Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2009.04.04. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Logikus érvelés alapjai Előadja: Dr. Kormos József.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2009.04.04. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Logikus érvelés alapjai Előadja: Dr. Kormos József."— Előadás másolata:

1 Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Logikus érvelés alapjai Előadja: Dr. Kormos József

2 „Ami a gondolkodásban az állítás és tagadás, az a kívánságban a valaminek elérésére vagy elkerülésére való törekvés” A logikai négyzetről

3 Bevezető példák Milyen jellegű hibák fordulhatnak elő?

4 A logikusság Mindennapi élethelyzetek: feladatmegoldás, döntés, választás, meggyőzés, érvelés, … Ezekhez véleményeket (ítéleteket) és következtetéseket kell létrehoznunk Következtetéseknél fontos a racionalitás, ésszerűség, a logikusság, vagyis a logikai hibák elkerülése.

5 A logikai hibák okai: 1. A logikailag gyenge pontok (testi-pszichés adottságok; a nevelés, a szocializáció eredményei, … ): Érzelmi kapcsolatok Személyes szféra Rokoni kapcsolatok Érdek kapcsolatok Vallási kérdések Politikai kérdések …

6 2. Logikailag hibás stratégiák: „Győzni kell mindenáron” „Úgyis örök vesztes vagyok” „Én úgy gondolom” (tárgyilagosság, nyitottság hiánya) „Mellékvágányok használata” (félreértés, csúsztatás, álláspont változtatás, …)

7 3. Logikailag hibás érvelések: Személy támadása (nem az érv) A nem tudásra való apellálás Körbeforgás Nem elégséges ok Hamis dilemma Kontrafaktuális hipotézis Rossz hivatkozás Definiálatlan kifejezés Kétértelműség …

8 Arisztotelész (Kr.e ) felismerései és tevékenysége Az érveléseknél (főként a filozófiai érveléseknél) gyakran ugyanazok az érvelési hibák fordulnak elő, tehát célszerű lenne felállítani a következtetések levonásának elméletét. Egy olyan rendszert, amely megfogalmazza a helyes és a helytelen következtetés eseteit, lépéseit, módszereit. Az ezzel foglalkozó tudomány a logika. Arisztotelész analitikának nevezte el (a sztoikusok dialektikának, a középkorban dialektikának, ’philosophia rationalis’-nak, és logikának).

9 Logikai jellegű írásait ie. I. században a rhodoszi Andronikosz állította össze, ez a késő antikvitásban az „Organon” (eszköz) nevet kapta. Ez hat műből áll. „Kategoriák” az egyetemes állításokról „Herméneutika” a mondatokról, az ítéletekről „Első analitika” (2 könyv) szillogizmusokról „Második analitika” (2 könyv) bizonyításokról, meghatározásokról, felosztásokról, … „Topika” (8 könyv) a vitákban szereplő valószínűségi következtetésekről „Szofistikus cáfolások” a szofista álokoskodásokról

10 A logika A görög logosz (szó, értelem, elv,…) szóból A gondolkodás tana, művészete A következetes (szillogizmus) és rendezett gondolkodás elmélete. Az érvényes következtetés feltételeinek elmélete (a következtetés formai, szerkezeti tulajdonságait, nem pedig a mentális, pszichikai folyamatot vizsgálja) A logika kapcsolódik a matematikához (matematikai jeleket használ, a matematikában használt eljárások következtetéseket használja pl.halmazelmélet, valószínűségszámítás, ….) és a nyelvészethez (a következtetési eljárások a nyelv mondatképzéséhez is kapcsolódnak)

11 A logika alapjai A logika alapelvei:ellentmondás elve, azonosság elve, harmadik kizárásának elve, … A logika módszerei: dedukció, indukció, redukció A logika alapelemei: fogalom, ítélet, következtetés

12 A fogalom: A fogalom a dolog tudati, értelmi képe; a megértett, meglátott lényeg; a dolog tartalmi jegyeinek a megfogalmazása. A fogalom comprehensioja és extensioja A fogalom significatioja és suppositioja Az egyetemes fogalmakról (univerzálékról)

13 Az ítélet Az ítélet olyan logikai forma, amelyben két fogalmat a subjektum-ot S (alanyt) és a predicatum-ot P (állítmányt) kapcsoljuk össze Az ítéletek felosztása: állító, tagadó, szinguláris, univerzális, partikuláris, kategorikus, analitikus, szintetikus, …

14 A következtetés Ítéletek alapján újabb ítélet alkotása. A szillogizmus elemei a praemissák. A felső tétel a maior, az alsó a minor, a zárótétel a conclusio. A szillogizmusban szerepelnie kell a ’terminus medius’-nak (M) ez mindkét előzetben szerepel, de a zárótételben nem. Pl.: Minden ember halandó. Szókratész ember. Szókratész halandó. A következtetéseknek egy sokrétű szabályrendszere van.

15 A logikai négyzet (az oppozíciók négyzete) Arisztotelész jól látja, hogy a téves következtetések sokszor a rossz ítéletekből jönnek létre (nemcsak a következtetési hibákból) Célszerű az ítéletek valamiféle rendszerezése, viszonyuk tisztázása Megfogalmazza az ítéletek négyes osztályozását, amit később egy négyzetben ábrázolnak

16 Logikai négyzet Univerzális pozitív (A) Minden ember fehér. Univerzális negatív (E) Egy ember sem fehér. Partikuláris negatív (D) Némely ember nem fehér. Partikuláris pozitív (I) Némely ember fehér. kontra- diktórius kontrárius szubkontrárius szubaltern

17 A jelek és kifejezések magyarázata: Univerzális, partikuláris Negatív, pozitív Kontradiktórius Kontrárius Szubkontrárius Szubaltern

18 Az ítéletek igazságértéke: Kontradiktórius Kontrárius Szubkontrárius Szubaltern

19 Epilógus A logikai négyzet érvényessége mitől függ? Vagyis van-e férfi és női logika? Ha kiakarjuk mutatni akkor van, ha nem akarjuk kimutatni akkor nincs.

20 Felhasznált irodalom: Arisztotelész: Organon. Budapest, 1979, Akadémiai Kiadó. Kneale, W.-Kneale M.: A logika fejlődése. Budapest, 1987, Gondolat. Madarász Tiborné-Pólos László-Ruzsa Imre: A logika elemei. Budapest, 1999, Osiris. Mérő László: Új észjárások. Budapest, 2001, Tericum kiadó. Ruzsa Imre (szerk.) Logikai zsebenciklopédia. Budapest, 1998, Áron Kiadó. Copi, Irving M.: Introduction to Logic. New York, London, 1972, MacMillan Publ. Co. Bochenski, J. M.: Formale Logik. Freiburg, München, 1970, Verlag Karl Alber, 646 p.


Letölteni ppt "2009.04.04. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Logikus érvelés alapjai Előadja: Dr. Kormos József."

Hasonló előadás


Google Hirdetések