Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Elmélettörténet Heterodox irányzatok. A régi német történeti iskola XIX. sz. közepe A német történelmi fejlődés sajátos, az angolszászoktól eltérő tapasztalatai,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Elmélettörténet Heterodox irányzatok. A régi német történeti iskola XIX. sz. közepe A német történelmi fejlődés sajátos, az angolszászoktól eltérő tapasztalatai,"— Előadás másolata:

1 Elmélettörténet Heterodox irányzatok

2 A régi német történeti iskola XIX. sz. közepe A német történelmi fejlődés sajátos, az angolszászoktól eltérő tapasztalatai, az állam szerepe a német egyesítésben A német történelmi fejlődés sajátos, az angolszászoktól eltérő tapasztalatai, az állam szerepe a német egyesítésben A régi német történeti iskola bírálta a homo oeconomicust, a tudományos vizsgálatokban szükségesnek tartották az interdiszciplinaritást, a gazdaságban törvények helyett analógiákról beszélnek A régi német történeti iskola bírálta a homo oeconomicust, a tudományos vizsgálatokban szükségesnek tartották az interdiszciplinaritást, a gazdaságban törvények helyett analógiákról beszélnek Bruno Hildebrand ( ): az angol klasszikusok a közgazdaságtant az önzés természetrajzává változtatták Bruno Hildebrand ( ): az angol klasszikusok a közgazdaságtant az önzés természetrajzává változtatták

3 A régi német történeti iskola XIX. sz. közepe Wilhelm Roscher ( ): tagadja a társadalmi osztályok közötti harcot a jövedelemelosztás területén. A történeti, társadalmi, intézményi tényezők figyelembe vétele. Jog-, állam- és művelődéstörténet felhasználása Wilhelm Roscher ( ): tagadja a társadalmi osztályok közötti harcot a jövedelemelosztás területén. A történeti, társadalmi, intézményi tényezők figyelembe vétele. Jog-, állam- és művelődéstörténet felhasználása Karl Knies ( ): A gazdasági életben az anyagi mellett szellemi ható okok is vannak. Ezért a közgazdaságtanban nincsenek olyan törvényszerűségek, mint a természettudományokban Karl Knies ( ): A gazdasági életben az anyagi mellett szellemi ható okok is vannak. Ezért a közgazdaságtanban nincsenek olyan törvényszerűségek, mint a természettudományokban

4 Az új német történeti iskola XIX. sz. második fele Gustav Schmoller ( ): a gazdasági jelenségeket történelmi korszakokba ágyazva lehet vizsgálni, történelmi kutatásokra van szükség, a következtetésekhez indukcióval kell eljutni Gustav Schmoller ( ): a gazdasági jelenségeket történelmi korszakokba ágyazva lehet vizsgálni, történelmi kutatásokra van szükség, a következtetésekhez indukcióval kell eljutni Schmoller az adatgyűjtésig jutott el, a saját megítélése szerint is Schmoller az adatgyűjtésig jutott el, a saját megítélése szerint is Két módszertani vita részese Két módszertani vita részese

5 Az új német történeti iskola XIX. sz. második fele Az első módszertani vita: Karl Menger ( , az osztrák iskola alapítója) és Schmoller között arról, hogy a gazdasági életet el kell-e szigetelni a társadalmi élet egyéb területeiről Az első módszertani vita: Karl Menger ( , az osztrák iskola alapítója) és Schmoller között arról, hogy a gazdasági életet el kell-e szigetelni a társadalmi élet egyéb területeiről A második módszertani vita: Lujo Brentano ( ) a történeti iskola képviselője, szerinte a közgazdaságtudománynak nem feladata a gazdaságpolitikai intézkedések megítélése A második módszertani vita: Lujo Brentano ( ) a történeti iskola képviselője, szerinte a közgazdaságtudománynak nem feladata a gazdaságpolitikai intézkedések megítélése

6 Az új német történeti iskola XIX. sz. második fele Max Weber ( , a szociológia egyik megalapítója) egyetértett Brentanoval, Schmoller viszont elvetette a tiszta közgazdaságtant a történelmi erkölcsi irányzatnak megfelelően Max Weber ( , a szociológia egyik megalapítója) egyetértett Brentanoval, Schmoller viszont elvetette a tiszta közgazdaságtant a történelmi erkölcsi irányzatnak megfelelően 1872 Verein für Sozialpolitik – katedra szocializmus: professzorok a munkáskérdés szociális megoldásáért 1872 Verein für Sozialpolitik – katedra szocializmus: professzorok a munkáskérdés szociális megoldásáért

7 A régi institucionalizmus Thorstein Veblen ( ) A dologtalan osztály elmélete Thorstein Veblen ( ) A dologtalan osztály elmélete A gazdasági folyamatok a történelmileg változó intézményekből érthetőek meg A gazdasági folyamatok a történelmileg változó intézményekből érthetőek meg Kapitalizmus előtt a cél a megélhetési javak megszerzése Kapitalizmus előtt a cél a megélhetési javak megszerzése Modern társadalom intézményei: üzleti és ipari Modern társadalom intézményei: üzleti és ipari Ipari termelés – természetjogi felfogás, becsület, szorgalom, a haszonlesés hiánya Ipari termelés – természetjogi felfogás, becsület, szorgalom, a haszonlesés hiánya

8 A régi institucionalizmus Üzleti élet – profithajhászás, az ipari rendszer zavaraiból is hasznot húznak Üzleti élet – profithajhászás, az ipari rendszer zavaraiból is hasznot húznak A konjunktúraciklust a profithajhászással magyarázza, emiatt áramlik a tőke a jövedelmező iparágakba, amíg túlkínálat jön létre A konjunktúraciklust a profithajhászással magyarázza, emiatt áramlik a tőke a jövedelmező iparágakba, amíg túlkínálat jön létre A válság lélektani jelenség A válság lélektani jelenség A szakszervezetek korlátozzák a szerződéses szabadságot, szemben állnak a természetjoggal A szakszervezetek korlátozzák a szerződéses szabadságot, szemben állnak a természetjoggal Az üzleti vállalkozás uralma átmeneti: vagy háborús helyzet, vagy ipari társadalom Az üzleti vállalkozás uralma átmeneti: vagy háborús helyzet, vagy ipari társadalom

9 „Quasi institucionalisták” John Kenneth Galbraith ( ) Az új ipari állam (1967) Az új ipari állam (1967) A kapitalizmus lényeges intézményi változásokon ment keresztül A kapitalizmus lényeges intézményi változásokon ment keresztül A tényleges döntést hozó vállalati szakemberek köre: technostruktúra A tényleges döntést hozó vállalati szakemberek köre: technostruktúra Profitmaximalizálás helyett biztonságra törekvés Profitmaximalizálás helyett biztonságra törekvés

10 John Kenneth Galbraith Fogyasztói szuverenitás helyett a fogyasztó manipulálása Fogyasztói szuverenitás helyett a fogyasztó manipulálása Oligopóliumok árszabályozása – a műszaki fejlesztés finanszírozása Oligopóliumok árszabályozása – a műszaki fejlesztés finanszírozása A technostruktúrának szüksége van az állami szabályozásra A technostruktúrának szüksége van az állami szabályozásra Az ipari államban elhanyagolt közjavak (egészségügy, oktatás) előállítását a rendszer mellett nem elkötelezett értelmiség fogja kikényszeríteni Az ipari államban elhanyagolt közjavak (egészségügy, oktatás) előállítását a rendszer mellett nem elkötelezett értelmiség fogja kikényszeríteni

11 „Quasi institucionalisták” Gunnar Myrdal ( ) A normatív ítéletek elválasztása a pozitív tudománytól tévedés, az ortodox közgazdaságtan túlságosan leszűkítette a tudomány tárgyát A normatív ítéletek elválasztása a pozitív tudománytól tévedés, az ortodox közgazdaságtan túlságosan leszűkítette a tudomány tárgyát A szociológiai és pszichológiai megközelítés szükségessége A szociológiai és pszichológiai megközelítés szükségessége Az ortodox közgazdaságtan alkalmazhatatlansága a fejlődő országokra, a tervezés fontossága Az ortodox közgazdaságtan alkalmazhatatlansága a fejlődő országokra, a tervezés fontossága


Letölteni ppt "Elmélettörténet Heterodox irányzatok. A régi német történeti iskola XIX. sz. közepe A német történelmi fejlődés sajátos, az angolszászoktól eltérő tapasztalatai,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések