Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felkészülés a II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtására Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felkészülés a II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtására Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium."— Előadás másolata:

1 Felkészülés a II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtására Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 25.

2 Tervezés – OHT I. Magyarországon először a január 1-től hatályos évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) fogalmazza meg a hulladékgazdálkodási tervezés feladatait is. A tervezési hierarchia csúcsa az országos terv Első OHT közötti időszakra, a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként, azzal összhangban Felmerülő problémák:  Nem volt korábbi tervezési tapasztalat  Nem volt megbízható adatbázis  Nem került a lakosság bevonásra, nem kapott a tervezési folyamat kellő nyilvánosságot  Finanszírozása alapvetően a költségvetésre épült

3 Tervezés – OHT II. előkészítése Elkészült a tervezési szabályozás és módszertan 2004-től történő adatszolgáltatás megteremtette az adatbázist Civil társadalom fokozódó érdeklődése a hulladékgazdálkodási fejlesztések és intézkedések iránt Célok és intézkedések NKP III-mal összhangban I. Beszámoló az OHT-I. végrehajtásáról II. OHT-II stratégiai keretek - általános hg. helyzetkép, átfogó célok, intézkedések és eszközök - megelőzési program - hasznosítási program - ártalmatlanítási program - hulladékáramok

4 Az OHT II. kihívásai  közötti időszakra határozza meg a fejlődés irányait  A tervezési ciklus nem alkalmazkodik az EU-s finanszírozási ciklushoz  Egyre nagyobb hangsúly a megelőzésre

5 Stratégiai alapelvek Hosszú távon fenntartható fejlődés: A hulladék mint erőforrás - A meg nem újuló erőforrások használatának mérséklése Az anyag- és energiaforrások gazdaságos és hatékony felhasználása A fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás érdekében minimalizálni kell a hulladék keletkezését, maximálni kell a termelésbe való visszaforgatást - Egységes természeti erőforrás-, termék- és hulladék-politika - Használó fizet - Gyártói felelősség A hulladék mint veszélyforrás -A környezeti hatások minimalizálása - Szennyező fizet

6 Stratégiai alapok – a hulladékgazdálkodás hierarchiája Ártalmatlanítás Égetés Lerakás Megelőzés A hulladékképződés minimalizálása A veszélyesség csökkentése Újra-használat Újrafeldolgozás Anyag kinyerés Nyersanyag előállítás Előkészítés újrahasználatra Javítás Tisztítás Bontás Egyéb hasznosítás Energia kinyerés Fűtőanyag

7 Megelőzés Nagyobb hangsúly a hulladék keletkezés megelőzésén Nemzeti megelőzési program 2013-ra, de már most is Lakosság: Újrahasználat elősegítése (házi és közösségi komposztálás, javítási központok (szolgáltató-ház), újra forgalomba hozás csatornái) Gazdaság: hulladékszegény technológiák bevezetése (ösztönző rendszerek kialakítása) Termékek: Öko-tervezés, öko-címke rendszer Önkéntes vállalások Szemléletformálás! Anyagfelhasználási hatékonysági mutatók

8 Hasznosítás Újra-feldolgozó társadalom Tovább kell növelni a hasznosítás mértékét (biohulladék, építési-bontási hulladék, lakossági papír, fém, műanyag, üveg, elektronikai hulladék) Begyűjtő rendszerek fejlesztése (házhoz menő gyűjtés, hulladék udvarok) Kellő kezelési kapacitások kiépítése – pályázati források biztosítása – hazai kapacitások védelme Energetikai hasznosítási rendszer – nincsenek hagyományai, nagy a társadalmi ellenállás Lakosság, önkormányzatok érdekeltségi rendszerének kialakítása

9 Ártalmatlanítás Ártalmatlanító és vegyes települési hulladék hasznosító hálózat – önellátás – hazai kapacitások védelme Lerakás minimalizálása – differenciált lerakó adó, éghető korlátozása (kizárása) – ipari egynemű TSZH- tól elkülönítve Hulladékból energia – energiakinyeréssel végzett ártalmatlanítás (vh.) – TSZH hatékonysági mutató – energiahordozó előállítása (MBH, biomassza, gumi, műanyag, biogáz és lerakó-gáz) - együttégetés Ártalmatlanítási kötelezettségek – pcb, azbeszt, higany, pop, fertőző – hierarchia nem érvényes

10 Célok Általános cél, hogy hazánkban 2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék, amit megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani. (Települési: 5 Mt, Veszélyes: 1 Mt, Nem-vesz: 14 Mt) A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a képződő hulladék mintegy 40%-a anyagában, 10%-a energetikai hasznosításra kerüljön. (Települési: 40/10%, Veszélyes:30/5%, Nem-vesz: 45/15%) Ártalmatlanításra kerülő hulladék 50%. (Települési: 60%, Veszélyes: 50%, Nem-vesz: 30%) Továbbra is folyamatosan biztosítani kell a hazai, ártalmatlanítandó hulladék mennyiséget kiszolgálni képes, korszerű ártalmatlanító kapacitásokat

11 Települési szilárd hulladék Célkitűzések  A települési szilárd hulladék 2014-ben se haladja meg az 5 millió tonna (500 kg/fő/év), a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget.  A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára.  2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os hasznosítása (2008/98/EK szerint 2020-ig 50%).  A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése.  A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra.  A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése.

12 Csomagolás Célkitűzések  A hulladékgazdálkodási törvény által megfogalmazott célkitűzés alapján 2012-re a képződő csomagolási hulladékok 60%-os hasznosítása az elérendő, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy papírra-kartonra és üvegre 60%-os, fémre 50%-os, műanyagra 22,5%-os, fára 15%-os minimális újrafeldolgozás teljesüljön.  A 2008/98/EK irányelv 2020-ra vonatkozó célkitűzéseinek teljesítésére való felkészülés a háztartásokból származó csomagolási hulladékok újrafeldolgozásának növelésével

13 Építési-bontási hulladék Az új hulladék irányelv szerint az építési-bontási hulladékok legalább 70%-os hasznosítása 2020-ig 2014-re legalább 50%-os hasznosítás

14 Támogatás KEOP - TSZH fejlesztés – komplex regionális rendszerek, meglévő rendszerek hatékonyságnövelése, szelektív gyűjtés, biológiailag lebomló elkülönített kezelése - hulladékból energia – lerakó-gáz, biogáz, biomassza erőmű, MBH könnyűfrakció - rekultiváció, kármentesítés GOP - hasznosítás és hasznosításra előkészítés, másodnyersanyag feldolgozás, energiahatékonyság növelés ROP-ok helyi igények szerint

15 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Felkészülés a II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtására Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések