Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A LÉGHŰTESES HŰTŐAGGREGÁTOK SZERKEZETI KIALAKITÁSAI „A” 14 tétel - Ismertesse a léghűtéses hűtőaggregátok szerkezeti kialakításait! - Ismertesse az egybeépített.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A LÉGHŰTESES HŰTŐAGGREGÁTOK SZERKEZETI KIALAKITÁSAI „A” 14 tétel - Ismertesse a léghűtéses hűtőaggregátok szerkezeti kialakításait! - Ismertesse az egybeépített."— Előadás másolata:

1 A LÉGHŰTESES HŰTŐAGGREGÁTOK SZERKEZETI KIALAKITÁSAI „A” 14 tétel - Ismertesse a léghűtéses hűtőaggregátok szerkezeti kialakításait! - Ismertesse az egybeépített hűtőaggregát kialakítási módjait és fő alkatrészeit! - Ismertesse a szétválasztott, "split" aggregát felépítését! - Ismertesse a kondenzációs nyomás szabályozásának szükségességét és egyes módozatait a szabadba telepített léghűtéses kondenzátor esetében!

2 A Bitzer cég félhermetikus, léghűtéses aggregátja

3 HŰTŐAGGREGÁT FELÉPITÉSE. A motorkompresszorokat nagyobb részt nem különálló gép formájában építik be a felhasználás helyén, hanem kondenzátorral és az összes szükséges működtető és biztonsági tartozékával kiegészítve aggregát /hűtőgépcsoport, hűtőgépegység/ formájában. A léghűtéses hűtőaggregát a kompresszoron kívül magába foglalja az alábbiakat : (ezek jellemzőit külön tételek tartalmazzák.) -ventillátor/-ok -vízszabályozó szelep -folyadékgyűjtő edény -túlnyomáskapcsoló -szívóoldali presszosztát -szárítószűrő -folyadéknéző ablak -elzárószelepek -csatlakozások -alapkeret

4 A hűtőaggregát alkotóelemeiből következik, hogy egy aggregát a hűtési hely hűtőközeggel való ellátásához szükséges elemeket tartalmazza: A kompresszor elszívja az elpárologtatón keletkezett gőzt, sűríti, a kondenzátorban cseppfolyósodik a közeg, onnan mehet vissza az elpárologtatóba. Az elemek összhangját a gyártók sorozatos kísérletekkel határozzák meg, ezért a felhasználás helyén a megadott alkalmazási tartomány határáig megbízható, jó működését lehet remélni. Előnyei: - szerelés módja a legcélszerűbb, - kis helyigényű - jól hozzáférhető - sorozatban gyárható, csereszabatos - nagyjavítása szervizben megoldható

5 Léghűtéses hűtőaggregát jelleggörbéi. tk környezet hőmérséklete 0 C; tsz szivóhőmérsék1et 0 C.

6 Hibakeresésnél problémát jelenthet annak eldöntése, hogy a vélt teljesítményhiányt mi okozza: maga a kompresszor, a kon- denzátor /folyadékgyüjtő/, az összekötő csőrendszer, vagy az automatikák, esetleg a nedvességszűrő. Ennek eldöntése már nagyobb gyakorlatot igénylő feladat, ilyenkor van szükség az egyes alkotórészek külön-külön működési jellemzőinek ismeretére,azok elemzésére, majd az együttműködésbeli hibák kiszűrésére.Ilyen elemzéshez már komplettebb műszerezés kell. Legfontosabb eszköz a pontos feszmérő a szívó és a nyomóoldalon. Szükséges ezen kívül a kompresszor áramfelvételének mérése/lehetőleg mindhárom fázisban egyszerre/. Kiegészítő segédeszköz: tapintóhőmérő, a szívó,- és folyadékhőmérséklet mérésére. A mérés tulajdonképpen arra terjed ki, mennyire felel meg a kompresszor, ill. aggregát a típusára megadott gyári jelleggörbéknek. Üzemzavar esetén feltűnő eltérésnek kell lennie valamelyik jellemzőben. Teljesítményhiány esetén a jelleggörbéktől való jelentős eltérés nem szükségszerű, ekkor további elemzés szükséges.

7 KONDENZÁTOR TISZTÁNTARTÁSA A kondenzátor hatásos hőcserélő felületének elszennyeződése, a kondenzációs nyomás növekedését okozza a tiszta állapotban mérhető értékhez képest. Hatásának felmérése is ennek értékelésével történhet. Az adott aggregátnál mérni kell az átlagos üzemállapothoz tartozó léghőmérséklet és kondenzációs nyomás értéket, valamint az elpárolgási nyomást is. A mérést azonos üzemviszonyok között /állandósult állapotban, két leolvasztás között kb. azonos időben/ időnként megismételve megállapítható a kondenzátor takarításának szük- séges gyakorisága. Ha azonos üzemállapotban az idő multával 2-3 O C-kal nagyobb a léghőmérséklet és a kondenzációs hőmérséklet különbsége, már érdemes a kondenzátort tisztogatni, evvel a normális nyomást visszaállitani.

8 KÜLTÉRI EGYSÉGEK SPLIT RENDSZEREKHEZ A kondenzáló blokkot tartalmazzák, vagyis alapvetően a kompresszort, a ventilátorral hűtött lamellás kondenzátort, a nedvességszűrőt, és kapilláris üzemmód esetén gyakran a kapillárcsövet is. Hűtőteljesítményük a feladattól függően általában kW közötti, de már készülnek ennél nagyobb egységteljesítményű (esetenként több kondenzálóblokkot is magukban foglaló) típusok. A kisebb egységek többnyire vízszintes kifúvásúak ( ábra a részlet; Carrier), a nagyobb, multi-split rendszereket kiszolgálók (ábra b részlet; Sanyo) ventilátorai a géptetőn elhelyezve függó1eges irányban dobják ki a felmelegedett 1evegőt

9 Komfort léghűtő kapcsolási vázlata 1. beltéri egység; 2. léghűtő-elpárologtató; 3. termosztatikus adagolószelep; 4. folyadékoldali csatlakozás; 5. szívóoldali csatlakozás; 6. kültéri egység; 7. hermetikus hűtőkompresszor; 8. folyadékgyűjtő; 9. léghűtéses kondenzátor; 10. nedvességszűrő; 11. mágnesszelep; 12. Shrader-szelep; 13. folyadékoldali elzárószelep 14. szívóoldali elzárószelep

10 Kondenzációs nyomásszabályozás A kondenzátornak a szabadba való telepítése felveti a kondenzációs nyomás szabályozásának kérdését is. Az esetleg bekövetkező alacsony környezeti hőmérséklet (tél) miatt a kondenzációs nyomás annyira lecsökkenhet, hogy a helyesen megválasztott termoszelep a szükséges hűtőközeg-beadagolást nem tudja biztosítani a kis (P -Po) nyomás különbség miatt. Egy ún. normál hűtési tartományt kiszolgáló készüléknél ez pl. abban nyilvánul meg, hogy a szokványos -10 O C körüli helyett -20 O C, vagy ez alatti elpárolgási hőmérséklet alakul ki (kicsinek mutatkozik a szelep). A megoldás ilyenkor nem lehet az, hogy esetleg nagyobb teljesítményű termoszelepet alkalmazunk, mert azzal magas hőmérsékletnél (nyár) lenne probléma. Ugyanis amikor a (P-P O ) nyomáskülönbség nagy, akkor a szükségesnél jóval nagyobb teljesítményű szelep a zárási határon dolgozik, instabillá teszi a hűtőközeg-beadagolást. Az elpárolgási nyomás igen nagy mértékben állandóan ingadozik, mivel a szelep nem tudja folyamatosan szabályozni az áteresztést, hanem hol lezár, hol kinyit. Az előzőekből lát- ható, hogy a szabadba kihelyezett léghűtéses kondenzátoroknál a konden- zációs nyomás szabályozása a zavartalan üzemvitel miatt szükségszerű.

11 A CPR típusú, Danfoss gyártmányú kondenzációs nyomást szabályozó szelep: a) CPR-szelep szerkezete b) bekötési vázlata 1 beállítóorsó; 2 szabályozható rugó; 3 lengéscsillapító; 4 kiegyenlítőmembrán; 5 szeleptányér; 6 manométer csatlakozás

12 A szelep kilépőoldalán a folyadékgyűjtőben uralkodó nyomás a szelep működésére hatást nem gyakorol, mivel kiegyenlítő „3” membránnal rendelkezik. A CPR-szelep milyen nagyságú kondenzációs nyomást tartson állandó értéken, azt a beállító orsóval szabályozható 2 rugó ereje szabja meg. Amíg a nyomóoldali nyomás kisebb mint az előirt, a szelepet a rugó zárva tartja. A kondenzátor feltöltődik hűtőközeg- kondenzátummal, csökken a hatásos hőátadófelület, s a nyomóoldali nyomás növekszik. Elérve a tartani kívánt értéket, a szelep megnyit. A továbbiakban csak annyi folyadékállapotú közeget enged át a folyadékgyűjtőbe, hogy a nyomás a nyomóoldalon állandó maradjon. Az adagolószelep előtti, megfelelő mértékű nyomás biztosításához ezt a nyomóoldali nyomást rá kell adni a folyadékgyűjtőre is, amelyet a megkerülő vezetékbe épített CPC-szelep biztosít úgy, hogy kb. 1 bar-ral alacsonyabb nyomásértékre van beszabályozva, mint a CPR által tartott nyomóoldali nyomás.

13 Kondenzációs nyomás szabályozásának egyéb módozatai: - Ventilátorok motorját egy nagynyomású presszosztáttal ki-be kapcsoltatjuk. A nagynyomású presszosztát elektromos bekötése a ventilátormotor vezérlő áramkörébe a 2, 3 kapcsokon (a Signal kontaktuson) keresztül történik. Így érjük el a túlnyomás kapcsolóval ellentétes működési értelmet, vagyis hogy a nagynyomású presszosztát növekvő nyomásnál zár, azaz indítja, csökkenőnél pedig megszakít, azaz leállítja a ventilátort. Ez a szabályozási mód túlságosan hideg (O O C alatti) környezeti hőmérséklet esetén már általában nem kielégítő, mivel a kondenzátorban már ventilátor nélkül is (statikusan szellőztetve) nagyon alacsony lehet a nyomás. - Kondenzációs nyomásszabályozási mód lehet léghűtéses gépeknél a kondenzátort hűtő levegő hőmérsékletének szabályozása, amely már összefüggésben van akár a gépház szellőztetési rendszerével, akár a kondenzátor frisslevegő- beszívásának szabályozásával, pl. a kondenzációs nyomásról vezérelt mozgatható zsaluzattal.

14 Az aggregátokon elhelyezett kombinált KP17W magas/alacsony nyomáskapcsolókat (automatikus reszet) vagy az "810" speciális kivitel esetén a KP15 (kézi reszet) nyomáskapcsolókat üzembe helyezéskor kell beállítani. Figyelni kell arra, hogy magas nyomásnál a kikapcsolási érték semmi esetre sem lépheti át a tartály maximálisan megengedett nyomását. A magasnyomás-kapcsoló biztosítja azt, hogy a kompresszor a maximálisan megengedett magas nyomás elérése előtt kikapcsoljon. A következő táblázat nyújt információt a maxi- málisan megengedett nyomásokról. Az alkalmazástól függően a magasnyomás-kapcsolót alacsonyabb értékre is be lehet állítani. A magasnyomás-kapcsolót a biztonsági láncba be kell építeni.

15 A kombinált KP17W ill. KP15 magas / alacsony nyomáskapcsoló praktikus beállítási értékei: Az alacsonynyomás-kapcsoló megakadályozza, hogy a kompresszor vákuumban túl mélyen üzemeljen, ami a tekercselés sérülése miatt balesethez vezethetne. Emiatt az alacsony nyomás kapcsolót semmiképpen sem szabad 0,2 bar értéknél kisebbre beállítani. A magas/alacsony nyomáskapcsoló kombinált beállítását egyénileg kell meghatározni az alkalmazástól függően. Az előbb ismertetett magas/alacsony nyomás határokat be kell tartani. A következő táblázat azokról a szokásos beállítási értékekről ad felvilágosítást, amelyek célszerű alkalmazását a gyakorlat igazolta.

16 A KOMPRESSZOR INDÍTÁSOK SZÁMA A kompresszort óránként maximum 12-szer lehet elindítani. A nem megengedett többszöri kompresszor indítások csökkenthetik a kompresszormotor élettartamát. Javasolt egy időrelé alkalmazása, amely mint egy újbóli indítási retesz funkcionál (ld. kapcsolási rajz). Egy 3 perces indítási retesz alkalmazása célszerű.

17 Az aggregátegységeket jól szellőztethető térben kell elhelyezni és akadály nélküli levegő ellátást kell garantálni. Ez szükséges ahhoz, hogy az aggregáthoz a szívó oldalon elegendő friss levegő álljon rendelkezésre. Figyelni kell továbbá arra, hogy a friss és az elhasznált levegő között ne keletkezzen rövidzárlat. A ventillátormotort úgy csat- lakoztatták, hogy a levegő a kompresszor irányába az aggregáton keresztül továbbítódjon. Az aggregátegységek optimális üzemmódjának biztosítása érdekében a hőcserélőt tisztítani kell.

18 Időjárásvédő burkolat Az olyan aggregátegységeket, amelyek a szabadban vannak, védőfedéllel vagy időjárásvédő burkolattal kell ellátni. A gyártók az alábbi kialakítású időjárásvédő burkolatot javasolják. Különös figyelmet kell fordítani az akadálytalan légvezetésre.


Letölteni ppt "A LÉGHŰTESES HŰTŐAGGREGÁTOK SZERKEZETI KIALAKITÁSAI „A” 14 tétel - Ismertesse a léghűtéses hűtőaggregátok szerkezeti kialakításait! - Ismertesse az egybeépített."

Hasonló előadás


Google Hirdetések