Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Benkő Szilvia Élettudományi Épület 2.203 szoba. Tankönyv Nánási Irén: Humán ökológia Medicina 1999, 2005 Környezet és egészség, civilizációs betegségek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Benkő Szilvia Élettudományi Épület 2.203 szoba. Tankönyv Nánási Irén: Humán ökológia Medicina 1999, 2005 Környezet és egészség, civilizációs betegségek."— Előadás másolata:

1 Benkő Szilvia Élettudományi Épület szoba

2 Tankönyv Nánási Irén: Humán ökológia Medicina 1999, 2005 Környezet és egészség, civilizációs betegségek ( oldal) Szollár Lajos: Kórélettan Semmelweis 1999 Az immunrendszer kórélettana ( oldal) Előadás anyaga: ftp://inst.immun.dote.hu Login: student Password: download Letöltéssel kapcsolatos kérdések: Ajánlott irodalom: Immunbiológia Gergely János és Erdei Anna szerkesztők Medicina 2000

3 TESZT 1. November 4. (péntek) December 14. (szerda)

4 AZ IMMUNRENDSZER FELADATAI Ártalmatlan és káros behatások elkülönítése STRESSZ ÉS VESZÉLY JELEK ÉRZÉKELÉSE TERMÉSZETES IMMUNITÁS Saját és nem-saját struktúrák elkülönítése ANTIGÉN-SPECIFIKUS FELISMERÉS ADAPTÍV IMMUNITÁS Az idegen és veszélyes anyagok semlegesítése, eltávolítása VÉGREHAJTÓ FUNKCIÓK KOORDINÁLT ÉS SZABÁLYOZOTT MŰKÖDÉS Természetes immunitás - azonnali reakció - nem vihető át - nem antigén-specifikus - nincs memória Adaptív immunitás - több nap alatt alakul ki - átvihető más egyedbe - antigén-specifikus - van memória Humorális immunválasz Celluláris immunválasz !

5 AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEI

6 LIMFOCITA LIMFOCITA MONOCITA Neutrofil Granulocita Basophil Granulocita Neutrofil Granulocita Eozinofil Granulocita A FEHÉRVÉRSEJTEK TÍPUSAI PERIFÉRIÁS VÉRKENETBEN

7 A VÉRSEJT ÉS LIMFOCITA ALTÍPUSOK MEGOSZLÁSA Százalékos aránySejtszám/mm 3 FEHÉR VÉRSEJTEK Leukociták 5 – 9 x 10 3 Neutrofil granulocita50 – 70 Eozinofil granulocita2– 4 Bazofil granulocita0.5– 1 Limfocita20 – 40 Monocita2.5 –12 VÖRÖS VÉRSEJTEK Eritrociták 4.5 – 5.5x10 6 VÉRELEMZKÉK Trombociták 2 – 3 x 10 5 AZ EMBERI VÉR SEJTJEINEK MEGOSZLÁSA !

8 - számuk a vérben - méret - alak - morfológia - eredet - lokalizáció - jellemző receptorok, citokinek - funkció - betegségek Az immunsejtek jellemzői:

9 SEJTEK KÉPZŐDÉSE embrionális életben: szikzacskó, máj, lép vérszigetei születést követően: - csöves csontok - epifízis - lapos csontok – vörös csontvelő (szegycsont, bordák,csigolyák, csípőcsont)

10 AZ IMMUNSEJTEK képződési helyei az élet folyamán embrionális életben: szikzacskó, máj, lép vérszigetei születést követően: -csöves csontok – epifízis -lapos csontok – vörös csontvelő (szegycsont, bordák,csigolyák, csípőcsont)

11 rövid életűek újratermelődnek közös prekurzor: csontvelői hematopoetikus őssejt – SC (stem cell) jellemzői: - pluripotens - önmegújító

12 DC makrofág TESTI SZÖVETEK MIELOID ELŐALAK LIMFOID ELŐALAK CSONTVELŐ HSC – önmegújító képességHSC TÍMUSZ monocita DC neutrofil hízósejt neutrofil NYIROK SZÖVETEK B-sejtT-sejtNK-sejt B-sejtT-sejt VÉR AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC) HSC – hematopoetikus őssejt !

13 AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC) közös limfoid progenitor közös mieloid progenitor közös eritroid megakariocita progenitor NK/T sejt előalak közös granulocita előalak isme- retlen előalak

14 Plazmasejt NK sejt Szöveti dendritikus sejt Hízósejt Monocita Makrofág Nyirokcsomói dendritikus sejt Nyugvó limfocita AZ IMMUNRENDSZER FUNKCIONÁLISAN ELTÉRŐ SEJTJEI

15 AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC) közös limfoid progenitor közös mieloid progenitor közös eritroid megakariocita progenitor NK/T sejt előalak közös granulocita előalak isme- retlen előalak hízósejt

16 A MONOCITÁK -eredet: csontvelői pluripotens előalakok mieloid progenitor -méret: 10-15um -sejtmag: bab alakú -lokalizáció: keringésben keringésből kilépve: makrofág A MAKROFÁGOK - fagocitáló sejtek - hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) -fő típusaik (szöveti lokalizáció alapján): a)mikroglia (agy) b)Kuppfer-sejtek (máj) c)hisztiociták (kötőszövet) d)oszteoklasztok (csont) e)alveoláris makrofágok (tüdő) - funkció: celluláris és humorális immunválaszban egyaránt !

17 DENDRITIKUS SEJTEK -eredet: mieloid vagy limfoid progenitor sejtekből -lokalizáció: az éretlen dendritikus sejt a véráramból a szövetek közé vándorol, ahol patogén felvételét követően érett dendritikus sejtté válik miközben a nyirokcsomóba vándorol - hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) Szöveti dendritikus sejt Nyirokcsomói dendritikus sejt !

18 A HÍZÓSEJTEK -eredet: csontvelői pluripotens előalakok, mieloid progenitor sejtek - lokalizáció: keringésben nincsenek jelen szöveti térben differenciálódnak főként a kiserek környékére lokalizálódnak - funkció: - aktiválás során a belőlük felszabaduló anyagok az erek permeabilitását szabályozzák - természetes és adaptív immunválaszban egyaránt - allergiás folyamatok fő effektor sejtjei (Fc  RI a felszínen) - fő típusaik: a) mukóza jellegű hízósejtek b) kötőszöveti hízósejtek !

19 AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC) közös limfoid progenitor közös mieloid progenitor közös eritroid megakariocita progenitor NK/T sejt előalak közös granulocita előalak isme- retlen előalak

20 BAZOFIL GRANULOCITA NEUTROFIL GRANULOCITA EOZINOFIL GRANULOCITA - a keringő leukociták 1%-át teszik ki - citoplazmában nagy granulumok - 2 lebenyű sejtmag - szöveti hízósejtek, hisztamin, allergiás reakciók - nagy affinitású IgE receptorok - paraziták elleni védekezés -vérben legnagyobb számban (a keringő leukociták 68%-át teszik ki a keringő granulociták 99%-át alkotják) -fagocitózisra képesek -egészséges szövetben nem jellemző -szöveti sérülés vándorlás kórokozók eliminálása (enzim, reaktív oxigén intermedier) -gyulladásos folyamatok fő sejt résztvevője - paraziták elleni védekezés - leukociták 2-3%-a - allergiás reakciók !

21 AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC) közös limfoid progenitor közös mieloid progenitor közös eritroid megakariocita progenitor NK/T sejt előalak közös granulocita előalak isme- retlen előalak

22 eredet: csontvelői pluripotens előalakok limfoid progenitor fejlődés: bursa ekvivalens szövetekben (magzati máj, majd csontvelő) -lokalizáció: a keringésben lévő limfociták 5-10%-a B- limfocita a csontvelőből keringésen keresztül a másodlagos nyirokszervekbe vándorolnak -hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) -aktiválás: antigén, makrofággal vagy T-limfocitával való kölcsönhatás, limfokinek, citokinek - aktiválás során plazmasejtté vagy memóriasejtté differenciálódnak B-LIMFOCITA PLAZMASEJTEK -funkció: - ellenanyag-termelés - humorális immunválasz !

23 - eredet: csontvelői pluripotens előalakok limfoid progenitor - fejlődés: tímuszban (csecsemőmirigy) -lokalizáció: a timociták a tímuszban (elsődleges nyirokszerv) érnek immunkompetens T-sejtekké, a perifériás nyirokszervekbe már TCR-t expresszáló T-limfocitaként jutnak - csak az APC-k által, az MHC-n keresztül bemutatott antigéneket ismerik fel -fő típusai: - T-helper (CD4+) - T-citotoxikus (CD8+) T- LIMFOCITA !

24 NK SEJTEK (natural killer) - eredet: csontvelői pluripotens előalakok limfoid progenitor - keringésben 5-10% - limfocitáknál nagyobbak - citoplazmájukban számos granulum - nincs antigénkötő sejtmembrán receptoruk („null sejtek”) - természetes immunitásban !

25 Fagocitózisra képes sejtek -Makrofágok -Neutrofil granulociták -Dendrtitikus sejtek Antigén prezentáló sejtek -Makrofágok -B-limfociták -Dendrtitikus sejtek ! !

26 KÖZÖS LIMFOID PROGENITOR SEJT B-limfocitaT-limfocita (Bursa Fabricii) (thymus) érés: csontvelőben kezdődik csecsemőmirigyben folytatódik további differenciálódás: perifériális szövetekben aktivációt követően plazmasejt effektor T-sejt citotoxikus T-sejt segítő T-sejt antigén felismerés* csak MHC-n keresztül

27 Az immunsejtek lokalizációja csonvellővérszövetek Őssejtek Korai progenitor sejtek Hízósejt

28 AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ IMMUNOLÓGIAI REAKCIÓK SORÁN Segítő T sejt Ölő T sejt B sejt Dendritikus sejt Makrofág Antigén Veszély Ellenanyag Plazma sejt Közvetlen sejtkapcsolat Közvetett kapcsolat

29 Az immunrendszer molekulái Sejtfelszíni molekulák: markerek (CD) receptorok (BCR, TCR, MHCI, MHCII, PRR, etc.) kostimulációs molekulák adhéziós molekulák (integrinek, szelektinek, mucinok,etc.) Szolubilis molekulák: citokinek ellenanyagokk komplement molekulák metabolitok

30 Receptorok és egyéb sejtfelszíni molekulák a makrofágokon LPS receptor (CD14) + TLR4 MHCI MHCII TLR – pattern recognition CR1 (CD35) CR3 (CD11b/CD18) LFA1 (CD11a/CD18) Fc  RIII (CD16) Fc  RII (CD32) Fc  RI (CD64) Ag + IgG komplex Mannose receptor Scavenger receptor Peroxidase Acidic hydrolase

31 HUMÁN LIMFOCITAPOPULÁCIÓK FONTOSABB SEJTFELSZÍNI STRUKTÚRÁI

32 Számos különböző sejtfelszíni molekula vesz részt a dendritikus sejtek (DC) és a T sejtek közötti kölcsönhatások kialakításában

33 Az extracelluláris mátrix és a limfociták kölcsönhatásában szerepet játszó molekulák fő típusai

34 Szolibilis faktorok

35 -Az indirekt sejt-kommunikáció legfontosabb közvetítői az immunrendszerben a citokinek, amelyeket az immunrendszer “hormonjainak” is neveznek. A citokinek kis koncentrációban képesek hatni, egy adott sejt válaszadó képességét a citokin- specifikus receptorok megjelenése határozza meg. -A citokinek az őket termelő sejtre autokrin módon, a közeli sejtekre parakrin módon, a távol eső sejtekre endokrin módon hatnak és ezáltal sokféle sejt működését befolyásolhatják (pleiotróp hatás). A különböző citokinek szinergista vagy antagonista módon is hathatnak egymás működésére. Egy adott sejtre többféle citokin is kifejtheti ugyanazt a hatást (redundáns hatás). -A citokinek eredetük és funkcionális sajátságaik alapján további alcsoportokba oszthatók. - A citokinek receptorai molekulacsaládokba sorolhatók. A CITOKINEK LEGFONTOSABB SAJÁTSÁGAI

36 A CITOKINEK HATÁSAI

37 CITOKINEK indirekt sejt-kommunikációt biztosítanak immunrendszer „hormonjai” kis cc-ban távol eső sejtekre hat sejtek válaszadó képessége spec. rec.-ok megjelenésétől függ hatásaik (sejtekre)autokrin parakrinpleiotróp hatás endokrin hatásaik (egymásra)szinergista antagonistaredundáns hatás

38 hormonok citokinek kemokinek interleukinek monokinek limfokinek interferonok A hormonok vázlatos kategorizálása

39 kemokinek kemotaxis kiváltása fokozzák az adhéziót leukociták aktiválása makrofágok, endotélsejtek, keratinociták, fibroblasztok, simaizomsejtek, T-limfociták termelik I típusú interferonok természetes immunitás elemei vírus ellenes védelemben játszanak szerepet IFNαvírussal fertőzött makrofágok & egyéb leukociták termelik IFNβfibroblasztok termelik II típusú interferonok IFNγaktivált T-limfociták termelik kemotaktikus faktorok kemokinekkel együtt fontos szerepet játszanak a gyulladási folyamatokban fagocita sejteket toborozzák

40 CITOKINEKcsoportosítása eredetük alapján: limfokinek monokinek IL-ok funkciójuk alapján: akut fázis reakcióban & gyulladási folyamatokban szerepet játszók immunkompetens sejtek érésére & fejlődésére hatók limfociták aktivációját & differenciációját szabályozók

41 A KOMPLEMENT szérumban inaktív állapotban lévő enzim kaszkád rendszer komplement rendszer aktiválódásasejtfelszínen végbemenő folyamatok & oldott faktorok képződéseopszoninok anafilaktikus (C3a, C4a) kemotaktikus (C5a) fagocitózist fokozó (C3b, iC3b, C4b, C5b) METABOLITOK immunrendszer sejtjeinek működését befolyásolják ELLENANYAGOK aktivált B-limfocitákból differenciálódó plazmasejtek által termelt protein feladata: Ag felismerés & megkötés sejtekhez kapcsolódásimmunsejtek egymással való kölcsönhatásaeffektor funkciók beindítása Ag eliminálása komplement rendszer aktiválása

42 OLDOTT MOLEKULÁK plazmában & egyéb testfolyadékban plazma plazma:90% H 2 O 10% száraz anyag:90% szerves anyag 10% ásványi anyag szerves anyag: - szénhidrát (glükóz) - lipid (koleszterol, triglicerid, foszfolipid, lecitin, zsír) - fehérje (globulin, albumin, fibrinogén) - glikoprotein - hormon (gonadotropin, erytropoetin, trombopoietin) - aminosavak - vitaminok ásványi anyag: ion formájában oldott állapotban


Letölteni ppt "Benkő Szilvia Élettudományi Épület 2.203 szoba. Tankönyv Nánási Irén: Humán ökológia Medicina 1999, 2005 Környezet és egészség, civilizációs betegségek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések