Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A Közösség költségvetése. 2 Az EU költségvetésének sajátosságai Más nemzetközi szervezetek:  Személyzeti és működési költségek EK: közös/közösségi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A Közösség költségvetése. 2 Az EU költségvetésének sajátosságai Más nemzetközi szervezetek:  Személyzeti és működési költségek EK: közös/közösségi."— Előadás másolata:

1 1 A Közösség költségvetése

2 2 Az EU költségvetésének sajátosságai Más nemzetközi szervezetek:  Személyzeti és működési költségek EK: közös/közösségi politikák  A gazdagabb tagállamoknak kedvez: Belső piac, verseny, adózás  A szegényebb tagállamoknak kedvez: Mezőgazdasági, regionális, szociális Végleges transzferek!  De az előnyök megoszlanak! Hogyan?

3 3 Követelmények a közös költségvetéssel szemben a)A közös politikák támogatása b)Az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyenlítése c)A gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése d)Megfelelő egyensúly a hozzájárulások és a kapott támogatások között minden tagállam esetében

4 4 A költségvetés(ek) fejlődése 1951, ESZAK: adminisztratív és operatív költségvetés 1957, EGK: egyetlen költségvetés 1957, EURATOM: adminisztratív + kutatási és beruházási költségvetés 1965, fúziós szerződés: az ESZAK és az EURATOM adminisztratív költségvetését egyesítik az EGK-éval 1970, költségvetési szerződés: az EURATOM kutatási és beruházási költségvetését szintén beolvasztják 2002-ig: az EK általános költségvetése + az ESZAK működési költségvetése Azóta: általános költségvetés

5 5 Érdemes tudni… Több éves pénzügyi kerettervek Éves költségvetések Kötelező és nem kötelező kiadások „Költségvetési hatóság” – Tanács + Parlament „Trialógus” – a Bizottság szerepe Intézményközi megállapodás A költségvetés összeállításának elvei  Kötelező egyensúly, éves jelleg, egységesség, átfogó jelleg…

6 6 Az 1988. évi költségvetési reform Az I. Delors-csomag: Felső korlát a költségvetésre: az összevont GNP 1,20%-a (a VAT helyett) Az első többéves pénzügyi keretterv A VAT-alap korrekciója (a fogyasztás súlya eltérő az egyes tagállamokban) Megjelenik a „negyedik forrás” (GNP-elem) A brit költségvetési probléma megoldása A mezőgazdasági költségvetés növekedésének korlátozása (a GNP növekedésének 74%-a) Felső korlát a nem kötelező kiadások növekedésére

7 7 Az 1992. évi költségvetési reform A II. Delors-csomag (Edinburgh) Az 1993–1999-es időszakra A plafon a GNP 1,2%-áról 1,27%-ára nő fokozatosan A növekmény felhasználása: kohéziós politika Kohéziós Alap: 1993–1999: 15,1 Mrd € 1994–1999: VAT-ráta 1,4%  1% Az I. és a II. Delors-csomag a szegényebb tagállamoknak kedvezett

8 8 Az Agenda 2000 költségvetési rendelkezései 1997. július 16. (elfogadva: 1999. március) A mezőgazdasági és a strukturális politika részleges reformja  A mezőgazdaságié csak minimális volt A keleti bővítés költségeinek számbavétele! Tervezett megoldás: a régi tagállamok esetében a kiadások befagyasztása A bővítést a gazdasági növekedés hozadékából fedezték volna  6 új taggal számoltak, végül 10 lett

9 9 Az Agenda 2000 költségvetési rendelkezései Maradtak a korábbi források, de arányuk változott  Csökkent a VAT-forrás kulcsa  Növekedett a GNI-forrás aránya  Emelkedett a hagyományos saját források „beszedési költsége” (25%) A kiadási plafon megmaradt: GNP 1,27%-a (GNI 1,24%-a) Két új kategória: tagjelöltek + új tagállamok támogatása (nincs átjárás a régiekkel)  A régieknél alacsonyabb mezőgazdasági és kohéziós támogatások az újaknak (6  10!)

10 10 A költségvetés bevételei Kezdetben: a tagállamok befizetései, bizonyos kritériumok alapján (pl. GNP) „Saját források”: 1.Vámok 2.Mezőgazdasági lefölözések/vámok  + Cukorilletékek 3.1970: VAT-alapú befizetések (1%  1,4%  1%,  0,75%  0,50%  0,33%!),  A VAT-alap: a GNP legfeljebb 50%-a 4.GNI-elem („negyedik forrás”)  egységesen 0,73% 5.Néhány kisebb további tétel Maximum: a tagállamok GNI-jének 1,24%-a (293 €/fő)

11 11 A költségvetés bevételeinek szerkezete 113 milliárd €

12 12 Ki kezeli a közös költségvetést?

13 13

14 14

15 15 A 2007–2013-as keretköltségvetés vitájának sajátos körülményei Az EU gazdaságának lassú növekedése Az EU-n belüli fejlettségi különbségek növekedése Az EU globális versenyképességének romlása A protekcionizmus erősödése (‘délocalisation’)  Globális Kiegyenlítési Alap Az agrárpolitikáról 2002 októberében született megállapodás Új szomszédsági politika igénye Az EU végső (földrajzi) határainak tisztázatlansága (TR) Új bel- és igazságügyi kihívások

16 16 A költségvetés összege és aránya

17 1.Sustainable growth379 1aCompetitiveness for sustainable growth72 1bCohesion for sustainable growth307 2.Preservation and management of natural resources371 Market related + direct payments293 3.Citizenship, freedom, security and justice10,2 3aFreedom, security and justice6,6 3bCitizenship3,6 4.EU as a global player50 5.Administration50 6.Compensations0,8 Total commitments862,3 As a percentage of GNI1,045% A 2007–2013-as pénzügyi keretterv (milliárd €)

18 18 1. Fenntartható növekedés382,139 1.a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért74,098 TEN (közlekedés és energia)7,203 Marco Polo II0,400 Galileo0,900 Atomerőmű-rekonstrukció1,328 Oktatás6,752 Kutatás48,081 CIP (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram)3,284 Szociálpolitika0,658 Egyéb5,493 A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen)

19 19 A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen) 1.b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért308,041 Strukturális alapok246,523 Kohéziós Alap61,518 2. Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás371,344 Agrárpolitikai piaci támogatások és közvetlen kifizetések293,105 Vidékfejlesztés69,750 Európai Halászati Alap3,849 Egyéb halászati programok2,300 Life+1,861 Egyéb0,479

20 20 A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen) 3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jogszerűség10,770 3.a. Szabadság, biztonság, jogszerűség6,630 3.b. Uniós polgárság4,140 4. Az EU mint globális partner49,463 Előcsatlakozási Eszköz10,213 Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz10,587 Fejlesztési Együttműködési és Gazdasági Együttműködési Eszköz15,103 Stabilitási Eszköz2,531 Közös kül- és biztonságpolitika1,244 Hitelgarancia-nyújtási Alap1,244 Egyéb8,046

21 21 A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen) 5. Adminisztráció49,800 Kompenzáció0,800 Összes kötelezettségvállalási előirányzat864,316 Összes kifizetési előirányzat820,780 Kötelezettségvállalási előirányzat a GNI %-ában1,048 Kifizetési előirányzat a GNI %-ában1,00 Mozgástér (%)0,24 Saját források felső határa a GNI %-ában1,24

22 22 Kiadási fejezetek a költségvetésben Megnevezés2007 Mrd € 1. Fenntartható fejlődés (versenyképesség és kohézió) 44,1 2. A természeti erőforrások megóvása és a velük való gazdálkodás 54,9 3. Uniós polgárság, szabadság, biztonság és jogszerűség 1,01,0 4. Az EU mint globális partner 7,3 5. Adminisztráció 6,86,8 6. Kompenzációk (BG és RO) 0,4 Összes kiadás 114,6

23 23 Intézmények kiadásai millió €, 2008 Parlament: 1 453 Tanács: 595 Bizottság: 2 842 Bíróság: 294 Számvevőszék: 132  5316

24 24 A költségvetési eljárás

25 A tagállamok befizetései (2007) Belgium 4 474,03 Luxemburg 256,30 Bulgária 320,74 Magyarország 922,36 Csehország 1 208,64 Málta 57,10 Dánia 2 327,87 Hollandia 6 338,73 Németország 22 288,73 Ausztria 2 371,17 Észtország 137,64 Lengyelország 2 727,49 Görögország 2 089,58 Portugália 1 540,83 Spanyolország 10 753,60 Románia 1 060,23 Franciaország 18 200,78 Szlovénia 318,74 Írország 1 664,33 Szlovákia 457,64 Olaszország 14 493,67 Finnország 1 647,13 Ciprus 177,52 Svédország 2 999,50 Lettország 187,19 Egyesült Királyság 14 124,32 Litvánia 268,87 Összesen 113 415

26 26 A tagállamok befizetései és részesedése, mió €, 2005 BE4 0245 451LU2271 100 CZ9901 075HU8331 356 DK1 9891 552MT50134 DE20 13612 283NL5 9472 092 EE100249AT2 1441 785 EL1 8025 596PL2 3274 029 ES9 47514 822PT1 5273 880 FR16 85413 617SI275366 IE1 4432 493SL359609 IT13 54710 693SF1 4651 350 CY150215SE2 6541 562 LV130385UK12 1578 667 LT207666Össz.100 81196 030

27 27 Magyarország hosszú távú költségvetési érdekei Aktív részvétel a költségvetés alakításában  Megfelelő partnereket is kell találni hozzá! A közös költségvetést a közös politikák igénye határozza meg  Alulról fölfelé építkezés A saját források új rendszerének – konszenzuson alapuló – megteremtése Régi és új politikák viszonya vitatott  A felzárkóztatás nekünk fontos  A lisszaboni politikák viszont perspektivikusak

28 28 A jövő – egy „EU-adó” bevezetése? (Tervezetek – gondolatkísérletek) Valódi áfaforrás EU-szinten EU-szintű társasági nyereségadó EU-szintű energiaadó EU-szintű jövedéki adó A seigniorage-bevételek megadóztatása EU-szintű kommunikációs adó  közúti és légi közlekedés, távközlés EU-szintű személyi jövedelemadó A pénzügyi tranzakciók megadóztatása A légi közlekedés megadóztatása (klímaadó)


Letölteni ppt "1 A Közösség költségvetése. 2 Az EU költségvetésének sajátosságai Más nemzetközi szervezetek:  Személyzeti és működési költségek EK: közös/közösségi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések