Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Korózs Lajos szociológus. Százezreknek bizonytalan a lakhatása Az okok leginkább a megfizethetőségi problémákban, a lakosság eladósodottságában keresendők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Korózs Lajos szociológus. Százezreknek bizonytalan a lakhatása Az okok leginkább a megfizethetőségi problémákban, a lakosság eladósodottságában keresendők."— Előadás másolata:

1 Korózs Lajos szociológus

2 Százezreknek bizonytalan a lakhatása Az okok leginkább a megfizethetőségi problémákban, a lakosság eladósodottságában keresendők. A központi lakhatási programok nem jutnak el a szegények rétegeihez. A legalacsonyabb jövedelműek a jövedelmük közel felét csak lakhatásra költik. A szegénység növekedésével az energiaszegénység is nő. Míg 2009-ben a lakosság 20%-a, addig 2012-ben a 27%-a nem tudta megfelelően kifűteni a lakását. A fagyhalál továbbra is leginkább a rosszul fűtött lakásokban szedi áldozatait, 2011-ben a nagy hideg miatt elhunytak 57%-a otthonában halt meg (132 fő).

3

4 Lakásminőség A megfizethetőségi problémák összefüggést mutatnak a rossz lakásminőséggel. Az alacsony jövedelmű családok rosszabb minőségű lakásokban élnek, melyek fenntartása sokba kerül ben 300 ezer lakás volt félkomfortos vagy komfort nélküli. 200 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC. Közel 900 ezer lakás nincs csatornahálózatra kötve. Emellett 60 ezer háztartás él olyan lakásban, ahol egy főre 10 m2-nél kevesebb lakóterület jut. 160 ezer háztartás zsúfolt, vagyis egy lakószobára több mint 2 fő jut. A magyarországi lakásállomány 70%-a energetikai szempontból elavult.

5

6 Hátralékosok A közműhátralékokat felhalmozók száma radikálisan növekedett 2009 és 2012 között: - az egy éven túl nem fizetők száma 130 ezerről 172 ezerre nőtt, - a 3 hónapon túli tartozások száma pedig meghaladja a 400 ezret. Az önkormányzati bérlakásokban élők 30-40%-a rendelkezik hátralékkal novemberére 110 ezer család 90 napon túli lakáshitel hátralékkal bírt. Lakáshitel tartozások miatt 2012 végéig lakás kényszerértékesítése történt meg. A villamos energia szolgáltatásból 37 ezer családot, a gázszolgáltatásból több mint 100 ezer családot zártak ki. A közműhátralékok

7

8 Szociális bérlakás kell!!! A bizonytalan lakhatási helyzetű családok közül a becslések szerint 300 ezer helyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásba költözhessen Eközben évente 1-2 ezer a kiosztható önkormányzati szociális bérlakások száma. Jelenleg az összes lakás 3%-a szociális bérlakás, ezzel az aránnyal az EU-ban sereghajtók vagyunk. Közel 500 ezer lakás áll üresen, mely szociális célokra hasznosítható lenne. A bérlakások iránti kereslet folyamatosan nő. Mintegy lehet azoknak a családoknak a száma, akik szociális bérlakás várólistáján vannak.

9 A gazdagoknak segít csak a kormány Az idén is elsősorban a bajba jutott devizahitelesek megmentésére irányultak. A lakhatással összekapcsolható költségvetési kiadások 293,2 milliárd forintjának közel 40%-át, 116 milliárd forintot a végtörlesztés kompenzálása vitt el. A legszegényebbeket támogató lakásfenntartási támogatásra, adósságcsökkentési támogatásra az összes kiadás 10%-a, 30 milliárd forint ment el. Látható, hogy a szakpolitikai intézkedések továbbra sem érik el a legszegényebbeket, vagy annyira kisléptékűek, hogy nem hoznak számottevő változást.

10 Hajléktalanság Továbbra is több mint tízezer ember él hajlék nélkül hazánkban. Jelentősen csökkent a közterületen élők száma: - az intézményi férőhelyek bővítése kapcsán, - a szankcióktól való félelem miatti elrejtőzés miatt egyik meghatározó társadalmi vitája volt, hogy a hajléktalanságot szociális, vagy esztétikai-rendészeti problémának tekintsük. Az MSZP többször hangot adott annak, hogy a kormányzatnak a közpénzeket a hajléktalan emberek segítésére, a hajléktalanság megelőzésére kell fordítania, nem pedig a rendkívül költséges és emberileg is megalázó büntetési eljárásokra.

11 Cigányok lakhatása napjainkban A roma népesség lakáshelyzete lényegesen rosszabb, mint az átlagnépességé. Ez a lakhatási kirekesztettség különböző formáiban jelenik meg: rosszabb (sokszor kritikus) lakásminőség, perifériális elhelyezkedésű lakások és területi koncentráció, melyek gyakran párosulnak illegális vagy bizonytalan jogviszonnyal. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) 2011-es felmérése szerint a roma népesség 8%-a rossz minőségű (romos) lakásokban él; 30%- uknak nincs hozzáférése közművesített vízellátáshoz, Harmaduknál nincs közművesített szennyvízelvezetés, és óriási részük (81%-uk) fával fűt. A roma háztartások zsúfoltabbak az országos átlagnál, egy lakóra átlagosan 21 négyzetméter lakóterület jut. A roma népesség fele (52%) él olyan háztartásban, amelynek elmaradása van valamilyen fizetési kötelezettségében, legtöbb esetben a víz- vagy áramszolgáltató felé.

12 Állami gondozott gyermekek Az állami gondoskodásban élő gyermekek, fiatalok életcéljai között elsőként a saját lakáshoz jutás szerepel, azonban 2011-ben az utógondozói ellátásból kikerülő fiatalok esetében csak a fiatalok 20%-a tudott saját tulajdonú lakásba távozni az ellátás megszűnése után. A KSH adatai alapján a fiatalok 14%-a bérleménybe ment, 23%-a pedig visszament a vér szerinti családjához. A statisztikai adatok alapján az utógondozói ellátásból kikerülők negyede ismeretlen helyre távozik. Vélhetően e fiatalok körülbelül 40%-a válik hajléktalanná.

13 Az MSZP célkitűzései Egy koherens lakáspolitika megteremtése, amely érzékeny a szegénységben élők problémáira. Ennek érdekében össze kell hangolni a kormányzati intézkedéseket, tisztázni kell a lakhatási politikák helyét és felelősségi körét a kormányzati struktúrában. Meg kell teremteni egy, a mostaninál kiterjedtebb, jól működő, megfizethető szociális bérlakás szektort. Ebben a bérlakás-építés mellett a meglevő lakásállomány szociális bérlakás-állományba történő bevonásának is szerepet kell szánni. A lakhatás megfizethetőségének javítása érdekében a lakhatási támogatások a tulajdoni formát illetően neutrális (így a bérlakásokra és lakástulajdonra egyforma feltételekkel vonatkozó), a jövedelmek és kiadások szempontjából reális támogatási szintű rendszerének kialakítása szükséges.

14 A lakásvesztés veszélyébe került családok számára olyan komplex megoldások kidolgozása szükséges, amely: - segíti a hitel/közműdíj hátralékok törlesztését, - az adósságspirálból kikerülést, - hatékony adósságkezelést valósít meg - lehetővé teszi a magáncsőd intézményét. Az energiaszegénység csökkentésére komplex szemléletű programot fogunk kialakítani, amelyben a támogatási rendszer átalakítása mellett az energiafelhasználás hatékonyságát javító beavatkozások, és az energia felhasználás mennyiségét csökkentő intézkedések is szerepet fognak kapni (panel program) A szegénység leszakadó, rossz és drága közlekedési lehetőségekkel rendelkező országrészekre, alacsony szintű városi szolgáltatásokkal rendelkező területekre jellemző, területileg gyakran koncentrált megjelenése ellen határozott beavatkozás szükséges: mobilizálással, a leszakadó területekre célzott, az ott élő alacsony státuszú lakosság problémáit feltáró, ezekre szabott beavatkozásokat tartalmazó programokkal.


Letölteni ppt "Korózs Lajos szociológus. Százezreknek bizonytalan a lakhatása Az okok leginkább a megfizethetőségi problémákban, a lakosság eladósodottságában keresendők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések