Miért beteg a magyar gazdaság? Farkas Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar.

Az előadások a következő témára: "Miért beteg a magyar gazdaság? Farkas Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar."— Előadás másolata:

1 Miért beteg a magyar gazdaság? Farkas Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

2 Az eladósodásra, illetve az visegrádi országokkal történő összehasonlításra vonatkozó ábrákat Palócz Éva (Kopint – Tárki) bocsátotta rendelkezésemre

3 FŐBB MAKROGAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK Megnevezés 20012002200320042005200620072008 GDPvol.index104,1 104,2104,8104,0 104,11101,07100,5 Belföldi felhasználásvol.index102,2106,2106,3104,4101,4 101,899,099,9 Termékek és szolg. exportjavol.index108,1103,9106,2115,0111,3 118,6115,9104,6 Termékek és szolg. importjavol.index105,3106,8109,3113,7107,0 114,8113,1103,97 Bruttó átlagkeresetindex118,0118,3112,0106,0108,8 108,1108,0107,5 Nettó átlagkeresetindex116,2119,6114,3105,6110,1 107,6103,0106,8 Egy keresőre jutó reálbérindex106,4113,6109,298,9106,3 103,695,4100,6 Fogyasztói árindexindex109,2105,3104,7106,8103,6 103,9108106,1 HUF/EUR árfolyam-256,7243,0253,5251,7248,0 264,3251,3251,2 Munkanélküliségi ráta (ILO)%5,75,85,96,17,2 7,57,47,97 Fizetési mérleg egyenlegeGDP %-ában-6,0-7,0-7,9-8,6-7,5 -6,4- Külső finanszírozási igényGDP %-ában5,46,78,08,36,7 6,95,3- Államháztartás egyenlege (ESA 95)*GDP %-ában-4,0-9,0-7,2-6,4-7,8 -9,3-5,0-3,3 Bruttó államadósság (ESA 95)*GDP %-ában52,155,858,159,461,7 65,665,872,4

4 Letérés a fenntartható növekedési pályáról Az államháztartás hiánya, az államadósság 2002-től nő A GDP növekedésével 2006-ig látszólag nincs baj, de 2004-től már csak a Közép-magyarországi régió zárkózik fel az EU-átlaghoz, a többi régió kezd leszakadni, holott ekkortól megnyílnak az uniós támogatások

5

6 A GDP alakulása

7 Alacsony gazdasági növekedés A gazdaság fő problémája az alacsony gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Már a 2006-os fiskális kiigazítást megelőzően egyre nagyobb elmaradás a többi visegrádi országhoz képest. A megszorításoknak súlyos következményei lettek a gazdasági növekedésre 2007-ben és 2008- ban, tehát már a világválság előtt, mivel a terhek elsősorban a vállalatokat és a foglalkoztatást sújtották.

8 A világgazdasági válság előtt Magyarországon lassuló, a többi visegrádi országban gyorsuló növekedés

9 Nálunk enyhén növekvő, máshol csökkenő munkanélküliség a világgazdasági válság előtt

10 Az egyensúlyi problémák kiéleződése Az államadósság felhalmozódása mellett a másik két gazdasági szereplő, a háztartások és a vállalatok is rohamosan eladósodtak, ráadásul devizában, hiszen a forint kamatok nagyon magasak

11 Az államadósság drámaian nő

12 Növekvő eladósodás devizában

13 A lakossági hitelállomány szerkezete (HUF-FX)

14 Magas belföldi kamatszint, ami részben az állam óriási finanszírozási igényének a következménye

15 A hitelességi deficit Magyarország 2002 óta egyetlen évben sem tartotta be a konvergencia programban és az éves költségvetésekben előírt hiánycélt, főként a kiadások rendszeres túllépése következtében. 2008-ban történt lényeges deficitcsökkentés, ami más részről lehetetlenné teszi a válság idején egyébként indokolt gazdaságélénkítést

16 2002-2006 között rendszeres a tervezett hiány túllépése

17 Az államháztartási deficit eltérése a 2004. májusi konvergencia jelentéseinek az előrejelzései és a tényadatok között a visegrádi országokban

18 A visegrádi országok közül nálunk a legnagyobb államháztartási újraelosztási arány

19 A kiigazítási csomag után is 2007-ben a legmagasabb volt államháztartási hiány Magyarországon az EU27-ben

20 …annak ellenére, hogy a fejlettségünkhöz képest különösen magasak az adóterhek a GDP %-ában

21 Az EU második legmagasabb adóterhe a béreken (2006)

22 Az alacsony foglalkoztatottság főként a fiatalok és az idősebbek körében jellemző Részben a magas adók miatt alacsony a foglalkoztatás

23 A szociális kiadásaink 2002 óta elszakadtak a visegrádi országokra jellemző szinttől

24 Az alacsony növekedés mellett a nettó bérekhez képest megnőtt a nyugdíjak aránya

25 A nyugdíjakon belül magas a rokkant nyugdíjak aránya

26 A gazdasági növekedés egyik legfontosabb lehetséges forrása A kutatás-fejlesztési, innovációs teljesítményünk az EU utolsó harmadában van Ezen belül felzárkózó országok között a K+F fejlesztésében a közepesen növekvők közé tartozunk

27 Innovációs teljesítmény

28 Innovációs növekedés

29 Az államháztartási megtakarítás lehetőségei Európai összehasonlításból látható: -Magasabb az állam működési költsége, de az államadósság kamatkiadásai is idetartoznak, ami csökkenti a működési megtakarítás lehetőségeit -Az egészségügyi kiadások már a 2006-os megszorítások (reformok) előtt is az uniós átlag alatt voltak

30 Az államháztartási megtakarítás lehetőségei -Az oktatási kiadások kissé magasabbak, a 2007 óta történt forráskivonás az összehasonlítható adatokban még nincs benne -A szociális kiadások az EU-átlaghoz képest nem, de a hozzánk hasonló országokhoz képest magasabbak -Jóval magasabbak a gazdasági támogatások, amit a felzárkózás indokolhatna, de nincs hozadéka a növekedésünkben

31

32

33 A fentiek szükségszerű következménye a romló minőségi versenyképesség

34 Számos rangsor mutatja a lemaradásunkat, 2 példa A Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján 2002-ben 29. hely, 2008-ban 62. A lisszaboni reformok teljesítésében 2005-ben 15., 2007-ben 22. voltunk a 27 tagállam között (az indikátorok gazdasági, szociális, környezeti tényezőket mérnek)

35 A lisszaboni reformprogram teljesítésében elért helyezés Forrás: Centre for European Reform, London

36 A kitörést nehezíti: A világgazdasági válság Az adósságcsökkentéshez már (majdnem) minden eladhatót privatizáltak a ’90-es évek közepén A külső függést érzékelteti: a régi tagállamokban a külföldi bankok kezében az aktívák 27,8%-a van, az új tagállamokban ez az arány 70,3%. A gazdaság szerkezete duális, a belső tőkeakkumuláció nem indult meg

37 Köszönöm a figyelmet!