Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban 2011-12-15 munkaadói szervezetek az EU-ban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban 2011-12-15 munkaadói szervezetek az EU-ban."— Előadás másolata:

1 1 © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban munkaadói szervezetek az EU-ban

2 2 munkaadói szervezetek az EU-ban 1. BUSINESSEUROPE (2007-ig: UNICE (Union of Industrial and Employers' Confederations of Europe) Alapítva: 1958 A kis, közepes és nagyvállalatokat képviseli

3 3 munkaadói szervezetek az EU-ban 2. UEAMPE (European Association of Craft, Small and Medium-Sized Enterprise)) Alapítva: 1979 A kézműveseket, a kis és középvállalatokat képviseli

4 4 munkaadói szervezetek az EU-ban 3. CEEP (European Centre of Enterprises with Public Participation and of Enterprises of General Economic Interest) Alapítva: 1961 Az állami és közösségi tulajdonban levő vállalatokat képviseli

5 5 munkaadói szervezetek az EU-ban 4. Eurocommerce Alapítva: 1993 A kiskereskedelmi, nagykereskedelmi és nemzetközi kereskedelmet képviseli Európában

6 6 A munkaadói érdekszervezetek fő célja Minimalizálni az európai szociális törvényhozás következményeit az európai vállalatokra

7 7 UNICE  Elkerüli a szociális partnerség kifejezést mert országonként mást jelent mert inkább a szociális dialógust preferálja  A gazdasági és munkaerőpiaci kérdéseket lehetőleg együtt tárgyalják, mert így az utóbbi hatása az előbbire jobban látsziok

8 8 ETUC reakciója Igen, tárgyalják őket együtt, mert a makróökonómiai megközelítés nem hagyhatja figyelmen kívül a munkaerőpiaci igényeket

9 9 UNICE  Ne keveredjen össze a tárgyalás kollektív megállapodásokkal  Lehetőleg csak kötetlen megbeszélésre kerüljön sor

10 10 Fordulat az UNICE-nél 1991 IGC UNICE új álláspontot alakít ki: Korrekt stratégia, ha a szakszervezetekkel (ETUC) kötelező jellegű megállapodásokat kötnek MERT ez a kisebbik rossz NEHOGY a Bizottság, a Tanács, vagy az Európai Parlament hozzon döntést!

11 11 UNICE Ellenzi  mind az EU-szintű törvényhozást,  mind a kollektív alkukat De az utóbbiból több jó jön ki számára (pragmatikus megközelítés)

12 12 Tanulási folyamat SAP (Social Action Programme) 1974-ben fogadták el először 1989 újabb verzió A Bizottság behatóan konzultált a szociális partnerekkel Jól láthatóvá vált, hogy a munkaadók és a szakszervezetek álláspontja jó néhány ponton eltér  hatással volt a Bizottságra

13 13 LOBBIZÁS AZ EU-BAN

14 14 Vállalati érdekek megkülönböztetése  vállalat nagysága szerint  földrajzi kiterjedés (multinacionális/nemzeti) szerint  gazdasági szektor (ipar, szolgáltatás) szerint

15 15 Vállalatok és erőforrások Jellemző vonás ErőforrásokPolitikai súly Multinacionális cég Globális hatás a gazdaságra, erős láthatóság Nincsenek korlátok; a politikai keretfeltételeknek megfelelően használják fel lobbizásra Nagy Nagy nemzeti vállalat Erős hatásKorlátozott, de nagyNemzeti szinten: nagy; EU-szinten: csekély KKVRegionális és lokális érdekek Erősen korlátozottNincs súlya Forrás: Michalowitz 2007:57

16 16 Az EU-n belüli lobbizás 3 fázisa 1. fázis 1970-es, 1980-as évek 2. fázis Belsőpiaci fázis 3. Fázis Poszt-Maastricht fázis

17 17 Lobbizás funkciói RadarfunkcióAWACS- funkció MonitoringAktív lobbizás Általános információ- gyűjtés Felhívás potenciális veszélyekre Információ elemzés Részletek Célzott információ- gyűjtés a kontakt- személyekről Direkt kontaktfelvétel, a saját pozíciók és érvek megmagyarázása


Letölteni ppt "1 © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban 2011-12-15 munkaadói szervezetek az EU-ban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések