Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Www.ihm.hu A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) és az „internetbankok” Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 2003. október 16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Www.ihm.hu A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) és az „internetbankok” Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 2003. október 16."— Előadás másolata:

1 A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) és az „internetbankok” Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter október 16.

2 Helyzetkép: 2003 – „a fordulat”

3 ig: Egyre nőtt a lemaradásunk Internet ellátottság ( ) EU - MagyarországKözép-Kelet Európa - Magyarország Magyarország EU (1) Magyarország CEE (2) (1) EU átlag: Németo., UK, Irország, Finno., Portugália (2) CEE átlag: Szlovákia, Cseh, Észto., Lengyelo. 9 % 19 % 26% 2 % 6 %6 % 10 %

4 ig: Sereghajtók között Internet felhasználók a világban Forrás: OECD

5 2003: Felgyorsul az internet hazai terjedése Forrás: Szonda GfK, Médiaanalízis

6 2003: Előretör a szélessávú internetezés 2003: Előretör a szélessávú internetezés Internet-előfizetések megoszlása sávszélesség szerint Forrás: KSH

7 2003: EU átlagot meghaladó növekedés 2003: EU átlagot meghaladó növekedés (szélessávú növekedési ütem 2002 I. félév és 2003 I. félév között) Forrás: KSH, European Comission

8 A fordulathoz vezető út

9 Új Kormány – korszerű program Neumann év

10 Új kormány: Önálló Informatikai Minisztérium SZDSZ-es irányítással Középpontban az Információs Társadalom kiépülése „Internetet mindenkinek” „Közháló” Elektronikus szolgáltatások „eMagyarország”

11 Adókedvezmények PC-hez jutás érdekébenAdókedvezmények PC-hez jutás érdekében Munkavállalói PC program – „ Svéd modell”Munkavállalói PC program – „ Svéd modell” Sulinet Expressz – 60e Ft-os adókedvezménySulinet Expressz – 60e Ft-os adókedvezmény Internet-tarifák 25 %-os csökkentéseInternet-tarifák 25 %-os csökkentése augusztus, április2002. augusztus, április 2004 eMagyarország Pont – közösségi hozzáférés2004 eMagyarország Pont – közösségi hozzáférés Szélessávú hálózat-fejlesztésekSzélessávú hálózat-fejlesztések 50%-os beruházási adókedvezmény50%-os beruházási adókedvezmény Közháló (+ Sulinet)Közháló (+ Sulinet) Magyar (nyelvű) tartalom és szolgáltatás fejlesztéseMagyar (nyelvű) tartalom és szolgáltatás fejlesztése Internet-használat tömegessé tétele

12 Felsőoktatásban résztvevők eMagyarország Klubok és ösztöndíjeMagyarország Klubok és ösztöndíj ITOK hálózatITOK hálózat Iskolás korúak Sulinet minden iskolábaSulinet minden iskolába Családi PC programCsaládi PC programKicsik eGeneráció programeGeneráció program 500 óvodában PC500 óvodában PC Kiemelt célcsoportok FogyatékosokFogyatékosok KisebbségekKisebbségek IdősekIdősek 2003 – Neumann év

13 „Társadalmi” Programok „Brunszvik Teréz” (óvodák) Digitális oktatási tananyag NDA – NAVA „Intelligens település” eMagyarország Pontok Távmunka - távoktatás Jövő Kép kiállítás

14 Közháló (hálózat + üzemeltetés) IdőszakTelepí- tendő végpont Összes vég- pont I II III IV I II III Telepítési ütemezés – I. fázis 7300 végpont

15 : Attitűdök változása Szemléletváltás: IHM, Információs Társadalom, Neumann év PC programok: Pályázatok, 60eFt, Svéd modell Tarifacsökkentés: Európa-terv 25% eSzolgáltatások - oktatás

16 Stratégia

17 „Sikeres nemzet” stratégia Jól megválasztott szerep kell Regionális tudásközpont

18 A stratégia felépítése MITS Keret stratégia Ágazati stratégiák Ágazati rész- stratégiák Informatikai rész- stratégiák Ajánlások Szakértők

19 1.e-munkaeBusiness GVOPtartalom 2.e-üzleteBusiness eCommerce GVOPtartalom 3.e-közlekedés KIOPtartalom 4.e-agrárium AVOPtartalom 5.e-kormányzateGovernment tartalom 6.e-önkormányzateGovernment GVOPtartalom 7.NDA GVOPtartalom 8.e-oktatáseContent HEFOPtartalom 9.e-egészségügy HEFOPtartalom 10.e- környezetvédelem eEnvironment KIOPtartalom MITS - Kiemelt Központi Programok Tartalom

20 11. NIIFeScience KIOP infrastruktúra 12. Közhálóbroadbandinfrastruktúra 13. e-Magyarország Pont PIAP eInclusion infrastruktúra 14. Közcélú közhasznú információk infrastruktúra GVOP infrastruktúra 15. Digitális írástudáseLearning eSkill tudás, ismeret 16. e-biztonságSecuritybiztonság 17. e-demokráciabizalom 18. IT K+FGEANT GRID GVOP K+F 19. e-ernyőeInclusion esélyegyenlőség MITS - Kiemelt Központi Programok infrastruktúra – K+F – esély

21 Nemzeti Fejlesztési Terv GV-OP E-gazdaság fejlesztés, E-kereskedelem ösztönzés: 27 Mrd Ft ebből Strukturális Alap: 9,23 Mrd Ft 2. Információs (digitális tartalom iparág fejlesztése): 10,06 Mrd Ft ebből Strukturális Alap: 3,47 Mrd Ft augusztus 3. E-közigazgatás fejlesztés: 11,48 Mrd Ft ebből Strukturális Alap: 5,79 Mrd Ft 4. Szélessávú távközlési infrastruktúra bővítés: 9,73 Mrd Ft ebből Strukturális Alap: 6,92 Mrd Ft Összesen: 58,27 Mrd Ft (ebből EU 25,41 Mrd Ft)

22 Nemzetközi iparági beruházások T-Systems RIC Kutatási Kft. LG – Albacomp javítóbázis Székesfehérváron IBM – regionális pénzügyi központ Budapesten Oracle Adattárház Nearshore Center – adattárház tudásközpont

23 A MITS bankszektor számára különösen fontos részstratégiái Elektronikus aláírás (e-aláírás) részstratégia Intelligens kártya (e-kártya) részstratégia E-kormányzat 2005 stratégia Pénzügyi szakstratégia E-önkormányzat részstratégia E-gazdaság részstratégia

24 A MITS és az részstratégiák munkaanyagainak elérhetősége

25 Az elektronikus aláírás elterjedésének problémái ágazati szabályozási hiányosságok (pl. számviteli törvény, az adózás rendjéről szóló törvény) nagyon kevés az elektronikus aláírást használni képes üzleti, közigazgatási alkalmazás kevés a kártyát kezelni képes eszköz igazi jelentőségre a távoli ügyintézés (e-közigazgatás) elterjedésével tesz szert, amikor elektronikus dokumentumokat kell aláírni, továbbítani és tárolni biztonság

26 Elektronikus aláírás részstratégia és a bankszektor elektronikus aláírást használó alkalmazások és tartalomszolgáltatások elterjedésének ösztönzése a bankkártyák használata nem bankokhoz kapcsolódó információk eléréséhez (a felhasználó egyértelmű azonosítása) – vita az EU-ban a pénzintézetek az elektronikus aláírás elterjesztésének fontos szereplői a banki szolgáltatások szélesebb körben való elterjedése újabb motivációs tényezőt jelent az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek számára

27 Intelligens kártya részstratégia és a bankszektor Elektronikus kártyák európai elterjedtsége (2002-ig kiadott kártyák alapján)

28 Elektronikus kártya részstratégia és a bankszektor a kártyaalkalmazások elterjesztésében a bankoknak kiemelkedő szerepük van Európában (a kártyák számát tekintve 75%-nál nagyobb) a multiapplikációs kártyák alkalmazása teremti meg az együttműködés lehetőségét a közigazgatáson belül és a bankszektorral (az EMV kártyák is multiapplikációsak) a közszféra és a bankszektor kölcsönös érdeke az együttműködés a kártyahasználatban

29 Elektronikus aláírás használata az adóbevallásnál Európában Elektronikus aláírást használó országok Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovénia PIN-kódot használó ország Ausztria Mindkét megoldást használó országok Nagy-Britannia, Norvégia

30 Az előre feltett kérdések… Lesz-e átjárhatóság az elektronikus kormányzati közműrendszer és az üzleti (banki) szolgáltatások között? Több síkon is dolgozunk: kártyák közös felhasználása állampolgári járulék, díj, illeték stb. fizetések keressük az egyéb lehetőségeket (és várjuk a javaslatokat)

31 Az előre feltett kérdések… Tervez-e valamit az informatikai stratégia az elektronikus aláírás tömeges, társadalmi szintű elterjesztése érdekében? az e-közigazgatás kiteljesedése nem képzelhető el elektronikus aláírás nélkül a társadalmi szintű elterjesztés rövid távon (infrastrukturális, penetrációs, jogi, alkalmazás oldali stb.) akadályokba ütközik kidolgozzuk az interoperabilitáshoz szükséges egységes követelményeket keressük a rövid és középtávú megoldásokat

32 Az előre feltett kérdések… Milyen fizetési koncepció, milyen ügyfél azonosítási koncepció szerepel a kormányzati közműrendszer tervezésében? A központi közigazgatási szervekkel történő elektronikus ügyintézés/fizetés egyablakos lehetőségét is meg kívánjuk teremteni a kormányzati portálon keresztül. A helyi ügyintézés elektronikus fizetési koncepcióját a kormányzati portállal harmonizáltan fogjuk kidolgozni. Az azonosításhoz megvizsgáljuk a bankokkal való együttműködés lehetőségét is. Távlati terveink között szerepel az elektronikus személyi igazolvánnyal történő azonosítás.

33 Az előre feltett kérdések… Lesz-e, az üzleti szektorban is használható, elektronikus személyi igazolvány (intelligens kártya koncepció)? Biztosan lesz, az IHM egyértelműen támogatja, de több éves előkészítésre van szükség (alkotmányos jogok, technikai feltételek). Európai összevetésben: érdemben nem vagyunk lemaradva. Az eddigi bevezetések többsége nem volt sikertörténet (Finnország). Franciaország 2006-ra tervezi bevezetni.

34 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Www.ihm.hu A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) és az „internetbankok” Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter 2003. október 16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések