Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Éltető Balaton-felvidékért Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Éltető Balaton-felvidékért Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Közösen az Éltető Balaton-felvidékért a fenntartható turizmusra, a helyi termékekre és a környezettudatos gazdálkodásra építve

1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Éltető Balaton-felvidékért Egyesület – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 48%-a, 13 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 26 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 12 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Éltető Balaton-felvidékért Egyesület területe 60 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 43,740 fő, a városokban élő lakosok száma 6,755 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 43,740 60 1 16 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Sümeg 6,755 fő 3,148 fő 2,735 fő 2,181 fő Csabrendek Nemesvámos Úrkút Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 9 7 0 0 Fő fejlesztési prioritások száma 4 Fejlesztési intézkedések száma 12 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 27 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 26 Éltető Balaton-felvidékért Egyesület – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,377,990 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Éltető Balaton-felvidékért Egyesület – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪2▪2▪1,186,353 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪2▪2▪1,377,990 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪1,268,766 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪1,336,564 ▪Leader közösségi fejlesztés▪4▪4▪210,320 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪5▪5▪370,000 ▪Leader képzés▪4▪4▪61,000 ▪Leader rendezvény▪3▪3▪120,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪3▪3▪128,696 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪40,000 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

5 Éltető Balaton-felvidékért Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Megfelelő színvonalú infrastruktúra, szolgáltatások, humán kapacitás és átgondolt stratégia hiányában jórészt kihasználatlanok a turizmusban és a helyi termékek előállításában rejlő lehetőségek. ▪Hiányos az infrastruktúra, rossz a közlekedés, nehéz hálózatokat építeni és működtetni. ▪A mikro-vállalkozók, őstermelők között gyenge a vállalkozói szemlélet, az innovációra és az együttműködésre való nyitottság. ▪Rossz a képzettségi szerkezet, sok a munkanélküli és az inaktív, sok munkahely szezonális. Elöregedő a népesség, jelentős az elvándorlás. ▪Épített és természeti értékeink erőforrások és átgondolt stratégia hiányában pusztulnak ▪Természeti, kulturális értékeinkre építve, tudatos stratégia, együttműködés és összehangolt térségi marketing révén a fenntartható turizmus (bor, falusi, kulturális, lovas) a gazdaság bázisává válhat. ▪A Balaton és a helyi fesztiválok turisták millióit vonzzák ide. ▪A helyi termékek (bor, zöldség, gyümölcs) hozzáadott értékét a szövetkezés, feldolgozás, és közvetlen értékesítés, nagymértékben növelhetné. ▪A hiányzó szolgáltatásokat innovatív megoldások (mobil, integrált), a szociális gazdaság és a helyi közlekedés fejlesztése pótolhatnák. ▪Sokszínű helyi társadalom, civil aktivitás, társadalmi hálózatok, fejlesztési tapasztalat.

6 Nem várunk minden problémánkra megoldást a jelen programtól. A fő cél, erőforrásaink hatékonyabb felhasználásával, széleskörű összefogás és a helyi fejlesztési kapacitások bővítése révén olyan szinergikus társadalmi, gazdasági folyamatokat elindítása, melyek hosszú távon az élhető és éltető B.-felvidék kialakulásához, biztos gazdasági alapokon álló, hálózatokkal átszőtt helyi társadalomhoz, természeti és kulturális értékeink fenntartásához vezetnek. Ennek elérését mostanáig a stratégia, a gyenge szolgáltatások, a megfelelő infrastruktúra és képzettségi szerkezet és az együttműködés hiánya akadályozta. Bázisunkká a természeti és kulturális értékekre épülő, összehangolt térségi marketinggel támogatott fenntartható turizmust (bor, falusi, kulturális, lovas, stb.) szeretnénk tenni. Ehhez kapcsolódik a helyi termékek (bor, zöldség, gyümölcs, kézműves és egyéb kisipari termékek, stb.) előállítása. Ezek hozzáadott értékét a szövetkezés, feldolgozás, és közvetlen értékesítés nagymértékben növeli. A vállalkozások támogatása, a hiányzó szolgáltatások pótlása innovatív megoldások és a szociális gazdaság, a táji és természeti értékek hozzájárulnak a foglalkoztatás bővítéséhez, a társadalmi és területi feszültségek csökkentéséhez, a települések népességmegtartó erejéhez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Éltető Balaton-felvidékért Egyesület – A stratégia alapvető célja

8 A Balaton-felvidék Akciócsoport gazdaságilag és kulturálisan is sokszínű, nagy kiterjedésű területet foglal magába. Hatvan településből áll és öt statisztikai kistérséget érint (Balatonfüred, Ajka, Veszprém, Tapolca és Sümeg). Az Akciócsoporton belül földrajzi, gazdasági szempontból és az együttműködési hálózatok terén is három kistájat különíthetünk el: A Balatonra néző, déli fekvésű, mediterrán jellegű területen a turizmus, a bortermelés, a kellemes klíma, a természeti és épített környezet fontos fejlesztési lehetőséget képviselnek. Sok a városokból betelepült állandó vagy időszakos lakos, ők gyakran anyagi és kapcsolati tőkét, új szemléletmódot, a helyi értékek felismerését hozzák magukkal. Ugyanakkor jelentős gazdasági-társadalmi szakadék van a tópart és a ’hátország’ települései között, talán itt a legalacsonyabb az együttműködési hajlandóság, így az erőforrások gyakran kihasználatlanok maradnak. Az északabbra fekvő, a Művészetek Völgyeként ismertté vált terület (a hozzá kapcsolódó Veszprém és Ajka környéki falvakkal) hangulatában már inkább a Bakony hegyeit idézi. A mező- és erdőgazdálkodás mellett itt fontos ipari területek is találhatóak (a régi ipari infrastruktúra bázisán sok kisvállalkozás alapult), jelentősek a természeti értékek, a kulturális hagyományok és a turizmus is. A Völgy Fesztivált övező együttműködésből és egyéb közös programokból adódóan itt jóval szélesebb a települések, civilek és gazdasági szereplők közti együttműködés és a helyi fejlesztési kapacitás. A Sümegi kistérség a Helyi Közösség legszegényebb része. Magas a hátrányos helyzetűek aránya, illetve a munkanélküliség. A térségben ugyanakkor a LEADER+ programnak köszönhetően az elmúlt években erősödtek a vállalkozói együttműködések, magas a civil aktivitás és az eddigi munka eredményeként elterjedt szemléletmód nagyon jó terepet nyújt a további fejlesztéshez. Sümeg fontos turisztikai és szolgáltató központ, sok a világhírű műemlék és a kulturális esemény, amelyre folyamatosan rászerveződnek a környék turisztikai szolgáltatói is. E három terület szervesen összefügg, adottságaik, lehetőségeik a vidékfejlesztés szempontjából remekül kiegészítik egymást. A kulturális hagyományok, fesztiválok (a Völgy mellett a borfesztiválok, a Sümegi és a Nagyvázsonyi végvári napok és sok kisebb rendezvény), a számos műemlék (várak, apátságok, parasztházak, kastélyok), a klíma, a Balaton, a csodálatos természeti környezet mind jó alapot jelentenek a fenntartható, ’szelíd turizmushoz. A Balaton-felvidék Akciócsoport gazdaságilag és kulturálisan is sokszínű, nagy kiterjedésű területet foglal magába. Hatvan településből áll és öt statisztikai kistérséget érint (Balatonfüred, Ajka, Veszprém, Tapolca és Sümeg). Az Akciócsoporton belül földrajzi, gazdasági szempontból és az együttműködési hálózatok terén is három kistájat különíthetünk el: A Balatonra néző, déli fekvésű, mediterrán jellegű területen a turizmus, a bortermelés, a kellemes klíma, a természeti és épített környezet fontos fejlesztési lehetőséget képviselnek. Sok a városokból betelepült állandó vagy időszakos lakos, ők gyakran anyagi és kapcsolati tőkét, új szemléletmódot, a helyi értékek felismerését hozzák magukkal. Ugyanakkor jelentős gazdasági-társadalmi szakadék van a tópart és a ’hátország’ települései között, talán itt a legalacsonyabb az együttműködési hajlandóság, így az erőforrások gyakran kihasználatlanok maradnak. Az északabbra fekvő, a Művészetek Völgyeként ismertté vált terület (a hozzá kapcsolódó Veszprém és Ajka környéki falvakkal) hangulatában már inkább a Bakony hegyeit idézi. A mező- és erdőgazdálkodás mellett itt fontos ipari területek is találhatóak (a régi ipari infrastruktúra bázisán sok kisvállalkozás alapult), jelentősek a természeti értékek, a kulturális hagyományok és a turizmus is. A Völgy Fesztivált övező együttműködésből és egyéb közös programokból adódóan itt jóval szélesebb a települések, civilek és gazdasági szereplők közti együttműködés és a helyi fejlesztési kapacitás. A Sümegi kistérség a Helyi Közösség legszegényebb része. Magas a hátrányos helyzetűek aránya, illetve a munkanélküliség. A térségben ugyanakkor a LEADER+ programnak köszönhetően az elmúlt években erősödtek a vállalkozói együttműködések, magas a civil aktivitás és az eddigi munka eredményeként elterjedt szemléletmód nagyon jó terepet nyújt a további fejlesztéshez. Sümeg fontos turisztikai és szolgáltató központ, sok a világhírű műemlék és a kulturális esemény, amelyre folyamatosan rászerveződnek a környék turisztikai szolgáltatói is. E három terület szervesen összefügg, adottságaik, lehetőségeik a vidékfejlesztés szempontjából remekül kiegészítik egymást. A kulturális hagyományok, fesztiválok (a Völgy mellett a borfesztiválok, a Sümegi és a Nagyvázsonyi végvári napok és sok kisebb rendezvény), a számos műemlék (várak, apátságok, parasztházak, kastélyok), a klíma, a Balaton, a csodálatos természeti környezet mind jó alapot jelentenek a fenntartható, ’szelíd turizmushoz. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 Ugyanakkor a bor és más helyi termékek előállításának hagyománya, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, az agrár-környezetgazdálkodásban és a természetvédelemben rejlő lehetőségek, valamint az egyes területeken zajló magas színvonalú ipari termelés teszik teljessé térségünk gazdaságát. A legfontosabb fejlesztési erőforrás mégis az a jelenleg kialakulóban lévő, helyi demokráciára és széles részvételre alapuló együttműködési hálózat és helyi fejlesztési kapacitás, amely a reményeink szerint segíteni fog a közös identitás kialakításában és lehetőségeink kiteljesítésében Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 Az akcióterületet a természetföldrajzi sokszínűség és a védett területek magas aránya jellemzi. Biodiverzitását meghatározza, hogy kiemelkedően (30%) erdősült (országos átlag 17%). A települések többsége a Balatoni Nemzeti Park (BNP) része. Különösen érzékeny természeti területnek számít 12 község (pl. Öcs, Ukk) környéke. A terület földtanilag is nagyon gazdag (pl. Tihanyban Európa-díjas szabadtéri földtani múzeum) A NATURA 2000 területek mértéke magasan meghaladja az országos átlagot. Több mint 45 ritka növényt találunk itt. A biodiverzitásra jellemző pl. az Imári-domb: a dolomit ősgyepen kb. 200 fajta növény él, köztük 10 védett, 7 a termőhelyre érzékeny. A tihanyi Bázsai-öbölben található a Balaton egyik utolsó háborítatlan nádas öblözete. A Külső-tónál fokozottan védett madarak (pl. nagykócsag) nevelik fiókáikat. A térség zoológiai értékekben is gazdag. A VKI-nek megfelelve (a Duna vízgyűjtőjéhez is kapcsolódóan) a Balaton vízgyűjtőjében egységes alapokon kezelik a vizek mennyiségi és minőségi védelmét (pl. kiterjedt szennyvízcsatorna építés). A karsztvíz bázison a jelentős, kiváló minőségű ivó- és termálvízkészleteket védik. – A bányászat miatt elfolyatott karsztvíz pótlódik, újra felfakadó vizek gazdagítják a területet, míg a csökkenő csapadék gyengíti annak vízmegtartó képességét. Sem diffúz sem pontszerű működő szennyező forrásokról az akcióterületen nem tudunk. A terület egy részére szubmediterrán, vonzó mikroklíma jellemző. Noha gazdag megújuló erőforrásokban (biomassza, napenergia, rétegvizek), sújtják a klímaváltozással járó rendkívüli időjárási jelenségek, hőingadozás is. A CO2 lekötésére egyes kistájakon (pl. Dörögdi-medence) civilek erdőt és fasort telepítettek. A tájképet meghatározza a Balaton közelsége, annak kistájai. Az akcióterületet a természetföldrajzi sokszínűség és a védett területek magas aránya jellemzi. Biodiverzitását meghatározza, hogy kiemelkedően (30%) erdősült (országos átlag 17%). A települések többsége a Balatoni Nemzeti Park (BNP) része. Különösen érzékeny természeti területnek számít 12 község (pl. Öcs, Ukk) környéke. A terület földtanilag is nagyon gazdag (pl. Tihanyban Európa-díjas szabadtéri földtani múzeum) A NATURA 2000 területek mértéke magasan meghaladja az országos átlagot. Több mint 45 ritka növényt találunk itt. A biodiverzitásra jellemző pl. az Imári-domb: a dolomit ősgyepen kb. 200 fajta növény él, köztük 10 védett, 7 a termőhelyre érzékeny. A tihanyi Bázsai-öbölben található a Balaton egyik utolsó háborítatlan nádas öblözete. A Külső-tónál fokozottan védett madarak (pl. nagykócsag) nevelik fiókáikat. A térség zoológiai értékekben is gazdag. A VKI-nek megfelelve (a Duna vízgyűjtőjéhez is kapcsolódóan) a Balaton vízgyűjtőjében egységes alapokon kezelik a vizek mennyiségi és minőségi védelmét (pl. kiterjedt szennyvízcsatorna építés). A karsztvíz bázison a jelentős, kiváló minőségű ivó- és termálvízkészleteket védik. – A bányászat miatt elfolyatott karsztvíz pótlódik, újra felfakadó vizek gazdagítják a területet, míg a csökkenő csapadék gyengíti annak vízmegtartó képességét. Sem diffúz sem pontszerű működő szennyező forrásokról az akcióterületen nem tudunk. A terület egy részére szubmediterrán, vonzó mikroklíma jellemző. Noha gazdag megújuló erőforrásokban (biomassza, napenergia, rétegvizek), sújtják a klímaváltozással járó rendkívüli időjárási jelenségek, hőingadozás is. A CO2 lekötésére egyes kistájakon (pl. Dörögdi-medence) civilek erdőt és fasort telepítettek. A tájképet meghatározza a Balaton közelsége, annak kistájai. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 A zömében mozaikos, pannon karakterű kultúrtáj egyedi elemei: vár- és templomromok, szőlőhegyek, patakok, vízpartok, legelők, őshonos tölgyesek és gyümölcsösök. A terület egy része a Világörökség várományosi listáján szerepel. A hulladékkezelés lerakókban történik, a -hasznosítás és -megelőzés még nem jellemző a zömében aprófalvas akcióterületre, sok az illegális lerakó. A szelektív hulladékgyűjtés csak egy-két településen megoldott, sehol nincs központi komposztálás. A levegő tisztaságát csak a közlekedésből (a nyáron jelentősebb személyforgalom, egész évben teherforgalom) eredő szennyezés veszélyezteti. A sok erdő és a védett területek csendjét csak a madárdal „zavarja”. A természeti erőforrásokat jellemzően a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a turizmus és a vadászat, a vulkáni adottságokat a szőlőművelés használja ki. Mezőgazdasági célra kb. 26 ezer hektárt hasznosítanak, melynek közel ¾ része szántó. Jellemző szántóföldi növények: gabona, kukorica, napraforgó, repce. Jóval kisebb a legelő (3100 ha), és a rét (2500 ha) nagysága. Gyümölcsösből mindössze 133 ha található az Akciócsoport területén. Horgászati célú halastó (a Balatonon kívül) 7 településen található. A zömében mozaikos, pannon karakterű kultúrtáj egyedi elemei: vár- és templomromok, szőlőhegyek, patakok, vízpartok, legelők, őshonos tölgyesek és gyümölcsösök. A terület egy része a Világörökség várományosi listáján szerepel. A hulladékkezelés lerakókban történik, a -hasznosítás és -megelőzés még nem jellemző a zömében aprófalvas akcióterületre, sok az illegális lerakó. A szelektív hulladékgyűjtés csak egy-két településen megoldott, sehol nincs központi komposztálás. A levegő tisztaságát csak a közlekedésből (a nyáron jelentősebb személyforgalom, egész évben teherforgalom) eredő szennyezés veszélyezteti. A sok erdő és a védett területek csendjét csak a madárdal „zavarja”. A természeti erőforrásokat jellemzően a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a turizmus és a vadászat, a vulkáni adottságokat a szőlőművelés használja ki. Mezőgazdasági célra kb. 26 ezer hektárt hasznosítanak, melynek közel ¾ része szántó. Jellemző szántóföldi növények: gabona, kukorica, napraforgó, repce. Jóval kisebb a legelő (3100 ha), és a rét (2500 ha) nagysága. Gyümölcsösből mindössze 133 ha található az Akciócsoport területén. Horgászati célú halastó (a Balatonon kívül) 7 településen található. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 A Balaton-felvidéki Akciócsoport - Helyi Közösség területén lévő kistérségek közül a sümegi kistérség hátrányos helyzetű (Veszprém megyében ez az egy kistérség) a 311/2007. (XI.17.) Korm.rendelet 2. melléklete értelmében. Halmozottan hátrányos helyzetű települések: Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa. Az Akciócsoport területén 16 település tartozik a leghátrányosabb helyzetű települések közé. 2006-os adatok alapján egyedül Dabronc népessége haladja meg az 500 főt, míg a legkevesebben a Megyeren laknak, 69-en. A munkanélküliségi ráta a megyében ezeken a településeken a legmagasabb, 2006-os adatok alapján 13,6%, de pl. Megyeren minden harmadik munkavállalási korú munkanélküli. Tovább rontja ezt az adatot, hogy a 16 településen a munkanélküliek 25-30%-a 180 napnál régebben nem talál munkát. Jellemző helyi élelmiszer-ipari termékek: bor, zöldség-gyümölcs (kis mennyiségben), baromfi, méz, stb. Mezőgazdasági vonalon a külföldiek által bérelt területek mellet a helyi gazdálkodók egyénileg vagy integrált szerkezetben művelik az egyébként 10-14 átlagos aranykorona értékű földeket. Főbb növényfajok: őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, kukorica, repce, napraforgó. A méhészeti tevékenységnek nagy hagyománya van. Az állatállomány az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. Jellemző állatfajok: juh, sertés, szarvasmarha. A vállalkozások legtöbbje a mezőgazdaság, valamint a kereskedelem, a vendéglátás és az építőipar területén tevékenykedik, zömükben egyéni vállalkozók vagy kisiparosok. A településeken a tojás, zöldség, gyümölcs háznál történő árusítása egyre kisebb mértékben jellemző. A kiskereskedelmi egységek egy lakosra jutó aránya a megyében a legalacsonyabb. A kereskedelmet 24 db élelmiszerüzlet, a vendéglátást pedig 21 vendéglátó-ipari egység, étterem képviseli. A gazdasági ágazatok mindegyike nagyon hiányos a településeken, amelyek közül a leginkább fejlesztésre szorulnak a mezőgazdasági, szolgáltatói, feldolgozói, kereskedelemi, turisztikai ágazatok. A Balaton-felvidéki Akciócsoport - Helyi Közösség területén lévő kistérségek közül a sümegi kistérség hátrányos helyzetű (Veszprém megyében ez az egy kistérség) a 311/2007. (XI.17.) Korm.rendelet 2. melléklete értelmében. Halmozottan hátrányos helyzetű települések: Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa. Az Akciócsoport területén 16 település tartozik a leghátrányosabb helyzetű települések közé. 2006-os adatok alapján egyedül Dabronc népessége haladja meg az 500 főt, míg a legkevesebben a Megyeren laknak, 69-en. A munkanélküliségi ráta a megyében ezeken a településeken a legmagasabb, 2006-os adatok alapján 13,6%, de pl. Megyeren minden harmadik munkavállalási korú munkanélküli. Tovább rontja ezt az adatot, hogy a 16 településen a munkanélküliek 25-30%-a 180 napnál régebben nem talál munkát. Jellemző helyi élelmiszer-ipari termékek: bor, zöldség-gyümölcs (kis mennyiségben), baromfi, méz, stb. Mezőgazdasági vonalon a külföldiek által bérelt területek mellet a helyi gazdálkodók egyénileg vagy integrált szerkezetben művelik az egyébként 10-14 átlagos aranykorona értékű földeket. Főbb növényfajok: őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, kukorica, repce, napraforgó. A méhészeti tevékenységnek nagy hagyománya van. Az állatállomány az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. Jellemző állatfajok: juh, sertés, szarvasmarha. A vállalkozások legtöbbje a mezőgazdaság, valamint a kereskedelem, a vendéglátás és az építőipar területén tevékenykedik, zömükben egyéni vállalkozók vagy kisiparosok. A településeken a tojás, zöldség, gyümölcs háznál történő árusítása egyre kisebb mértékben jellemző. A kiskereskedelmi egységek egy lakosra jutó aránya a megyében a legalacsonyabb. A kereskedelmet 24 db élelmiszerüzlet, a vendéglátást pedig 21 vendéglátó-ipari egység, étterem képviseli. A gazdasági ágazatok mindegyike nagyon hiányos a településeken, amelyek közül a leginkább fejlesztésre szorulnak a mezőgazdasági, szolgáltatói, feldolgozói, kereskedelemi, turisztikai ágazatok. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13 A turisztikai kínálatról elmondható, hogy kettő kivételével a települések nem tartoznak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez, de háttértérségének tekinthető, amely tartalmas és színvonalas kiegészítő szolgáltatásokat és attrakciókat képes nyújtani. Kiemelkedő az egyre nagyobb forgalmat lebonyolító nemeshanyi vízimalom, és a LEADER+ program keretében kialakuló turisztikai hálózatnak (Marcal Nyitott Porta) is tagjai ezek a települések. Kereskedelmi szálláshely nincs a leghátrányosabb helyzetű településeken, magánszálláshely is csak Bazsiban, a Művészetek Völgye miatt frekventáltabb Vigántpetenden és a balatoni háttértelepülésen, Szentjakabfán található. A gazdasági stagnálás velejárója a középületek, helyi jelentőségű építészeti értékkel bíró épületek állagának folyamatos romlása, az eredeti funkciók megszűnése, a település eredeti funkciók megszűnése, a település egyedi tájképi, építészeti értékeinek hanyatlása. A turisztikai kínálatról elmondható, hogy kettő kivételével a települések nem tartoznak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez, de háttértérségének tekinthető, amely tartalmas és színvonalas kiegészítő szolgáltatásokat és attrakciókat képes nyújtani. Kiemelkedő az egyre nagyobb forgalmat lebonyolító nemeshanyi vízimalom, és a LEADER+ program keretében kialakuló turisztikai hálózatnak (Marcal Nyitott Porta) is tagjai ezek a települések. Kereskedelmi szálláshely nincs a leghátrányosabb helyzetű településeken, magánszálláshely is csak Bazsiban, a Művészetek Völgye miatt frekventáltabb Vigántpetenden és a balatoni háttértelepülésen, Szentjakabfán található. A gazdasági stagnálás velejárója a középületek, helyi jelentőségű építészeti értékkel bíró épületek állagának folyamatos romlása, az eredeti funkciók megszűnése, a település eredeti funkciók megszűnése, a település egyedi tájképi, építészeti értékeinek hanyatlása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 10% 9% 22% 8% 6% 17% 7% 0% 18% 3%

17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 7% 36% 10% 6% 7% 4% 2% 18% 8% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 8.0%, ami -0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 8.0% ▪Változás 2003-hoz képest -0.3 százalékpont

19 A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport lakosságának közel kétharmada, 65,5 %-a munkaképes korú, 15-74 év közötti. Relatív többségük (38 %) a Sümegi kistérségben, illetve Sümegen él. A legtöbb munkaképes korú lakost a 6 Ajka környéki település adja, átlagosan 785 főt településenként. Sorban a következők a Veszprém kistérség 9 települése (550 fő), és a Sümegi térség 21 települése (520 fő). A sort Tapolca kistérség 4 településére számított 401 fős átlaga, és Balatonfüred 20 településre számított 322 fős átlaga zárja. Településekre vetítve a legmagasabb, mintegy 70 % körüli munkaképes korú népesség Csabrendek (2194 fő) Nemesvámos, (1903 fő) Nagyvázsony (1273 fő), Tótvázsony (861 fő) és Veszprémfajsz (183 fő) esetében mutatkozott, a legalacsonyabb értéket Szőc esetében állapíthattuk meg, ahol a helyi lakosság kevesebb, mint fele, 44 %-a (192 fő) munkaképes korú. 50 % körüli munkaképes korú lakosságot több kistelepülésen, például Megyer, (35 fő), Óbudavár (31 fő) és Zalaszegvár (85 fő) esetében írhattunk le. A munkanélküliség 2007 első 3 negyedévében folyamatosan csökkent. A térség Balaton környéki területein, továbbá a kiemelt kulturális-turisztikai vonzerővel rendelkező településein a munkanélküliség szezonális ingadozása jellemző. A 60 településre számított munkanélküliségi ráta az első negyedévben 7,76 %, a másodikban 6,29 %, a harmadikban 5,95 % volt. A kistérségek metszetében látható, hogy Balatonfüred és Sümeg környékén a munkanélküliség magasabb és erősen szezonális, ugyanakkor az Ajka, Tapolca és Veszprém környéki településeken a munkanélküliség alacsonyabb mértékű és a szezonális ingadozás sem jellemző. Abszolút gyakoriságokat tekintve a magasabb munkaképes korú népességű települések munkanélküliségi adatai a legmagasabbak (pl.: Sümeg, Csabrendek), a településekre számított munkanélküliségi ráta vonatkozásában viszont inkább a kifejezetten alacsony munkaképes korú lakossal rendelkező kistelepülések állnak az élen, mint például Megyer, Rigács, Szentjakabfa, Zalaszegvár, illetve Nemeshany és Gyepükaján. A Balaton-felvidéki Leader Akciócsoport lakosságának közel kétharmada, 65,5 %-a munkaképes korú, 15-74 év közötti. Relatív többségük (38 %) a Sümegi kistérségben, illetve Sümegen él. A legtöbb munkaképes korú lakost a 6 Ajka környéki település adja, átlagosan 785 főt településenként. Sorban a következők a Veszprém kistérség 9 települése (550 fő), és a Sümegi térség 21 települése (520 fő). A sort Tapolca kistérség 4 településére számított 401 fős átlaga, és Balatonfüred 20 településre számított 322 fős átlaga zárja. Településekre vetítve a legmagasabb, mintegy 70 % körüli munkaképes korú népesség Csabrendek (2194 fő) Nemesvámos, (1903 fő) Nagyvázsony (1273 fő), Tótvázsony (861 fő) és Veszprémfajsz (183 fő) esetében mutatkozott, a legalacsonyabb értéket Szőc esetében állapíthattuk meg, ahol a helyi lakosság kevesebb, mint fele, 44 %-a (192 fő) munkaképes korú. 50 % körüli munkaképes korú lakosságot több kistelepülésen, például Megyer, (35 fő), Óbudavár (31 fő) és Zalaszegvár (85 fő) esetében írhattunk le. A munkanélküliség 2007 első 3 negyedévében folyamatosan csökkent. A térség Balaton környéki területein, továbbá a kiemelt kulturális-turisztikai vonzerővel rendelkező településein a munkanélküliség szezonális ingadozása jellemző. A 60 településre számított munkanélküliségi ráta az első negyedévben 7,76 %, a másodikban 6,29 %, a harmadikban 5,95 % volt. A kistérségek metszetében látható, hogy Balatonfüred és Sümeg környékén a munkanélküliség magasabb és erősen szezonális, ugyanakkor az Ajka, Tapolca és Veszprém környéki településeken a munkanélküliség alacsonyabb mértékű és a szezonális ingadozás sem jellemző. Abszolút gyakoriságokat tekintve a magasabb munkaképes korú népességű települések munkanélküliségi adatai a legmagasabbak (pl.: Sümeg, Csabrendek), a településekre számított munkanélküliségi ráta vonatkozásában viszont inkább a kifejezetten alacsony munkaképes korú lakossal rendelkező kistelepülések állnak az élen, mint például Megyer, Rigács, Szentjakabfa, Zalaszegvár, illetve Nemeshany és Gyepükaján. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 A térségre a humán erőforrás alacsony szintje, a hiányos intézményi infrastruktúra, az elavult szemlélet, az együttműködő készég és hálózatszerű együttműködés, valamint az intézmények megfelelő működési feltételeinek hiánya a jellemző. A térség intézmény rendszere a nem-formális felnőttoktatás módszereinek kifejlesztése hiányában nem tud bekapcsolódni az élethosszig tartó tanulás gyakorlatába és nem alkalmas arra, hogy a szakképzettség és műveltség megszerzése mellett a munkaerő piacon, az egyéni és társadalmi életben ténylegesen szükséges kompetenciákat fejlessze. Különösen érvényes a megállapítás általában a hátrányos helyzetűek (származás, társadalmi helyzet, stb.) esetében. Nincs kellőképpen feltárva a legfontosabb kistérségi foglalkoztatási klaszter a turizmus és vendéglátás tágabb, a Balaton térség fejlesztésével összefüggő kompetencia fejlesztési igénye, valamint a kihívásnak megfelelő képzési- közművelődési kínálat. A térségre a humán erőforrás alacsony szintje, a hiányos intézményi infrastruktúra, az elavult szemlélet, az együttműködő készég és hálózatszerű együttműködés, valamint az intézmények megfelelő működési feltételeinek hiánya a jellemző. A térség intézmény rendszere a nem-formális felnőttoktatás módszereinek kifejlesztése hiányában nem tud bekapcsolódni az élethosszig tartó tanulás gyakorlatába és nem alkalmas arra, hogy a szakképzettség és műveltség megszerzése mellett a munkaerő piacon, az egyéni és társadalmi életben ténylegesen szükséges kompetenciákat fejlessze. Különösen érvényes a megállapítás általában a hátrányos helyzetűek (származás, társadalmi helyzet, stb.) esetében. Nincs kellőképpen feltárva a legfontosabb kistérségi foglalkoztatási klaszter a turizmus és vendéglátás tágabb, a Balaton térség fejlesztésével összefüggő kompetencia fejlesztési igénye, valamint a kihívásnak megfelelő képzési- közművelődési kínálat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪ székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db db 2,262 fő 15% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪700 ▪300 ▪214 ▪200 ▪160 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪2931 Mezőgazdasági traktor gyártása ▪1584 Édesség gyártása ▪2742 Alumíniumgyártás ▪2466 Máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása Név ▪MTD Hungária Kft. ▪Haribo Hungária Kft. ▪MAL ZRT. ▪Rockwool Hungary KFT. ▪Willisch KFT. 1 2 3 4 5

23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪150 ▪136 ▪102 ▪8010 Alapfokú oktatás ▪2971 Háztartási villamos készülék gyártása ▪2874 Kötőelem, csavar gyártása ▪1824 Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Zánka GYIC KFT. Név ▪Alcoa Köfém KFT. ▪Beo KFT. ▪Önkormányzat Tihany ▪Relabor KFT. 6 7 8 9 10

24 Az akciócsoport területén 2006-ban 4720 regisztrált vállalkozást tartottak nyílván, ezek több mint 90%-a mikro- vállalkozás. A működő vállalkozások számáról a legfrissebb adat 2004 évi: számuk 3156. Az 4720 regisztrált vállalkozás háromnegyede egyéni, a többi társas vállalkozás. A vállalkozói szektort sújtó problémák miatt a közel 3500 fős egyéni vállalkozói réteg valójában csak mérsékelt gazdasági potenciált jelent. Az egyéni vállalkozók kevesebb, mint fele főfoglalkozású. A társas vállalkozások közel fele Kft, harmada Bt. Bár az akciócsoport működési területe többnyire rurális jellegű, a Balaton közelsége sok mindent meghatároz. Elsőként azt, hogy a nemzetgazdasági ágazatok alapján a szálláshely szolgáltatás-vendéglátás tevékenységbe sorolt vállalkozásból találhatjuk a legtöbbet. Az említett nemzetgazdasági ágazatba sorolt vállalkozások az összes regisztrált gazdasági szervezet 27%-át alkotják. A Balaton közelsége miatt ezek 85%- a Balatonfüred és Kapolcs környékére koncentrálódik. Csopakon 200 ilyen vállalkozást találunk, de Tihanyban és Zánkán is 100-on felül van a szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó gazdasági szervezetek száma. A Balaton parttal nem rendelkező települések közül Monostorapátiban van a legtöbb ilyen vállalkozás. A szálláshely szolgáltató-vendéglátással foglalkozó vállalkozások képviselik a térség szállásférőhely kapacitásának nagy részét. A szálláshely kapacitás a Balaton-felvidéken összpontosul. Kiemelkedő Csopak (1346 kereskedelmi, 2342 magánszálláshely), Zánka (2952-kizárólag a Gyermek és Ifjúsági Centrum KHT területén, 893 a faluban), Balatonakali (1991, 850), Tihany (1800; 1478). A Balatontól távolabb lévő kistelepüléseken inkább a magánszálláshelyek jellemzőek. Monostorapáti: 560, Kapolcs: 322, Lovas: 222, Taliándörögd: 187 férőhely. E vállalkozások többsége egyéni vállalkozásként működő magánszálláshely szolgáltató, kivétel Sümeg, ahol közel 500 kereskedelmi férőhely van. Az akciócsoport területén található szállásférőhely kapacitás közel 9000 magán, és több mint 12000 kereskedelmi szálláshely. A vállalkozások mintegy ötöde szolgáltatási jellegű, tevékenységük alapján az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatba sorolható. Az akciócsoport területén 2006-ban 4720 regisztrált vállalkozást tartottak nyílván, ezek több mint 90%-a mikro- vállalkozás. A működő vállalkozások számáról a legfrissebb adat 2004 évi: számuk 3156. Az 4720 regisztrált vállalkozás háromnegyede egyéni, a többi társas vállalkozás. A vállalkozói szektort sújtó problémák miatt a közel 3500 fős egyéni vállalkozói réteg valójában csak mérsékelt gazdasági potenciált jelent. Az egyéni vállalkozók kevesebb, mint fele főfoglalkozású. A társas vállalkozások közel fele Kft, harmada Bt. Bár az akciócsoport működési területe többnyire rurális jellegű, a Balaton közelsége sok mindent meghatároz. Elsőként azt, hogy a nemzetgazdasági ágazatok alapján a szálláshely szolgáltatás-vendéglátás tevékenységbe sorolt vállalkozásból találhatjuk a legtöbbet. Az említett nemzetgazdasági ágazatba sorolt vállalkozások az összes regisztrált gazdasági szervezet 27%-át alkotják. A Balaton közelsége miatt ezek 85%- a Balatonfüred és Kapolcs környékére koncentrálódik. Csopakon 200 ilyen vállalkozást találunk, de Tihanyban és Zánkán is 100-on felül van a szálláshely szolgáltatással és vendéglátással foglalkozó gazdasági szervezetek száma. A Balaton parttal nem rendelkező települések közül Monostorapátiban van a legtöbb ilyen vállalkozás. A szálláshely szolgáltató-vendéglátással foglalkozó vállalkozások képviselik a térség szállásférőhely kapacitásának nagy részét. A szálláshely kapacitás a Balaton-felvidéken összpontosul. Kiemelkedő Csopak (1346 kereskedelmi, 2342 magánszálláshely), Zánka (2952-kizárólag a Gyermek és Ifjúsági Centrum KHT területén, 893 a faluban), Balatonakali (1991, 850), Tihany (1800; 1478). A Balatontól távolabb lévő kistelepüléseken inkább a magánszálláshelyek jellemzőek. Monostorapáti: 560, Kapolcs: 322, Lovas: 222, Taliándörögd: 187 férőhely. E vállalkozások többsége egyéni vállalkozásként működő magánszálláshely szolgáltató, kivétel Sümeg, ahol közel 500 kereskedelmi férőhely van. Az akciócsoport területén található szállásférőhely kapacitás közel 9000 magán, és több mint 12000 kereskedelmi szálláshely. A vállalkozások mintegy ötöde szolgáltatási jellegű, tevékenységük alapján az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatba sorolható. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 A legtöbb ilyen tevékenységű vállalkozás Sümegen van regisztrálva. Hasonló mondható el a kereskedelmi tevékenységű vállalkozásokról is. Az akciócsoport területén minden tizedik vállalkozás foglalkozik mezőgazdasággal. Többségük Balatonfüred, Sümeg környékén található. Az egyes településeket tekintve a legjelentősebb Sümeg (34), Csabrendek (32), Nagyvázsony (31), Nemesvámos (24). Az akciócsoport gazdasági életének szerves részét alkotja a mintegy 2400 regisztrált, őstermelő. Az őstermelők az akciócsoporton belül elsősorban Sümeg környékén jelennek meg. Kislődön 2007-ben 188 őstermelőt regisztráltak, Csabrendeken 106-ot. A másik fontos terület Nagyvázsony 103, Szentantalfa 100, Szentjakabfa 31 őstermelővel. Az erdőgazdálkodásban a közeli ajkai erőmű megújuló energiára való részbeni átállítása ár- és nyersanyag ellátási problémát okoz. A legtöbb ilyen tevékenységű vállalkozás Sümegen van regisztrálva. Hasonló mondható el a kereskedelmi tevékenységű vállalkozásokról is. Az akciócsoport területén minden tizedik vállalkozás foglalkozik mezőgazdasággal. Többségük Balatonfüred, Sümeg környékén található. Az egyes településeket tekintve a legjelentősebb Sümeg (34), Csabrendek (32), Nagyvázsony (31), Nemesvámos (24). Az akciócsoport gazdasági életének szerves részét alkotja a mintegy 2400 regisztrált, őstermelő. Az őstermelők az akciócsoporton belül elsősorban Sümeg környékén jelennek meg. Kislődön 2007-ben 188 őstermelőt regisztráltak, Csabrendeken 106-ot. A másik fontos terület Nagyvázsony 103, Szentantalfa 100, Szentjakabfa 31 őstermelővel. Az erdőgazdálkodásban a közeli ajkai erőmű megújuló energiára való részbeni átállítása ár- és nyersanyag ellátási problémát okoz. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység30 Vallással kapcsolatos tevékenység10 Sporttal kapcsolatos tevékenység37 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység61 Oktatással kapcsolatos tevékenység29 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 5 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 18 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 12 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 43 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 23 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 29 Politikai tevékenység3 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 Az ACS területén a KSH által működőként nyilvántartott non-profit szervezetek száma 2004-2006 között 415- 440 között mozgott. A különböző évek vonatkozásában más és más gyakoriságok mutatkoznak, jelezve a térség non-profit szektorában zajló átalakulásokat, változásokat. Jelenleg a 60 településből Bodorfán, Megyeren és Zalameggyesen nincs non-profit szervezet nyilvántartva. A térség egészében 1000 állandó lakosra csaknem pontosan 10 szervezet jut. Ez magasabb, mint az azonos időszakra számított megyei (9) és az országos (7) non-profit index értéke. A térség településeinek abszolút többsége esetében átlag feletti 1000 állandó lakosra jutó indexértéket láthatunk. Különösen kimagasló Óbudavár (82), Vöröstó (43), Balatoncsicsó (29), vagy Balatonszepezd (28) indexértéke. A szervezetek kétötöde (43 %) egyesület és egyesületek szövetsége, közel harmada (31 %) alapítvány, vagy közalapítvány, minden ötödik klub, kör, társaság formájában működik, a többi szervezet valamilyen érdekvédelmi feladatot lát el, vagy hegyközségi tanács. A non-profit szervezetek tevékenységének osztályozási rendszere (NSZOR) alapján a térség szervezeteinek relatív többsége - minden öt szervezetből legalább egy - szabadidő-hobbi területeken szervezett tevékenységet végez, legalább minden hetedik kulturális, minden nyolcadik sporttevékenységgel foglalkozik. A tevékenységi körök szempontjából kiemelt csoportokon kívül a térségben számottevő gyakorisággal jelennek meg a környezetvédelmi, a településfejlesztési-lakásügyi, illetve a szakmai-gazdasági érdekvédelemmel foglalkozó non-profit szervezetek is. Az akciócsoport területén mikro-régiónként megtalálhatók a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó non- profit szervezetek, melyek nem csak a megoldási javaslatok és a társadalmasítás szempontjából jelentősek, de aktív, meghatározó részesei is a szakmai tervezés folyamatának. Több közülük megyei, regionális illetve országos szinten is kiemelkedő tevékenységet folytat: Független Ökológiai Központ környezet- és klímavédőként, Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet a kultúra és idegenforgalom területén, FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület vidékfejlesztőként, Dörögdért Ifjúsági Egyesület a közösségfejlesztés területén, Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület a nemzetközi munkában, PONTES Közhasznú Alapítvány ifjúsági területen, Családok a Családért Egyesület a társadalmi esélyegyenlőség kapcsán, Bodzavár Oktatási Nevelési Alapítvány az oktatás és környezeti fenntarthatóság tekintetében, valamint a Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért, mely tagszervezeteivel a fiatalok érdekképviseletét látja el. Az ACS területén a KSH által működőként nyilvántartott non-profit szervezetek száma 2004-2006 között 415- 440 között mozgott. A különböző évek vonatkozásában más és más gyakoriságok mutatkoznak, jelezve a térség non-profit szektorában zajló átalakulásokat, változásokat. Jelenleg a 60 településből Bodorfán, Megyeren és Zalameggyesen nincs non-profit szervezet nyilvántartva. A térség egészében 1000 állandó lakosra csaknem pontosan 10 szervezet jut. Ez magasabb, mint az azonos időszakra számított megyei (9) és az országos (7) non-profit index értéke. A térség településeinek abszolút többsége esetében átlag feletti 1000 állandó lakosra jutó indexértéket láthatunk. Különösen kimagasló Óbudavár (82), Vöröstó (43), Balatoncsicsó (29), vagy Balatonszepezd (28) indexértéke. A szervezetek kétötöde (43 %) egyesület és egyesületek szövetsége, közel harmada (31 %) alapítvány, vagy közalapítvány, minden ötödik klub, kör, társaság formájában működik, a többi szervezet valamilyen érdekvédelmi feladatot lát el, vagy hegyközségi tanács. A non-profit szervezetek tevékenységének osztályozási rendszere (NSZOR) alapján a térség szervezeteinek relatív többsége - minden öt szervezetből legalább egy - szabadidő-hobbi területeken szervezett tevékenységet végez, legalább minden hetedik kulturális, minden nyolcadik sporttevékenységgel foglalkozik. A tevékenységi körök szempontjából kiemelt csoportokon kívül a térségben számottevő gyakorisággal jelennek meg a környezetvédelmi, a településfejlesztési-lakásügyi, illetve a szakmai-gazdasági érdekvédelemmel foglalkozó non-profit szervezetek is. Az akciócsoport területén mikro-régiónként megtalálhatók a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó non- profit szervezetek, melyek nem csak a megoldási javaslatok és a társadalmasítás szempontjából jelentősek, de aktív, meghatározó részesei is a szakmai tervezés folyamatának. Több közülük megyei, regionális illetve országos szinten is kiemelkedő tevékenységet folytat: Független Ökológiai Központ környezet- és klímavédőként, Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet a kultúra és idegenforgalom területén, FAMULUS Sümeg Kistérségéért Egyesület vidékfejlesztőként, Dörögdért Ifjúsági Egyesület a közösségfejlesztés területén, Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület a nemzetközi munkában, PONTES Közhasznú Alapítvány ifjúsági területen, Családok a Családért Egyesület a társadalmi esélyegyenlőség kapcsán, Bodzavár Oktatási Nevelési Alapítvány az oktatás és környezeti fenntarthatóság tekintetében, valamint a Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért, mely tagszervezeteivel a fiatalok érdekképviseletét látja el. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 Ezen szervezetek mellett aktív részesei a tervezésnek és társadalmasításnak a településeinken sokszínű tevékenységi körrel működő non-profit szervezetek – pl.: falufejlesztő, közösségi és tömegsport, közbiztonsági, oktatási, kulturális, szociális, környezetvédelmi, vallási, stb. - melyek maghatározóak a helyi társadalom életében. Az aktivitás, az együttműködés folyamatosan erősödik az akcióterület civil szervezetei között. Ezen szervezetek mellett aktív részesei a tervezésnek és társadalmasításnak a településeinken sokszínű tevékenységi körrel működő non-profit szervezetek – pl.: falufejlesztő, közösségi és tömegsport, közbiztonsági, oktatási, kulturális, szociális, környezetvédelmi, vallási, stb. - melyek maghatározóak a helyi társadalom életében. Az aktivitás, az együttműködés folyamatosan erősödik az akcióterület civil szervezetei között. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 178 fővel nőtt, ami arányosítva 0%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 178 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 43,56243,68943,66743,78543,740 127-22 118-45

30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 64% 21% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 6% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 9% 30% 9% 5% 22% 9% 26% 12% 10% 17%

32 Állandó lakosságszám 43 312 fő. A népesség 49,3 %-a férfi, 50,7 % nő. 25 településen magasabb a férfi lakosság aránya. Az akciócsoport területén 2006-ban 392 élve születés, 593 halálozás volt, így természetes fogyásról (-201 fő) beszélhetünk. A legtöbb élve születés a Sümegen volt (63 fő). A közepes népességű települések közül kiemelkedik Csabrendek, Nemesvámos és Úrkút, ahol 27, 23, ill. 20 élve születés volt 2006- ban. Az ACS területén 1000 lakosra vetítve az élve születések száma kevéssel több, mint 9. Az 593 fős halálozási szám 1000 lakosra vetített aránya 15,54. A térségben természetes fogyás figyelhető meg, természetes növekedésről 13 településen beszélhetünk. A vándorlási egyenleg 2006-ben pozitív, 29 fő (1168 elvándorlás, 1197 odavándorlás). Pozitív a vándorlási egyenlege 29 településnek. A településekre való bevándorlás sok esetben pozitív energiákat ad egy-egy közösségnek, amikor az odaköltöző értelmiség szaktudásával és aktivitásával a település életére pozitív hatással bír. A tényleges népességváltozás az egész akciócsoportban 2006-ban -172 fő az előző évhez képest. Sümegen 2006-ban 67 fővel laktak kevesebben, mint 2005-ben, de Úrkúton, Nagyvázsonyban és Tótvázsonyban is csökkent a népesség. 25 településnek nőtt a népessége. Az elvándorlás mellett a népesség kedvezőtlen korösszetétele, a munkavállalói korban lévők alacsony aránya is nagy probléma. A 60 településen az aktív korú, 14-59 éves korosztály 64,22%-ban képviselteti magát. E korosztály Szőcön csupán 42% körüli, de arányuk éppen 50% Óbudaváron, Zalameggyesen is. Az aktív korú népesség részaránya elsősorban a megyeszékhelyhez, Veszprémhez közeli kistelepüléseken, valamint Sümeg környékén a legmagasabb. Tagyonban bár kevesen laknak, 70% feletti az aktív korúak aránya, de Nemesvámoson, Nagyvázsonyban, Veszprémfajszon, Csabrendeken és Ukkon is bőven 2/3-os arány felett alakul. A 60 éven felüliek aránya az akciócsoport területén 1/5-nyi. Ennél jóval kevesebb az időskorúak aránya a Szentantalfán (14%), Veszprémfajszon, Tótvázsonyban, Nemesvámoson, Csabrendeken. A fiatalkorúak (> 14 év alatt) aránya közel 15%. Az átlagnál jóval kedvezőbb ¼-1/5-nyi 14 év alatti népességgel találkozhatunk a kistelepüléseken: Óbudaváron, Zalameggyesen, Szentantalfán, Rigácson, és Vigántepetenden. Állandó lakosságszám 43 312 fő. A népesség 49,3 %-a férfi, 50,7 % nő. 25 településen magasabb a férfi lakosság aránya. Az akciócsoport területén 2006-ban 392 élve születés, 593 halálozás volt, így természetes fogyásról (-201 fő) beszélhetünk. A legtöbb élve születés a Sümegen volt (63 fő). A közepes népességű települések közül kiemelkedik Csabrendek, Nemesvámos és Úrkút, ahol 27, 23, ill. 20 élve születés volt 2006- ban. Az ACS területén 1000 lakosra vetítve az élve születések száma kevéssel több, mint 9. Az 593 fős halálozási szám 1000 lakosra vetített aránya 15,54. A térségben természetes fogyás figyelhető meg, természetes növekedésről 13 településen beszélhetünk. A vándorlási egyenleg 2006-ben pozitív, 29 fő (1168 elvándorlás, 1197 odavándorlás). Pozitív a vándorlási egyenlege 29 településnek. A településekre való bevándorlás sok esetben pozitív energiákat ad egy-egy közösségnek, amikor az odaköltöző értelmiség szaktudásával és aktivitásával a település életére pozitív hatással bír. A tényleges népességváltozás az egész akciócsoportban 2006-ban -172 fő az előző évhez képest. Sümegen 2006-ban 67 fővel laktak kevesebben, mint 2005-ben, de Úrkúton, Nagyvázsonyban és Tótvázsonyban is csökkent a népesség. 25 településnek nőtt a népessége. Az elvándorlás mellett a népesség kedvezőtlen korösszetétele, a munkavállalói korban lévők alacsony aránya is nagy probléma. A 60 településen az aktív korú, 14-59 éves korosztály 64,22%-ban képviselteti magát. E korosztály Szőcön csupán 42% körüli, de arányuk éppen 50% Óbudaváron, Zalameggyesen is. Az aktív korú népesség részaránya elsősorban a megyeszékhelyhez, Veszprémhez közeli kistelepüléseken, valamint Sümeg környékén a legmagasabb. Tagyonban bár kevesen laknak, 70% feletti az aktív korúak aránya, de Nemesvámoson, Nagyvázsonyban, Veszprémfajszon, Csabrendeken és Ukkon is bőven 2/3-os arány felett alakul. A 60 éven felüliek aránya az akciócsoport területén 1/5-nyi. Ennél jóval kevesebb az időskorúak aránya a Szentantalfán (14%), Veszprémfajszon, Tótvázsonyban, Nemesvámoson, Csabrendeken. A fiatalkorúak (> 14 év alatt) aránya közel 15%. Az átlagnál jóval kedvezőbb ¼-1/5-nyi 14 év alatti népességgel találkozhatunk a kistelepüléseken: Óbudaváron, Zalameggyesen, Szentantalfán, Rigácson, és Vigántepetenden. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 Az akciócsoport keleti felében viszonylag sok az aktív korú, míg a Sümeg környéki kistelepüléseken a fiatalkorúak magasabb aránya miatt kedvezőbb a korösszetétel. E tárgyban meg kell jegyezni, hogy az Akciócsoport egyes településein a magasabb születésszám magában hordozhatja a szegényebb rétegek újratermelődésének lehetőségét is. A térség helyi társadalmát az állandó lakosok mellett az üdülőtulajdonosi kör (32 településen 7922 üdülő található), köztük számos külföldi állampolgár teszi sokrétűvé. A helyi társadalom multikulturalitása különösen a Balaton környéki településeire jellemző. Az akciócsoport keleti felében viszonylag sok az aktív korú, míg a Sümeg környéki kistelepüléseken a fiatalkorúak magasabb aránya miatt kedvezőbb a korösszetétel. E tárgyban meg kell jegyezni, hogy az Akciócsoport egyes településein a magasabb születésszám magában hordozhatja a szegényebb rétegek újratermelődésének lehetőségét is. A térség helyi társadalmát az állandó lakosok mellett az üdülőtulajdonosi kör (32 településen 7922 üdülő található), köztük számos külföldi állampolgár teszi sokrétűvé. A helyi társadalom multikulturalitása különösen a Balaton környéki településeire jellemző. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 9 7 0 59 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 15% 12% 0% 98% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Repülőtér Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 A térség a közlekedés szempontjából kedvezőtlen helyzetben van, mivel a közúthálózatba csak három kétszámjegyű úton keresztül kapcsolódik (71. 73. 84. sz. út), ráadásul ez a három út is csak érinti, de nem szeli át az akciócsoport területét. A füredi térségben, a 71. út kivételével, szinte minden mellékút javításra szorul. A főútra ráfűződő települések életét a szezonális csúcsforgalom is nehezíti. A sümegi térségben a 84.- es út közvetlenül csak két települést érint. A térséget harmadrendű utak szelik át, mely közül forgalmát tekintve a Veszprémet Tapolcával összekötő 7301. sz. út, a Pula-Ajka között található 7309. sz., a Sümeget Nyiráddal összekötő 7321. sz. út, 7315. számú Padragkút-Nyirád, és a 7324. számú Devecser-Sümeg összekötők a legfontosabbak. A térségben vannak zsáktelepülések is, ezeken a kapcsolatok kiépítése miatt fontos lenne az összekötő út megépítése. További összekötő utakra lenne szükség más településeknél is. Hiányzik az É-D irányú kapcsolat a térségben pl.: 7301 és a Káli medence illetve a 71. – es út között. Vasúti közlekedés szempontjából a sümegi térségben csatlakozik egymáshoz a Budapest-Székesfehérvár-Boba-Zalaegerszeg és a Tapolca-Sümeg-Celldömölk-Szombathely vasúti főútvonal. A 60 településből csak 12-en van vasútállomás. Teherszállítmányt három településen lehet fogadni. Vasutjaink egyvágányú fővonalak, nem villamosítottak. Nehézség a téli, ritkított forgalom. A közlekedés megszervezése sok helyen nem igazodik a helyi lakosok igényeihez, a menetrendek nincsenek összehangolva. A Balaton körül kiépült kerékpárút halad keresztül minden tóparti településen, de hiányzik a Balaton-felvidéket átszelő és azt a Balatonnal összekötő kerékpárutak rendszere. Jelenleg még kevés a turista célú kerékpáros-, gyalogos- vagy lovas út, a térképeken jelzett szakaszok nem midig vehetők igénybe. A mezőgazdasági úthálózat a megnövekvő igényeknek nem felel meg pl.: szőlőhegyeken, borút tekintetében. Az akciócsoport területén a csatornázottság részleges: a 60 településéből 29 nem tagja a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatnak. Ezen települések többségén a Balaton törvény értelmében új építési engedély jelenleg nem adható, a Balaton régió ugyanis érzékeny vízbázisú terület. A térség a közlekedés szempontjából kedvezőtlen helyzetben van, mivel a közúthálózatba csak három kétszámjegyű úton keresztül kapcsolódik (71. 73. 84. sz. út), ráadásul ez a három út is csak érinti, de nem szeli át az akciócsoport területét. A füredi térségben, a 71. út kivételével, szinte minden mellékút javításra szorul. A főútra ráfűződő települések életét a szezonális csúcsforgalom is nehezíti. A sümegi térségben a 84.- es út közvetlenül csak két települést érint. A térséget harmadrendű utak szelik át, mely közül forgalmát tekintve a Veszprémet Tapolcával összekötő 7301. sz. út, a Pula-Ajka között található 7309. sz., a Sümeget Nyiráddal összekötő 7321. sz. út, 7315. számú Padragkút-Nyirád, és a 7324. számú Devecser-Sümeg összekötők a legfontosabbak. A térségben vannak zsáktelepülések is, ezeken a kapcsolatok kiépítése miatt fontos lenne az összekötő út megépítése. További összekötő utakra lenne szükség más településeknél is. Hiányzik az É-D irányú kapcsolat a térségben pl.: 7301 és a Káli medence illetve a 71. – es út között. Vasúti közlekedés szempontjából a sümegi térségben csatlakozik egymáshoz a Budapest-Székesfehérvár-Boba-Zalaegerszeg és a Tapolca-Sümeg-Celldömölk-Szombathely vasúti főútvonal. A 60 településből csak 12-en van vasútállomás. Teherszállítmányt három településen lehet fogadni. Vasutjaink egyvágányú fővonalak, nem villamosítottak. Nehézség a téli, ritkított forgalom. A közlekedés megszervezése sok helyen nem igazodik a helyi lakosok igényeihez, a menetrendek nincsenek összehangolva. A Balaton körül kiépült kerékpárút halad keresztül minden tóparti településen, de hiányzik a Balaton-felvidéket átszelő és azt a Balatonnal összekötő kerékpárutak rendszere. Jelenleg még kevés a turista célú kerékpáros-, gyalogos- vagy lovas út, a térképeken jelzett szakaszok nem midig vehetők igénybe. A mezőgazdasági úthálózat a megnövekvő igényeknek nem felel meg pl.: szőlőhegyeken, borút tekintetében. Az akciócsoport területén a csatornázottság részleges: a 60 településéből 29 nem tagja a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatnak. Ezen települések többségén a Balaton törvény értelmében új építési engedély jelenleg nem adható, a Balaton régió ugyanis érzékeny vízbázisú terület. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 Ugyanakkor vezetékes vízszolgáltatás, és a rendszeres hulladékgyűjtés minden településen elérhető volt 2006-ban. A szennyvíz-tisztító telepek nincsenek kihasználva. A szennyvíz egyes esetekben rossz állapotban lévő derítőkádakba kerül, melyek emisszió forrásként súlyos talajszennyezést okoznak. Komoly problémát jelent a veszprémi térség területén – amely a Balaton- felvidék vízgyűjtő területe - a felszíni csapadékvíz elvezetés. Vezetékes gázzal 58 településen lehet fűteni, ugyanakkor a háztartások alig harmada veszi ezt a szolgáltatást igénybe. Megyer és Öcs nem tagja a vezetékes gázhálózatnak. Az egyedi lakossági igényeken alapuló szolgáltatások terén a kommunikációs szolgáltatások, mint a kábeltévé- telefonbekötések, internet, széles sávú internet területén jelentős fejlődés volt. Ugyanakkor vezetékes vízszolgáltatás, és a rendszeres hulladékgyűjtés minden településen elérhető volt 2006-ban. A szennyvíz-tisztító telepek nincsenek kihasználva. A szennyvíz egyes esetekben rossz állapotban lévő derítőkádakba kerül, melyek emisszió forrásként súlyos talajszennyezést okoznak. Komoly problémát jelent a veszprémi térség területén – amely a Balaton- felvidék vízgyűjtő területe - a felszíni csapadékvíz elvezetés. Vezetékes gázzal 58 településen lehet fűteni, ugyanakkor a háztartások alig harmada veszi ezt a szolgáltatást igénybe. Megyer és Öcs nem tagja a vezetékes gázhálózatnak. Az egyedi lakossági igényeken alapuló szolgáltatások terén a kommunikációs szolgáltatások, mint a kábeltévé- telefonbekötések, internet, széles sávú internet területén jelentős fejlődés volt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.060.43 0.020.04 346%1071% 3.749.71 1.810.68 206%1425%

40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪387 ▪Község▪711 ▪Község▪216 ▪Község▪428 ▪Község▪583 ▪Község▪378 ▪Község▪151 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Aszófő Balatonakali Balatoncsicsó Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari Barnag Munkanél- küliség (%) ▪5.47% ▪4.95% ▪10.26% ▪6.94% ▪7.96% ▪6.37% ▪9.20% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪652,575 ▪537,085 ▪428,168 ▪503,990 ▪539,420 ▪768,671 ▪462,303 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪7.287 ▪0.000 ▪2.759 ▪0.000 ▪2.254 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪7.711 ▪94.862 ▪1.273 ▪39.241 ▪0.894 ▪56.923 ▪0.000

41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪444 ▪Község▪126 ▪Község▪3,148 ▪Község▪1,905 ▪Község▪526 ▪Község▪314 ▪Község▪816 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bazsi Bodorfa Csabrendek Csopak Dabronc Dörgicse Gógánfa Munkanél- küliség (%) ▪13.43% ▪14.29% ▪6.24% ▪6.26% ▪10.06% ▪7.34% ▪8.46% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪339,973 ▪313,432 ▪476,188 ▪854,449 ▪435,679 ▪479,166 ▪518,216 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪9.976 ▪0.000 ▪0.137 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.014 ▪0.000 ▪14.111 ▪0.000 ▪0.131 ▪0.000

42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪404 ▪Község▪1,208 ▪Község▪107 ▪Község▪431 ▪Község▪106 ▪Község▪415 ▪Község▪923 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Gyepükaján Halimba Hetyefő Hidegkút Hosztót Kapolcs Káptalanfa Munkanél- küliség (%) ▪15.18% ▪4.14% ▪12.07% ▪2.83% ▪10.77% ▪10.73% ▪8.01% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪361,538 ▪547,066 ▪395,337 ▪573,234 ▪329,081 ▪503,374 ▪489,760 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.107 ▪0.196 ▪0.304 ▪0.000 ▪9.140 ▪0.000

43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Építőipar ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,333 ▪Község▪428 ▪Község▪69 ▪Község▪283 ▪Község▪1,168 ▪Község▪145 ▪Község▪1,819 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kislőd Lovas Megyer Mencshely Monostorapáti Monoszló Nagyvázsony Munkanél- küliség (%) ▪7.21% ▪6.85% ▪8.57% ▪7.95% ▪6.10% ▪7.87% ▪4.08% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪547,475 ▪595,228 ▪140,398 ▪381,660 ▪545,958 ▪395,470 ▪576,400 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.389 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.282 ▪2.806 ▪0.000 ▪3.289 ▪0.124 ▪0.365

44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 5/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪446 ▪Község▪2,735 ▪Község▪1,967 ▪Község▪58 ▪Község▪235 ▪Község▪168 ▪Község▪447 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nemeshany Nemesvámos Nyirád Óbudavár Öcs Örvényes Paloznak Munkanél- küliség (%) ▪12.92% ▪3.68% ▪6.80% ▪0.00% ▪10.42% ▪7.92% ▪5.11% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪436,896 ▪721,570 ▪476,521 ▪384,990 ▪349,030 ▪551,800 ▪732,692 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.106 ▪0.000 ▪26.690 ▪2.038 ▪9.690 ▪162.056

45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪592 ▪Község▪232 ▪Község▪195 ▪Város▪6,755 ▪Község▪676 ▪Község▪428 ▪Község▪230 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Pécsely Pula Rigács Sümeg Sümegprága Szentantalfa Szentimrefalva Munkanél- küliség (%) ▪5.91% ▪6.06% ▪15.24% ▪8.49% ▪8.90% ▪9.43% ▪7.35% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪792,814 ▪547,879 ▪249,545 ▪557,918 ▪406,237 ▪397,805 ▪445,879 Magas** kat. (db/fő) ▪1.017 ▪0.000 ▪3.467 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪3.103 ▪0.754 ▪0.000 ▪0.237 ▪0.348 ▪0.435 ▪0.000

46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 7/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪111 ▪Község▪431 ▪Község▪98 ▪Község▪700 ▪Község▪1,397 ▪Község▪1,233 ▪Község▪347 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szentjakabfa Szőc Tagyon Taliándörögd Tihany Tótvázsony Ukk Munkanél- küliség (%) ▪10.77% ▪6.77% ▪10.45% ▪8.87% ▪6.02% ▪6.74% ▪5.46% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪458,731 ▪211,094 ▪448,033 ▪410,279 ▪619,315 ▪595,086 ▪463,670 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.914 ▪77.752 ▪2.607 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪38.541 ▪0.000 ▪1.416 ▪41.447 ▪2.251 ▪0.199

47 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 8/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,181 ▪Község▪245 ▪Község▪256 ▪Község▪303 ▪Község▪237 ▪Község▪92 ▪Község▪333 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Úrkút Vászoly Veszprémfajsz Veszprémgalsa Vigántpetend Vöröstó Zalaerdőd Munkanél- küliség (%) ▪4.99% ▪6.58% ▪4.92% ▪11.18% ▪15.11% ▪5.66% ▪10.26% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪626,264 ▪489,471 ▪722,769 ▪317,815 ▪387,223 ▪363,323 ▪417,162 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.013 ▪4.967 ▪0.000 ▪3.068 ▪0.000

48 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Települések főbb jellemzői 9/9 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪476 ▪Község▪56 ▪Község▪164 ▪Község▪944 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Zalagyömörő Zalameggyes Zalaszegvár Zánka Munkanél- küliség (%) ▪10.07% ▪6.45% ▪4.71% ▪7.70% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪422,846 ▪410,609 ▪379,061 ▪633,832 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.011 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪137.391

49 Települések egy mondatos jellemzése 1/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Aszófő ▪„Aszófő kiemelt üdülőkörzethez tartozik, Balaton-parti település, de nem engedélyezett a Balaton partra való le jutás. A régi Polgármesteri Hivatal felújítása, az engedélyes tervek rendelkezésre állnak, melynek költségvetése kb. 60. millió forint. A pécselyi út mellett levő Önkormányzati terület belterületbe vonása, melyhez a Nemzeti Park Igazgatósága ez idáig nem járult hozzá.Két d” ▪Balatonakali ▪„A településen, a nyári szezonális fürdőéletnek köszönhetően, a munkahelyek szezonálisak. A bizonytalan szezonális munkahelyek miatt a fiatalok elvándorolnak, ebből adodóan elöregedő a népesség. A településnek több fejlesztési elképzelése van, majd mindegyik a turizmust érinti vagy azt fejleszti, de a fejlesztésekhez a tőke hiányzik. Jelentős a térség borturisztikai potenciája.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Balatonparthoz jutással, újból a horgászturizmusból bevételek származnának a település számára. A településen áthalad a Balaton-körüli kerékpárút, ezért a kerékpáros turizmus fejlesztése indokolt. A beruházások pályázati támogatással történő megvalósítása. A Nemzeti Park engedélyének a megszerzésével az Önkormányzati terület belterületbe vonása.” ▪„A település jó elérhetőségekkel szép természeti és falusi környezettel rendelkezik. Jelentős a térség borturisztikai potenciálja, amire alapozottan borutakat kell kiépíteni. A szép falusias környezet rendezése, a faluközpont felújítása. A kultúrház és környezetének rendezése, új funkciókkal való megtöltése. A településen keresztűl fut a Balaton- körüli kerépárút.”

50 Települések egy mondatos jellemzése 2/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatoncsicsó ▪„A Balaton- Törvény és Balatoni Nemzeti Park szabályozó korlátozó hatása. A helyi borok termelői közötti összefogás hiányzik, közös marketing, egységes fellépés szükséges („csicsói juhfark”); a lakosságon belül magas az inaktívak aránya; kulturális és természeti erőforrások kihasználatlanok (elhanyagolt, szemetes tájkép, csatornázatlanság).” ▪Balatonszepe zd ▪„Kevés a munkalehetőség. A nyári szezonális fürdőéletnek köszönhetően, a munkahelyek nagy része szezonálisak. A bizonytalan szezonális munkahelyek miatt a fiatalok elvándorolnak, a lakósság számához képest magas az időskoruak aránya. Térség tutistaútvonalak elhanyagolt állapota. Csapadékvíz elvezetése, belterületi utak felújítása és szilárd burkolattal való ellátása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település bekötése a Balaton körüli bicikliúthoz, az ifjúsági turizmus fejlesztése programokkal és kisebb infrastrukturális változtatásokkal; a település gyerekbarát voltára épülő marketing; a helyi civil aktivitás kihasználása; a borturizmus fejlesztése közösségi marketing kidolgozásával.” ▪„Balatonparti településként kiemelt jelentőségű az idegenforgalmi tevékenységek ösztönzése, új vonzerők és termékfejlesztések kialakítása. A savanyúvíz forrás turisztikai hasznosítása. Az Ifjúsági Strand körszrűsítése. Vonzó telkek, közművekkel való kialakítása. A tutistaútvonalak felújítása és újjak kialakítása.”

51 Települések egy mondatos jellemzése 3/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Balatonszőlős ▪„Legfőbb probléma, hogy hiányzik az aktív turizmusban való részvételhez szükséges infrastuktúra. Probléma továbbá, hogy hiányoznak az összehangolt szolgáltatások és hiányoznak a kifejlesztett turisztikai atrakciók.” ▪Balatonudvari ▪„A településen, a nyári szezonális fürdőéletnek köszönhetően, a munkahelyek szezonálisak. A település tömegközlekedési eszközökkel való megközelítése elégtelen, az elvártnál kevesebb járat van. Probláma a posta hiánya és a megfelelő színvonalú bolt hiánya. A térség borturisztikai potenciája jó, de nincs meg hozzá a kellő infrastuktúra. Probléma továbbá,a térségi szintű szolgátatások” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Balaton, Balatonfüred és Tihany közelsége. A panorámás tájiértékekre, benne a hagyományos borkultúrára és pincekultúrára turisztikai termék fejlesztése. Az aktív turizmusban való részvétel. Különböző nehézségű és hosszúságú túraútvonal rendszer kialakítása gyalogosoknak, kerékpárosoknak és lovasoknak egyaránt. Balaton-parti wellness turizmusra építve outdoor turisztikai termékek.” ▪„A település határában létesült golfpálya léte, üzemeltetése. A vitorlás és csónakkikötő megvalósulása, kivitelezése. A horgászturizmus fejlesztése. Egy belépődíjas és egy szabadstrand léte, fizetővendéglátás. A Balaton- körüli kerépárút léte, kerékpáros turizmus fejlesztés. A térség jó borturisztikai potenciájának eredményesebb kihasználása. Összehangolt térségi szolgáltatások.”

52 Települések egy mondatos jellemzése 4/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Barnag ▪„Munkanélküliség, a lakosság elöregedése, valamint a közlekedési kapcsolatok fejletlensége, a közösségi élet színtereinek leromlott állapota, szálláshelyek hiánya.” ▪Bazsi ▪„Munkahelyek hiánya, alacsony a foglalkoztatottság, alacsony bérek,megélhetési gondok miatt csökken a lakosságszám ( nagy a migráció).A lakosság elöregedése jellemző, magas a hátrányos helyzetűek száma.Gyenge a civil társadalmi aktivitás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település sajátos építészeti emlékeinek állagmegőrzésével, kerékpárút- hálózathoz való csatlakozással, szálláshelyek kialakításával a turisztikai potenciál növelése, ezáltal munkahelyek teremtése” ▪„Munkahely teremtés, a lakosság képzettségének növelése. A településen elindult almatermelési program folytatása, helyi termékek fejlesztése.Ezirányú együttműködések erősítése,lakossági szemléletformálás folytatása helyi értékeink kiasználására,hasznosítására.Helyi közösségek civil szektor fejlesztése.”

53 Települések egy mondatos jellemzése 5/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bodorfa ▪„Zsáktelepülés, munkanélküliség, munkahely hiánya, elöregedő település, az átlagosnál magasabb lakossági passzivitással.” ▪Csabrendek ▪„A változó gazdasági környezet miatt nagy a vállalkozói labilitás, fejletlen a gazdasági együttműködés, a lakosságra általánosságban jellemző az információhiány. Nehéz a középkorosztályt bevonni a közösségi életbe. Kevés a jól képzett munkaerő. A munkaerő-piac és kereslet nem fedi egymást. Sok a hátrányos helyzetű lakos.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falumúzeum kialakítása azon belül a fafaragó tábor beindítása,létrehozása,kultúrház felújítása. Relatív sok az őstermelő, az ő fejlesztésükkel, együttműködésük erősítésével nem csak a települési termelékenység javul, hanem a lakosság aktivizálható lenne.” ▪„Jellemző a beköltözés, amely hatására a fiatal, munkaképes korúak aránya nő. A vállalkozói környezet fejlesztésével ösztönözni lehetne további vállalkozások alapítását. Jelentős a mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők száma, a helyi termékek feldolgozása, piacra juttatása gazdaságilag jó lehetőségnek tűnik. Nagyobb munkahelyteremtő beruházások vannak előkészítés alatt.”

54 Települések egy mondatos jellemzése 6/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csopak ▪„A településen,a nyári szezonális fürdőéletnek köszönhetően,sok a szezonális munkahely.A településnek több fejlesztési elképzelése van,amik majd mind a turizmust érintik,azt fejlesztik,de a fejlesztésekhez a tőke hiányzik.Jelentős a térség borturisztikai potenciálja,de nincs meg hozzá a kellő infrastruktúra,több szölőterület állapota rossz.Egységes információs táblarendszer hiányzik” ▪Dabronc ▪„Folyamatosan csökken a település lakosságszáma, kicsi a vállalkozói aktivitás, magas a hátrányos helyzetűek aránya, a magasabb végzettséggel rendelkezőknek nagyon kicsi az esélyük a megfelelő munkahelyhez jutásra. A közösségi élet kicsi, passzivitás jellemző.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A szezonalitás kiküszöbölése, a szezon kiterjesztése. A szezontól független turisztikai formák erősítése, mint például a borturizmus és horgászturizmus fejelesztése. Egységes információs- táblarendszer létesítésével, annak segítségével a vendégek kielégitőbb, pontosabb tájékoztatást és vezetést kapnak.” ▪„Az elmúlt évben épült meg a kultúrház, amely a közösségfejlesztés hatékony színtere lehet. Több, jól képzett diplomás fiatal szeretne helyben maradni, nagyon aktívak. Az ő innovativitásuk segítheti a település fejlődését. Megújuló erőforrások hasznosítsa, kistermelői, mezőgazdasági, falusi és agroturisztikai fejlesztések jó lehetőségek.”

55 Települések egy mondatos jellemzése 7/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Dörgicse ▪„A munkanélküliség, mivel kevés a munkalehetőség, ezért probléma a fiatalok elvándorlása.A település lakossága rohaosan elöregedik.Problémás tömegközelekedés is, mivel nehéz lejutni a Balaton partra és a környező nagyobb településekre a ritka járatok miatt. Továbbá problémaként fel kell sorolni a csapadékvíz elvezetésének gondjait,helyi termékek között a bor értékesítésenek gondjai” ▪Gógánfa ▪„A településen lévő legnagyobb foglalkoztató részéről nagyobb elbocsátások voltak, amely hatására a munkaerőpiac viszonylagos stabilitása felborult. Az oktatási intézmények EU-s szintű felzárkóztatásához nincs megfelelő anyagi fedezet. A falukép kissé megkopott, a település nincs bekötve a csatornahálózatba.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalmi fejlesztések,a borturizmus fejlesztése a hagyományos bor és pincekultúrára alapozva,az egyházi turizmus fejlesztése a meglévő kulturális egyházi örökségen alapul.Mindezek a fejlesztések munkahelyeket is teremtenek.Fiatalok letelepedésének biztosítása, fecskeházak építése.A település határában található 20ha -os kiemelt turisztikai területen beruházás megvalósulása.” ▪„A lakosság vállalkozói aktivitását fokozni kellene. Mivel a munkaképes korúek jelentős aránya egy foglalkoztatónál dolgozik, elég nagy a lakossági együttműködés, összefogás. A közösségi élet aktív, ezért az együttműködésen alapuló fejlesztések hatékonyak lehetnek. A településen van helyi termék, az átlagosnál jellemzőbb a háztól való árusítás.”

56 Települések egy mondatos jellemzése 8/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gyepükaján ▪„Jellemző a lakossági passzivitás, alulinformáltság. Sok a képzetlen munkaerő, az ő foglalkoztatásuk nagyon nehéz, vállalkozói aktivitás elenyésző, még az őstermelők száma is alacsonyabb a környékbeli átlaghoz képest. Magas hátrányos helyzetűek aránya. A település egykori kőfejtője kiemelt érték, de jelenleg illegális hulladéklerakó.” ▪Halimba ▪„Fejletlen gazdasági környezet, fejletlen közösségi infrastruktúra, alacsony turisztikai kínálat, megújuló erőforrások kihasználatlansága, humán erő inaktivitása” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„XIII. sz. templom turisztikai hasznosítása. Felhagyott kőfejtő hasznosítása. Vállalkozói aktivitás erősítése, a lakosság kulcskompetenciájának erősítése, hogy legyen nagyobb igényük az információhoz jutásra. alacsony képzettségűek képzése, szemléletformálás. Helyi, közösségi identitástudat erősítése.” ▪„Helyi mikroklíma alkalmas a gyógynövénytermesztésre, elindított turisztikai fejlesztési elképzelések, megújuló erőforrásokban rejlő lehetőségek az energiakorszerűsítés területén, 20-25 fős fiatal aktív civil, vállalkozói mag, akik tesznek a település fejlődéséért.Remélhetőleg a tevékenységük indikátor hatást fog kiváltani a lakosság többi részében is.”

57 Települések egy mondatos jellemzése 9/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hetyefő ▪„Alacsony lélekszámú,lakossági aktivitású település, a lakosság jövedelme alacsony, magas a hátrányos helyzetűek aránya, a közösségi élet szinte csak a havi katolikus misére szűkült, a térségi kapcsolatrendszer hiányos, az őstermelőkre, vállalkozókra jellemző az információhiány.” ▪Hidegkút ▪„A települési infrastruktúra -járdák, belterületi utak egy része, csapadékvíz elvezetés, ivóvíz minőség, orvosi rendelő - leromlott állapota, a település zsákfalu volta.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Tőkeerős befektetők bevonása lenne szükséges. A település lakosságának 20%- a őstermelő, az ő vállalkozói készségük erősítése alapvetően segíti a település gazdasági fejlődését. A kapcsolatrendszerek kiépítése, meglévők fejlesztése fontos. Jelentős állatállomány, a térségi átlagosnál jobb minőségű földek. Lefojtott pozitív melegvizű kút van a településen.” ▪„A jelenlegi adottságokon alapuló Lovas- vadász turizmus, vendég fogadás fellendítése, a Balatonfüreddel összekötő földút fejlesztése. Kerékpárút kiépítése, lovasturisztikai fejlesztések megvalósítása.”

58 Települések egy mondatos jellemzése 10/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hosztót ▪„A település lakosságának elöregedése, munkahelyek hiánya. A lakosságszám folyamatosan fogy. A település határában lévő pozitív melegvizű kút nincs hasznosítva, magas a hátrányos helyzetűek aránya, kulcskompetenciák hiánya jellemző.” ▪Kapolcs ▪„Az évek során lassan megszűnő intézmények és alapszolgáltatások (iskola, posta stb.), valamint a munkahelyek hiánya miatt gyengül a település megtartóereje.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település lakosságának 10%-a őstermelő, tevékenységük fokozatosan felértékelődik, fejlesztésükre több pályázati lehetőség van: pl. megújuló erőforrások kihasználása, helyi termékek feldolgozása. A melegvizű kút hasznosítására több elképzelés is van, amely jelentős munkahelyteremtő hatással bírhat.” ▪„A Művészetek Völgye rendezvény ismertségét, mint kitörési pontot kezelve a hazai kulturális turizmus kiemelt települése lehet, turisztikai központ kialakításával, egységes Völgy-arculat megteremtésével, a turisztikai attrakciók, turisztikai infrastruktúra és turisztikában érdekelt vállalkozások fejlesztésével, tevékenységük koordinálásával stabil életteret jelenthet a lakosságnak.”

59 Települések egy mondatos jellemzése 11/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Káptalanfa ▪„A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnésével jelentősen megnőtt a településen a munkanélküliek száma. A területről a 20-25 km-re lévő városokban találhatók munkahelyek. Nagyon fontos lenne a településen a muinkahely teremtés. Ezáltal nőne a település népesség megtartó ereje.” ▪Kislőd ▪„Leromlott közösségi infrastruktúra, gyenge helyi gazdasági potenciál, magas munkanélküliség, leromlott telepszerű lakókörnyezet” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település infrastrukturális ellátottsága (zártrendszerű szennyvízcsatorna) kivételével teljes körű. A településen élők körében nagyon sok a jól képzett munkaerő, a munkahely teremtés feltételei ideálisnak mondhatók. Tursiztikai értékleltár készítése,bekapőcsolódás a sümegi tursiztikai koncepcióba.Egységes tursiztikai arculat kialakítása.” ▪„8-as számú főút közelsége, nagy kiterjedésű erdőterületek turisztikai és energetikai hasznosítása, turisztikában érdekelt helyi vállalkozók aktivitása”

60 Települések egy mondatos jellemzése 12/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lovas ▪„Gazdasági szervezetek - foglalkoztatót - hiánya Szolgáltatók, kézművesek szűk köre, viszonylag alacsony száma. Idegenforgalmi turista szezon rövidsége Kerékpárutak hiánya, turistautak elhanyagolt állapota Civil szervezetek, egyesületek még viszonylagos gyengesége.” ▪Megyer ▪„A térség legkisebb települése, a lakosságnak magas aránya hátrányos helyzetű, sokuknál a legalapvetőbb kulcskompetenciák is hiányosak, képzettségük, végzettségük alacsony, az infrastrukturális ellátottság nem teljeskörű, szélessávú internet még csak most kerül bevezetésre, szennyvíz nincs, a tömegközlekedés ritka, a helyi képzési feltételek nem illeszkednek az lakosok elvárásaihoz.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Elhelyezkedése - Balaton közelsége valamint a lenyúló Bakony lába - miatt az idegenforgalom és a turizmus a lehetséges kitörési pont a település részére. Különböző rendezvényekkel az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása, Régi kézműves és kismesterségek felelevenítése. Bio gazdálkodás lehetőségeinek felmérése kiaknázása, ezen termékek értékesítési lehetőségének megteremtése.” ▪„A településre aktív korú, fiatal lakosság beköltözése jellemző. Vállalkozások telepedtek le, és további beköltözés várható a beköltözők széles körű kapcsolatrendszerzének, innovatív gondolkodásmódjának köszönhetően. Határozott fejlesztési elképzelések vannak turisztikai és megújuló erőforrások hasznosítása terén. Képzési, lakossági kulcskompetencia fejlesztési programok fontosak.”

61 Települések egy mondatos jellemzése 13/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mencshely ▪„Az intézményi alapinfrastruktúra jelentősen leromlott állapotú, a fejlesztési igénye igen nagy, a településen jelentős számú munkanélküli él, a közlekedési lehetőségek korlátozottak.” ▪Monostorapáti ▪„„Intézményekkel sújtott” település, melyek lélekszámarányos finanszírozása komoly pénzügyi problémákat okoz az önkormányzatnak, ennek következményeként nincs anyagi fedezete a kötelező feladatokon túli tevékenységek támogatására, ▪ infrastrukturális fejlesztésekre.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Balaton háttértelepüléseként a bakancsos turizmus célpontjává válhat, szálláshelyek kialakításával, a falusi turisztikai potenciál kiaknázásával a környéket bejárni kívánó turisták központi szálláshelyévé válhat, ezzel munkahelyeket teremtve, a jelenlegi csendes falusias környezet jelentős turisztikai vonzerővel bír.” ▪„A térségben a legtöbb turisztikai szálláshellyel rendelkező település, melynek ismertsége és turisztikai adottságai kiválóak, a helyi termékek fejlesztésével, turisztikai –kiemelten a borászati és kereskedelmi - vállalkozások erősítésével meghatározó szerepet tölthet be turisztikai piacon.”

62 Települések egy mondatos jellemzése 14/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Monoszló ▪„Munkahelyek hiánya.Lakosság folyamatos csökkenése és elöregedése.Letelepedési lehetőségek hiánya.Közlekedési nehézségek.Csatorna hálózat hiánya.Jelentős a térség borturisztikai potenciálja,de nincs meg hozzá infrastruktúra.Hiányzik a kerékpár turizmushoz szükséges infrastruktúra.A térség turistaútvonalainak elhanygolt állapota.Probléma,hogy hiányoznak az összehangolt szolgáltatások” ▪Nagyvázsony ▪„Önkormányzati épületek, utak rossz állapota, turisztikai szezon rövidsége, a turisztikai kínálat kihasználtsága erősen függ az időjárási tényezőktől” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településnek legnagyobb értéke a természeti környezete, a csend a nyugalom, a tiszta levegő.Legfontosabb lehetősége a településnek a falusi ökoturizmus fejlesztése és a kerékpáros turizmus megteremtése a tervezett fejlesztések alapján.A borturisztikai potenciál lehetőségeinek kihasználása.Együttműködések kialakítása a Balatoni Nemzeti Parkkal.” ▪„A régi nagy múltú lovas események felélesztése, újraindítása, országos hírű rendezvényekhez való kapcsolódás, a falusi és kulturális turizmus lehetőségeinek kihasználása.”

63 Települések egy mondatos jellemzése 15/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nemeshany ▪„Munkanélküliség, mivel nincs kialakult térségi turisztikai termékcsomag, a települési lehetőségek kihasználatlanok, a mikrovállalkozások gyenge lábon állnak, kevés helyen van internet, több romos állapotban lévő vízimalom van a településen, helyi csipkeverés hagyományát, módját csak nagyon kevesen ismerik, félő, hogy teljesen feledésbe merül.” ▪Nemesvámos ▪„A megyeszékhely közelsége miatt kialakuló alvófalu jelleg miatt nincsen igazán közösségi élet a faluban, nincs megfelelő méretű közösségi színtér, sportolásra alkalmas játéktér, a települési infrastruktúra egy részének – ivóvíz, járda – felújítása, bővítése szükséges.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahely teremtés. Jól kommunikált turisztikai termékcsomag kialakítása, szolgáltatói hálózat működtetése, agro- és falusi turisztikai összefogás, környezettudatosság erősítése, megújuló erőforrásokban rejlő lehetőségek kihasználása. Helyi értékek tematikus képzési tananyagának összeállítása, oktatása a helyiek részére, hogy a helyi identitás erősödjön” ▪„Jelentős ipari potenciával bíró, a települést közigazgatási és munkaerő piaci értelemben egyaránt eltartó gazdasági élet, bővülő munkahely kínálat arányában növekvő lakosság, kerékpárutak, külterületi utak kiépítésével, élővizek medreinek karbantartásával a turisztikai potenciál növelése, kapcsolódás a veszprémi és balatoni kerékpárút hálózathoz.”

64 Települések egy mondatos jellemzése 16/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyirád ▪„Helyi gazdasági potenciál fejletlensége, közösségi infrastruktúra rossz állapota, gyenge közösségi összefogás és identitástudat” ▪Óbudavár ▪„Viszonylag nagyforgalmú átmenőút, de rossz a buszközlekedés, ezért ingázni is nehéz. A település csatornázatlan, nem lehet lakótelkeket kialakítani és kevés a munkahely. Probléma a cspadékvíz elvezetése. Forráshiány a Kistérségi Turisztikai Kerékpárút kivitelezéséhez.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti környezetünk (erdőségek, horgásztó) lehetőségeink kihasználása, Rally Cross pálya más célú hasznosítása, jelentős számú jól képzett szakmunkás létszám, erős civil szervezetek megléte.” ▪„Szép környezet, nyugodt környék, nincsenek környezetszennyező beruházások; átmenő út mentén a helyi termékek közvetlen kereskedelmére lenne lehetőség. A kerékpárút megvalósulásával a kerékpáros turizmusba való jelentősebb bekapcsolódás.”

65 Települések egy mondatos jellemzése 17/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Öcs ▪„Fejletlen közösségi infrastruktúra, elöregedő lakosság, turisztikai kínálat fejletlensége, alacsony gazdasági potenciál” ▪Örvényes ▪„165 fő állandó lakos, 28 millió Ft működési bevétel, 11 millió Ft adósság, iskola -helyi orvos -tanító -rendőr -pap hiánya, turizmust segítő hiánya, strand javítás, csónakkikötő, kiépített úthálózat hiánya. Önrész hiánya a pályázatokhoz.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ideális természeti környezet művészeti fesztiválokhoz és turisztikai programokhoz, a civil mozgalom erősítésével a közösségi tevékenységek felerősítése, a passzív lakosság megnyerési a közösség fejlesztéshez.” ▪„Kidolgozott projektek kiviteli tervvel, körjegyzőség működése: LÉDER-en keresztűl (alacsony), önrésszel pályázat nyerése, Önkormányzati Minisztérium anyagi támogatásával, Balatonpart kihasználása, természeti értékek és műemlékek bewmutatásával, munkahelytermetéssel.”

66 Települések egy mondatos jellemzése 18/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Paloznak ▪„közösségi szintér bővítés, egyházi és közösségi épületek felújítása, helyi vállalkozások fejlesztése, erősítése” ▪Pécsely ▪„A településen kevés a gazdasági szervezetek száma, a munkahelyek száma ezért kevés. A térségben meghatározó a hagyományos szőllőtermesztés és bortermelés, de nincsennek meg a kellő infrastruktúrák, hogy borturizmust lehesen fejleszteni. Probléma továbbá, hogy hiányoznak az összehangolt szolgáltatások és hiányoznak a kifejlesztett turisztikai atrakciók.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai atrakciók létrehozása, közösségfejlesztés.” ▪„Elhelyezkedés.A Balaton, Balatonfüred és Tihany közelsége.A Pécselyi-medence panorámás tájiértéke.A borturizmus alapjaiként az borutak megépítése.Az aktív turizmusban való részvétel.Túraútvonal rendszer kialakítása gyalogosoknak,kerékpárosoknak és lovasoknak egyaránt.A kistérségi turisztikai kerékpártút megépítése.Összehangolt szolgáltatásokkal turisztikai termékek kialakítása.”

67 Települések egy mondatos jellemzése 19/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pula ▪„Helyi munkalehetőség és jövedelemszerzési lehetőség kevés, önkormányzati épületek, utak rossz állapota, nincs építési telek, jelentős azátmenő forgalom a falun keresztül (Veszprém- Tapolca főúton)” ▪Rigács ▪„Munkanélküliség, elöregedés, csökkenő lakosságszám, csökkenő lakossági aktivitás. Magas a hátrányos helyzetűek aránya, akik alacsony szintű kulcskompetenciákkal, képzettséggel rendelkeznek. Általános információhiány jellemzi a lakosságot. A saját, települési értékeikkel sincsenek tisztában. Nincs helyi védelem alatt álló épület. A környezettudatosság alacsony fokú.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi és kulturális turizmus/ a Művészetek Völgye rendezvényein túl és attól függetlenül is a környező településekkel közös kulturális rendezvények megtartása, színházi előadások, koncertek szervezése, tematikus utak kialakítása, ezek infrastrukturális és humán hátterének megteremtése.” ▪„Munkalehetőség biztosítása, a lakosság képzettségi szintjének növelése. A településkép kiemelkedően hagyományos jellegű a térség más településeihez képest, helyi védelemmel lehetőség lenne több pályázati lehetőség kihasználására. Több család kistermelői szinten bevonható lenne a gazd-i körforgába, képzéssel, szemléletformálással, kompetencia fejlesztéssel.”

68 Települések egy mondatos jellemzése 20/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sümeg ▪„nincs kihasználva a helyi gazdaság lokális eltartó-képessége.különböző gazdasági szektorok működése nincs összehangolva,ezért nincs szinergikus hatás.magas a munkanélküliségi ráta,a helyi közösségek között nincs megfelelő kapcsolat,a közösségi tudástőke nincs kihasználva” ▪Sümegprága ▪„Alacsony a foglalkoztatottság, alacsony bérek, csökkenő lakosságszám, turisztikai adottságok kihasználatlanok, nincsenek rendszerbe fűzve, általános információhiány, kicsi igény az informáltságra, a lakosság képzettsége alacsony szintű, megújuló erőforrások nincsenek hasznosítva, környezettudatosság alacsony szintű” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„egyre élénkebb az érdeklődés a vidéki turizmus szolgáltatásai iránt,az alternatív energetikai területen a szabályozási rendszer kiépítése felgyorsult,a leader- szerű fejlesztések egyre nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi szintű programozásban” ▪„Falusi turizmus,fejlesztése,kistermelői kultúra,aktivitás erősítése,vállalkozói képzés,szemléletformálás, információs programok,hatékony település marketing,a települsé külső-belső kapcsolatrendszerének kihasználása,együtműködés erősítése.Kisebb vállalkozások letelepítése,helyi bevételi források keresése.”

69 Települések egy mondatos jellemzése 21/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szentantalfa ▪„Csatornázatlanság, helyi vízbázis szennyeződése, Balaton vizének szennyeződése, nincs építési lehetőség, nem lehet belterületbe vonni területeket és építési telkeket kialakítani.” ▪Szentimrefalv a ▪„Munkahely hiánya. A település gazdasági aktivitása az átlagosnál rosszabb. A közösségi passzivitás is jellemző, magas a hátrányos helyzetűek aránya, alacsony a képzettségi szint, a földek minősége rosszabb az átlagosnál.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus fejlesztése: borturimus,kerékpáros turizmus, falusi vendégfogadás.” ▪„Munkahely teremtés. Védett láprét a településen, a településkép jellegzetes, a munkaerő nagy részét felszívja a helyi pulykatelep. Fontos lenne a lakosság aktivitásának fokozása kulcsképesség fejlesztésével, együttműködés erősítésével, szakmai információk nyújtásával, turistaútvonalak hatékony marketingjével az eddiginél jobban bekapcsolható lenne a gazdasági körforgásba.”

70 Települések egy mondatos jellemzése 22/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szentjakabfa ▪„Zsáktelepülés, északon és délen egy-egy állattartó teleppek, csatornázatlan, a turizmus csekély, pedig közel a Balaton; kevés a szolgáltatás, nincs bolt.” ▪Szőc ▪„Fejletlen közösségi infrastruktúra, elöregedő lakosság, alacsony gazdasági potenciál” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Balaton-közelség és a fejlett borkultúra jobb kihasználása a turizmusban, mezőgazdasági termékek helyi értékesítése (juhsajt, tehéntej).” ▪„Természeti környezet, helyi termékek előállítására fogékony őstermelők.”

71 Települések egy mondatos jellemzése 23/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tagyon ▪„Csatornázatlanság. A közösségi életre alkalmas épület sürgős felújításra szorul. Elégtelen tömegközlekedés. Térségi turisztikai szolgáltatások összehangoltságának hiánya.” ▪Taliándörögd ▪„A település méretéből és zsáktelepülés jellegéből, valamint a tömegközlekedési problémákból adódóan kevés a munkahely, instabilak a mikrovállalkozások, csökken a lakosságszám” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Balatonra nyíló festői kilátás és borkultúra jobb kihasználása a turizmusban. Falusi turizmus fejlesztése. Térségileg öszehangolt turisztikai szolgáltatások.” ▪„A már jelenleg is működő kulturális turizmus továbbfejlesztése, a turisztikai szezon meghosszabbítása kitörési pontot jelenthet a településnek, ennek megvalósításához fejleszteni kell a turisztikai infrastruktúrát, kereskedelmi ellátottságot, szálláshelyek mennyiségét és minőségét.”

72 Települések egy mondatos jellemzése 24/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tihany ▪„Önkormányzat nem tud lakótelkeket biztosítani a helyi fiatalok számára.Így egyre kevesebb a gyerek az óvodánkban és az iskolánkban.Az önkormányzat tulajdonában lévő bérleményeket nehéz kiadni,ezáltal csökken a bevételi forrás.A csökkenő vállalkozások sajnos egyre nagyobb munkanélküliséget generálnak.A minőségi turizmus kiszolgálására nincs megfelelő számú szállás,és objektum.” ▪Tótvázsony ▪„Települési, intézményi, közösségi infrastruktúra jelentős felújításra szorul, belterületi utak egy részének állapota, csapadékvíz elvezetés, ivóvíz minőség, orvosi rendelő állapota” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település elhelyezkedése és történelmi múltja miatt közkedvelt a hazai és külföldi kirándulók körében,ezért az idegenforgalom területén még számos kihasználatlan lehetőség mutatkozik.Pl:szálllodaépítés,ökoturizmus,l ovas,horgászturizmus fejlesztése,kikötő fejlesztés,műemléki területek rehabilitációja.Együttes,színvonalas megjelenés,miőségi turizmus vonzása,hosszú távú megtartása.” ▪„Építési telkek, kialakításával, kisvállalkozások letelepítésével, a civil szervezetek jelentős közösségfejlesztő és kommunikációs segítségével a lakónépesség növelése, turizmus, vendég fogadás fejlesztése.”

73 Települések egy mondatos jellemzése 25/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ukk ▪„Munkanélküliség, elöregedés, folyamatosan csökkenő lakosságszám. A vállalkozói és civil aktivitás nagyon kicsi. A képzettségi szint alacsony, megújuló erőforrásokat itt sem hasznosítják.” ▪Úrkút ▪„Hosszú távon nem megoldott a település vízellátása, fejlesztésre szoruló közösségi infrastruktúra” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vasúti csomópont. Fiatalok szervezőereje erős, rendszeres diszkókat szerveznek, az ő közösségi életbe való bevonásuk fontos lenne. Kulcskompetenciák fejlesztésével az aktivitás erősítése, megújuló erőforrások kihasználása, párbeszéd kialakítása, kapcsolatrendszer fejlesztése, erősítés térségen belül és kívül.” ▪„Meglévő turisztikai kínálat továbbfejlesztése, turisztikában érdekelt vállalkozások jelenléte, erős civil aktivitás a település és területfejlesztés területén”

74 Települések egy mondatos jellemzése 26/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vászoly ▪„Az önkormányzat gazdasági stabilizálása, anyagi források hiánya, önkormányzati épületek felújítása, utak felújítása, telkek kialakítása és közművek építése, népesség megtartás, fiatalok letelepítése, munkahelyek hiánya, forrástó környezetének kialakítása, kistérségi turisztikai kerékpárút megépítése, térség turistaútvonalak elhanyagolt állapota.” ▪Veszprémfajs z ▪„Felújításra, átalakításra, kialakításra szoruló intézményi, közösségi infrastruktúra.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településnek a legnagyobb értéke a természeti környezete,a csend,a nyugalom, a tiszta levegő.Legfontosabb lehetősége a településnek a falusi turizmus fejlesztése,a kerékpáros turizmus megteremtése.A forrástó környezetének rendezése,ahol hagyományosan a Vászolyi nyár rendezvénysoroszat több előadása is megrendezésre szokott kerülni.Vonzó településarculat,vonzó telkek kialakítása.” ▪„SSzép természeti környezetet és földrajzi fekvést kihasználva a turizmus fejlesztése, kerékpárutak kiépítésével kapcsolódás a veszprémi és balatoni kerékpárút- hálózathoz, ennek kapcsán a pihenőpark bővítése, turisztikai attrakciók és szolgáltatások létrehozása, megújuló energiában rejlő lehetőségek kihasználása, vállalkozások fejlesztése.”

75 Települések egy mondatos jellemzése 27/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Veszprémgals a ▪„Nagyon alacsony aktivitási ráta, a változó gazdasági környezet miatt jellemző a mikrovállalkozások létbizonytalansága, kevés helyen van internet, nem jellemző a közösségi aktivitás, az információ iránti igény nagyon kicsi” ▪Vigántpetend ▪„Gyenge a település gazdasági aktivitása és komoly probléma a munkahelyek hiánya, a turisztikai adottságok a Művészetek Völgye időszakát kivéve kihasználatlanok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mikrovállalkozások megerősítése, együttműködések kialakítása közöttük, a térségi gazdasági életbe való bevonódásuk erősítése, csabrendeki körjegyzőség településeivel közösen a pozitív termálkút adottságainak kihasználása., megújuló energiaforrások kihasználása, lakosság képzése, képzettségi szintjének emelése, nyitottságának erősítése” ▪„A kiváló szakmai háttérrel rendelkező civil szervezetekre támaszkodva a megújuló erőforrásokra, környezettudatos gondolkodásra épülő képzések, népfőiskolák szervezése, lebonyolítása a megfelelően felfejlesztett oktatási és meditációs központokban, új, az egészségmegőrzésre és kreativitásfejlesztésre épülő turisztikai termékcsomag kidolgozása, kulturális turizmushoz illesztése.”

76 Települések egy mondatos jellemzése 28/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vöröstó ▪„Munkanélküliség, a lakosság kedvezőtlen (elöregedett) korösszetétele a vállalkozások szempontjából, elsősorban mezőgazdasági termelésből élő aktív korú lakosság, kedvezőtlen közlekedési infrastruktúrájú település.” ▪Zalaerdőd ▪„A településen nem megoldott a vízelvezetés, a vadász- és ifjúsági turisztikai lehetőségek nincsenek bekapcsolva a térségi turisztikai körforgásba, nincs kialakított, jól kommunikált turisztikai termékcsomag.A vendéglátóipari szolgáltatások, a kereskedelem nem vonzó a célközönség számára, a háztáji termelési lehetőségek nincsenek kihasználva. A lakosság képzettségi szintje alacsony” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés, kerékpárút- hálózathoz való csatlakozás a Balaton háttértelepüléseként, az épített értékek- Balaton felvidéki lakóházak bemutatása, a nemrégiben felújított Kálvária a Balaton- felvidék egyik legszebb vallási turisztikai vonzerővel bíró épülete.” ▪„Ifjúsági vadász és lovasturizmus fejlesztése, hatékony marketing kialakítása, helyi termékek és szolgáltatások fejlesztése, illeszkedve a turisztikai arculathoz, együttműködés erősítése, lakossági képzések szervezése, közösségfejlesztés”

77 Települések egy mondatos jellemzése 29/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zalagyömörő ▪„A településen nem megoldott a szennyvízelvezetés, a lakosság folyamatosan csökken és jellemző az elöregedés, a helyi szabadidőpark nincs megfelelően integrálva a turisztikai termékcsomagba, a lakossági aktivitás, a közösségi összefogás kicsi.” ▪Zalameggyes ▪„Munkanélküliség, elöregedés, csökkenő lakosságszám, kistérségi peremterület.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A megépített park és tórendszer turisztikai célú hasznosítása. A település fiataljai részére sport, szabadidő, és kulturális célú programok szervezése, képzési szint emelése” ▪„Munkahelyteremtés, lakosság képzettségi szintjének emelése.”

78 Települések egy mondatos jellemzése 30/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zalaszegvár ▪„Települési aktivitás kicsi, a lakosság képzettsége alacsony, megújuló erőforrások kihasználatlanok” ▪Zánka ▪„Sport és egyéb létesítmények hiánya pénzügyi fedezet hiányában. Munkahelyek hiánya. Csónakkikötő hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„vállalkozói aktivitás erősítése, települési arculat megőrzése (helyi védelemmel), kistermelői kompetenciák erősítése, képzettségi szint emelése, együttműködés erősítése” ▪„Idegenforgalom, szőlőtermesztés, horgászat, együttműködések kialakítása a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrummal.”

80 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 12 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése” ▪„Vállalkozások fejlesztése” ▪„Gazdasági környezet fejlesztése” ▪„Társadalmi tőke erősítése” Fő fejlesztési prioritás 80 4 db 2 db 4 db 2,739,650 2,684,343 426,696 369,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

81 ▪Vállalkozás alapú fejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4 A legtöbb forrás – 72,000 EUR – a(z) Vállalkozás alapú fejlesztés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Közhasznú fejlesztés ▪Vidéki örökség megőrzése ▪Falumegújítás- és fejlesztés Fő fejlesztési prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Allokált forrás (EUR) 72,000 62,320 1,336,564 1,268,766

82 ▪Turisztikai tevékenységek ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/4 A legtöbb forrás – 72,000 EUR – a(z) Vállalkozás alapú fejlesztés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Fő fejlesztési prioritás: Vállalkozások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 1,377,990 1,306,353

83 ▪Vállalkozás alapú fejlesztés Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/4 A legtöbb forrás – 72,000 EUR – a(z) Vállalkozás alapú fejlesztés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Térségen belüli együttműködés Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 298,000 128,696

84 ▪Képzés, oktatás Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/4 A legtöbb forrás – 72,000 EUR – a(z) Vállalkozás alapú fejlesztés fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése, erősítése ▪Közhasznú fejlesztés ▪Rendezvény Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Allokált forrás (EUR) 61,000 40,000 148,000 120,000

85 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legnagyobb vállalk. Javaslatok 10 legfontosabb javaslat 10% 9% 22% 8% 6% 17% 7% 0% 18% 3% 9% 44% 13% 7% 9% 5% 3% 0% 10% 1% 0% 88% 0% 37% 0% 7% 4% 0% 48% 4% 0% 14% 0% 71% 0%

87 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„Új vállalkozások létrehozásának, illetve működő vállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása tevékenységi körtől függetlenül (kivéve a rendeletben kizártakat), ezáltal a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség ösztönzésére, munkahelyek megtartására és újak létrehozására, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztésére. Új és meglévő vállalkozások infrastrukturális, technológiai és informatikai fejlesztése, szolgáltatási körének bővítése, uniós és hazai előírásoknak való megfelelés érdekében végzett fejlesztése, minőségi- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése. Telephelyek kialakítása, fejlesztése, gazdasági jellegű célokat szolgáló épületek, épületrészek, építmények kül-és beltéri felújítása, bővítése, épületgépészeti berendezések kialakítása, felújítása, eszközök, berendezések, felszerelések beszerzése. (Pl. feldolgozóipari, kereskedelemi, szolgáltatóipari vállalkoások támogatása. Kézművesek, őstermelők, gazdálkodók tevékenységének támogatása, ha az éves bevétel kevesebb mint 50%-a származik mezőgazd-i tev-ből.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Leghátrányosabb helyzetű településeinken is létrejönnek és működnek (vagy szolgáltatásuk színvonalának javítása miatt fennmaradnak) azok a mikrovállalkozások (legalább 6), amelyek eredményesen tudnak részt venni a helyi gazdasági életben, szolgáltatásaik magas színvonala miatt az állandó lakosok életminősége, valamint a turisták elégedettsége is javul. A fejlesztést végrehajtó mikrovállalkozásokban dolgozók egzisztenciája megerősödik.”

2 88 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„A hálózatosodáson alapuló fizetővendéglátó, kereskedelmi szállás-szolgáltatások, kempingek, panziók, stb. és ezek turisztikai termékkínálata bővítésének elősegítése, a meglévők színvonalának javítása. A szálláshely-szolgáltatók felszereltségének javítása, szolgáltatásainak korszerűsítését és bővítését szolgáló támogatások.Ingatlanok, épületek, építmények felújítása, bővítése, fejlesztése, szükséges gépek, felszerelések, berendezések beszerzése a rendelet mellékletében megjelölt lista szerint. A támogatásoknál alatvető feltétel, hogy az UMVP III. tengelyben nem kaphat támogatást a kérelmet benyújtó, illetve csak 10 millió Ft alatti támogatás igényelhető. (Ezen összeg feletti támogatási igényű projektek a KDOP- ban kaphatnak támogatást.) Előnyben részesítjük azokat a projekteket, ahol a szálláshelyek és a kapcsolódó szolgáltatásokat hálózati rendszerbe szervezi a projekttulajdonos, elősegítve az integrált és komplex turisztikai kínálati rendszer kialakítása. Kapcsolódás: 509-es HPME-hez” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A szálláshelyek és kiegészítő szolgáltatásaik fejlesztésével, a projekttulajdonosok együttműködésével, hálózatba szerveződésével javul a térség egyedi programkínálata. A tervezési időszak végére várhatóan 4 helyszínen nő a minőségi, közvetetten a természeti értékeket is őrző turizmus. A szállásadók egzisztenciája megerősödik. Helyi munkahelyek jönnek létre (részidős is), javul a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság. Nő a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása, javul a társadalmi esélyegyenlőség.”

89 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„Vidéki jövedelemkiegészítő tevékenységek erősítése, elterjedésének ösztönzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása. Olyan falusi turisztikai szálláshely támogatása, ahol az egy ágyra jutó beruházás összege nem éri el az 1,5 millió Ft-ot, illetve a beruházást követően az egy ágyra jutó éves bevétel meghaladja a 300 ezer Ft-ot, illetve a szálláshely tulajdonosa előre átgondolt minimum 3 napra szóló szolgáltatáscsomaggal rendelkezik.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Színvonalas szálláshely szolgáltatók, aktív és fenntartható térségi turizmus. Bővülő férőhelyek, színvonalas kiegészítő szolgáltatások létesítése. Alternatív bevételi források megjelenése által nő a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság. A vendéglátásban alacsony képzettségűek, nők, fiatalok foglalkoztatása, részidős, helyben lévő munkahelyek létrehozása (szobaasszony, szakács, stb.) és ezzel az esélyegyenlőség növelése.A térség adottságainak megfelelő, a piacra bevezetett idegenforgalmi kínálat jön létre. Az idelátogatók hosszabb ideig maradnak, több pénzt költenek és visszatérnek. Turisztikai termékkívánalatunk bővül.”

▪„Egyéb szolgáltatás” 4 ▪„(Fantázianév: Együttműködés az Éltető Balaton-felvidékért) Társadalmi és gazdasági jellegű együttműködések alapjait megteremtő ágazatközi együttműködések/hálózat, közösségi marketing kialakítása, szervezése, fejlesztése civil szervezetek, a vállalkozások és a közszféra és egyház szereplőinek összefogásával. A támogatást kérelmezőnek minimum 60 szervezetet kell összefognia. Jelen intézkedés komplex projektként kerülhet megvalósításra. Legfontosabb célja: közösségi jellegű, gazdasági együttműködést erősítő, beruházásokat, együttműködésen alapuló fejlesztéseket ösztönző programok, fejlesztések, hálózatok, speciális szakmai értékleltárok létrehozása, közös megjelenés fejlesztése, amelyek elősegítik a projektben együttműködők és azok környezete adottságainak megismertetését, hatékonyabb gazdálkodást, hálózatosodást, vállalkozások letelepedését, erősödését, létrejöttét. (szülő 1) A támogatható tevékenységek közül minimum 6 vállalása kötelező. Kapcsolódó HPME-k: 458; 6848; 6932; 486; 496; 2176;” ▪„A térségben létrejön, fejlődik legalább 1 olyan együttműködés/hálózat, amely tevékenységével kiépíti, fejleszti az Éltető Balaton-felvidékért Hálózati programot és működésével erősíti a kialakuló, fejlődő kisebb hálózatokat, együttműködéseket a térség területén. A hálózati együttműködések legalább 60 további szervezet fejlődését segítik elő tevékenységükkel, amely által új termékek, szolgáltatások keletkeznek, a meglévők fejlődnek nem csak azoknál a szervezeteknél, akik közvetlenül igényeltek támogatást az UMVP-ben. Az UMVP által biztosított támogatás az együttműködések erősítésével multiplikálódik.” 90 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

91 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Új vállalkozások létrehozásának, illetve működő vállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása tevékenységi körtől függetlenül (kivéve a rendeletben kizártakat), ezáltal a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség ösztönzésére, munkahelyek megtartására és újak létrehozására, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztésére. Új és meglévő vállalkozások infrastrukturális, technológiai és informatikai fejlesztése, szolgáltatási körének bővítése, uniós és hazai előírásoknak való megfelelés érdekében végzett fejlesztése, minőségi- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése. Telephelyek kialakítása, fejlesztése, gazdasági jellegű célokat szolgáló épületek, épületrészek, építmények kül-és beltéri felújítása, bővítése, épületgépészeti berendezések kialakítása, felújítása, eszközök, berendezések, felszerelések beszerzése. (Pl. feldolgozóipari, kereskedelemi, szolgáltatóipari vállalkoások támogatása. Kézművesek, őstermelők, gazdálkodók tevékenységének támogatása, ha az éves bevétel kevesebb mint 50%-a származik mezőgazd-i tev-ből.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Létrejönnek és működnek (vagy szolgáltatásuk színvonalának javítása miatt fennmaradnak) azok a mikrovállalkozások (legalább 20), amelyek eredményesen tudnak részt venni a helyi gazdasági életben, szolgáltatásaik magas színvonala miatt az állandó lakosok életminősége, valamint a turisták elégedettsége is javul. A fejlesztést végrehajtó mikrovállalkozásokban dolgozók egzisztenciája megerősödik.”

▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„(Fantázianév: Együtt könnyebb) Társadalmi és gazdasági jellegű együttműködéseket megalapozó ágazatközi együttműködések/hálózat, közösségi marketing kialakítása, szervezése, fejlesztése szektorok összefogásával. A kérelmezőnek min. 10 szervezetet kell összefognia. Az együttműködésben résztvevőknek programjuk kialakításakor figyelembe kell venniük az "Éltető Balaton-felvidékért Együttműködés" nevű célterület projektjeit. A térségen belüli együttműködést bármely szféra kezdeményezhet. Az együttműködések nem feltétlenül profitorientáltak. Fő céljaik: közösségi jellegű, gazdasági együttműködést erősítő, beruházásokat, együttműködésen alapuló fejlesztéseket ösztönző programok, fejlesztések, hálózatok, speciális szakmai értékleltárok létrehozása, közös megjelenés fejlesztése, amelyek elősegítik a projektben együttműködők és azok környezete adottságainak megismertetését, hatékonyabb gazdálkodást, hálózatosodást, vállalkozások létrejöttét, erősödését. A támogatható tevékenységek közül minimum 3 vállalása kötelező. Kapcsolódik: 509-es HPME-hez” ▪„A térségben létrejön, fejlődik legalább 3 kisebb együttműködés/hálózat, amely tevékenységével elősegíti az Éltető Balaton-felvidékért Hálózati programot is. A hálózati együttműködések legalább 30 további szervezet fejlődését segítik elő tevékenységükkel, amely által új termékek, szolgáltatások keletkeznek, a meglévők fejlődnek nem csak azoknál a szervezeteknél, akik közvetlenül igényeltek támogatást az UMVP-ben. Az UMVP által biztosított támogatás az együttműködések erősítésével multiplikálódik.” 92 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

93 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Sümegen lehetőség van helyben megvalósuló szolgáltatói jellegű, együttműködéseken alapuló beruházások, új vállalkozások létrehozására, meglévők fejlesztésének támogatására, amelyek a szolgáltatási színvonal javítását célozzák meg. A szállítás, raktározás területén működő vállalkozásoknál infrastrukturális és informatikai fejlesztés, Uniós és hazai előírásoknak való megfelelés támogatása, telephelyek kialakítása, fejlesztése a cél. Fontos olyan építőipari vállalkozások létrehozásának ösztönzése és meglévők technológiai és infrastrukturális fejlesztése, amelyek erősítik a gazdasági együttműködéseket. A kereskedelmi tevékenység területén támogatás igényelhető az egységek infrastrukturális, technológiai fejlesztésének és szolgáltatási körük bővítésének támogatására, a frekventáltabb fekvésű, gazdasági jellegű célokat szolgáló épületek külső-belső felújítására” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Létrejönnek és működnek azok a vállalkozások, amelyek eredményesen tudnak részt venni a helyi gazdasági életben, szolgáltatásaik magas színvonala miatt az állandó lakosok életminősége, valamint a turisták elégedettsége is javul. Az önfoglalkoztatás és a foglalkoztatás révén jelentősen javítják a foglalkoztatottsági helyzetet is. Fejlett szállítói és raktározási kapacitás alakul ki, amely jó alapul szolgál a helyi termékek szezonon túli tárolására és értéknövelt értékesítésére. A megvalósuló fejlesztések által az építőipari vállalkozások, egyéni vállalkozók száma emelkedik, különböző együttműködések alakulnak ki. Versenyképesebbé válik a kereskedelem és a szolgáltatás. Nő a helyi kiskereskedelmi forgalom és a helyi termékek értékesítése, amely hozzájárul a termelői szektor fejlődéséhez is. A kereskedelmi egységek felújítása pozitívan hat a barokk város arculatára, turizmusára.” Szektor

▪„” 8 94 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

95 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

10 ▪„” 96 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

98 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Szervezetfejl-i, közösségfejl-i bázisok kialakítása. Civil- és közszférában tevékenykedő szervezetek családbarát, generációk felkarolását szolgáló fejl-einek támogatása. Civilek, egyházak, önkormányzatok részvételével gyermek-, ifjúsági klubok, ill. idősek klubjának létrehozása, szabad- és beltéri közösségi terek kialakítása, mely alkalmas közösségi programok lebonyolítására. Támogatható a falumegújítás- és fejl. keretében támogatott épület ilyen célú belső felújítása, fejlesztése, amely segítené a kortárs kapcsolatok helybeli kialakulását, erősödését. Tám. igényelhető ingatlanok, épületek, szabadtéri közösségi helyszínek felújításához, bővítéséhez, fejlesztéséhez, berendezések, felszerelések, eszközök megvásárlásához. Támogatás nem igényelhető óvoda, bölcsőde, falugondnoki hálózat, házi segítségnyújtás, a biztos kezdet programon és egyéb más EU-s támogatási programból vagy normatív alapon finanszírozott tevékenység megvalósításához, fejlesztéséhez. Nem lehet támogatási kérelmet benyújtani az IKSzT címmel rendelkező ingatlanon megvalósuló tevékenység fejlesztésére” Megoldási javaslat ▪„A szervezetek és közösségi helyszínek fejlesztése révén jelentős (10%) kapacitásbővülés következik be, ami hozzájárul a fejlesztési stratégia megvalósításához, az egyes gazdasági területek fejlesztéséhez. Nagymértékben javul a társadalmi animáció, a kirekesztett társadalmi rétegek képviselete (esélyegyenlőség), az ÚMVP-n túli külső források bevonása, a pályázati aktivitás, az önszerveződés, az eredmények prezentációja. Létrejön 12 új korszerűen felszerelt közösségi színtér, melyek révén a helyi társadalom szövete erősödik. Az idősek és fiatalok biztonságérzete növekszik, a közösséghez tartozás érzés erősödik bennük, csökken az esélyek egyenlőtlensége.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

99 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Az életen át tartó tanulás készségének erősítése a térség területén, az önképzés módszereinek megismertetésével, a mindennapi életvitelhez szükséges készségek, képességek erősítését célzó non-formális képzésekkel, kompetenciaalapú - kiemelten a speciális idegennyelvi képzéseket- képzések szervezése, közösségi videó készítésével képzők képzése programmal..Adottságainkon alapuló, környezettudatos életmódot propagáló, szemléletformáló képzések szervezése a fenntartható fejlődés erősítése érdekében. A fiatalok, köztük roma fiatalok pályakezdését, munkanélküliek integrálódását és pályamódosítását elősegítő készségek, képességek, illetve tudásanyag non-formális ismeretének elsajátítását ösztönző képzések lebonyolítása. Civil élet fejlesztése, a civil szervezetek keresztül lebonyolított identitástudat erősítő képzések szervezése. Helyi értékeket megőrzését célzó képzési programok, programok eredményeinek bemutatása. A képzések nem OKJ-s iskolai rendszerű tanfolyamok, illeszkednek HVS- ünkhöz, a szervezéshez és lebonyolításhoz bevonásra kerülnek a terület civil szervezetei.” Megoldási javaslat ▪„A képzések nyomán a HACS településein létrejön/megerősödik az a vállalkozói és civil szektor, amely képes megragadni azokat a lehetőségeket, melyek által a térség versenyképessége javul. Nő a szaktudással, nyelvtudással, informatikai tudással rendelkezők száma (nőnek az elhelyezkedésük lehetőségei), nő a térség humán- kapacitása. Kialakul a helyi lakosságban a településük, vagy térségük kulturális és épített örökségének, néphagyományok, természeti környezetük ismerete, tisztelete, amely ezek megőrzését vagy továbbfejlesztését segíti elő. Erősödik a fiatal korosztály identitás tudata, csökken az elvándorlás. Minimum 40 fő képzése” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

100 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A HACS településein az életen át tartó tanulás készségének erősítése az önképzés és gyakorlati hasznosítás módszereinek megismertetésével különböző tréningek, non- formális képzések segítségével az alábbi területeken: megújuló erőforrások felhasználása, energiahatékonyság a gyakorlatban, a csapadékvíz megfogására és hasznosítására, komposztálás a mindennapokban, települési, mikrotérségi, térségi klímastratégiák készítésének módja, energiamenedzserek szerepe a köz- és civilszférában, és a vállalkozások életében, stb. A támogatás magában foglalja a képzések előkészítését, szervezését, lebonyolítását. A tréningek képzések nem OKJ-s iskolai rendszerű tanfolyamok, mindegyik illeszkedik és alkalmazkodik a Balaton-felvidéki Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához, a szervezéshez és lebonyolításhoz bevonásra kerülnek a terület civil szervezetei és vállalkozói. A megújuló erőforrások népszerűsítését célzó mintaprojektek nem támogathatóak, mert azt a KEOP támogatja.Komplex pr: Szülő 2. Kapcsolódó HPME-k: 1222; 516” Megoldási javaslat ▪„Környezetvédelmi tudatosság fejlődése, annak a viselkedési normákban, attitűdökben való megnyilvánulása, a megújuló erőforrások felhasználásának jelentős növekedése. A klímaterhelés enyhülése. A megújuló erőforrások hasznosításának folyamatos emelkedése. Minimum 10 településen nő a megújuló erőforrások hasznosítási lehetőségeit megismerők száma.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

101 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Településeink egyediségére alapozva a védelem alatt nem álló jellegzetes épületek parkok, terek, pihenők, sétányok, játszóterek, közösségi piacterek felújításának támogatása, új piac kialakítása és meglévő felújítása. Olyan játszóterek, parkok kialakításának fejlesztése, amelyeknél a közvetlenül ezen fejlesztésekre jutó támogatási összeg nem haladhatja meg a falumegújítás jogcímben az Éltető B-f E LEADER HACS által javasolt igényelhető maximális támogatási összeg 60%-át. Közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek külső felújításának, új funkcióra való alkalmasságának támogatása. Ingatlanok, épületek, építmények üzemeltetéséhez, használatához szükséges eszközök, gépek, berendezések, felszerelések beszerzésere a renelet mellékletét képező géplista alapján. Az összberuházás 12%-a erejéig egyéb költségek is elszámolhatóak mint pl.: tervezés, marketing, szaktanácsadás, stb.” Megoldási javaslat ▪„Vonzó településkép, élhetőbb települések (az itt élők és a látogatók számára). A településeket összekötő, gondozott gyalogos – és kerékpárutak javítják a közlekedési lehetőségeket. A települések többségének arculata megújul, elkészül számos játszótér. A külső és belső közösségi terek használhatóvá válnak. A helyi őstermelők és mezőgazdasági vállalkozók számára lehetőség nyílik termékeik bevonására a kereskedelembe. Növekszik a megtartó erő, csökken az elvándorlás és nő a látogatottság. Megközelíthetővé válnak természeti és épített értékeink.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

102 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A kulturális örökség helyreállítása, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség megőrzése. Adott települések kulturális értékeinek egy tematikus útra, tanösvényre, túraútvonalra történő felfűzése.Állomásaik lehetnek templomok, szobrok, emlékhelyek, helyi jelentőségű építmények, csárda, stb., melyek rendbetételét, felújítását, fejlesztését támogatjuk. Ezek közül egy központi helyszín rendbetételének támogatása, amely interaktív információs központ szerepet tölthet be, beleértve a környező települések természeti, kulturális és a történelmi értékeket bemutató kínálatát is, pihenő/étkezőhelyszínként funkcionálhat. A természeti, történelmi tájkép,a táji elemek állapotának javítására, kialakítása vagy a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések esetében a közvetlenül e fejlesztésekre jutó támogatási összeg külön- külön nem haladhatja meg a vidéki örökség jogcímben az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS által javasolt igényelhető maximális támogatási összeg 60%-át.” Megoldási javaslat ▪„A Balaton-felvidék egyedi természeti képének megőrzése. Tiszta, rendezett, élhető környezet, kirándulóhelyek, a környezeti értékek védelme. A GIS rendszer által a Balaton-felvidék a világhálón is részletesen kutatható, egyedi útvonalak tervezhetőek, kiváló célpontja lesz tudományos jellegű tanulmányutaknak,a morden kor GPS-es turistájának.Rákapcsolódhat természeti, turisztikai rendszerekre, amelyek alapfeltétele a GIS rendszerrel való ellátottság pl. geocaching. Nemzeti történelmünkhöz szervesen illeszkedő, gondozott műemlékek és azok környezete.A kulturális értékek és épületek szervesen bekapcsolódnak a térség gazdasági és kulturális életébe” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

103 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Az életen át tartó tanulás készségének erősítése a térség területén, az önképzés módszereinek megismertetésével, a mindennapi életvitelhez szükséges készségek, képességek erősítését célzó non-formális képzésekkel, kompetenciaalapú - kiemelten a speciális idegennyelvi képzéseket- képzések szervezése, közösségi videó készítésével képzők képzése programmal. Adottságainkon alapuló, környezettudatos életmódot propagáló képzések szervezése a fenntartható fejlődés erősítése érdekében. A fiatalok, köztük roma fiatalok pályakezdését, munkanélküliek integrálódását és pályamódosítását elősegítő készségek, képességek, illetve tudásanyag non-formális ismeretének elsajátítását ösztönző képzések lebonyolítása. A képzések nem OKJ-s iskolai rendszerű tanfolyamok, illeszkednek a Balaton-felvidéki ACs HVS-hoz, a szervezéshez és lebonyolításhoz bevonásra kerülnek a terület civil szervezetei” Megoldási javaslat ▪„A képzések nyomán a HACS LHH-s településein létrejön/megerősödik az a vállalkozói és civil szektor, amely képes megragadni azokat a lehetőségeket, melyek által a térség versenyképessége javul. Nő a szaktudással rendelkezők száma (nőnek az elhelyezkedésük lehetőségei), nő a térség humán- kapacitása. Kialakul a helyi lakosságban a településük, vagy térségük kulturális és épített örökségének, néphagyományok, természeti környezetük ismerete, tisztelete, amely ezek megőrzését vagy továbbfejlesztését segíti elő. Minimum 20 fő képzése” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

104 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Szervezetfejl-i, közösségfejl-i bázisok kialakítása. Civil- és közszférában tevékenykedő szervezetek családbarát, generációk felkarolását szolgáló fejl-einek támogatása. Civilek, egyházak, önkormányzatok részvételével gyermek-, ifjúsági klubok, ill. idősek klubjának létrehozása, szabad- és beltéri közösségi terek kialakítása, mely alkalmas közösségi programok lebonyolítására. Támogatható a falumegújítás- és fejl. keretében támogatott épület ilyen célú belső felújítása, fejlesztése, amely segítené a kortárs kapcsolatok helybeli kialakulását, erősödését. Tám. igényelhető ingatlanok, épületek, szabadtéri közösségi helyszínek felújításához, bővítéséhez, fejlesztéséhez, berendezések, felszerelések, eszközök megvásárlásához. Támogatás nem igényelhető óvoda, bölcsőde, falugondnoki hálózat, házi segítségnyújtás, a biztos kezdet programon és egyéb más EU-s támogatási programból vagy normatív alapon finanszírozott tevékenység megvalósításához, fejlesztéséhez. Nem lehet támogatási kérelmet benyújtani az IKSzT címmel rendelkező ingatlanon megvalósuló tevékenység fejlesztésére” Megoldási javaslat ▪„A szervezetek és közösségi helyszínek fejlesztése révén jelentős (10%) kapacitásbővülés következik be, ami hozzájárul a fejlesztési stratégia megvalósításához, az egyes gazdasági területek fejlesztéséhez. Nagymértékben javul a társadalmi animáció, a kirekesztett társadalmi rétegek képviselete (esélyegyenlőség), az ÚMVP-n túli külső források bevonása, a pályázati aktivitás, az önszerveződés, az eredmények prezentációja. Létrejön 12 új korszerűen felszerelt közösségi színtér, melyek révén a helyi társadalom szövete erősödik. Az idősek és fiatalok biztonságérzete növekszik, a közösséghez tartozás érzés erősödik bennük, csökken az esélyek egyenlőtlensége.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

105 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A megújuló erőforrások használata helyi optimumának keresése, napelem, napkollektor, szélkerék üzembe állítása, gázzal fűtött kemencék füstgáz elvezetésének hulladék hő hasznosítása, esővíz gyűjtő ciszternák létesítése, a használaton kívüli szennyvízaknák leszigetelése és szerelvénnyel való kiépítése, az összegyűjtött víz öntözésre való felhasználása, csapadékvíz elvezetés, fahulladék használata (brikettálás, stb.). A háztartási komposztálás során keletkezett humusz használata a talajerő növelésére. Az állattenyésztés melléktermékeként keletkező bio-gáz hasznosítása, stb. A támogatás alapfeltétele: hő- és villamosenergia, illetve energetikai hatékonyság fokozása esetén a projektméret 10 millió Ft alatt van, a fenntartható életmódot népszerűsítő mintaprojektek, demonstrációs helyek létesítése nem támogathatóak. Ezeket a KEOP támogatja. A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a fejlesztést bemutathatóvá teszi - önmaga is szervez éves szinten 2 bemutatót legalább 10 fő részére - és együttműködik a megújuló erőforrások használatát célzó képzési programokkal. Kapcsolódás: 1209-es HPME-hez” Megoldási javaslat ▪„Környezetszennyező hatások és energiaárak 10%-os mérséklődése, a változó környezeti körülményekhez történő alkalmazkodás társadalmi szintű előmozdulása. A térség vízmegtartó képességének javulása. A klímaterhelés csökkentésének elősegítése. A decentralizált komposztálás és a megújuló környezetbarát energia felhasználása iránti igény terjedése, aminek hosszú távon várható eredménye a megújuló erőforrások használatával, alkalmazásával kapcsolatos pozitív attitűdök fokozatos beágyazódása a gondolkodásba, a környezettudatos gondolkodás erősítése. 5 db. megújuló erőforrások használatán alapuló, szemléletformálást célzó beruházás megvalósulása az önkormányzati és non-profit szektorban” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

106 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A nagy nemzetközi projektekben való részvétel mellett lehetőséget teremtünk, hogy az ACS területén működő vállalkozók, civil szervezetek és a közszféra szereplői nemzeti és nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki ill. meglevő kapcsolataikat megerősítsék hazai és külföldi LEADER csoportok területén hasonló tevékenységet folytató szervezetekkel. Így első kézből, személyes találkozás útján tanulhatnak az összegyűlt munkatapasztalatokból. Támogatást nyújtunk csoportos jellegű hazai és nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítéséhez, erősítéséhez, azok előkészítő tevékenységeihez, tanulmányutak, együttműködési projektek megszervezéséhez, lebonyolításához. A projektek lehetnek kétoldalúak: más csoportok fogadását célozhatják, vagy más csoportokhoz való elutazásra is irányulhatnak. Ugyanakkor lehetőséget teremtünk arra, hogy más közép- kelet-európai térségek nálunk kevésbé tapasztalt LEADER csoportjait segíthessük tapasztalataink átadásával (pl. erdélyi, felvidéki LEADER csoportok). A támogatás feltétele, hogy a projekt illeszkedjen az ACS nemzeti és nemzetközi együttműködés programtervéhez.” Megoldási javaslat ▪„A támogatás révén min. 20 szervezet nemzetközi együttműködésbe kapcsolódik; megvalósul min. 2 tanulmányút. Az együttműködés révén sokat tanulhatunk, elkerülhetünk sok hibát és zsákutcát. Részévé válunk a különböző, alulról szerveződő hazai és európai vidékfejlesztési hálózatoknak, nemzetközi szinten is védhetjük a magyar vidék érdekeit. Emellett vállalkozóink, civil szervezeteink, közszférás tagjaink olyan tapasztalatokkal gazdagodhatnak, amelyeket átültetve saját szervezetük működésébe önmaguk is jobban, hatékonyabban működhetnek. Ugyanakkor segítséget nyújthatunk a nálunk tapasztalatlanabb hazai és kelet- európai akciócsoportoknak” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

107 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/53 Kód: KD-62-SzF-A-19 Sorszám: 1228 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Vidéki örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Balaton-felvidék Európa egyik legszebb természeti egysége, domborzata, növény, rovar és állatvilága rendkívül változatos, számos olyan táji elem gazdagítja, amely világviszonylatban is ritka, egyedülálló. Területeink túlnyomó része védelem alatt áll. Felbecsülhetetlen értékű, a terület arculatát meghatározó épített örökséggel rendelkezünk, amely jelenleg jelentős részben funkció nélküli, elhanyagolt, állapotban van, fenntartása terhet jelent az önkormányzatok és helyi közösségek számára. Ezen értékek a helyi identitás és a turizmus fejlesztése szempontjából is kulcsfontosságúak. Helyzet/ adottság ▪Számos területünk elhanyagolt, parlagon hagyott, építési és humán hulladékkal, gyomnövényekkel szennyezett. A természeti értékek degradálódnak,veszélyeztetve a fenntartható turizmust.A kihasználatlanság miatt az épített örökség többsége nem szerves része a közösségi életnek gazdasági, turisztikai és helyi életminőséget meghatározó szerepe kicsi.Az épületek, építmények állapota romlik, félő, hogy a folyamat visszafordíthatatlanná válik. Turisztikai potenciál elvész, a helyi identitás nem fejlődik Probléma/ lehetőség ▪A kulturális örökség helyreállítása, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség megőrzése. Adott települések kulturális értékeinek egy tematikus útra, tanösvényre, túraútvonalra történő felfűzése.Állomásaik lehetnek templomok, szobrok, emlékhelyek, helyi jelentőségű építmények, csárda, stb., melyek rendbetételét, felújítását, fejlesztését támogatjuk. Ezek közül egy központi helyszín rendbetételének támogatása, amely interaktív információs központ szerepet tölthet be, beleértve a környező települések természeti, kulturális és a történelmi értékeket bemutató kínálatát is, pihenő/étkezőhelyszínként funkcionálhat. A természeti, történelmi tájkép,a táji elemek állapotának javítására, kialakítása vagy a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések esetében a közvetlenül e fejlesztésekre jutó támogatási összeg külön-külön nem haladhatja meg a vidéki örökség jogcímben az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS által javasolt igényelhető maximális támogatási összeg 60%-át. Megoldási javaslat ▪A Balaton-felvidék egyedi természeti képének megőrzése. Tiszta, rendezett, élhető környezet, kirándulóhelyek, a környezeti értékek védelme. A GIS rendszer által a Balaton-felvidék a világhálón is részletesen kutatható, egyedi útvonalak tervezhetőek, kiváló célpontja lesz tudományos jellegű tanulmányutaknak,a morden kor GPS-es turistájának.Rákapcsolódhat természeti, turisztikai rendszerekre, amelyek alapfeltétele a GIS rendszerrel való ellátottság pl. geocaching. Nemzeti történelmünkhöz szervesen illeszkedő, gondozott műemlékek és azok környezete.A kulturális értékek és épületek szervesen bekapcsolódnak a térség gazdasági és kulturális életébe Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70304 EUR▪Önkormányzatok100% 1058447 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1058447 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma17 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/53 Kód: KD-62-SzF-A-19 Sorszám: 1228 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/53 Kód: KD-62-SzF-A-18 Sorszám: 1227 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Vidéki örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Balaton-felvidék Európa egyik legszebb természeti egysége, domborzata, növény, rovar és állatvilága rendkívül változatos, számos olyan táji elem gazdagítja, amely világviszonylatban is ritka, egyedülálló. Területeink túlnyomó része védelem alatt áll. Felbecsülhetetlen értékű, a terület arculatát meghatározó épített örökséggel rendelkezünk, amely jelenleg jelentős részben funkció nélküli, elhanyagolt, állapotban van, fenntartása terhet jelent az önkormányzatok és helyi közösségek számára. Ezen értékek a helyi identitás és a turizmus fejlesztése szempontjából is kulcsfontosságúak. Helyzet/ adottság ▪Számos területünk elhanyagolt, parlagon hagyott, építési és humán hulladékkal, gyomnövényekkel szennyezett. A természeti értékek degradálódnak,veszélyeztetve a fenntartható turizmust.A kihasználatlanság miatt az épített örökség többsége nem szerves része a közösségi életnek gazdasági, turisztikai és helyi életminőséget meghatározó szerepe kicsi.Az épületek, építmények állapota romlik, félő, hogy a folyamat visszafordíthatatlanná válik. Turisztikai potenciál elvész, a helyi identitás nem fejlődik Probléma/ lehetőség ▪A kulturális örökség helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség megőrzése. Értékeink egy tematikus útra, tanösvényre, túraútvonalra történő felfűzése.Ezek állomásai lehetnek templomok, szobrok, emlékhelyek, helyi jelentőségű építmények, temető, csárda, stb., melyek rendbetételét, felújítását, fejlesztését támogatjuk. Ezek közül egy központi helyszín rendbetételének támogatása, amely interaktív információs központ szerepet tölthet be, beleértve a környező települések természeti, kulturális és a történelmi értékeket bemutató kínálatát is, pihenő/étkezőhelyszínként funkcionálhat. A természeti, történelmi tájkép,a táji elemek állapotának javítására, kialakítása vagy a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések esetében a közvetlenül e fejlesztésekre jutó támogatási összeg külön-külön nem haladhatja meg a vidéki örökség jogcímben az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület LEADER HACS által javasolt igényelhető maximális támogatási összeg 60%-át. Megoldási javaslat ▪A Balaton-felvidék egyedi természeti képének megőrzése. Tiszta, rendezett, élhető környezet, kirándulóhelyek, a környezeti értékek védelme. A GIS rendszer által a Balaton-felvidék a világhálón is részletesen kutatható, egyedi útvonalak tervezhetőek, kiváló célpontja lesz tudományos jellegű tanulmányutaknak,a morden kor GPS-es turistájának.Rákapcsolódhat természeti, turisztikai rendszerekre, amelyek alapfeltétele a GIS rendszerrel való ellátottság pl. geocaching. Nemzeti történelmünkhöz szervesen illeszkedő, gondozott műemlékek és azok környezete.A kulturális értékek és épületek szervesen bekapcsolódnak a térség gazdasági és kulturális életébe Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70304 EUR▪Önkormányzatok100% 278117 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága278117 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/53 Kód: KD-62-SzF-A-18 Sorszám: 1227 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Zalaerdőd, Zalaszegvár ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/53 Kód: KD-62-SzF-B-10 Sorszám: 1994 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Vidéki örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az akciócsoport települései között Sümeg az egyedüli város, amelyben sok a műemlék épület és közterület. A kisváros egyedi hangulatát meghatározzák a kiemelkedő kulturális és épített örökségi értékek. Ezek többsége azonban leromlott állapotú, esetleg funkció nélküli épület. Helyzet/ adottság ▪A helyi lakosság életminőségét, a térségközponti szerep erősödését negatívan befolyásolja a közösségi terek és a közművek állapota. Ez utóbbi a természeti környezetet is veszélyezteti. A kisváros kiemelkedő jelentőségű műemlék épületei jelenleg nem vonzóak sem közintézményként, sem turisztikai szempontból és a településképet is rontják. Probléma/ lehetőség ▪A program keretében a belváros műemlék épületei, közterei kerülnek komplex módon felújításra (3 közösségi tér). Ezek tartalmazzák a közművek, épületek felújítását és közösségi funkciókkal való megtöltését. Jellemzően közszférás projektekre számítunk, de a vállalkozói, együttműködéseken alapuló fejlesztéseket is ösztönözzük a gazdasági fenntarthatóság minél jobb érvényesítése érdekében. Megoldási javaslat ▪A hátrányos helyzetű kistérségi központ közösségszervező funkciója erősödik. Az új funkciók jelentős munkahelyteremtő hatással bírnak (kb. 10 fő). Ezek többsége a közművelődési jelleg miatt várhatóan nő, amely elősegíti a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesülését. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 3. prioritás - Integrált városfejlesztés a Közép-Dunántúlon

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 3/53 Kód: KD-62-SzF-B-10 Sorszám: 1994 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Sümeg ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/53 Kód: KD-62-SzF-A-20 Sorszám: 1231 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Vidéki örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A mezőgazdasági termeléssel összefüggésben, a térségben számos helyen eltűntek, vagy leromlott állapotba kerültek azok hagyományos tájalkotó elemek (fasorok, ligetek, mezőgazdasági bekötőutak, ligetek, mezsgyék, természetes anyagból készült kerítések, madárvárták), amelyek éppen a korábbi mezőgazdasági tevékenységnek következtében jöttek létre Helyzet/ adottság ▪Ezek a tájalkotó elemek elősegítik a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, környezettudatos tájhasznosítást, valamint lehetővé teszik az egyes mezőgazdasági területek jobb megközelítését is. A mozaikos táj nemcsak esztétikai, turisztikailag is haszonsítható érték, hanem – a zöld korridorok, ökológiai folyosók működése révén - hozzájárul a táj biodiverzitása, genetikai gazdagsága megőrzéséhez. Mivel ezek a beruházások közvetlenül nem hoznak hasznot a termelőknek, ezért ezek fejlesztése részükről elmaradt. Probléma/ lehetőség ▪E mezőgazdasági vállalkozások által végrehajtott beruházások a gazdaságok közjóléti és természeti értékét növelik ezért indokolt az ilyen típusú fejlesztések, eszközbeszerzések és területhasználattal kapcsolatos tevékenységek támogatása. Agrár-környezetgazdálkodási bemutató-gazdaságok és bemutató-gazdasági tevékenység kialakításának megvalósítása, ezáltal a környezetkímélő termelési módszerek megismertetése, a gazdálkodók célirányos elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése. Megoldási javaslat ▪A fenntarthatóságot és a környezettudatosságotnhosszú távon szem előtt tartó, valamint a szemléletformálásban is élen járó mezőgazdasági szektor jön létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 216 Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 4/53 Kód: KD-62-SzF-A-20 Sorszám: 1231 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/53 Kód: KD-62-SzF-A-21 Sorszám: 1232 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Vidéki örökség megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A magántulajdonban lévő erdőterületek a csökkenő értékű és kevéssé szakszerű erdőgazdálkodás miatt folyamatosan romló állapotban vannak. A legfőbb probléma az idegenhonos fafajták rohamos térnyerése, mely tovább rontja a magán tulajdonban lévő erdőterületek erdészeti, gazdasági és környezeti és közjóléti értékét. Helyzet/ adottság ▪A leromló állapotú erdőtársulások nem képesek ellátni közjóléti és környezetvédelmi és ökoturisztikai szerepüket, az idegenhonos fafajták eltűnése pedig a biodiverzitásra és a környezet állapotára van negatív hatással Probléma/ lehetőség ▪A biológiai sokszínűség, a megfelelő szintű elegyesség, az erdők természetességének és egészségi állapotának kialakítására, valamint megőrzésére irányuló fejlesztések támogatása: természetes újulatra épülő telepítés; fenntartható erdőgazdálkodási módszerek (pl. szálaló üzemmód) használata, tarvágás utáni helyreállítás; erdőszegélyek kialakítása. A támogatás célcsoportjai a magántulajdonú erdőket kezelő erdészetek. Megoldási javaslat ▪Természetes, őshonos fafajokból álló, jó állapotú, közjóléti szolgáltatásokat is nyújtani képes erdőtársulások létrejötte, amelyek képesek lesznek kiszolgálni az ökoturisztikai keresletet is Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 227 Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/53 Kód: KD-62-SzF-A-17 Sorszám: 1226 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Településeinken sok esetben hiányoznak az általános infrastrukturális alapok. Sok helyen nincsenek közösségi terek és épületek, vagy leromlott állapotuk miatt a közösség számára használhatatlanok. A helyi mezőgazdasági termékek árusítására használható piacterek alkalmatlanok feladatuk ellátására. Játszótereink néhány településen már az EU-s szabványnak megfelelőek, de több helyen fel kellett számolni a régi játszótereket. A települések külterületein található pihenőterületek,sétányok és az ezekhez vezető utak rossz állapotban vannak. Helyzet/ adottság ▪A nem megfelelő települési infrastruktúra hátrányosan befolyásolja a települések lakosságának életminőségét, a települések tőkevonzó képességét és turisztikai vonzerejét. A települések külterületein lévő rekreációs területek nehezen megközelíthetőek. Megfelelő piacterek hiányában a helyi termékek árusítása sem lehetséges. A közösségi terek hiánya, leromlott állapota akadályozza a közösségi rendezvények szervezését. Probléma/ lehetőség ▪Településeink egyediségére alapozva a védelem alatt nem álló jellegzetes épületek parkok, terek, pihenők, sétányok, játszóterek, közösségi piacterek felújításának támogatása, új piac kialakítása és meglévő felújítása. Olyan játszóterek, parkok kialakításának fejlesztése, amelyeknél a közvetlenül ezen fejlesztésekre jutó támogatási összeg nem haladhatja meg a falumegújítás jogcímben az Éltető B-f E LEADER HACS által javasolt igényelhető maximális támogatási összeg 60%-át. Közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek külső felújításának, új funkcióra való alkalmasságának támogatása. Ingatlanok, épületek, építmények üzemeltetéséhez, használatához szükséges eszközök, gépek, berendezések, felszerelések beszerzésere a renelet mellékletét képező géplista alapján. Az összberuházás 12%-a erejéig egyéb költségek is elszámolhatóak mint pl.: tervezés, marketing, szaktanácsadás, stb. Megoldási javaslat ▪Vonzó településkép, élhetőbb települések (az itt élők és a látogatók számára). A településeket összekötő, gondozott gyalogos – és kerékpárutak javítják a közlekedési lehetőségeket. A települések többségének arculata megújul, elkészül számos játszótér. A külső és belső közösségi terek használhatóvá válnak. A helyi őstermelők és mezőgazdasági vállalkozók számára lehetőség nyílik termékeik bevonására a kereskedelembe. Növekszik a megtartó erő, csökken az elvándorlás és nő a látogatottság. Megközelíthetővé válnak természeti és épített értékeink. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Készletbeszerzés (10%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70304 EUR▪Önkormányzatok100% 1109921 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1109921 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma19 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/53 Kód: KD-62-SzF-A-17 Sorszám: 1226 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/53 Kód: KD-62-SzF-A-16 Sorszám: 1221 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Településeinken sok esetben hiányoznak az általános infrastrukturális alapok. Sok helyen nincsenek közösségi terek és épületek, vagy leromlott állapotuk miatt a közösség számára használhatatlanok. A helyi mezőgazdasági termékek árusítására használható piacterek alkalmatlanok feladatuk ellátására. Játszótereink néhány településen már az EU-s szabványnak megfelelőek, de több helyen fel kellett számolni a régi játszótereket. A települések külterületein található pihenőterületek,sétányok és az ezekhez vezető utak rossz állapotban vannak. Helyzet/ adottság ▪A nem megfelelő települési infrastruktúra hátrányosan befolyásolja a települések lakosságának életminőségét, a települések tőkevonzó képességét és turisztikai vonzerejét. A települések külterületein lévő rekreációs területek nehezen megközelíthetőek. Megfelelő piacterek hiányában a helyi termékek árusítása sem lehetséges. A közösségi terek hiánya, leromlott állapota akadályozza a közösségi rendezvények szervezését. Probléma/ lehetőség ▪Településeink egyediségére alapozva a védelem alatt nem álló jellegzetes épületek, terek, pihenők, sétányok, közösségi piacterek felújításának támogatása, új piac kialakítása és meglévő felújítása. Olyan játszóterek, parkok kialakításának fejlesztése, amelyeknél a közvetlenül ezen fejlesztésekre jutó támogatási összeg nem haladhatja meg a falumegújítás jogcímben az Éltető B-f E LEADER HACS által javasolt igényelhető maximális támogatási összeg 60%-át.Az önkormányzatok, civilek tulajdonában lévő, közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek külső felújításának, esetlegesen új funkcióra való alkalmasságának támogatása. Ingatlanok, épületek, építmények üzemeltetéséhez, használatához szükséges eszközök, gépek, berendezések, felszerelések beszerzésere a rendelet mellékletét képező géplista alapján. Az összberuházás 12%-a erejéig egyéb költségek is elszámolhatóak mint pl.: tervezés, marketing, szaktanácsadás, stb. Megoldási javaslat ▪Vonzó településkép, élhetőbb települések, (az itt élők és a látogatók számára). A településeket összekötő, gondozott gyalogos – és kerékpárutak javítják a közlekedési lehetőségeket. A települések többségének arculata megújul, elkészül számos játszótér. A külső és belső közösségi terek használhatóvá válnak. A helyi őstermelők és mezőgazdasági vállalkozók számára lehetőség nyílik termékeik bevonására a kereskedelembe. Növekszik a megtartó erő, csökken az elvándorlás és nő a látogatottság. Megközelíthetővé válnak természeti és épített értékeink. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR▪Önkormányzatok100% 158845 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága158845 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/53 Kód: KD-62-SzF-A-16 Sorszám: 1221 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Zalaerdőd, Zalaszegvár ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/53 Kód: KD-62-SzF-B-11 Sorszám: 1233 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Az Akciócsoport egy része a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, és ezen a területen előfordulnak magas lejtőszögű térszínek is. Sok településen nincs megoldva a felszíni csapadékelvezetés és előfordulhatnak a térségben települési szilárdhulladék-lerakók és egyéb módon szennyezett terüle tek is. Ezek veszélyeztetik a Balaton vízminőségét, valamint az ivóvízbázis minőségét. – A közműolló zárulását követő ivóvíz-ár emelkedése miatt fontos a csapadékvíz hasznosítása is. Helyzet/ adottság ▪A felszíni csapadékvízelvezetés megoldása jelentősen csökkentené a Balatonba bemosódó szilárd és tápanyagokat. A szilárdhulladék lerakók és a szennyezett területek rekultiválása szintén jó hatással lenne a felszín alatti vízbázisra. Víztakarékos megoldások és a csapadékvíz hasznosításának elterjesztése egyúttal javítaná a mikrotérségek vízmegtartó képességét Probléma/ lehetőség ▪Önkormányzatok támogatása a települési csapadékvíz elvezető és hasznosító rendszerek kiépítésére, az árkok kitisztítására. Ajánlott felmérni a térségben található szilárdhulladék lerakókat, valamint a szennyezett területeket, illetve az ilyen területek rekultivációját támogatni, ösztönözni. Magánszemélyek részére támogatást lehet nyújtani a csapadékvíz öntözési célú hasznosításának elősegítésére, tárolók építésére Megoldási javaslat ▪A program-időszak végére megszűnnek a térségben azok a felszíni szennyeződések, amelyek veszélyeztetik a vízbázist és a felszíni vizeket. A mikrotérségek vízmegtartó képességének védelme a klímaváltozás körülményei között. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 8/53 Kód: KD-62-SzF-B-11 Sorszám: 1233 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/53 Kód: KD-62-SzF-B-12 Sorszám: 1234 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Térségünk legfontosabb értéke a természeti környezet és a táj. E két tényezőnek fontos szerep jut az Akciócsoport stratégiájának megvalósítása során, megőrzése és fejlesztése létkérdés. Az erdők tulajdonszerkezetének megváltozásával csökkent az erdők megóvására szánt forrás is, ezért sok helyen erdeink leromlottak, idegenhonos fajokkal települtek be. Helyzet/ adottság ▪A folyamatosan romló állapotú erdők nem lesznek képesek ellátni a helyi vidékfejlesztési stratégiában nekik szánt szerepet, nem lehet azokat sem minőségi turisztikai, sem rekreációs célokra használni. A helyi védett és termesztett növényfajok megőrzése, valamint az erdei iskolák, túraútvonalak jó alapot jelenthetnek a falusi, a bakancsos-, és az ökoturizmus számára. Probléma/ lehetőség ▪Támogatni kell azokat a térségben működő erdészeti vállalatok, erdőtulajdonos vállalkozások és magánszemélyek általi beruházásokat, melyek az erdészeti eszköz és munkagéppark beszerzésére irányulnak; az erdő, mint élőhely megőrzésére irányuló fejlesztéseket; az ismeretterjesztési-, a rekreációs-, és a minőségi turisztikai célú fejlesztéseket pl. erdei iskolák, tanösvények, tematikus kertek, helyi védelem alá vétel. Megoldási javaslat ▪A térség természeti környezete 5 éven belül alkalmas lesz arra, hogy betöltse a neki szánt rekreációs és gazdasági szerepet, miközben az megmarad természetes állapotában. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/53 Kód: KD-62-SzF-B-07 Sorszám: 1205 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪Az akciócsoport területe döntően aprófalvas jellegű vidék. Nagy különbség tapasztalható az ivóvíz és a szennyvíz rákötések között. További problémát jelent a hulladékkezelés is, amely az illegális szemétlerakók miatt a térség vízbázisát is veszélyezteti. Helyzet/ adottság ▪Az aprófalvas vidékeken a szennyvízcsatorna rákötések csekély száma, valamint a hulladéklerakók veszélyeztetik az egészséges természeti környezetet és a vízbázist. Ez káros hatással van a települések életminőségére is. A térség közúti megközelíthetőségében tapasztalható hiányok gátolhatják a gazdaságfejlesztést, míg a térségközi közlekedés elégtelensége az itt élők életminőségét és az idegenforgalmat nehezíti. Probléma/ lehetőség ▪Szennyvíz hálózat rákötés számának minimum 10%-kal való növelése, a hiányzó hálózatok kiépítése. Egykori és jelenlegi hulladéklerakók rekultivációja, tájrendezési, rekonstrukciós műveletek, amelyek a térségi vagy helyi vízbázist veszélyeztető veszélyforrások kiküszöbölésére irányulnak. Belterületi utak fejlesztése, a térségek észak-déli irányban átszelő közút kiépítése, az ilyen irányú 3-ad és 4-ed rendű utak jelentős fejlesztése, a zsáktelepülésekről kivezető utak kiépítése. Támogatandó a Balatoni bringakörút merőleges leágazási lehetőségeinek a vizsgálata és megépítése is. Megoldási javaslat ▪A szennyvízhálózat kb. 10 településsel bővül, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a lefedettség megközelíti a 100%-ot 2013-ig. A környezeti állapot nem veszélyezteti az itt élők életminőségét, a vendégvonzó képességet és a gazdaságfejlesztési törekvéseket. A térség közlekedéshálózatban kb. 40 km útfelújítás valósul meg, amely a gazdasági potenciált is erősíti az életminőségi feltételek mellett. A kerékpárútvonal hossza 2013-ig min. 10 km-rel nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/53 Kód: KD-62-GF-2-05 Sorszám: 516 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Vállalkozás alapú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A nap, a szél, a csapadék, a szerves anyagok és hulladékok, a geotermikus energia felhasználása a kiaknázható lehetőségekhez képest jelenleg minimális szintű a térségben. A csapadékvíz visszatartása, felhasználása, komposztálás, a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott. A klímaváltozás szorításában szükség van minden megújuló természeti erőforrással kapcsolatos forgatókönyv mérlegelésére. Sümeg és a Dörögdi-medence térségében vannak ilyen irányú, modell értékű tanulmányok, a térség túlnyomó részén hiányzik a közös stratégia és cselekvés. Helyzet/ adottság ▪A nap, a szél, a csapadék, a szerves anyagok és hulladékok, a geotermikus energia felhasználása a kiaknázható lehetőségekhez képest jelenleg minimális szintű a térségben. A csapadékvíz visszatartása, felhasználása, komposztálás, a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott. A klímaváltozás szorításában szükség van minden megújuló természeti erőforrással kapcsolatos forgatókönyv mérlegelésére. Sümeg és a Dörögdi-medence térségében vannak ilyen irányú, modell értékű tanulmányok, a térség túlnyomó részén hiányzik a közös stratégia és cselekvés. Probléma/ lehetőség ▪A megújuló erőforrások használata helyi optimumának keresése, (napelem, napkollektor, szélkerék üzembe állítása, gázzal fűtött kemencék füstgáz elvezetésének hulladék hő hasznosítása, esővíz gyűjtő ciszternák létesítése, a használaton kívüli szennyvízaknák leszigetelése és szerelvénnyel való kiépítése, az összegyűjtött víz öntözésre való felhasználása, csapadékvíz elvezetés, fahulladék használata (brikettálás, stb.). A háztartási komposztálás során keletkezett humusz használata a talajerő növelésére. Az állattenyésztés melléktermékeként keletkező bio-gáz hasznosítása, stb. A támogatás alapfeltétele: hő- és villamosenergia, illetve energetikai hatékonyság fokozása esetén a projektméret 10 millió Ft alatt van, a fenntartható életmódot népszerűsítő mintaprojektek, demonstrációs helyek létesítése nem támogathatóak. Ezeket a KEOP támogatja. A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a fejlesztést bemutathatóvá teszi -önmaga is szervez éves szinten 2 bemutatót legalább 10 fő részére - és együttműködik a megújuló erőforrások használatát célzó képzési programokkal. Kapcsolódás: 1209-es HPME-hez Megoldási javaslat ▪Környezetszennyező hatások és energiaárak 10%-os mérséklődése, a változó környezeti körülményekhez történő alkalmazkodás társadalmi szintű előmozdulása. A térség vízmegtartó képességének javulása. A klímaterhelés csökkentésének elősegítése. A decentralizált komposztálás és a megújuló környezetbarát energia felhasználása iránti igény terjedése, aminek hosszú távon várható eredménye a megújuló erőforrások használatával, alkalmazásával kapcsolatos pozitív attitűdök fokozatos beágyazódása a gondolkodásba, a környezettudatos gondolkodás erősítése. 5 db. megújuló erőforrások használatán alapuló, szemléletformálást célzó beruházás megvalósulása a vállalkozói és magán szektorban. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Készletbeszerzés (10%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok% 120000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága72000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/53 Kód: KD-62-GF-2-05 Sorszám: 516 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/53 Kód: KD-62-SzF-1-03 Sorszám: 1222 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Közhasznú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A nap, a szél, a csapadék, a szerves anyagok és hulladékok, a geotermikus energia felhasználása a kiaknázható lehetőségekhez képest jelenleg minimális szintű a térségben. A csapadékvíz visszatartása, felhasználása, komposztálás, a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott. A klímaváltozás szorításában szükség van minden megújuló természeti erőforrással kapcsolatos forgatókönyv mérlegelésére. Sümeg és a Dörögdi-medence térségében vannak ilyen irányú, modell értékű tanulmányok, a térség túlnyomó részén hiányzik a közös stratégia és cselekvés Helyzet/ adottság ▪A fosszilis és atomenergia ára rohamos mértékben emelkedik, és tartósan magas marad. A családok,közintézmények, üzemek energia felhasználás költségeit a fizetésképességi átlag-realitásokkal szemben aránytalan mértékben terhelik. A hatékony energiafelhasználás és erőforrás használat enyhíti a térség – és Földünk - klímaterhelését. A szerves hulladék nincs helyben komposztálva. A csapadékvíz megtartása megoldatlan. Probléma/ lehetőség ▪A megújuló erőforrások használata helyi optimumának keresése, napelem, napkollektor, szélkerék üzembe állítása, gázzal fűtött kemencék füstgáz elvezetésének hulladék hő hasznosítása, esővíz gyűjtő ciszternák létesítése, a használaton kívüli szennyvízaknák leszigetelése és szerelvénnyel való kiépítése, az összegyűjtött víz öntözésre való felhasználása, csapadékvíz elvezetés, fahulladék használata (brikettálás, stb.). A háztartási komposztálás során keletkezett humusz használata a talajerő növelésére. Az állattenyésztés melléktermékeként keletkező bio-gáz hasznosítása, stb. A támogatás alapfeltétele: hő- és villamosenergia, illetve energetikai hatékonyság fokozása esetén a projektméret 10 millió Ft alatt van, a fenntartható életmódot népszerűsítő mintaprojektek, demonstrációs helyek létesítése nem támogathatóak. Ezeket a KEOP támogatja. A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a fejlesztést bemutathatóvá teszi -önmaga is szervez éves szinten 2 bemutatót legalább 10 fő részére - és együttműködik a megújuló erőforrások használatát célzó képzési programokkal. Kapcsolódás: 1209-es HPME-hez Megoldási javaslat ▪Környezetszennyező hatások és energiaárak 10%-os mérséklődése, a változó környezeti körülményekhez történő alkalmazkodás társadalmi szintű előmozdulása. A térség vízmegtartó képességének javulása. A klímaterhelés csökkentésének elősegítése. A decentralizált komposztálás és a megújuló környezetbarát energia felhasználása iránti igény terjedése, aminek hosszú távon várható eredménye a megújuló erőforrások használatával, alkalmazásával kapcsolatos pozitív attitűdök fokozatos beágyazódása a gondolkodásba, a környezettudatos gondolkodás erősítése. 5 db. megújuló erőforrások használatán alapuló, szemléletformálást célzó beruházás megvalósulása az önkormányzati és non-profit szektorban Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Készletbeszerzés (10%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok80% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/53 Kód: KD-62-SzF-1-03 Sorszám: 1222 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/53 Kód: KD-62-SzF-1-04 Sorszám: 1225 Prioritás: Táj- és környezetgazdálkodás (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) fejlesztése Intézkedés: Közhasznú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Leghátrányosabb helyzetű településeinken a nap, a szél, a csapadék, a szerves anyagok és hulladékok, a geotermikus energia felhasználása a tényleges, kiaknázható lehetőségekhez képest jelenleg minimális szintű. A csapadékvíz visszatartása, a felhasználása, komposztálás, a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott. A klímaváltozás szorításában szükség van minden megújuló természeti erőforrással kapcsolatos forgatókönyv mérlegelésére. A sümegi térségben és a Dörögdi-medencében vannak már ilyen irányú, modell értékű megvalósíthatósági tanulmányok Helyzet/ adottság ▪A fosszilis és atomenergia ára rohamos mértékben emelkedik, és tartósan magas marad, anyagi értelemben tovább nehezítve ezzel a közintézmények stabil működésének fenntartását. Az itt élők energia felhasználás költségeit aránytalan mértékben terhelik. A hatékony energiafelhasználás és erőforrás használat enyhíti a térség klímaterhelését. A szerves hulladék nincs helyben komposztálva. A csapadékvíz megtartása szükséges Probléma/ lehetőség ▪A megújuló erőforrások használata helyi optimumának keresése, napelem, napkollektor, szélkerék üzembe állítása, gázzal fűtött kemencék füstgáz elvezetésének hulladék hő hasznosítása, esővíz gyűjtő ciszternák létesítése, a használaton kívüli szennyvízaknák leszigetelése és szerelvénnyel való kiépítése, az összegyűjtött víz öntözésre való felhasználása, csapadékvíz elvezetés, fahulladék használata (brikettálás, stb.). A háztartási komposztálás során keletkezett humusz használata a talajerő növelésére. Az állattenyésztés melléktermékeként keletkező bio-gáz hasznosítása, stb. A támogatás alapfeltétele: hő- és villamosenergia, illetve energetikai hatékonyság fokozása esetén a projektméret 10 millió Ft alatt van, a fenntartható életmódot népszerűsítő mintaprojektek, demonstrációs helyek létesítése nem támogathatóak. Ezeket a KEOP támogatja. A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy a fejlesztést bemutathatóvá teszi -önmaga is szervez éves szinten 2 bemutatót legalább 10 fő részére - és együttműködik a megújuló erőforrások használatát célzó képzési programokkal. Kapcsolódás: 1209-es HPME-hez. Megoldási javaslat ▪Környezetszennyező hatások és energiaárak 10%-os mérséklődése, a változó környezeti körülményekhez történő alkalmazkodás társadalmi szintű előmozdulása. A térség vízmegtartó képességének javulása. A klímaterhelés csökkentésének elősegítése. A decentralizált komposztálás és a megújuló környezetbarát energia felhasználása iránti igény terjedése, aminek hosszú távon várható eredménye a megújuló erőforrások használatával, alkalmazásával kapcsolatos pozitív attitűdök fokozatos beágyazódása a gondolkodásba, a környezettudatos gondolkodás erősítése. 2 db. megújuló erőforrások használatán alapuló, szemléletformálást célzó beruházás megvalósulása az önkormányzati és non-profit szektorban Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés (10%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok80% 28000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22320 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/53 Kód: KD-62-SzF-1-04 Sorszám: 1225 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Zalaerdőd, Zalaszegvár ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/53 Kód: KD-62-GF-A-12 Sorszám: 513 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A falusi turizmuson belüli szolgáltatások szegényesek, nem elégítik ki az igényeket, a szálláshelyek jelentős része elavult,a szolgáltatási színvonal, berendezés, stb. nincs összhangban a kereslettel.A térség adottságai jó lehetőséget biztosítanak a jelentős hozzáadott értékű mg-i és biotermékek előállítására (borászat, gyümölcsfeldolgozás, méz); népi eszközök, játékok, más kézműipari és művészeti termékek készítésére, és lehetőség van a helyi termékek közvetlen kereskedelmére. A turisztikai kínálatban helye lenne a hagyományos életmód elemeinek programszerű bemutatásának is Helyzet/ adottság ▪A korlátozott lehetőségek miatt az adottságokból levezethető idegenforgalmi vonzerők és szolgáltatások kialakításában rejlő lehetőségek kiaknázatlanok maradnak, ez pedig veszélyezteti a térség idegenforgalmi kínálatának sokszínűsítését, a szezonhosszabbítást, és az alternatív turizmusformák elterjedését. Probléma/ lehetőség ▪Vidéki jövedelemkiegészítő tevékenységek erősítése, elterjedésének ösztönzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása. Olyan falusi turisztikai szálláshely támogatása, ahol az egy ágyra jutó beruházás összege nem éri el az 1,5 millió Ft-ot, illetve a beruházást követően az egy ágyra jutó éves bevétel meghaladja a 300 ezer Ft-ot, illetve a szálláshely tulajdonosa előre átgondolt minimum 3 napra szóló szolgáltatáscsomaggal rendelkezik. Megoldási javaslat ▪Színvonalas szálláshely szolgáltatók, aktív és fenntartható térségi turizmus. Bővülő férőhelyek, színvonalas kiegészítő szolgáltatások létesítése. Alternatív bevételi források megjelenése által nő a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság. A vendéglátásban alacsony képzettségűek, nők, fiatalok foglalkoztatása, részidős, helyben lévő munkahelyek létrehozása (szobaasszony, szakács, stb.) és ezzel az esélyegyenlőség növelése.A térség adottságainak megfelelő, a piacra bevezetett idegenforgalmi kínálat jön létre. Az idelátogatók hosszabb ideig maradnak, több pénzt költenek és visszatérnek. Turisztikai termékkívánalatunk bővül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37495 EUR▪Önkormányzatok100% 1725320 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága1035192 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/53 Kód: KD-62-GF-A-12 Sorszám: 513 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/53 Kód: KD-62-GF-A-13 Sorszám: 2169 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A falusi turizmuson belüli szolgáltatások szegényesek, nem elégítik ki az igényeket, a szálláshelyek jelentős része elavult,a szolgáltatási színvonal, berendezés, stb. nincs összhangban a kereslettel.A térség adottságai jó lehetőséget biztosítanak a jelentős hozzáadott értékű mg-i és biotermékek előállítására (borászat, gyümölcsfeldolgozás, méz); népi eszközök, játékok, más kézműipari és művészeti termékek készítésére, és lehetőség van a helyi termékek közvetlen kereskedelmére. A turisztikai kínálatban helye lenne a hagyományos életmód elemeinek programszerű bemutatásának is Helyzet/ adottság ▪A korlátozott lehetőségek miatt az adottságokból levezethető idegenforgalmi vonzerők és szolgáltatások kialakításában rejlő lehetőségek kiaknázatlanok maradnak, ez pedig veszélyezteti a térség idegenforgalmi kínálatának sokszínűsítését, a szezonhosszabbítást, és az alternatív turizmusformák elterjedését. Probléma/ lehetőség ▪Vidéki jövedelemkiegészítő tevékenységek erősítése, elterjedésének ösztönzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása. Olyan falusi turisztikai szálláshely támogatása, ahol az egy ágyra jutó beruházás összege nem éri el az 1,5 millió Ft-ot, illetve a beruházást követően az egy ágyra jutó éves bevétel meghaladja a 300 ezer Ft-ot, illetve a szálláshely tulajdonosa előre átgondolt minimum 3 napra szóló szolgáltatáscsomaggal rendelkezik. Megoldási javaslat ▪Színvonalas szálláshely szolgáltatók, aktív és fenntartható térségi turizmus. Bővülő férőhelyek, színvonalas kiegészítő szolgáltatások létesítése. Alternatív bevételi források megjelenése által nő a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság. A vendéglátásban alacsony képzettségűek, nők, fiatalok foglalkoztatása, részidős, helyben lévő munkahelyek létrehozása (szobaasszony, szakács, stb.) és ezzel az esélyegyenlőség növelése.A térség adottságainak megfelelő, a piacra bevezetett idegenforgalmi kínálat jön létre. Az idelátogatók hosszabb ideig maradnak, több pénzt költenek és visszatérnek. Turisztikai termékkívánalatunk bővül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR▪Önkormányzatok100% 527382 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága342798 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/53 Kód: KD-62-GF-A-13 Sorszám: 2169 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Zalaerdőd, Zalaszegvár ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/53 Kód: KD-62-GF-A-11 Sorszám: 512 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben számos ágazatban működő mikrovállalkozás található, amelyek nagy hatással bírnak közvetlenül az adott település gazdaságára és foglalkoztatottsági helyzetére, közvetve pedig az idegenforgalomra, azonban nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű tőkével ahhoz, hogy szolgáltatási színvonalukat fejleszteni tudják. A tőkehiány miatt a mikro-vállalkozások képtelenek a szükségessé váló jelentős fejlesztéseket végrehajtani és korszerűbb gépeket, technológiákat beszerezni, telephelyüket fejleszteni,,nem tudják megvalósítani az ötleteiket, ezáltal a versenyképességük folyamatosan romlik. Helyzet/ adottság ▪A mikrovállalkozások a mikrotérség gazdasági életének meghatározói lehetnének, ez a terület lehetőséget adna a csökkent munkaképességűek, hátrányos helyzetűek foglalkoztatására is. Mivel a helyben elérhető szolgáltatások és épületek színvonala nem megfelelő, mind a turisták, mind a helyi lakosok másutt veszik igénybe az adott szolgáltatást, aminek következtében a helyi gazdaság fenntarthatósága sérül, a szolgáltatások ellenértéke másutt folyik be. Probléma/ lehetőség ▪Új vállalkozások létrehozásának, illetve működő vállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása tevékenységi körtől függetlenül (kivéve a rendeletben kizártakat), ezáltal a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség ösztönzésére, munkahelyek megtartására és újak létrehozására, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztésére. Új és meglévő vállalkozások infrastrukturális, technológiai és informatikai fejlesztése, szolgáltatási körének bővítése, uniós és hazai előírásoknak való megfelelés érdekében végzett fejlesztése, minőségi- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése. Telephelyek kialakítása, fejlesztése, gazdasági jellegű célokat szolgáló épületek, épületrészek, építmények kül-és beltéri felújítása, bővítése, épületgépészeti berendezések kialakítása, felújítása, eszközök, berendezések, felszerelések beszerzése. (Pl. feldolgozóipari, kereskedelemi, szolgáltatóipari vállalkoások támogatása. Kézművesek, őstermelők, gazdálkodók tevékenységének támogatása, ha az éves bevétel kevesebb mint 50%-a származik mezőgazd-i tev-ből. Megoldási javaslat ▪Létrejönnek és működnek (vagy szolgáltatásuk színvonalának javítása miatt fennmaradnak) azok a mikrovállalkozások (legalább 20), amelyek eredményesen tudnak részt venni a helyi gazdasági életben, szolgáltatásaik magas színvonala miatt az állandó lakosok életminősége, valamint a turisták elégedettsége is javul. A fejlesztést végrehajtó mikrovállalkozásokban dolgozók egzisztenciája megerősödik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93738 EUR▪Önkormányzatok% 1520007 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága912004 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/53 Kód: KD-62-GF-A-11 Sorszám: 512 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/53 Kód: KD-62-GF-A-10 Sorszám: 507 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben számos ágazatban működő mikrovállalkozás található, amelyek nagy hatással bírnak közvetlenül az adott település gazdaságára és foglalkoztatottsági helyzetére, közvetve pedig az idegenforgalomra, azonban nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű tőkével ahhoz, hogy szolgáltatási színvonalukat fejleszteni tudják. A tőkehiány miatt a mikro-vállalkozások képtelenek a szükségessé váló jelentős fejlesztéseket végrehajtani és korszerűbb gépeket, technológiákat beszerezni, telephelyüket fejleszteni,,nem tudják megvalósítani az ötleteiket, ezáltal a versenyképességük folyamatosan romlik. Helyzet/ adottság ▪A mikrovállalkozások a mikrotérség gazdasági életének meghatározói lehetnének, ez a terület lehetőséget adna a csökkent munkaképességűek, hátrányos helyzetűek foglalkoztatására is. Mivel a helyben elérhető szolgáltatások és épületek színvonala nem megfelelő, mind a turisták, mind a helyi lakosok másutt veszik igénybe az adott szolgáltatást, aminek következtében a helyi gazdaság fenntarthatósága sérül, a szolgáltatások ellenértéke másutt folyik be. Probléma/ lehetőség ▪Új vállalkozások létrehozásának, illetve működő vállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása tevékenységi körtől függetlenül (kivéve a rendeletben kizártakat), ezáltal a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség ösztönzésére, munkahelyek megtartására és újak létrehozására, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztésére. Új és meglévő vállalkozások infrastrukturális, technológiai és informatikai fejlesztése, szolgáltatási körének bővítése, uniós és hazai előírásoknak való megfelelés érdekében végzett fejlesztése, minőségi- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése. Telephelyek kialakítása, fejlesztése, gazdasági jellegű célokat szolgáló épületek, épületrészek, építmények kül-és beltéri felújítása, bővítése, épületgépészeti berendezések kialakítása, felújítása, eszközök, berendezések, felszerelések beszerzése. (Pl. feldolgozóipari, kereskedelemi, szolgáltatóipari vállalkoások támogatása. Kézművesek, őstermelők, gazdálkodók tevékenységének támogatása, ha az éves bevétel kevesebb mint 50%-a származik mezőgazd-i tev-ből. Megoldási javaslat ▪Leghátrányosabb helyzetű településeinken is létrejönnek és működnek (vagy szolgáltatásuk színvonalának javítása miatt fennmaradnak) azok a mikrovállalkozások (legalább 6), amelyek eredményesen tudnak részt venni a helyi gazdasági életben, szolgáltatásaik magas színvonala miatt az állandó lakosok életminősége, valamint a turisták elégedettsége is javul. A fejlesztést végrehajtó mikrovállalkozásokban dolgozók egzisztenciája megerősödik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93738 EUR▪Önkormányzatok% 457249 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága274349 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/53 Kód: KD-62-GF-A-10 Sorszám: 507 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Zalaerdőd, Zalaszegvár ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/53 Kód: KD-62-GF-A-02 Sorszám: 1343 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az országos folyamatokhoz hasonlóan a térség mezőgazdaságában a tulajdonviszonyok, az üzemi struktúra gyökeres átalakulásával nagyszámú egyéni gazdaság jött létre, amelyeknek jelentős hányada csupán önellátásra, vagy szerény jövedelem kiegészítésre termel. Helyi sajátosságokból fakadóan a HACS területére jelentős számú félig önellátó gazdaság is jellemző. E gazdaságok - bár a foglalkoztatásban és megélhetésben betöltött, valamint az előállított termékek volumenét tekintve szerepük térségi szinten jelentős -, eladható termék előállítási kapacitása nem olyan jelentős, hogy egy, vagy akár több fő megélhetését fedezzék. Helyzet/ adottság ▪Noha e gazdaságok hozzájárulnak a térség foglalkoztatásához és megélhetéséhez, valamint az előállított termékek volumenét tekintve szerepük szintén jelentős, eladható termék előállítási kapacitásuk nem olyan jelentős, hogy egy, vagy akár több fő teljes megélhetését fedezzék. Ezáltal a bennük rejlő potenciál elveszik, és nem képesek aktív és szerves részeivé válni a helyi gazdaságnak. Probléma/ lehetőség ▪Az árutermelésre is képes, a piaci kihívás követelményeinek megfelelő, de tőkehiányos kisgazdaságok segítése, az általuk végzett mezőgazdasági tevékenység fenntartása és fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségeinek javítása, a gazdaságok árutermelésre való átállásának segítése. Megoldási javaslat ▪Életképes helyi mezőgazdaság, amely képes a helyi termékek előállítására, és amely szerves része a helyi gazdaságnak. Ez csökkenti a félig önellátó gazdálkodók esélyhátrányát, és segíti a táj értékeinek megőrzését. Várhatóan 10 mezőgazdasági vállalkozás fejlesztése valósul meg 2013-ig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 141 A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok t...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% 240000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága120000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/53 Kód: KD-62-GF-A-02 Sorszám: 1343 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/53 Kód: KD-62-GF-A-01 Sorszám: 1342 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben sok az olyan mezőgazdasági kisvállalkozás, amely kis üzemmérete miatt nem tudta igénybe venni az AVOP keretében elérhető korszerűsítési támogatásokat. Ezek az üzemek jelenleg gazdaságtalanul működnek, előrelépésükre és az általuk termelt termékek vagy élelmiszerek értéknövelésére, a fenntartható erdőgazdálkodásban való részvételre kevés az esély. Helyzet/ adottság ▪Ezek a mezőgazdasági vállalkozások a technológiai lemaradás miatt versenyhátrányba kerülnek, nem képesek magasabb feldolgozottsági szintű termékeket előállítani. Ez pedig megakadályozza őket abban, hogy az Akciócsoport gazdaságában az őket megillető helyükre kerüljenek. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági termelés hatékonyságát javító technológiai fejlesztések, állatjóléti, állategészségügyi és higiéniai fejlesztések népszerűsítése, támogatása, képzések szervezése. Segítség nyújtás ültetvénytelepítéshez és fajtaváltáshoz, a magasabb feldolgozottság szint elérésének a támogatása. Megoldási javaslat ▪Versenyképes, a szélesebb és a helyi termékek iránt érdeklődő piacot megcélozni képes, valamint a jellemző helyi termékeket termeszteni képes mezőgazdasági termelő szektor létrejötte a térségben. Várhatóan 16 mezőgazdasági vállalkozás fejlesztése valósul meg ezen a területen 2013-ig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma16 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/53 Kód: KD-62-GF-A-01 Sorszám: 1342 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/53 Kód: KD-62-GF-A-04 Sorszám: 1347 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség jelentős részén szükség van a földhasználat átalakítására országos, új földhasználati irányok keresésére és fenntarthatóságot, az élelmiszerbiztonságot és a környezetgazdálkodást szem előtt tartó mezőgazdasági módszerek bevezetésére. A termőföldre továbbra is veszélyt jelentenek a talaj minőségét, termőképességét rontó folyamatok (erózió, savanyodás, tömörödés, a negatív tápanyagmérleg), a környezettudatos tápanyag-gazdálkodás hiánya, melyek a fenntarthatóság érvényesítését gátolják. Helyzet/ adottság ▪Az agrár-környezetvédelmi kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek védelméhez, fejlődéséhez, és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Ösztönzik a gazdálkodókat a mezőgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai források megőrzésére, egészséges élelmiszer termelésére. Probléma/ lehetőség ▪Az agrár-környezetvédelmi programok népszerűsítése. Azon gazdálkodók támogatása és képzése, akik vállalják, hogy tevékenységük során törekednek a környezettudatos gazdálkodásra, a fenntarthatóság érvényesítésére. Megoldási javaslat ▪A fenntarthatóságot és a környezettudatosságot szem előtt tartó, valamint a szemléletformálásban is élen járó mezőgazdasági szektor jön létre. Érvényesül az élelmiszer önrendelkezés, a megtermelt és feldolgozott élelmiszerek biztonsága nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214A Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 20/53 Kód: KD-62-GF-A-04 Sorszám: 1347 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/53 Kód: KD-62-GF-A-05 Sorszám: 1351 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség jelentős részén szükség van a földhasználat átalakítására országos, új földhasználati irányok keresésére és fenntarthatóságot, az élelmiszerbiztonságot és a környezetgazdálkodást szem előtt tartó mezőgazdasági módszerek bevezetésére. A termőföldre továbbra is veszélyt jelentenek a talaj minőségét, termőképességét rontó folyamatok (erózió, savanyodás, tömörödés, a negatív tápanyagmérleg), a környezettudatos tápanyag-gazdálkodás hiánya, melyek a fenntarthatóság érvényesítését gátolják. Helyzet/ adottság ▪Az agrár-környezetvédelmi kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek védelméhez, fejlődéséhez, és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Ösztönzik a gazdálkodókat a mezőgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai források megőrzésére, egészséges élelmiszer termelésére. Probléma/ lehetőség ▪Az agrár-környezetvédelmi programok népszerűsítése. Azon gazdálkodók támogatása és képzése, akik vállalják, hogy tevékenységük során törekednek a környezettudatos gazdálkodásra, a fenntarthatóság érvényesítésére. Megoldási javaslat ▪A fenntarthatóságot és a környezettudatosságot szem előtt tartó, valamint a szemléletformálásban is élen járó mezőgazdasági szektor jön létre. Érvényesül az élelmiszer önrendelkezés, a megtermelt és feldolgozott élelmiszerek biztonsága nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/53 Kód: KD-62-GF-A-06 Sorszám: 1358 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség jelentős részén szükség van a földhasználat átalakítására országos, új földhasználati irányok keresésére és fenntarthatóságot, az élelmiszerbiztonságot és a környezetgazdálkodást szem előtt tartó mezőgazdasági módszerek bevezetésére. A termőföldre továbbra is veszélyt jelentenek a talaj minőségét, termőképességét rontó folyamatok (erózió, savanyodás, tömörödés, a negatív tápanyagmérleg), a környezettudatos tápanyag-gazdálkodás hiánya, melyek a fenntarthatóság érvényesítését gátolják. Helyzet/ adottság ▪Az agrár-környezetvédelmi kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek védelméhez, fejlődéséhez, és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Ösztönzik a gazdálkodókat a mezőgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai források megőrzésére, egészséges élelmiszer termelésére. Probléma/ lehetőség ▪Az agrár-környezetvédelmi programok népszerűsítése. Azon gazdálkodók támogatása és képzése, akik vállalják, hogy tevékenységük során törekednek a környezettudatos gazdálkodásra, a fenntarthatóság érvényesítésére. Megoldási javaslat ▪A fenntarthatóságot és a környezettudatosságot szem előtt tartó, valamint a szemléletformálásban is élen járó mezőgazdasági szektor jön létre. Érvényesül az élelmiszer önrendelkezés, a megtermelt és feldolgozott élelmiszerek biztonsága nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214C Genetikai erőforrások megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/53 Kód: KD-62-GF-A-07 Sorszám: 1359 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Balaton-felvidéki Akciócsoport zömében aprófalvas, rurális típusú térségekből áll. Ezeken, a területeken jelentős számú népesség él mezőgazdaságból, különösen a térség leghátrányosabb helyzetű kistérségében. Köztudomású, hogy a mezőgazdasági keresetek, illetve a mezőgazdasági vállalkozások jövedelemtermelő képessége a legbizonytalanabbak és legalacsonyabbak között van. Ugyanakkor van hagyománya a mezőgazdasági üzemek mellett kialakuló alternatív tevékenységeknek (melléküzemágak), amelyek kompenzálják a jövedelemingadozást és kihasználják a munkaerő szezonális rendelkezésre állását. A vidéki térségekben még fellelhetők az értékes, élő kézműves hagyományok, amelyek mind a foglalkoztatás, mind a térség egyedi arculatának megőrzésében fontos szerepet töltenek be. Helyzet/ adottság ▪Vidéken ez a kiszolgáltatottság a leszakadás vagy legalábbis a stagnálás felé vezet,, a felemelkedést pedig nem biztosítja. A mezőgazdaság mellett változatosan kialakuló vagy megtartott mesterségek termékei iránt a minőségi turizmus kereti közt van kereslet. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági vállalkozásokhoz kapcsolódó tevékenységek ösztönzése, melyek a jövedelemkiegészítő tevékenységek indítását szolgálják.Ezek lehetnek pl. a magasabb feldolgozottság szintjét, vagy a keletkező melléktermékek további hasznosítását (háncs, vessző, fahulladék, komposztálási alapanyagok) célzó fejlesztések. Támogathatóak az olyan tevékenységek is, melyek a turisztikai hasznosítást célozzák. Ezen a területen támogatást csak az a mezőgazdasági vállalkozó, illetve annak családtagja igényelhet, aki jövedelmének több mint 50%-a származik mezőgazdasági tevékenységből, de a fejleszteni kívánt tevékenység nem mezőgazdasági termelésre irányul. Megoldási javaslat ▪A döntően mezőgazdaságból élő térségek gazdasága sokszínűbbé válik, a vállalkozások kevéssé lesznek kitéve a mezőgazdasági szezon ingadozásainak, a térség népességmegtartó és jövedelemtermelő képessége nő. A fenntartható megoldások hozzájárulnak a táji értékek és az életminőség növekedéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/53 Kód: KD-62-GF-A-08 Sorszám: 6489 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben sok az olyan mezőgazdasági kisvállalkozás, amely kis üzemmérete miatt nem tudta igénybe venni az AVOP keretében elérhető korszerűsítési támogatásokat. Ezek az üzemek jelenleg gazdaságtalanul működnek, előrelépésükre és az általuk termelt termékek vagy élelmiszerek értéknövelésére, a fenntartható erdőgazdálkodásban való részvételre kevés az esély. Helyzet/ adottság ▪Ezek a mezőgazdasági vállalkozások a technológiai lemaradás miatt versenyhátrányba kerülnek, nem képesek magasabb feldolgozottsági szintű termékeket előállítani. Ez pedig megakadályozza őket abban, hogy az Akciócsoport gazdaságában az őket megillető helyükre kerüljenek. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági termelés hatékonyságát javító technológiai fejlesztések, állatjóléti, állategészségügyi és higiéniai fejlesztések népszerűsítése, támogatása, képzések szervezése. Segítség nyújtás ültetvénytelepítéshez és fajtaváltáshoz, a magasabb feldolgozottság szint elérésének a támogatása. Megoldási javaslat ▪Versenyképes, a szélesebb és a helyi termékek iránt érdeklődő piacot megcélozni képes, valamint a jellemző helyi termékeket termeszteni képes mezőgazdasági termelő szektor létrejötte a térségben. Kb. 20 mezőgazdasági vállalkozás fejlesztése valósul meg állatjóléti, állateü. szempontból, illetve kb. 20 Haültetvénytelepítés várható. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 24/53 Kód: KD-62-GF-A-08 Sorszám: 6489 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪ÚMVP, de nem LEADER

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/53 Kód: KD-62-GF-A-09 Sorszám: 6490 Prioritás: Vállalkozások fejlesztése Intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának támogatása, meglévők működésének erősítése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségben sok az olyan mezőgazdasági kisvállalkozás, amely kis üzemmérete miatt nem tudta igénybe venni az AVOP keretében elérhető korszerűsítési támogatásokat. Ezek az üzemek jelenleg gazdaságtalanul működnek, előrelépésükre és az általuk termelt termékek vagy élelmiszerek értéknövelésére, a fenntartható erdőgazdálkodásban való részvételre kevés az esély. Helyzet/ adottság ▪Ezek a mezőgazdasági vállalkozások a technológiai lemaradás miatt versenyhátrányba kerülnek, nem képesek magasabb feldolgozottsági szintű termékeket előállítani. Ez pedig megakadályozza őket abban, hogy az Akciócsoport gazdaságában az őket megillető helyükre kerüljenek. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági termelés hatékonyságát javító technológiai fejlesztések, állatjóléti, állategészségügyi és higiéniai fejlesztések népszerűsítése, támogatása, képzések szervezése. Segítség nyújtás ültetvénytelepítéshez és fajtaváltáshoz, a magasabb feldolgozottság szint elérésének a támogatása. Megoldási javaslat ▪Versenyképes, a szélesebb és a helyi termékek iránt érdeklődő piacot megcélozni képes, valamint a jellemző helyi termékeket termeszteni képes mezőgazdasági termelő szektor létrejötte a térségben. Várhatóan 25 vállalkozás fejlődik ezáltal 2013-ig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 25/53 Kód: KD-62-GF-A-09 Sorszám: 6490 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪ÚMVP, de nem LEADER

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/53 Kód: KD-62-GF-2-03 Sorszám: 6932 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Vállalkozás alapú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Sümegen sok a szolgáltató ágazatokban működő vállalkozás, amelyek a város gazdaságára és foglalkoztatottsági helyzetére fejtenek ki hatást. A szervezetek nem rendelkeznek megfelelő tőkével ahhoz, hogy a szolgáltatási színvonalukat fejleszteni tudják. A szállítással, raktározással foglalkozó vállalkozások telephelyi infrastruktúrája, informatikai háttere is folyamatos fejlesztésre szorul. A térségben az építőipari vállalkozók többségének Sümegen van telephelye, székhelye. Infrastrukturális, technikai és egyéb felszereltségük hiányosságai nem teszik lehetővé, hogy a termelékenységük javuljon. A sümegi kereskedelmi vállalkozások közül sok a belváros területén található, amely elhanyagolt homlokzata miatt a barokk jellegű belváros arculatát is kedvezőtlenül befolyásolja. A kiadó ingatlanok többsége frekventált területi elhelyezkedésű, beépül a településképbe, valamint a település gazdasági életébe. Helyzet/ adottság ▪A városban működő szolgáltatók megfelelő minőségű szolgáltatási színvonal hiányában nem képesek a növekedő vendégforgalom és a helyi lakosok igényeit kielégíteni. A szállító és raktári tevékenységet végző vállalkozás letelepítésének segítése, a meglévők erősítése fontos, mivel a feldolgozóipar erősítése, a helyi termékek piacra juttatása nélkül a helyi fejlesztés céljai nem valósulhatnak meg. Az építőipari vállalkozások tőkehiány miatt képtelenek jelentős fejlesztéseket végrehajtani és korszerűbb gépeket, technológiákat beszerezni, versenyképességük folyamatosan csökken. A kereskedelmi egységek nem tudják tartani a versenyt a bevásárlóközpontokkal. A helyi üzletekben nem jelennek meg a helyi termékek. Az épületek felújítása többnyire elmarad. A gazdasági hasznosítású épületekből nem válnak attraktív üzlethelységek, mert a lakosság inkább nagyobb városokban vásárol Probléma/ lehetőség ▪Sümegen lehetőség van helyben megvalósuló szolgáltatói jellegű, együttműködéseken alapuló beruházások, új vállalkozások létrehozására, meglévők fejlesztésének támogatására, amelyek a szolgáltatási színvonal javítását célozzák meg. A szállítás, raktározás területén működő vállalkozásoknál infrastrukturális és informatikai fejlesztés, Uniós és hazai előírásoknak való megfelelés támogatása, telephelyek kialakítása, fejlesztése a cél. Fontos olyan építőipari vállalkozások létrehozásának ösztönzése és meglévők technológiai és infrastrukturális fejlesztése, amelyek erősítik a gazdasági együttműködéseket. A kereskedelmi tevékenység területén támogatás igényelhető az egységek infrastrukturális, technológiai fejlesztésének és szolgáltatási körük bővítésének támogatására, a frekventáltabb fekvésű, gazdasági jellegű célokat szolgáló épületek külső-belső felújítására Megoldási javaslat ▪Létrejönnek és működnek azok a vállalkozások, amelyek eredményesen tudnak részt venni a helyi gazdasági életben, szolgáltatásaik magas színvonala miatt az állandó lakosok életminősége, valamint a turisták elégedettsége is javul. Az önfoglalkoztatás és a foglalkoztatás révén jelentősen javítják a foglalkoztatottsági helyzetet is. Fejlett szállítói és raktározási kapacitás alakul ki, amely jó alapul szolgál a helyi termékek szezonon túli tárolására és értéknövelt értékesítésére. A megvalósuló fejlesztések által az építőipari vállalkozások, egyéni vállalkozók száma emelkedik, különböző együttműködések alakulnak ki. Versenyképesebbé válik a kereskedelem és a szolgáltatás. Nő a helyi kiskereskedelmi forgalom és a helyi termékek értékesítése, amely hozzájárul a termelői szektor fejlődéséhez is. A kereskedelmi egységek felújítása pozitívan hat a barokk város arculatára, turizmusára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Készletbeszerzés, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység (15%), Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% 320000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága192000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma16 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/53 Kód: KD-62-GF-2-03 Sorszám: 6932 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Sümeg ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/53 Kód: KD-62-GF-2-04 Sorszám: 486 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Vállalkozás alapú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A HACS területén a Balaton-parti települések és Sümeg bonyolítja le a legnagyobb idegenforgalmat. A kereskedelmi célú szálláshelyet üzemeltetők, a kisebb, de nem falusi turisztikába sorolt kempingek, panziók, egyéb szálláshely szolgáltatók a beruházások kisléptékűsége miatt nem igényelhetnek támogatást más forrásból. További fejlesztésük, minőségi szálláshelyek megteremtése fontos, mert ma csak korlátozott mértékben képesek kiszolgálni a térség jó alapokkal rendelkező potenciális idegenforgalmát, különös tekintettel az alternatív turizmusformákra (pl. öko-, bakancsos, lovasturizmus). A minőségi, magasabb szolgáltatást nyújtó szálláshelyek férőhelyének száma kevés. Helyzet/ adottság ▪A térségben a nem kimondottan falusi turisztikai szálláshelyek szolgáltatási színvonala nem megfelelő, folyamatosan elavul, nem versenyképes a szállodai és a falusi turisztikai szolgáltatások mellett. A szálláshely szolgáltatók nem kapcsolódtak be a szolgáltatók körébe, a turisztikai hálózati rendszerbe, így a kiegészítő szolgáltatások sem bővülhetnek és nem valósul meg a turisztikában létfontosságú komplexitás. A fizetőképes vendégeknek nem tudunk elegendő (féle és színvonalú) szolgáltatást nyújtani. Probléma/ lehetőség ▪A hálózatosodáson alapuló fizetővendéglátó, kereskedelmi szállás-szolgáltatások, kempingek, panziók, stb. és ezek turisztikai termékkínálata bővítésének elősegítése, a meglévők színvonalának javítása. A szálláshely-szolgáltatók felszereltségének javítása, szolgáltatásainak korszerűsítését és bővítését szolgáló támogatások.Ingatlanok, épületek, építmények felújítása, bővítése, fejlesztése, szükséges gépek, felszerelések, berendezések beszerzése a rendelet mellékletében megjelölt lista szerint. A támogatásoknál alatvető feltétel, hogy az UMVP III. tengelyben nem kaphat támogatást a kérelmet benyújtó, illetve csak 10 millió Ft alatti támogatás igényelhető. (Ezen összeg feletti támogatási igényű projektek a KDOP-ban kaphatnak támogatást.) Előnyben részesítjük azokat a projekteket, ahol a szálláshelyek és a kapcsolódó szolgáltatásokat hálózati rendszerbe szervezi a projekttulajdonos, elősegítve az integrált és komplex turisztikai kínálati rendszer kialakítása. Kapcsolódás: 509-es HPME-hez Megoldási javaslat ▪A szálláshelyek és kiegészítő szolgáltatásaik fejlesztésével, a projekttulajdonosok együttműködésével, hálózatba szerveződésével javul a térség egyedi programkínálata. A tervezési időszak végére várhatóan 4 helyszínen nő a minőségi, közvetetten a természeti értékeket is őrző turizmus. A szállásadók egzisztenciája megerősödik. Helyi munkahelyek jönnek létre (részidős is), javul a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság. Nő a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása, javul a társadalmi esélyegyenlőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/53 Kód: KD-62-GF-2-02 Sorszám: 6848 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Vállalkozás alapú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Sümeg vidéki jellegű kisváros, a területén működő piacot jelentős számban látogatják a helyi és vidéki lakosok egyaránt. Az árusok száma hétről-hétre kb. 20-25. A jelenlegi piac nem illeszkedik a városképbe, hiányoznak a piaci struktúrát jelző táblák, utcabútorok, a tetőszerkezet elöregedett, stb. A fejlesztés elengedhetetlen annak érdekében, hogy a környék őstermelői, kistermelői értékesítésének piaci területe vonzó legyen a helyi lakosok számára. A térségre jellemző a háztáji kistermelői, őstermelői gazdálkodás. Sokan rendelkeznek hobbikerttel, gyümölccsel, zöldséggel, egyéb mezőgazdasági melléktermékkel, amelynek termésfeleslegét kiegészítő jellegű tevékenység kertében piaci értékesítés keretében árusítanák. Helyzet/ adottság ▪A piac mára már nem túl vonzó gazdasági színtér sem a vásárlók, sem az értékesítő termelők, vállalkozók számára. Az elmúlt években folyamatosan csökkent a kereslet, (a vásárlók előnyben részesítik a multik olcsó termékeit) és ezáltal a kínálat is. A piac mára nem tölti be a helyi kereslet és kínálat találkozásának színhelyét, illetve szerepe, jelentősége nagyon lecsökkent. Ezen szemléletformálással és a piaci terület fejlesztésével egyidejűleg lehet segíteni. ▪A piacon jelenleg alig vesznek részt a helyi, térségi termelők, vállalkozók, őstermelők. Ez a helyzet tovább erősíti a multinacionális vállalatok, hálóztok értékesítési, piacszerzési lehetőségeit, torzítva ezzel a helyi lakosság életszemléletét, gyengítve a helyiek piacra jutási képességét, esélyeit, értékesítési lehetőségeit Probléma/ lehetőség ▪A főleg helyben - Sümegen és környékén - megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából a meglévő piac fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetésére fedett és fedetlen elárusítóhelyek, egyéb üzlethelyiségek, egyéb szolgáltatásokhoz szükséges helyiségek, raktárak, szociális és menedzsment helyiségek, szükséges kiegészítő infrastruktúra, szennyvízelvezetés, energia- és vízellátás, parkoló, út, szelektív gyűjtést biztosító hulladéktárolók kialakítása, meglévők fejlesztése, a mérlegelést, illetve a ki- és berakodást segítő eszközök gépek, berendezések beszerzése. Kapcsolódás: 509-es HPME-hez Megoldási javaslat ▪A piac normál esetben a helyi gazdasági, gazdálkodói életmód egyik fontos színtere, ahol a helyi lakosság egészséges, friss terméket vásárol; az őstermelő, illetve egyéb gazdálkodók, vállalkozók fő- és kiegészítő jövedelemhez jutnak. Ezen felül közösségi színtér, térségi és helyi lakosok találkozási, társalgási, kapcsolatépítési színtere. A piac felújításával a vidéki kisváros egyetlen közösségi jelentőségű piaci területének fejlesztése valósul meg, amely hozzájárul további 20-25 piaci vállalkozó bevételének növekedéséhez. várhatóan további 4-5 vállalkozó, kistermelő, őstermelő kapcsolódik be a piaci értékesítők közé. A piac területét érintő további 5-6 üzlet környezete is vonzóbbá válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok80% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/53 Kód: KD-62-GF-2-02 Sorszám: 6848 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Sümeg ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/53 Kód: KD-62-GF-2-01 Sorszám: 458 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Vállalkozás alapú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A HACS területe mezőgazdasági szempontból is kedvező adottságokkal bír. Jelentős a nagyobb méretű lakótelkek száma, amelyek tulajdonosi körében jellemző a háztáji kistermelői, őstermelői gazdálkodás. Sokan rendelkeznek hobbikerttel, gyümölccsel, zöldséggel, egyéb mezőgazdasági melléktermékkel, amelynek termését saját felhasználásra és a felesleget kiegészítő jellegű tevékenység kertében piaci, helyi őstermelői, kistermelői értékesítés keretében árusítják. Nagyon jó lehetőség ez azoknak, akik csupán kiegészítő tevékenységként foglalkoznak háztáji mezőgazdasági termeléssel. A leírt tevékenységeket a térségben sokan nem fő, hanem kiegészítő tevékenységként végzik 8 órás állásuk, vagy nem mezőgazdasági jellegű vállalkozásuk mellett Helyzet/ adottság ▪A térség területén napjainkra sajnos egyre kevesebb az őstermelő, illetve azon lakosok, akik háztáji kertjüket megművelik és feles terményüket piacra és helyi boltokba viszik. Az őstermelői, kistermelői értékesítés jó kiegészítő kereset lehetne többeknek, azonban a hatályos jogszabályoknak való megfelelés egyre nehezebb, különböző fejlesztéseket, beruházásokat kíván meg, amely ebben a kiegészítő értékesítési formában nehezebben térül meg. Hiányoznak a megfelelő termelőeszközök, a megfelelő háttérinfrastruktúra, stb Probléma/ lehetőség ▪Hagyományos gyümölcs és zöldségfajták, egyéb kertészeti és szántóföldi kultúrák termelésének, hagyományos állatfajták tenyésztésének, feldolgozásának és értékesítésének ösztönzése olyan vállalkozások, őstermelők esetén, melyek éves bevételének kevesebb mint 50%-a származik mezőgazdazdasági tevékenységből. A kiegészítő tevékenységként végzett mezőgazdasági tevékenység támogatása, azzal a feltétellel, hogy a támogatott tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a kedvezményezett összbevételének 50%-át. Csak az a vállalkozás/őstermelő/létrejövő vállalkozás/új őstermelő igényelhet támogatást jelen célterületen, melynek egy alkalmazottra jutó nettó árbevétele az elmúlt két évben 4 millió Ft alatt volt/új vállalkozás esetén az elkövetkező két évben 4 millió Ft alatt lesz.Kapcsolódik az 509- es HPME-hez. Megoldási javaslat ▪A mezőgazdasági termelés és a feldolgozottsági szint növekedése jelentősen hozzájárul a helyi jövedelemtermelő képességhez, a helyi értékesítés tovább növeli a hozzáadott értéket és a foglalkoztatást. A jó minőségű helyi termékek fogyasztása hozzájárul az egészségi állapot javulásához, a helyi identitás fejlődéséhez is. Csökken a felhagyott háztáji és zártkerti területek nagysága, környezeti kockázata, a környezetbarát gazdálkodás elterjedése következtében pedig a környezetterhelés. Az intenzív munka, több hátrányos helyzetű lakosnak nyújthat kiegészítő keresetet, csökkentve az esetleges szociális rászorultságot is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/53 Kód: KD-62-GF-B-01 Sorszám: 1361 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Vállalkozás alapú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség a közlekedés szempontjából kedvezőtlen helyzetben van, mivel a közúthálózatba csak 3 kétszámjegyű úton keresztül kapcsolódik (71. 73. 84. sz. út), ráadásul ez a három út is csak érinti, de nem szeli át az akciócsoport területét. A füredi térségben, a 71. út kivételével, szinte minden mellékút javításra szorul. A főútra ráfűződő települések életét a szezonális csúcsforgalom is nehezíti. A sümegi térségben a főút közvetlenül csak két települést érint. A közlekedés megszervezése sok helyen nem igazodik a helyi lakosok igényeihez, a menetrendek nincsenek összehangolva. Helyzet/ adottság ▪A térség úthálózata és megközelíthetősége gátolhatja a gazdaságfejlesztési törekvéseket, valamint az idegenforgalomban meglévő potenciális lehetőségek kihasználását. További összekötő utakra lenne szükség. Hiányzik az É-D irányú kapcsolat a térségben. Vasúti közlekedés szempontjából a sümegi térségben csatlakozik egymáshoz a Budapest-Székesfehérvár-Boba-Zalaegerszeg és a Tapolca- Sümeg-Celldömölk-Szombathely vasúti főútvonal. A 60 településből csak 12-n van vasútállomás. Teherszállítmányt három településen lehet fogadni. Vasútjaink egyvágányú fővonalak, nem villamosítottak. Nehézség a téli, ritkított forgalom. Probléma/ lehetőség ▪A települési belterületi utak javítása, települések közötti összekötő utak javítása, valamint lehetővé kell tenni az utasbarát és az igényekhez (nyári idegenforgalom, téli, ritkább menetrend) közösségi közlekedési megoldások alkalmazását. Megoldási javaslat ▪A térség közlekedési rendszere és elérhetősége javul, képes lesz kiszolgálni a nyári idegenforgalom és a gazdaságfejlesztési törekvések megnövekedett igénye it. Az itt élők esélyegyenlősége nő, a közösségi közlekedés ösztönzése pedig a klímaterhelés csökkenéséhez vezet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 30/53 Kód: KD-62-GF-B-01 Sorszám: 1361 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/53 Kód: KD-62-GF-B-02 Sorszám: 1364 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Vállalkozás alapú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség a közlekedés szempontjából kedvezőtlen helyzetben van, mivel a közúthálózatba csak 3 kétszámjegyű úton keresztül kapcsolódik (71. 73. 84. sz. út), ráadásul ez a három út is csak érinti, de nem szeli át az akciócsoport területét. A füredi térségben, a 71. út kivételével, szinte minden mellékút javításra szorul. A főútra ráfűződő települések életét a szezonális csúcsforgalom is nehezíti. A sümegi térségben a főút közvetlenül csak két települést érint. A közlekedés megszervezése sok helyen nem igazodik a helyi lakosok igényeihez, a menetrendek nincsenek összehangolva. Helyzet/ adottság ▪A térség úthálózata és megközelíthetősége gátolhatja a gazdaságfejlesztési törekvéseket, valamint az idegenforgalomban meglévő potenciális lehetőségek kihasználását. További összekötő utakra lenne szükség. Hiányzik az É-D irányú kapcsolat a térségben. Vasúti közlekedés szempontjából a sümegi térségben csatlakozik egymáshoz a Budapest-Székesfehérvár-Boba-Zalaegerszeg és a Tapolca- Sümeg-Celldömölk-Szombathely vasúti főútvonal. A 60 településből csak 12-en van vasútállomás. Teherszállítmányt három településen lehet fogadni. Vasutjaink egyvágányú fővonalak, nem villamosítottak. Nehézség a téli, ritkított forgalom. Probléma/ lehetőség ▪A települési belterületi utak javítása, települések közötti összekötő utak javítása, valamint lehetővé kell tenni az utasbarát és az igényekhez (nyári idegenforgalom, téli, ritkább menetrend) közösségi közlekedési megoldások alkalmazását. Megoldási javaslat ▪A térség közlekedési rendszere és elérhetősége javul, képes lesz kiszolgálni a nyári idegenforgalom és a gazdaságfejlesztési törekvések megnövekedett igénye it. Az itt élők esélyegyenlősége nő, a közösségi közlekedés ösztönzése pedig a klímaterhelés csökkenéséhez vezet. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KÖZOP - 4. prioritás - Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásán...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 31/53 Kód: KD-62-GF-B-02 Sorszám: 1364 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/53 Kód: KD-62-GF-B-06 Sorszám: 2174 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Vállalkozás alapú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A helyi akciócsoport területe a közép-dunántúli régió egyik jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkező térsége (tihanyi apátság- kálvária, sümegi vár, Művészetek Völgye. Területén jó feltételekkel rendelkezik a vízparti turizmus, valamint az aktív, és alternatív turizmus (öko-, lovas-, kulturális) is. Utóbbiak infrastrukturális kiépítettsége még nem éri el azt a szintet, hogy arra biztos keresletet lehessen alapozni. Helyzet/ adottság ▪A megfelelő infrastrukturális feltételek hiánya miatt jelenleg nem lehetséges kiaknázni a HACS területének kedvező természeti adottságait. A lovas és gyalogtúra útvonalak, bemutatóhelyek megépítésével a térség sajátos, szezontól független idegenforgalmi arculatot kapna, amely jól kiegészíti a balatoni turisztikai kínálatot is. Probléma/ lehetőség ▪A természeti és épített környezeti adottságok kihasználását lehetővé tévő infrastrukturális fejlesztések támogatása, pl. lovardák, lovas és gyalogos túraútvonalak kialakítása, várak, kúriák, kastélyok felújítása. ▪Olyan szervezetfejlesztési vagy technikai megoldások támogatása, amely lehetővé teszi a térség idegenforgalmi attrakcióinak, és programkínálatának egységes megjelenítését, promotálását, és marketingjét. Megoldási javaslat ▪A térségben felújításra, fejlesztésre kerül kb. 10-15 turisztikai szolgáltatást megalapozó épület és egyéb infrastruktúra, a Balaton-felvidék sajátos, fenntartható, szezontól független turisztikai arculatot kap. A turizmusfejlesztés komplex kezelése lehetővé teszi, hogy a kisebb potenciállal rendelkező hátrányos helyzetű települések szolgáltatói is bekapcsolódjanak a hálózatba, elősegítve a fenntartható turizmusgazdaság fejlődését.. ▪5-6 hagyományos rendezvény arculata fejlődik, a párhuzamos programok száma csökken, stb. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 2. prioritás - Regionális turizmusfejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 32/53 Kód: KD-62-GF-B-06 Sorszám: 2174 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/53 Kód: KD-62-GF-5-02 Sorszám: 509 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Térségen belüli együttműködés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben magas a mikrovállalkozások, őstermelők, turisztikai szolgáltatók aránya. Az ő gazdasági, vállalatvezetői készségük, kapcsolatrendszerük hiányos. A fiatalok jellemzően nem gazdálkodnak. Az együttműködéseknek nincs hagyománya, kialakult vállalkozói kultúrája. Sok olyan épített, természeti örökségi, kulturális, értékünk van, amelyeket a helyi lakosság, az ide érkező látogatók nem is ismernek. A non-profit szféra gazdaságfejlesztést ösztönző tevékenysége szintén fejletlen, de a közszférában is nagyon kevés az ezirányú kezdeményezés. Helyzet/ adottság ▪Az együttműködő vállalkozói kör túl szűk körű. A feldolgozáshoz szükséges alapanyagokat, egyéb szolgáltatásokat nagy mértékben a HACS területén kívülről szerzik be. A turizmus területén ma már több célcsoportra kialakított, hálózatszerű szolgáltatás nyújtására van szükség. A köz- és non-profit szféra társadalmi és gazdasági jellegű partnerkapcsolatok erősítését célzó tevékenységek indítása, feladatellátások átszervezése fontos. A térségen belül nincs elég erős összefogás a beruházások helyi szintű ösztönzése terén sem. Probléma/ lehetőség ▪(Fantázianév: Együttműködés az Éltető Balaton-felvidékért) Társadalmi és gazdasági jellegű együttműködések alapjait megteremtő ágazatközi együttműködések/hálózat, közösségi marketing kialakítása, szervezése, fejlesztése civil szervezetek, a vállalkozások és a közszféra és egyház szereplőinek összefogásával. A támogatást kérelmezőnek minimum 60 szervezetet kell összefognia. Jelen intézkedés komplex projektként kerülhet megvalósításra. Legfontosabb célja: közösségi jellegű, gazdasági együttműködést erősítő, beruházásokat, együttműködésen alapuló fejlesztéseket ösztönző programok, fejlesztések, hálózatok, speciális szakmai értékleltárok létrehozása, közös megjelenés fejlesztése, amelyek elősegítik a projektben együttműködők és azok környezete adottságainak megismertetését, hatékonyabb gazdálkodást, hálózatosodást, vállalkozások letelepedését, erősödését, létrejöttét. (szülő 1) A támogatható tevékenységek közül minimum 6 vállalása kötelező. Kapcsolódó HPME-k: 458; 6848; 6932; 486; 496; 2176; Megoldási javaslat ▪A térségben létrejön, fejlődik legalább 1 olyan együttműködés/hálózat, amely tevékenységével kiépíti, fejleszti az Éltető Balaton-felvidékért Hálózati programot és működésével erősíti a kialakuló, fejlődő kisebb hálózatokat, együttműködéseket a térség területén. A hálózati együttműködések legalább 60 további szervezet fejlődését segítik elő tevékenységükkel, amely által új termékek, szolgáltatások keletkeznek, a meglévők fejlődnek nem csak azoknál a szervezeteknél, akik közvetlenül igényeltek támogatást az UMVP-ben. Az UMVP által biztosított támogatás az együttműködések erősítésével multiplikálódik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Hálózati elemek költségei, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás (35%), Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret23000 EUR▪Önkormányzatok% 80000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága68696 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/53 Kód: KD-62-GF-5-02 Sorszám: 509 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Együttműködések/hálózat kialakítása, fejlesztése érdekében végzett alábbi tevékenységek: ▪1. Szakmai értékleltárok: pl. kulturális, turisztikai, vállalkozói adatbázis, ki kivel működhetne együtt ▪2. Arculati elemek kidolgozása, közös megjelenés megvalósítása érdekében, vagy más projekt keretében kialakított arculati elem használata (pl. cégér, információs tábla, plakát, stb.) ▪3. Együttműködések kiépítését, fejlesztését szolgáló képzések, szemléletformáló fórumok, műhelymunkák, szakmai konferenciák szervezése, lebonyolítása, vagy ezeken való részvétel ▪4. Együttműködéseket bemutató kiadványok, kisfilmek tervezése, elkészítése (multimédiás is), honlapok ezirányú fejlesztése, és/vagy ezekben való részvétel ▪5. Együttműködő közösségek bemutatkozási lehetőségeinek támogatása ▪6. Vásárokon való részvétel támogatása ▪7. Kiállítások, nyílt napok szervezése, lebonyolítása ▪8. Hálózatban résztvevő partnerek közötti, együttműködést erősítő programok, tanulmányutak szervezése, lebonyolítása ▪9. Kulturális, turisztikai, egyéb hálózati jellegű útvonalak kijelölése, felfestése, GPS koordinátákkal való azonosítása, térinformatikai rendszerének kiépítése, 3 D modellek elkészítése ▪10. LEADER programban kérelmezők részére a helytörténeti jellegű kiadványok közös megjelenésének, arculatának elkészítése ▪11. UMVP-LEADER Információs pontok kialakítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/53 Kód: KD-62-GF-5-01 Sorszám: 496 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Térségen belüli együttműködés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben magas a mikrovállalkozások, őstermelők, turisztikai szolgáltatók aránya. Az ő gazdasági, vállalatvezetői készségük, kapcsolatrendszerük hiányos. A fiatalok jellemzően nem gazdálkodnak. Az együttműködéseknek nincs hagyománya, kialakult vállalkozói kultúrája. Sok olyan épített, természeti örökségi, kulturális, értékünk van, amelyeket a helyi lakosság, az ide érkező látogatók nem is ismernek. A non-profit szféra gazdaságfejlesztést ösztönző tevékenysége szintén fejletlen, de a közszférában is nagyon kevés az ezirányú kezdeményezés. Helyzet/ adottság ▪Az együttműködő vállalkozói kör túl szűk körű. A feldolgozáshoz szükséges alapanyagokat, egyéb szolgáltatásokat nagy mértékben a HACS területén kívülről szerzik be. A turizmus területén ma már több célcsoportra kialakított, hálózatszerű szolgáltatás nyújtására van szükség. A köz- és non-profit szféra társadalmi és gazdasági jellegű partnerkapcsolatok erősítését célzó tevékenységek indítása, feladatellátások átszervezése fontos. A térségen belül nincs elég erős összefogás a beruházások helyi szintű ösztönzése terén sem. Probléma/ lehetőség ▪(Fantázianév: Együtt könnyebb) Társadalmi és gazdasági jellegű együttműködéseket megalapozó ágazatközi együttműködések/hálózat, közösségi marketing kialakítása, szervezése, fejlesztése szektorok összefogásával. A kérelmezőnek min. 10 szervezetet kell összefognia. Az együttműködésben résztvevőknek programjuk kialakításakor figyelembe kell venniük az "Éltető Balaton-felvidékért Együttműködés" nevű célterület projektjeit. A térségen belüli együttműködést bármely szféra kezdeményezhet. Az együttműködések nem feltétlenül profitorientáltak. Fő céljaik: közösségi jellegű, gazdasági együttműködést erősítő, beruházásokat, együttműködésen alapuló fejlesztéseket ösztönző programok, fejlesztések, hálózatok, speciális szakmai értékleltárok létrehozása, közös megjelenés fejlesztése, amelyek elősegítik a projektben együttműködők és azok környezete adottságainak megismertetését, hatékonyabb gazdálkodást, hálózatosodást, vállalkozások létrejöttét, erősödését. A támogatható tevékenységek közül minimum 3 vállalása kötelező. Kapcsolódik: 509-es HPME-hez Megoldási javaslat ▪A térségben létrejön, fejlődik legalább 3 kisebb együttműködés/hálózat, amely tevékenységével elősegíti az Éltető Balaton-felvidékért Hálózati programot is. A hálózati együttműködések legalább 30 további szervezet fejlődését segítik elő tevékenységükkel, amely által új termékek, szolgáltatások keletkeznek, a meglévők fejlődnek nem csak azoknál a szervezeteknél, akik közvetlenül igényeltek támogatást az UMVP-ben. Az UMVP által biztosított támogatás az együttműködések erősítésével multiplikálódik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Hálózati elemek költségei, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás (30%), Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% 37500 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/53 Kód: KD-62-GF-5-01 Sorszám: 496 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Együttműködések/hálózat kialakítása, fejlesztése érdekében végzett alábbi tevékenységek: ▪1. Szakmai értékleltárok: pl. kulturális, turisztikai, vállalkozói adatbázis, ki kivel működhetne együtt ▪2. Arculati elemek kidolgozása, közös megjelenés megvalósítása érdekében, vagy más projekt keretében kialakított arculati elem használata (pl. cégér, információs tábla, plakát, stb.) ▪3. Együttműködések kiépítését, fejlesztését szolgáló képzések, szemléletformáló fórumok, műhelymunkák, szakmai konferenciák szervezése, lebonyolítása, vagy ezeken való részvétel ▪4. Együttműködéseket bemutató kiadványok, kisfilmek tervezése, elkészítése (multimédiás is), honlapok ezirányú fejlesztése, és/vagy ezekben való részvétel ▪5. Együttműködő közösségek bemutatkozási lehetőségeinek támogatása ▪6. Vásárokon való részvétel támogatása ▪7. Kiállítások, nyílt napok szervezése, lebonyolítása ▪8. Hálózatban résztvevő partnerek közötti, együttműködést erősítő programok, tanulmányutak szervezése, lebonyolítása ▪9. Kulturális, turisztikai, egyéb hálózati jellegű útvonalak kijelölése, felfestése, GPS koordinátákkal való azonosítása, térinformatikai rendszerének kiépítése, 3 D modellek elkészítése ▪10. LEADER programban kérelmezők részére a helytörténeti jellegű kiadványok közös megjelenésének, arculatának elkészítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/53 Kód: KD-62-GF-5-03 Sorszám: 2176 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Térségen belüli együttműködés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az LHH-s településeken a vállalkozók száma nagyon alacsony, ismereteik, gazdasági, vállalatvezetői készségük, kapcsolatrendszerük hiányos, együttműködési hálózatok nem alakultak ki. A fiatalok jellemzően nem gazdálkodnak, a vállalkozói kultúra, az innovációra való nyitottság nem kielégítő. Sok a lappangó épített, természeti és kulturális értékünk, melyek nem vállnak közkinccsé, a lakosság és a látogatók gyakran nem is tudnak róluk. A non-profit szféra gazdaságfejlesztést ösztönző tevékenysége szintén fejletlen, de a közszférában is nagyon kevés az ezirányú kezdeményezés. Helyzet/ adottság ▪Az LHH-s településeken az együttműködő vállalkozói kör túl szűk körű. A feldolgozáshoz szükséges alapanyagokat, egyéb szolgáltatásokat nagy mértékben a HACS területén kívülről szerzik be. A turizmus területén ma már több célcsoportra kialakított, hálózatszerű szolgáltatás nyújtására van szükség. A köz- és non-profit szféra társadalmi és gazdasági jellegű partnerkapcsolatok erősítését célzó tevékenységek indítása, feladatellátások átszervezése fontos. A térségen belül nincs elég erős összefogás a beruházások helyi szintű ösztönzése terén sem Probléma/ lehetőség ▪(Fantázianév: Együtt könnyebb) Társadalmi és gazdasági jellegű együttműködéseket megalapozó ágazatközi együttműködések/hálózat, közösségi marketing kialakítása, szervezése, fejlesztése szektorok összefogásával. A kérelmezőnek min. 10 szervezetet kell összefognia. Az együttműködésben résztvevőknek programjuk kialakításakor figyelembe kell venniük az "Éltető Balaton-felvidékért Együttműködés" nevű célterület projektjeit. A térségen belüli együttműködést bármely szféra kezdeményezhet. Az együttműködések nem feltétlenül profitorientáltak. Fő céljaik: közösségi jellegű, gazdasági együttműködést erősítő, beruházásokat, együttműködésen alapuló fejlesztéseket ösztönző programok, fejlesztések, hálózatok, speciális szakmai értékleltárok létrehozása, közös megjelenés fejlesztése, amelyek elősegítik a projektben együttműködők és azok környezete adottságainak megismertetését, hatékonyabb gazdálkodást, hálózatosodást, vállalkozások létrejöttét, erősödését. A támogatható tevékenységek közül minimum 3 vállalása kötelező. Kapcsolódik: 509-es HPME-hez Megoldási javaslat ▪A térségben létrejön, fejlődik legalább 3 kisebb együttműködés/hálózat, amely tevékenységével elősegíti az Éltető Balaton-felvidékért Hálózati programot is. A hálózati együttműködések legalább 30 további szervezet fejlődését segítik elő tevékenységükkel, amely által új termékek, szolgáltatások keletkeznek, a meglévők fejlődnek nem csak azoknál a szervezeteknél, akik közvetlenül igényeltek támogatást az UMVP-ben. Az UMVP által biztosított támogatás az együttműködések erősítésével multiplikálódik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Hálózati elemek költségei, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás (35%), Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% 37500 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/53 Kód: KD-62-GF-5-03 Sorszám: 2176 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Vigántpetend, Zalaerdőd, Zalaszegvár ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Együttműködések/hálózat kialakítása, fejlesztése érdekében végzett alábbi tevékenységek: ▪1. Szakmai értékleltárok: pl. kulturális, turisztikai, vállalkozói adatbázis, ki kivel működhetne együtt ▪2. Arculati elemek kidolgozása, közös megjelenés megvalósítása érdekében, vagy más projekt keretében kialakított arculati elem használata (pl. cégér, információs tábla, plakát, stb.) ▪3. Együttműködések kiépítését, fejlesztését szolgáló képzések, szemléletformáló fórumok, műhelymunkák, szakmai konferenciák szervezése, lebonyolítása, vagy ezeken való részvétel ▪4. Együttműködéseket bemutató kiadványok, kisfilmek tervezése, elkészítése (multimédiás is), honlapok ezirányú fejlesztése, és/vagy ezekben való részvétel ▪5. Együttműködő közösségek bemutatkozási lehetőségeinek támogatása ▪6. Vásárokon való részvétel támogatása ▪7. Kiállítások, nyílt napok szervezése, lebonyolítása ▪8. Hálózatban résztvevő partnerek közötti, együttműködést erősítő programok, tanulmányutak szervezése, lebonyolítása ▪9. Kulturális, turisztikai, egyéb hálózati jellegű útvonalak kijelölése, felfestése, GPS koordinátákkal való azonosítása, térinformatikai rendszerének kiépítése, 3 D modellek elkészítése ▪10. LEADER programban kérelmezők részére a helytörténeti jellegű kiadványok közös megjelenésének, arculatának elkészítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/53 Kód: KD-62-SzF-1-02 Sorszám: 1218 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Közhasznú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Az ACS területe jórészt aprófalvas vidék, ahol az alapvető szolgáltatások, mint óvoda, bölcsőde, iskola, idősek segítése helyenként hiányosak, körzetesítettek. Ugyanakkor a munkahelyek, rekreációs létesítmények is a tágabb térségben, a városokban vannak, így a vidéken élőknek gyakran óriási az esélyhátrányuk. Egyes településeken sok a szociálisan hátrányos helyzetű család. A településeken rendelkezésre álló közösségi színterek rossz állapotúak, felszerelésük hiányos. A közösségek segítése, a velük való törődés szintén nagyon kis kapacitással működik. Hiányoznak a megfelelő infrastruktúrával rendelkező szervezetfejlesztési, közösségfejlesztési bázisok Helyzet/ adottság ▪A különböző közösségfejlesztési területen tevékenykedő szervezetek fejlődésének egyik legnagyobb gátja, hogy hiányos, vagy teljesen hiányzik a megfelelő infrastrukturális háttér a működésükhöz. Ezen hiányosságaik miatt nem is támaszkodnak különböző ernyőszervezetekre, ügynökségekre, amelyek az egymástól elszigetelt helyi kezdeményezéseket összefoghatnák, az erőfeszítéseket összehangolhatnák. Ahhoz, hogy ezek kialakulhassanak szintén az infrastrukturális háttér megteremtésére is szükség van.A vidéken élők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon a családszervezés és a bejárás nehézségei miatt. A gyerekek kortárs kapcsolatai az iskolában, tehát gyakran a településen kívül alakulnak ki, ezért gyengébb a helyi identitástudatuk. A meglévő ellátó rendszerek nem működnek elég hatékonyan és a segítség gyakran nem jut el a rászorulókhoz. Ugyanakkor vannak olyan egyének, civilek, egyházak, akik végeznek ilyen tevékenységet, de felszereltségük nem megfelelő Probléma/ lehetőség ▪Szervezetfejl-i, közösségfejl-i bázisok kialakítása. Civil- és közszférában tevékenykedő szervezetek családbarát, generációk felkarolását szolgáló fejl-einek támogatása. Civilek, egyházak, önkormányzatok részvételével gyermek-, ifjúsági klubok, ill. idősek klubjának létrehozása, szabad- és beltéri közösségi terek kialakítása, mely alkalmas közösségi programok lebonyolítására. Támogatható a falumegújítás- és fejl. keretében támogatott épület ilyen célú belső felújítása, fejlesztése, amely segítené a kortárs kapcsolatok helybeli kialakulását, erősödését. Tám. igényelhető ingatlanok, épületek, szabadtéri közösségi helyszínek felújításához, bővítéséhez, fejlesztéséhez, berendezések, felszerelések, eszközök megvásárlásához. Támogatás nem igényelhető óvoda, bölcsőde, falugondnoki hálózat, házi segítségnyújtás, a biztos kezdet programon és egyéb más EU-s támogatási programból vagy normatív alapon finanszírozott tevékenység megvalósításához, fejlesztéséhez. Nem lehet támogatási kérelmet benyújtani az IKSzT címmel rendelkező ingatlanon megvalósuló tevékenység fejlesztésére Megoldási javaslat ▪A szervezetek és közösségi helyszínek fejlesztése révén jelentős (10%) kapacitásbővülés következik be, ami hozzájárul a fejlesztési stratégia megvalósításához, az egyes gazdasági területek fejlesztéséhez. Nagymértékben javul a társadalmi animáció, a kirekesztett társadalmi rétegek képviselete (esélyegyenlőség), az ÚMVP-n túli külső források bevonása, a pályázati aktivitás, az önszerveződés, az eredmények prezentációja. Létrejön 12 új korszerűen felszerelt közösségi színtér, melyek révén a helyi társadalom szövete erősödik. Az idősek és fiatalok biztonságérzete növekszik, a közösséghez tartozás érzés erősödik bennük, csökken az esélyek egyenlőtlensége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok90% 110000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága100000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/53 Kód: KD-62-SzF-1-02 Sorszám: 1218 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/53 Kód: KD-62-SzF-1-01 Sorszám: 1217 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Közhasznú fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪Az ACS területe jórészt aprófalvas vidék, ahol az alapvető szolgáltatások, mint óvoda, bölcsőde, iskola, idősek segítése helyenként hiányosak, körzetesítettek. Ugyanakkor a munkahelyek, rekreációs létesítmények is a tágabb térségben, a városokban vannak, így a vidéken élőknek gyakran óriási az esélyhátrányuk. Egyes településeken sok a szociálisan hátrányos helyzetű család. A településeken rendelkezésre álló közösségi színterek rossz állapotúak, felszerelésük hiányos. A közösségek segítése, a velük való törődés szintén nagyon kis kapacitással működik. Hiányoznak a megfelelő infrastruktúrával rendelkező szervezetfejlesztési, közösségfejlesztési bázisok. Helyzet/ adottság ▪A különböző közösségfejlesztési területen tevékenykedő szervezetek fejlődésének egyik legnagyobb gátja, hogy hiányos, vagy teljesen hiányzik a megfelelő infrastrukturális háttér a működésükhöz. Ezen hiányosságaik miatt nem is támaszkodnak különböző ernyőszervezetekre, ügynökségekre, amelyek az egymástól elszigetelt helyi kezdeményezéseket összefoghatnák, az erőfeszítéseket összehangolhatnák. Ahhoz, hogy ezek kialakulhassanak szintén az infrastrukturális háttér megteremtésére is szükség van.A vidéken élők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon a családszervezés és a bejárás nehézségei miatt. A gyerekek kortárs kapcsolatai az iskolában, tehát gyakran a településen kívül alakulnak ki, ezért gyengébb a helyi identitástudatuk. A meglévő ellátó rendszerek nem működnek elég hatékonyan és a segítség gyakran nem jut el a rászorulókhoz. Ugyanakkor vannak olyan egyének, civilek, egyházak, akik végeznek ilyen tevékenységet, de felszereltségük nem megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪Szervezetfejl-i, közösségfejl-i bázisok kialakítása. Civil- és közszférában tevékenykedő szervezetek családbarát, generációk felkarolását szolgáló fejl-einek támogatása. Civilek, egyházak, önkormányzatok részvételével gyermek-, ifjúsági klubok, ill. idősek klubjának létrehozása, szabad- és beltéri közösségi terek kialakítása, mely alkalmas közösségi programok lebonyolítására. Támogatható a falumegújítás- és fejl. keretében támogatott épület ilyen célú belső felújítása, fejlesztése, amely segítené a kortárs kapcsolatok helybeli kialakulását, erősödését. Tám. igényelhető ingatlanok, épületek, szabadtéri közösségi helyszínek felújításához, bővítéséhez, fejlesztéséhez, berendezések, felszerelések, eszközök megvásárlásához. Támogatás nem igényelhető óvoda, bölcsőde, falugondnoki hálózat, házi segítségnyújtás, a biztos kezdet programon és egyéb más EU-s támogatási programból vagy normatív alapon finanszírozott tevékenység megvalósításához, fejlesztéséhez. Nem lehet támogatási kérelmet benyújtani az IKSzT címmel rendelkező ingatlanon megvalósuló tevékenység fejlesztésére Megoldási javaslat ▪A szervezetek és közösségi helyszínek fejlesztése révén jelentős (10%) kapacitásbővülés következik be, ami hozzájárul a fejlesztési stratégia megvalósításához, az egyes gazdasági területek fejlesztéséhez. Nagymértékben javul a társadalmi animáció, a kirekesztett társadalmi rétegek képviselete (esélyegyenlőség), az ÚMVP-n túli külső források bevonása, a pályázati aktivitás, az önszerveződés, az eredmények prezentációja. Létrejön 12 új korszerűen felszerelt közösségi színtér, melyek révén a helyi társadalom szövete erősödik. Az idősek és fiatalok biztonságérzete növekszik, a közösséghez tartozás érzés erősödik bennük, csökken az esélyek egyenlőtlensége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok90% 53000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/53 Kód: KD-62-SzF-1-01 Sorszám: 1217 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Zalaerdőd, Zalaszegvár ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/53 Kód: KD-62-SzF-4-02 Sorszám: 1216 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Rendezvény Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség falvaiban a meglévő közösségi és kulturális programok erős szezonalitást mutatnak, nagyrészt a nyári fesztiválok idejére korlátozódnak, télen szinte teljesen hiányoznak. Néhány településen zajlik szervezett zajlik, de ez nem fedi le az egyes nemzedékek és érdeklődési területek szerint mutatkozó valós igényeket, nem képes kellő módon segíteni a helyiek belső kapcsolatait építő, erősítő, sem a környező vagy más települések közösségeivel való kapcsolatok létrejöttét, erősödését. Kevés a turistákat is vonzó rendezvény. Helyzet/ adottság ▪A térség aprófalvaiban hiányzik az átfogó programkínálat és a szabadidős programok szervezéséhez a szakképzett humán háttér. Tartalmas szabadidős programok nélkül nehezen alakulnak ki a helyi társadalom életében meghatározó, erős helyi identitással rendelkező működő közösségek. Az elkallódó deviáns fiatalok problémája fokozottan jelentkezik a hátrányos helyzetűek körében. Ugyanakkor vannak jól működő kezdeményezések, melyek példaként szolgálhatnak, s melyek már nem csupán a helyieknek szólnak, de turistákat is vonzanak. Probléma/ lehetőség ▪A térség településein a valós helyi igényeken alapuló programok szervezése, helyi kezdeményezések, akciók támogatása (kulturális programok, egészséges életmóddal összefüggő előadások, kirándulások, gyalogtúrák, otthonszépítő foglalkozások, falunap, szakmai rendezvények, stb.), akkor is, ha azok nem vonzanak turistákat, hanem a helyi lakosságnak szólnak. A helyi kulturális értékek, az öregek birtokában lévő ismeretek összegyűjtése és tovább örökítése (pl. helyi ételek, szokások).Támogatás nyújtható különböző, helyi adottságokat népszerűsítő, közösségeket fejlesztő, erősítő programok, rendezvények előkészítéséhez, a szükséges infromációsanyagok összegyűjtéséhez, a programok, rendezvények, rendezvénysorozatok lebonyolításához, esetleges összefoglaló, prezentációs anyagok elkészítéséhez, stb. A támogatás helyi, térségi szintű rendezvényekhez vehető igénybe úgy, hogy annak célcsoportja lehet vendégközönség is (ACS területén megrendezett találkozó, egyéb program, rendezvény.) Megoldási javaslat ▪Két éven belül településeinken nő a szabadidős programok száma. Az itt élők helyben is megtalálják a számukra tartalmas időtöltést nyújtó programokat, ami segíti a térséghez való kötődést, s ez kiemelten fontos a fiatalok megtartása szempontjából. Javul az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű fiatalok integrálódnak a helyi közösségekbe, megerősödnek a turistavonzó attrakciók. Minimum 15 közösségépítő rendezvény támogatásának megvalósulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (15%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok100% 98000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága87000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma45 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/53 Kód: KD-62-SzF-4-02 Sorszám: 1216 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/53 Kód: KD-62-SzF-4-03 Sorszám: 6884 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Rendezvény Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség falvaiban a meglévő közösségi és kulturális programok erős szezonalitást mutatnak, nagyrészt a nyári fesztiválok idejére korlátozódnak, télen szinte teljesen hiányoznak. Kevés a turistákat is vonzó rendezvény. Helyzet/ adottság ▪A térség aprófalvaiban hiányzik az átfogó programkínálat. Vannak jól működő kezdeményezések, rendezvények, melyek példaként szolgálhatnak, s melyek már nem csupán a helyieknek szólnak, de turistákat is vonzanak. Ezek megerősítése, vagy új, hagyományteremtő, a térséget megfelelő módon ismertté tevő rendezvény támogatása. Probléma/ lehetőség ▪Már létező, vagy új hagyományt teremtő rendezvények támogatása, melyek segítik a térség turisztikai kínálatának erősödését, bővölését. Támogatás nyújtható a rendezvények előkészítéséhez, a szükséges infromációsanyagok összegyűjtéséhez, a programok, rendezvények, lebonyolításához, esetleges összefoglaló, prezentációs anyagok elkészítéséhez, stb. Megoldási javaslat ▪Két éven belül megerősödnek a turistákat is térségünkbe vonzó, értékeinket bemutató, több szervezet összefogásával megvalóduló rendezvények. Az itt élők helyben is megtalálják a számukra tartalmas időtöltést nyújtó programokat, ami segíti a térséghez való kötődést, s ez kiemelten fontos a fiatalok megtartása szempontjából. Megerősödnek a turistavonzó attrakciók.Minimum 4 attrakció megerősödése Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (15%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6000 EUR▪Önkormányzatok100% 28000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/53 Kód: KD-62-SzF-4-03 Sorszám: 6884 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/53 Kód: KD-62-SzF-4-01 Sorszám: 1215 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Rendezvény Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség leghátrányosabb helyzetű falvaiban a meglévő közösségi és kulturális programok erős szezonalitást mutatnak, nagyrészt a nyári fesztiválok idejére korlátozódnak, télen szinte teljesen hiányoznak. Néhány településen zajlik szervezett zajlik, de ez nem fedi le az egyes nemzedékek és érdeklődési területek szerint mutatkozó valós igényeket, nem képes kellő módon segíteni a helyiek belső kapcsolatait építő, erősítő, sem a környező vagy más települések közösségeivel való kapcsolatok létrejöttét, erősödését. Kevés a turistákat is vonzó rendezvény. Helyzet/ adottság ▪A térség leghátrányosabb helyzetű településein fokozottan hiányzik az átfogó programkínálat és a szabadidős programok szervezéséhez a szakképzett humán háttér. Tartalmas szabadidős programok nélkül nehezen alakulnak ki a helyi társadalom életében meghatározó, erős helyi identitással rendelkező működő közösségek. Az elkallódó deviáns fiatalok problémája fokozottan jelentkezik a hátrányos helyzetűek körében. Ugyanakkor vannak jól működő kezdeményezések, melyek példaként szolgálhatnak, s melyek már nem csupán a helyieknek szólnak, de turistákat is vonzanak. Probléma/ lehetőség ▪A térség LHH-s településein a valós helyi igényeken alapuló programok szervezése, helyi kezdeményezések, akciók támogatása (kulturális programok, egészséges életmóddal összefüggő előadások, kirándulások, gyalogtúrák, otthonszépítő foglalkozások, falunap, szakmai rendezvények, stb.), akkor is, ha azok nem vonzanak turistákat, hanem a helyi lakosságnak szólnak. A helyi kulturális értékek, az öregek birtokában lévő ismeretek összegyűjtése és tovább örökítése (pl. helyi ételek, szokások). Támogatás nyújtható különböző, helyi adottságokat népszerűsítő, közösségeket fejlesztő, erősítő programok, rendezvények előkészítéséhez, a szükséges infromációsanyagok összegyűjtéséhez, a programok, rendezvények, rendezvénysorozatok lebonyolításához, esetleges összefoglaló, prezentációs anyagok elkészítéséhez, stb. A támogatás helyi, térségi szintű rendezvényekhez vehető igénybe úgy, hogy annak célcsoportja lehet vendégközönség is (ACS területén megrendezett találkozó, egyéb program, rendezvény.) Megoldási javaslat ▪Két éven belül a leghátrányosabb helyzetű településeken is nő a szabadidős programok száma. Az itt élők helyben is megtalálják a számukra tartalmas időtöltést nyújtó programokat, ami segíti a térséghez való kötődést, s ez kiemelten fontos a fiatalok megtartása szempontjából. Javul az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű fiatalok integrálódnak a helyi közösségekbe, megerősödnek a turistavonzó attrakciók. Minimum 4 közösségépítő rendezvény támogatásának megvalósulása Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (15%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok100% 9300 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága8000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/53 Kód: KD-62-SzF-4-01 Sorszám: 1215 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Zalaerdőd, Zalaszegvár ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/53 Kód: KD-62-SzF-3-02 Sorszám: 1207 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Képzés, oktatás Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A HACS területén van szabad oktatási kapacitás (Népfőiskola, stb.), ugyanakkor a helyi lakosság körében különféle szektorokban (feldolgozóipar, építőipar, kereskedelem, szállítás, raktározás, falusi turizmus, non-profit menedzsment, stb.) nagy az igény non-formális képzésekre, tréningekre. Fiatalok tehetséggondozására, a romák és fogyatékkal élők bekapcsolódására, a helyi lakosság kompetenciafejlesztésére alig van lehetőség a hagyományos oktatás keretei között. A helyi értékek nincsenek jelen az iskolai oktatásban, nincs gyakorlata ezek non-formális továbbadásának sem. A környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás, közösségbe való integrálódás területén a felnőtt lakosság körében is szemléletváltozás szükséges Helyzet/ adottság ▪Az életen át tartó tanulás készsége jelenleg nincs meg a térség lakosságát illetően, amely jelentős hátrányokat jelent a gazdasági életben is. Nem jellemző az önképzés, a lakosság egy része még a mindennapi életvitelhez szükséges készségekkel, képességekkel sem rendelkezik. A környezettudatos életmódot propagáló tréningek, képzések szintén elengedhetetlenek a fenntartható fejlődés erősítése érdekében. A fiatalok, különösen a roma fiatalok pályakezdése nagyon nehéz, amelyhez szintén gyengébb készségekkel rendelkeznek. A vállalkozások nem elléggé dinamikusak, piacképesek, mert vezetőik, munkatársaik csak kevés esetben rendelkeznek széles körű információkkal saját szakterületükön, és általános gazdasági, gazdálkodási területen. A több napos képzés mellett szükség van kisebb pár napos tréningre, amelyen idő hiányában is szívesebben vesznek részt a helyi lakosok, vállalkozók Probléma/ lehetőség ▪Az életen át tartó tanulás készségének erősítése a térség területén, az önképzés módszereinek megismertetésével, a mindennapi életvitelhez szükséges készségek, képességek erősítését célzó non-formális képzésekkel, kompetenciaalapú - kiemelten a speciális idegennyelvi képzéseket- képzések szervezése, közösségi videó készítésével képzők képzése programmal..Adottságainkon alapuló, környezettudatos életmódot propagáló, szemléletformáló képzések szervezése a fenntartható fejlődés erősítése érdekében. A fiatalok, köztük roma fiatalok pályakezdését, munkanélküliek integrálódását és pályamódosítását elősegítő készségek, képességek, illetve tudásanyag non-formális ismeretének elsajátítását ösztönző képzések lebonyolítása. Civil élet fejlesztése, a civil szervezetek keresztül lebonyolított identitástudat erősítő képzések szervezése. Helyi értékeket megőrzését célzó képzési programok, programok eredményeinek bemutatása. A képzések nem OKJ-s iskolai rendszerű tanfolyamok, illeszkednek HVS-ünkhöz, a szervezéshez és lebonyolításhoz bevonásra kerülnek a terület civil szervezetei. Megoldási javaslat ▪A képzések nyomán a HACS településein létrejön/megerősödik az a vállalkozói és civil szektor, amely képes megragadni azokat a lehetőségeket, melyek által a térség versenyképessége javul. Nő a szaktudással, nyelvtudással, informatikai tudással rendelkezők száma (nőnek az elhelyezkedésük lehetőségei), nő a térség humán-kapacitása. Kialakul a helyi lakosságban a településük, vagy térségük kulturális és épített örökségének, néphagyományok, természeti környezetük ismerete, tisztelete, amely ezek megőrzését vagy továbbfejlesztését segíti elő. Erősödik a fiatal korosztály identitás tudata, csökken az elvándorlás. Minimum 40 fő képzése Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Tanulmány készítése, Vizsgáztatás, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret21194 EUR▪Önkormányzatok100% 42388 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága42388 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/53 Kód: KD-62-SzF-3-02 Sorszám: 1207 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Közösségi video: szervezetfejlesztés: csapatépítés a célszervezet hatékony működésének, együttműködésének fejlesztése érdekében kompetencialapú oktatás: 1. Anyanyelvi kompetencia, 2. Idegen nyelvi kompetencia, 3. Logikai, matematikai kompetencia, 4. Digitális kompetencia, 5. Tanulás tanulása, 6. Interperszonális, interkulturális, szociális kompetencia 7. Állampolgári kompetencia, 8. Vállalkozó kompetencia, 9. Kulturális kifejezőképesség. Speciális idegennyelvi képzés: komplex képzéssorozat mely magába foglalja a közösségfejlesztés, és egyes kulcskompetenciák fejlesztésének elemeit is.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/53 Kód: KD-62-SzF-3-01 Sorszám: 1206 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Képzés, oktatás Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A HACS területén van szabad oktatási kapacitás (Népfőiskola, stb.), ugyanakkor az LHH-s településeken a helyi lakosság körében különféle szektorokban (feldolgozóipar, építőipar, kereskedelem, szállítás, raktározás, falusi turizmus, non-profit menedzsment, stb.) nagy az igény non-formális képzésekre, tréningekre. Fiatalok tehetséggondozására, a romák és fogyatékkal élők bekapcsolódására, a helyi lakosság kompetenciafejlesztésére alig van lehetőség a hagyományos oktatás keretei között. A helyi értékek nincsenek jelen az iskolai oktatásban, nincs gyakorlata ezek non-formális továbbadásának sem. A környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás, közösségbe való integrálódás területén a felnőtt lakosság körében is szemléletváltozás szükséges Helyzet/ adottság ▪Az életen át tartó tanulás készsége jelenleg nincs meg a térség lakosságát illetően, amely jelentős hátrányokat jelent a gazdasági életben is. Ez fokozottan jelentkezik az LHH-s településeken. Nem jellemző az önképzés, a lakosság egy része még a mindennapi életvitelhez szükséges készségekkel, képességekkel sem rendelkezik. A környezettudatos életmódot propagáló tréningek, képzések szintén elengedhetetlenek a fenntartható fejlődés erősítése érdekében. A fiatalok, különösen a roma fiatalok pályakezdése nagyon nehéz, amelyhez szintén gyengébb készségekkel rendelkeznek. A vállalkozások nem elléggé dinamikusak, piacképesek, mert vezetőik, munkatársaik csak kevés esetben rendelkeznek széles körű információkkal saját szakterületükön, és általános gazdasági, gazdálkodási területen. A több napos képzés mellett szükség van kisebb pár napos tréningre, amelyen idő hiányában is szívesebben vesznek részt a helyi lakosok, vállalkozók Probléma/ lehetőség ▪Az életen át tartó tanulás készségének erősítése a térség területén, az önképzés módszereinek megismertetésével, a mindennapi életvitelhez szükséges készségek, képességek erősítését célzó non-formális képzésekkel, kompetenciaalapú - kiemelten a speciális idegennyelvi képzéseket- képzések szervezése, közösségi videó készítésével képzők képzése programmal. Adottságainkon alapuló, környezettudatos életmódot propagáló képzések szervezése a fenntartható fejlődés erősítése érdekében. A fiatalok, köztük roma fiatalok pályakezdését, munkanélküliek integrálódását és pályamódosítását elősegítő készségek, képességek, illetve tudásanyag non-formális ismeretének elsajátítását ösztönző képzések lebonyolítása. A képzések nem OKJ-s iskolai rendszerű tanfolyamok, illeszkednek a Balaton- felvidéki ACs HVS-hoz, a szervezéshez és lebonyolításhoz bevonásra kerülnek a terület civil szervezetei Megoldási javaslat ▪A képzések nyomán a HACS LHH-s településein létrejön/megerősödik az a vállalkozói és civil szektor, amely képes megragadni azokat a lehetőségeket, melyek által a térség versenyképessége javul. Nő a szaktudással rendelkezők száma (nőnek az elhelyezkedésük lehetőségei), nő a térség humán-kapacitása. Kialakul a helyi lakosságban a településük, vagy térségük kulturális és épített örökségének, néphagyományok, természeti környezetük ismerete, tisztelete, amely ezek megőrzését vagy továbbfejlesztését segíti elő. Minimum 20 fő képzése Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Tanulmány készítése, Vizsgáztatás, Oktatófilmek készítése, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10612 EUR▪Önkormányzatok100% 10612 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10612 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/53 Kód: KD-62-SzF-3-01 Sorszám: 1206 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Zalaerdőd, Zalaszegvár ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Közösségi video: szervezetfejlesztés: csapatépítés a célszervezet hatékony működésének, együttműködésének fejlesztése érdekében kompetencialapú oktatás: 1. Anyanyelvi kompetencia, 2. Idegen nyelvi kompetencia, 3. Logikai, matematikai kompetencia, 4. Digitális kompetencia, 5. Tanulás tanulása, 6. Interperszonális, interkultúrális, szociális kompetencia 7. Állampolgári kompetencia, 8. Vállalkozó kompetencia, 9. Kultúrális kifejezőképesség. Speciális idegennyelvi képzés: komplex képzéssorozat mely magába foglalja a közösségfejlesztés, és egyes kulcskompetenciák fejlesztésének elemeit is.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/53 Kód: KD-62-SzF-3-03 Sorszám: 1208 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Képzés, oktatás Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A megújuló erőforrások felhasználására és hasznosítására leghátrányosabb helyzetű településeinken is többnyire rendelkezésre állnak a lehetőségek (nap-, szél- és vízenergia, hulladék hő, csapadékvíz, komposzt hasznosítása) az intézmények és részben a magán, a civil és vállalkozói szektor előtt is. Ezek kihasználása azonban jelentéktelen mértékű (pl. a vigántpetendi Tájvédelmi Oktatóközpont Helyzet/ adottság ▪Az életen át tartó tanulás készsége jelenleg nincs meg a térség lakosságát illetően, amely jelentős hátrányokat jelent a gazdasági életben is. A megújuló, környezetkímélő energiákat és egyéb természeti erőforrásokat (csapadék, talaj, szerves hulladék) felhasználó és hasznosító eljárásokkal kapcsolatos ismeretek nagymértékben hiányosak. Több tréninggel, képzéssel, továbbképzéssel a megújuló erőforrások hasznosítását hatékonyan segíthetnénk elő. Probléma/ lehetőség ▪A HACS leghátrányosabb helyzetű településein az életen át tartó tanulás készségének erősítése az önképzés és gyakorlati hasznosítás módszereinek megismertetésével különböző tréningek, non-formális képzések segítségével az alábbi területeken: megújuló erőforrások felhasználása, energiahatékonyság a gyakorlatban, tanácsadás a csapadékvíz megfogására és hasznosítására, komposztálás a mindennapokban, települési, mikrotérségi, térségi klímastratégiák készítésének módja, energiamenedzserek szerepe a köz- és civilszférában, és a vállalkozások életében, stb. A támogatás magában foglaja a képzések előkészítését, szervezését, lebonyolítását. A tréningek képzések nem OKJ-s iskolai rendszerű tanfolyamok, mindegyik illeszkedik és alkalmazkodik a Balaton-felvidéki Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához, a szervezéshez és lebonyolításhoz bevonásra kerülnek a terület civil szervezetei és vállalkozói. A megújuló erőforrások népszerűsítését célzó mintaprojektek nem támogathatóak, mert azt a KEOP támogatja. Megoldási javaslat ▪Környezetvédelmi tudatosság fejlődése, annak a viselkedési normákban, attitűdökben való megnyilvánulása, a megújuló erőforrások felhasználásának jelentős növekedése. A klímaterhelés enyhülése. A megújuló erőforrások hasznosításának folyamatos emelkedése. Minimum 10 településen nő a megújuló erőforrások hasznosítási lehetőségeit megismerők száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% 4000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/53 Kód: KD-62-SzF-3-03 Sorszám: 1208 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bazsi, Bodorfa, Dabronc, Gyepükaján, Hetyefő, Hosztót, Megyer, Nemeshany, Rigács, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Zalaerdőd, Zalaszegvár ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪energiatanácsadás: a képzésen résztvevők személyes tanácsadást igényelhetnek saját életterük energiahatékony használata tekintetében

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/53 Kód: KD-62-SzF-3-04 Sorszám: 1209 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Képzés, oktatás Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A megújuló erőforrások felhasználására és hasznosítására a HACS településein is többnyire rendelkezésre állnak a lehetőségek (nap-, szél- és vízenergia, hulladék hő, csapadékvíz, komposzt hasznosítása) az intézmények és részben a magán, a civil és vállalkozói szektor előtt is. Ezek kihasználása azonban jelentéktelen mértékű (pl. a vigántpetendi Tájvédelmi Oktatóközpont) Helyzet/ adottság ▪Az életen át tartó tanulás készsége jelenleg nincs meg a térség lakosságát illetően, amely jelentős hátrányokat jelent a gazdasági életben is. A megújuló, környezetkímélő energiákat és egyéb természeti erőforrásokat (csapadék, talaj, szerves hulladék) felhasználó és hasznosító eljárásokkal kapcsolatos ismeretek nagymértékben hiányosak. Több tréninggel, képzéssel, továbbképzéssel a megújuló erőforrások hasznosítását hatékonyan segíthetnénk elő. Probléma/ lehetőség ▪A HACS településein az életen át tartó tanulás készségének erősítése az önképzés és gyakorlati hasznosítás módszereinek megismertetésével különböző tréningek, non-formális képzések segítségével az alábbi területeken: megújuló erőforrások felhasználása, energiahatékonyság a gyakorlatban, a csapadékvíz megfogására és hasznosítására, komposztálás a mindennapokban, települési, mikrotérségi, térségi klímastratégiák készítésének módja, energiamenedzserek szerepe a köz- és civilszférában, és a vállalkozások életében, stb. A támogatás magában foglalja a képzések előkészítését, szervezését, lebonyolítását. A tréningek képzések nem OKJ-s iskolai rendszerű tanfolyamok, mindegyik illeszkedik és alkalmazkodik a Balaton-felvidéki Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához, a szervezéshez és lebonyolításhoz bevonásra kerülnek a terület civil szervezetei és vállalkozói. A megújuló erőforrások népszerűsítését célzó mintaprojektek nem támogathatóak, mert azt a KEOP támogatja.Komplex pr: Szülő 2. Kapcsolódó HPME-k: 1222; 516 Megoldási javaslat ▪Környezetvédelmi tudatosság fejlődése, annak a viselkedési normákban, attitűdökben való megnyilvánulása, a megújuló erőforrások felhasználásának jelentős növekedése. A klímaterhelés enyhülése. A megújuló erőforrások hasznosításának folyamatos emelkedése. Minimum 10 településen nő a megújuló erőforrások hasznosítási lehetőségeit megismerők száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 196 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% 4000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 44/53 Kód: KD-62-SzF-3-04 Sorszám: 1209 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪energiatanácsadás: a képzésen résztvevők személyes tanácsadást igényelhetnek saját életterük energiahatékony használata tekintetében

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/53 Kód: KD-62-SzF-A-14 Sorszám: 1210 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Képzés, oktatás Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalkozásainak többsége őstermelő, vagy egyéni vállalkozó, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel, csupán szakmai vagy gyakorlati tapasztalattal. A hiányzó szakismeretek főként az értékesítés, a vállalkozás üzleti menedzsmentje, a korszerű termelési technológiák és a fenntartható gazdálkodás területén hiányoznak. Helyzet/ adottság ▪A hiányzó ismeretek miatt a térség mezőgazdasági termelői nem lesznek képesek alkalmazni a korszerű termelési módszereket, nem tudják kihasználni az értékesítésre vonatkozó lehetőségeket, emiatt a mezőgazdasági termékek piacán versenyhátrányba kerülnek. Mindez veszélyezteti a térség gazdaságában játszott szerepüket. A helyi termékek hátránya a szelíd, minőségi turizmusra és a fenntarthatóságra is negatív hatással van Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági termelők részére iskolarendszeren kívüli szakmai képzések, tanfolyamok, konferenciák és gyakorlati bemutatók támogatása, ahol a megcélzott termelők megismerhetik a legújabb termelési technológiákat, ismeretekhez juthatnak a kereskedelmi és vállalkozói ügyvitel legfontosabb szegmenseit, valamint a legfontosabb környezetvédelmi előírásokat illetően. Képzés, vagy tanfolyam indítható a környezetbarát termelési módszerek és az értékesítési szövetkezetek bemutatására is. A megoldási javaslat része az e képzéseken, szaktanácsadási fórumokon való részvétel népszerűsítése, támogatása. Megoldási javaslat ▪A képzések eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy a térség mezőgazdasági vállalkozói és őstermelői helyt álljanak a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek piacán tapasztalható versenyben, hogy termékeiket hálózatba tömörülve és kooperáció keretében elsősorban a helyi keresletre alapozva értékesíteni tudják. Ezáltal a mezőgazdasági vállalkozók és az őstermelők a jelenleginél szervesebben, és nagyobb hatással vesznek részt a térség gazdaságában. A képzések és a szaktanácsadás csökkenti e termelők gazdasági esélyhátrányát. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 111 Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 199 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/53 Kód: KD-62-SzF-B-08 Sorszám: 1337 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Képzés, oktatás Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség egy része hátrányos helyzetű. Az itt élők körében magasabb a munkanélküliség, az alacsony képzettség és bizonyos kompetenciák hiánya jellemzi őket. Helyzet/ adottság ▪Ismeretek és kompetenciák hiányában a vidéki környezetben élők esélye kevés arra, hogy a munkaerőpiacra belépve ismét aktívvá váljanak. Probléma/ lehetőség ▪Szülők programja: szemléletformálás, kompetenciafejlesztés. Gyermekprogram: helyi honismereti nevelés óvodákban, iskolákban (tankönyv, mesekönyv kifejlesztése), vállalkozói kompetenciák korai fejlesztése (pld. „gazdálkodj okosan” óvodákban). Pszichoszociális tanácsadó hálózat kialakítása. Pedagógusok folyamatos képzése, átképzése (pl. felnőttképzési ismeretek és módszertan). Helyi néphagyományokat ápoló és felelevenítő programok. Felnőttkori kulcskompetencia fejlesztési programok, célja a helyi munkahelyteremtés, a foglalkoztatás és önfoglakoztatás fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Várhatóan két éven belül megjelenik a munkaerőpiacra munkavállalóként vagy vállalkozóként belépni kész, eddig inaktív réteg. Csökken a térségi hátrány a foglalkoztatottság terén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 201 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/53 Kód: KD-62-SzF-B-09 Sorszám: 1338 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Képzés, oktatás Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség állat- és növényfajainak, valamint kulturális értékeinek tematikus bemutatására jó lehetőségek vannak a térségben. Ennek ellenére jelenleg kevés közgyűjtemény, könyvtár ismeretterjesztési potenciálja van kihasználva. Kevés vagy egyáltalán nincs nyitott állatkert, amely bemutató létesítményekkel (pld.: oktatóház, simogatóház) rendelkezik, és ismeretterjesztésre is alkalmas. Helyzet/ adottság ▪A helyi kulturális, táji és természeti értékek ismeretlenek maradnak a helyi lakosok előtt annak ellenére, hogy az ide látogató vendégek vonzerőként élik meg ezeket. Probléma/ lehetőség ▪Gyógy- és fűszernövényes hagyományokra, természeti értékekre, valamint a helyi ipari örökségre alapozva erdei iskola központ kialakítása; közgyűjtemények, könyvtárak, múzeumok ismeretterjesztésbe való bevonása, tankertek kialakítása, múzeumpedagógiai módszerek alkalmazása az oktatásban. A megoldási javaslat a felsorolt intézmények fenntartóinak közreműködésére számít. Megoldási javaslat ▪Saját helyünk természeti és kulturális értékeivel kapcsolatos ismertek bővülése, az ismeretek mindennapi életben történő hasznosulása, hagyományápolás megerősödése. Ezek következményeként a hosszú távon gondolkodás és az érték felismerő hatások beiktatódnak a természetvédelem és a helyi értékek megtartása terén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 203 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/53 Kód: KD-62-SzF-A-15 Sorszám: 1339 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Képzés, oktatás Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalkozásainak többsége őstermelő, vagy egyéni vállalkozó, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel, csupán szakmai vagy gyakorlati tapasztalattal. A hiányzó szakismeretek főként az értékesítés, a vállalkozás üzleti menedzsmentje, a korszerű termelési technológiák és a fenntartható gazdálkodás területén hiányoznak. Helyzet/ adottság ▪A hiányzó ismeretek miatt a térség mezőgazdasági termelői nem lesznek képesek alkalmazni a korszerű termelési módszereket, nem tudják kihasználni az értékesítésre vonatkozó lehetőségeket, emiatt a mezőgazdasági termékek piacán versenyhátrányba kerülnek. Mindez veszélyezteti a térség gazdaságában játszott szerepüket. A helyi termékek hátránya a szelíd, minőségi turizmusra és a fenntarthatóságra is negatív hatással van. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági termelők részére iskolarendszeren kívüli szakmai képzések, tanfolyamok, konferenciák és gyakorlati bemutatók támogatása, ahol a megcélzott termelők megismerhetik a legújabb termelési technológiákat, ismeretekhez juthatnak a kereskedelmi és vállalkozói ügyvitel legfontosabb szegmenseit, valamint a legfontosabb környezetvédelmi előírásokat illetően. Képzés, vagy tanfolyam indítható a környezetbarát termelési módszerek és az értékesítési szövetkezetek bemutatására is. A megoldási javaslat része az e képzéseken, szaktanácsadási fórumokon való részvétel népszerűsítése, támogatása. Megoldási javaslat ▪A szaktanácsadásokon való részvétel erősíti a térség mezőgazdasági vállalkozóinak és őstermelőinek helytállását a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek piacán tapasztalható versenyben, hogy termékeiket hálózatba tömörülve és kooperáció keretében elsősorban a helyi keresletre alapozva értékesíteni tudják. Ezáltal a mezőgazdasági vállalkozók és az őstermelők a jelenleginél szervesebben, és nagyobb hatással vesznek részt a térség gazdaságában. A szaktanácsadás csökkenti e termelők gazdasági esélyhátrányát, segíti a lakosság megtartását, egyúttal a helyi – esetleg őshonos – termékek arányának növekedése hozzájárul a táj megőrzéséhez, az ökológiai fenntarthatósághoz. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 114 Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 205 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/53 Kód: KD-62-SzF-6-01 Sorszám: 1212 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Térségközi, nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése, erősítése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A LEADER lényegi eleme a nemzeti és nemzetközi együttműködés, tapasztalatcsere, a vidékfejlesztési hálózatokban való részvétel. Az ACS jelentős külföldi kapcsolatrendszerrel bír Magyarországon és Európa szerte. Több országos LEADER konferenciát, kiállítást rendeztünk (pl. Leader Völgy). Kiépített kapcsolataink vannak régóta működő nyugati LEADER akciócsoportokkal és a Közép-kelet európai országok induló csoportjaival is. Több nemzetközi vidékfejlesztési hálózatban is részt veszünk.Tagjaink közül többen számos idegen nyelven beszélnek. Térségünk civil szervezetei és önkormányzatai is tartanak fenn nemzetközi kapcsolatokat, amelyeket közös programokkal, szakmai napokkal, tanulmányutak szervezésével folyamatosan ápolni kell. Helyzet/ adottság ▪A nemzetközi projektekbe, együttműködésekbe való bekapcsolódásnak jelentős költségei vannak: tagdíj, szervezés, kapcsolattartás stb.; valamint céljukat csak akkor érik el, ha időnként személyes találkozókra, tapasztalatcserére is van lehetőség. Szükség lenne olyan projektekre, melyek révén az ACS területén élő civil, vállalkozói és önkormányzati kapcsolatokat lehet fenntartani magyarországi és külföldi LEADER csoportok hasonló szervezetivel, a tanulás és kulturális tapasztalatcsere céljából. Probléma/ lehetőség ▪A nagy nemzetközi projektekben való részvétel mellett lehetőséget teremtünk, hogy az ACS területén működő vállalkozók, civil szervezetek és a közszféra szereplői nemzeti és nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki ill. meglevő kapcsolataikat megerősítsék hazai és külföldi LEADER csoportok területén hasonló tevékenységet folytató szervezetekkel. Így első kézből, személyes találkozás útján tanulhatnak az összegyűlt munkatapasztalatokból. Támogatást nyújtunk csoportos jellegű hazai és nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítéséhez, erősítéséhez, azok előkészítő tevékenységeihez, tanulmányutak, együttműködési projektek megszervezéséhez, lebonyolításához. A projektek lehetnek kétoldalúak: más csoportok fogadását célozhatják, vagy más csoportokhoz való elutazásra is irányulhatnak. Ugyanakkor lehetőséget teremtünk arra, hogy más közép-kelet-európai térségek nálunk kevésbé tapasztalt LEADER csoportjait segíthessük tapasztalataink átadásával (pl. erdélyi, felvidéki LEADER csoportok). A támogatás feltétele, hogy a projekt illeszkedjen az ACS nemzeti és nemzetközi együttműködés programtervéhez. Megoldási javaslat ▪A támogatás révén min. 20 szervezet nemzetközi együttműködésbe kapcsolódik; megvalósul min. 2 tanulmányút. Az együttműködés révén sokat tanulhatunk, elkerülhetünk sok hibát és zsákutcát. Részévé válunk a különböző, alulról szerveződő hazai és európai vidékfejlesztési hálózatoknak, nemzetközi szinten is védhetjük a magyar vidék érdekeit. Emellett vállalkozóink, civil szervezeteink, közszférás tagjaink olyan tapasztalatokkal gazdagodhatnak, amelyeket átültetve saját szervezetük működésébe önmaguk is jobban, hatékonyabban működhetnek. Ugyanakkor segítséget nyújthatunk a nálunk tapasztalatlanabb hazai és kelet-európai akciócsoportoknak Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 206 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 40000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 49/53 Kód: KD-62-SzF-6-01 Sorszám: 1212 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 207 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/53 Kód: KD-62-GF-B-03 Sorszám: 2171 Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Térségünk egyik jellemzője a vidéki, kistelepülési illetve a kisvárosias jelleg. Ez az adottság nem kedvez a szélessávú Internet hálózat kiépítésének (több településen nincs szélessáv), mivel annak megtérülése üzleti alapon nem biztosított. Emiatt, valamint az információáramlásban elfoglalt periferikus helyzet miatt a vállalkozások piacrajutási és továbbfejlődési lehetőségei is korlátozottak Helyzet/ adottság ▪A szélessávú Internet hálózat hiánya miatt csökken az a helyi mikro és középvállalkozások versenyképessége, működésük kevésbé lesz költséghatékony, nem értesülnek a piaci lehetőségekről, termékeik ismeretlenek maradnak, a beruházások megtérülése kérdésessé válik. Probléma/ lehetőség ▪Szélessávú Internet hálózat kiépítésének támogatása, meglévő hálózat esetén az ezekre való rácsatlakozás ösztönzése; üzleti és piacrajutás és az üzleti lehetőségekről tartott tanácsadás, vagy képzések szervezése, azok igénybevételének a támogatása. Megoldási javaslat ▪A modern üzleti környezet kialakulásával a térség vállalkozói nem szenvednek hátrányt más térségekkel szemben. A program végére a teljes térségben kiépül a széles sávú internet hálózat, amely segítségével a leghátrányosabb, gazdaságilag nem túl vonzó települések lakói is bekapcsolódhatnak az információs társadalomba, megteremtve ezzel az ezirányú esélyegyenlőségüket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 209 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 51/53 Kód: KD-62-GF-B-04 Sorszám: 2172 Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség gazdaságában jelentős szerepet játszanak a mikro, kis és középvállalkozások, azonban fejlesztési és bővülési lehetőségei a forráshiány miatt korlátozottak. A Pályázati források mellett a hitelek jelenthetik számukra a forrásokat, ugyanakkor a pénzintézetek hitelkonstrukciós feltételeinek csak kevesen tudnak megfelelni. Helyzet/ adottság ▪Források hiányában e vállalkozások elveszíthetik a térség gazdaságában betöltött szerepüket, versenyképességük, és ez által a térség versenyképessége is csökken. Probléma/ lehetőség ▪Hogy megkönnyítsék a mkkv szektor hitelhez jutását, a pénzintézetek számára biztosítani kell a szektor hitelezéséből fakadó kockázatok csökkentését. Támogatandó a garanciaeszközök, hitelgaranciák nyújtása, holdingalapok megszervezése és a banki kockázat egyéb módon történő csökkentése. Megoldási javaslat ▪Kb. 10 vállalkozó jut a program keretében kedvező hitelhez, amely segítségével épület- és technológiai fejlesztést valósíthatnak meg. A hitelfelvételi lehetőségek növekedésével és a banki kockázat csökkenésével a térség mikro-, kis-, és középvállalkozásai hosszú távú fenntarthatóságukhoz jelentős fejlesztési forrásokhoz jutnak. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 4. prioritás - Jeremie típusú pénzügyi eszközök

