Nyugat-Dunántúli Regionális Szakképzési Fórum Az építőipari trendek és a munkaerő piaci igények összehangolásának lehetőségei Előadó: Schréder Mihály,

Az előadások a következő témára: "Nyugat-Dunántúli Regionális Szakképzési Fórum Az építőipari trendek és a munkaerő piaci igények összehangolásának lehetőségei Előadó: Schréder Mihály,"— Előadás másolata:

1 Nyugat-Dunántúli Regionális Szakképzési Fórum Az építőipari trendek és a munkaerő piaci igények összehangolásának lehetőségei Előadó: Schréder Mihály, ÉVOSZ elnökségi tag Budapest, 2010. április 15.

2 Az oktatási struktúra alakulása 2008/2009 években

3 Építőipari szakképzés 1980-2007 Szakma1981-19851986-1990 1991- 1995 1996- 2000 2001- 2005 2006- 2007 Ács-állványozó1 7801806405701 140420 Burkoló3 3503 3602 3806601 320620 Építményszigetelő16018023032038010 Épület- és építménybádogos7401 2301 21031027040 Épületasztalos3 6904 6605 1803 4907 1901 620 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő12 87013 04010 3302 3602 8701 060 Épületlakatos5 5704 7804 6101 1601 420490 Festő, mázoló és tapétázó10 23010 4108 2203 9704 9901 380 Kőfaragó, műköves és épületszobrász770890780260320110 Kőműves9 64011 72010 2604 3103 9601 020 Tetőfedő150190430170190100 Villanyszerelő8 5906 5105 4101 5802 170730 Összesen:57 54057 15049 68019 16026 2207 600 Éves átlag:11 50811 4309 9363 8325 2443 800

4 Szakmunkás vizsgázók száma a régióban 2008-2009 Ács, állványozó83 Burkoló221 Épület- és építmény- bádogos11 Csőhálózat-szerelő161 Kőműves387 Szobafestő342 Tetőfedő11 Villanyszerelő306 Összesen:1522 Éves átlag:761

5 Kiemelten támogatott szakképzések Nyugat-Dunántúlon Ács, állványozó Burkoló Épület- és építménybádogos Festő, mázoló és tapétázó Kőműves Villanyszerelő Tetőfedő

6 Helyzetértékelés és várakozások az építőipari foglalkoztatásban (ÉVOSZ felmérés) Az ÉVOSZ 400 vállalkozást kérdezett meg 2010-ben. Az építőipar 2006 évhez képest 35-40 ezer főt kényszerült elbocsátani.

7 A vállalkozások tapasztalatai alapján hiány szakmák: Ács-állványozó Bádogos Tetőfedő Épületasztalos Hő-és hangszigetelő Kőműves Villanyszerelő Vízvezeték és fűtés szerelő,vízszigetelő

8 Bruttó személyi alapbérek alakulása 2009-ben mester szakmunkás159.000 szakmunkások126.00 betanított munkások108.000 segédmunkások96.000

9 A szakképzési hozzájárulás alapja, a bruttó hozzájárulási kötelezettség az építőiparban (2007) Vállalkozások gyakorisága (db) Szakképzési hozzájárulás alapja (MFt) Bruttó hozzájárulási kötelezettség (MFt) Saját alkalmazott képzése (MFt) Fejlesztési támogatás (MFt) Gyakorlati képzés elszámolt költsége (MFt) Fennmaradó befizetési költség összesen (MFt) 35 492316 7364 752236660225 3 630

10 Tíz év alatt egymillió új munkahely ( Részletek a FIDESZ programjából) A gazdaság, a társadalom és az állam működését munka­központúvá kell alakítani. A gazdasági válságból való kilábalásnál kiemelt helyen szerepel az építőipar. Az épületekben az energia hatékony rendszerek és anyagok fejlesztése, a lakásállomány 10%-ának évi felújítása 80 000 építőipari munkahelyet teremt. A hazai szakképző intézményekben az elméleti ismere­ tek oktatása dominál, a szakmai gyakorlati képzés háttérbe szorul. A magyarországi vállalatok versenyképessége csak a szakképzés rendszerének teljes átalakításával biztosítha­tó. Németországban a duális szakképzés a vállalatoknál zajló gyakorlati képzésre épül. A rendszer adaptálását elkezdték a hazai szakmai érdekkép­viseletek.

11 A német szakképzési rendszer A szakmunkásképző iskola több hetes elméleti alapképzést nyújt. Az üzemben szakoktató gyakorlati képzést biztosít a tanulók számára. A képzés három évig tart. A program 1-3 hónapos próbaidővel indul. A tanuló eldöntheti, hogy ezt a szakmát kívánja választani. Gyakorlati képzés heti négy munkanapon, a munkahelyen. Szakmai elméleti oktatás a szakképző iskolában 2-6 hetes összefüggő blokkban. A regionális képzési központokban 32-37 hét időtartam. Első szakképzési évben 20hét, a másodikban 12 hét, a harmadikban 4 hét. A rendszer alapja a tanulószerződés. A képzési idő alatt a tanuló tanulóbért kap, amelynek nagysága az építőiparban 500 és 1280 Euro között van.

12 A képzés finanszírozása A munkaadó-szervezetek és szakszervezetek alapítványt hoztak létre, a képzési központok finanszírozására. Minden építőipari vállalkozás a bértömeg 2,5 % befizeti az alapítvány pénztárába.

13 Az alapítvány a tanuló képzési költségeinek egy részét visszafizeti A képzési költségek térítése Szociális költségek térítése (16%-ka a fent említett időperiódusnak) Regionális képzési központokban történő oktatások költségeinek térítése (képzési költség, szállás és ellátás költsége) A képzési központokhoz történő utazás költségének térítése

14 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!