A SARMA PROJEKT CÉLJA ÉS ELSŐ EREDMÉNYEI Tamás Hámor – Slavko V. Solar Eger, 2010. november 17.

Az előadások a következő témára: "A SARMA PROJEKT CÉLJA ÉS ELSŐ EREDMÉNYEI Tamás Hámor – Slavko V. Solar Eger, 2010. november 17."— Előadás másolata:

1 A SARMA PROJEKT CÉLJA ÉS ELSŐ EREDMÉNYEI Tamás Hámor – Slavko V. Solar Eger, 2010. november 17.

2 Sustainable Aggregate Resources Managament: Fenntartható Aggregátum Gazdálkodás Európai Regionális Fejlesztési Alap, Délkelet Európa Program 800 pályázatból a 15. a rangsorban futamidő: 2009. május – 2011. október költségvetés: 1 804 000 € (ERDF 85 %) MBFH: 166 600 € (ebből a 15 % önrészt az NFÜ állja előfinanszírozással!) tagok: Hámor T., Ó Kovács L., Kovács G. Gombárné Forgács G., Bihari Gy.

3 A projekt célja az aggregátum forrásokkal való gazdálkodás közös módszertanának kimunkálása (SARM) az aggregátum ellátási mix biztosítása (sustainable supply mix (SSM)) elsősorban a tervezés eszközeivel három szinten, hogy biztosítsák az anyag- és energiahatékony primer és szekunder nyersanyag ellátást a Délkelet Európa régióban, hogy csökkenjen az ipari eredetű hulladékok lerakása, hosszabbodjon a természeti erőforrások rendelkezésre állása, segítse az anyaghatékony gazdaságok kifejlődését.

4 Helyi szinten: - ásványi nyersanyag kitermelés optimalizálása, környezeti hatások csökkentése - illegális és „szürke” bányászkodás csökkentése - nem-veszélyes hulladékok újrahasznosításának növelése Regionális és országos szinten: - nemzeti és regionális stratégiákban és fejlesztési tervekben való megjelenítés, tematikus politikák harmonizálása régiók között - az aggregátum ellátási mix (SSM) metodika elterjesztése Transznacionális szinten: - módszertani ajánlás a határon átnyúló és nemzetközi SARM és SSM tekintetében - egy Aggregátum Intelligencia Rendszer (AIS) kifejlesztése, metaadatbázis minta és know-how transzfer (inkl. hatósági eljárások)

5 aggregátumok: építőipari nyersanyagok, adalékanyagok elsődleges (természetes) aggregátumok (ásványi nyersanyagok): kavics, homok, zúzott kő, (agyag?) másodlagos aggregátumok (újrafeldolgozott hulladékok, melléktermékek): nem-veszélyes bányászati hulladékok, építési-bontási hulladékok, erőműi pernyék, kohósalakok, ( vörösiszap ha kémhatása semleges ), stb.

6 A SARM modell

7

8

9 1.ERDF: GeoZS - Geological survey of Slovenia, SI 2.ERDF: MUL - University of Leoben, AT 3.ERDF: PELLA – Prefectural Authority of Pella, GR 4.ERDF: IGME - Institute of Geology and Mineral Exploration, GR 5.ERDF: TUC – Technical University of Crete, GR 6.ERDF: MBFH – Hungarian Office for Mining and Geology, HU 7.ERDF: ER – Emilia-Romagna Region - Environment, Soil and Coast Defense Department, IT 8.ERDF: PARMA – Parma Province - Territorial Planning Service, IT 9.ERDF: IGR – National Institute for Research- Development in domain of Geology, Geophysics, Geochemistry and Remote Sensing, RO 10.ERDF: FGG – University of Bucharest, Faculty of Geology and Geophysics, RO 11.IPA: MGK10 – Herzeg–Bosnia Canton Government – Ministry of Economy, BiH 12.IPA: RGF – University of Belgrade, Faculty of Mining and Geology, SRB 13.10 % partner: METE – Ministry of Economy, Trade and Energy, AL (Albanian Geological Survey) 14.10% Partner: MINGORP – Ministry of Economy, Labor and Entrepreneurship, Energy and Mining Directorate, HR (Croatian Geological Survey) Projekt partnerek (14)

10 Projekt megfigyelők: 1.MGRS – Ministry of Economy of Slovenia, SI 2.ICMM – Independent Commission for Mines and Minerals, KOSOVO 3.HELLENIC – Hellenic Quarries S.A., GR 4.PAVLIDES – Pavlides S.A., GR 5.RCM – Region of Central Macedonia, GR 6.ACHAIA – Prefecture of Achaia, GR 7.NAMR – National Agency for Mineral Resources, RO 8.WKNOE – Lower Austria Economic Chamber, Crafts and Trades Division, AT 9.….. 10.POOL OF STAKEHOLDERS (industry, associations) 1.…. 2.….

11 questionaries...

12 baseline (case) study reports...

13

14 workshops, conferences, articles...

15 project meetings, field visits...

16

17

18

19 THE 2007 - 2013 FINANCIAL SCHEME: Supporting infrastructure development of regions lagging behind - SEE

20

21 újrahasználat (re-use): a nem hulladéknak számító termékeket vagy alkatrészeket újra felhasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgáltak újrafeldogozás (recycling): hasznosítási művelet, amely során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják azok eredeti használati céljára vagy más célra (inkl. szerves anyagok, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként vagy feltöltési műveletek során használnak fel) hasznosítás (recovery): hulladék oly anyagot helyettesít, amelyet valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót betölthesse

22 HULLADÉK KERETIRÁNYELV (2008/98/EC) 5. cikk Melléktermékek (1) Valamely anyagot vagy tárgyat — amely olyan előállítási folyamat során keletkezik, amelynek elsődleges célja nem ezen termék előállítása — csak akkor lehet nem hulladéknak, hanem mellékterméknek tekinteni, ha az alábbi feltételek teljesülnek: a) az anyag vagy a tárgy további felhasználása biztosított; b) … a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül, közvetlenül felhasználható; c) … valamely előállítási folyamat szerves részeként állítják elő; valamint d) a további használat jogszerű, azaz a konkrét használat tekintetében … megfelel a termék adott használatára, valamint a környezet- és az egészségvédelemre vonatkozó összes követelménynek ….. (2) …. intézkedéseket lehet elfogadni a feltételek meghatározására, amelyeknek teljesülni kell, hogy egy adott anyag vagy tárgy mellékterméknek és ne hulladéknak minősüljön.

23 HULLADÉK KERETIRÁNYELV (2008/98/EC) 6. cikk (1) A hulladék megszűnik hulladék lenni, ha hasznosítási műveleten (inkl. újrafeldogozás) esett át, és megfelel az alábbiakkal összhangban kidolgozandó konkrét kritériumoknak: a) az anyagot vagy tárgyat általánosan használják adott rendeltetéssel; b) … van piaca, kereslete; c) … megfelel a rendeltetés műszaki követelményeinek és jogszabályoknak; és d) … felhasználása nem okoz káros környezeti, egészségügyi hatásokat. (2) A hulladékstátusz megszűnésére kritériumok kidolgozását kell megfontolni, legalább az adalékanyagokra, papírra, üvegre, fémre, gumiabroncsokra, textilanyagokra. (4) Ha közösségi szinten nem határoztak meg kritériumokat, a tagállamok eseti alapon határozhatnak arról, hogy egy konkrét hulladék megszűnt-e hulladéknak. 11. cikk (2) A nagy forráshatékonyságú európai újrafeldolgozó társadalom érdekében a tagállamok megteszik a következő célokhoz szükséges intézkedéseket: b) 2020-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását, ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére történő használatot …. tömegében minimum 70 %-ra kell növelni.

24

25 10 INORGANIC WASTES FROM THERMAL PROCESSES 1001 Wastes from power stations and other combustion plants (except 19) 100101 Bottom ash 100102 Coal fly ash 100103 Peat and (untreated) wood fly ash 100105 Calcium-based reaction waste from flue gas desulphurisation in solid form 100106 Other solid waste from gas treatment 100107 Calcium-based reaction waste from flue gas desulphurisation in sludge form 1002 Wastes from the iron and steel industry 100 01 Waste from the processing of slag 100202 Unprocessed slag 1008 Wastes from other non-ferrous thermal metallurgy 100801 Slags (first and second smelting) 1009 Wastes from casting of ferrous pieces 100903 Furnace slag 100904 Furnace dust 1011 Wastes from manufacture of glass and glass products 101101 Waste preparation mixture before thermal processing 1012 Wastes from manufacture of ceramic goods, bricks, tiles and construction products 101201 Waste preparation mixture before thermal processing 1013 Wastes from manufacture of cement, lime and plaster and articles and products made from them 17 CONSTRUCTION AND DEMOLITION WASTES (INCL. ROAD CONSTRUCTION) 1701 Concrete, bricks, tiles, ceramics, and gypsum-based materials 170101 Concrete 170102 Bricks 170103 Tiles and ceramics 170104 Gypsum-based construction materials 1702 Wood, glass and plastic 1705 Soil and dredging spoil 170504 Soil and stones other than those in 170503 170506 Dredging spoil other than those in 170505 1706 Insulation materials 1707 Mixed construction and demolition waste

26 BÁNYÁSZATI HULLADÉK IRÁNYELV 2006/21/EC KÖZÖSSÉGI (ÁSVÁNYI) NYERSANYAGPOLITIKA

27 DIRECTIVE ON CONSTRUCTION PRODUCTS ( 89/106 (93/68)) COM(2008) 311 final 2008/0098 (COD) Proposal for a Regulation laying down harmonised conditions for the marketing of the construction products Comm. Dec. 2006/799/EC establishing revised ecological criteria and related assessment and verification requirements for the award of the Community eco-label to soil improvers Bizottsági Határozat (2002/272/EK) a kemény padlóburkolatokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról

28

29

30

31 A SARM akadályozó tényezői: Közösségi területfejlesztési politika és szabályozás teljes hiánya Közösségi ásványvagyon-gazdálkodási szabályozás hiánya NATURA 2000 Környezeti károkozási felelősség irányelv (pénzügyi garancia) ?◄ ►

32 TOVÁBBI KÖVETKEZTETÉSEK  az aggregátumok a XXI. századig kívül estek a közösségi szabályozás hatókörén  a közösségi hulladékjog igen fejlett és haladó, és tárgyalja  több specifikáció indokolt egyes melléktermékekhez és hulladék- vége státuszhoz  a fenntarthatósági kritérium (ti. életciklus szemlélet, indikátorok alkalmazása, termék-specifikus komplex követelmények) csak ritkán alkalmazott, de van üdítő kivétel is

33

34 http://www.sarmaproject.eu/

35 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET, A KVÍZ KITÖLTÉSÉT, A JÖVŐBELI EGYÜTTMŰKÖDÉST ! ! ! http://www.sarmaproject.eu/