Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az első világháború utáni évek politikai berendezkedése Magyarországon Az európai és a magyar államfejlődés a 20. században (Bologna-specializáció)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az első világháború utáni évek politikai berendezkedése Magyarországon Az európai és a magyar államfejlődés a 20. században (Bologna-specializáció)"— Előadás másolata:

1 Az első világháború utáni évek politikai berendezkedése Magyarországon Az európai és a magyar államfejlődés a 20. században (Bologna-specializáció)

2 Előzmények és feltételek Magyarország (Magyar Királyság) egy európai hatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia korlátozott szuverenitással rendelkező részállama részállama nem önálló állam

3 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 1. – Államszervezet KözösNincs önálló Uralkodó (királyság, perszonálunió) Külügy Külügyminisztérium Diplomáciai testület Hadügy Pénzügy (a fentieket finanszírozó) Valuta Jegybank Önálló Belügy Országgyűlés Kormányzat Közigazgatás Bíráskodás Karhatalom Vallás- és oktatásügy Egészségügy Korlátozott Hadügy (Honvédség) Pénzügy (a belügyi területek finanszírozása)

4 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom A birodalom és a fejlődő gazdaság a fejlődő gazdaság igényei és hatásai 1. A lakosság nemzetiségi és vallási tagoltsága  török utáni betelepül(-ít)ések  belső mozgások a 19. században  Soknemzetiségű állam – etnikai tömbök keveredése  Felekezeti sokszínűség – részben etnikumhoz kötődve

5 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom 2. A társadalom szerkezetének átalakulása a) RENDIKAPITALISTA b) Új társadalmi rétegek  Nagytőkések (pénz-, ipari és kereskedő)  Ipari munkásság  Polgári középosztály (ipar, kereskedelem, értelmiségi pályák) nagyrészt nem magyar (zsidó, német, cseh, morva, krajnai stb.)

6 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom c) A tradicionális rétegek helyzetének változásai (fő tendenciák) arisztokrácia birtoka, társadalmi súlya és politikai hatalma megmarad köznemesség vagyonvesztés tradicionális társadalmi pozíciók őrzése (hivatalnoki, katonatiszti pálya) városi polgárságpolgári középréteg része telkes jobbágyság (személyileg szabad) birtokos paraszt – piaci viszonyok között vagyoni differenciálódás zsellérek  mg. cseléd, mg. munkás  ipari munkás, városi segédhivatalok  kivándorlás

7 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom d) Társadalmi konfliktusok Agrár (úri és parasztbirtokosok) Merkantil (kereskedelmi és banktőke) Hagyományos rétegek Keresztény/magyar Új rétegek Zsidó/idegen MunkáltatókMunkavállalók birtokosokmg. munkások tőkésekmunkások Magyar kormányzat Nemzetiségek (mozgalmak)

8 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 4. – Szellemi élet 1. A kultúra terjedése 1. A kultúra terjedése Köz- és felsőoktatásKöz- és felsőoktatás Tömegtájékoztatás fejlődéseTömegtájékoztatás fejlődése KultúraKultúra 2. Új szellemi–politikai áramlatok 2. Új szellemi–politikai áramlatok Újkonzervatív áramlatok  agráriusokA hagyományos (agrár-, keresztény) érdekek és értékek védelme  politikai katolicizmus Polgári liberalizmus Polgári radikalizmus Szocializmus (marxizmus) Radikális konzervativizmus (jobboldali radikalizmus) politikai antiszemitizmus erős állam, etatizmus

9 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 5. – Politika 3. A pártrendszer módosulásai 3. A pártrendszer módosulásai Hagyományos keret: közjogi alap Új szerveződések (pártok, mozgalmak): Újkonzervatív áramlatok  agráriusok Gazdaszövetség  politikai katolicizmus Katolikus Néppárt Polgári liberalizmusPolgári Demokrata Párt Polgári radikalizmusOrszágos Polgári Radikális Párt Szocializmus (marxizmus)MSZDP Agrárszocialista mozgalmak Radikális konzervativizmus (nincs politikai szervezet) Kisgazdapárt

10 A „nagy háború” Nemzetközi feszültségek és konfliktusok halmozódása Bécsi kezdeményezés – magyar támogatás Hatásai Az ország belső helyzete A gazdaság kimerülése A hadi- potenciál gyengülése Az antant hatalmak erőfölényének kialakulása Nemzetközi helyzet Lakosság terhei Társadalmi feszültségek, konfliktusok Politikai ellenzék erősödése Nemzetiségek elszakadási törekvései Vereségek Az OMM szomszédainak és elszakadó kisebbségeinek támogatása Hadifoglyok Oroszországban

11 FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919

12 A Népköztársaság 1. Az OMM felbomlása Belső viszonyok, lehetőségek Önálló magyar állam létrejötte A győztes hatalmak katonai és politikai fölénye Nemzetközi helyzet Külpolitikai feltételek A régi kormányzat felbomlása A régi hatalmi elit befolyását és hatalmát veszti Az ország szuverenitása korlátozott, a győztes hatalmak nem ismerik el Demokratikus ellenzéki pártok hatalmon Államforma: népköztársaság Nemzetiségek elszakadása Polgári demokratikus program

13 A Magyar Népköztársaság állama október 31. – IV. Károly kinevezi Károlyi Mihályt (miniszterelnök) november 13. – IV. Károly eckartsaui nyilatozata: lemondott „minden részvételről az államügyekben” – elismerve Magyarország későbbi döntését államformájáról november 16. – a Nemzeti Tanács népgyűlésen néphatározatban proklamálja a köztársasági államformát: I. cikk: „Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.” II. cikk: új választójog alkotmányozó nemzetgyűlés III. cikk: addig „az állami főhatalmat a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló népkormány gyakorolja a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának támogatásával.”

14 A Magyar Népköztársaság állama december – január – kormányválság január 11. – Károlyi Mihály köztársasági elnök (ideiglenes jelleggel) – a néptörvények elfogadásának jogával január 18. – Berinkey Dénes miniszterelnök Polgári szabadságjogok törvénybe iktatása évi I. néptörvény a választójogról (1918. november 23.) évi II. néptörvény a sajtó szabadságáról (1918. december 7.) évi XVIII. néptörvény földművelő nép földhöz juttatásáról (1919. február 16.) évi XXV. és XXV. néptörvény az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásáról és az új választójogról

15 A Népköztársaság kormánypártjai november 1. – január 11. Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály)Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály) Magyarországi Szociáldemokrata PártMagyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár)Országos Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) január 11. – március 20. Függetlenségi és 48-as Párt maradéka (Károlyi Mihály)Függetlenségi és 48-as Párt maradéka (Károlyi Mihály) Magyarországi Szociáldemokrata PártMagyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Polgári Radikális PártOrszágos Polgári Radikális Párt Kisgazdapárt (Nagyatádi Szabó István)Kisgazdapárt (Nagyatádi Szabó István)

16 A Magyar Népköztársaság külpolitikai helyzete november 3. – páduai fegyverszünet november 13. – belgrádi katonai konvenció november 13–14. – Jászi Oszkár aradi tárgyalásai december 1. – a gyulafehérvári román nemzetgyűlés december 23. – évi X. néptörvény a ruszin nemzet autonómiájáról december 15. – évi V. néptörvény az önálló magyar külügyi igazgatásról.

17 Magyarország ideiglenes határai 1918–1919

18 A népköztársaság 2. Az OMM szétesése Az ország belső helyzete Kimerült gazdaság, elszigeteltség A kormányzat kül- és belpolitikai helyzetének fokozatos romlása, bázisának elapadása A győztes hatalmak nem támogatják az ország integritásának fennmaradását (Vix-jegyzékek) Nemzetközi helyzet Társadalmi feszültségek, konfliktusok nem csökkennek Új konfliktusok (korábbi elitek szembenállása) Politikai ellenzék erősödése Jobb és baloldali ellenzéki pártok, egyesületek Nincs hadsereg A hatalom átadása az MSZDP-nek Új államok alakulása, szomszédos államok területfoglalásai A fegyveres erő kommunista, szociáldemokrata befolyás alatt

19 A Népköztársaság 4. – ellenzéki erők Politikai pártok Kommunisták Magyarországi PártjaKommunisták Magyarországi Pártja Keresztényszocialista Néppárt (1918. decembertől aktivitás – Giesswein Sándor)Keresztényszocialista Néppárt (1918. decembertől aktivitás – Giesswein Sándor) Országos Földmíves Párt (1918. december)Országos Földmíves Párt (1918. december) Magyar Polgári Párt (1919. január eleje)Magyar Polgári Párt (1919. január eleje) Függetlenségi és 48-as Párt (1918 december – január 14: Lovászy Márton)Függetlenségi és 48-as Párt (1918 december – január 14: Lovászy Márton) Nemzeti Egyesülés Pártja (1919. február 18. – Bethlen István))Nemzeti Egyesülés Pártja (1919. február 18. – Bethlen István))Egyesületek Nemzetvédelmi SzövetségNemzetvédelmi Szövetség Magyar Országos Véderő EgyesületMagyar Országos Véderő Egyesület Ébredő Magyarok EgyesületeÉbredő Magyarok Egyesülete

20 A tanácsköztársaság létrejötte A társadalmi elégedetlenség növekedése (paraszti rétegek, munkásság)A társadalmi elégedetlenség növekedése (paraszti rétegek, munkásság) MSZDP irányítása a baloldaliak kezébenMSZDP irányítása a baloldaliak kezében Egyedül nem vállalják a kormányzástEgyedül nem vállalják a kormányzást Megegyezés a KMP-vel Magyarországi Szocialista Párt Magyar Tanácsköztársaság

21 A tanácsköztársaság Belső viszonyok, lehetőségek Radikálisan új hatalmi rendszer – ProletárdiktatúraA győztes hatalmak katonai és politikai fölénye Nemzetközi helyzet Külpolitikai feltételek A tulajdonviszonyok teljes átalakítása A szellemi élet (kultúra) radikális átformálása (egyház- és vallásellenesség) Az ország szuverenitása korlátozott, a győztes hatalmak nem ismerik el Terror alkalmazása A társadalom nagy részének ellenállása Katonai intervenció Ellenforradalom ÖSSZEOMLÁS

22 A tanácsköztársaság – államgépezet Hatalmi ágOMMTanácsköztársaság TörvényhozásKétkamarás OrszággyűlésTanácsok Országos Gyűlése Végrehajtó hatalom KormányKormányzótanács Helyi igazgatásÖnkormányzatok/jegyző k Tanácsok/direktóriumok Rendvédelmi szervek Csendőrség/rendőrségVörös Őrség Bírói szervezetPolgári bíróságokForradalmi (rögtönítélő) bíróságok HadseregHonvédségVörös Hadsereg

23 Átmeneti állapotok 1919–1920

24 Új státusú állam OMM szétesése OMM szétesése Trianoni béke Trianoni béke Egy európai hatalom erősen korlátozott szuverenitással rendelkező részállamából önálló kisállam A győztes hatalmak által korlátozott mozgástérrel A győztes hatalmak által korlátozott mozgástérrel (revízió, az uralkodó személye, hadseregszervezés stb.) Új területüket védő, ellenséges államok gyűrűjében Új területüket védő, ellenséges államok gyűrűjében

25 A hatalmi viszonyok alakulása 1919–1921 A tanácsköztársaság után hatalmi vákuum 1. Potenciális hatalmi tényezők IrányzatPolitikai berendezkedésHatalmi potenciál Hagyományos elitOMM módosított rendszereVagyon- és társadalmi tekintélyvesztés, a politikai intézmények felbomlása Jobboldali radikálisok (Katonai) diktatúra Egyedüli fegyveres erő Demokratikus irányzatok (polgári demokraták és radikálisok, MSZDP) Polgári demokrácia (1918)Vezetők emigrációban, társadalmi támogatottság jelentős gyengülése Politizáló birtokos parasztság A hagyományos keretek – a parasztság politikai befolyásának növelésével (közigazgatás demokratizálása) Legnagyobb társadalmi támogatottság Nincs kormányképes vezető csoport

26 A hatalmi viszonyok alakulása 1919– Az ország nemzetközi helyzetének döntő szerepe A győztes hatalmak  Önálló  A Habsburg-házzal szakító  A polgári jogállamok kritériumait teljesítő államot ismernek el (békekonferencia) Konszolidáció a konzervatív-liberális hagyományos elit vezetésével


Letölteni ppt "Az első világháború utáni évek politikai berendezkedése Magyarországon Az európai és a magyar államfejlődés a 20. században (Bologna-specializáció)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések