Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EU strukturális politikájának eszközei Kellermann Éva Vörös Andrea előadásának felhasználásával.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EU strukturális politikájának eszközei Kellermann Éva Vörös Andrea előadásának felhasználásával."— Előadás másolata:

1 Az EU strukturális politikájának eszközei Kellermann Éva Vörös Andrea előadásának felhasználásával

2 Kik alkotják az Európai Uniót? 1957, Római szerződés:  hat tagország: Benelux államok (Hollandia, Belgium, Luxemburg) Olaszország Franciaország Németország (NSZK)

3 1. bővítés 1973-ban Három új tagállam:  Dánia  Írország  Egyesült Királyság

4 2. bővítés 1981:  Görögország 1986:  Spanyolország  Portugália

5 3. bővítés 1995-ben Három új tagállam:  Ausztria  Finnország  Svédország

6 4. bővítés 2004-ben 10 új tagállam!  Visegrádi országok: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia  Balti államok: Észtország, Lettország Litvánia  Szlovénia  Ciprus, Málta

7 Várjuk: 2007(?):  Románia  Bulgária Időpont megjelölése nélkül:  Horvátország  Törökország

8 Problémák Triád (EU, USA, Japán)  foglalkoztatás  kutatás-fejlesztés  IKT De nem az egész EU, hanem csak tagállamok/régiók VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE, MEGŐRZÉSE!

9 Megoldás? A Közösség nyújtson támogatást Kinek?  elmaradottabb régiók  elmaradottabb tagállamok

10 Strukturális Alapok területi szintjei Területi Statisztikai Régiók (NUTS)  NUTS Imakrorégió (tartomány) terület: km2, népesség: 4,2 m  NUTS IIrégió terület: km2, népesség: 1,8 m  NUTS IIImikrorégió (megye) terület: km2, népesség: 410 ezer  NUTS IVkistérségek  NUTS Vönkormányzatok  Magyarország: 7 NUTS II. régió

11 Magyarország 7 régiója Forrás: Statisztikai Zsebkönyv, 2000

12 Strukturális alapok Az EU második legnagyobb támogatási rendszere a régiók közötti különbségek mérséklése, az uniós politikák megvalósítása szolgálatában „Pénzeszsák”, nem önálló pályázati rendszer: a tagállamok által készített nemzeti/regionális fejlesztési terveket, pályázati rendszereket finanszírozzák Egységes rendszerű, de alaponként eltérő eljárásrend a felhasználáshoz  Pl. elszámolható költségek Egy pályázati rendszert csak egy alap társfinanszíroz

13 A támogatások célja  Röviden: a társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése  hogy a Közösség hozzájáruljon a harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődéshez, a foglalkozatás és az emberi erőforrások bővüléséhez, a környezet védelméhez és rehabilitációjához és a nemek közötti esélyegyenlőség elősegítéséhez.

14 Célkitűzések Három célkitűzés megvalósítására: 1. Elmaradott régiók támogatása 2. Strukturális nehézségekkel küzdő területek átalakításának támogatása 3. Oktatási, szakképzési, foglalkoztatási politikák és rendszerek korszerűsítésének és átalakításának támogatása

15 1. célkitűzés Azok a NUTS II régiók, ahol az egy főre eső GDP – az március 26-án rendelkezésre álló utolsó három év adatai alapján - nem éri el a közösségi átlag 75%-át A régiók listáját a Bizottság állítja össze

16 2. célkitűzés Strukturális problémákkal küzdő régiók  Társadalmi-gazdasági változások az ipari és szolgáltatási szektorban  Rurális területek  Nehézségekkel küzdő városi területek  Halászatból élő területek Kritériumok: népsűrűség, munkanélküliségi ráta, szegénység, környezeti szempontok, stb. (1260/99 EK rendelet, II. fejezet, 4. cikk) A területek népessége nem haladhatja meg az EU népességének 18%-át A jogosultság vizsgálata a NUTS III szinten történik

17 3. célkitűzés Finanszírozásra jogosultak a foglalkoztatás, oktatás, képzés témájában benyújtott projektek az EU egész területén  amennyiben az 1. célkitűzés hatókörén kívül esnek!

18 4 alapelv Koncentráció Programozás Partnerség Addicionalitás

19 Koncentráció Pénzügyi eszközök felhasználása: meghatározott földrajzi terület kiemelt célok, témák, nagy projektek ágazatok közötti szinergia

20 Programozás Programdokumentumokban lefektetett célok Meghatározott időszak Eszközrendszer Intézményrendszer

21 Partnerség Vertikális: tagállam és az EU hivatalos szervezetei között Horizontális: tagállamon belül:  Regionális és helyi hatóságok és illetékes állami szervek,  Gazdasági és szociális partnerek,  egyéb, a nemzeti szabályozás és az élő gyakorlatnak megfelelően

22 Addicionalitás (társfinanszírozás) A gazdasági hatás elérése érdekében az alapok előirányzatai nem pótolhatják a tagállam közkiadásait vagy egyéb egyenértékű strukturális ráfordításait! A tagállam meghatározza az állami vagy annak megfelelő strukturális kiadás szintjét, amelyet a tagállam fenn kíván tartani és amelyhez a hatékonyabb fejlesztések érdekében a Közösség társfinanszírozást biztosít.

23 Az EU strukturális politikájának legfontosabb eszközei Az EU régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése  Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)  Európai Szociális Alap (ESZA)  Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege (EMOGA-O)  Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) Kohéziós Alap Európai Beruházási Bank (kedvezményes hitelek) közvetlen mezőgazdasági támogatás (EMOGA-G) egyéb közösségi források

24 Európai Regionális Fejlesztési Alap 1. Összegszerűen a legjelentősebb:  kb. a SA 45-50%-a  Magyarországon között magasabb arány! Először: 1972, Párizsi csúcstalálkozó ERFA: 1975-től Regionális fejlesztés: tág fogalom, szinte bármilyen helyi komplex fejlesztés belefér

25 ERFA 2. Első időszak: nemzeti regionális politika céljait támogatja! Projektfinanszírozás:  között 4750 projekt 1984-től: közösségi regionális politika kialakulása

26 ERFA: támogatási területek  versenyképességet növelő termelő infrastruktúrafejlesztés, főleg kis- és középvállalatok esetén;  munkahelyteremtő beruházások  helyi fejlesztési projektek  a közlekedési infrastruktúra fejlesztése  új technológiák és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés;  az információs társadalom fejlesztése;  a környezet védelme és rehabilitációja a gazdasági fejlesztések során;  nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttműködések.

27 Európai Szociális Alap (ESZA) Humánerőforrás fejlesztése  Foglalkoztatás és humánerőforrás-fejlesztés Leginkább képzés, foglalkoztatás és kapcsolódó szolgáltatások támogatása Elsősorban személyeknek nyújtott támogatás, de csak szervezetek pályázhatnak Rendszerfejlesztés is (oktatás, képzés, foglalkoztatási szolgálat, stb.) Korlátozott beruházási támogatás Az Európai Foglalkoztatási Stratégia legfőbb pénzügyi eszköze Eszközök: Teljes strukturális alapok költségvetés több mint 1/3-a: ESZA (64,3 milliárd euró) Portugáliának több mint 3 milliárd euró 6 év alatt

28 Európai Foglalkoztatási Stratégia A tagállamok közös foglalkoztatáspolitikája 4 pillér: 1. Foglalkoztathatóság javítása 2. Vállalkozói készségek fejlesztése 3. Alkalmazkodóképesség növelése 4. Férfiak és nők társadalmi egyenlősége Évente foglalkoztatási irányvonalak

29 Európai Szociális Alap főbb állomások, célok I. ESZAK (1951) Római Szerződés (1958) ESZA reformjai (1971, 1983, 1988, 1993) Amszterdami csúcsértekezlet:  Európai Foglalkoztatási Stratégia (1997) Amszterdami Szerződés:  Foglalkoztatási irányelvek (1999)

30 Európai Szociális Alap főbb állomások, célok II. 80-as évek:  önálló projektek (képzés, illetve foglalkoztatás),  A felmerülő költségek visszatérítése 90-es évek (a ’89-es és a ’93-as reformokat követően):  Az ESZA és a strukturális alapok programokat támogattak, a vonatkozó célkitűzések szerint :  Az ESZA stratégiai célokat támogat, a foglalkoztatáspolitika, az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a foglalkoztatási irányvonalak megvalósítása érdekében

31 Európai Szociális Alap Tevékenységi területek: 1. Aktív munkaerő-piaci politikák alkalmazása 2. Egyenlő esélyek biztosítása valamennyi munkavállaló számára 3. Az élethosszig tartó tanulás támogatása 4. Alkalmazkodóképesség és vállalkozások támogatása 5. Nők munkaerőpiaci részvételének elősegítése

32 Európai Szociális Alap  Horizontális célok: 1.Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 2.Információs társadalom munkaerőpiaci hasznosítása 3.Férfiak és nők közötti egyenlőség érvényesítése

33 Európai Szociális Alap Támogatható tevékenységek: Előképzés, alapismeretek, készségfejlesztés Pályaorientáció, tanácsadás Tanoncképzés Folyamatos továbbképzés, átképzés Foglalkozási rehabilitáció (pl. fogyatékossággal élő emberek) Munkaügyi és képzési intézményrendszer fejlesztése Kutatások támogatása stb.

34 Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap – Orientációs Szekció EMOGA – O 1962 A mezőgazdaság termelékenységének javítása Mezőgazdaságból élők helyzetének javítása Vidékfejlesztés  Tág fogalom, lényegében bármilyen területfejlesztés vidéki (nem városias) környezetben

35 EMOGA – O támogatási területek 1. mezőgazdasági vállalkozások befektetéseinek támogatása, fiatal gazdálkodók induló támogatása, szakmai képzés támogatása, korai nyugdíjazás támogatása, kedvezőtlen adottságú és a környezetvédelmi megszorítások alá tartozó térségek támogatása

36 EMOGA – O támogatási területek 2. agrárkörnyezet védelme, mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése, erdőgazdálkodás, vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése.

37 Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz 1993 Közösség vizeinek „túlhalászata”:  csökkenő halállomány  halászati kvóták elosztásának rendezése problematikus Megoldás:  halállomány újratelepítése  versenyképes vállalkozások kialakítása  szerkezetátalakítás

38 Célkitűzések és az alapok 1. célkitűzésERFA, EMOGA, ESZA, HOPE 2. célkitűzésERFA, ESZA 3. célkitűzés ESZA

39 Strukturális alapok forrásainak megoszlása : 195 milliárd euró ERFA:46,9% ESZA:33,5% EMOGA:17,4% HOPE:2,2%  EU költségvetésének 36% strukturális alapokra

40 Költségvetési források megoszlása a célkitűzések között : 195 MdEUR 1. Célkitűzés: 69,7% (135,9 MdEUR) 2. Célkitűzés: 11.5% (22,5 MdEUR) 3. Célkitűzés: 12.3% (24,05 MdEUR) Maradék:  közösségi kezdeményezések  innovatív kezdeményezések és technikai segítségnyújtás SA + KA támogatások <= GDP 4%

41 Közösségi kezdeményezések: az NFT-n túl 1. A strukturális alapokból finanszírozott brüsszeli kezdeményezésű programok  Az alapok költségvetésének kb. 5 %-a  Nemzeti/több ország összefogásával készült programozási dokumentumok, pályázati felhívások, a nyertes pályázatoknak más tagállamokkal is együtt kell működni Nemzetközi koordináció az ütemezésben és a tématerületeket illetően  Nagyon feszes ütemezés: pályázati gyakorlat jó, ha van Más EU nyelveket is beszélni kell a résztvevőknek  Kötelező partnerség  Kísérleti jelleg, innováció Hangsúly a tájékoztatáson és az eredmények terjesztésén (disszemináció)  2007-től beépülnek a főáramba (általános SA célok, tevékenységek NFT-k-be)

42 Közösségi kezdeményezések: az NFT-n túl 2.  EQUAL (ESZA) Egyenlő esélyek mindekinek a munkaerőpiacon (nők, fogyatékkal élők, etnikai kisebbségek és más hátrányos helyzetű csoportok) – lejárt határidő, nem lesz több pályázat  INTERREG (ERFA) Regionális fejlesztési együttműködés országok és régiók között, határmenti együttműködés – felhívások 2004 végétől, lejártak  LEADER (EMOGA-O): vidéki térségek fejlesztése a helyi szintek aktív közreműködésével a partnerség elve alapján – nálunk AVOP 3.5-ben  URBAN (ERFA): városok és városi térségek gazdasági, társadalmi rehabilitációját támogató program, a fenntartható városi fejlődés érdekében – hasonló célok a ROP 2.2-ben

43 Kohéziós Alap Nagy infrastrukturális beruházási projektek a közlekedés és a környezetvédelem területén (min. 10 MEUR)  Projektgyűjtés ágazati stratégiák alapján : előterjesztés, lobbizás, egyeztetés Támogatás: 80-85% Egyensúly a két terület között Miért?  Probléma: maastrichti kritériumok (költségvetési deficit leszorítása) kontra hosszú megtérülési idejű projektek, környezetvédelmi előírások és a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen infrastrukturális beruházások Csak legszegényebb tagállamoknak: GNP/fő nem éri el a közösségi átlag 90%-át EU Bizottsághoz minden projektet felterjesztenek, egyeztetés Irányító Hatóság: Nemzeti Fejlesztési Hivatal

44 Jogszabályi háttér (1) A s trukturális a lapokra vonatkozó általános rendelkezések /1999 sz. ET rendelet A s trukturális a lapok által társfinanszírozott tevékenységek elfogadható kiadásairól szóló 1685/1999 sz. rendelet A s trukturális a lapokból származó támogatások nyilvánosságával és a vonatkozó információs tevékenységgel kapcsolatos intézkedésekről szóló 1159/1999 sz. rendelet A s trukturális a lapok által biztosított támogatások ellenőrzési és kezelési rendszeréről szóló 438/2001 sz. rendelet A s trukturális a lapok által biztosított támogatások pénzügyi kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló 448/2001 sz. rendelet

45 Jogszabályi háttér (2) Egyes alapokkal kapcsolatos rendeletek: ERFA: 1783/99 ESZA: 1784/99 EMOGA: 1257/99 HOPE: 1263/99 Kohéziós Alap: 1264/ /99


Letölteni ppt "Az EU strukturális politikájának eszközei Kellermann Éva Vörös Andrea előadásának felhasználásával."

Hasonló előadás


Google Hirdetések