Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai integráció fejlődése Polyák Zsuzsanna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai integráció fejlődése Polyák Zsuzsanna."— Előadás másolata:

1 Az európai integráció fejlődése Polyák Zsuzsanna

2 Az Európa Tanács 23.o. n 10 nyugat-európai ország hozta létre 1949-ben n Közös politikai értékek mentén szerveződött: jogállamiság, demokrácia, alkotmányos elvek és emberi jogok tiszteletben tartása. n Hány tagja van ma a tanácsnak?

3 Az ún. Római Szerződések (1957) 28.o. 1. Európai Gazdasági Közösség (EGK) 2. Európai Atomenergia Közösség (Euratom) n Az ESZAK (Montánunió) mintájára jött létre n Melyik 6 ország írta alá a szerződéseket?

4 EGK céljai n Közös piac létrehozása - vámunió - közös kereskedelempolitika - tőke és munkaerő szabad áramlása n A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása n Az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése

5 Az Európai Közösségek 34.o. n 1965-ben az ún. Egyesülési Szerződéssel összevonták az ESZAK, a EGK és az Euratom intézményeit Európai Közösségek néven. n Később az EK-hez csatlakozott: Dánia, Írország, Anglia, Görögország, Spanyolország és Portugália.

6 Az Egységes Európai Okmány 37.o. n 1986-ban írták alá a tagállamok. n Célja: az egységes belső piac létrejöttét akadályozó fizikai, pénzügyi és technikai korlátok felszámolása. n Eszközei: - közösségi jogalkotás és - jogharmonizáció.

7 A Maastrichti Szerződés (1992) 39.o. n Létrehozza az Európai Uniót n Céljai: - gazdasági, politikai és monetáris unió ig közös valuta n Bevezeti az uniós állampolgárságot és a n szubszidiaritás alapelvét. n Létrejön az ún. három pilléres szerkezet.

8 A három pillérre épülő Unió 110.o. 1. Európai Közösségek - Európai Közösség - Euratom - Európai Szén- és Acél Közösség 2. Közös kül- és biztonságpolitika 3. Bel- és igazságügyi együttműködés (ma rendőrségi és bűnügyi együttműködés)

9 Az Amszterdami Szerződés (1997) 46.o. Céljai: n Az Unió működésének átfogó reformját szolgáló rendelkezés-csomag kidolgozása. n Megfelelő alap biztosítása a bővítéshez, a hatékony működéshez és a további fejlődéshez. n Mely szerződés hiányosságait küszöböli ki, ill. egészíti ki ez az új szerződés?

10 Foglalkoztatás- és szociálpolitika az EU-ban

11 A szociálpolitika fejlődése 300.o. 1. A jogalkotás területén n Római Szerződések n Szociális Akcióprogram n Szociális Charta elfogadása. Területei: - szabad mozgás - foglalkoztatás és bérezés - élet- és munkakörülmények javítása

12 - szociális védelem - gyülekezési jog és kollektív alku - szakmai képzés - férfiak és nők közötti egyenlő elbánás és bérezés - a munkavállalók döntésekben való részvétele és informáltsága - egészségvédelem és munkahelyi biztonság - gyermekek és kamaszok védelme - idősödő személyek, fogyatékos személyek

13 n A Szociális Egyezmény elfogadása - A Maastrichti Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv. - Csak felhatalmazást ad a tagállamoknak, hogy jogilag kötelező érvényű jogszabályokat fogadjanak el a szociálpolitika területén. - Az Egyezmény alapján születik meg az első közösségi irányelv 1994-ben

14 2. A támogatások területén Európai Szociális Alap létrehozása n Fő céljai 1993-ig: - a fiatalok munkanélküliségének kezelése, csökkentése n között - a hosszú távú és a fiatalok munkanélkülisége elleni programok - munkavállalók átképzése

15 n között - az oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek és politikák adaptálása, modernizálása (strukturális célkitűzés) - egyenlő esélyek a munkaerőpiacon (EQUAL közösségi kezdeményezés)

16 Előtérben a foglalkoztatás 303.o. n A 90-es évekre a munkanélküliség uniós átlaga 10 % n Az Amszterdami Szerződésben a tagállamok vállalják, hogy nemzeti stratégiáikat összehangolják a foglalkoztatás területén.

17 n A foglalkoztatáspolitikai irányvonalak pillérei: 1. A foglalkoztatási képesség javítása 2. Vállalkozásösztönzés javítása 3. A vállalkozások és alkalmazottaik alkalmazkodóképességének fejlesztése 4. Az egyenlő esélyek feltételeinek megerősítése Ez lett az alapja az ún. Európai Foglalkoztatási Stratégiának

18 A közösségi foglalkoztatás- és szociálpolitika új irányai 306.o. n A foglalkoztatás- és szociálpolitika közösségi szintű koordinációjának további erősítése várható. n 2000-ben elfogadták az EU hosszú távú gazdasági stratégiáját az ún. lisszaboni stratégiát, melynek célja, hogy

19 n az EU 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, mely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt. n Fő eszközei: - foglalkoztatási szint emelése - a munkaerő képzése

20 n 2000-ben fogadták el az ún. Európai Szociális Napirendet is, melynek célterületei: 1. Több és jobb munkahely teremtése 2. Rugalmasságra és biztonságra épülő munkakörnyezet elősegítése 3. A szegénység és diszkrimináció elleni küzdelem 4. A szociális védelem modernizálása

21 5. A nemek közötti egyenlőség előmozdítása 6. A bővítés szociális dimenziójának megerősítése Eszközei: - technikai haladás (EURES) - monetáris unió - mobilitási lehetőségek

22 Az Európai Unió bővítése A közép- és kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere

23 A csatlakozás feltételei: a koppenhágai kritériumok (1993) 396.o. n Stabilan működő demokratikus intézményrendszer (politikai kritériumok) n Működő piacgazdaság (gazdasági kritériumok) n Képesség a tagságból származó kötelezettségek teljesítésére (jogi, intézményi kritériumok)

24 n Mely szerződés rögzíti először a csatlakozás feltételeit? n Mik ezek a feltételek?

25 Új tagállamok felvételének eljárási menete n A pályázó ország benyújtja belépési szándékát az Európai Tanácshoz. n A Tanács véleményt kér a pályázó ország tagságra való alkalmasságáról az Európai Bizottságtól. n A Tanács dönt a csatlakozási kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról. Ha ez pozitív:

26 n az EU csatlakozási tárgyalásokat kezd a jelölt országgal. n Az Európai Parlament - közvetlenül a csatlakozási szerződés aláírása elött - szavaz a csatlakozni kívánó ország felvételéről. n A felek aláírják a szerződést és minden aláíró ország ratifikálja azt. n Követelmény-e az EU részéről, hogy a csatlakozni kívánó ország népszavazással erősítse meg szándékát?

27 Az esseni csúcs (1994) 398.o. n Az Unió körvonalazta az ún. előcsatlakozási stratégiát, mely a szorgalmazta az integrációs folyamat felgyorsítását. n Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a társultakkal szorosabban együttműködik. n Kialakult az ún. strukturált párbeszéd. Mit jelent ez?

28 n Döntöttek a Fehér Könyv kiadásáról, mely egy átfogó, az egységes belső piacra való felkészülést is elősegítő programjavaslat. n Mi volt a Fehér Könyv fő célja?

29 n Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy: - készítsen országjelentést minden közép- és kelet-európai jelölt országról - dolgozza ki, hogy milyen hatással lehet a keleti bővítés az Unió politikáira ill. azok finanszírozhatóságára

30 Agenda 2000 a csatlakozás szempontjából 400.o. Az Európai Bizottság által készített programdokumentum (2000 és 2006 közötti időszakra), mely tartalmazta: n az EU követendő stratégiájának tervezetét n a 10 közép- és kelet-európai országról készített országvéleményt

31 n Együtt tárgyalta az EU reformját, jövőstratégiáját, és a bővítés kérdéseit. n Javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. n Meghatározta azokat az országokat, amelyek nem alkalmasak a csatlakozási tárgyalások elkezdésére. Melyek ezek az országok? n Mit jelent az ún. „5+1” ?

32 A luxemburgi döntések a bővítési folyamatról 403.o. n A fő kérdés az volt, hogy a csatlakozási tárgyalásokat mely országokkal kezdjék meg: a) Differenciált módon, csak az 5+1 országgal b) Regatta elv szerint, azaz a 12 jelölt közül - Törökországot kivéve - mindenkivel. n Mit jelent pontosan a regatta elv?

33 n Mik a hátrányai az a) és b) javaslatnak? n A bővítés mind a 11 országot érintette de a csatlakozási tárgyalásokat differenciált módon kezdték meg. n Milyen céllal hozták létre az évente megrendezett ún. Európai Konferenciát?

34 n Az előcsatlakozási segélyeket a évtől a háromszorosára emelték n Létrehoztak két új alapot: 1. SAPARD - mezőgazdasági szerkezetváltásra 2. ISPA - infrastrukturális fejlesztésekre

35 A helsinki csúcs döntései (1999) 412.o. n A Luxemburgban kimaradt országokkal is meg kell indítani a tárgyalásokat n Törökország tagjelölti státuszát hivatalosan is megerősítették n Ígéretet tettek, hogy az Unió 2002-ig befejezi az intézményi reformokat.

36 Probléma a csatlakozási tárgyalások lezárásánál n Az EU-nak nincs egyeztetett koncepciója a bővítési folyamatról Alternatívák: 1. Bővítés két hullámban 2. „Big bang” koncepció. Mi ennek a hátránya? n Az Európai Bizottság kiadja az ún. Stratégiai Dokumentumot (2000)

37 A bővítés kritikus kérdései 420.o. n Hogyan biztosítható az integráció eddig elért szintje? n Hogyan lehet megőrizni az EU közösségi politikáinak eredményeit ill. hogy lehet kiterjeszteni az új tagállamokra? n Hogyan lehet fenntartani az intézményrendszer működőképességét tagállam esetén? Forrás: Horváth Zoltán - Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001


Letölteni ppt "Az európai integráció fejlődése Polyák Zsuzsanna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések