Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Koreai Köztársaság, köznapi elnevezés szerint Dél-Korea (koreaiul: 대한민국, kiejtése: tehan minguk), elnöki köztársaság Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Koreai Köztársaság, köznapi elnevezés szerint Dél-Korea (koreaiul: 대한민국, kiejtése: tehan minguk), elnöki köztársaság Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget."— Előadás másolata:

1 A Koreai Köztársaság, köznapi elnevezés szerint Dél-Korea (koreaiul: 대한민국, kiejtése: tehan minguk), elnöki köztársaság Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén.koreaiulKoreai-félsziget

2  Egyetlen szárazföldi határa demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai- szoros és nyugaton a Sárga-tenger mossa partjait. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szövetség tagja.demilitarizált övezetÉszak-Koreával1945augusztus 15-éigJapán-tengerSárga-tengerFöld

3  Fővárosa és legnagyobb városa Szöul, a világ második legnagyobb várostömörülése. A fővároson kívül még öt milliós nagyváros található Dél-Koreában.Szöulvárostömörülése

4  Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősen kontinentális. Különösen a félsziget belsejében levő magas hegyvidékek hidegek télen. A déli part éghajlata már szubtrópusi jellegű. Hat az ázsiai monszun, ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végén tájfunok sújthatják. Ezek nem csak az viharos széllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eső helyi árvizet okoz.mérsékelt éghajlatikontinentálisszubtrópusimonszuntájfunokszéllel árvizet

5  Dél-Korea nagyon sűrűn lakott ország. A magas hegyvidékek miatt csak kb. 30%-át művelik a területnek és itt zsúfolódik a lakosság. A második világháború utáni időszak gyors iparosítása elszennyezte a levegőt és a vizeket. A károk enyhítésére sikeres intézkedéseket hoztak az utóbbi évtizedekben. Jelenleg legnagyobb gondot környezetvédelmi szempontól a közlekedés okozza, bár a kénkibocsátást sikerült korlátozni.második világháborúiparosításaközlekedés Seosan Seosan városnál

6  Városi lakosság aránya: 83%.  Születéskor várható élettartam: férfiaknál 72 év, nőknél 79 év.  Népességnövekedés: 0,66%.  Írástudatlanság: 1,9%.

7  Szöul: fő (elővárosokkal együtt: fő). Szöul  Puszan: fő (elővárosokkal együtt: fő). Puszan  Incshon: fő. Incshon  Tegu: fő (elővárosokkal együtt: fő). Tegu

8  Az országban a hivatalos nyelv a koreai (koreaiul 한국어, hanguko) de beszélik még az angolt is. A kultúra nyelve a kínai, az üzleti a szomszédos érdekeltségek miatt gyakran (az angol mellett) a japán.koreaiul  A népesség 98%-a koreai, 2%-a pedig tunguz, mongol vagy kínai.

9

10  Hazai össztermék (GDP/fő): USD (2002- ben).GDPUSD2002  A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 42%, szolgáltatások 54%.GNP  Munkanélküliség: 3,1%.  Munkaerő: fő.  Infláció: 2,8% (2002-ben).2002 World Trade Center szöuli épülete (jobboldalt)

11  Szárazföldi  Vasúti közlekedés: Az ország vasúthálózatának hossza 6517 km. A nagysebességű vasút neve KTX. Jelenleg a meglévő hálózatot bővítik.nagysebességű vasútKTX  Közúti közlekedés: Az ország közúthálózatának hossza km, ebből 1570 km autópálya.  Vízi  A kikötők száma 10. A legfontosabb kikötők: Puszan, Incshon, Ulszan.  Légi  Repülőterek száma: 69, melyből a legjelentősebb nemzetközi repülőterek: Szöul, Puszan, Csedzsu.

12  A koreai nyelv ( 한국어 ) Észak- és Dél-Korea hivatalos nyelve.ÉszakDél-Koreanyelve  A koreai nyelvnek nagyjából 78 millió beszélője van. Hivatalos írásjelkészlete a hancsa, mely a kínai írásjelekből, azok koreai kiejtésével jöttek létre.hancsakínai írásjelekből  A XV. században Nagy Szedzsong létrehozott egy nemzeti írásrendszert, melyet hangulnak neveznek.Nagy Szedzsonghangulnak

13  Leves és kimchi

14  Gyömbéres oldalas

15  Bulkogi

16  Hanbok a neve a koreai nép ruhának.  Általában színesek, hagyományos fesztiválokon és ünnepségek használják.

17

18  Napjainkban a legfontosabb koreai ünnep a szolnal ( 설날 ), vagyis a hagyományos koreai újév első napja. További fontos ünnep a teborum ( 대보름 ): az első telihold ünnepe, a tano ( 단오 ) nevű tavaszi fesztivál valamint a cshuszok ( 추석 ) nevű aratóünnep.

19  Készítette:  Boldizsár Ágota Erzsébet  Haraklányi Timea Sára


Letölteni ppt "A Koreai Köztársaság, köznapi elnevezés szerint Dél-Korea (koreaiul: 대한민국, kiejtése: tehan minguk), elnöki köztársaság Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget."

Hasonló előadás


Google Hirdetések