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 211 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 52/53 Kód: KD-62-GF-B-05 Sorszám: 2173 Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség gazdasági szereplői, elsősorban a vállalkozásai között nem terjedt el a hálózatokban való gondolkodás, kevés a térségen belüli gazdasági együttműködés, az ismeretátadásra szolgáló fórum. Helyzet/ adottság ▪Az együttműködések hiánya miatt csökken a gazdaság szereplőinek versenyképessége, a különböző termékek előállítói és a termék ciklusban (termeléstől az értékesítésig) résztvevők közötti kooperáció hiánya a gazdaságosságot és a termékek eladhatóságát veszélyezteti Probléma/ lehetőség ▪Gazdasági fórum létrehozása, termelési és értékesítő szövetkezetek, versenyképes, innovatív gazdasági együttműködések és hálózatok kialakításának támogatása, ösztönzése mikro- kis és középvállalkozások részére. A 60 településen 1 komplex gazdasági fórum létrehozása várható. Megoldási javaslat ▪Gazdasági jellegű együttműködések alakulnak a KKV szektor vállalkozói között, amely továbbgyűrűzik a mikrovállalkozások irányába. Ezáltal erősödnek és versenyképesebbek lehetnek a vállalkozások. Az új munkahelyek teremtése és megtartása várhatóan 5%- körül lesz a program hatására. A fiatal, innovatív szaktudással rendelkezők több lehetőséghez jutnak az együttműködésben, naprakész vállalkozói ismereteik révén. Várhatóan 10 új fiatal települ le a térségben, az elkövetkező 6 évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 213 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 53/53 Kód: KD-62-GF-A-03 Sorszám: 1344 Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Balaton felvidéki akciócsoportban működő mezőgazdasági vállalkozási szektort a mikrovállalkozások, és egyéni gazdálkodók túlsúlya jellemzi, ami egyben nagyfokú kiszolgáltatottságot is jelent. Hiányoznak azok a más térségekben már meglévő termelői és értékesítési kooperáción alapuló csoportok, melyek az egységes piacra lépés alapvető feltételei lennének Helyzet/ adottság ▪Az együttműködések hiánya növeli a kiszolgáltatottságot, csökkenti az egységes és szervezett piacra lépést, az egységes és szervezett marketing alkalmazását. Mindez már rövidtávon is a versenyképesség elvesztését jelenti. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági termelők termékeinek biztos piacra juttatása termelői és értékesítői csoportok létrehozatalának, működtetésének támogatásával. Támogatandó a térség mezőgazdasági és élelmiszeripari termékei számára kialakítandó egységes védjegy és marketing stratégia továbbá szakmai és érdekvédelmi programok megrendezése. Megoldási javaslat ▪Az egységes fellépés, és a termeléstől az értékesítésig tartó kooperáció nyomán a térség mezőgazdasági és élelmiszeripari termékei megfelelő fogadtatásra találnak a szűkebb és tágabb piacon egyaránt. Az erősödő gazdasági stabilitás csökkenti e gazdák esélyhátrányát. A helyi termelés, termékek felé forduló gazdálkodói közösség hozzájárul a biodiverzitás és a táj életminőség és minőségi turizmus szempontjából egyaránt fontos megtartásához. Minimum 1 csoport megalakulását tervezzük 2013-ig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 214 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 53/53 Kód: KD-62-GF-A-03 Sorszám: 1344 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Barnag, Bazsi, Bodorfa, Csabrendek, Csopak, Dabronc, Dörgicse, Gógánfa, Gyepükaján, Halimba, Hetyefő, Hidegkút, Hosztót, Kapolcs, Káptalanfa, Kislőd, Lovas, Megyer, Mencshely, Monostorapáti, Monoszló, Nagyvázsony, Nemeshany, Nemesvámos, Nyirád, Óbudavár, Öcs, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Pula, Rigács, Sümeg, Sümegprága, Szentantalfa, Szentimrefalva, Szentjakabfa, Szőc, Tagyon, Taliándörögd, Tihany, Tótvázsony, Ukk, Úrkút, Vászoly, Veszprémfajsz, Veszprémgalsa, Vigántpetend, Vöröstó, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zánka ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

215 Stratégiai tervünk prioritásai és intézkedései szoros összefüggésben, szinergikus hatásuk révén segítenek céljaink elérésében. A (1) ’gazdasági környezet fejlesztése’ a közösségi marketing, a vállalkozási feltételek javítása, a szükséges szolgáltatások biztosítása, illetve a gazdaságon belüli együttműködés elősegítése révén jobb feltételeket biztosít a helyben megtermelt javak előállításához és értékesítéséhez. (Ugyanez a prioritás ad lehetőséget arra, hogy a III. tengelyből és az OP-kból valamilyen okból kizárt vállalkozók – őstermelők, kereskedelmi szálláshelyek, sümegi cégek – egyéni pályázatait is támogathassuk.) A (2) ’vállalkozások fejlesztése’ prioritás a jobb peremfeltételek mellett kis- és mikro-vállalkozásoknak biztosít gazdaságfejlesztési forrásokat, ezzel segítve az innovatív megoldásokat, a ’jó példák’ elterjedését és a térség fejlődése gazdasági alapjainak erősödését. A (3) ’társadalmi tőke erősítése’ megteremti az általános bizalom és együttműködés légkörét, amely elengedhetetlen a sikeres gazdaságfejlesztéshez, a helyi szervezetek, továbbá a humán erőforrások növelésén keresztül a helyi fejlesztési kapacitást, és lehetőséget teremt a hazai és nemzetközi együttműködésre és tapasztalatcserére, így segítve a rendelkezésre álló források lehető legeredményesebb felhasználását. Ugyanakkor egész stratégiánk a belső erőforrások fenntartható fejlesztésén alapul, így a (4) ’természeti és kulturális értékeink megőrzését’ célzó prioritás mindennek az alapját, a jövő nemzedékek számára is szóló biztosítását jelenti. A lehető legeredményesebb kapacitásépítés, társadalmi animáció és a gazdasági együttműködés érdekében minden általunk tervezett intézkedésnél kedvezményezett lehet mind a három szektor(ezért a HPME-knél külön nem jelöltük). Ez alól csak azon HPME-k jelentnek kivételt, amelyeket az IH valamilyen szempontból korlátoz (pl. III. tengely mikrovállalkozások létrehozása …) A források ütemezésekor két, látszólag ellentmondó követelménynek kell megfelelnünk. Egyrészt biztosítanunk kell, hogy a teljes forrást le tudjuk hívni. Ebből következik, hogy minél hamarabb kössük le a rendelkezésre álló pénzt. Stratégiai tervünk prioritásai és intézkedései szoros összefüggésben, szinergikus hatásuk révén segítenek céljaink elérésében. A (1) ’gazdasági környezet fejlesztése’ a közösségi marketing, a vállalkozási feltételek javítása, a szükséges szolgáltatások biztosítása, illetve a gazdaságon belüli együttműködés elősegítése révén jobb feltételeket biztosít a helyben megtermelt javak előállításához és értékesítéséhez. (Ugyanez a prioritás ad lehetőséget arra, hogy a III. tengelyből és az OP-kból valamilyen okból kizárt vállalkozók – őstermelők, kereskedelmi szálláshelyek, sümegi cégek – egyéni pályázatait is támogathassuk.) A (2) ’vállalkozások fejlesztése’ prioritás a jobb peremfeltételek mellett kis- és mikro-vállalkozásoknak biztosít gazdaságfejlesztési forrásokat, ezzel segítve az innovatív megoldásokat, a ’jó példák’ elterjedését és a térség fejlődése gazdasági alapjainak erősödését. A (3) ’társadalmi tőke erősítése’ megteremti az általános bizalom és együttműködés légkörét, amely elengedhetetlen a sikeres gazdaságfejlesztéshez, a helyi szervezetek, továbbá a humán erőforrások növelésén keresztül a helyi fejlesztési kapacitást, és lehetőséget teremt a hazai és nemzetközi együttműködésre és tapasztalatcserére, így segítve a rendelkezésre álló források lehető legeredményesebb felhasználását. Ugyanakkor egész stratégiánk a belső erőforrások fenntartható fejlesztésén alapul, így a (4) ’természeti és kulturális értékeink megőrzését’ célzó prioritás mindennek az alapját, a jövő nemzedékek számára is szóló biztosítását jelenti. A lehető legeredményesebb kapacitásépítés, társadalmi animáció és a gazdasági együttműködés érdekében minden általunk tervezett intézkedésnél kedvezményezett lehet mind a három szektor(ezért a HPME-knél külön nem jelöltük). Ez alól csak azon HPME-k jelentnek kivételt, amelyeket az IH valamilyen szempontból korlátoz (pl. III. tengely mikrovállalkozások létrehozása …) A források ütemezésekor két, látszólag ellentmondó követelménynek kell megfelelnünk. Egyrészt biztosítanunk kell, hogy a teljes forrást le tudjuk hívni. Ebből következik, hogy minél hamarabb kössük le a rendelkezésre álló pénzt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

216 Természeti és kulturális kincseinkkel tudatosan élünk szorgalmazzuk a helyi klímavédelmet és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás általánossá válik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

217 Másrészt, a fenntarthatóság és a fejlesztés folytonossága miatt az is fontos, hogy a társadalmi animáció és a jó példák révén keletkező projektek a programozási időszak végén is finanszírozhatóak legyenek. Terveink szerint tehát az allokált fejlesztési forrás 60%-át a program első három évében lekötnénk támogatási határozatokkal, a maradék 40%-ot pedig tartalékolnánk a program második felére. (Számolunk kb. 5-10% lemorzsolódással is.) Mindezt jelentősen befolyásolhatják az Irányító Hatóság által a jövőben hozott szabályok, a még kevéssé ismert ’rendeleti rendszer’, a III. tengely központi és a LEADER-hez kapcsolódó intézkedéseinek bevezetése és a helyi alkalmazása, társadalmi animációnk és projekt-generálásunk eredményessége, stb. Reményeink szerint, később, a megfelelő információk birtokában, az évenkénti felülvizsgálat alkalmával lehetőségünk lesz az ütemezés konkrét és hatékony újragondolására. A stratégia megvalósításának eredményéül szolgáló strukturális változások tíz év múlva már jól felismerhetőek lesznek: a térség vállalkozói, önkormányzatai, civiljei a kooperációra és a belső erőforrások fenntartható kihasználására alapozzák tevékenységüket. Nagymértékben megnő a fejlesztési kapacitás, a LEADER fejlesztési elveit széles körben alkalmazzák. A LEADER forrás mellett más uniós és hazai programból is sikerül összehangoltan támogatni helyi fejlesztési stratégiánk megvalósítását (KEOP, TÁMOP, TIOP, KDOP, GOP, KÖZOP, EGTC, nemzeti források, stb.). Megerősödnek a helyi közösségek, nő a települési és gyarapodik a ’balaton-felvidéki’ identitás. Javul az infrastruktúra, a szolgáltatásokhoz és a szociális ellátáshoz való hozzáférés, csökken az esélyegyenlőtlenség és enyhülnek a területi feszültségek. A LEADER által támogatott projektek, a létrejött szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetek szoros hálózatokban együttműködve dolgoznak a térség fenntartható fejlődéséért. Megerősödnek a vállalkozások, a fenntartható turizmus és a hozzá kapcsolódó minőségi helyi termékek előállítása a helyi gazdaság húzóágazatává válik. Sikerül egy, a térségi marketing alapját jelentő, átfogó helyi márkát és minőségbiztosítási rendszert létrehoznunk, nagymértékben emelkedik a turisztikai szolgáltatások és a helyi termékek színvonala, csökken a szezonális jelleg. Másrészt, a fenntarthatóság és a fejlesztés folytonossága miatt az is fontos, hogy a társadalmi animáció és a jó példák révén keletkező projektek a programozási időszak végén is finanszírozhatóak legyenek. Terveink szerint tehát az allokált fejlesztési forrás 60%-át a program első három évében lekötnénk támogatási határozatokkal, a maradék 40%-ot pedig tartalékolnánk a program második felére. (Számolunk kb. 5-10% lemorzsolódással is.) Mindezt jelentősen befolyásolhatják az Irányító Hatóság által a jövőben hozott szabályok, a még kevéssé ismert ’rendeleti rendszer’, a III. tengely központi és a LEADER-hez kapcsolódó intézkedéseinek bevezetése és a helyi alkalmazása, társadalmi animációnk és projekt-generálásunk eredményessége, stb. Reményeink szerint, később, a megfelelő információk birtokában, az évenkénti felülvizsgálat alkalmával lehetőségünk lesz az ütemezés konkrét és hatékony újragondolására. A stratégia megvalósításának eredményéül szolgáló strukturális változások tíz év múlva már jól felismerhetőek lesznek: a térség vállalkozói, önkormányzatai, civiljei a kooperációra és a belső erőforrások fenntartható kihasználására alapozzák tevékenységüket. Nagymértékben megnő a fejlesztési kapacitás, a LEADER fejlesztési elveit széles körben alkalmazzák. A LEADER forrás mellett más uniós és hazai programból is sikerül összehangoltan támogatni helyi fejlesztési stratégiánk megvalósítását (KEOP, TÁMOP, TIOP, KDOP, GOP, KÖZOP, EGTC, nemzeti források, stb.). Megerősödnek a helyi közösségek, nő a települési és gyarapodik a ’balaton-felvidéki’ identitás. Javul az infrastruktúra, a szolgáltatásokhoz és a szociális ellátáshoz való hozzáférés, csökken az esélyegyenlőtlenség és enyhülnek a területi feszültségek. A LEADER által támogatott projektek, a létrejött szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetek szoros hálózatokban együttműködve dolgoznak a térség fenntartható fejlődéséért. Megerősödnek a vállalkozások, a fenntartható turizmus és a hozzá kapcsolódó minőségi helyi termékek előállítása a helyi gazdaság húzóágazatává válik. Sikerül egy, a térségi marketing alapját jelentő, átfogó helyi márkát és minőségbiztosítási rendszert létrehoznunk, nagymértékben emelkedik a turisztikai szolgáltatások és a helyi termékek színvonala, csökken a szezonális jelleg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

218 Stratégiánk fő célja, hogy éltető és élhető vidéki környezetet alakítsunk ki az akciócsoport területén, amit a társadalom szövetének erősítésén és helyi erőforrásaink (természeti, kulturális, gazdasági) kiaknázásán keresztül szeretnénk elérni. Alapvető érdekünk tehát, hogy értékeink megőrzését, fejlesztését és hosszú távú fenntarthatóságát biztosítsuk. A fenntarthatóság és az esélyegyenlőség ugyanakkor szorosan összekapcsolódnak egymással, hiszen a komoly, szembetűnő társadalmi feszültségek nagymértékben akadályoznák a helyi társadalmon belüli együttműködést és az egész közösség fejlődését. A társadalmi, természeti, gazdasági fenntarthatóságot és az esélyegyenlőséget egymásra épülő, szinergikus rendszerben, együtt kezeljük, ahogy ez jól nyomon követhető az általunk kidolgozott fejlesztési prioritásokban és intézkedésekben is. A legfőbb fejlesztési lehetőséget jelentő és egyben a legtöbb gondoskodást igénylő helyi értékünk az ’ember’ és a közösségek. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében szeretnénk elérni azt, hogy a fiatalok ne menjenek el, vagy tanulmányaik befejezése után jöjjenek vissza térségünkbe. Ennek eszköze lehet a helyi identitás erősítése, a vállalkozások támogatása, de a családi napközi hálózat is. Gazdaságfejlesztési stratégiánk gerincét a ’barátságos turizmus’ különböző formái (öko, sport, gyógy, bor, kulturális, stb.), a helyi szolgáltatások és termékek fejlesztése, valamint a helyi igényekre és szükségletekre alapozó képzések alkotják. Ezek egyrészt sok különböző típusú, eltérő képzettséget, humán és anyagi tőkét igénylő, a helyi társadalom-gazdasági környezetbe mélyen beágyazott munkahelyet generálnak majd, ugyanakkor hozzájárul a helyi társadalom tudatformálásához, a természeti, kulturális értékek felismeréséhez és hosszú távú megőrzéséhez egyaránt. Minden területen törekszünk a megújuló erőforrások fenntartható hasznosítására (pl. csapadékvíz megtartása, zöld-technológiai innovációk alkalmazása, stb.) és általában arra, hogy kulturális és természeti értékeink védelmét és a lakosság életminőségének javítását egyaránt biztosítsuk. Az esélyegyenlőséget elsősorban a helyi közösség egészségének szempontjából értelmezzük. A különbözőségeket lehetőség szerint erőforrásként akarjuk felhasználni a fejlesztésben. Például a roma, a sváb lakosság kulturális identitását, hagyományait beépítjük a turisztikai kínálatba, az egész közösség hasznára. Stratégiánk fő célja, hogy éltető és élhető vidéki környezetet alakítsunk ki az akciócsoport területén, amit a társadalom szövetének erősítésén és helyi erőforrásaink (természeti, kulturális, gazdasági) kiaknázásán keresztül szeretnénk elérni. Alapvető érdekünk tehát, hogy értékeink megőrzését, fejlesztését és hosszú távú fenntarthatóságát biztosítsuk. A fenntarthatóság és az esélyegyenlőség ugyanakkor szorosan összekapcsolódnak egymással, hiszen a komoly, szembetűnő társadalmi feszültségek nagymértékben akadályoznák a helyi társadalmon belüli együttműködést és az egész közösség fejlődését. A társadalmi, természeti, gazdasági fenntarthatóságot és az esélyegyenlőséget egymásra épülő, szinergikus rendszerben, együtt kezeljük, ahogy ez jól nyomon követhető az általunk kidolgozott fejlesztési prioritásokban és intézkedésekben is. A legfőbb fejlesztési lehetőséget jelentő és egyben a legtöbb gondoskodást igénylő helyi értékünk az ’ember’ és a közösségek. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében szeretnénk elérni azt, hogy a fiatalok ne menjenek el, vagy tanulmányaik befejezése után jöjjenek vissza térségünkbe. Ennek eszköze lehet a helyi identitás erősítése, a vállalkozások támogatása, de a családi napközi hálózat is. Gazdaságfejlesztési stratégiánk gerincét a ’barátságos turizmus’ különböző formái (öko, sport, gyógy, bor, kulturális, stb.), a helyi szolgáltatások és termékek fejlesztése, valamint a helyi igényekre és szükségletekre alapozó képzések alkotják. Ezek egyrészt sok különböző típusú, eltérő képzettséget, humán és anyagi tőkét igénylő, a helyi társadalom-gazdasági környezetbe mélyen beágyazott munkahelyet generálnak majd, ugyanakkor hozzájárul a helyi társadalom tudatformálásához, a természeti, kulturális értékek felismeréséhez és hosszú távú megőrzéséhez egyaránt. Minden területen törekszünk a megújuló erőforrások fenntartható hasznosítására (pl. csapadékvíz megtartása, zöld-technológiai innovációk alkalmazása, stb.) és általában arra, hogy kulturális és természeti értékeink védelmét és a lakosság életminőségének javítását egyaránt biztosítsuk. Az esélyegyenlőséget elsősorban a helyi közösség egészségének szempontjából értelmezzük. A különbözőségeket lehetőség szerint erőforrásként akarjuk felhasználni a fejlesztésben. Például a roma, a sváb lakosság kulturális identitását, hagyományait beépítjük a turisztikai kínálatba, az egész közösség hasznára. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

219 Ehhez azonban szükség van főként a roma közösségek erősítésére, képzésre és a többségi társadalommal való szoros együttműködésre. A még aktív nyugdíjasok, a munkanélküli fiatalok, a kisgyermekes anyák számára a szociális gazdaságban végzett tevékenység társadalmi integrációt, jövedelmet jelent, és sokakat visszasegíthet a munka világába. Ugyanakkor a szociális gazdaság erősítése nagymértékben javítja a helyi szolgáltatásokat, az életminőséget, a közösségi és a civil aktivitást, és így komplexen járul hozzá az esélyegyenlőséghez és a fenntarthatósághoz. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

220 A 2004-06-os EU-s pénzügyi ciklus pályázataiból a lefedett térség a mezőgazdasági fejlesztések, a LEADER+ vidékfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés, a turizmus, K+F és oktatás területén részesült. A nemzeti szintű fejlesztések területét a TERKI és CÉDE források támogatásai határozták meg, ezek keretében sok településen a közintézmények és infrastruktúra felújítása valósulhatott meg. A civil szektorban a Nemzeti Civil Alap pályázati lehetőségeivel évről-évre több civil szervezet élt. Hatására viszonylag erős civil szervezői bázis alakult ki, amelyre a HVS készítésénél is támaszkodunk. Több szervezet térségi, mikrotérségi, megyei szinten végzi tevékenységét. Jelentős eredmények vannak az ifjúsági közösségek, civil partnerkapcsolatok építése, illetve a közösségi összefogáson alapuló vidékfejlesztés terén (Hajszálgyökerek program, cserekapcsolatok, nemzetközi önkéntesség, civil fórum, civil multiplikátor hálózat létrehozása, stb.) A közösségek aktív önszervező erejének köszönhetően az elmúlt években több mint 40 civil szervezet alakult. A teljes lefedett térségben értékleltár készült (Interreg III. B, Phare Tükörrégiós program), ez az épített és természeti örökségi értékek megőrzéséhez, illetve a turisztikai fejlesztésekhez nyújt jelentős segítséget. Ez utóbbi területen fontos előrelépés, hogy egyes településcsoportoknak számos előkészített projektje van: kerékpárút, kulturális és táji tematikus utak tervei, stb. A tipikus LEADER-szerű együttműködések a 2005. évi LEADER+ program pályázati időszakában kezdődtek, amikor a lefedett 60 település 5 LEADER csoportként pályázott a vidékfejlesztési forrásokra. Bár közülük csak egy csoport nyert, az előkészítő munkák hatására tartós együttműködések alakultak ki, amelyek az évek során tovább gyűrűztek. A 2004-06-os EU-s pénzügyi ciklus pályázataiból a lefedett térség a mezőgazdasági fejlesztések, a LEADER+ vidékfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés, a turizmus, K+F és oktatás területén részesült. A nemzeti szintű fejlesztések területét a TERKI és CÉDE források támogatásai határozták meg, ezek keretében sok településen a közintézmények és infrastruktúra felújítása valósulhatott meg. A civil szektorban a Nemzeti Civil Alap pályázati lehetőségeivel évről-évre több civil szervezet élt. Hatására viszonylag erős civil szervezői bázis alakult ki, amelyre a HVS készítésénél is támaszkodunk. Több szervezet térségi, mikrotérségi, megyei szinten végzi tevékenységét. Jelentős eredmények vannak az ifjúsági közösségek, civil partnerkapcsolatok építése, illetve a közösségi összefogáson alapuló vidékfejlesztés terén (Hajszálgyökerek program, cserekapcsolatok, nemzetközi önkéntesség, civil fórum, civil multiplikátor hálózat létrehozása, stb.) A közösségek aktív önszervező erejének köszönhetően az elmúlt években több mint 40 civil szervezet alakult. A teljes lefedett térségben értékleltár készült (Interreg III. B, Phare Tükörrégiós program), ez az épített és természeti örökségi értékek megőrzéséhez, illetve a turisztikai fejlesztésekhez nyújt jelentős segítséget. Ez utóbbi területen fontos előrelépés, hogy egyes településcsoportoknak számos előkészített projektje van: kerékpárút, kulturális és táji tematikus utak tervei, stb. A tipikus LEADER-szerű együttműködések a 2005. évi LEADER+ program pályázati időszakában kezdődtek, amikor a lefedett 60 település 5 LEADER csoportként pályázott a vidékfejlesztési forrásokra. Bár közülük csak egy csoport nyert, az előkészítő munkák hatására tartós együttműködések alakultak ki, amelyek az évek során tovább gyűrűztek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

221 4 borút is alakult (3 a balatonfüredi kistérségben, 1 a sümegi kistérségen), fejlődött a turisztikai infrastruktúra, szálláshelyek, stb. Mára már komplex turisztikai kínálat van kialakulóban. A Művészetek Völgye Fesztiválsorozat a jövedelemkiegészítő tevékenységeken túl a települések lakosságmegtartó képességét is hosszú éveken át erősítette, amely a HVS előkészítésénél előnyt jelentett. A megújuló erőforrások terén a térség teljes egészére adaptálható modellprogramok készültek a Dörögdi- medencében és a sümegi kistérségben. Ezek szintén jó alapul szolgálnak a HVS elkészítésnél. 4 borút is alakult (3 a balatonfüredi kistérségben, 1 a sümegi kistérségen), fejlődött a turisztikai infrastruktúra, szálláshelyek, stb. Mára már komplex turisztikai kínálat van kialakulóban. A Művészetek Völgye Fesztiválsorozat a jövedelemkiegészítő tevékenységeken túl a települések lakosságmegtartó képességét is hosszú éveken át erősítette, amely a HVS előkészítésénél előnyt jelentett. A megújuló erőforrások terén a térség teljes egészére adaptálható modellprogramok készültek a Dörögdi- medencében és a sümegi kistérségben. Ezek szintén jó alapul szolgálnak a HVS elkészítésnél. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

222 Az ÚMVP III-IV. tengelyének megvalósítási időszakában a HK által megalakított Egyesület vezetője az elnök, az elnökség 9, a felügyelő bizottság 3 tagból áll. Az Egyesület munkaszervezetében terveink szerint kb. 9 munkatárs dolgozik: 1 munkaszervezet vezető, 3 térségi tanácsadó, 1 felnőttképzési referens, 1 animátor, 2 adminisztrátor, 1 könyvelő. Ezen felül az igényeknek megfelelően külső szakértők igénybevételével is számolnunk kell. A szervezeti felépítés meghatározásánál abból indultunk ki, hogy a kérelmek elszámolási, pénzügyi ügyvitelét, csakúgy, mint az LEADER+ programban az MVH szakértő, illetve szakmai munkatársai végzik. A szervezet működésével kapcsolatos ügyviteli tevékenységek: Kommunikáció, koordináció, munkaszervezés, pénzügyi ügyvitel, könyvelés, adminisztráció, informatikai hálózat-, számítógépek karbantartása, honlap folyamatos szerkesztése, karbantartása. A szervezet működésével kapcsolatos szakmai tevékenységek, amelyeket a munkaszervezet végez: Pénzügyi források felhasználásának ösztönzése: projektgenerálás, támogatási kérelmek benyújtásának ösztönzése, elősegítése, szakértői tanácsadás a támogatási rendszerben, projekttanácsadás, -szakértés, kapcsolattartás a központi irányítási szervekkel (MVH, IH, VKSZI, stb.). Támogató tevékenységek: közösségfejlesztés, szemléletformálás, képzés, társadalmi- és gazdasági együttműködések folyamatos erősítése, kapcsolattartás a központi szervekkel, partnerség építés nemzeti és nemzetközi szinten. Beérkezett támogatási kérelmek kezelése: hiánypótlás, bírálat, szükség szerinti előzetes ellenőrzés, dokumentumok előkészítése a tagozatok és az elnökség elé, kapcsolattartás a központi hivatali szervekkel, adminisztrációs adatbázis feltöltése, rendszeres karbantartása, jelentések, statisztikák készítése. „Négyszem” elv biztosítása: A kérelmek kezelésének folyamatában minden eljárási szinten két munkatárs dolgozik. A tanácsadói-bírálati összeférhetetlenség betartása: A kérelmek megírásában, kitöltésében a tanácsadó nem működhet közre. Az ÚMVP III-IV. tengelyének megvalósítási időszakában a HK által megalakított Egyesület vezetője az elnök, az elnökség 9, a felügyelő bizottság 3 tagból áll. Az Egyesület munkaszervezetében terveink szerint kb. 9 munkatárs dolgozik: 1 munkaszervezet vezető, 3 térségi tanácsadó, 1 felnőttképzési referens, 1 animátor, 2 adminisztrátor, 1 könyvelő. Ezen felül az igényeknek megfelelően külső szakértők igénybevételével is számolnunk kell. A szervezeti felépítés meghatározásánál abból indultunk ki, hogy a kérelmek elszámolási, pénzügyi ügyvitelét, csakúgy, mint az LEADER+ programban az MVH szakértő, illetve szakmai munkatársai végzik. A szervezet működésével kapcsolatos ügyviteli tevékenységek: Kommunikáció, koordináció, munkaszervezés, pénzügyi ügyvitel, könyvelés, adminisztráció, informatikai hálózat-, számítógépek karbantartása, honlap folyamatos szerkesztése, karbantartása. A szervezet működésével kapcsolatos szakmai tevékenységek, amelyeket a munkaszervezet végez: Pénzügyi források felhasználásának ösztönzése: projektgenerálás, támogatási kérelmek benyújtásának ösztönzése, elősegítése, szakértői tanácsadás a támogatási rendszerben, projekttanácsadás, -szakértés, kapcsolattartás a központi irányítási szervekkel (MVH, IH, VKSZI, stb.). Támogató tevékenységek: közösségfejlesztés, szemléletformálás, képzés, társadalmi- és gazdasági együttműködések folyamatos erősítése, kapcsolattartás a központi szervekkel, partnerség építés nemzeti és nemzetközi szinten. Beérkezett támogatási kérelmek kezelése: hiánypótlás, bírálat, szükség szerinti előzetes ellenőrzés, dokumentumok előkészítése a tagozatok és az elnökség elé, kapcsolattartás a központi hivatali szervekkel, adminisztrációs adatbázis feltöltése, rendszeres karbantartása, jelentések, statisztikák készítése. „Négyszem” elv biztosítása: A kérelmek kezelésének folyamatában minden eljárási szinten két munkatárs dolgozik. A tanácsadói-bírálati összeférhetetlenség betartása: A kérelmek megírásában, kitöltésében a tanácsadó nem működhet közre. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

223 Ez utóbbi tevékenységek elvégzésére felkészítő képzést szervezünk a terület potenciális pályázatírói részére. A térségi tanácsadók elvárt tudása: projektmenedzsment, turizmusfejl., kommunikáció, információtechnológia, marketing, vállalkozásmenedzsment, stb. Külső szakértői tevékenységek: jog, honlap, kiadványok, nemzetközi kapcsolatok, belső szervezetfejl., építés, környezetvédelem, innováció, hazai és nemzetközi K+F eredmények, tapasztalatok Projektszintű feladatok: A munkaszervezet az általános munkaszerv.-i feladatai mellett további – az együttműködéseket erősítő – projektszintű, közcélú feladatokat is ellát. Pl. értékleltárok kezelése, képzések szervezése, lebonyolítása, kiállításokon, vásárokon való részvétel szervezése, kiadványok elkészítése, közösségfejlesztés, falunapokon, közösségi rendezvényeken való részvétel, szektorok és szférák közötti együttm. erősítése más programokon is, helyi gazdasági és közösségi kezdeményezések „inkubátor” jellegű mentorálása,támogatása Ez utóbbi tevékenységek elvégzésére felkészítő képzést szervezünk a terület potenciális pályázatírói részére. A térségi tanácsadók elvárt tudása: projektmenedzsment, turizmusfejl., kommunikáció, információtechnológia, marketing, vállalkozásmenedzsment, stb. Külső szakértői tevékenységek: jog, honlap, kiadványok, nemzetközi kapcsolatok, belső szervezetfejl., építés, környezetvédelem, innováció, hazai és nemzetközi K+F eredmények, tapasztalatok Projektszintű feladatok: A munkaszervezet az általános munkaszerv.-i feladatai mellett további – az együttműködéseket erősítő – projektszintű, közcélú feladatokat is ellát. Pl. értékleltárok kezelése, képzések szervezése, lebonyolítása, kiállításokon, vásárokon való részvétel szervezése, kiadványok elkészítése, közösségfejlesztés, falunapokon, közösségi rendezvényeken való részvétel, szektorok és szférák közötti együttm. erősítése más programokon is, helyi gazdasági és közösségi kezdeményezések „inkubátor” jellegű mentorálása,támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Éltető Balaton-felvidékért Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Éltető Balaton-felvidékért Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Éltető Balaton-felvidékért Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Éltető Balaton-felvidékért Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés