Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja A területi, települési hátrányok és támogatási gyakorlat Magyarországon Területfejlesztők napja Balatonkenese, 2009.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja A területi, települési hátrányok és támogatási gyakorlat Magyarországon Területfejlesztők napja Balatonkenese, 2009."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja A területi, települési hátrányok és támogatási gyakorlat Magyarországon Területfejlesztők napja Balatonkenese, október 8-9. Kovács Katalin MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya 1067 Budapest, Teréz krt e. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

2 MTA Regionális Kutatások Központja 2 Bevezetés Az előadás fókuszában a térbeli-társadalmi kohézió áll; A társadalmi kohézió, annak települési-térbeli vetülete egy olyan komplex indikátor, amely a piaci folyamatok és a kormányzati intézkedések összességének lenyomatát mutatja, nemcsak a támogatáspolitikáét; A prezentáció –első része diagnózisokat mutat be –második része a támogatások eljutási útvonalát vizsgálja –végül javaslatokat fogalmaz meg Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

3 MTA Regionális Kutatások Központja 3 Diagnózisok Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

4 MTA Regionális Kutatások Központja 4 Nagymértékű polarizálódás folyik, szétszakadóban van Magyarország, mert –a fejlett régiókban a jó helyzetű települések száma és népesség- aránya gyarapszik nagyobb ütemben –a fejletlen régiókban fordítva a széleken elhelyezkedők száma és aránya nő a középmezőny rovására A veszélyeztetett zónákban a leszakadás mértéke ijesztő (északi-, északkeleti, dél-dunántúli régiókban) „Széthúzás” Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

5 MTA Regionális Kutatások Központja 5 „U” alakzat: középről a pólusok felé A települések társadalmi összetétel szerint eltérő csoportjainak változása 2005/1995 (%) 1.Minden középkategória csökken, leginkább az átlagos helyzetű települések csoportja 2.Ugyanakkor pólusokon lévő települések száma nő 3.A szegénységbe süllyedt, vagy oda tartó települések száma majdnem 3,5-szeresére nőtt, a nagyon kedvező társadalmi összetételűeké „csak” megduplázódott. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

6 MTA Regionális Kutatások Központja 6 A települési szinten mért szegénység területi dimenziói © Koós Bálint, MTA RKK A javak eloszlásának ismerős alakzatai Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

7 MTA Regionális Kutatások Központja 7 Az 500 lelkesnél kisebb népességszámú falvak társadalomszerkezete régiónként 1.Az Alföldön csak elszegényedő vagy szegénységbe süllyedt aprófalvak találhatók (ÉA 44+ DA 15) 2.A nagyon elaprózott településszerkezetű Nyugat-dunántúli Régió példázza a leginkább, hogy az elhelyezkedés és nem a település mérete a döntő. A régió 334 aprófalujának mintegy 55 %-a kedvező, vagy nagyon kedvező társadalomszerkezetű. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

8 MTA Regionális Kutatások Központja 8 Fejlődés és hanyatlás a térben Javuló társadalmi összetétel a nagyvárosokban, közép és nyugat-Magyarországon mutatható ki, másutt romlott a lakosság szociális helyzete © Koós Bálint, MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

9 MTA Regionális Kutatások Központja 9 Kulcskérdés a foglalkoztatás Helyben foglalkoztatás és ingázás a területi elmaradottság dimenziója: az LHH kistérségek 1.A leghátrányosabb helyzetű kistérségek versenyhátránya nem a helyben foglalkoztatás, hanem az ingázási lehetőségek terén a legmarkánsabb. 2.Az ingázás, a mobilitás lehetőségeinek javítása az integrált fejlesztés egyik legfontosabb eleme, miközben megszünteti a város és vidékfejlesztés ellentétét. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

10 MTA Regionális Kutatások Központja 10 Kulcskérdés a foglalkoztatás Helyben foglalkoztatás és ingázás A települési szegénység dimenziójában 1.A kedvező helyzet mobilitásra épül (eljárók és bejárók magas száma és aránya) 2.Ellenkezőleg a szegénység passzivitásra kárhoztat. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

11 MTA Regionális Kutatások Központja 11 Támogatások és címzettjeik Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

12 MTA Regionális Kutatások Központja 12 Az egy főre jutó támogatási értékek az országos átlag százalékában A régiók támogatottsága A támogatások eloszlása tendencia-szerűen a konvergencia célok szolgálatában állt, A hazai decentralizált területfejlesztési támogatásoké a leginkább, Az NFT-I. támogatásai a legkevésbé Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

13 MTA Regionális Kutatások Központja 13 A kistelepülések támogatása: az egy főre jutó fajlagos támogatási értékek az országos érték %-ában A kistelepülések támogatása nem tükröz hátrányt, ha azt egy főre vetítve vizsgáljuk Ez a hazai regionális forrásoknak köszönhető Legnagyobb hátrány: NFT-I. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

14 MTA Regionális Kutatások Központja 14 A települési szegénység dimenziója egy főre jutó éves fajlagos támogatási értékek Ft/fő/év Az uniós támogatások abszorpciója „a módos” településeken sikeresebb. Azokon a településeken, ahol a helyi társadalom átlagos vagy annál kedvezőtlenebb helyzetű, átlagosan 20%-kal kevesebb uniós támogatás jut, mint a módos településeken. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

15 MTA Regionális Kutatások Központja 15 A területfejlesztés kitüntetett kedvezményezettjei: az LHH kistérségek támogatása ezer Ft/fő 1.A hazai támogatások markánsan kiegyenlítő hatásúak 2.Az uniós támogatások kisebb mértékben szolgálják a területi kiegyenlítést, mert nem, vagy alig differenciálnak a rászoruló téregységek javára Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

16 MTA Regionális Kutatások Központja 16 Az uniós és hazai támogatások abszorpciója a települések jogállás szerinti csoportjaiban Egy főre jutó támogatás (ezer Ft/fő) 1.A mezőgazdasági támogatások és a megyei szintre decentralizált források „községbarát” módon működtek, a regionális szintre decentralizált források kevésbé, 2.A ROP a kis- és-közepes városokat, a gazdaságfejlesztési támogatások, hazaiak és uniósak egyaránt, a nagyvárosokat kedvezményezték Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

17 MTA Regionális Kutatások Központja 17 Összegzés -1: támogatások vs piaci viszonyok A települési-társadalmi kohézió gyengülése, az elszabaduló polarizálódás, elszegényedés annak ellenére következett be, hogy a hazai területfejlesztési források a konvergencia célok teljesülését szolgálták. Mindez nem, legalábbis nem egyöntetűen mondható el az uniós támogatásokról. A vizsgált támogatások együtt sem képesek a piaci folyamatok térformáló erejének ellensúlyozására, ami piacgazdasági viszonyok között természetes, ám javítani azért lehet(ne) a jelenlegi helyzeten. Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

18 MTA Regionális Kutatások Központja 18 Összegzés -2: a területi egyenlőtlenségeket növelő tényezők A hazai támogatások –támogatási rendszeren belüli arányának volumen-csökkentése –a decentralizált támogatásokhoz való hozzáférés „egyirányú” és egyféle logikát követő racionalizálása allokálási szint feljebb csúsztatása (megye helyett régió) programozás / pályázati feltételek közelítése az uniós pályázatokéhoz (RTOP-ok) Az uniós támogatások térnyerése, amelyek az eljárásrendi szabályok következtében az erőset kedvezményezik –A nagyméretű projekteket kedvelik –Csak elvágólag! (Demarkációs és kereszt-finanszírozási szabályok) –Túlbiztosítás és túlzott bürokrácia Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

19 MTA Regionális Kutatások Központja 19 Összegzés -3: a területi egyenlőtlenségek csökkentését szolgáló folyamatok További, és a mélyrétegekbe gyűrűző decentralizáció, a talapzatok megerősítése –A területfejlesztési források egy részének (HÖF CÉDE, TEKI) alsó középszintre (jelenleg kistérség) helyezése, mert ezeknek a forrásoknak legfeljebb nevükben van közük a területi kiegyenlítéshez, a valóságban települési fejlesztéseket szolgálnak település-közi egyeztetéssel –A regionális szintre allokált források „kritikus beavatkozási hatékonyságához” forrásbővítés volna szükséges, ha erre nincs mód, a megoldást nem jelentheti az „aprópénzek” bekebelezése. –Ez a kisléptékű és viszonylag könnyen pályázható pályázati források megőrzését jelenti, ameddig az önkormányzati finanszírozás átalakítása jobbat nem tesz lehetővé. A válságövezetekben a legfontosabb problémák célzott kezelésére van szükség (pl. területi fókuszú szegénység-ellenes politikák) –A problémák enyhítését területileg érzékeny, összehangolt ágazati politikáknak kell vállalniuk –A területfejlesztés szerepe a beavatkozási területek meghatározására és az ágazati politikák területi hatékonyságának ellenőrzésére korlátozódik Térségfejlesztési Kutatások Osztálya

20 MTA Regionális Kutatások Központja 20 Köszönöm a figyelmet! Térségfejlesztési Kutatások Osztálya


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja A területi, települési hátrányok és támogatási gyakorlat Magyarországon Területfejlesztők napja Balatonkenese, 2009."

Hasonló előadás


Google Hirdetések