Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával,annak időbeli és térbeli változásaival,mozgásaival,életkori,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával,annak időbeli és térbeli változásaival,mozgásaival,életkori,"— Előadás másolata:

1 Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával,annak időbeli és térbeli változásaival,mozgásaival,életkori, foglalkozási, nemzetiségi, nyelvi, vallásiösszetételével foglalkozik.

2 Népességszám(millió fő)ÁtlagosNövekedési ráta (%) Világ6700Világ1,27 Afrika964Afrika2,45 Ázsia4047Ázsia1,38 Latin-Amerika570Latin-Amerika1,46 Észak-Amerika342Észak-Amerika1,08 Európa729Európa0,02 Óceánia34Óceánia1,25

3 A Föld népességszáma: fő (2010. január 5.)

4 A népességszám mutatói: Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások számának különbsége. Ezeket az adatokat ezrelékben (‰) szokták megadni, ami az 1000 főre jutó értékeket jelenti. Pl: Ha az ország népessége 18 millió fő, az élveszületések száma 450 ezer fő, a halálozások száma 120 ezer fő, akkor: természetes szaporodás = – = fő ezrelékben kifejezve: élveszületések aránya: fő 1000‰ fő X‰ X = 25‰ az előző mintájára: halálozások aránya: 6,6‰ természetes szaporodás: 18,4‰

5 A népességnövekedés fordulópontjai a történelem folyamán Neolit forradalom (Kr.e körül): mezőgazdasági termelés – állandó települések kialakulása, biztonságosabb megélhetés – a népesség intenzív növekedése Első demográfiai forradalom (Ipari forradalom XVIII. század közepétől): iparosodás – javuló életkörülmények, jobb közegészségügyi ellátás – városodás Második demográfiai forradalom (XX. század közepétől): fejlődő országok relatív ipari növekedése - életkörülmények, közegészségügyi ellátás viszonylagos javulása

6

7

8 A népességnövekedés történelmi szakaszai Első szakasz : magas születési arány, magas halálozási arány, alacsony várható élettartam, lassú népességnövekedés. (Néhány amazóniai törzs) Második szakasza : magas születési arány, csökkenő halálozási arány, csökkenő gyermekhalandóság, növekvő várható élettartam, gyorsuló népességnövekedés. A XVIII. sz. II.felétől főleg Ny-Európában. A fejletlen világban még nem érezhető a változás.(nincs) Harmadik szakasz: a felszabaduló gyarmatokon, fejletlen államokban is javuló körülmények, a járványok megfékezése lecsökkenti a halálozási rátát. A születések száma még mindig magas. XX. sz. II. Felében népességrobbanáshoz vezet. (Afrika) Negyedik szakasz: csökkenő születési arány, tovább csökkenő halálozási arány, tovább növekvő várható élettartam, mérséklődő népességnövekedés. (Ázsia, Dél-Amerika) Ötödik szakasz: lassú gyarapodás, születések száma még a halálozások felett, de a társadalom öregszik (Észak-Amerika) Hatodik szakasz: elöregedő társadalom, alacsony születési arány, növekvő halálozási arány, magas várható élettartam, inkább népességfogyás.

9 jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj jjj Migráció !

10 A gazdasági fejlettség és az életesélyek összefüggései

11 Előrejelzések Jelenlegi népességnövekedési ráta (1,2%) a jövőben folyamatosan csökken: 2020 – kb. 1% 2050 – kb. 0,5% Jelenlegi tendenciákkal számolva: 2200 – 10 milliárd fő körül stabilizálódik a világ népességszáma Fejlett és fejlődő országok jelenlegi eltérő népesedési helyzetének konfliktusai – Migráció Hosszútávon legsúlyosabb problémák: –Öregedés –Szegénység fokozódása

12 Túlnépesedés és népességfogyás kettős problematikája a világon! „Demográfiai gazdasági paradoxon”: gazdasági szempontból minél több gyermeket vállalhatnának az emberek, annál kevesebb gyermekük lesz (Birg, H. 2005)

13 Indítsd el! population/

14 Népsűrűség

15 Elvben a népsűrűség eloszlása a földrajzi szélességtől és az óceánoktól való távolságtól függ egy földrészen (balra). A valóságban azonban sokkal több tényező befolyásolja.A letelepedés szempontjából kedvező és kedvezőtlen területek elhelyezkedése a Földön szinte kirajzolja a földrajzi övezetességi rendszert (jobbra).

16 Népsűrűség: Az 1 km 2 -re jutó átlagos népességszám (fő/km 2 ). A szárazulatok átlagos népsűrűsége fő/km 2. A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik. A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen: A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él. Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek. Az egyenlőtlen megoszlás okai : földrajzi tényezők: az Óvilág kontinensei közötti szárazföldi kapcsolat, az Újvilág óceánokkal való elszigeteltsége az Óvilágtól történelmi tényezők: az emberiség kialakulásának és az első civilizációk megjelenésének színtere az Óvilág

17 A legsűrűbben lakott területek: tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt) folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt) A legsűrűbben lakott ország: Bangladesh (760 fő/km 2 ), (Monaco – fő/km 2 ) A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km 2 ) A legritkábban lakott területek: sarkköri területek sivatagi területek esőerdők magashegységek ( az emberiség 80%-a 500 m- nél alacsonyabban él) A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km 2 ) A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km 2 )

18 A világ népességtömörülései: Ázsiai kettős góc: Kelet-Kína, Korea, Japán India, Bangladesh, Indonézia Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa) Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke) Ezek átlagos népsűrűsége fő/km 2, de Ázsiában helyenként 1000 fő/km 2 is előfordulhat.

19 A népesség mozgásai: Egy adott terület népességét a természetes szaporodás, a bevándorlás (immigráció) és a kivándorlás (emigráció) szabályozza. Tényleges szaporodás A népesség vándorlása (migráció) a népesség területi elhelyezkedésének megváltozásával jár. A vándorlások társadalmi szerepe általában a kiegyenlítésre való törekvés.

20 kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások országok közötti vándorlások országon belüli népességmozgások Gyűjts 3-3 példát!

21 A népesség összetétele Kor és nem szerinti összetétel gyerekkorúak: 0-15 év felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): év idősek: 65 év felett A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják: A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek.

22

23 Növekvő népesség korfája széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa. A fiatal korcsoportok magas (40-50%), az idősebbek alacsony (2- 4%) aránya jellemzi. A legszegényebb, mezőgazdasági jellegű országokra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (pl: India, Kína, számos afrikai ország).

24 Stagnáló népesség korfája méhkas alakú, a fiatalok (gyermekkorúak: 20-25%) és a középkorúak aránya magas és közel azonos, csak az idősebb korosztályoknál (10-15%) keskenyedik el a korfa. Egyenletesen nő a népesség száma és várható élettartama (pl. USA, Ausztrália).

25 Fogyó népesség korfája keskeny alapú, fölfelé kissé szélesedő korfa. A fiatalok aránya csökken (gyermekkorúak: 15-20%), a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő (15- 20%), eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken (pl. Svájc, Dánia, Németország, Olaszország, Magyarország).

26 A születéskor várható élettartam A világnépesség egészét tekintve nő. A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik.

27

28 Foglalkozási szerkezet A felnőtt népesség munkát vállaló részét aktív kereső népességnek nevezzük. Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban %. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. Ez a megoszlás szoros kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel. A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti megoszlás iránya: mezőgazdaság  ipar  harmadik (tercier) szektor. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

29 A mezőgazdaság (első vagy primer szektor: növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, erdő- és vadgazdálkodás) a világ legrégebbi ágazata. Néhány évszázada még majdnem mindenki ebben a gazdasági ágban dolgozott. Az aktív népességnek ma is közel felét foglalkoztatja a világon, de az eltérések igen erőteljesek. Legtöbben a fejlődő országok lakói közül dolgoznak a mezőgazdaságban.

30 Az ipar (második vagy szekunder szektor: bányászat, feldolgozó- és építőipar) ma a világ népességének kb. 25%-át foglalkoztatja. Az ipari forradalom teremtette munkafeltételek hatására a mezőgazdaságból egyre erőteljesebben áramlott át a munkaerő ebbe az ágazatba. A fejlődő országok egy részében most zajlik ez a folyamat.

31 A napjainkban lejátszódó tudományos- informatikai „forradalom” hatására a fejlett országokban az iparban dolgozók aránya is csökken, és az egyre dinamikusabban fejlődő szolgáltatások (harmadik vagy tercier ágazat) veszik át a munkaerőt.

32 A kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek alkotják a negyedik (kvaterner) szektort.

33 Emberfajták (nagyrasszok) Az egész emberiség egy fajhoz tartozik (Homo sapiens). Az emberiség döntő többsége három nagyrasszba sorolható be: europid, mongolid, negrid. Ezek földrajzi elkülönülésével, keveredésével sok altípus és átmeneti típus alakult ki. Jelentősebb elterjedési területeik: europid (a világnépesség kb. fele): eredetileg: Európa, Észak- Afrika, Nyugat-Ázsia később: Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland mongolid (a világnépesség kb. 1/3-a): eredetileg: Ázsia, Délkelet- ázsiai szigetvilág később: Amerika negrid (a világnépesség kb. 1/10-e): eredetileg: Afrika Szaharától délre eső területei később: Észak-Amerika.

34

35

36 Nyelvek – világnyelvek Földünk lakói megközelítően 3000 féle nyelven beszélnek, s ezeken belül még több ezer nyelvjárást használnak. Közülük a 16 legelterjedtebb nyelven a világnépesség 60%-a beszél. Az ENSZ hivatalos nyelvei: az angol, a spanyol, a francia, az arab, a kínai és az orosz nyelv. Azokat a nyelveket, amelyeket sokan beszélik, világnyelveknek nevezzük. A nyelveket rokonságuk szerint nyelvcsaládokba soroljuk. A legelterjedtebb az indoeurópai nyelvcsalád, amelyhez tartozó nyelvek csaknem minden kontinensen elterjedtek. A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik, amely nyelvcsalád nyelvét kb. 25 millióan beszélik

37 A legtöbb hívőt tömörítő nagy világvallások: a keresztény, az iszlám, a mohamedán, a buddhista és a hindu.

38 Nemzet, nemzetiség, etnikum Nemzetnek az állampolgárok történelmileg kialakult tartós, politikai- gazdasági közösségét nevezzük, amit a közös terület, a gazdaság, a kultúra, a nyelv, a történelmi múlt és az államszerkezet köt össze. Nemzetiség (nemzeti kisebbség) egy adott államban élő, de nem a többségi nemzethez tartozó közösség. Nyelvük, kultúrájuk, közös történelmi múltjuk kapcsolja őket egybe. A nemzetiség létrejöhet pl. az államhatárok változásával, kivándorlással, egyes nemzetek kialakulásával párhuzamosan vagy annak részeként is. Az államhatárok változása eredményezte, hogy a hazánkkal szomszédos országokban élő magyarság (kb. 3,5 millió fő) Európa legnagyobb létszámú nemzeti kisebbsége – az oroszokat nem számítva. Ugyancsak a határváltozások miatt vannak Közép-Európában német, lengyel kisebbségek is. A Szovjetunió megszűnése után szintén nagy létszámú orosz került a mai Oroszország határain kívülre. Etnikum az összetartozás tudatával bíró népcsoport, amelynek kulturális vonásai (nyelv, hagyományok) viszonylag állandóak, s megkülönböztetik őket más népektől, népcsoportoktól. Nincs feltétlenül önálló országuk, pl. ide tartoznak az Európában élő romák.

39 Népességszám(millió fő) Világ Afrika Ázsia Latin-Amerika Észak-Amerika Európa Óceánia Átlagosnövekedésiráta (%) Világ 0,430,510,540,851,821,361,27 Afrika 0,020,070,361,022,352,402,45 Ázsia 0,470,490,320,782,011,421,38 Latin-Amerika 0,810,921,341,642,391,571,46 Észak-Amerika 2,542,662,321,491,241,111,08 Európa 0,440,620,790,590,630,030,02 Óceánia 0,00 2,221,561,801,341,25


Letölteni ppt "Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával,annak időbeli és térbeli változásaival,mozgásaival,életkori,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések