Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lépésváltás a magyar tudománypolitikában 2006. november 29. Hargitai Gábor főosztályvezető Oktatási és Kulturális Minisztérium Európa közepén 2015-ben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lépésváltás a magyar tudománypolitikában 2006. november 29. Hargitai Gábor főosztályvezető Oktatási és Kulturális Minisztérium Európa közepén 2015-ben."— Előadás másolata:

1 Lépésváltás a magyar tudománypolitikában november 29. Hargitai Gábor főosztályvezető Oktatási és Kulturális Minisztérium Európa közepén 2015-ben

2 Fogalmi meghatározások a neoklasszikus gazdaságtan felfogása szerint:

3 marketing, design, iparjogvédelem, szabadalmi jog, feltalálás, újítás. INNOVÁCIÓ „Tiszta”, a tudományos megismerést szolgáló alap kutatás (frontier research) Nem-gazdasági célt követő TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG A gazdasági szereplők közvetlen érdekeit és/vagy tervezési távlatát meghaladó, közcélú TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG Gazdasági célt követő és/vagy közvetlenül szolgáló TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG TÁRSADALOM GAZDASÁG Tudománypolitikai befolyásolás Technológiapolitikai befolyásolás Az állami innovációpolitika célrendszere

4 A tudománypolitika kiterjed mindazon tevékenységekre és folytatásuk feltételrendszerére, amelyek: - a tudományos ismeretek bővülését, a tudomány fejlődését szolgálják, -fejlesztik az új ismeretek előállításának, rendszerbe illesztésének és ellenőrzésének módjait, -az állami – hatósági munkához szükséges tudományos információkat állítanak elő és tartanak karban, -a vállalati érdeken túlnyúló – helyi vagy nemzeti közösségi – érdeket szolgálnak, -eredményes befejezésük kockázata és/vagy távlatai meghaladják a hazai vállalatok reális lehetőségeit, perspektíváját, mindarra tehát, amit a gazdaság szereplői a megtérülés és profittermelés reális esélye/távlata híján közvetlenül nem finanszíroznak. -A technológiapolitika mindazokra, amelyekhez a reálgazdaság szereplőinek manifeszt érdeke fűződik.

5 EU átlag év összesített innovációs indexe Az egyes országok innovációs teljesítményének átlagos éves növekedési üteme az EU átlagos éves növekedési viszonyítva Alacsony Magas/gyors EU átlag

6 2005. év összesített innovációs indexe Az egyes országok innovációs teljesítményének átlagos éves növekedési üteme az EU átlagos éves növekedési viszonyítva Alacsony Magas/gyors EU átlag Összpontosítsunk az EU átlagánál gyorsabb ütemben innoválókra

7 EU átlag év összesített innovációs indexe Az egyes országok innovációs teljesítményének átlagos éves növekedési üteme az EU átlagos éves növekedési viszonyítva Alacsony Magas/gyors EU átlag Magyarország innovációs teljesítményének növekedési üteme a leggyorsabb, de a évi teljesítmény még mindig elmarad az EU átlagától!

8 EU átlag év összesített innovációs indexe Az egyes országok innovációs teljesítményének átlagos éves növekedési üteme az EU átlagos éves növekedési viszonyítva Alacsony Magas/gyors EU átlag Összpontosítsunk az EU átlagánál gyorsabb ütemben innoválókra Magyarország innovációs teljesítményének növekedési üteme a leggyorsabb, de a évi teljesítmény még mindig elmarad az EU átlagától!

9 A tudománypolitika döntően társadalmi meghatározottságú, a technológiapolitika a gazdaságpolitika része. Közös pontjuk: a kutatás-fejlesztés és annak intézményrendszere.

10 1. A mai helyzet jellemzői 1.1. Főbb nemzetközi tendenciák 1.2. Hazai helyzet

11 1.1. Főbb nemzetközi tendenciák  A nemzetállamok szerepe csökken, nő a nemzetközi integrációs folyamatok, szervezetek, a regionális önkormányzatok és a nagyvállalatok súlya.  A merev hierarchiákat felváltják a rugalmas, az állandóan változó környezethez folyamatosan alkalmazkodó, a hálózatok révén egyre több erőforrást összekapcsoló, szervezetek.  Az egyéneknek életük végéig képezniük kell magukat, csoportokban - gyakran változó összetételű, időnként csak „virtuális” csapatokban - kell dolgozniuk.

12 1.2. Hazai helyzet A magyar kutató-fejlesztő kapacitás szétforgácsolt. Hiányoznak –a prioritások, –a kutatóműhelyek hálózatos szerveződései, –a valódi kutatóegyetemek. Elégtelen a szellemi tulajdon védelme és hasznosítása. A tudományos feladatokat alaptevékenységként végző kutatóhelyek eredményes működéséhez szükséges források elégtelenek.

13 1.2. Az alapkutatásokra elkülönített állami források az utóbbi években csökkennek. Mft

14

15

16 A tudományos kutató és a fejlesztő tevékenység nem (alig) tárgyiasul magyar vállalat versenyképes termékében, technológiájában, szolgáltatásában Hazai helyzet

17 1.2. A felzárkózási stratégia sarkköve az innováció A magyarországi K+F+I összehasonlító mutatókban: (Forrás: European Innovation Scoreboard (EIS) 2005.) USAJapánEU15EU25HU Összesített innovációs index (SII) 0,600,650,460,420,31 Állami K+F – ráfordítások/GDP (%) 0,860,890,700,690,62 Üzleti K+F – ráfordítások/GDP (%) 1,912,651,301,260,36 Új EPO – szabadalmak/1 M lakos 154,5166,7158,5133,618,3 Új USPTO – szabadalmak/1 M lakos 301,4273,971,359,94,9

18 A tudományos teljesítmények minősítése - annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak a teljesítmények megállapításához szükséges, tudományterületenként kidolgozott, egzakt kritériumok - nem kellően objektív.

19 Helyezé s Ország Ezer kutatóra jutó SCI publikáció HelyezésOrszág Ezer kutatóra jutó SCI publikáció 1.Svájc51,1221.Mexikó23,48 2.Olaszország47,7422.Brazília20,48 3.Hollandia44,9323.Portugália20,13 4.Új-Zéland41,8924.Egyesült Királyság19,47 5.Dánia41,7325.Lengyelország18,21 6.Egyesült Királyság41,3526.Argentína17,23 7.Ausztria39,1927.Ecuador13,41 8.Chile37,4728.Uruguay12,51 9.Svédország37,1829.Bolívia12,25 10.Görögország37,1230.Kuba12,03 11.Kanada35,8331.Japán10,68 12.Belgium33,2432.Nicaragua7,65 13.Csehország32,9733.Paraguay6,24 14.Ausztria31,1934.El Salvador5,80 15.Spanyolország29,8735.Honduras5,43 16.Norvégia26,9136.Oroszország4,81 17.Franciaország26,3737.Kína4,14 18.Magyarország25,4538.Peru4,09 19.Venezuela25,1939.Kolumbia1,00 20.Németország24,60 Forrás: Schubert – Mosoniné: A magyar tudomány mérhető teljesítménye (MTA honlap)

20 OrszágLegidézettebb tudósok száma (fő) Egyesült Államok3571 Nagy-Britannia408 Németország221 Japán215 Kanada161 Franciaország134 Ausztrália97 Svájc90 Hollandia83 Olaszország64 Svédország55 Izrael44 Belgium31 Dánia27 Kína20 Spanyolország17 Új-Zéland16 Finnország13 Ausztria10 India10 Norvégia10 Dél-Afrika7 Írország7 Magyarország5 Oroszország5 Szingapúr4 Brazília3 Dél-Korea3 OrszágLegidézettebb tudósok száma (fő)

21 A legidézettebb magyar tudósok: ● Palkovits Miklós(szül.:1933) neuroanatómia ● Schubert András(szül.:1946) scientometria ● Csörgő Sándor(szül.:1947) matematika ● Freund Tamás(szül.:1959) neurobiológia ● Szabó Csaba(szül.:1967) (kísérleti)orvostudomány

22 2. A tudomány új szerepe és feladatai Támogassa a társadalmi problémák megoldását. Vegyen részt a jövő (ki)alakításában. Segítsen megérteni, elsajátítani és közvetíteni a megismerés legújabb eredményeit. Vállaljon részt a nemzeti identitás fenntartásában és fejlesztésében, a közösségi értékek, a nemzeti örökség, a mindennapokban megélt kultúra kutatásában és a nemzeti öntudat szerves részévé tételében.

23 A (tiszta) alapkutatások járuljanak hozzá a legkorszerűbb módszertanok elterjesztéséhez és a magyar tudomány nemzetközi csereszabatosságához, egyenértékűségéhez, a (célzott) alapkutatások a technológiai innovációhoz, a fenntarthatósághoz, a társadalmi adaptációhoz. A tudomány hazai művelői képviseljék az egyéni és szervezeti teljesítmény megítélésének, értékelésének nemzetközi normáit.

24 3. A stratégia fő célkitűzései: (a Nemzeti Fejlesztési tervvel összhangban) 3.1. A nemzeti identitás-elemek közül a tudomány által igazolt nyelvi-kulturális tartalom kerüljön előtérbe A tudástársadalom kialakítása érdekében olyan tudáspiac kialakítása szükséges, mely a teljesítmény elismerése és a versengés elvén működik.

25 3.3. Kutatói és fejlesztői koncentrációk létrehozása a nemzetközi standardoknak megfelelő kiválósági központokban A tudományos eredmények hasznosításával a magyarországi vállalatok versenyképességének növelése, a tudásigényes munkahelyek arányának növelése Tudományos nagyberuházások megvalósítása a régióközpontokban A K+F éves bruttó ráfordításának – a vállalati ráfordítás dinamikus növelésének eredményeként - felemelése a GDP 1,5%-ára (a Lisszabon-i célkitűzés 3 %!)

26 4. Az állam szerepe Aktív szerepvállalás, célirányos politika. Forrásbiztosítás a közérdekű ( pl. az árvíz-előrejelzéssel, a közbiztonsággal, a honvédelemmel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, a társadalompolitikával, a népesedéspolitikával, az egészségüggyel, az új technológiák társadalmi hatásával és alkalmazásuk etikájával kapcsolatos ) kutatásokra-fejlesztésekre, amelyek megvalósítását a vállalati szféra nem képes biztosítani, vagy azokhoz nem fűződik közvetlen érdeke. Az aktív állami szerepvállalás nélkülözhetetlen része a független szakmai értékelés, a forrásfelhasználás átláthatósága.

27 4.1. Az állami cselekvés alapelvei A Kormány tiszteletben tartja és támogatja a tudományos kutatás szabadságát, minőségi kritériumok alapján, versenyelven finanszírozza a tudományos alapkutatási témákat, támogatja a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységét, a közfinanszírozású támogatásokat - főszabály szerint - nyílt pályázati rendszerben osztja el, megvalósítja a közfinanszírozású támogatások felhasználásának rendszeres ellenőrzését és független értékelését.

28 4.2. A tudománypolitika céljai A magyarországi alapkutatási kiválóság erősítése re, az egymillió lakosra vonatkoztatott nemzetközi publikációs és idézettségi mutatókban - az elfogadott stratégia alapján kiválasztott legfontosabb szakterületeken - érje el az EU átlagát.

29 A doktori iskolákra támaszkodva a kutatói létszám növelése re, az egymillió lakosra jutó költségvetési kutatói álláshelyek száma érje el az EU átlag 75%-át A tudománypolitika céljai

30 A kutatási infrastruktúra modernizálása 2010-re. A magyarországi költségvetési kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának színvonala a kiválasztott prioritási területeken feleljen meg a legmagasabb európai színvonalnak A tudománypolitika céljai

31 A magyarországi kutatóhelyek vonzerejének növelése a külföldi PhD hallgatók és posztdoktorok körében hez képest 2010-re duplázódjon meg a Magyarországon tanuló külföldi PhD hallgatók, valamint a magyarországi kutatóhelyeken dolgozó külföldi kutatók száma A tudománypolitika céljai

32 4.3. A tudománypolitika teendői Az ország számára középtávon kiemelkedő tudományos versenyképességet ígérő néhány (kevés!!) prioritási terület meghatározása A pénzügyi források növekményének összpontosítása a kiválasztott prioritási területeken kutatást és képzést folytató doktori iskolákra. Az OTKA forrásainak évről évre egyenletes növelése rendszeren belüli átcsoportosítással.

33 4.3. A tudománypolitika teendői A költségvetési kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése. A külföldi kutatók számára is vonzó magyarországi kutatási feltételek megteremtésére. A magyar kutatók részvételének előkészítése a kétoldalú és a sokoldalú programokban (EU Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram, COST, EUREKA, NATO, CERN stb.). A hazai kutatócsoportoknak az EU kutatási programjaira történő sikeres pályázásának támogatása. A közfinanszírozású kutatóhelyek (egyetemek, intézetek) infrastruktúrájának fejlesztése, az eszközállomány korszerűsítése, új laboratóriumok létrehozása.

34 5. A kutatásirányítás rendszere Világos munkamegosztást és kompetenciákat kell létrehozni a tudományos kutatások kormányzati irányításában. Ki kell dolgozni, - országos kiemelésű kutatási főirányok formájában - a nem-gazdasági célú tudományos kutatási prioritások kormányzat által koordinált rendszerét. Meg kell teremteni a Regionális Innovációs Ügynökségek képviseletét a kutatásirányítás kormányzati rendszerében. Az intézmények Szellemi Tulajdonvédelmi Szabályzatában rendezni kell a hazai kutatóhálózat által előállított eredmények, szellemi értékek intézményekhez, illetve kutatókhoz való kötődésének arányait.

35 6. A kutatás intézményrendszere 6.1. A kutatóhálózat átalakítása 6.2. A felsőoktatás fejlesztésének tudománypolitikai teendői 6.3. Az MTA átalakítása

36 6.1. A kutatóhálózat átalakítása A kutatóhálózat működtetéséhez professzionális menedzsment és tudományos szakértelem szükséges. A kutatóhálózat ma Magyarországon jellemző szervezeti rendszerét az eredményes tudomány-művelés korszerű formái váltsák fel. Ebben a kis kutatási egységek dominálnak, melyek projektekre szerveződnek és nagy hálózatok elemeiként működnek. A kutató-fejlesztői mobilitás élénkítése. Ösztönözni kell a posztdoktorok alkalmazásának kiterjesztését, elő segíteni a vállalatok és a költségvetési kutatóhelyek termékeny együttműködését. A kutató-fejlesztő létszám kívánatos évi 7%-os növelésén belül indokolt a vállalati kutató-fejlesztő álláshelyek számát dinamikusan, az éves GDP növekmény kétszeresével bővíteni.

37  Regionális tudásközpontok létrehozása az egyetemek, kutatóintézetek és nemzeti laboratóriumok bevonásával. A K+F erőforrások regionális megoszlása (%) (2004. évi KSH adatok) Régió A K+F helyek száma A K+F-ben foglalkoztatot tak átszámított létszáma (fő) A K+F ráfordításai (millió Ft) (%) 1. Közép-Magyarország49,39%64,6%64,3% 2. Közép-Dunántúl6,21%5,3%6,0% 3. Nyugat-Dunántúl7,63%3,9%4,5% 4. Dél-Dunántúl8,93%5,4%3,2% 5. Észak-Magyarország5,7%4,7%2,6% 6. Észak-Alföld11,01%7,7%8,1% 7. Dél-Alföld11,09%8,4%6,6% Területileg nem besorolható4,8%

38 6.2. A felsőoktatás fejlesztésének tudománypolitikai teendői A felsőoktatási és akadémiai kutató szervezetek működési feltételeit és teljesítmény-kritériumait indokolt közelíteni egymáshoz. Vizsgálandó az egyetemek kutatótevékenysége támogatását szolgáló normatívák célirányossága, mértékük növelése. A felsőoktatási kutatói normatívát a teljesítmény alapján indokolt elosztani. A kibocsátott kutatók számának jelentős növelése, mindenekelőtt a természettudományok, a műszaki tudományok területén. A hatékony tudás- (és technológia)transzferhez szükséges környezet kialakítása.

39 6.3. Az MTA átalakulása Szükséges megvizsgálni: –az MTA - mint köztestület és mint intézményfenntartó - tevékenységét és szerepét a magyar tudomány fejlesztésében, –az akadémiai törvényben meghatározott állami feladatok ellátásának feltételrendszerét, –további állami feladatok MTA keretbe utalását, –az alapkutatások céljaira elkülönített költségvetési eszközök (OTKA) MTA-hoz telepítésének célszerűségét, –a régióközpontokban/fejlesztési pólusokban MTA részvételű nemzeti kutatólaboratóriumok kialakításának lehetőségét.

40 6.3. Az MTA átalakulása Biztosítani kell, hogy a MTA kutatóintézeti hálózata – mint a köztestületre bízott állami vagyon – a legkiválóbb hazai, határon túli és a külföldi kutatók vezetésével ill. részvételével folyó tudományos tevékenység helyszínéül szolgáljon. Össze kell hangolni az egyetemek és az MTA tudományos minősítő, hitelesítő funkcióját. Az MTA díjait és járadékait - az ezeket jelenleg élvezők sérelme nélkül - a teljesítményekhez szorosabban kötődő ösztönzési formák váltsák fel. MTA törzsvagyonának hozama növekvő mértékben biztosítsa a köztestületi működés függetlenségét.

41 7. Emberi erőforrások Vonzó kutatói karrier-lehetőségeket megjelenítő kutatói pályamodell kidolgozására van szükség. A minőség fejlesztését tehetséggondozás, doktori képzés, a kutatók teljesítményértékelési rendszerének kialakítása szolgálja. Indokolt – a PhD fokozatszerzés időtartamának, átfutási idejének csökkentése, –a posztdoktori foglalkoztatás beépítése a foglalkoztatáspolitika célrendszerébe.

42 8. Finanszírozás 8.1. Módosítva az intézmény- és feladatfinanszírozás során felhasznált költségvetési eszközök egymáshoz viszonyított arányát, növelni kell a feladat-finanszírozás súlyát Ki kell dolgozni a tudományos és a gazdasági teljesítmény-kritériumokat, meg kell fogalmazni és transzparenssé tenni azok normáit Össze kell hangolni a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, valamint az egyéb, tudományos célokat szolgáló állami források hozzáférésének és felhasználásának szabályait.

43

44 8.4. A diszciplína-, illetve intézmény- orientáltságú finanszírozást a multidiszciplináris projektekre, a kutatómunka hálózatos szerveződésére ösztönző finanszírozási rendszer váltsa fel A kutatási feladatokat alaptevékenységként végző közfinanszírozású kutatóhelyek esetében – feladatszerkezetük elemzésével – felül kell vizsgálni az intézmény-fenntartást szolgáló pénzeszközök normatívákhoz kötését, felhasználásuk időhorizontját. 8.Finanszírozás

45 8.6. A hazai kutatási-fejlesztési, innovációs ráfordításokat a gazdasági növekedés ütemétől függetlenítve, a Lisszabon-i célkitűzéseket előnyben részesítve növelni szükséges. 8.Finanszírozás

46

47 9. A megvalósítás menete Az elfogadott tudománypolitikai stratégia részfeladatait és ütemtervét három évet átfogó intézkedési tervben szükséges részletezni és rögzíteni. Az ugyanerre az időtávra kialakított technológiapolitikai stratégiával együtt – külön kitérve az innováció tudománytól távolabb eső területeire (iparjogvédelem, marketing, design) is – olyan nemzeti innováció-politika bontakoztatható ki, amelynek szemhatára , és így belőle levezethetőek a következő, as periódus kormányzati feladatai is.

48 Információik, táblázataik rendelkezésre bocsátásáért köszönet illeti: Balogh Tamást (GKM) Gillyén Elemérnét (OTKA) Mosoniné Fried Juditot (MTA KSZI) Pitti Zoltánt (Corvinus Egyetem) …… és türelmükért az „Európa közepén 2015-ben” tanácskozás résztvevőit. Hargitai Gábor


Letölteni ppt "Lépésváltás a magyar tudománypolitikában 2006. november 29. Hargitai Gábor főosztályvezető Oktatási és Kulturális Minisztérium Európa közepén 2015-ben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések