Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociális párbeszéd az EU-ban BDSZ-konferencia a szociális párbeszédről Budapest 2008. november 27.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociális párbeszéd az EU-ban BDSZ-konferencia a szociális párbeszédről Budapest 2008. november 27."— Előadás másolata:

1 Szociális párbeszéd az EU-ban BDSZ-konferencia a szociális párbeszédről Budapest november 27.

2 Témák  Szociális párbeszéd és EU-szociálpolitika  Jogi és politikai alapok  A szociális partnerek és az EU-bizottság szerepe  Szociális párbeszéd az EMCEF-ágazatokban  A nemzeti és európai szociális párbeszéd összefüggései  A jövő kihívásai

3 Szociális párbeszéd és EU- szociálpolitika Quelle: EU-Kom GD für Beschäftigungspolitik, Soziale Angelegenheiten & Chancengleichheit

4 Jogi és politikai alapok  A szociális párbeszéd mechanizmusának felvétele a Maastrichti (1993) és az Amszterdami (1997) Szerződésbe a Szociális Jegyzőkönyv részeként  Jaques Delors ötlete szerint a szociális párbeszéd segítségével megszüntethetők az európai szociálpolitika hiányosságai  Ide tartozik az európai szociális kapcsolatok, valamint a szociális partnerek között szociális kérdéskörben folytatott tárgyalások továbbfejlesztése  A szociális párbeszéd egyre több haszonnal jár, a Bizottság számára is Lásd Reformszerződés

5 A szociális párbeszéd mechanizmusai  A szociális párbeszéd európai szinten az EK-Szerződés 139. cikkében van lefektetve  3 lehetőség: Közös állásfoglalások Ajánlások Kötelező érvényű megállapodások, amelyek a törvényalkotást kiváltva önmagukban is jogi szabályozást eredményezhetnek

6 A 139. cikk (2) bekezdés szerint végrehajtott megállapodások  A Tanács határozatával végrehajtott megállapodások  Végrehajtás Tanácsi határozat alapján, ellenőrzés a Bizottság részéről Keretmegállapodás a szülői szabadságról, 1995 Keretmegállapodás a részmunkaidős foglalkoztatásról, 1997 Keretmegállapodás a határozott időre szóló munkaszerződésekről, 1999 Európai megállapodás tengerészek munkaidejének szabályozásáról, 1998 Európai megállapodás a légiközlekedés személyzetének munkaszervezetéről, 2000 Megállapodás utazó, határokat átlépő szolgálatban tevékenykedő vasúti dolgozók munkafeltételeinek bizonyos szempontjairól, 2004

7 A 139. cikk (2) bekezdés szerint végrehajtott megállapodások (2)  Autonóm megállapodások, amelyek a szociális partnerek és tagállamok eljárásai és szokásjoga alapján kerülnek végrehajtásra.  Végrehajtás és nyomon követés a szociális partnerek részéről Távmunka keretmegállapodás, 2002 Keretmegállapodás a munkahelyi stresszről, 2004 Megállapodás egy európai jogosítványról határokon átlépő közlekedési szolgálatban dolgozó mozdonyvezetőkre, 2004

8 A szociális partnerek és az EU- Bizottság szerepe  Nagy problémát jelent az európai munkaadói szövetségek sok esetben hiányzó mandátuma  Az EU-Bizottság elismerése, mint előfeltétel  A reprezentativitást biztosítani kell  Egyedül a szociális partnerek döntenek a munkaprogramról, a szabályokról és a napirendről  Az EU-Bizottság tanácsadó szerepet tölt be és adminisztratív támogatást nyújt

9 Szociális párbeszéd az EMCEF- ágazatokban (1)  Az ESZAK-Szerződés szolgáltatta az Ágazati Szociális Párbeszéd első példáját: Sylvain Duda: „A cél már kezdetben is a szénipar munkakörülményeinek és szociális intézkedéseinek összehasonlítása volt annak érdekében, hogy tanuljunk a tapasztalatokból és javító intézkedéseket javasoljunk“  Mivel az ESZAK-Szerződés július 23-án megszűnt, júniusában létrehozásra került egy Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottság.  A jelenleg elismert 36 európai ágazati szociális párbeszéd bizottságnak csak egy kisebb része képviseli az ipart

10 Szociális párbeszéd az EMCEF- ágazatokban(2)  Az EBV és EFCG megalapításától kezdve a szociális párbeszéd a deklarált célok részét képezi  Időközben a következő ágazatokban jött létre szociális párbeszéd: Villamos energia ipar (2000) Gázipar (2006) Bányászat (2002) Vegyipar (2004)  A kristályos szilícium dioxid estében a szociális párbeszéd ágazaton túlmutató jellegű  A papír-és üvegipar jelenleg konzultál

11 Szociális párbeszéd projektek  Bányászat (az ESZAK folytatásaként) „Balesetek okai“ projekt (feldolgozás alatt)  Villamos energia (az EPSU-val közösen) „Demográfiai átalakulás“ projekt „Szerkezetváltás“ projekt  Gázipar (az EPSU-val közösen) „Képesítés és kompetenciák“projekt (feldolgozás alatt)  Vegyipar (az ECEG-gel közösen) REACH lezárva – ECHA Ügynökség Munkavédelmi és szerkezetváltási projektek Közös állásfoglalás a CO2-kibocsátás kereskedelemmel kapcsolatban CITIES  NEPSI

12 A nemzeti és európai szociális párbeszéd összefüggései  Az EU-szinten folytatott szociális párbeszédhez szükséges a nemzeti és vállalati szint  Megfordítva az európai szinten folytatott szociális párbeszéd segíthet a nemzeti kapcsolatok támogatásában  Szociális párbeszéd a KKE-országokban

13 A jövő kihívásai  Az EU-Bizottság a reformszerződés alapján több jogi aktussal kapcsolatban konzultál a szociális partnerekkel, mint a múltban – „social impact evaluation“  A vállalati szinten folytatott tárgyalások nagyobb szerepet kapnak és a mandátumokat tisztázni kell  Az EÜT-irányelv felülvizsgálata beigazolta, hogy hagyományos törvényalkotási folyamatoknál is lehet konzultálni a szociális partnerekkel


Letölteni ppt "Szociális párbeszéd az EU-ban BDSZ-konferencia a szociális párbeszédről Budapest 2008. november 27."

Hasonló előadás


Google Hirdetések