), (b  B)]: ƒ 2 (in/a) i  (out/b) i 4. p  s (  tranzitív).  ƒ 1 (p)  q


Letölteni ppt "ABSZTRAKT TERVEZÉSI MODELL Németh Gábor. 2001Németh Gábor: Számítógép architektúrák 2 ABSZTRAKT SPECIFIKÁCIÓ Az ABSZTRAKT (ALGEBRAI) SPECIFIKÁCIÓs módszernél."

Hasonló előadás


Google Hirdetések