Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I./2. Szegénykultúra és etnicizálódás Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április 18-19-20. május 16-17-18.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I./2. Szegénykultúra és etnicizálódás Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április 18-19-20. május 16-17-18."— Előadás másolata:

1 I./2. Szegénykultúra és etnicizálódás Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ április május

2 A modul témái 1.A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények; Szegénység, cigányság – kultúra (?) (elmélet és gyakorlat) 2. Fogyasztás, családmodell, gyerekvállalás, munka (elmélet és gyakorlat) 3. Cigányok elleni diszkrimináció, kriminalizálás a gyakorlatban (elmélet és gyakorlat) 2

3 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 1.Szegénység és cigányság „régen” A „szegénység” aránya a népességen belül 1910–1980 Forrás: Ferge Zsuzsa (1986) A szegénység alakulása Magyarországon 3

4 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények „’A cseléd a gazda parancsait tisztelettel és megadással fogadni tartozik, kifejezések és cselekvények, 4eretén kívül más személyek között sértőnek tekintetnek – a gazda irányában nem támasztják az a vélelmet, hogy a cselédet becsületében érinteni szándékozott volna ’ – rögzítette az 1907-es cselédtörvény 45.§-a, hogy úrra, szolgára nem egyazon értékek érvényesek.” (Tausz Katalin, 1984) „… 13 évesen elkezdtem dolgozni. Ennyi idős voltam, amikor először mentem el summásnak… Gyerekként félrészért dolgoztam, aki egész részt kapott a férfiak között, annak már aratni, kaszálni jól kellett tudni. 120 kiló búza, meg ellátás volt a félrész havonta. Ebben volt 4 kiló szalonna, bab, krumpli… Ötös tálból ettünk, közösen…” (Evellei László visszaemlékezése, 2010) „Ezek a kémények, mint szegénység-adta különlegesség merednek ki a rétből, törekvő füvek és száradó giz-gaz közül, alattuk emberek laknak. »Lakható domb« - gondolom fanyarul, ahogy járok a dombtetőn, mely a napszámosok házának teteje is egyben, meg a szomszéd cigányoké. Mert cigányok és magyarok egymás mellett és egyformán a föld alatt laknak itt.” (Szabó Zoltán, 1937) 4

5 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 5 Barlanglakások, barlanglakók száma hevesi és borsodi községekben (1930-as évek közepe) Forrás: Szabó Zoltán, Cifra nyomorúság, 1937.

6 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 6

7 7 „ Ezek a dánosi cigányok – meg a fajtájuk – a fejlődés során valamiképp visszamaradtak, s ma egy középfajt alkotnak az ember és az állat között, de nem olyat, mint a majom, a mely hozzájuk képest szelíd és jámbor, hanem emberformában olyat, mint a farkas és a sakál, a mely vérengző és kegyetlen… „ (Budapesti Hírlap, Idézi: Dupcsik 2009., ill Pomogyi 1995) „Mi, kérem, szegkovácsok vagyunk. De a mi időnkben nincs szükség a munkánkra – panaszkodnak interjúalanyai Móricz Zsigmondnak 1932-ben. – Egész napi munkával nem tudunk többet keresni egy pengőnél. Nincs építkezés, nem veszik már a jó vasszögeket.” (Idézi: Dupcsik 2009 ) „Mindennap kordéval hordták ki a dögöt… Nappal szó sem lehetett róla, rálövöldöztek, ha egy cigányt megláttak az uradalom területén… De ha hideg volt, a csősz is fázott…A legrosszabb idő kedvezett a cigányoknak, s ebből egész télen nem volt hiány. Derékig érő hófúvásban törték át magukat, hogy megközelítsék a döggödröt. Csordában mentek, mint a farkasok, így könnyebben kikaparták körömmel a fagyos hantot, ami alatt az életet adó dögök hevertek.” (Lakatos Menyhért)

8 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 2. Szegénység, cigányság az államszocializmusban földosztás (cigányok kimaradnak, legfeljebb 1-2 holdat kapnak); es évek: cigányok cselédházakba, uradalmi épületkbe költöznek; 1960 után kollektivizálás hatására elköltözés a falvakból, kistelepülések népességfogyása; Aprófalvak központi elsorvasztása – Országos Településhálózat-fejlesztési Terv (1971) – „koncentrált decentralizáció”; Kétirányú demográfiai folyamatok – el-és bevándorlások (eltérő okok); szegények aprófalvakba húzódása (1970-es évek elejétől); „Elsődleges” és „másodlagos” lakáspiac - gettósodás folyamata, „csonka helyi társadalom” 8

9 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények MSZMP KB határozata (1961) „A cigány lakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos egyes feladatokról” 200 ezresre becsült cigány népesség megoszlása: 30% letelepedett, 30% „beilleszkedésben lévő”, 40% „be nem illeszkedett”. Szegénység nincs, „teljes foglalkoztatás” (alkotmány); „szociális szempontból nem megfelelő” Kemény István (1971) – a szegénység létezik, cigány kutatás 9 „Fokozatosan el kell érni, hogy a cigányok a lakosság többi részétől nem elkülönítetten állandó lakóhelyeken települjenek, állandó munkához jussanak, egészségügyi körülményeik javuljanak és emelkedjék kulturális színvonaluk” (Politikai Bizottság határozata)

10 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 3. Szegénység, cigányság a rendszerváltás után Jövedelmi - társadalmi egyenlőtlenségek növekedése; Területi és társadalmi egyenlőtlenségek összefüggései; A kirekesztés és a gettósodás felerősödő folyamatai; Veszélyeztetett csoportok (pl. gyerekesek, cigányok). 10 „A magyar társadalom legégetőbb problémájának az egyenlőtlenségek minden területet átfogó, parttalan, messze nem eléggé felismert, és eddig nem kezelt növekedését látom…” (Ferge Zsuzsa, 2005)

11 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 11 Kereső nők aránya a gyerekek száma szerint, LHH és nem LHH kistérségek, Forrás: MTA GyeP, LFS adatok másodelemzése

12 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 12 Az összes gyerek és a szegény gyerekek megoszlása lakóhely szerint, 2008, % Forrás: Eurostat (ÉB Jelentés, 2010)

13 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 13 Háztartások aránya, akik nagy nehézségek árán tudnak megélni, 2006, 2010, % Forrás: KSH, Eurostat

14 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 14 Az alsó jövedelmi ötödbe tartozó személyek jellemzői (gyerekes háztartásokban élők között), 2009 Forrás: Gyerekmonitor, 2009

15 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 15

16 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 16 Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya, 0-17 évesek arányában, 2010, % Forrás: MTA KTI Erőforrástérkép

17 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények 4. Összegzés Szegénység – kirekesztődés szegénység – munkanélküliség – társadalmi kirekesztődés – fogyasztásban megvalósuló kirekesztődés. Szegénység nélkül is ki lehet rekesztődni a társadalomból, ill. szegényen is integrálódhatnak az egyének. (Tony Atkinson) kirekesztődés – relatív depriváció: a társadalmilag elfogadott értékrendnek való megfelelés hiánya. Egyes csoportok nem rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, amelyek szükségesek a társadalmi részvételhez, a társadalmi tagsághoz. (Peter Townsend) Párhuzamok – különbségek: „régen és most”; szegények és cigányok;város és vidék; 17 „A javak és esélyek igazságos elosztása, illetve újraelosztása nyilván szükséges, de nem elégséges feltétel. Az embereknek nemcsak egyenlőbb létfeltételekre van igényük, hanem annak elismerésére is, hogy mindenkit egyenlő tisztelet illet, hogy senki emberi méltósága nem sérthető.” (Ferge, 2000)

18 A szegénység jellemzői és cigányokkal kapcsolatos tények Szempontok a feldolgozáshoz 1.Melyik korból származhat/ melyik korról szólhat a szöveg? Miből lehet erre következtetni? 2.Milyen párhuzamok és különbségek érzékelhetők a szövegben leírt és a ma tapasztalt szegénység jellemzői, formái között? 3.Cigányokról vagy nem cigányokról szól a szöveg? Miből lehet erre következtetni? 4.Vannak-e a szövegben, és ha igen, melyek azok a jellegzetességek, amelyek inkább a nem cigány szegényekre vagy éppen a cigány szegényekre jellemzőek (akár ma)? 18


Letölteni ppt "I./2. Szegénykultúra és etnicizálódás Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április 18-19-20. május 16-17-18."

Hasonló előadás


Google Hirdetések