Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA „JÖVŐJE” A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSBAN Dr.Bodó Ágnes „Dr.Halász Géza” Szakorvosi Rendelőintézet Laboratórium Dabas.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA „JÖVŐJE” A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSBAN Dr.Bodó Ágnes „Dr.Halász Géza” Szakorvosi Rendelőintézet Laboratórium Dabas."— Előadás másolata:

1 A LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA „JÖVŐJE” A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSBAN Dr.Bodó Ágnes „Dr.Halász Géza” Szakorvosi Rendelőintézet Laboratórium Dabas

2 Az egészségügyi ellátás fejlesztésének dekralált célja minél több beteg járóbetegként történő hatékony és végleges ellátása. A laboratórium diagnosztikai lehetőségei az utóbbi évtizedekben óriási mértékben fejlődtek ezért világszerte jelentkezett a kérdés, hogy a vizsgálatok hogyan oszoljanak meg az egyes ellátási szintek között, milyen fejlesztések kellenek hozzá, hogyan valósuljon meg az ellenőrizhetőség a professzionális kontroll hogyan legyenek átjárhatók a szolgáltató laboratóriumok szintjei. Ezért váltott ki nagy érdeklődést Április között az a nemzetközi rendezvény Dabason, melynek témaköre a nem kórházi laboratóriumi ellátás volt. Az érdeklődésre jellemző, hogy 15 ország részvétele mellett a WHO is képviseltette magát az előadásokon. Az előadások könyv alakban kerültek összefoglalásra és főleg a Skandináv országokban mutatkozott irántuk érdeklődés.

3

4

5 Már a kongresszus zárásánál világos volt, hogy az állásfoglalás nem egységes, sem az akkori jelennel sem a jövővel kapcsolatban. A kérdést mégsem lehetett félretenni, hiszen a táblázatból leolvasható, hogy közti időszakban nemcsak a vizsgálatok száma nőtt, hanem egyre több lett a járóbeteg szakellátás laboratóriumaiban végzett egy betegre eső vizsgálatszám.

6 Pest megye laboratóriumai száma és forgalmi adatai között Vizsgálatok száma összesen /járó é fekvőbeteg ellátó intézményekben/ betegre jutó vizsgálatszám kórházban 30,639,460,840,840,242,446,449 1 betegre jutó vizsgálatszám járóbeteg ellátásban 4,04,53,33,34,14,17,35,3 Működő kórházi ágyak száma Pest megyében Rendelőintézetek száma Pest megyében Kislaborok száma a körzeti orvosi ellátásban Pest megyében Laboratóriumi vizsgálatok száma a járóbeteg ellátásában

7 Az utána következő időszakban a beavatkozások számának robbanás szerű emelkedése nem csak az immunkémiai eljárások hozzáférhetőségének volt köszönhető, hanem egy struktúraváltásnak is ami nem mindenben mondható pozitívnak. A laboratóriumokban megjelenő magánműködtetők és a finanszírozás teljesítményelvűvé válása a teljesítmény hajszolásához vezetett a laborkassza különválásával furcsa összetételű „vizsgálatcsomagok” születtek. Az orvosi laboratóriumi szemlélet, tudás leértékelődni látszott, a mindennapi vizsgálatok egyre rosszabb finanszírozása mellett.A beavatkozások számának növekedését a laboratóriumok számának látszólagos emelkedése kísérte. Papíron ott tart a dolog, hogy ma Magyarországon emberre jut egy orvosi laboratórium.

8 Ezt a hamis adatot akkor látjuk megfelelően ha tudjuk, hogy ma a korábbi 4 kategóriával szemben összesen 2 fajta járóbeteg ellátó laboratórium létezik. Az egyik a J0 jelzésű, ahol csak vérvétel és vizelet vizsgálat történik, ez gyakorlatilag nem tekinthető laboratóriumnak, a másik a J1 ahová pedig legalább 10 %-ban sorolnak a évi beavatkozásszám alatti osztályos szintű munkahelyek ami nem felel meg a rendeletben előírt egy intézmény egy labor „elvnek. Pest megyében például a 36 laborból 16 „ J0 kategóriájú. A tarthatatlanul növekvő vizsgálatszám miatt mely a vizsgálat finanszírozását kiszámíthatatlanná tette a laboratóriumi szakmai kollégium a „fűnyíró elvet” alkalmazva javaslatot tett a rendelőintézeti laboratóriumokban az immunkémiai vizsgálatok megszüntetésére, amit a 26/2005 EüM sz. rendelet re elrendelt.

9 A javaslat szempontjait és vélhető hasznát a járóbeteg szakellátásban dolgozó kollegák nem ismerték, hiszen a kollégium tagjai között ilyen nincsen. A döntést szakmai megbeszélés vita nem előzte meg.A rendelet már megjelenése előtt heves tiltakozást váltott ki a szakrendelők orvosaiban. Mindenki tudta, hogy ez az intézkedés nem fogja a laborkasszát konszolidálni mert láthatóan nem vezet a vizsgáltok számának csökkenéséhez csak a korszerű immunkémiai módszereket szorítják ki a 21-ik században a járóbeteg szakellátás diagnosztikájából. Magánvállalkozások és még néhány kórház kész szerződés nyomtatványokat küldtek az érintett intézményeknek mellékletben ajánlva a tiltólistán szereplő vizsgálatok elvégzését, a minták átvételét persze fix összegért mely jóval több mint az OEP finanszírozás.

10 Az előkészítetlen lépések nem vették figyelembe: A járóbeteg ellátásban meglévő korszerű automatákat. Az ott dolgozók szakmai teljesítményét és minőségbiztosítást. Az informatikai fejlesztést. A népbetegségek előfordulását, az ezzel kapcsol diagnosztikai feladatokat.

11 Ha mindezt figyelembe veszik nem született volna olyan kompetencialista mely tiltja többek közt: A homocystein vizsgálatot, mely a szív és érrendszeri thromboemboliás betegségek rizikótényezője. A pajzsmirigy vizsgálatokat, ahol - Európában - a subkilinikus eseteket is tekintetbe véve negyvenmillió beteg van, tehát népbetegség. A csontanyagcsere vizsgálatokat még osteoporozis centrumokban is. A fertilítási vizsgálatokat A férfiak egyik leggyakoribb megbetegedésként számon tartott prostata tumorok markarének vizsgálatát(még a szabálykönyvi korlátozások mellett is)

12 Úgy nézett ki, hogy a diagnosztikai korszerű része egyre távolabb jut a betegtől és intézménytől. A jelenlegi „on line”leletközlés az ellenőrzött preanalitikai helyett utazik a minta a vizsgálatok száma nem csökken de a szakmai színvonal igen.Ami nő az a preanalitikai hibák lehetősége és a 21-ik század távolsága a járóbeteg szakellátásban. Néhány év múlva ez biztosan a laboratórium OEP szerződésébe kerül majd, hiszen ki akar visszaérni a 20-ik század adta DIAGNOSZTIKAI LEHETŐSÉGEKHEZ.A járóbeteg labordiagnosztika fellázadt, amit a lázadók megbízásából hárman elértünk az az volt, hogy végre meghallgassák a véleményünket vitatkozhassunk, melynek eredményeként fél év haladékot kapott a szakterület. Érveink között szerepeltek azok az eredmények, melyeket a kötelező minőség-ellenőrzés során elértünk.

13

14

15 Újabb korlátozást jelentett ez év márciusában a megjelent szabálykönyv és két hét múlva annak a korrekciója, mely megszabta a vizsgálatok elrendelhetőségét és ismételhetőségét. Az utóbbival egyet lehet érteni az előbbivel még a korrekció után sem teljes mértékben. Ismét nem volt szakmai vitára lehetőségünk. Február végén az OEP főigazgatójától a teljesítmény intézményekre lebontott teljesítményvolumen korlátozására vonatkozó értesítése a kasszák összenyitása mellett a vártnál rosszabb helyzetet teremtett. Az elmúlt év teljesítményének közel 30 %-a került elfogadható finanszírozásra a többi majd „lebeg” és akár 10 fillérig is „leérhet” a pontérték. Akkor most sopánkodunk vagy javasolunk? Az utóbbit tesszük.

16 Nézzük az ábrát: 3 kategória van rajta a nagy vizsgálatszámú laborokról. Ezt követi ezeknek az adatoknak a korszerű vizsgálatokra vonatkozó számszerűsítése. A két adatsor önmagáért beszél.

17 J1 laborok megoszlása beavatkozás szám szerint felett felett felett RáckeveBékésBp.XIV. BácsalmásGödöllőBlesz Humán centrum HevesProdia XIII. Dr.Balsius FüzesabonyEuromed GyömrőSzázhalombattaDabas MonorTiszaújvárosBp.XIV. PaksDorogDebrecen IMSBp.XVIII.

18 PüspökladányÉrd HajdúszoboszlóMezőkövesd NagykátaSzarvas PilisvörösvárPécs KistelekBp. XIX. OroszlányBp. II. Bp. XIII. Szigetszentmiklós Bp. XIII, Bp.VI.

19 S z á m s z e r ű e n /év beavatkozás felett a nem végezhető vizsgálatok/39labor/ Pontérték: Forintérték/pontx0,6/= ,- Ft /év beavatkozás felett a nem végezhető vizsgálatok/25 labor/ pont= ,- Ft /év beavatkozás felett a nem végezhető vizsgálat (18 labor) pont= ,- Ft

20 A legmagasabb összeg amely közel 40 labornak tenné lehetővé az eddigi színvonal megőrzését alig több éves szinten, mint 1/2 milliárd forint. Ezzel szemben a rendelet megvalósításával, a diagnosztika távolabb kerül az intézményektől és a betegektől. A leletközlés a pre és postanalítika sérülékenyebb lesz. Ez költségtényező. A vizsgálatok száma nem csökken hiszen a minták „megszerzésére” MÁR SZERZŐDÉS TERVEZETEK vannak. Az érintett laboratóriumokban és ezzel együtt a járóbeteg szakellátásban a szakmai színvonal csökken, ami nem egyezik a deklarált egészségpolitikai szándékokkal.A laboratóriumok és intézmények immunkémiai automatákat érintő szerződései a rendelet miatt nem vesztik érvényüket határidő előtt, ezt a cégek peres eljárásokban pénzben is érvényesíthetik.

21 1. A korábbiaknak megfelelően javasoljuk a nagy vizsgálatszámú laborok új besorolását (pl. J2) természetesen a szakmai minimum feltételek változtatása mellett. A kompetencia lista korlátozásának törlését ebben a kategóriában. 2. A J 0-s laboratóriumok kivételét a laboratóriumi kategóriából ez forrást is jelent. A mintavétel és szállítás ott legyen szervezetileg és financiálisan ahol a vizsgálat történik, Természetesen a felelősséggel együtt.

22 3. Bármilyen a járóbeteg szakellátást érintő változtatásnál vonják be változtatást érintő vitába a járóbeteg szakellátásban dolgozó szakorvosokat. Ezt a javaslatot korábban is megtettük, konkrétan, hogy legyen a laboratóriumi szakmai kollégiumnak járóbeteg szakellátásban dolgozó tagja. Ez egyszer megtörtént, már magam egy cikluson át volt szakmai kollégiumi tag akkor sokan nem értették mégsem rokkant bele a laboratóriumi diagnosztika, még haszna is volt belőle. 4. A bevezetni kívánt szűrőkódot a szakmával és az érintett szakterületekkel vitassuk meg mielőtt bevezetésre kerülnek. Szeretnénk remélni, hogy szakterületünk orvosi laboratóriumi diagnosztika marad. Szeretnénk tudni, hogy sem mi sem a beteg nem így fogjuk végezni.

23

24


Letölteni ppt "A LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA „JÖVŐJE” A JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSBAN Dr.Bodó Ágnes „Dr.Halász Géza” Szakorvosi Rendelőintézet Laboratórium Dabas."

Hasonló előadás


Google Hirdetések