Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Mecsekvidék HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Mecsekvidék HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Képességek és kapcsolatok fejlesztése a Mecsekvidéken

1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Mecsekvidék HKE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 19 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 26%-a, 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 31 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Mecsekvidék HKE területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 28,739 fő, a városokban élő lakosok száma 5,308 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 28,739 38 1 11 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Kozármisleny 5,308 fő 2,104 fő 1,696 fő 1,647 fő Pellérd Görcsöny Nagykozár Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 9 3 2 2 Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 19 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 19 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 31 Mecsekvidék HKE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 996,841 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Mecsekvidék HKE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪5▪5▪802,310 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪5▪5▪996,841 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪4▪4▪825,193 ▪A kulturális örökség megőrzése▪1▪1▪51,544 ▪Leader közösségi fejlesztés▪4▪4▪220,199 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪1▪1▪16,461 ▪Leader képzés▪5▪5▪146,098 ▪Leader rendezvény▪4▪4▪216,223 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪94,339 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪2▪2▪75,783 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

5 Mecsekvidék HKE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A közösség településein élők leszakadó térségben élnek. A közösségi közlekedés elégtelen, sok a zsákfalu, a belső utak állapota rossz. A településeken a fejlesztésekhez nem rendelkeznek elegendő forrással. A közösségi terek, ha vannak, rossz állapotúak, az elérhető szolgáltatások hiányosak. Magas az alulképzettek - munkanélküliek - száma, nincs elérhető képzés, foglalkoztatási program. Kihasználatlanok az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek. A vállalkozások száma alacsony, tőkeszegények, információhiányosak, vállalkozásfejlesztési intézmény nem segíti munkájukat. A kis lélekszámú települések kiürülnek. A falvak egy részében nincs szélessávú informatikai hálózat. ▪A közösség rendelkezik kihasználható adottságokkal. A terület történelmi értékekben gazdag, a nemzetiségek, etnikumok kulturális értékeket, hagyományokat őriznek. A települések színes rendezvényekkel igyekeznek vonzani a látogatókat. Az önkormányzatok sokirányú testvér-települési kapcsolatokat alakítottak ki. ▪A mezőgazdasági termelést jó termőföldek teszik lehetővé. Pécs, mint potenciális piac megkönnyíti a speciális helyi termékek értékesítését. A nagyváros oktatási kulturális bázis. A közösség területének megközelítését nagyban javítja az épülő gyorsforgalmi út. A térség természeti értékei, gazdag állatvilága, horgásztavai, a lovaglási lehetőségek turistacsalogatóak.

6 A Mecsekvidék Helyi Közösség a vidékfejlesztésre fordítható forrásokat a térség lakossága életkörülményeinek javítására, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére, a helyi igényeket kielégítő és az ott élőket szolgáló, a közösségeket támogató szervező, képző és tanácsadó funkciókra kívánja fordítani felhasználva a tervezés során kialakult társadalmi együttműködést, az innovatív belső erőforrásokat. Célunk a vállalkozás- és munkahely orientált gazdaságfejlesztés; olyan projektek életre hívása, amelyek támogatása révén a helyi vállalkozások biztos piaci szereplőkké és meghatározó foglalkoztatókká válnak, a térség speciális adottságai valódi versenyelőnnyé növik ki magukat. A közösségi kompetenciák fejlesztése, a települések megújuló arculata, a minden igényt kielégítő helyi szolgáltatások, a megóvott vidéki örökség várhatóan felértékelik mind a közösség tagjaiban, mind az ide költözőkben és ide látogatókban e vidék vonzerejét. A jövőorientált, közös gondolkodással biztosítjuk a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági feltételeinek érvényesülését annak érdekében, hogy e források hosszú távon szolgálják a térség fejlődését. Hátrányos helyzetű lakosainkat, településeinket felzárkóztató programokkal, pozítiv diszkriminációval segítjük. A Mecsekvidék Helyi Közösség a vidékfejlesztésre fordítható forrásokat a térség lakossága életkörülményeinek javítására, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére, a helyi igényeket kielégítő és az ott élőket szolgáló, a közösségeket támogató szervező, képző és tanácsadó funkciókra kívánja fordítani felhasználva a tervezés során kialakult társadalmi együttműködést, az innovatív belső erőforrásokat. Célunk a vállalkozás- és munkahely orientált gazdaságfejlesztés; olyan projektek életre hívása, amelyek támogatása révén a helyi vállalkozások biztos piaci szereplőkké és meghatározó foglalkoztatókká válnak, a térség speciális adottságai valódi versenyelőnnyé növik ki magukat. A közösségi kompetenciák fejlesztése, a települések megújuló arculata, a minden igényt kielégítő helyi szolgáltatások, a megóvott vidéki örökség várhatóan felértékelik mind a közösség tagjaiban, mind az ide költözőkben és ide látogatókban e vidék vonzerejét. A jövőorientált, közös gondolkodással biztosítjuk a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági feltételeinek érvényesülését annak érdekében, hogy e források hosszú távon szolgálják a térség fejlődését. Hátrányos helyzetű lakosainkat, településeinket felzárkóztató programokkal, pozítiv diszkriminációval segítjük. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Mecsekvidék HKE – A stratégia alapvető célja

8 A Mecsekvidék Helyi Közösség Baranya megyében, azon belül a pécsi kistérségben helyezkedik el, népességszáma: 28 572 fő (2007). Az érintett terület alapvetően aprófalvas. A települések lakosságszámát tekintve 1 település 5000 fő feletti, 1 település 2000 fő feletti, 7 település 1000 fő feletti, 29 település 1000 fő alatti, melyből 3 település 100 fő alatti lakosságszámmal rendelkezik. A zsáktelepülések száma 14. A térség vasúti és közúti közlekedési helyzete sok szempontból rendkívül előnytelen. Nehéz és lassú a külső elérhetőség, a belső úthálózata leromlott, a zsáktelepülések száma magas. A jelenleg folyó autópálya építés (M6/M60) javíthatják a térség közúti térszerkezeti pozícióit. A térségben élők többségének a kistérségen belül van a munkahelye. A vállalkozások és intézmények nagy többsége Pécsett összpontosult, így jellemző a településekről a megyeszékhelyre történő beutazás. A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű lakosság száma magas. Az infrastrukturális ellátottság változó, a települések kétharmadában hiányzik a szennyvízcsatorna, részleges a szélessávú informatikai hálózat. Természetföldrajzi adottságait tekintve a terület igen változatos, számos, csak erre a területre jellemző adottsággal bír a térség. Sok védett természeti érték is található, gazdag növény és állatvilággal. Hagyománya van a zöldség és gyümölcstermesztésnek. Jelen van a gyógynövénytermelés és feldolgozás, fejlődik a szőlő és borkultúra. A gazdaságilag fejlettebb településeken iparterületek jöttek létre (6 település), a vállalkozások száma, a szolgáltatói ágazat aránya növekszik. A térség gazdag megőrzésre és bemutatásra érdemes történelmi és építészeti értékekben. Az országos szinten is kiemelkedő arányú nemzetiség jelenléte nagyszámú élő hagyományt eredményez. A Közösséget alkotó települések gazdag kulturális és turisztikai kínálattal (Pécs városa nélkül több mint 200 rendezvény éves szinten) rendelkeznek, Péccsel való határossága okán az Európa Kulturális Fővárosa program további előnnyé kovácsolható kihívást jelent. A Mecsekvidék Helyi Közösség Baranya megyében, azon belül a pécsi kistérségben helyezkedik el, népességszáma: 28 572 fő (2007). Az érintett terület alapvetően aprófalvas. A települések lakosságszámát tekintve 1 település 5000 fő feletti, 1 település 2000 fő feletti, 7 település 1000 fő feletti, 29 település 1000 fő alatti, melyből 3 település 100 fő alatti lakosságszámmal rendelkezik. A zsáktelepülések száma 14. A térség vasúti és közúti közlekedési helyzete sok szempontból rendkívül előnytelen. Nehéz és lassú a külső elérhetőség, a belső úthálózata leromlott, a zsáktelepülések száma magas. A jelenleg folyó autópálya építés (M6/M60) javíthatják a térség közúti térszerkezeti pozícióit. A térségben élők többségének a kistérségen belül van a munkahelye. A vállalkozások és intézmények nagy többsége Pécsett összpontosult, így jellemző a településekről a megyeszékhelyre történő beutazás. A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű lakosság száma magas. Az infrastrukturális ellátottság változó, a települések kétharmadában hiányzik a szennyvízcsatorna, részleges a szélessávú informatikai hálózat. Természetföldrajzi adottságait tekintve a terület igen változatos, számos, csak erre a területre jellemző adottsággal bír a térség. Sok védett természeti érték is található, gazdag növény és állatvilággal. Hagyománya van a zöldség és gyümölcstermesztésnek. Jelen van a gyógynövénytermelés és feldolgozás, fejlődik a szőlő és borkultúra. A gazdaságilag fejlettebb településeken iparterületek jöttek létre (6 település), a vállalkozások száma, a szolgáltatói ágazat aránya növekszik. A térség gazdag megőrzésre és bemutatásra érdemes történelmi és építészeti értékekben. Az országos szinten is kiemelkedő arányú nemzetiség jelenléte nagyszámú élő hagyományt eredményez. A Közösséget alkotó települések gazdag kulturális és turisztikai kínálattal (Pécs városa nélkül több mint 200 rendezvény éves szinten) rendelkeznek, Péccsel való határossága okán az Európa Kulturális Fővárosa program további előnnyé kovácsolható kihívást jelent. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 Sajátos szubmediterrán éghajlatával, a szinte valamennyi településen fellelhető építészeti értékeivel, kulturális, sport- és gazdasági rendezvényeivel, nemzetiségi hagyományaival, testvérvárosi kapcsolataival a megye idegenforgalmának egyik legjelentősebb térsége. A turizmus szempontjából a térség vendégforgalma ingadozó képet mutat. A külföldi vendégek száma jelentősen csökken, ezzel párhuzamosan a hazai vendégek száma növekszik. Összességében elmondható, hogy a hely szellemét értékekben gazdag múltja, kulturális és épített öröksége, mediterrán természeti környezete, az egyetemváros közelsége, kiemelkedő kulturális fesztiválok, az innováció és megújulás szándéka hatja át. Ugyanakkor jelen van főként a várostól távolabb eső települések vonatkozásában, a teljes magára hagyottságuk, szegregációjuk, csökkenő népességgel, kiüresedő településfunkciókkal, „életbenmaradási” törekvésükkel. Sajátos szubmediterrán éghajlatával, a szinte valamennyi településen fellelhető építészeti értékeivel, kulturális, sport- és gazdasági rendezvényeivel, nemzetiségi hagyományaival, testvérvárosi kapcsolataival a megye idegenforgalmának egyik legjelentősebb térsége. A turizmus szempontjából a térség vendégforgalma ingadozó képet mutat. A külföldi vendégek száma jelentősen csökken, ezzel párhuzamosan a hazai vendégek száma növekszik. Összességében elmondható, hogy a hely szellemét értékekben gazdag múltja, kulturális és épített öröksége, mediterrán természeti környezete, az egyetemváros közelsége, kiemelkedő kulturális fesztiválok, az innováció és megújulás szándéka hatja át. Ugyanakkor jelen van főként a várostól távolabb eső települések vonatkozásában, a teljes magára hagyottságuk, szegregációjuk, csökkenő népességgel, kiüresedő településfunkciókkal, „életbenmaradási” törekvésükkel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 A Mecsekvidék Helyi Közösség területe természet-földrajzilag a Mecsek hegyvidékhez és a Baranyai dombság, illetve a Pécsi síkság kistájhoz tartoznak. A térségre jellemzőek a szubmediterrán éghajlati hatások. A tél enyhe, egyre gyakrabban hó nélküli, a tavasz korán érkezik, a nyár igen meleg, melyet hosszú ősz követ. A napsütéses órák száma magas, a csapadékeloszlás egyenletes. A terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben gazdag. Természetes állóvizek nem, de találhatók itt mesterséges tavak, horgásztavak, termálvizek. A talajvíz a térség nagyobb részén szennyezett. A térségben található Fekete-víz vízminősége is kifogásolható. A mesterséges tavak nagy része az elmúlt 30-70 évben létesült, sokuk földműve erodálódott, medrük eliszaposodott. A patakok szennyezettsége is magas. A kistérségben a felhasznált víz mennyisége csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a víz díjának emelkedése, ill. a gazdaságosabb vízfelhasználású eszközök elterjedése. A felszíni területek harmada szántó, a többi erdő (tölgyes-kőris-szil társulások, égeresek), szőlő és gyümölcsös művelési ágú. A közösség területére a barna erdőtalajok jellemzőek (79%). Az eróziós területeket agyagos- löszös lejtőüledék takarja. A terület állat-és növényvilága gazdag. Jelen vannak a nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó), ragadozók közül a róka, a borz, a vadmacska. Madárvilágára jellemzőek az énekesmadarak, de nagyszámú ölyv fészkel és a sasok némely faja is megtalálható. A levegő minősége a térségben általában megfelelő minősítésű (RIV 1994-2001). A levegő szennyezettségén javított a pécsi erőmű földgáz és biomassza tüzelésre való átállítása, de folyamatosan rontja a növekvő közlekedési terhelés. A közösség területén zajterhelés elsősorban a közúti közlekedésből származik, jelentősebb zajkibocsátó üzem nem található. A közösség településein szervezetten történik a szilárd hulladék gyűjtése. A településeket lefedi a Mecsek- Dráva Hulladékgazdálkodási Program, amely KEOP pályázati forrásból regionális léptékben kívánja megoldani a következő 25 évben a hulladékok gyűjtését, kezelését. A Mecsekvidék Helyi Közösség területe természet-földrajzilag a Mecsek hegyvidékhez és a Baranyai dombság, illetve a Pécsi síkság kistájhoz tartoznak. A térségre jellemzőek a szubmediterrán éghajlati hatások. A tél enyhe, egyre gyakrabban hó nélküli, a tavasz korán érkezik, a nyár igen meleg, melyet hosszú ősz követ. A napsütéses órák száma magas, a csapadékeloszlás egyenletes. A terület mind felszíni, mind felszín alatti vizekben gazdag. Természetes állóvizek nem, de találhatók itt mesterséges tavak, horgásztavak, termálvizek. A talajvíz a térség nagyobb részén szennyezett. A térségben található Fekete-víz vízminősége is kifogásolható. A mesterséges tavak nagy része az elmúlt 30-70 évben létesült, sokuk földműve erodálódott, medrük eliszaposodott. A patakok szennyezettsége is magas. A kistérségben a felhasznált víz mennyisége csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a víz díjának emelkedése, ill. a gazdaságosabb vízfelhasználású eszközök elterjedése. A felszíni területek harmada szántó, a többi erdő (tölgyes-kőris-szil társulások, égeresek), szőlő és gyümölcsös művelési ágú. A közösség területére a barna erdőtalajok jellemzőek (79%). Az eróziós területeket agyagos- löszös lejtőüledék takarja. A terület állat-és növényvilága gazdag. Jelen vannak a nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó), ragadozók közül a róka, a borz, a vadmacska. Madárvilágára jellemzőek az énekesmadarak, de nagyszámú ölyv fészkel és a sasok némely faja is megtalálható. A levegő minősége a térségben általában megfelelő minősítésű (RIV 1994-2001). A levegő szennyezettségén javított a pécsi erőmű földgáz és biomassza tüzelésre való átállítása, de folyamatosan rontja a növekvő közlekedési terhelés. A közösség területén zajterhelés elsősorban a közúti közlekedésből származik, jelentősebb zajkibocsátó üzem nem található. A közösség településein szervezetten történik a szilárd hulladék gyűjtése. A településeket lefedi a Mecsek- Dráva Hulladékgazdálkodási Program, amely KEOP pályázati forrásból regionális léptékben kívánja megoldani a következő 25 évben a hulladékok gyűjtését, kezelését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 A közösség területén állati hulladék begyűjtő és átrakó állomás épül, amely két kistérség üzemeltetésében működik majd 2008. nyarától. Az urán és szénbányászat által felhagyott területeken a környezeti károk felszámolása és a rekultiváció (tájrehabilitáció) befejezés előtt áll, az elkészült művek hosszútávú üzemeltetése a feladat (pl. bányavizek tisztítása, a földművek eróziótól való megvédése). A közösség területét a Natura 2000 hálózat átszövi. A Mecseki Tájvédelmi Körzet csaknem teljes egészében itt fekszik. Országos védettséget élvez az Abaligeti-barlang, az orfűi Vízfő-barlang és a Pellérdi-halastavak. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a szőkédi akácfás legelő. Természeti terület a térségben a Pécsudvard- Pogány-Szőkéd közötti nádas, a Villány-Pogányi-víz mente, illetve a gyepterületek Szemely, Pécsudvard, Kökény, Keszü, Magyarsarlós, Nagykozár és Bogád községek határában. Tájképvédelmet élvez a Jakab-hegy. A közösség területén állati hulladék begyűjtő és átrakó állomás épül, amely két kistérség üzemeltetésében működik majd 2008. nyarától. Az urán és szénbányászat által felhagyott területeken a környezeti károk felszámolása és a rekultiváció (tájrehabilitáció) befejezés előtt áll, az elkészült művek hosszútávú üzemeltetése a feladat (pl. bányavizek tisztítása, a földművek eróziótól való megvédése). A közösség területét a Natura 2000 hálózat átszövi. A Mecseki Tájvédelmi Körzet csaknem teljes egészében itt fekszik. Országos védettséget élvez az Abaligeti-barlang, az orfűi Vízfő-barlang és a Pellérdi-halastavak. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a szőkédi akácfás legelő. Természeti terület a térségben a Pécsudvard- Pogány-Szőkéd közötti nádas, a Villány-Pogányi-víz mente, illetve a gyepterületek Szemely, Pécsudvard, Kökény, Keszü, Magyarsarlós, Nagykozár és Bogád községek határában. Tájképvédelmet élvez a Jakab-hegy. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 A Mecsekvidék Helyi Közösség területéhez tartozó települések közül tizenegy tartozik a társadalmi, infrastrukturális, vagy gazdasági szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé az erről szóló 240/2006 (XI. 30.) kormányrendelet alapján. Bosta, Kovácsszénája, Regenye és Téseny mindkét szempontból hátrányos helyzetben van. A felsorolt tizenegy település közül mindössze egy lakosságszáma haladja meg a négyszáz főt (Ócsárd), három településen pedig százan sem élnek (Husztót, Kovácsszénája, Tengeri). A tizenegy település összlakossága 2391 fő, ebből a munkanélküliek száma 239 fő, a rendszeres segélyezettek száma 166 fő (2008.). A lakosság száma ezeken a településeken folyamatosan csökken. A természetes fogyás mellett magas az elvándorlók száma is. A térség hátrányos helyzetű településeinek közös jellemzője, hogy a lakosság korszerkezete elöregedő, a munkanélküliség aránya 10 % körüli, hiányosak a közszolgáltatások. Az érintett településeken jellemzően alulképzett a lakosság, kevés a szakmájához értő mesterember, szakember. A hátrányos helyzetű települések közlekedési szempontból is elmaradott területen fekszenek, közülük Bosta, Husztót, Kovácsszénája és Tengeri zsáktelepülések. A tömegközlekedés színvonala alacsony, a közutak minősége rossz. A települések periférikus helyzetük miatt nincsenek csatornázva. A vezetékes ivóvízellátás a települések belterületén megoldott. Vezetékes gázhálózat nem épült ki Aranyosgadány, Husztót és Kovácsszénája községekben. Az érintett településekben kevés a civil szerveződés, alacsony szintű a közösségi összefogás. Hagyományok szervezett megőrzése, ápolása, kulturális események megrendezése alig-alig fedezhető fel. Alacsony szinten áll továbbá a vállalkozási kedv, a helyi erőforrásokat sem használják ki. A térség hátrányos helyzetű települései esetében a kedvező természeti adottságok – külső segítséggel - mind turisztikai, mind gazdasági szempontból kitörést jelenthetnek. A községek ingatlanai közül több alkalmas a turisztikai célból történő hasznosításra. A Mecsekvidék Helyi Közösség területéhez tartozó települések közül tizenegy tartozik a társadalmi, infrastrukturális, vagy gazdasági szempontból elmaradott, vagy az országos átlagot 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé az erről szóló 240/2006 (XI. 30.) kormányrendelet alapján. Bosta, Kovácsszénája, Regenye és Téseny mindkét szempontból hátrányos helyzetben van. A felsorolt tizenegy település közül mindössze egy lakosságszáma haladja meg a négyszáz főt (Ócsárd), három településen pedig százan sem élnek (Husztót, Kovácsszénája, Tengeri). A tizenegy település összlakossága 2391 fő, ebből a munkanélküliek száma 239 fő, a rendszeres segélyezettek száma 166 fő (2008.). A lakosság száma ezeken a településeken folyamatosan csökken. A természetes fogyás mellett magas az elvándorlók száma is. A térség hátrányos helyzetű településeinek közös jellemzője, hogy a lakosság korszerkezete elöregedő, a munkanélküliség aránya 10 % körüli, hiányosak a közszolgáltatások. Az érintett településeken jellemzően alulképzett a lakosság, kevés a szakmájához értő mesterember, szakember. A hátrányos helyzetű települések közlekedési szempontból is elmaradott területen fekszenek, közülük Bosta, Husztót, Kovácsszénája és Tengeri zsáktelepülések. A tömegközlekedés színvonala alacsony, a közutak minősége rossz. A települések periférikus helyzetük miatt nincsenek csatornázva. A vezetékes ivóvízellátás a települések belterületén megoldott. Vezetékes gázhálózat nem épült ki Aranyosgadány, Husztót és Kovácsszénája községekben. Az érintett településekben kevés a civil szerveződés, alacsony szintű a közösségi összefogás. Hagyományok szervezett megőrzése, ápolása, kulturális események megrendezése alig-alig fedezhető fel. Alacsony szinten áll továbbá a vállalkozási kedv, a helyi erőforrásokat sem használják ki. A térség hátrányos helyzetű települései esetében a kedvező természeti adottságok – külső segítséggel - mind turisztikai, mind gazdasági szempontból kitörést jelenthetnek. A községek ingatlanai közül több alkalmas a turisztikai célból történő hasznosításra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13 Az értékes gyepterületeken az extenzív állattartás az őshonos magyar haszonállatfajták megőrzéséhez, jó minőségű, bioélelmiszer előállításához vezethet. A lakosság helyben történő megtartása érdekében fejleszteni kell a közszolgáltatások szintjét, mikrokörzetek életébe a településeket be kell kapcsolni a helyi közlekedés fejlesztésével. A településekre ki kell helyezni olyan tanfolyamokat, melyek a lakosság képzettségi szintjén javítani tudnak. A hagyományos módszerrel termelt élelmiszerek, kézműves termékek piacra jutásának segítésével a települések lakosságának alternatív jövedelemszerzési lehetőségei növekednek. A helyi közlekedés fejlesztése — mind szolgáltatási, mint infrastrukturális szinten — a települések életképességének biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen feladat. Nagyon fontos továbbá a helyi lakosság közösségi életének, a közösség önszerveződő erejének fejlesztése, élhető települések megteremtése. Az értékes gyepterületeken az extenzív állattartás az őshonos magyar haszonállatfajták megőrzéséhez, jó minőségű, bioélelmiszer előállításához vezethet. A lakosság helyben történő megtartása érdekében fejleszteni kell a közszolgáltatások szintjét, mikrokörzetek életébe a településeket be kell kapcsolni a helyi közlekedés fejlesztésével. A településekre ki kell helyezni olyan tanfolyamokat, melyek a lakosság képzettségi szintjén javítani tudnak. A hagyományos módszerrel termelt élelmiszerek, kézműves termékek piacra jutásának segítésével a települések lakosságának alternatív jövedelemszerzési lehetőségei növekednek. A helyi közlekedés fejlesztése — mind szolgáltatási, mint infrastrukturális szinten — a települések életképességének biztosítása szempontjából nélkülözhetetlen feladat. Nagyon fontos továbbá a helyi lakosság közösségi életének, a közösség önszerveződő erejének fejlesztése, élhető települések megteremtése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 4% 8% 23% 5% 6% 24% 9% 0% 15% 4%

17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 7% 25% 16% 4% 8% 6% 3% 21% 8% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 8.0%, ami -0.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 8.0% ▪Változás 2003-hoz képest -0.9 százalékpont

19 A pécsi térség egésze - különösen a centrum körüli települések foglalkoztatási helyzete - szempontjából meghatározó Pécs közelsége és foglalkoztatási potenciálja. A város közel 15 ezer főt foglalkoztat a környezetéből, ezért az itt zajló fejlesztések (EKF, pólus) jótékony hatással lesznek a térségre is, de a közlekedési nehézségek, a bejárás költségei korlátot jelentenek. Ez a Pécsre összpontosuló képzéseknél is igaz. A 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások jellemzően pécsiek. Kis számuk miatt a foglalkoztatásra kedvezőtlenül ható döntéseik komoly kockázatot jelentenek. A térségben jelenlévő vállalkozások száma alacsonyabb, mint amit a lakosság száma indokolna, a működő vállalkozások 60 %-a egyéni vállalkozás. Ugyanakkor a térség számos olyan lehetőséggel bír (pl. falusi turizmus, speciális helyi termékek előállítása), ami hatással lehet a foglalkoztatási helyzetre is. A helyi vállalkozások alapítása, fejlesztése szempontjából fontos Pécs, mint potenciális piac közelsége. A vállalkozói aktivitás növeléséhez viszont elengedhetetlen a vállalkozói ismeretek, készségek fejlesztése személyiségfejlesztéssel, menedzsment ismeretekkel, az IT és az idegennyelv-ismeret bővítésével. Jelentős foglalkoztató a helyi közigazgatás (12 %), s az intézményi szféra 5 %, a közszolgáltatások leépítése foglalkoztatási kérdéseket is felvet. A közösség területén viszonylag magas a munkavállalói korban lévő lakosok aránya (68,2 %), kedvező a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülőké (a térségben 28, 3%,), ugyanakkor magas köztük a nem öregségi nyugellátásban részesülők aránya (56,4 %). A munkanélküliség hosszú idejű stagnálás után valamelyest növekszik. Relatíve magas a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkanélküliek összetételében kedvezőtlen irányú változások fedezhetők fel: nő a tartósan munkanélküliként töltött idő hossza, az idősebbek (46 év felettiek) munkanélküliek aránya; a térség jellegzetessége, hogy magasabb az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő romák és a nők aránya. A részmunkaidős és az alternatív foglalkoztatások nem jellemzőek. A tartósan munkanélküliek elhelyezkedése és általában a szakmai mobilitás egyik nagy korlátja az alulképzettség. A pécsi térség egésze - különösen a centrum körüli települések foglalkoztatási helyzete - szempontjából meghatározó Pécs közelsége és foglalkoztatási potenciálja. A város közel 15 ezer főt foglalkoztat a környezetéből, ezért az itt zajló fejlesztések (EKF, pólus) jótékony hatással lesznek a térségre is, de a közlekedési nehézségek, a bejárás költségei korlátot jelentenek. Ez a Pécsre összpontosuló képzéseknél is igaz. A 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások jellemzően pécsiek. Kis számuk miatt a foglalkoztatásra kedvezőtlenül ható döntéseik komoly kockázatot jelentenek. A térségben jelenlévő vállalkozások száma alacsonyabb, mint amit a lakosság száma indokolna, a működő vállalkozások 60 %-a egyéni vállalkozás. Ugyanakkor a térség számos olyan lehetőséggel bír (pl. falusi turizmus, speciális helyi termékek előállítása), ami hatással lehet a foglalkoztatási helyzetre is. A helyi vállalkozások alapítása, fejlesztése szempontjából fontos Pécs, mint potenciális piac közelsége. A vállalkozói aktivitás növeléséhez viszont elengedhetetlen a vállalkozói ismeretek, készségek fejlesztése személyiségfejlesztéssel, menedzsment ismeretekkel, az IT és az idegennyelv-ismeret bővítésével. Jelentős foglalkoztató a helyi közigazgatás (12 %), s az intézményi szféra 5 %, a közszolgáltatások leépítése foglalkoztatási kérdéseket is felvet. A közösség területén viszonylag magas a munkavállalói korban lévő lakosok aránya (68,2 %), kedvező a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülőké (a térségben 28, 3%,), ugyanakkor magas köztük a nem öregségi nyugellátásban részesülők aránya (56,4 %). A munkanélküliség hosszú idejű stagnálás után valamelyest növekszik. Relatíve magas a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkanélküliek összetételében kedvezőtlen irányú változások fedezhetők fel: nő a tartósan munkanélküliként töltött idő hossza, az idősebbek (46 év felettiek) munkanélküliek aránya; a térség jellegzetessége, hogy magasabb az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő romák és a nők aránya. A részmunkaidős és az alternatív foglalkoztatások nem jellemzőek. A tartósan munkanélküliek elhelyezkedése és általában a szakmai mobilitás egyik nagy korlátja az alulképzettség. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 Az alulképzettek által elérhető munkák sem jellegük, sem az általuk biztosított jövedelem okán nem bírnak igazi motivációval. A közhasznú foglalkoztatás elsősorban segédmunkásokra korlátozódik. Gyakran ez az egyetlen elérhető munkalehetőség az alacsony státuszú, főként a cigány lakosság számára. Az aktív korú romák többsége munkanélküli, nincs folyamatos munkaviszonya. E helyzetet konzerválja, hogy az érintettek többnyire találnak kötelezettséggel nem járó, alkalmi jellegű un. fekete munkát. E csoport tagjainak munkaerőpiaci reintegrálásához szükség lenne helyben, ismerős közegben megtartott személyiségfejlesztő tréningekre. A tartósan munkanélküli környezetben (szülők példáján) nevelkedett fiatalok attitűdje a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás újratermelődését eredményezi. Az alulképzettek által elérhető munkák sem jellegük, sem az általuk biztosított jövedelem okán nem bírnak igazi motivációval. A közhasznú foglalkoztatás elsősorban segédmunkásokra korlátozódik. Gyakran ez az egyetlen elérhető munkalehetőség az alacsony státuszú, főként a cigány lakosság számára. Az aktív korú romák többsége munkanélküli, nincs folyamatos munkaviszonya. E helyzetet konzerválja, hogy az érintettek többnyire találnak kötelezettséggel nem járó, alkalmi jellegű un. fekete munkát. E csoport tagjainak munkaerőpiaci reintegrálásához szükség lenne helyben, ismerős közegben megtartott személyiségfejlesztő tréningekre. A tartósan munkanélküli környezetben (szülők példáján) nevelkedett fiatalok attitűdje a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás újratermelődését eredményezi. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Görcsöny székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 4 db 3 db 855 fő 10% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Fogl. száma (fő) ▪400 ▪110 ▪80 ▪50 ▪40 Árbevétel (ezer Ft) ▪8,453,68 0 ▪1,150,00 0 ▪1,474,33 8 ▪460,036 ▪5,554,26 9 Működés helye a térségben ▪Cserkút ▪Szalánta ▪Görcsöny ▪Kővágószőlős Főtevékenység ▪3210 Elektronikai alkatrész gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪2451 Tisztítószer gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪7430 Műszaki vizsgálat, elemzés Név ▪Elcoteq ▪Szalánta Zrt. ▪CFA Hungária Kft. ▪Görcsönyi Gabonatermelő és Értékesítő Zrt. ▪Mecsekérc Zrt. 1 2 3 4 5

23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Építőipar ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Kereskedelem, javítás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪40 ▪38 ▪35 ▪32 ▪30 ▪1,088,59 3 ▪1,056,78 2 ▪750,000 ▪2,124,92 2 ▪359,849 ▪Kővágószőlős ▪Pellérd ▪Kővágószőlős ▪Görcsöny ▪4512 Talajmintavétel, próbafúrás ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪5115 Bútor, háztartási áru, vasáru ügynöki nagykereskedelme ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik ▪Rotaqua Kft. Név ▪Gazdakör Kft. ▪JÉWÉ Kft. ▪Bóly Zrt. ▪LIPID + B Kft. 6 7 8 9 10

24 A térség gazdasági helyzetét tekintve a vállalkozások túlnyomó része Pécsre koncentrálódik. Pécs térségének gazdasága a rendszerváltás után alapvetően megváltozott (bányák bezárása, hagyományos ágazatok eltűnése, stb.), a szerkezetváltás pedig nem járt új, erős gazdasági alapok kiépülésével. A közösség területén működő vállalkozásainak/vállalkozóinak tipikus problémái: A vidéki térségekben található vállalkozások sokkal tőkeszegényebbek, hitelhez, profi vállalkozásfejlesztési programokhoz, szolgáltatásokhoz jutásuk szinte reménytelen, véletlenen múlik. A pénz- és tőkepiacokhoz való hozzáférés korlátozott, a bankok rugalmatlanok, a „kicsiket” nem szívesen fogadják. A vállalkozók számottevő része nem ismeri az adott térség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, a térségben nincs megoldva a széleskörű piaci ismeretek, információk megjelenítése, nincs elérhető, megfizethető, rugalmas vállalkozásfejlesztési intézmény- és szolgáltatási rendszer. A településeknek nincs összehangolt elképzelése a térség vállalkozásainak fejlesztésére, ha van, akkor azt nem népszerűsítik, az érdekeltek jellemzően nem tudnak róla. A vállalkozók kb. 30%-ának megfelelő a felkészültsége és tapasztalata, kb. 70%-uknak azonban a szakmai, piaci ismeretei és készségei hiányosak, üzleti tervet csak kis számban készítenek, jellemző az ösztönösség, kevésbé veszik figyelembe a makro környezetet. Vidéken, a centrumoktól távol eső településen megoldatlan a szakmai képzés, átképzés, személyiség és készségfejlesztés, holott ez gazdasági fellendülést hozna, és van is rá igény. A vidéken élő vállalkozók - akik a támogatások jelentős hányadának potenciális kedvezményezettjei - nem járatosak pályázatkészítésében, nem ismerik a terminológiát, így jelentős támogatásoktól eshetnek el. Az EU-s csatlakozás újabb problémákat hozott felszínre. A gazdasági környezethez való nem elégséges adaptációs készség miatt a vállalkozások jelentős része megbukik, vagy csak súlyos áldozatokkal tud a piacon maradni (pl.: nem ismeri az EU-s bürokráciát, szabványokat, minőségbiztosítást, nincs nyelvtudás, korszerűtlen az infrastruktúra, vállalkozói kultúra hiányos, stb. A térség gazdasági helyzetét tekintve a vállalkozások túlnyomó része Pécsre koncentrálódik. Pécs térségének gazdasága a rendszerváltás után alapvetően megváltozott (bányák bezárása, hagyományos ágazatok eltűnése, stb.), a szerkezetváltás pedig nem járt új, erős gazdasági alapok kiépülésével. A közösség területén működő vállalkozásainak/vállalkozóinak tipikus problémái: A vidéki térségekben található vállalkozások sokkal tőkeszegényebbek, hitelhez, profi vállalkozásfejlesztési programokhoz, szolgáltatásokhoz jutásuk szinte reménytelen, véletlenen múlik. A pénz- és tőkepiacokhoz való hozzáférés korlátozott, a bankok rugalmatlanok, a „kicsiket” nem szívesen fogadják. A vállalkozók számottevő része nem ismeri az adott térség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, a térségben nincs megoldva a széleskörű piaci ismeretek, információk megjelenítése, nincs elérhető, megfizethető, rugalmas vállalkozásfejlesztési intézmény- és szolgáltatási rendszer. A településeknek nincs összehangolt elképzelése a térség vállalkozásainak fejlesztésére, ha van, akkor azt nem népszerűsítik, az érdekeltek jellemzően nem tudnak róla. A vállalkozók kb. 30%-ának megfelelő a felkészültsége és tapasztalata, kb. 70%-uknak azonban a szakmai, piaci ismeretei és készségei hiányosak, üzleti tervet csak kis számban készítenek, jellemző az ösztönösség, kevésbé veszik figyelembe a makro környezetet. Vidéken, a centrumoktól távol eső településen megoldatlan a szakmai képzés, átképzés, személyiség és készségfejlesztés, holott ez gazdasági fellendülést hozna, és van is rá igény. A vidéken élő vállalkozók - akik a támogatások jelentős hányadának potenciális kedvezményezettjei - nem járatosak pályázatkészítésében, nem ismerik a terminológiát, így jelentős támogatásoktól eshetnek el. Az EU-s csatlakozás újabb problémákat hozott felszínre. A gazdasági környezethez való nem elégséges adaptációs készség miatt a vállalkozások jelentős része megbukik, vagy csak súlyos áldozatokkal tud a piacon maradni (pl.: nem ismeri az EU-s bürokráciát, szabványokat, minőségbiztosítást, nincs nyelvtudás, korszerűtlen az infrastruktúra, vállalkozói kultúra hiányos, stb. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 ) fokozottan igaz ez a vidék vállalkozóira. A vállalkozói attitűd nem ”piac és EU-komform”; alacsony az informatikai kultúra, nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni. A munkaerő költsége magas, az innovációs képesség alacsony, nem tud megfelelő munkaerőt alkalmazni, nem képes új munkahelyeket teremteni. Kevés a vállalkozásbarát, valódi inkubáció – vidéken szinte elenyésző. A vidéki ember és környezetének általános elmaradottsága miatt a vállalkozások esetében nagyon erős a család visszahúzó hatása – különösen a nők esetében. A népességbeli arányaihoz képest kevés a roma vállalkozó, illetve önfoglalkoztató. A helyi vezetés részéről nemegyszer gyenge az akarat a változtatásra, amíg e téren szemléletváltás nem következik be, csak nagy erőfeszítéssel lehet a eredményeket elérni. ) fokozottan igaz ez a vidék vállalkozóira. A vállalkozói attitűd nem ”piac és EU-komform”; alacsony az informatikai kultúra, nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni. A munkaerő költsége magas, az innovációs képesség alacsony, nem tud megfelelő munkaerőt alkalmazni, nem képes új munkahelyeket teremteni. Kevés a vállalkozásbarát, valódi inkubáció – vidéken szinte elenyésző. A vidéki ember és környezetének általános elmaradottsága miatt a vállalkozások esetében nagyon erős a család visszahúzó hatása – különösen a nők esetében. A népességbeli arányaihoz képest kevés a roma vállalkozó, illetve önfoglalkoztató. A helyi vezetés részéről nemegyszer gyenge az akarat a változtatásra, amíg e téren szemléletváltás nem következik be, csak nagy erőfeszítéssel lehet a eredményeket elérni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység11 Vallással kapcsolatos tevékenység3 Sporttal kapcsolatos tevékenység22 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység30 Oktatással kapcsolatos tevékenység9 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 3 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 0 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 21 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 9 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 0 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 A közösség tagjai között fennálló együttműködési készséget, a civil szerveződések mértékét a térség egyik potenciáljának, társadalmi lehetőségének tartjuk. A Mecsekvidék Helyi Közösség 38 településén közel 123 nonprofit szervezet működik, mely a megyében működő civil szervezetek számának 9 %-a. Kilenc településen nem működik bejegyzett, intézményesült nonprofit szervezet. A szervezettel nem rendelkező települések kivétel nélkül a kistérség perifériáján találhatók, 500 lélekszám alattiak, alacsony népességmegtartó képességgel rendelkeznek, lakosaik társadalmi, gazdasági, szociális problémákkal küzdő emberek. A térség településeinek közel felén egy és öt, hatodán hat és tíz közötti a civil szervezetek száma. A Baranya megye egyesületeinek jegyzéke alapján (Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei 1887-1914) megállapítható, hogy a múlt század elején a legkisebb településen is volt civil élet, a mainál erősebb volt a helyi lakosság önszervező ereje, a faluközösség együttműködési készsége. 1945 után a cél a civil szervezetek megszüntetése volt, a rendszer félt a polgárok szabad gyülekezeteitől. A jelenleg működő civil szervezetek jellemzően két időszakban jöttek létre, kisebb részük az 1980-as évek közepén, nagyobb számban pedig a rendszerváltást követően. Tevékenységük alapján elsősorban a helyi értékeket, érdekeket védő, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő szervezetek. A térség néphagyományai, ha megváltozott formákban is, de a civil szervezeteknek köszönhetően máig élnek, s egymást kiegészítve, erősítve segítenek megőrizni a magyarság, a nemzetiségek identitástudatát. A legerősebb a hagyományápolás a nemzetiségek lakta településeken. A térség településeinek mindegyike rendelkezik valamiféle közösségi színtérrel, az épületek állaga, felszereltsége azonban nagyon változó színvonalú. 1995 és 1996-ban elsősorban az önkormányzatok által alapított közalapítványok, és közhasznú társaságok jöttek létre nagyobb számban. Napjainkban a településfejlesztés, az oktatás, és a gazdaságfejlesztés területén alakulnak új non-profit szervezetek. A közösség területére általánosan igaz, hogy a szervezetek több mint 80%-át magánszemélyek hozták létre, tehát alulról szerveződőek, a fennmaradó részt magánszemélyek és önkormányzatok együtt, illetve non-profit szervezetek alapították. A közösség tagjai között fennálló együttműködési készséget, a civil szerveződések mértékét a térség egyik potenciáljának, társadalmi lehetőségének tartjuk. A Mecsekvidék Helyi Közösség 38 településén közel 123 nonprofit szervezet működik, mely a megyében működő civil szervezetek számának 9 %-a. Kilenc településen nem működik bejegyzett, intézményesült nonprofit szervezet. A szervezettel nem rendelkező települések kivétel nélkül a kistérség perifériáján találhatók, 500 lélekszám alattiak, alacsony népességmegtartó képességgel rendelkeznek, lakosaik társadalmi, gazdasági, szociális problémákkal küzdő emberek. A térség településeinek közel felén egy és öt, hatodán hat és tíz közötti a civil szervezetek száma. A Baranya megye egyesületeinek jegyzéke alapján (Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei 1887-1914) megállapítható, hogy a múlt század elején a legkisebb településen is volt civil élet, a mainál erősebb volt a helyi lakosság önszervező ereje, a faluközösség együttműködési készsége. 1945 után a cél a civil szervezetek megszüntetése volt, a rendszer félt a polgárok szabad gyülekezeteitől. A jelenleg működő civil szervezetek jellemzően két időszakban jöttek létre, kisebb részük az 1980-as évek közepén, nagyobb számban pedig a rendszerváltást követően. Tevékenységük alapján elsősorban a helyi értékeket, érdekeket védő, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő szervezetek. A térség néphagyományai, ha megváltozott formákban is, de a civil szervezeteknek köszönhetően máig élnek, s egymást kiegészítve, erősítve segítenek megőrizni a magyarság, a nemzetiségek identitástudatát. A legerősebb a hagyományápolás a nemzetiségek lakta településeken. A térség településeinek mindegyike rendelkezik valamiféle közösségi színtérrel, az épületek állaga, felszereltsége azonban nagyon változó színvonalú. 1995 és 1996-ban elsősorban az önkormányzatok által alapított közalapítványok, és közhasznú társaságok jöttek létre nagyobb számban. Napjainkban a településfejlesztés, az oktatás, és a gazdaságfejlesztés területén alakulnak új non-profit szervezetek. A közösség területére általánosan igaz, hogy a szervezetek több mint 80%-át magánszemélyek hozták létre, tehát alulról szerveződőek, a fennmaradó részt magánszemélyek és önkormányzatok együtt, illetve non-profit szervezetek alapították. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 A térségben a civil szervezetek többsége rossz anyagi helyzetben és nagyon egyedül van. Fenntartásukat tagdíjakból, pályázati támogatásokból, illetve önkormányzati támogatásokból próbálják megoldani. Összegezve megállapítható, hogy a térség civil szervezeti élete elsősorban a nagyobb településeken fejlett és sokszínű. Fontos volna, hogy közös programok szervezésével, együttműködési formákkal máshol is megerősödjenek, működésük hatása váljék érezhetővé térségi szinten is. Ösztönözni és támogatni szükséges a kistelepülések civil szervezeteinek létrejöttét, működését, hogy célkitűzéseikkel, programjaikkal távlatot nyissanak a település lakói előtt, fékezve az elvándorlást. A térségben a civil szervezetek többsége rossz anyagi helyzetben és nagyon egyedül van. Fenntartásukat tagdíjakból, pályázati támogatásokból, illetve önkormányzati támogatásokból próbálják megoldani. Összegezve megállapítható, hogy a térség civil szervezeti élete elsősorban a nagyobb településeken fejlett és sokszínű. Fontos volna, hogy közös programok szervezésével, együttműködési formákkal máshol is megerősödjenek, működésük hatása váljék érezhetővé térségi szinten is. Ösztönözni és támogatni szükséges a kistelepülések civil szervezeteinek létrejöttét, működését, hogy célkitűzéseikkel, programjaikkal távlatot nyissanak a település lakói előtt, fékezve az elvándorlást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 3,902 fővel nőtt, ami arányosítva 16%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3,902 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 16%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 24,83725,41926,09526,81328,739 582676 7181,926

30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 66% 17% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 10% 7% 1% 5% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 9% 29% 10% 6% 22% 9% 26% 12% 10% 17%

32 Baranya megye népességének az országoshoz hasonló, fogyó tendenciája folytatódik. A 2006. január 1-jei 398 355 fős lélekszám 2 %-kal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt volt. A közösség településeinek együttes lakosságszáma 27 774 fő. Lélekszáma Tengeri községnek a legkevesebb (57 fő), a legmagasabb állandó népességgel Kozármisleny (5131 fő) rendelkezik. Lakosságszámot tekintve 1 település 5000 fő feletti (Kozármisleny), 1 település 2000 fő feletti (Pellérd), 7 település 1000 fő feletti (Keszü, Nagykozár, Kővágószőlős, Pogány, Szalánta, Egerág és Görcsöny), 28 településen 1000 fő alatti a lakosságszám, ebből 21 településen 500 fő alatti, 3 településen 100 fő alatti (Tengeri, Kovácsszénája, Husztót). Az 500 fő alatti települések egy része, különösen a 200 alattiak, csökkenő lélekszámmal és elöregedő lakossággal rendelkeznek. Mindazonáltal a közösség teljes területén a demográfiai folyamatok kedvezőbbek, mint a megyében, mind az élve születések ezer lakosra jutó számában (kistérségben 9,4, a megyei adat 9,2), mind a halálozások számában (ezer lakosra vetítve 12,4 fő a térségben, a megyei adat pedig 13,4 fő). Ennek ellenére a természetes szaporodás egyenlege itt is negatív marad, de a bevándorlási különbözete pozitív, ezer lakosra 4,2 fő, a megyei negatív (-0,3 fő) bevándorlási különbséggel szemben. A megyében ez csupán erre a térségre jellemző, és a kisebb települések populáció gyarapodásának köszönhető. Jellemző a Pécsről való kitelepülés is a közeli településekre. Itt is megjelenik az elöregedés folyamata. A közösség településein a 15-64 éves korúak aránya 67,8 %-os. A térségben élők közel egyharmada (28,4 %) nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. Az egy (10%) vagy kétfős (26%) háztartások együtt 36 %-ot tesznek ki. Több generáció együttélése (5 fő – 12 %, 6 fő – 4 %, 7 fő – 2 %, 8 fő – 1 %) meglehetősen ritka. Az egy vagy két gyermekes családmodellek túlsúlyban vannak a 43, ill. 40 százalékkal. A térség erősségének tekinthető a kulturális értékek ápolásában meghatározó szerepet játszó nemzetiségek nagyszámú jelenléte. Baranya megye népességének az országoshoz hasonló, fogyó tendenciája folytatódik. A 2006. január 1-jei 398 355 fős lélekszám 2 %-kal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt volt. A közösség településeinek együttes lakosságszáma 27 774 fő. Lélekszáma Tengeri községnek a legkevesebb (57 fő), a legmagasabb állandó népességgel Kozármisleny (5131 fő) rendelkezik. Lakosságszámot tekintve 1 település 5000 fő feletti (Kozármisleny), 1 település 2000 fő feletti (Pellérd), 7 település 1000 fő feletti (Keszü, Nagykozár, Kővágószőlős, Pogány, Szalánta, Egerág és Görcsöny), 28 településen 1000 fő alatti a lakosságszám, ebből 21 településen 500 fő alatti, 3 településen 100 fő alatti (Tengeri, Kovácsszénája, Husztót). Az 500 fő alatti települések egy része, különösen a 200 alattiak, csökkenő lélekszámmal és elöregedő lakossággal rendelkeznek. Mindazonáltal a közösség teljes területén a demográfiai folyamatok kedvezőbbek, mint a megyében, mind az élve születések ezer lakosra jutó számában (kistérségben 9,4, a megyei adat 9,2), mind a halálozások számában (ezer lakosra vetítve 12,4 fő a térségben, a megyei adat pedig 13,4 fő). Ennek ellenére a természetes szaporodás egyenlege itt is negatív marad, de a bevándorlási különbözete pozitív, ezer lakosra 4,2 fő, a megyei negatív (-0,3 fő) bevándorlási különbséggel szemben. A megyében ez csupán erre a térségre jellemző, és a kisebb települések populáció gyarapodásának köszönhető. Jellemző a Pécsről való kitelepülés is a közeli településekre. Itt is megjelenik az elöregedés folyamata. A közösség településein a 15-64 éves korúak aránya 67,8 %-os. A térségben élők közel egyharmada (28,4 %) nyugdíjban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. Az egy (10%) vagy kétfős (26%) háztartások együtt 36 %-ot tesznek ki. Több generáció együttélése (5 fő – 12 %, 6 fő – 4 %, 7 fő – 2 %, 8 fő – 1 %) meglehetősen ritka. Az egy vagy két gyermekes családmodellek túlsúlyban vannak a 43, ill. 40 százalékkal. A térség erősségének tekinthető a kulturális értékek ápolásában meghatározó szerepet játszó nemzetiségek nagyszámú jelenléte. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 A roma kisebbség mellett a horvát és német nemzetiségiek számottevőek a térségben. A horvát nemzetiség főként Kökény, Pécsudvard, Szalánta településeket, míg a német nemzetiség nagyobb számban a térség déli településeit lakja, de jelen vannak szinte minden településen. A demokratikus szerveződések magas szintjét mutatja, hogy a roma kisebbség és a nemzetiségek külön önszerveződése nem figyelhető meg, képviseletüket megtalálják az önkormányzatokon keresztül. Magas a szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya, ami a térség erősségét jelentheti a tőke bevonás szempontjából, míg a diplomások esetében a pécsi koncentráció figyelhető meg, ezért számuk nem túl magas – ez a mozgósítható munkaerő potenciálban hátrányt jelent. Az inaktív munkaképes korú csoportnak valószínűsíthetően nincs napra kész szaktudása, így csak töredék részüket számíthatjuk azonnal mozgósítható munkaerőnek. A roma kisebbség mellett a horvát és német nemzetiségiek számottevőek a térségben. A horvát nemzetiség főként Kökény, Pécsudvard, Szalánta településeket, míg a német nemzetiség nagyobb számban a térség déli településeit lakja, de jelen vannak szinte minden településen. A demokratikus szerveződések magas szintjét mutatja, hogy a roma kisebbség és a nemzetiségek külön önszerveződése nem figyelhető meg, képviseletüket megtalálják az önkormányzatokon keresztül. Magas a szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya, ami a térség erősségét jelentheti a tőke bevonás szempontjából, míg a diplomások esetében a pécsi koncentráció figyelhető meg, ezért számuk nem túl magas – ez a mozgósítható munkaerő potenciálban hátrányt jelent. Az inaktív munkaképes korú csoportnak valószínűsíthetően nincs napra kész szaktudása, így csak töredék részüket számíthatjuk azonnal mozgósítható munkaerőnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 9 3 2 31 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 24% 8% 5% 82% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Középiskola ▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely ▪Kollégiumi feladat-ellátási hely ▪Felnőtt átképzési központ ▪Filmszínház Mozgatórugó alcsoport

36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Mentőállomás ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 A közösség területén a közúti közlekedés az országoshoz képest elmaradott, a leromlás folyamatos. A fővárossal való összeköttetést a túlterhelt 6-os főközlekedési út biztosítja. A térség közlekedés-földrajzilag peremhelyzetben van, az országos hálózathoz való kapcsolata kedvezőtlen, a bekötőutak aránya az országos átlag kétszerese. Főként a mellékutak burkolatjellemzői az országos átlagnál lényegesen rosszabbak, emellett az utak fenntartására fordítható összegek 2001 – 2005 között 41 %-al csökkentek, mára szinte elenyésztek. Még a fővárosinál is rosszabb a térség kapcsolata a többi magyar nagyvárossal és más országokkal. Mind Szeged, mind Nagykanizsa, vagy a Balaton irányába csak másodrendű utak biztosítják az összeköttetést. A környező államok közül elsőrendű főúton csak Horvátország érhető el, de Ausztria vagy Szlovénia (és rajta keresztül Olaszország) már nem. A térség jelenlegi kapcsolatai a határokon átnyúló gazdasági együttműködés számára elégtelenek. A fővárosi közúti kapcsolat a közeljövőben gyorsforgalmi szintre emelkedik. Az M6-os fejlesztés a horvát autópálya hálózattal való összekapcsolása sajnos későbbi ütemben valósul meg. A közösség területén belüli úthálózatot főleg négyszámjegyű és egyéb utak alkotják. Az aprófalvas településszerkezetben minden település elérhető kiépített úton, de a 38 település közül 7 zsáktelepülés (Áta, Bosta, Husztót, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Tengeri). Az ilyen településeken különösen alacsony a gazdasági aktivitás, ritka a tömegközlekedés és magas a munkanélküliség. A közúti hálózat fejlesztése késik, a burkolat romlik, a rendelkezésre álló állami források szétaprózódnak. A térségen áthaladó vasútvonal Szentlőrincen és Dombóváron keresztül kapcsolódik a fővároshoz, kisebb jelentőségű pályák haladnak Szigetvár, Barcs és Nagykanizsa irányába, Pécsről déli irányban Villányra, Siklósra és Eszékre, keletre pedig Bátaszékre. A vasúti áruszállítás jelentősége csökkent. A térség közepén az 58-as főút mellett helyezkedik el a nemzetközi járatok fogadására alkalmas Pécs-Pogányi repülőtér, de ez a kapacitás még kihasználatlan. Az ivóvíz ellátottság a települések belterületein szinte teljes körű, ez megyei, regionális és országos léptékben is kedvezőnek mondható. A közösség területén a közúti közlekedés az országoshoz képest elmaradott, a leromlás folyamatos. A fővárossal való összeköttetést a túlterhelt 6-os főközlekedési út biztosítja. A térség közlekedés-földrajzilag peremhelyzetben van, az országos hálózathoz való kapcsolata kedvezőtlen, a bekötőutak aránya az országos átlag kétszerese. Főként a mellékutak burkolatjellemzői az országos átlagnál lényegesen rosszabbak, emellett az utak fenntartására fordítható összegek 2001 – 2005 között 41 %-al csökkentek, mára szinte elenyésztek. Még a fővárosinál is rosszabb a térség kapcsolata a többi magyar nagyvárossal és más országokkal. Mind Szeged, mind Nagykanizsa, vagy a Balaton irányába csak másodrendű utak biztosítják az összeköttetést. A környező államok közül elsőrendű főúton csak Horvátország érhető el, de Ausztria vagy Szlovénia (és rajta keresztül Olaszország) már nem. A térség jelenlegi kapcsolatai a határokon átnyúló gazdasági együttműködés számára elégtelenek. A fővárosi közúti kapcsolat a közeljövőben gyorsforgalmi szintre emelkedik. Az M6-os fejlesztés a horvát autópálya hálózattal való összekapcsolása sajnos későbbi ütemben valósul meg. A közösség területén belüli úthálózatot főleg négyszámjegyű és egyéb utak alkotják. Az aprófalvas településszerkezetben minden település elérhető kiépített úton, de a 38 település közül 7 zsáktelepülés (Áta, Bosta, Husztót, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Tengeri). Az ilyen településeken különösen alacsony a gazdasági aktivitás, ritka a tömegközlekedés és magas a munkanélküliség. A közúti hálózat fejlesztése késik, a burkolat romlik, a rendelkezésre álló állami források szétaprózódnak. A térségen áthaladó vasútvonal Szentlőrincen és Dombóváron keresztül kapcsolódik a fővároshoz, kisebb jelentőségű pályák haladnak Szigetvár, Barcs és Nagykanizsa irányába, Pécsről déli irányban Villányra, Siklósra és Eszékre, keletre pedig Bátaszékre. A vasúti áruszállítás jelentősége csökkent. A térség közepén az 58-as főút mellett helyezkedik el a nemzetközi járatok fogadására alkalmas Pécs-Pogányi repülőtér, de ez a kapacitás még kihasználatlan. Az ivóvíz ellátottság a települések belterületein szinte teljes körű, ez megyei, regionális és országos léptékben is kedvezőnek mondható. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 11 településen épült ki szennyvíz közcsatorna-hálózat. A lakások 67%-a rendelkezik vezetékes gázhálózattal, ez megfelel az országos szintnek. A kisebb települések gázellátottsága viszont nem megoldott. A kistérség minden településén kiépült a vezetékes telefonhálózat, továbbá a mobiltelefonok hálózati lefedettsége is biztosított. Bár az internet kapcsolatok létrehozása napról-napra növekszik, a felhasználók aránya a térségben még az lemaradt országos szinthez mérten is alacsony, mind a lakosság, mind a vállalkozások tekintetében. Így az info-kommunikációs lehetőségek többnyire adottak, de az idősek, az aprófalvas településeken élők, a romák gyakran kimaradnak a közösségi életből és tájékoztatásból, a közlekedési nehézségek fokozottan sújtják őket. 11 településen épült ki szennyvíz közcsatorna-hálózat. A lakások 67%-a rendelkezik vezetékes gázhálózattal, ez megfelel az országos szintnek. A kisebb települések gázellátottsága viszont nem megoldott. A kistérség minden településén kiépült a vezetékes telefonhálózat, továbbá a mobiltelefonok hálózati lefedettsége is biztosított. Bár az internet kapcsolatok létrehozása napról-napra növekszik, a felhasználók aránya a térségben még az lemaradt országos szinthez mérten is alacsony, mind a lakosság, mind a vállalkozások tekintetében. Így az info-kommunikációs lehetőségek többnyire adottak, de az idősek, az aprófalvas településeken élők, a romák gyakran kimaradnak a közösségi életből és tájékoztatásból, a közlekedési nehézségek fokozottan sújtják őket. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.020.09 0.020.04 93%228% 0.921.01 1.810.68 51%149%

40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪657 ▪Község▪397 ▪Község▪224 ▪Község▪379 ▪Község▪827 ▪Község▪515 ▪Község▪1,009 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Abaliget Aranyosgadány Áta Bakonya Baksa Birján Bogád Munkanél- küliség (%) ▪20.00% ▪12.12% ▪2.00% ▪4.50% ▪11.40% ▪4.79% ▪3.54% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪387,765 ▪249,959 ▪453,550 ▪298,806 ▪398,805 ▪361,189 ▪514,869 Magas** kat. (db/fő) ▪3.473 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪3.298 ▪0.000

41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 2/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪139 ▪Község▪516 ▪Község▪1,062 ▪Község▪251 ▪Község▪1,696 ▪Község▪670 ▪Község▪87 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bosta Cserkút Egerág Ellend Görcsöny Gyód Husztót Munkanél- küliség (%) ▪9.43% ▪1.00% ▪4.55% ▪7.00% ▪4.40% ▪8.33% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪312,308 ▪663,081 ▪468,974 ▪389,256 ▪499,909 ▪501,588 ▪184,440 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,263 ▪Község▪221 ▪Község▪80 ▪Város▪5,308 ▪Község▪635 ▪Község▪1,380 ▪Község▪338 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Keszü Kisherend Kovácsszénája Kozármisleny Kökény Kővágószőlős Kővágótöttös Munkanél- küliség (%) ▪3.10% ▪6.12% ▪14.89% ▪3.29% ▪2.00% ▪5.92% ▪11.60% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪638,501 ▪347,528 ▪180,011 ▪714,120 ▪470,512 ▪383,518 ▪289,200 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.273 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.087 ▪0.000

43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪285 ▪Község▪337 ▪Község▪1,647 ▪Község▪443 ▪Község▪877 ▪Község▪717 ▪Község▪2,104 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Lothárd Magyarsarlós Nagykozár Ócsárd Orfű Pécsudvard Pellérd Munkanél- küliség (%) ▪7.07% ▪4.00% ▪0.00% ▪13.15% ▪6.20% ▪6.17% ▪4.49% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪379,805 ▪361,670 ▪621,389 ▪374,038 ▪531,834 ▪503,031 ▪535,507 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪25.733 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪29.507 ▪0.000

44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Kereskedelem, javítás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 5/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,182 ▪Község▪168 ▪Község▪442 ▪Község▪1,228 ▪Község▪485 ▪Község▪173 ▪Község▪152 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Pogány Regenye Romonya Szalánta Szemely Szilvás Szőke Munkanél- küliség (%) ▪3.00% ▪22.90% ▪3.73% ▪5.25% ▪4.58% ▪1.85% ▪17.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪533,903 ▪267,845 ▪514,994 ▪477,091 ▪392,002 ▪271,627 ▪280,769 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.285 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.647 ▪1.417 ▪0.000

45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪421 ▪Község▪77 ▪Község▪347 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szőkéd Tengeri Téseny Munkanél- küliség (%) ▪9.15% ▪25.00% ▪24.55% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪399,332 ▪211,445 ▪226,801 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

46 Települések egy mondatos jellemzése 1/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Abaliget ▪„Szennyvíz-hálózat kiépítése, autóbusz közlekedés (közvetlen járat hiánya).” ▪Aranyosgadán y ▪„A település ellátatlansága a tömegközlekedés szempontjából, valamint a szennyvízhálózat kiépítetlensége, és a két falurész közötti villamosvezeték, illetve a közvilágítás hiánya. Probléma még a magas munkanélküliség, valamint a közösségi terek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalom, turizmus, gyógyturizmus.” ▪„A település festői környezete, több turisztikai lehetőség van, így pl.: két horgásztó, vadászterület. Befejezésre és hasznosításra vár egy megkezdett összeszerelő műhelynek tervezett épület.”

47 Települések egy mondatos jellemzése 2/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Áta ▪„Nincs vegyesbolt, zsáktelepülés, nincs vállalkozási lehetőség.” ▪Bakonya ▪„Utak helyzete, rossz elérhetőség, megközelíthetőség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Összekötő út megépülése.” ▪„Az elérhetőség, megközelíthetőség javítása, megoldása.”

48 Települések egy mondatos jellemzése 3/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Baksa ▪„Iskola felújítás; tornaterem építés; kultúrház felújítás; víz elvezetés; orvosi rendelő felújítása.” ▪Birján ▪„Szennyvízcsatorna hiánya, sportlétesítmények, szabadidőpark, óvóda hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Pályázatok benyújtása; együttműködés a Kistérséggel és a társtelepülésekkel.” ▪„Óvoda építése.”

49 Települések egy mondatos jellemzése 4/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bogád ▪„Csatorna-hálózat hiánya, iskolai infrastruktúra fejlesztése, tornaterem létrehozása.” ▪Bosta ▪„A munkanélküliség aránya a településen igen magas, a roma lakosság körében a településen belül pedig kiemelkedően magas.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus.” ▪„Nagy segítséget jelentene a falugondnoki szolgálat beindítása.”

50 Települések egy mondatos jellemzése 5/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Cserkút ▪„Falubusz hiánya, hiányos információáramlás, megosztott lakosság, kis közösségi tér, munkalehetőség hiánya.” ▪Egerág ▪„A településen található ivóvízbázis feltárásának anyagi problémái.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Közösségi és szolgáltató ház építése, pályázatok, kerékpárút építése.” ▪„Az ivóvízbázis feltárásának elősegítése, támogatása.”

51 Települések egy mondatos jellemzése 6/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ellend ▪„Csatorna-hálózat hiánya, játszótér hiánya, sporttevékenységek helyszínének és eszközeinek a hiánya.” ▪Görcsöny ▪„A Görcsönyi ÁMK rossz elavult infrastruktúrával rendelkezik. Fejlesztése mindenképpen indokolt új tornaterem, illemhelyek felújítása, technikai és taneszközfelszerelés beszerzés. Csatornázás a település egy részén megoldott. Mindenképpen szükséges a további bővítése. Ezáltal növekszik településünk versenyképessége a mikrokörzeten belül.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Völgyhasznosítás és melegvízű üdülőkörzet kialakítása, turisztika fejlesztése, szabadidőpark kialakítása.” ▪„Településünk hatékony PR tevékenységével növelni tudja az eladott önkormányzati területek számát. Pedagógusi továbbképzések, hogy az általános iskolai képzés még magasabb szintet képviseljen. Az iskola, mint népességvonzó tényező, hatékonyan tudná mutatni a falu által mutatott értékeket.”

52 Települések egy mondatos jellemzése 7/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gyód ▪„Szűkős állami támogatás, fejlesztési források hiánya, ivóvíz hálózat csúcsterhelése.” ▪Husztót ▪„Szennyvízkezelés, internet hiánya, munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Lakóterület alakítása, községfejlesztés lehetősége, a zártkerti területek fejleszthetősége.” ▪„Internet.”

53 Települések egy mondatos jellemzése 8/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Keszü ▪„Szűkős állami támogatás, fejlesztési források hiánya, ívóvíz hálózat csúcsterhelése.” ▪Kisherend ▪„A település "zsák település" jellegű. Munkahelyek hiánya. Csatornahálózat hiánya. Kultúrált szabadidő és sportolási lehetőségek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Lakóterület alakítása, rekreációs terület kialakítása, M6-os autópálya nyomvonalából adódó lehetőségek (ipari terület alakítása).” ▪„A pályázatokon való sikeres szereplés, melyekkel a település fejlődését előmozdíthatjuk. Sajnos a falu önerőből fejlődni nem tud, kizárólag a kötelező feladatokat tudja ellátni.”

54 Települések egy mondatos jellemzése 9/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kovácsszénáj a ▪„Munkanélküliség, internet hiánya.” ▪Kozármisleny ▪„ÁMK felújítás, bővítés; Csikósvölgy szennyvízellátása; művelődési ház bővítés; ipari park kialakítás; parképítés; járdaépítés; tájház létrehozása; játszóterek építése; fásítás; térfigyelők, sebességmérők elhelyezése; terelőszigetek létrehozása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Pályázatok, képzések.” ▪„A felsorolt problémák megoldása.”

55 Települések egy mondatos jellemzése 10/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kökény ▪„Szennyvíz-csatorna hálózat és szennyvíz tisztító kiépítése.” ▪Kővágószőlős ▪„Korszerűtlen és nehezen működtethető intézményhálózat.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus és horgászturizmus beindítása, fejlesztése.” ▪„Iparipark fejlesztése, turisztikai lehetőségek kiaknázása.”

56 Települések egy mondatos jellemzése 11/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kővágótöttös ▪„Olyan munkahelyek hiánya, ahol az alacsony képzettségű emberek foglalkoztatása megoldható lenne. Az előzőekből is adódóan egy bizonyos réteg kilátástalan helyzetben van, felemelkedésük kizárt, és a kilátástalanságot "újra termelik".” ▪Lothárd ▪„Szennyvízcsatorna hiánya, belterületi utak rossz állapota, sportlétesítmények.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés a mikrokörzetben. Turisztikai értékeink fejlesztése, bemutatása.” ▪„Szennyvízhálózat kiépítése.”

57 Települések egy mondatos jellemzése 12/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Magyarsarlós ▪„Kultúrház felújítás, csatornázottság, árvízvédelem, úthálózatfejlesztés.” ▪Nagykozár ▪„Szennyvízhálózat hiánya; utak, árkok rendezése, felújítása, építése; közösségi ház felújítása; faluközpont rehabilitáció; fásítás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Pályázatok.” ▪„Kiránduló helyek kialakítása, melegvízforrás hasznosítása.”

58 Települések egy mondatos jellemzése 13/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ócsárd ▪„Magas munkanélküliség, részleges infrastruktúra hiánya (szennyvízelvezetés, szélessávú internet hiánya).” ▪Orfű ▪„Állami közutak rossz állapota. Meghatározó turisztikai attrakciók, Pécsi-tó, strand helyzete.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahely teremtés, csatornahálózat megépítése, szélessávú internet hozzáférési lehetőség, faluközpont kialakítása.” ▪„Strand, lovas turizmus fejlesztése. Termálvíz hasznosítás.”

59 Települések egy mondatos jellemzése 14/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pécsudvard ▪„Szennyvízcsatorna, sportlétesítmények, szabadidőpark, közösségi ház, körjegyzőségi épület hiánya, belterületi utak rossz állapota.” ▪Pellérd ▪„Infrastruktúra, intézményfejlesztési források szűkössége, közlekedési kapcsolatok túlzsúfoltsága, külterületi lakotthely infrastruktúrális elmaradottsága.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A felsorolt problémák orvoslása.” ▪„Mikrokörzeti szerep erősítése, vállalkozások bővítésével, közszolgáltatások fejlesztésével.”

60 Települések egy mondatos jellemzése 15/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pogány ▪„Szennyvíz.” ▪Regenye ▪„Öregedő lakosság, fiatalok nem mozdulnak ki a zárt közegből, lakosság rossz anyagi helyzete.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Szennyvízelvezetés megoldása.” ▪„Ipari jellegű üzem kialakítása.”

61 Települések egy mondatos jellemzése 16/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Romonya ▪„Csatorna-hálózat hiánya. Önkormányzati épület felújítások, főtér rendezés. Sportlétesítmények létrehozása. Öregek nappali ellátását szolgáló intézmény és életház kialakítása.” ▪Szalánta ▪„A legfontosabb probléma a nagy átmenő gépjárműforgalom és a szennyvízhálózat hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Élményfürdő komplexum és üdülőfalu létrehozása.” ▪„A település lakóinak nyugalmát segítené az elkerülő út megépítése és fontos a csatornahálózat megvalósítása a településen.”

62 Települések egy mondatos jellemzése 17/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szemely ▪„Szemely községben nincs faluház. Belterületi utak állapota rossz. Nem megoldott a szennyvíz elvezetés.” ▪Szilvás ▪„A rossz tömegközlekedés miatt a település lakosai nagyon nehezen tudnak munkát vállalni.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Faluház építése, szennyvízelvezetés megoldása.” ▪„Ha több vállalkozás jönne a településre és több adót fizetne.”

63 Települések egy mondatos jellemzése 18/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szőke ▪„Településünk távol esik a régiós gazdasági vérkeringés központjától, így községünk elesik a fejlődési lehetőségektől. Településünk lakói közül nagyon sok a roma, akik aluliskolázottak és szociális segélyből élők.” ▪Szőkéd ▪„Szennyvízcsatorna hiánya, sportlétesítmények, szabadidőpark, belterületi utak rossz állapota.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Gyóddal összekötő út megépítése fontos tényező lenne községünk életében, mellyel községünk visszakerülne a megyeszékhellyel szoros kapcsolatban lévő gazdasági szférába.” ▪„Szennyvízcsatorna építése, szabadidőpark létrehozása.”

64 Települések egy mondatos jellemzése 19/19 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tengeri ▪„Buszmegálló leromlott állapotban van. Felszíni vizek elvezetése szántóterületen és a településen.” ▪Téseny ▪„Legfontosabb problémánk a munkanélküliség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Buszmegálló felújítása, felszíni vizek elvezetése.” ▪„Fiatalok számára többfunkciós épület kialakítása. Szennyvíz, csatorna térségi megépítése. Utcakép javítása, épületek felújítása. Belterületi út felújítása. Belvíz elvezetés, járdaépítés. Építési telkek kialakítása.”

66 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 19 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Életminőség javítása” ▪„Helyi gazdaságfejlesztés” ▪„Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu” ▪„Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzéssel” ▪„Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrendszer fejlesztése )” Fő fejlesztési prioritás 66 3 db 6 db 5 db 4 db 1 db 18,027,704 2,459,350 1,116,993 411,090 312,949 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

67 ▪Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 945,808 EUR – a(z) Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Sokoldalú kapcsolati háló ▪Térségi környezeti állapot javítása Fő fejlesztési prioritás: Életminőség javítása Allokált forrás (EUR) 945,808 81,896 17,000,000

68 ▪Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése, meglévők növekedésének segítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 945,808 EUR – a(z) Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Falusi turizmus fejlesztése ▪Vonzerő és kínálatfejlesztés ▪Gazdasági környezet fejlesztése ▪Természeti és kulturális adottságok turisztikai hasznosítását szolgáló közösségi kezdeményezések ▪Környezettudatos gazdálkodási lehetőségek Fő fejlesztési prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Allokált forrás (EUR) 758,959 574,816 422,025 279,367 250,926 173,257

69 ▪Településarculat javítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 945,808 EUR – a(z) Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Összehangolt térségfejlesztés ▪Épített örökségek megőrzése ▪Helyi kulturális értékek megőrzése ▪Nemzetközi kapcsolatok építése Fő fejlesztési prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu Allokált forrás (EUR) 444,631 39,011 299,281 167,167 166,903

70 ▪Nemzetiségi nyelvápolás, idegennyelv ismeret növelése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 945,808 EUR – a(z) Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Információs esélyegyenlőség biztosítása ▪Helyi (gazdasági) igényeket kielégítő helyi képzések támogatása ▪Felzárkóztató programok Fő fejlesztési prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzéssel Allokált forrás (EUR) 32,922 167,167 109,539 101,462

71 ▪Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesztése) Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 945,808 EUR – a(z) Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrendszer fejlesztése ) Allokált forrás (EUR) 312,949

72 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

73 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legnagyobb vállalk. Javaslatok 10 legfontosabb javaslat 4% 8% 23% 5% 6% 24% 9% 0% 15% 4% 9% 32% 21% 5% 11% 8% 4% 0% 10% 2% 40% 30% 10% 0% 10% 0% 10% 0% 11% 0% 26% 16% 0% 21% 26% 0% 20% 0% 30% 0%

74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Mikrovállalkozások infrastruktúra- és az innovációra alapozott technológiai fejlesztéseinek támogatása, ezen belül épületek felújításának, bővítésének, korszerűsítésének, termelő berendezések vásárlásának és kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, továbbá környezetbarát energiaforrásokat hasznosító berendezések beszerzésének támogatása. A Pólus programokhoz való kapcsolódás segítése, koordinálása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A vállalkozások életképessége és növekedési potenciálja emelkedik. A vállalkozásoknál mérhető árbevétel a termelés volumenének, az áruk feldolgozottsági szintjének emelkedésével, továbbá a szolgáltatások minőségének javulásával növekszik. Javul az áruk piaci eladhatósága, ezáltal erősödik a vállalkozások piaci pozíciója. Mivel nő az életképes vállalkozások száma, csökken a munkanélküliség. A jó példa és az adott lehetőségek alapján nő a vállalkozói aktivitás. A vállalati inováció és korszerű gyártási technológia bevezetése növeli a termelést.”

2 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Mikrovállalkozások infrastruktúra- és az innovációra alapozott technológiai fejlesztéseinek támogatása, ezen belül épületek felújításának, bővítésének, korszerűsítésének, termelő berendezések vásárlásának és kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, továbbá környezetbarát energiaforrásokat hasznosító berendezések beszerzésének támogatása. A Pólus programokhoz való kapcsolódás segítése, koordinálása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A vállalkozások életképessége és növekedési potenciálja emelkedik. A vállalkozásoknál mérhető árbevétel a termelés volumenének, az áruk feldolgozottsági szintjének emelkedésével, továbbá a szolgáltatások minőségének javulásával növekszik. Javul az áruk piaci eladhatósága, ezáltal erősödik a vállalkozások piaci pozíciója. Mivel nő az életképes vállalkozások száma, csökken a munkanélküliség. A jó példa és az adott lehetőségek alapján nő a vállalkozói aktivitás. A vállalati inováció és korszerű gyártási technológia bevezetése növeli a termelést.”

76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A már működő falusi vendégházak belső infrastruktúrájának fejlesztése, épületek felújítása, a szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges beruházások és eszközbeszerzés támogatása. ▪A falusi mikrotérségi és települési turisztikai szolgáltatások komplex fejlesztésének támogatása. ▪Új falusi vendéglátó piacra lépésének ösztönzése beruházások, eszközbeszerzés és színvonalas szolgáltatások támogatásával. ▪Minőségbiztosítás bevezetése.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A szállásadás, a Vendégasztal elsősorban a falusi nők számára nyújtanak alternatív jövedelemszerző lehetőséget. Nő a térségbe látogató vendégek száma, a térség ismertsége, a falusi vendéglátók száma. Indikátor: minőségi szálláshelyek száma, vendégéjszakák száma. Turisztikai szolgáltatások száma.”

▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„A már működő falusi vendégházak belső infrastruktúrájának fejlesztése, épületek felújítása, a szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges beruházások és eszközbeszerzés támogatása. ▪A falusi mikrotérségi és települési turisztikai szolgáltatások komplex fejlesztésének támogatása. ▪Új falusi vendéglátó piacra lépésének ösztönzése beruházások, eszközbeszerzés és színvonalas szolgáltatások támogatásával. ▪Minőségbiztosítás bevezetése.” ▪„A szállásadás, a Vendégasztal elsősorban a falusi nők számára nyújtanak alternatív jövedelemszerző lehetőséget. Nő a térségbe látogató vendégek száma, a térség ismertsége, a falusi vendéglátók száma. Indikátor: minőségi szálláshelyek száma, vendégéjszakák száma. Turisztikai szolgáltatások száma.” 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Helyi, térségi piacok létrehozásának támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„5 helyi, mikrotérségi szintű piac kialakítása. A lakosság számára alternatív jövedelemszerzési lehetőség megteremtése. ▪Indikátor: létesítmények száma”

▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„Olyan egyszeri, vagy rendszeres, egy vagy több egymásra épülő rendezvény, fórum életre hívása, amelyek a térségfejlesztés, illetve az erre irányuló együttműködés egy-egy állomását jelenti, s találkozóhelyei a térség vagy egy-egy mikrotérség vállalkozóinak, önkormányzatainak és a civil szféra képviselőinek, valamint a fejlesztő tevékenységet támogatni tudó szakértőknek. Ilyenek pl. innovációs napok, ötletbörzék; workshop az érdekeltek részvételével konkrét térségfejlesztési probléma megoldására; a fejlesztő munka eredményeinek bemutatását, a tapasztalatok átadását, cseréjét szolgáló rendezvények; programbemutató és egyéb információs napok; befektető, illetve partnerkereső fórumok, találkozók; pályázati napok (tájékoztatási, projektgyűjtési, és - harmonizálási céllal); innovációs klub szervezése; a térségfejlesztési munkába való bekapcsolódást szolgáló tanácsadói napok rendezése.” ▪„Évente legalább 5 rendezvény lebonyolítása; évente legalább 3 - a térségfejlesztési programok operacionalizálását jelentő (helyi együttműködésen alapuló) - projekt kidolgozása. Várt hatás: hozzájárulás a terület-, illetve vidékfejlesztési stratégiai tervek megvalósításához; az intézményi, vállalkozói és civil szféra harmonikus együttműködése a térségfejlesztési munkában, s ezzel az erőforrások egyesítése; példaértékű, innovatív ötletek, projektek megszületése, megvalósítása; a térségfejlesztő munka szakmai színvonalának javulása.” 79 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

80 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A turisztikai vonzerő-, és szolgáltatásfejlesztés támogatása elsősorban az alábbi területeken: horgászat, lovaglás, kerékpározás, vallás, gasztronómia, helyi örökség, bakancsos természetjárás, vizi tanösvény, kistermelői mezőgazdasági termékek. Támogatandó továbbá a kisebb léptékű turisztikai infrastruktúra fejlesztés: útvonalak kijelölése, kialakítása, turista fogadó helyszínek létrehozása, meglévők minőségének javítása, a vonzerők bemutathatóvá tételének megvalósítása, marketing tevékenység, bemutató kiadványok. ▪Vizek és természetvédelmi területek környékének javítása, valamint a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékgazdálkodás fejlesztése ezeken a területeken. ▪ Magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségére mint látványosságra épülnek. ▪Szabadtéri, illetve zárt térben végzett szabadidős tevékenység ingatlanfejlesztése, a kapcsolódó szolgáltatáshoz szükséges eszköz és felszerelés be” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Horgásztavak és lovas bázisok infrastruktúrájának fejlődése, lovas útvonalak és bakancsos túraútvonalak kialakulása, kerékpáros állomások felszerelése, kerékpáros útvonalak kijelölése és hálózattá szerveződése, helyi örökség program - benne egyházi örökség - kidolgozása az épített örökségre alapozva növeli a térség megtartó és vonzó erejét. Falusi vendégasztal szolgáltatás elindulása, és ehhez kapcsolódva nemzetiségi gasztronómiai hálózat életre hívása, a borúttal összekapcsolt kínálat megteremtése növeli a belső és külső kohéziót. Kistermelői közvetlen értékesítőhelyek kerülnek kialakítása. ▪Fejlődik a természeti környezet elemeire épülő aktív turizmus.” Szektor

▪„Egyéb szolgáltatás” 8 ▪„A turisztikai vonzerő-, és szolgáltatásfejlesztés támogatása elsősorban az alábbi területeken: horgászat, lovaglás, kerékpározás, vallás, gasztronómia, helyi örökség, bakancsos természetjárás, vizi tanösvény, kistermelői mezőgazdasági termékek. Támogatandó továbbá a kisebb léptékű turisztikai infrastruktúra fejlesztés: útvonalak kijelölése, kialakítása, turista fogadó helyszínek létrehozása, meglévők minőségének javítása, a vonzerők bemutathatóvá tételének megvalósítása, marketing tevékenység, bemutató kiadványok. ▪Vizek és természetvédelmi területek környékének javítása, valamint a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékgazdálkodás fejlesztése ezeken a területeken. ▪ Magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségére mint látványosságra épülnek. ▪Szabadtéri, illetve zárt térben végzett szabadidős tevékenység ingatlanfejlesztése, a kapcsolódó szolgáltatáshoz szükséges eszköz és felszerelés be” ▪„Horgásztavak és lovas bázisok infrastruktúrájának fejlődése, lovas útvonalak és bakancsos túraútvonalak kialakulása, kerékpáros állomások felszerelése, kerékpáros útvonalak kijelölése és hálózattá szerveződése, helyi örökség program - benne egyházi örökség - kidolgozása az épített örökségre alapozva növeli a térség megtartó és vonzó erejét. Falusi vendégasztal szolgáltatás elindulása, és ehhez kapcsolódva nemzetiségi gasztronómiai hálózat életre hívása, a borúttal összekapcsolt kínálat megteremtése növeli a belső és külső kohéziót. Kistermelői közvetlen értékesítőhelyek kerülnek kialakítása. ▪Fejlődik a természeti környezet elemeire épülő aktív turizmus.” 81 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

82 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A meglévő turisztikai kínálat (szolgáltatások) tematika alapján történő hálózatba szervezéséhez szükséges menedzsment tevékenység támogatása, beleértve a koncepció elkészítését, hatékony kommunikációját, a hálózatba szervezendő szolgáltatások feltárását, minősítését, a szükséges fejlesztésre vonatkozó javaslatok kidolgozását, a szolgáltatást nyújtók képzését, a létrejövő komplex turisztikai termék marketing tervének elkészítését és piaci bevezetését is.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Minimum 6 új, komplex turisztikai termék megjelenése a térségi kínálatban; a minősített szolgáltatások számának, körének bővülése; a megnövekedett piaci potenciál miatt a vállalkozói kedv növekedése a falusi turizmus terén; a térség ismertségének növekedése a célcsoport körében.”

▪„Kereskedelem, javítás” 10 ▪„Helyi védjegyrendszer kialakításának, jól csengő márkák bevezetésének támogatása.” ▪„Kistérségi védjegy kialakítása. Indikátor: védjegy bejegyzése, márka piaci bevezetését szolgáló kommunikációs outputok (minimum 1 db).” 83 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Településkép, utcakép javításának, fejlesztésének, közterek, építmények rendbehozatalának, belterületi zöldfelületek növelésének, sétányok, parkok rehabilitációjának, közösségi terek, játszóterek kialakításának, felújításának támogatása, mely segítségével megvalósítható a elepülésközpontok, faluvégek rehabilitációja, utcafásítás, parkosítás, pihenő övezetek kialakítása, mikrokörzeti szinten egységes információs intézményi táblarendszer és településtérkép elkészítése. Promóció támogatása - kiadvány készítése.” Megoldási javaslat ▪„Kultúrált, rendezett települések, rekreációs övezetek megjelenése a települeseken. Turisztikai vonzerő növekedése, rendezvény befogadásához alkalmas kültéri helyek kialakítása. A települések környezeti állapotának javulása. ▪Indikátor: zöldterületek nagysága, látogatók, rendezvények száma, lakossági elégedettség vizsgálatok eredményei” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Olyan kezdeményezések támogatása, amelyek a térség egészének vagy a mikrotérségek lakóit, illetve azok meghatározott szegmenseit szervezik új, intézményesült (civil) közösségé.” Megoldási javaslat ▪„Erősödő civil társadalom. A közös problémák közösségi eszközökkel történő megoldása. A demokrácia kiszélesedése. A térség lakói, az őket képviselő szervezetek érdekérvényesíti képességének javulása. A fiatalok elvándorlásának megállítása. Hatékony információáramlás a térség egészén belül. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3867,3858,3864,3899,3811,3813 hivatkozási számú javaslatokkal.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Kiemelt fontosságú találkozási pontok megújítása, az épületek régi funkciójának visszaadása, vagy újjal történő ellátása. Egy adott települést meghatározó épület, épületegyüttes, utcasor, pincesor, kerítés, szakrális épület külső, belső felújításának, bemutathatóvá tételének, funkcióval történő ellátásának támogatása anyagi ösztönzéssel. (mesteremberek jegyzéke, díszítőmotívumok stb.)” Megoldási javaslat ▪„Kulturált környezet, turisztikai vonzerő növekedése, lakosság (betelepülők) számának növekedése, továbbá új funkciók megjelenése várható. ▪Indikátor: a felújított épületek, funkciók, látogatók száma” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Kiemelt fontosságú találkozási pontok megújítása, az épületek régi funkciójának visszaadása, vagy újjal történő ellátása. Egy adott települést meghatározó épület, épületegyüttes, utcasor, pincesor, kerítés, szakrális épület külső, belső felújításának, bemutathatóvá tételének, funkcióval történő ellátásának támogatása anyagi ösztönzéssel. (mesteremberek jegyzéke, díszítőmotívumok stb.)” Megoldási javaslat ▪„Kulturált környezet, turisztikai vonzerő növekedése, lakosság (betelepülők) számának növekedése, továbbá új funkciók megjelenése várható. ▪Indikátor: a felújított épületek, funkciók, látogatók száma” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

89 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A helyi történetírás újjáélesztésének, a helyi újságok közötti együttműködés erősítésének, továbbá a tárgyi emlékek kistérségi katalogizálásának, és bemutathatóvá tételének támogatása, tájház minősítés megszerzésének támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A kulturális értékek feltárása, bemutatása növeli az identitástudatot. A meglévő és új közösségek kohéziója nő, egyre magasabb szintű szakmaiság válik jellemzővé. Feléled a helyi történetírás, kiadványok készülnek el. A fejlesztésnek szinenergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3811, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Indikátor: kiadványok száma.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Kultúra”

90 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Támogatandók a helyi igényekre alapozott rövid képzések, tréningek, tapasztalatcserék, esettanulmányok, a legjobb gyakorlatok bemutatását szolgáló foglalkozások, a következő témákban: ▪Helyi gazdasági hálózatok kifejlesztésének gyakorlata, projekt-menedzsment, helyi szolgáltatásnyújtás, vidékfejlesztési kezdeményezések, innováció menedzselése, vállalkozásfejlesztés, marketing- és menedzsment ismeretek, vidéki turizmushoz kapcsolódó, helyi kézműipari tevékenységhez kapcsolódó képzések.” Megoldási javaslat ▪„Új vállalkozások indulnak, a meglévők jövedelmezősége nő. A vállalkozások új piacokat szereznek meg. Hatékonyabbá válik a belső erőforrások kiaknázása a korszerű vezetési módszerek segítségével. Javul a helyi szolgáltatások színvonala, nő a helyi vállalkozások versenyképessége, létrejönnek horizontális hálózatok. A vállalkozások tudatos vezetése erősödik, javul a vállalkozói kultúra. A vállalkozók képesek lesznek pénzügyi források megszerzésére. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3927, 4474, 3930, 3943, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

91 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Mikrokörzeti fejlesztési irodák létrehozásának támogatása a térségfejlesztés szakmaiságának erősítése érdekében. A 300 (500) fő alatti települések számára komplex fejlesztési javaslat kidolgozása.” Megoldási javaslat ▪„A térség tudatos, dinamikus, összehangolt fejlesztése, az aprófalvak élhetőségének javítása, források koncentrálása, forráslehetőségek jobb kiaknázása. Indikátor: fejlesztési programok, beruházások száma.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

92 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A megoldás olyan projektek támogatása, amelyek hivatkozva valamilyen HVS célra egy konkrétan meghatározott célcsoport konkrét fejlesztését szolgálják (pl. gyeses kismamák informatikai képzése; helyi/közösségi feladatok ellátására való képzés; az együttműködési készség fejlesztése; motiváció növelés a munkaerőpiacra való visszatérés érdekében; kommunikációs tréning).” Megoldási javaslat ▪„Csökken a tartósan munkanélküliek száma. Alkalmassá válnak a leszakadó, a munkaerőpiac perifériájára kiszorult személyek és csoportok az állami intézményrendszer kínálta fejlesztési, szakképzési programok befogadására. Az egész helyi társadalom nyitottabbá, befogadóbbá válik az új ismeretek iránt, fejleszti tanulási készségét, új, innovatív ismeretszerzési módokban szerez jártasságot. Megteremtődnek az élethosszig tartó tanulás alapjai. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3927, 3930, 3943, 3921, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

93 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Egyedi tematikájú, illetve a lebonyolítás módját, ütemét tekintve a konkrét, a célcsoport sajátosságaihoz (képzettségi szint, munkatapasztalat, életkor, szociális helyzet, lakóhely, stb.) illeszkedő képző programok, tréningek szervezése, amelyek révén a célcsoport tagjai képessé válnak valamely, a HVS-ben konkrétan meghatározott cél megvalósítására. A célcsoportot azok a helyi lakosok jelentik, akik nem rendelkeznek a munkaerőpiacon való tartós megfeleléshez nélkülözhetetlen alap kompetenciákkal, s egyéni körülményeik, tanulási nehézségeik miatt szükségük van a közösség támogatására, motivációra, kontrollra, hogy jelenlegi helyzetükön változtatni tudjanak. Elvárás e fejlesztő programokkal szemben, hogy segítsék a helyi közösségek építését, fejlesszék a térség identitástudatát. Előnyt élveznek azok a programok, amelyek tematikájába beépülnek a helyi hagyományok, térségi ismeretek is, melyek birtokában a résztvevők versenyelőnnyel rendelkezhetnek a helyi munkaerőpiacon.” Megoldási javaslat ▪„Csökken a tartósan munkanélküliek száma. Alkalmassá válnak a leszakadó, a munkaerőpiac perifériájára kiszorult személyek és csoportok az állami intézményrendszer kínálta fejlesztési, szakképzési programok befogadására. Az egész helyi társadalom nyitottabbá, befogadóbbá válik az új ismeretek iránt, fejleszti tanulási készségét, új, innovatív ismeretszerzési módokban szerez jártasságot. Megteremtődnek az élethosszig tartó tanulás alapjai. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 4474, 3930, 3943, 3921, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

94 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Olyan imázsjavító kezdeményezések, programok megszervezésének és lebonyolításának a támogatása, amelyek célközönsége (érintettje, kedvezményezettje) egy vagy több, konkrétan meghatározott hazai (mikro-, kis-) vagy külföldi térség lakossága vagy egyéb, meghatározott célcsoportja, s amelyek alkalmasak a kistérség vagy a pályázó saját mikrotérsége ismertségének növelésére, egyéni arculatának tudatosítására, illetve a térségek közötti kapcsolatfelvételt, az együttműködés kialakítását vagy elmélyítését eredményezik. Működési hatékonyságot javító együttműködések kezdeményezése, kialakítása, fejlesztése más hazai és külföldi (mikro-, kis-)térséggel/térségekkel vagy azok meghatározott szereplőivel, közösségeivel. Olyan térségi kezdeményezések támogatása, amelyek megvalósításában, lebonyolításában közreműködik valamely más, hazai vagy külföldi partner térség legalább egy szervezete, közössége.” Megoldási javaslat ▪„A térség ismertségének növelése, a helyi szolgáltatók, termelők, jövedelemszintjének javulása, jövedelmének növekedése, új partneri kapcsolatok kialakítása, partnerségi viszonyok megerősítése, vonzó térségimázs kialakulása. ” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Telekommunikáció” Fejlesztési téma 10

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/50 Kód: DD-23-SzF-B-02 Sorszám: 3826 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Térségi környezeti állapot javítása Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térségben mindössze 9 településen épült ki teljes körűen szennyvízcsatorna-hálózat. A többi településen a szennyvíz ellenőrzött módon történő elvezetése és ártalmatlanítása megoldatlan. Helyzet/ adottság ▪A szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező települések esetében azok gazdasági helyzete, illetve földrajzi adottsága nem teszi lehetővé a szennyvízcsatorna-hálózat, illetve szennyvíztisztító megépítését. A kis lélekszámú, illetve kedvezőtlen földrajzi vagy gazdasági helyzetben lévő települések estében megfelelő kapacitású, alternatív szennyvíztisztító rendszer alakítható ki. Probléma/ lehetőség ▪A csatornahálózat és szennyvíztisztító rendszer kiépítésének, illetve más település szennyvíztisztító rendszerére történő rácsatlakozás, vagy egyedi (alternatív), zárt ártalamtlanítórendszerek kialakításának támogatása. Megoldási javaslat ▪A települési folyékony hulladék.ellenőrzött kezelése és ártalmatlanítása megvalósul. Csökken a környezetszennyezés, a felszíni és felszín alatti vizek, továbbá a talaj veszélyeztetettsége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret400000 EUR▪Önkormányzatok70% 7150000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága5000000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret200000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/50 Kód: DD-23-SzF-B-02 Sorszám: 3826 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Egerág, Ellend, Görcsöny, Husztót, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Pécsudvard, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/50 Kód: DD-23-SzF-B-06 Sorszám: 3829 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Térségi környezeti állapot javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Mecsek Dráva Hulladékgazdálkodási Program keretében Baranya, Somogy és Tolna megye 295 települése (több mint 420 000 állandó lakos) fogtak össze a települési szilárd hulladék kezelését biztosító projekt megvalósítására. Helyzet/ adottság ▪A jelenlegi helyzetben a települések több kisebb, az EU előírásainak kevéssé megfelelő, a szelektív gyűjtést nem támogató lerakóba szállítják a keletkező, egyre nagyobb mennyiségű hulladékot. A települések egyedi szállítási rendszere nem költséghatékony, és a környeztterhelés mértéke is jelentősebb. Probléma/ lehetőség ▪A hatékony regionális hulladékgyűjtés megszervezése érdekében a projekt területén gyűjtőkörzetek kerültek kialakításra, a hulladékkezelő létesítmények ezek központi településein létesülnek. A hulladékot a környező településekről ezekbe a létesítményekbe szállítják. Megoldási javaslat ▪A program a következő 25 év folyamán a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsíti. A műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökken a talaj, víz és a levegő szennyezése, továbbá a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szervesanyagok) mennyisége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret800000 EUR▪Önkormányzatok70% 9000000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága5000000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret400000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/50 Kód: DD-23-SzF-B-06 Sorszám: 3829 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/50 Kód: DD-23-SzF-B-07 Sorszám: 3831 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Térségi környezeti állapot javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Pécsi és a Szigetvári kistérségek összefogásával, KIOP pályázati forrás segítségével kialakításra került Kővágószőlősön egy korszerű állati hulladék begyűjtő és átrakó állomás, mely alkalmas a két kistérségben keletkező összes állati eredetű hulladék biztonságos kezelésére. Jogszabályi kötelezettség az állati hulladék biztonságos ártalmatlanításának megoldása. Helyzet/ adottság ▪A térség nem rendelkezett ilyen jellegű létesítménnyel, a dögkutak az előírásokkal szemben még üzemeltek. A lakosság körében még nem tudatosult, hogy a dögkutak használata tilos és nem ismert az új üzemvitel sem. Szükséges a tudatos tájékoztatató és marketing tevékenység folytatása atekintetben, hogy az új szolgáltatás körülményeit, feltételeit a térség lakossága megismerje. Probléma/ lehetőség ▪Nyílt napok szervezése az alkalmazott technológia bemutatására, zöldszám használata a szolgáltatás igénybevételéhez, hirdetések, tájékoztató füzetek, kiadványok eljuttatása a cégekhez és a lakossághoz a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről. Kisfilm készítése és a települések helyi kábeltelevízióiban történő bemutatása a szolgáltatásról és az üzemeltetés fontosabb kérdéseiről. Megoldási javaslat ▪A térségben keletkező állati hulladék ellenőrzött, biztonságos körülmények között történő kezelése megvalósul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret800000 EUR▪Önkormányzatok95% 8000000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága5000000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret400000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/50 Kód: DD-23-SzF-B-07 Sorszám: 3831 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/50 Kód: DD-23-SzF-B-10 Sorszám: 3818 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Térségi környezeti állapot javítása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség területén a korábban nagy méreteket öltött ipari és bányászati tevékenység következétében tájsebek, rekultiválást igénylő területek keletkeztek. Néhány esetben környezeti károkat okozó, ipari és lakossági eredetű szennyező anyagok is elhelyezésre kerültek. Helyzet/ adottság ▪"Az ipari és bányászati tevékenység következtében létrejött tájsebek, illetve potenciális környezetszennyezéssel terhelt területeken havaria esetek fordulhatnak elő. Az érintett területek jelenlegi állapotukban nem hasznosíthatók, sőt további környezeti, tájökológiai problémákat generálhatnak. Probléma/ lehetőség ▪A környezeti károkat okozó környezetterhelés felszámolásának, a tájsebek rekultivációjának, illegális hulladéklerakók felszámolásának támogatása. Megoldási javaslat ▪A környezet állapotában kedvező irányú változások állnak be, melyek lehetővé teszik az érintett területek közhasznú funkcióval történő megtöltését, hasznosítását, a normál ökológiai folyamatba való visszacsatolását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret200000 EUR▪Önkormányzatok70% 2900000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások70% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága2000000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/50 Kód: DD-23-SzF-B-10 Sorszám: 3818 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/50 Kód: DD-23-SzF-A-19 Sorszám: 3815 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kisebb települések lakossága egyre öregszik, mivel alapvető szolgáltatások nem érhetők el a fiatalabb generáció számára. Magas a kistelepüléseken a munkanélküliség. Helyzet/ adottság ▪Nem biztosított a szolgáltatások „otthonközeli” elérhetősége, jó szakmai színvonala, a szolgáltatások egymásra épülése, összhangja. Probléma/ lehetőség ▪Új épületek építése és korszerű infrastruktúra megteremtése a magas szintű szolgáltatásokhoz. Meglévő épület belső felújítása, átalakítása, továbbá a szolgáltatások nyújtásához szükséges alapvető infrastruktúra létesítése (eszköz, felszerelés, az internet- kapcsolathoz szükséges infrastruktúra beszerzése). Támogatható a gyermekek napközi ellátását biztosító létesítmények kialakítása. ▪A meglévő művelődési házak intézményeinek belső felújítása, az épületegyüttesek funkcióinak megfelelő összekapcsolása, valamint az épületegyüttesek átalakítása többfunkciós szolgáltató központtá. ▪Szolgáltatások: ▪- Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪- Kulturális, kommunikációs és szabadidős szolgáltatások ▪- Kiegészítő egészségügyi szolgáltatások ▪- Szociális szolgáltatások. Megoldási javaslat ▪Többfunkciós szolgáltató központok jönnek létre. Teljes körűvé válik, szervezetten, intézményi háttérrel működnek a kistérségben az alapszolgáltatások. A szolgáltatások személyi és tárgyi feltételrendszere, működésük összehangolása megteremtődik. Bővül a nyújtott szolgáltatások köre, javul minőségük. Nő a kistérség és településeinek népesség megtartó képessége az életminőség javulása által. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret100000 EUR▪Önkormányzatok100% 700000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága500000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret40000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/50 Kód: DD-23-SzF-A-19 Sorszám: 3815 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/50 Kód: DD-23-SzF-A-15 Sorszám: 3816 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A közösség területén a közúti közlekedés elmaradott, a 38-ból 14 zsáktelepülés, ezért a települések közötti közlekedési kapcsolat gyenge, a tömegközlekedés színvonala alacsony. Helyzet/ adottság ▪A rossz közlekedés nehezíti a munkába járást, a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzájutást. Folyamatosan nő a társulásban működő intézmények száma, a települések között nincs vagy elégtelen a tömegközlekedés. Probléma/ lehetőség ▪Közösségi buszok beszerzése, mikro-körzeti szinten összehangolt járatok indítása a szolgáltatások elérhetősége érdekében. A közösségi buszok helyi közlekedésbe való bevonása. Megoldási javaslat ▪Elérhető közösségi szolgáltatások. Javuló tömegközlekedés. Nyitottabb települések. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/50 Kód: DD-23-SzF-A-13 Sorszám: 3811 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A hátrányos helyzetű települések lakosságszáma folyamatosan csökken. A helyben maradó lakosság kohéziós ereje, önellátó képessége gyenge. A kistelepüléseken a szolgáltatások hiányosak, a meglevők alacsony színvonalúak. Helyzet/ adottság ▪Településszinten a szolgáltatások önállóan már nem biztosíthatóak. A települések közötti rossz közlekedési kapcsolat nehezíti a szolgáltatások elérhetőségét. Az egyes korosztályok magukra hagyottak. A települések közötti közlekedési kapcsolat nem megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪Helyi szintű szolgáltatások megszervezése és működtetése beindításának támogatása. Szolgáltatás infrastrukturális fejlesztése és hálózati módszertani segítségnyújtás Életmód programok kidolgozásának és különböző korosztályok számára létrehozott "törődés programok" megvalósításának támogatása, az önszerveződés segítése. IKSZT kistérségi hálózatosodása, szakmai szintű segítése. Megoldási javaslat ▪A helyi lakosság életminősége javul, a település lakosságmegtartó képessége erősödik. A helyi szolgáltatások köre bővül, színvonala javul. Indikátor: népességszám, szolgáltatások száma, közlekedési eszköz kihasználtsága, elégedettségi szint. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3899, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/50 Kód: DD-23-SzF-A-14 Sorszám: 3813 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Életminőség javítása egymásra épülő szolgáltatások, a helyi közlekedés fejlesztésével Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A hátrányos helyzetű települések lakosságszáma folyamatosan csökken. A helyben maradó lakosság kohéziós ereje, önellátó képessége gyenge. A kistelepüléseken a szolgáltatások hiányosak, a meglevők alacsony színvonalúak. Helyzet/ adottság ▪Településszinten a szolgáltatások önállóan már nem biztosíthatóak. A települések közötti rossz közlekedési kapcsolat nehezíti a szolgáltatások elérhetőségét. Az egyes korosztályok magukra hagyottak. A települések közötti közlekedési kapcsolat nem megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪Helyi szintű szolgáltatások megszervezése és működtetése beindításának támogatása. Szolgáltatás infrastrukturális fejlesztése és hálózati módszertani segítségnyújtás Életmód programok kidolgozásának és különböző korosztályok számára létrehozott "törődés programok" megvalósításának támogatása, az önszerveződés segítése. IKSZT kistérségi hálózatosodása, szakmai szintű segítése. Megoldási javaslat ▪A helyi lakosság életminősége javul, a település lakosságmegtartó képessége erősödik. A helyi szolgáltatások köre bővül, színvonala javul. Indikátor: népességszám, szolgáltatások száma, közlekedési eszköz kihasználtsága, elégedettségi szint. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3899, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 40000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32149 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/50 Kód: DD-23-SzF-A-14 Sorszám: 3813 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Birján, Bosta, Cserkút, Ellend, Husztót, Kisherend, Kovácsszénája, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Ócsárd, Regenye, Romonya, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/50 Kód: DD-23-SzF-6-02 Sorszám: 3840 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Sokoldalú kapcsolati háló Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪Mindössze a térség néhány adottsága, vonzereje (pl: Orfű, Abaliget, Pogányi reptér) ismert országosan, illetőleg regionális szinten is. A turisztikai termékek piacra jutása a helyi tájjellegű termékek piaci pozíciója indokolatlanul alacsony az ismertség hiánya miatt. Sem a gazdasági szereplők, sem a civil szervezetek, illetve esetenként még az önkormányzatok sem rendelkeznek a széleskörű marketing tevékenységhez szükséges erőforrásokkal. Helyzet/ adottság ▪A bővülő turisztikai termékkínálat a helyi hagyományőrző illetve felélesztő iparos tevékenység piaci bevezetése az indokoltnál nagyobb kockázattal jár. A térségfejlesztés egyik hatékony eszköze az addicionális források (tőke) térségbe vonzása lehet, amihez elengedhetetlen a térség adottságainak széleskörű bemutatása. Probléma/ lehetőség ▪Olyan imázsjavító kezdeményezések, programok megszervezésének és lebonyolításának a támogatása, amelyek célközönsége (érintettje, kedvezményezettje) egy vagy több, konkrétan meghatározott hazai (mikro-, kis-) vagy külföldi térség lakossága vagy egyéb, meghatározott célcsoportja, s amelyek alkalmasak a kistérség vagy a pályázó saját mikrotérsége ismertségének növelésére, egyéni arculatának tudatosítására, illetve a térségek közötti kapcsolatfelvételt, az együttműködés kialakítását vagy elmélyítését eredményezik. Működési hatékonyságot javító együttműködések kezdeményezése, kialakítása, fejlesztése más hazai és külföldi (mikro-, kis-)térséggel/térségekkel vagy azok meghatározott szereplőivel, közösségeivel. Olyan térségi kezdeményezések támogatása, amelyek megvalósításában, lebonyolításában közreműködik valamely más, hazai vagy külföldi partner térség legalább egy szervezete, közössége. Megoldási javaslat ▪A térség ismertségének növelése, a helyi szolgáltatók, termelők, jövedelemszintjének javulása, jövedelmének növekedése, új partneri kapcsolatok kialakítása, partnerségi viszonyok megerősítése, vonzó térségimázs kialakulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kiállítások, vásárok, bemutatók szervezése (kiadványkészítés - tájékoztató füzet /térségbemutató kiadvány/; kapcsolattartás - a szervezés és lebonyolítás során is; rendezvény; marketingtevékenység), Színpad vásárlás támogatása a kistérségi közösségi rendezvényekhez, Együttműködést ösztönző, imázsjavító, komplex kommunikációs kampány (marketing tevékenység - hagyományos és online reklám, PR és eladás ösztönzési akciók, kiadványok készítése; rendezvény – sajtótájékoztató, partnertalálkozó, előadások, prezentációk;, Az arculati előírásoknak megfelelő, hagyományos vagy online kiadvány készítése meghatározott célcsoport(ok) számára a térségek közötti együttműködés szolgálatában (kiadványkészítés; marketing tevékenység – piaci bevezetés; kapcsolattartás a helyi pa, Study tourok, tapasztalatcserék szervezése különböző célcsoportok számára (oktatás a fogadó térségi szereplők számára; rendezvény – túra, termékbemutatók, szakmai fórumok, workshopok, stb.; marketing tevékenység – tájékoztatás, eladás ösztönzés, kia, Kedvcsináló kistérségi túrák (oktatás – túravezetők; rendezvény - ismeretterjesztő, vetélkedő, bemutató, előadás, fórum, sportprogram; kiadványkészítés – pl. térségbemutató; marketing tevékenység; kapcsolattartás a célcsoporttal, fogadókkal), Új térségi arculat (arculati elem) kialakítása, bevezetése (oktatás – a felhasználók képzése; kiadványkészítés – kézikönyv, használati útmutatók, stb.; marketing tevékenység – piaci bevezetés; kapcsolattartás külső-belső érintettekkel, szakértőkkel;, Közös beszerzési tevékenység kialakítása (oktatás – előkészítés, stratégiaalkotás, rendszerismeret, stb.; marketing tevékenység – kiadványkészítés pl. a potenciális partnereknek, a szállítóknak, piaci bevezetés; kapcsolattartás – a rendszer kiépítése, Szabad térségi kapacitások értékesítése más térségek felé (kiadvány – az igénybevétel feltételeiről; marketing tevékenység – tájékoztatás, reklám, értékesítés ösztönzés, stb.; potenciális felhasználók képzése), Mikro-, illetve kistérségek közötti összehangolt térségi marketing munka meghatározott – közös – célcsoportok irányába (oktatás – a közreműködők, lebonyolítók felkészítése pl. térségismeretből; kiadványkészítés; marketing tevékenység; rendezvény; kap, Több térséget érintő szakmai fórumok, szakmai műhelyek létrehozása és tevékenységének támogatása (oktatás az érintett szakmai területen tevékenykedő szakembereknek, csapatépítés a team/műhely tagjainak, külső előadók/tanácsadók/konzultánsok bevonása;, A kistérségek közötti tapasztalat- és információcsere, valamint az érdekegyeztetés rendszeres fórumainak kialakítása, működtetése (oktatás - teamépítés a szervezők között; rendezvényszervezés – konferencia, workshop, study tour; kiadványkészítés – tá, Több térség összehangolt humánerőforrás-fejlesztési programjának kialakítása és végrehajtása (oktatás – szakmai, menedzsment, személyiségfejlesztés, teamépítés a szervezők között; rendezvényszervezés – konferencia, workshop, study tour; marketing tev, Közös piac- és/vagy véleménykutatás, versenytárselemzés (oktatás – potenciális partnereknek, lebonyolításban résztvevőknek; rendezvény – fókuszcsoportok szervezése, partner- és vevőtalálkozók, márkaképviselők, értékesítési szakemberek, stb. találkozó, Kulturális, szabadidős rendezvények, rendezvénysorozatok életre hívása (oktatás - pl. hagyomány őrző és hobby tevékenységek; rendezvény - ismeretterjesztő célú, vetélkedő, bemutató, előadás, fórum, sportprogram; kiadványkészítés - pl. zárókiadvány,, Képviseleti feladatok közös ellátása eseményeken, szervezeteknél, célcsoportok körében (rendezvény; kiadványkészítés; marketing tevékenység; kapcsolattartás), Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 70000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága49383 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/50 Kód: DD-23-SzF-6-02 Sorszám: 3840 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/50 Kód: DD-23-SzF-A-18 Sorszám: 3835 Prioritás: Életminőség javítása Intézkedés: Sokoldalú kapcsolati háló Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A térség vállalkozásainak jelentős része (60%) egyéni vállalkozás. A vállalkozások döntő többségének gazdasági ereje, jövedelmezősége csekély. A gyenge versenyképesség a szükséges információk hiányosságaira vezethető vissza. Helyzet/ adottság ▪Az információhiány akadályozza a térségi szereplők egymásra találását, együttműködését, új (virtuális) közösségek létrejöttét, összességében a térségi identitástudat kialakulását, illetve fejlődését. A térség lakóiban, szervezeteiben felhalmozódott tudás, információ méltán tarthat igényt mind a helyiek, mind a térség határain kívüli személyek és szervezetek érdeklődésére. Probléma/ lehetőség ▪Közösségi támogatásban részesülhet minden olyan kezdeményezés, amely közvetlenül szolgálja a térségi szereplők vagy azok meghatározott szegmensének hatékony kommunikációját. A pályázat tárgya lehet kommunikációs eszköz kialakítása, terjesztésének megszervezése, információs/információszolgáltató hálózat kialakítása. Előnyt élveznek a gyors, hatékony, interaktív információcserét, tájékoztatást szolgáló megoldások, illetve azok az új, online szolgáltatások, amelyek az ügyek helyben történő intézését teszik lehetővé a térség lakosai számára. Megoldási javaslat ▪Új, hatékony kommunikációs eszközök, hálózatok jönnek létre. A térség ismertsége növekszik. Új (virtuális) együttműködések, közösségek alakulnak ki. A helyi piacok, a helyi termékek cseréje fejlődik. A helyi információk széleskörűen hozzáférhetővé válnak. A kistérségi tudat kialakul, fejlődik. Jobb térségi pozíció alakul ki a befektetők piacán. ▪Indikátor: kiadványok száma, web-helyek száma, virtuális közösségek száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok40% 84845 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32513 EUR▪Non-profit szervezetek40% ▪Egyházak40%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek40%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/50 Kód: DD-23-SzF-A-18 Sorszám: 3835 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/50 Kód: DD-23-GF-A-10 Sorszám: 3587 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése, meglévők növekedésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben jelenlévő vállalkozások száma a lakosság számához viszonyítva alacsony. A munkanélküliségi aránya 10% körül szóródik, a hátrányos helyzetű településeken a 25%-ot is eléri. Aprófalvas a térszerkezet, a közlekedési lehetőségek korlátozottak. A gazdasági szektorok tekintetében kihasználatlan lehetőségek, a településeken fejlesztésre alkalmas területek vannak. Helyzet/ adottság ▪Külső forrás és szakmai segítség nélkül a helyiek nem képesek a kitörést jelentő elképzelések, feladatok megvalósítására. ▪A belső potenciál feltárásával és kiaknázásával, megfelelő támogatással életképes vállalkozások jöhetnek létre, és a meglévők talpon maradását segíteni lehet. A faluközösségek nyitottak a munkahelyteremtésre. Az innováció és korszerű gyártási technológia magasabb hozzáadott értéket eredményez. Probléma/ lehetőség ▪Mikrovállalkozások infrastruktúra- és az innovációra alapozott technológiai fejlesztéseinek támogatása, ezen belül épületek felújításának, bővítésének, korszerűsítésének, termelő berendezések vásárlásának és kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, továbbá környezetbarát energiaforrásokat hasznosító berendezések beszerzésének támogatása. A Pólus programokhoz való kapcsolódás segítése, koordinálása. Megoldási javaslat ▪A vállalkozások életképessége és növekedési potenciálja emelkedik. A vállalkozásoknál mérhető árbevétel a termelés volumenének, az áruk feldolgozottsági szintjének emelkedésével, továbbá a szolgáltatások minőségének javulásával növekszik. Javul az áruk piaci eladhatósága, ezáltal erősödik a vállalkozások piaci pozíciója. Mivel nő az életképes vállalkozások száma, csökken a munkanélküliség. A jó példa és az adott lehetőségek alapján nő a vállalkozói aktivitás. A vállalati inováció és korszerű gyártási technológia bevezetése növeli a termelést. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% 1186825 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága454797 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/50 Kód: DD-23-GF-A-10 Sorszám: 3587 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Keszü, Kisherend, Kökény, Kővágószőlős, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Romonya, Szalánta, Szemely, Szőkéd ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/50 Kód: DD-23-GF-A-11 Sorszám: 3621 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése, meglévők növekedésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben jelenlévő vállalkozások száma a lakosság számához viszonyítva alacsony. A munkanélküliség aránya 10% körül szóródik, a hátrányos helyzetű településeken a 25%-ot is eléri. Aprófalvas a térszerkezet, a közlekedési lehetőségek korlátozottak. A gazdasági szektorok tekintetében kihasználatlan lehetőségek, a településeken fejlesztésre alkalmas területek vannak. Helyzet/ adottság ▪Külső forrás és szakmai segítség nélkül a helyiek nem képesek a kitörést jelentő elképzelések, feladatok megvalósítására. ▪A belső potenciál feltárásával és kiaknázásával, megfelelő támogatással életképes vállalkozások jöhetnek létre, és a meglévők talpon maradását segíteni lehet. A faluközösségek nyitottak a munkahelyteremtésre. Az innováció és korszerű gyártási technológia magasabb hozzáadott értéket eredményez. Probléma/ lehetőség ▪Mikrovállalkozások infrastruktúra- és az innovációra alapozott technológiai fejlesztéseinek támogatása, ezen belül épületek felújításának, bővítésének, korszerűsítésének, termelő berendezések vásárlásának és kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, továbbá környezetbarát energiaforrásokat hasznosító berendezések beszerzésének támogatása. A Pólus programokhoz való kapcsolódás segítése, koordinálása. Megoldási javaslat ▪A vállalkozások életképessége és növekedési potenciálja emelkedik. A vállalkozásoknál mérhető árbevétel a termelés volumenének, az áruk feldolgozottsági szintjének emelkedésével, továbbá a szolgáltatások minőségének javulásával növekszik. Javul az áruk piaci eladhatósága, ezáltal erősödik a vállalkozások piaci pozíciója. Mivel nő az életképes vállalkozások száma, csökken a munkanélküliség. A jó példa és az adott lehetőségek alapján nő a vállalkozói aktivitás. A vállalati inováció és korszerű gyártási technológia bevezetése növeli a termelést. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% 332262 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága165091 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/50 Kód: DD-23-GF-A-11 Sorszám: 3621 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosgadány, Bosta, Husztót, Kovácsszénája, Kővágótöttös, Ócsárd, Regenye, Szilvás, Szőke, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/50 Kód: DD-23-GF-A-12 Sorszám: 3631 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Új vállalkozások létrejöttének ösztönzése, meglévők növekedésének segítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az előnytelen gazdasági környezet következtében a vállalkozások piaci lehetőségei beszűkültek. Ez a leendő vállalkozókat is elriasztja a cégalapítástól. Kevés számú a piaci rés a vállalkozások számára, szűkül a kereslet. Helyzet/ adottság ▪A meglévő vállalkozások keveset költenek minőségbiztosításra és a menedzsmentre, nem használják ki az imázs-teremtés lehetőségeit. A magasabb minőségű áru és szolgáltatás a vállalkozás számára piaci előnyt biztosít, és egyúttal a szervezet és a térség imázsa kialakításának eszközévé válik. Probléma/ lehetőség ▪Helyi termelés és szolgáltatás minőségének javításának támogatása, ezen belül ITECH fejlesztéssel kapcsolatos minőségbiztosítási és irányítási rendszerek bevezetésének, átfogó és általános minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének, továbbá speciális minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Minőségbiztosítási rendszer bevezetésével és alkalmazásával állandó és ellenőrzött minőség érhető el. Javul a termékek és szolgáltatások minősége. Nő a helyi vállalkozások piaci jelenlétének lehetősége, a megrendelések száma. Nő az érintett vállalkozások árbevétele, stabilitása. ▪Indikátorok: árbevétel növekmény, bevezetett minőségirányítási rendszerek száma Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok% 362915 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága139071 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/50 Kód: DD-23-GF-A-12 Sorszám: 3631 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/50 Kód: DD-23-GF-A-05 Sorszám: 1805 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A kistérség a falusi életmódot ápoló, fenntartó aprófalvas településszerkezettel rendelkezik, déli és keleti fekvésű településein a természeti, nemzeti és kulturális értékek jelen vannak. Rendelkezésre állnak olyan ingatlanok, melyek alkalmasak a falusi turizmust megalapozó szálláshelyek kialakítására. A kistérségben a Nyugat-Mecsek településein, továbbá Orfű és Abaliget körzetében az üdülés és magánszállás kiadás, a falusi turizmus már évtizedek óta működik. Helyzet/ adottság ▪A déli és keleti területeken kevés a szálláshely, bár az értékek kínálata jelentős. A működő szállásadók településein még nem alakult ki a falusi turizmus komplex kínálata. Probléma/ lehetőség ▪A már működő falusi vendégházak belső infrastruktúrájának fejlesztése, épületek felújítása, a szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges beruházások és eszközbeszerzés támogatása. ▪A falusi mikrotérségi és települési turisztikai szolgáltatások komplex fejlesztésének támogatása. ▪Új falusi vendéglátó piacra lépésének ösztönzése beruházások, eszközbeszerzés és színvonalas szolgáltatások támogatásával. ▪Minőségbiztosítás bevezetése. Megoldási javaslat ▪A szállásadás, a Vendégasztal elsősorban a falusi nők számára nyújtanak alternatív jövedelemszerző lehetőséget. Nő a térségbe látogató vendégek száma, a térség ismertsége, a falusi vendéglátók száma. Indikátor: minőségi szálláshelyek száma, vendégéjszakák száma. Turisztikai szolgáltatások száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 386000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága287782 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek45%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/50 Kód: DD-23-GF-A-05 Sorszám: 1805 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Baksa, Bogád, Cserkút, Ellend, Görcsöny, Kökény, Kővágószőlős, Lothárd, Orfű, Pellérd, Pogány, Romonya, Szalánta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/50 Kód: DD-23-GF-A-07 Sorszám: 3696 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet természeti értékei, és a fiatalok időtöltését megalapozó egyéb attrakciók találhatók. A Pécsi Tudományegyetem hallgatói létszáma meghaladja a harminc-ezret. A diákok és dolgozó fiatalok oldaláról megjelenő igény a szabadidő tartalmas eltöltése a térségben. A települések jelentős részében megtalálható turisztikai szempontból hasznosítható, azonban jelenleg kihasználatlan ingatlan. Helyzet/ adottság ▪A térségben alig van olyan vállalkozás, amely a jelenleg kihasználatlan ingatlanokat a fiatalok számára igénybe vehető ifjúsági szálláshelyként tudná hasznosítani, a meglévők rossz állapotban vannak, így a táborozás számára nem eléggé vonzóak. Probléma/ lehetőség ▪Az ifjúsági turizmushoz kötődő színvonalas vidéki szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági táborok, állandó táborhelyek, turistaszállók létrehozása, a működő egységek bővítése és korszerűsítése, belső infrastruktúra fejlesztése, valamint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. ▪Ezen belül: ▪- szálláshelyhez vagy tervezett szolgáltatáshoz kapcsolódó épület építése, felújítása, korszerűsítése, ▪- ehhez kapcsolódó épületgépészeti munkák, felújítása és korszerűsítése, ▪- szabadidős tevékenység ingatlanfejlesztéséhez kapcsolódó eszközök és felszerelések beszerzése, ▪- nem élelmiszeripari minőségirányítási rendszerek és minőségbiztosítási szabványok bevezetése. Megoldási javaslat ▪Színvonalas táborok lebonyolítása válik lehetővé. A tematikus táborok révén a helyi és kistérségi, természeti és kulturális értékek megismerése, továbbá az értékek fenntartása biztosíthatóvá válik. Indikátorok: táborhelyek, férőhelyek, táborok száma, programok, rendezvények száma, elégedettség mérések eredménye. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% 350000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága153488 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek45%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/50 Kód: DD-23-GF-A-07 Sorszám: 3696 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/50 Kód: DD-23-GF-A-06 Sorszám: 3691 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Falusi turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A kistérség a falusi életmódot ápoló, fenntartó aprófalvas településszerkezettel rendelkezik, déli és keleti fekvésű településein a természeti, nemzeti és kulturális értékek jelen vannak. Rendelkezésre állnak olyan ingatlanok, melyek alkalmasak a falusi turizmust megalapozó szálláshelyek kialakítására. A kistérségben a Nyugat-Mecsek településein, továbbá Orfű és Abaliget körzetében az üdülés és magánszállás kiadás, a falusi turizmus már évtizedek óta működik. Helyzet/ adottság ▪A déli és keleti területeken kevés a szálláshely, bár az értékek kínálata jelentős. A működő szállásadók településein még nem alakult ki a falusi turizmus komplex kínálata. Probléma/ lehetőség ▪A már működő falusi vendégházak belső infrastruktúrájának fejlesztése, épületek felújítása, a szolgáltatások színvonalának emeléséhez szükséges beruházások és eszközbeszerzés támogatása. ▪A falusi mikrotérségi és települési turisztikai szolgáltatások komplex fejlesztésének támogatása. ▪Új falusi vendéglátó piacra lépésének ösztönzése beruházások, eszközbeszerzés és színvonalas szolgáltatások támogatásával. ▪Minőségbiztosítás bevezetése. Megoldási javaslat ▪A szállásadás, a Vendégasztal elsősorban a falusi nők számára nyújtanak alternatív jövedelemszerző lehetőséget. Nő a térségbe látogató vendégek száma, a térség ismertsége, a falusi vendéglátók száma. Indikátor: minőségi szálláshelyek száma, vendégéjszakák száma. Turisztikai szolgáltatások száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 167985 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága133546 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma17 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/50 Kód: DD-23-GF-A-06 Sorszám: 3691 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosgadány, Kővágótöttös, Ócsárd, Regenye, Szőke ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/50 Kód: DD-23-GF-A-08 Sorszám: 3801 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Vonzerő és kínálatfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérség bővelkedik változatos és sokrétű turisztikai vonzerőkben és adottságokban. Ilyen a 27 horgásztó, a lovaglási lehetőséget kínáló túraútvonalak, kerékpározási és természetjárási lehetőséget nyújtó kijelölt és kijelöletlen utak, útvonalak, az értékekben bővelkedő természeti környezet.Vallási turizmus tekinetében kiemelt turisztikai desztinációt jelentenek az egyházi emlékek és a pápalátogatás helyszíne. Helyzet/ adottság ▪A kistérség említett turisztikai vonzerőinek és adottságainak bemutatása fejletlen, vagy nincsenek kijelölve, vagy nem kellően kiépítettek. A vonzerőkből nem jöttek létre kínálati termékcsomagok. ▪A turisztikai szolgáltatásfejlesztés a látogatók számát növelheti, mely hosszú távon a térség gazdaságát erősítheti. Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai vonzerő-, és szolgáltatásfejlesztés támogatása elsősorban az alábbi területeken: horgászat, lovaglás, kerékpározás, vallás, gasztronómia, helyi örökség, bakancsos természetjárás, vizi tanösvény, kistermelői mezőgazdasági termékek. Támogatandó továbbá a kisebb léptékű turisztikai infrastruktúra fejlesztés: útvonalak kijelölése, kialakítása, turista fogadó helyszínek létrehozása, meglévők minőségének javítása, a vonzerők bemutathatóvá tételének megvalósítása, marketing tevékenység, bemutató kiadványok. ▪Vizek és természetvédelmi területek környékének javítása, valamint a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékgazdálkodás fejlesztése ezeken a területeken. ▪ Magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségére mint látványosságra épülnek. ▪Szabadtéri, illetve zárt térben végzett szabadidős tevékenység ingatlanfejlesztése, a kapcsolódó szolgáltatáshoz szükséges eszköz és felszerelés be Megoldási javaslat ▪Horgásztavak és lovas bázisok infrastruktúrájának fejlődése, lovas útvonalak és bakancsos túraútvonalak kialakulása, kerékpáros állomások felszerelése, kerékpáros útvonalak kijelölése és hálózattá szerveződése, helyi örökség program - benne egyházi örökség - kidolgozása az épített örökségre alapozva növeli a térség megtartó és vonzó erejét. Falusi vendégasztal szolgáltatás elindulása, és ehhez kapcsolódva nemzetiségi gasztronómiai hálózat életre hívása, a borúttal összekapcsolt kínálat megteremtése növeli a belső és külső kohéziót. Kistermelői közvetlen értékesítőhelyek kerülnek kialakítása. ▪Fejlődik a természeti környezet elemeire épülő aktív turizmus. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 395754 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások45% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága295727 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek45%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma27 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/50 Kód: DD-23-GF-A-08 Sorszám: 3801 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Keszü, Kisherend, Kökény, Kővágószőlős, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Romonya, Szalánta, Szemely, Szőkéd ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/50 Kód: DD-23-GF-A-09 Sorszám: 3802 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Vonzerő és kínálatfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérség bővelkedik változatos és sokrétű turisztikai vonzerőkben és adottságokban. Ilyen a 27 horgásztó, a lovaglási lehetőséget kínáló túraútvonalak, kerékpározási és természetjárási lehetőséget nyújtó kijelölt és kijelöletlen utak, útvonalak, az értékekben bővelkedő természeti környezet.Vallási turizmus tekinetében kiemelt turisztikai desztinációt jelentenek az egyházi emlékek és a pápalátogatás helyszíne. Helyzet/ adottság ▪A kistérség említett turisztikai vonzerőinek és adottságainak bemutatása fejletlen, vagy nincsenek kijelölve, vagy nem kellően kiépítettek. A vonzerőkből nem jöttek létre kínálati termékcsomagok. ▪A turisztikai szolgáltatásfejlesztés a látogatók számát növelheti, mely hosszú távon a térség gazdaságát erősítheti. Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai vonzerő-, és szolgáltatásfejlesztés támogatása elsősorban az alábbi területeken: horgászat, lovaglás, kerékpározás, vallás, gasztronómia, helyi örökség, bakancsos természetjárás, vizi tanösvény, kistermelői mezőgazdasági termékek. Támogatandó továbbá a kisebb léptékű turisztikai infrastruktúra fejlesztés: útvonalak kijelölése, kialakítása, turista fogadó helyszínek létrehozása, meglévők minőségének javítása, a vonzerők bemutathatóvá tételének megvalósítása, marketing tevékenység, bemutató kiadványok. ▪Vizek és természetvédelmi területek környékének javítása, valamint a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékgazdálkodás fejlesztése ezeken a területeken. ▪ Magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségére mint látványosságra épülnek. ▪Szabadtéri, illetve zárt térben végzett szabadidős tevékenység ingatlanfejlesztése, a kapcsolódó szolgáltatáshoz szükséges eszköz és felszerelés be Megoldási javaslat ▪Horgásztavak és lovas bázisok infrastruktúrájának fejlődése, lovas útvonalak és bakancsos túraútvonalak kialakulása, kerékpáros állomások felszerelése, kerékpáros útvonalak kijelölése és hálózattá szerveződése, helyi örökség program - benne egyházi örökség - kidolgozása az épített örökségre alapozva növeli a térség megtartó és vonzó erejét. Falusi vendégasztal szolgáltatás elindulása, és ehhez kapcsolódva nemzetiségi gasztronómiai hálózat életre hívása, a borúttal összekapcsolt kínálat megteremtése növeli a belső és külső kohéziót. Kistermelői közvetlen értékesítőhelyek kerülnek kialakítása. ▪Fejlődik a természeti környezet elemeire épülő aktív turizmus. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 158868 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága126298 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma13 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/50 Kód: DD-23-GF-A-09 Sorszám: 3802 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosgadány, Bosta, Husztót, Kovácsszénája, Kővágótöttös, Ócsárd, Regenye, Szilvás, Szőke, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/50 Kód: DD-23-GF-A-01 Sorszám: 3656 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Környezettudatos gazdálkodási lehetőségek Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A mezőgazdasági termelés során keletkeznek olyan melléktermékek, amelyek alapanyagul szolgálhatnak a biomassza alapú energia előállításához. Kiemelt adottságnak tekinthető, hogy a térség megújuló energiaforrások tekintetében hasznosítható potenciálokkal rendelkezik, hiszen az erdősültség szintje magas (37%), megtalálhatók energianövények termesztésére alkalmas területek (szántó 47%), továbbá a térség jelentős termálvízkészlettel is rendelkezik. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg nincs kialakított infrastruktúra rendszer a mezőgazdaságban keletkező melléktermékek hasznosításának vonatkozásában. ▪A régióban elérhető áron rendelkezésre áll biobrikett előállító gépsor. ▪Alternatív módon előállított energia termeléséhez a megfelelő alapanyagok rendelkezésre állnak, így viszonylag kis beruházással jelentős eredmények érhetők el. Probléma/ lehetőség ▪A megújuló energiaforrások felhasználásával történő energiatermelésre vonatkozó tanulmányok támogatása, illetve technológiai fejlesztés támogatása a biomassza és egyéb megújuló energia hasznosításának és feldolgozásának fejlesztése céljából. Megoldási javaslat ▪A növénytermesztés melléktermékei környezetkímélő módon és jól hasznosíthatók, amely többlet bevételt jelent a termelőknek. Így a termelői tevékenység vonzóvá tételével nő a vidéki jövedelmeszerzés lehetősége. Olcsó és környezetkímélő fűtési energia termelésével egyúttal kiegészítő, alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosítunk, továbbá növeljük a lakosok lakhatási komfortját. A megújuló energiaforrások felhasználásával nő a lakosság környezettudatossága, közvetett módon javul az egészsége, egyúttal csökken a környezet terhelése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok80% 224864 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága159367 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/50 Kód: DD-23-GF-A-01 Sorszám: 3656 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/50 Kód: DD-23-GF-A-02 Sorszám: 3661 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Környezettudatos gazdálkodási lehetőségek Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség terültét a Natura 2000 ökológiai hálózata átszövi. E hálózat részét képezik azok az értékes gyepterületek, melyek az eredeti vegetációnak megfelelő növényfajokkal, társulásokkal rendelkeznek. Természetkímélő gazdálkodással biztosítani kell az élőhelyek védelmét. Helyzet/ adottság ▪Az értékes gyepterületek megfelelő, szakértő kezelés nélkül cserjésedni, fásodni kezdenek, gyomfajok betelepedése a jellemző. ▪A helyi közösségek összefogásával, extenzív, legeltető állattenyésztés segítségével, lehetőleg őshonos állatfajok tenyésztésével az értékes gyepek természetvédelmi szempontból is kedvező kezelése, fenntartása megoldható. Probléma/ lehetőség ▪Kihasználatlan, legeltetésre alkalmas területeken történő extenzív állattartás, ősgyepek védelmi program kidolgozásának támogatása. Megoldási javaslat ▪Az értékes gyepekben terjedő gyomfajok a legeltetés hatására eltűnnek, a természetvédelmi értékek fennmaradnak. Őshonos állatfajok extenzív, gyakorlatilag bio előírásoknak megfelelő tenyésztése költséghatékony módon megoldható. Az ilyen típusú tájgazdálkodás bevezetése a helyi lakosság számára alternatív jövedelemszerzést biztosít, egyúttal az őshonos haszonállatok génmegőrzése is megvalósul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 214B Őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták geneti...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% 170000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága120000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/50 Kód: DD-23-GF-A-02 Sorszám: 3661 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/50 Kód: DD-23-GF-A-03 Sorszám: 3667 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség egészében sokan foglalkoznak különféle mezőgazdasági termékek hagyományos módon történő előállításával. A termékek értékesítése különösen a 7 mikrotérségi központban lenne igény. A hagyományosan előállított termékek áruvá válását intézményesített szinten gátolja az értékesítési lehetőségek korlátozott volta. Helyzet/ adottság ▪A helyi kínálat és a helyi kereslet nem találkozik. ▪Az értékesítési lehetőségek megteremtése fokozza a termelői kedvet. Probléma/ lehetőség ▪Helyi, térségi piacok létrehozásának támogatása. Megoldási javaslat ▪5 helyi, mikrotérségi szintű piac kialakítása. A lakosság számára alternatív jövedelemszerzési lehetőség megteremtése. ▪Indikátor: létesítmények száma Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok100% 110000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások100% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága81281 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/50 Kód: DD-23-GF-A-03 Sorszám: 3667 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Cserkút, Kozármisleny, Pellérd, Szalánta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/50 Kód: DD-23-GF-4-01 Sorszám: 3682 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A települések élén választott tisztségviselők állnak, akik jellemzően nem rendelkeznek üzleti tapasztalattal, piacismerettel, s menedzsment ismereteik is hiányosak, ami hátráltatja a térség fejlesztésére vonatkozó tervek megvalósulását. A vállalkozói struktúra (egyéni vállalkozások, mikro-, illetve kisvállalkozások meghatározó jelenléte), valamint a civil szervezetek nagysága és érdekérvényesítő képessége megkívánná a hatékony együttműködést a térségfejlesztési tevékenységbe való bekapcsolódáshoz, nincsenek a térségi együttműködésnek (vállalkozók, intézményi és civil szféra) kialakult fórumai. Helyzet/ adottság ▪A térség – benne a helyi gazdaság – tudatos, hatékony fejlesztése, az ezt szolgáló stratégiai tervek megvalósítása, s a kínálkozó környezeti lehetőségek kihasználása (a térség, illetve az itt működő vállalkozások versenyelőnyhöz juttatása) feltételezi a térségi szereplők naprakész tájékozottságát, motivációjuk feltárását, tudatosítását, az intézményi, vállalkozói és civil szféra egymásrautaltságának és együttműködési lehetőségeinek tudatosítását, a tapasztalatok megosztását. Probléma/ lehetőség ▪Olyan egyszeri, vagy rendszeres, egy vagy több egymásra épülő rendezvény, fórum életre hívása, amelyek a térségfejlesztés, illetve az erre irányuló együttműködés egy-egy állomását jelenti, s találkozóhelyei a térség vagy egy-egy mikrotérség vállalkozóinak, önkormányzatainak és a civil szféra képviselőinek, valamint a fejlesztő tevékenységet támogatni tudó szakértőknek. Ilyenek pl. innovációs napok, ötletbörzék; workshop az érdekeltek részvételével konkrét térségfejlesztési probléma megoldására; a fejlesztő munka eredményeinek bemutatását, a tapasztalatok átadását, cseréjét szolgáló rendezvények; programbemutató és egyéb információs napok; befektető, illetve partnerkereső fórumok, találkozók; pályázati napok (tájékoztatási, projektgyűjtési, és -harmonizálási céllal); innovációs klub szervezése; a térségfejlesztési munkába való bekapcsolódást szolgáló tanácsadói napok rendezése. Megoldási javaslat ▪Évente legalább 5 rendezvény lebonyolítása; évente legalább 3 - a térségfejlesztési programok operacionalizálását jelentő (helyi együttműködésen alapuló) - projekt kidolgozása. Várt hatás: hozzájárulás a terület-, illetve vidékfejlesztési stratégiai tervek megvalósításához; az intézményi, vállalkozói és civil szféra harmonikus együttműködése a térségfejlesztési munkában, s ezzel az erőforrások egyesítése; példaértékű, innovatív ötletek, projektek megszületése, megvalósítása; a térségfejlesztő munka szakmai színvonalának javulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Innovációs napok, ötletbörzék, Workshop az érdekeltek részvételével konkrét térségfejlesztési probléma megoldására, A fejlesztő munka eredményeinek bemutatását, a tapasztalatok átadását, cseréjét szolgáló rendezvények, Programbemutató és egyéb információsnapok, Befektető, illetve partnerkereső fórumok, talákozók, Pályázati fórumok tájékoztatási, projektgyűjtési, projektharmonizációs céllal, Innovációs klub szervezése, Térségfejlesztési munkába való bekapcsolódást szolgáló tanácsadói napok rendezése, Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok% 110000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/50 Kód: DD-23-GF-4-01 Sorszám: 3682 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/50 Kód: DD-23-GF-5-01 Sorszám: 3680 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A térség vállalkozásainak 60 %-a egyéni vállalkozás. A vállalkozások rendkívül magas százalékára (70 %) a tőkeszegénység, a stratégiai gondolkodás és piacismeret hiánya a jellemző. Alacsony az informatikai kultúra, nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni. Ezen okokra visszavezethetően – ágazati hovatartozásra tekintet nélkül - sok a sikertelen, megszűnő vállalkozás. A piacon maradás, a működés fenntartására irányuló törekvések miatt alacsony a vállalkozások jövedelmezősége. Helyzet/ adottság ▪A térségi vállalkozások többségének versenyképessége nem megfelelő. Ez nehezíti a helyi termékek és szolgáltatások piacra jutását, maradását, megfelelő pozícionálását. Nincsenek kiaknázva a vállalkozások az együttműködésben rejlő lehetőségeket. A vállalkozások stratégiai szintű, horizontális vagy vertikális alapon szervezett együttműködései addicionális erőforrásokat jelenthetnek egyes vállalkozások tekintetében. Probléma/ lehetőség ▪A helyi vállalkozások olyan tartós együttműködésének a kialakítása, amelynek célja a szervezeti erőforrások szinergikus egyesítése. Meghatározott tevékenység, funkció kialakítása, illetve fejlesztése az együttműködő partnerek közötti, hatékonyságjavító munkamegosztás, a szabad szervezeti kapacitások hasznosítása érdekében. Közös információs bázis létrehozása egy konkrét cél (piaci pozíció) elérése érdekében. Megoldási javaslat ▪Új helyi termékek, márkák megjelenése; a helyi/térségi termékek ismertségének növekedése; a térségi vállalkozások sikeres megjelenése rendezvényeken; új értékesítési lehetőségek kialakítása; hatékonyabb szervezeti működés. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Közös humánerőforrás-fejlesztés (oktatás, képzés – szakmai, menedzsment, személyiségfejlesztő; kiadványkészítés – tájékoztató, csapatépítő; kapcsolattartás – virtuális szakmai közösségek szervezése; rendezvény – workshopok, konferenciák), Közös piaci megjelenés (marketing tevékenység - hagyományos és online reklám, PR és eladás ösztönzési akciók, kiadványok készítése; rendezvény – vevőtalálkozó, study tour, vásárok, kiállítások, bemutatók, stb.; kapcsolattartás – a partnerekkel, a cél, Közös értékesítés, szolgáltatásnyújtás (oktatás; rendezvény – vásár, kiállítás, kitelepülés; marketing tevékenység; kapcsolattartás – a partnerekkel, az ügyfelekkel), Közös innovációs tevékenység (oktatás; rendezvény – innovációs napok, workshopok, ötletbörzék, termékbemutató, stb.; marketing tevékenység – tájékoztatás, piaci bevezetés, eladás ösztönzés; kapcsolattartás – tapasztalatcserék, study tourok), Közös informatikai támogató rendszerek, megoldások kialakítása, bevezetése (oktatás – a felhasználók képzése; kiadványkészítés – rendszerleírás, használati útmutatók, stb.; marketing tevékenység – piaci bevezetés; kapcsolattartás – rendszerszervezés,, Közös beszerzési tevékenység kialakítása (oktatás – előkészítés, stratégiaalkotás, rendszerismeret, stb.; marketing tevékenység – kiadványkészítés pl. a potenciális partnereknek, a szállítóknak, piaci bevezetés; kapcsolattartás – a rendszer kiépítése, Támogató, kiegészítő funkciók biztosítása a partner szervezetek részére úgymint például értékesítés, vevőszolgálat, PR tevékenység, logisztika, gazdálkodás, informatika, minőségbiztosítás (oktatás; kiadványkészítés – tájékoztató, információs anyagok, Piac- és/vagy véleménykutatás, versenytárselemzés (oktatás – potenciális partnereknek, lebonyolításban résztvevőknek; rendezvény – fókuszcsoportok szervezése, partner- és vevőtalálkozók, márkaképviselők, értékesítési szakemberek, stb. találkozója; ki, Képviseleti feladatok ellátása eseményeken, szervezeteknél, célcsoportok körében (rendezvény; kiadványkészítés; marketing tevékenység; kapcsolattartás), A piaci információk összegyűjtését, feldolgozását és megosztását támogató közös informatikai megoldások kialakítása (oktatás – a potenciális partnereknek, az adatgyűjtésben, feldolgozásban, szolgáltatásban résztvevőknek; rendezvény – rendszerbemutató, Eszközbeszerzés, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok% 82000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága49071 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/50 Kód: DD-23-GF-5-01 Sorszám: 3680 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/50 Kód: DD-23-GF-3-01 Sorszám: 3677 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A kistérség különböző településein (pl: Orfű, Cserkút, Kővágószőlős, Pellérd), elszórtan élnek a régi mesterségek űzői, ismerői. Többségük idősödő mesterember. Nem megoldott a mesterségbeli ismeretek, tapasztalatok fiataloknak való átadása. Problémát jelent, hogy az előállított kézműves termékek mennyisége sok esetben nem nyújt fedezetet a marketing tevékenységre, illetve hiányzik az ehhez szükséges ismeret is. Alacsony a piacismeret szintje, ami a gátja a termékinnovációnak. Nincs együttműködés az azonos vagy hasonló tevékenységet űzők között a szakma, mesterség hagyományainak feltárásában. Helyzet/ adottság ▪Miközben van szabad munkaerő, illetve igény helyben történő foglalkoztatásra, valamint új – legalább kiegészítő jellegű – jövedelemforrásokra, addig a hagyományos kézműves mesterségek utánpótlása, a helyi értékek átörökítése megfelelő – gyakorlati – képzési lehetőségek hiányában nem megoldott. A kézműves tevékenységet folytatók közötti együttműködés, közös tudásbázis kialakításának hiányában alacsony a hagyományokon alapuló, de piacképes új termékek száma, nem válhatnak arculatformáló elemmé. Probléma/ lehetőség ▪A hagyományokat őrző kézművesek támogatása az utánpótlás nevelésének, gyakorlati képzésének megvalósítása érdekében. Az ilyen kézműves szervezetek együttműködésének támogatása a helyi termékkínálat gazdagításában, a hálózatban történő értékesítésben, közös promócióban, a kapacitások megosztásában, közös műhelyek létrehozásában. Megoldási javaslat ▪A támogatás hatására nő a hagyományos mesterséget űzők, helyi hagyományos terméket előállítók, s ebből jövedelemre szert tevő helyi lakosok száma, a fiatalok aránya a kézművesek között, nő a térségi kézműves termékek száma, kínálata, ismertsége, imázsa, valamint a kézműves vállalkozások árbevétele, jövedelmezősége. Indikátorok: új műhelyek, gyakornokok száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Gyakorlati képzés (kézműves szakmai képzés; piaci ismeretek; marketing; előadók bére és járulékai; alapanyagok; oktatási segédanyagok; vizsgadíj), Marketing tevékenység (közös arculat kialakítása, nem egyforma, csak azonos jelzéssel is ellátott termékek; termékek piaci bevezetése; hálózatosodás; értékesítési pont létrehozása; szakmai együttműködési fórum), Minimális beruházási költségek (felújítás; kisléptékű eszközbeszerzés, mint például hagyományos szerszámok, berendezések), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7000 EUR▪Önkormányzatok% 28720 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága23275 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/50 Kód: DD-23-GF-3-01 Sorszám: 3677 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/50 Kód: DD-23-GF-2-01 Sorszám: 3671 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A helyben előállított termékek preferálása nem jelentkezik vásárlási szempontként. A termékek minősége változó, csak szűk körben adott az értékesítés lehetősége. Helyzet/ adottság ▪A fogyasztók bizalmatlanok az ismeretlen termékekkel szemben, melyek csak szűk körben ismertek. Minőségi garanciával, minősítő eljárások bevezetésével biztosítható az egyenletes, standard minőségű áru előállítása. Probléma/ lehetőség ▪Helyi védjegyrendszer kialakításának, jól csengő márkák bevezetésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Kistérségi védjegy kialakítása. Indikátor: védjegy bejegyzése, márka piaci bevezetését szolgáló kommunikációs outputok (minimum 1 db). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Térségmarketing tevékenység (közös arculat kialakítása, nem egyforma, csak azonos márkajelzéssel is ellátott termékek; termékek piaci bevezetése), Minősítő rendszer kidolgozása (szakértők bére; minőségi kritériumok kialakítása a megbízhatóság és az állandó minőség fenntartása érdekében; minősítési eljárási díj; minősítési eljáráshoz kapcsolódó eszközök beszerzése; védjegybejelentés költsége), Kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés (értékesítési pont létrehozása), Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret13000 EUR▪Önkormányzatok80% 27502 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16461 EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret9000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/50 Kód: DD-23-GF-2-01 Sorszám: 3671 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/50 Kód: DD-23-GF-A-04 Sorszám: 6494 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A kistérség különböző településein (pl: Orfű, Cserkút, Kővágószőlős, Pellérd), elszórtan élnek a régi mesterségek űzői, ismerői. A környezeti változások hatására egyes termékek elvesztették régi, hagyományos piacukat, illetve nem is válnak áruvá. A tevékenység másodlagos, esetenként hobby jellege miatt a termelési feltételek nem felelnek meg azoknak, amelyek a megfelelő mennyiségű és minőségű piacképes termék előállításához nélkülözhetetlenek. Helyzet/ adottság ▪Nincsenek helyben lévő munkahelyek, alacsony a helyi lakosok jövedelme, miközben a hagyományos helyi mesterségek termékeinek gyártásából, értékesítéséből új munkahelyek jöhetnének létre, illetve a helybéliek kiegészítő jövedelemre tehetnének szert. Ez azonban feltételezi korszerű, jól felszerelt műhelyek létét. Az idegenforgalom növekedése új piaci lehetőségeket teremt a helyi termékek számára, különösen akkor, ha a hagyományos gyártási folyamatok bemutatása is megjelenik mint attrakció a helyi turisztikai kínálatban. Probléma/ lehetőség ▪A hagyományokat őrző kézművesek,illetve ilyen szervezetek támogatása a mesterségek folytatásához, megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű piacképes termék előállításához szükséges infrastruktúrális fejlesztések révén. A meglévő műhelyek fejlesztése un. nyitott műhellyé, amely alkalmas a tevékenység látogatók számára történő bemutatására is. Megoldási javaslat ▪A kézműves műhelyek számának növekedése, a hagyományos kézműves termékek előállításából jövedelemre szert tevő lakosok számának növekedése, új, illetve nagyobb mennyiségű kézműves termék megjelenése a helyi piacon. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7000 EUR▪Önkormányzatok% 28283 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10838 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/50 Kód: DD-23-GF-A-04 Sorszám: 6494 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/50 Kód: DD-23-GF-1-01 Sorszám: 3804 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Természeti és kulturális adottságok turisztikai hasznosítását szolgáló közösségi kezdemény... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség legtöbb települése a turizmus különböző ágazatainak fejlesztéséhez megfelelő alapadottságokkal rendelkezik. Abaligeten, Orfűn, Cserkúton jelenleg is kiemelkedően, jól működik a falusi turizmus, és további fejleszthető turisztikai potenciálok találhatók meg Pogány, Ócsárd, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Görcsöny, Egerág, Bakonya,...stb településeken. A fejlesztésben az önkormányzatok mellett érintettek a helyi vállalkozók, a falusi turizmussal foglalkozó, illetve foglalkozni kívánó magánszemélyek. Helyzet/ adottság ▪Kitűnő lehetőség van a kistérségben tematikus utak létrehozására, de nincs menedzsment kapacitás a megszervezésre, koordinációra. Az információ nem jut el a fogyasztóhoz, nincs rendszer és összhang a kínálat terén. A jelenlegi kínálat, illetve a kialakítandó turisztikai termékek önmagukban csekély vonzerővel bírnak. Probléma/ lehetőség ▪A meglévő turisztikai kínálat (szolgáltatások) tematika alapján történő hálózatba szervezéséhez szükséges menedzsment tevékenység támogatása, beleértve a koncepció elkészítését, hatékony kommunikációját, a hálózatba szervezendő szolgáltatások feltárását, minősítését, a szükséges fejlesztésre vonatkozó javaslatok kidolgozását, a szolgáltatást nyújtók képzését, a létrejövő komplex turisztikai termék marketing tervének elkészítését és piaci bevezetését is. Megoldási javaslat ▪Minimum 6 új, komplex turisztikai termék megjelenése a térségi kínálatban; a minősített szolgáltatások számának, körének bővülése; a megnövekedett piaci potenciál miatt a vállalkozói kedv növekedése a falusi turizmus terén; a térség ismertségének növekedése a célcsoport körében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪A lehetséges tematikus utak elemeinek felkutatása, szereplők összehozása, Marketing eszköz készítés/utak bemutatása, rendezvények összegyűjtése, szervezése, Hiányzó kismértékű beruházás/lovas utak kijelölése, horgász helyek kialakítása, Egységes tábla rendszer, Tematikus út „kezelők” oktatása/túravezetők, szervezők, Infópontok létesítése, Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18000 EUR▪Önkormányzatok60% 180000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága107616 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/50 Kód: DD-23-GF-1-01 Sorszám: 3804 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/50 Kód: DD-23-GF-4-02 Sorszám: 3806 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Természeti és kulturális adottságok turisztikai hasznosítását szolgáló közösségi kezdemény... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A kistérség településeinek túlnyomó többségében változó színvonalon vannak jelen a hagyományőrzés, a kulturális és szabadidős kínálat különféle formái. Egerágra, Szalántára, Pogányra, Kozármislenyre a nemzetiségek együttélése, míg Orfűre a kézműves hagyományok, Kökényre pedig az általános értelemben vett hagyományőrzés jellemző. Helyzet/ adottság ▪A helyi rendezvények nem jelennek meg a szélesebb közönség számára is elérhető, rendezett és összehangolt program formájában. A kistérségben még kevés olyan rendezvény van, mely az adott település határain túlmutatóan, a kistérségre, kiemelten a pécsi lakosságra is jelentős vonzó hatást gyakorolna. 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz, melynek externális hatásait a kistérségben ki kell használni. Probléma/ lehetőség ▪A kistérség kiemelt vonzerőire és a helyi hagyományokra alapozva kistérségi szintű, illetve több település összefogásával megvalósuló rendezvények szervezésének támogatása hagyományőrző, és teremtő céllal. (Nemzetiségi néptánc és népdal fesztiválok, folk fesztiválok, más zenei rendezvények és népművészeti vásárok). Az Európa Kulturális Fővárosa programhoz kapcsolódóan a kistérség határain túlmutató szintű rendezvények létrehozásának támogatása a kistérség értékeinek, turisztikai vállalkozásainak népszerűsítése érdekében. Különösképpen azon rendezvényekre, melyeken a művészeti ágak komplexen, egymást kiegészítve jelennek meg helyi és külföldi művészek tolmácsolásában. Megoldási javaslat ▪A kistérség területén, de legalább mikrotérségi szinten rendezvények összehangolása. 10 rendezvény történő finanszírozása. Indikátor: rendezvények, programok száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪A rendezvény szervezése és lebonyolítása (bérleti díjak mint például színpad, fény- és hangtechnika, stb.; előadók fellépti díjai; a fellépő előadók utazási költségei és étkeztetése és ha szükséges szállása), Kisebb infrastruktúra fejlesztések (tereprendezés; szükség esetén elektromos kis léptékű fejlesztése hálózat fejlesztése), A rendezvényhez kapcsolódó marketing tevékenység (a rendezvény arculatának kialakítása; reklámtevékenység, papíralapú és elektronikus sajtótermékekben valamint a médiákban történő megjelenés, programfüzet, szórólapok, plakátok; a rendezvényről készül, A rendezvényhez kapcsolódó kísérő programok dologi és/vagy személyi kiadásai (játszóház; bábszínház, utcaszínház; népi mesterségek bemutatása), Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok80% 58190 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága48762 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/50 Kód: DD-23-GF-4-02 Sorszám: 3806 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/50 Kód: DD-23-GF-B-01 Sorszám: 3808 Prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés Intézkedés: Természeti és kulturális adottságok turisztikai hasznosítását szolgáló közösségi kezdemény... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérség változatos, gazdag és szép természeti környezettel, kulturális és nemzetiségi hagyományokkal, valamint a falusi életmódot ápoló, fenntartó aprófalvas településszerkezettel rendelkezik, azonban a turisztikai vállakozások helyzete bizonytalan. Helyzet/ adottság ▪A kistérségben a Nyugat-Mecsek telpülésein és Orfű, Abaliget körzetében az üdülés és magánszállás kiadás, a falusi turizmus már évtizedek óta meghatározó módon jelen van. A kistérség déli és keleti fekvésű településein a természeti, nemzeti és kultrális értékek jelenléte ellenére azonban még nem jelent meg az összehangolt falusi turizmus kínálat. Probléma/ lehetőség ▪Turisztikai koordinációs és információs iroda kialakításának támogatása. Tanácsadó szolgálat és információs szolgáltatások biztosításának támogatása turisztikai termékfejlesztés érdekében. Menedzsment funkciók, a térség bekapcsolása a hazai és a nemzetközi turizmus intézményrendszerébe, kommunikációs tevékenység, képzés, tanácsadás, promóciós tevékenység ellátása. ▪Táborok, rendezvények szervezésének, lebonyolításának, marketingjének, hálózatba szervezésének támogatása. ▪A szolgáltatás befogadó, létesítő helyei a mikrotérségi központok (Orfű, Cserkút, Pellérd, Görcsöny, Szalánta, Kozármisleny, Romonya). Megoldási javaslat ▪Legalább mikrotérségi szinten egy tanácsadóval felállított tanácsadói hálózat kialakulása. ▪Indikátor: létrejövő irodák száma. ▪Eredmény: turisták informáltsága nő, magasabb szintű turisztikai szolgáltatás, jobban kiszolgált kereslet Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DDOP - 2. prioritás - A turisztikai potenciál erősítése a régióban

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások80% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16879 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek80%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/50 Kód: DD-23-GF-B-01 Sorszám: 3808 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/50 Kód: DD-23-SzF-A-22 Sorszám: 3905 Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu Intézkedés: Településarculat javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség valamennyi települése közterületeinek egy része településképi szempontból további rendezést igényel. Hiányos a helyi igényes utca és intézményi információs táblarendszer, kevés a gondozott zöldterület. Helyzet/ adottság ▪A térség valamennyi településére elmondható, hogy nem rendelkezik vonzó arculattal, így kevésé alkalmas a lakosság megtartására, illetve látogatók fogadására. Kevés a rekreációs és pihenőhely. Probléma/ lehetőség ▪Településkép, utcakép javításának, fejlesztésének, közterek, építmények rendbehozatalának, belterületi zöldfelületek növelésének, sétányok, parkok rehabilitációjának, közösségi terek, játszóterek kialakításának, felújításának támogatása, mely segítségével megvalósítható a elepülésközpontok, faluvégek rehabilitációja, utcafásítás, parkosítás, pihenő övezetek kialakítása, mikrokörzeti szinten egységes információs intézményi táblarendszer és településtérkép elkészítése. Promóció támogatása - kiadvány készítése. Megoldási javaslat ▪Kultúrált, rendezett települések, rekreációs övezetek megjelenése a települeseken. Turisztikai vonzerő növekedése, rendezvény befogadásához alkalmas kültéri helyek kialakítása. A települések környezeti állapotának javulása. ▪Indikátor: zöldterületek nagysága, látogatók, rendezvények száma, lakossági elégedettség vizsgálatok eredményei Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 580000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága444631 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek100%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/50 Kód: DD-23-SzF-A-22 Sorszám: 3905 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/50 Kód: DD-23-SzF-A-21 Sorszám: 3888 Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu Intézkedés: Épített örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein lévő közösségi épületek felújítására kevés a rendelkezésre álló forrás, ezért azok állaga folyamatosan romlik. Az épületek egy része funkció nélküli. Helyzet/ adottság ▪A vidéki öntudat gyenge, a közösség találkozási pontjai kiüresedtek (fizikai és szellemi kiüresedés). A helyi építészeti örökség megőrzése anyagi lehetőségek és hozzáértő szakemberek hiányában megoldatlan. A helyi identitás megőrzése és a települések vonzerejének növelése érdekében szükséges a tájspecifikus és közösségi épületeket valamint a hozzá tartozó környezetet javítani, megújítani, működtetni, funkciójukat biztosítani. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelt fontosságú találkozási pontok megújítása, az épületek régi funkciójának visszaadása, vagy újjal történő ellátása. Egy adott települést meghatározó épület, épületegyüttes, utcasor, pincesor, kerítés, szakrális épület külső, belső felújításának, bemutathatóvá tételének, funkcióval történő ellátásának támogatása anyagi ösztönzéssel. (mesteremberek jegyzéke, díszítőmotívumok stb.) Megoldási javaslat ▪Kulturált környezet, turisztikai vonzerő növekedése, lakosság (betelepülők) számának növekedése, továbbá új funkciók megjelenése várható. ▪Indikátor: a felújított épületek, funkciók, látogatók száma Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16000 EUR▪Önkormányzatok100% 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága212768 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Természetes személyek100%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/50 Kód: DD-23-SzF-A-21 Sorszám: 3888 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Keszü, Kisherend, Kökény, Kővágószőlős, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Romonya, Szalánta, Szemely, Szőkéd ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/50 Kód: DD-23-SzF-A-20 Sorszám: 3885 Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu Intézkedés: Épített örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein lévő közösségi épületek felújítására kevés a rendelkezésre álló forrás, ezért azok állaga folyamatosan romlik. Az épületek egy része funkció nélküli. Helyzet/ adottság ▪A vidéki öntudat gyenge, a közösség találkozási pontjai kiüresedtek (fizikai és szellemi kiüresedés). A helyi építészeti örökség megőrzése anyagi lehetőségek és hozzáértő szakemberek hiányában megoldatlan. A helyi identitás megőrzése és a települések vonzerejének növelése érdekében szükséges a tájspecifikus és közösségi épületeket valamint a hozzá tartozó környezetet javítani, megújítani, működtetni, funkciójukat biztosítani. Probléma/ lehetőség ▪Kiemelt fontosságú találkozási pontok megújítása, az épületek régi funkciójának visszaadása, vagy újjal történő ellátása. Egy adott települést meghatározó épület, épületegyüttes, utcasor, pincesor, kerítés, szakrális épület külső, belső felújításának, bemutathatóvá tételének, funkcióval történő ellátásának támogatása anyagi ösztönzéssel. (mesteremberek jegyzéke, díszítőmotívumok stb.) Megoldási javaslat ▪Kulturált környezet, turisztikai vonzerő növekedése, lakosság (betelepülők) számának növekedése, továbbá új funkciók megjelenése várható. ▪Indikátor: a felújított épületek, funkciók, látogatók száma Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR▪Önkormányzatok100% 105000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága86513 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret6000 EUR ▪Természetes személyek100%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/50 Kód: DD-23-SzF-A-20 Sorszám: 3885 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosgadány, Bosta, Husztót, Kovácsszénája, Kővágótöttös, Ócsárd, Regenye, Szilvás, Szőke, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/50 Kód: DD-23-SzF-B-04 Sorszám: 3917 Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu Intézkedés: Nemzetközi kapcsolatok építése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Vannak nemzetközi kapcsolatok, együttműködések, ezek hatékonysága gyenge. A térség jelenlegi kapcsolatai határokon átnyúló gazdasági együttműködés számára elégtelenek. Az országos szinten is kiemelkedő arányú nemzetiség jelenléte színes, változatos élő kultúra bemutatását teszi lehetővé. ). Helyzet/ adottság ▪Kevés a külföldi kapcsolat, a fiatalok és a közép korosztály nyelvismerete elégtelen. Nem alakult ki a csereüdülések, cserekapcsolatok hagyománya a kistérségben. A vidéken élő vállalkozók – akik a támogatások jelentős hányadának potenciális kedvezményezettjei – nem járatosak pályázatkészítésben, nem ismerik a terminológiákat, nem ismerik az EU-s bürokráciát, szabványokat, minőségbiztosítást, hiányzik a nyelvismeret. Probléma/ lehetőség ▪Testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése, diákcsere programok támogatása. Tapasztalatcsere más ország vidéki térségeivel. Megoldási javaslat ▪A térség lakosságának az ismeretei, kapcsolatai bővülnek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok80% 278612 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága167167 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/50 Kód: DD-23-SzF-B-04 Sorszám: 3917 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/50 Kód: DD-23-SzF-1-02 Sorszám: 3899 Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu Intézkedés: Helyi kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Jelenleg a térségben a régi tárgyak, berendezések nincsenek katalogizálva, a krónikaírás esetleges, a hagyományőrzés gyengül. A helyi gazdag népművészeti, néprajzi, kulturális értékek állapota rossz. A térségben nincs jelen a hagyományőrzést támogató szakmai szerveződések együttműködése. Helyzet/ adottság ▪A még meglévő kulturális értékek bemutathatósága, dokumentáltsága esetleges, fenn áll a veszélye annak, hogy egy részük megsemmisül. Amennyiben létrejönnek és működnek az alkotóházak, tájházak, akkor a helyi értékek és hagyományok bemutathatók és fenntarthatók. A tárgyi feltételrendszer biztosítása mellett szükséges a civil szervezetek és szakértők bevonása a szakmaiság biztosítása érdekében. Probléma/ lehetőség ▪A helyi történetírás újjáélesztésének, a helyi újságok közötti együttműködés erősítésének, továbbá a tárgyi emlékek kistérségi katalogizálásának, és bemutathatóvá tételének támogatása, tájház minősítés megszerzésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A kulturális értékek feltárása, bemutatása növeli az identitástudatot. A meglévő és új közösségek kohéziója nő, egyre magasabb szintű szakmaiság válik jellemzővé. Feléled a helyi történetírás, kiadványok készülnek el. A fejlesztésnek szinenergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3811, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Indikátor: kiadványok száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Helyi krónikaírás támogatása, Tárgyi emlékek katalogizálása, A tárgyi emlékek bemutatása (tematikus vándorkiállítások szervezése; bemutató terek kialakítása; kiadványok készítése – „Örökségünk” életmód, és mesterségek témakörben visszaemlékezések és tárgyi emlékek), Alkotóházak kialakítása meglévő épületek átalakításával, Tájház minősítés megszerzése, Életmód, viselkedésmód és szemléletmód őseink idejében, Krónikaírás módszertana, A fenntartható életmód a múltban és napjainkban, Helyi médiák közötti együttműködés erősítése, Helyi médiák infrastruktúrájának fejlesztése, Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok60% 98974 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága63166 EUR▪Non-profit szervezetek70% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/50 Kód: DD-23-SzF-1-02 Sorszám: 3899 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/50 Kód: DD-23-SzF-4-04 Sorszám: 6520 Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu Intézkedés: Helyi kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A hagyományőrzés gyengül. A helyi gazdag népművészeti, néprajzi, kulturális értékek állapota rossz. A térségben nincs jelen a hagyományőrzést támogató szakmai szerveződések együttműködése. Helyzet/ adottság ▪A térségben kevés az alkotótábor, kiállítóhelyek száma, így nincs tere a helyi értékteremtésnek, az értékek bemutatásának. Probléma/ lehetőség ▪Alkotótáborok létrehozásának, a mesterségbeli hagyományok, értékek, népszokások felelevenítésének, megőrzésének, hagyományőrző programok szervezésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Növeli az identitástudatot. A meglévő és új közösségek kohéziója nő, egyre magasabb szintű szakmaiság válik jellemzővé. A fejlesztésnek szinenergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3811, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Indikátor: táborok, rendezvények száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Marketing tevékenység (Reklámtevékenység, papíralapú és elektronikus sajtótermékekben történő megjelenés, kiadványok, szórólapok, plakátok), Alkotótáborok, történelmi életmód táborok szervezése, lebonyolítása (oktatók, előadók bérei és járulékai; alapanyagok és szerszámok költségei; utazási költség; bérleti díj), Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok80% 70000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága52193 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/50 Kód: DD-23-SzF-4-04 Sorszám: 6520 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/50 Kód: DD-23-SzF-A-17 Sorszám: 6521 Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu Intézkedés: Helyi kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Jelenleg a térségben nem működik alkotóház, a tájházak gondozása és üzemeltetése megoldatlan,a hagyományőrzés gyengül. A helyi gazdag népművészeti, néprajzi, kulturális értékek állapota rossz. Helyzet/ adottság ▪A még meglévő kulturális értékek bemutathatósága, dokumentáltsága esetleges, fenn áll a veszélye annak, hogy egy részük megsemmisül. Amennyiben létrejönnek és működnek az alkotóházak, tájházak, akkor a helyi értékek és hagyományok bemutathatók és fenntarthatók. Probléma/ lehetőség ▪Alkotóház, tájház létrehozásának támogatása. Megoldási javaslat ▪Működő alkotó- és tájházak, kvalifikált művészek településekhez kötődése erősödik. A kulturális értékek feltárása, bemutatása növeli az identitástudatot. A fejlesztésnek szinenergikus hatása van a 3845, 3867, 3858, 3864, 3811, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Indikátor: alkotó és tájházak száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Alkotótábor szervezése, lebonyolítása (oktatók, előadók bére és járulékai; alapanyagok, szerszámok költségei; utazási költség; bérleti díj), Marketing tevékenység (reklámtevékenység, papíralapú és elektronikus sajtótermékekben történő megjelenés, kiadványok, szórólapok, plakátok), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások100% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága51544 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek100%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/50 Kód: DD-23-SzF-A-17 Sorszám: 6521 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/50 Kód: DD-23-SzF-1-04 Sorszám: 3913 Prioritás: Kultúrált lakókörnyezet, élhető falu Intézkedés: Összehangolt térségfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A kistérség rendelkezik fejlesztési stratégiával, fejlesztési programokkal, marketing- és kommunikációs tervvel. Hiányzik a mikrokörzetek közötti és azokon belüli fejlesztéseket koordináló egyeztetési fórum, a fejlesztések ütemezett végrehajtásának szervezése. Helyzet/ adottság ▪Párhuzamos fejlesztések valósulnak meg, melyek fenntarthatósága nem minden esetben biztosított. A települések egy részében hiányzik a szakmai kapacitás a tudatos településfejlesztéshez, a hosszú távú jövőkép alkotáshoz. Társadalmi és helyi igény van az összehangolt, tudatos térségfejlesztésre, marketingre, kommunikációra. Probléma/ lehetőség ▪Mikrokörzeti fejlesztési irodák létrehozásának támogatása a térségfejlesztés szakmaiságának erősítése érdekében. A 300 (500) fő alatti települések számára komplex fejlesztési javaslat kidolgozása. Megoldási javaslat ▪A térség tudatos, dinamikus, összehangolt fejlesztése, az aprófalvak élhetőségének javítása, források koncentrálása, forráslehetőségek jobb kiaknázása. Indikátor: fejlesztési programok, beruházások száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Mikrokörzeti fejlesztési irodák létrehozásának támogatása, Az akciócsoport területét lefedő marketing és kommunikációs terv mikrokörzeti feladattervének kidolgozása, „Élhető aprófalvak” komplex fejlesztési program kidolgozása 300 (500) fő alatti települések számára, Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7000 EUR▪Önkormányzatok80% 48000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága39011 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/50 Kód: DD-23-SzF-1-04 Sorszám: 3913 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/50 Kód: DD-23-SzF-B-05 Sorszám: 3939 Prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzéssel Intézkedés: Információs esélyegyenlőség biztosítása Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A kistérség minden településén kiépült a vezetékes telefonhálózat, továbbá a mobiltelefonok hálózati lefedettsége is biztosított. Bár az internet kapcsolatok száma napról-napra növekszik, a felhasználók aránya országos szinthez mérten is alacsony mind a lakosság, mind a vállalkozások tekintetében. Pozitívum, hogy minden település rendelkezik közösségi Internet-hozzáférési hellyel (teleház, könyvtár, e- Magyarország pont). Helyzet/ adottság ▪Megfelelő felhasználói ismeretek, kellő jártasság hiányában nem tudják kihasználni sem a térség lakói, sem az itt működő vállalkozások, intézmények az információs és kommunikációs technológia adta lehetőségeket (pl. távmunka, távoktatás). Hiányosak a térség vállalkozásainak ismeretei az Internetről, mint a cégvezetés és a hatékony marketing eszközéről; nem úgy tekintenek az Internetre mint új, hatékony erőforrásra. Probléma/ lehetőség ▪Közösségi forrásokból támogatott alap és fejlesztő IT programok helyben – mikrotérségenként – történő lebonyolításának támogatása. Célcsoport specifikus, gyakorlat-orientált Internetes képzések szervezése – cégvezetőknek, civil szervezeteknek, önkormányzatok munkatársainak, potenciális távmunkásoknak, távoktatás iránt érdeklődöknek, inaktív nőknek, nyugdíjasoknak, gyerekeknek, stb. Speciális felkészítő program keretében ismerhetik meg a térség lakói és szervezetei a térségi belső kommunikáció új, interaktív eszközeit, azok aktív használatának, alkalmazásának módját (térségi adatbázisok, virtuális piac, helyi programajánlók, on-line szolgáltatásnyújtási és hirdetési lehetőségek, stb.). Megoldási javaslat ▪Első lépésként a térség lemaradásának megállítása, második lépésként az infokommunikációs technológiára és a fejlett információs kultúrára alapozva versenyelőny megszerzése. A tanulási hajlandóság emelkedése. A közösségi kommunikáció hatékonyságának javulása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret24000 EUR▪Önkormányzatok100% 238810 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága167167 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/50 Kód: DD-23-SzF-B-05 Sorszám: 3939 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/50 Kód: DD-23-SzF-A-16 Sorszám: 3921 Prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzéssel Intézkedés: Helyi (gazdasági) igényeket kielégítő helyi képzések támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A vállalkozások relatíve alacsony száma, összetételük kedvezőtlen alakulása (60% egyéni vállalkozó), jellemzi a térség egészét. Kevés a horizontálisan együttműködő vállalkozás. A piaci versenyben gyakran a budapesti székhelyű cégek legyőzik a helyieket. Helyzet/ adottság ▪Mind a térség gazdasági helyzete, mind a foglalkoztatás jelenlegi alacsonyszintje igényli új vállalkozások életre hívását, illetve a meglévők piaci pozíciójának megerősítését. Az innovációs készség, a vállalkozói kedv alacsony szintű, kevés a felkészült, cégvezetésre, alkalmas vezetők. Mindez gátja az együttműködésnek, a piaci lehetőségek felismerésének. A vállalkozók nem ismerik a horizontális szövetségek kialakításának praktikáit és hasznát. Probléma/ lehetőség ▪Támogatandók a helyi igényekre alapozott rövid képzések, tréningek, tapasztalatcserék, esettanulmányok, a legjobb gyakorlatok bemutatását szolgáló foglalkozások, a következő témákban: ▪Helyi gazdasági hálózatok kifejlesztésének gyakorlata, projekt-menedzsment, helyi szolgáltatásnyújtás, vidékfejlesztési kezdeményezések, innováció menedzselése, vállalkozásfejlesztés, marketing- és menedzsment ismeretek, vidéki turizmushoz kapcsolódó, helyi kézműipari tevékenységhez kapcsolódó képzések. Megoldási javaslat ▪Új vállalkozások indulnak, a meglévők jövedelmezősége nő. A vállalkozások új piacokat szereznek meg. Hatékonyabbá válik a belső erőforrások kiaknázása a korszerű vezetési módszerek segítségével. Javul a helyi szolgáltatások színvonala, nő a helyi vállalkozások versenyképessége, létrejönnek horizontális hálózatok. A vállalkozások tudatos vezetése erősödik, javul a vállalkozói kultúra. A vállalkozók képesek lesznek pénzügyi források megszerzésére. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3927, 4474, 3930, 3943, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok% 120000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások100% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága109539 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma25 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/50 Kód: DD-23-SzF-A-16 Sorszám: 3921 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/50 Kód: DD-23-SzF-3-02 Sorszám: 3927 Prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzéssel Intézkedés: Felzárkóztató programok Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A munkanélküliség hosszú idejű stagnálás után valamelyest növekszik a kistérségben, jelenleg kb. 7%-os a munkanélküliségi ráta. Relatíve magas a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkanélküliek összetételében kedvezőtlen irányú változások fedezhetők fel: nő a tartósan munkanélküliként töltött idő hossza, az idősebb munkanélküliek aránya; magasabb az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő romák és a nők aránya. Helyzet/ adottság ▪Az alulképzettség, a funkcionális analfabétizmus, a tartós munkanélküliségből adódó leépülés, a szocializáció egyes állomásainak kimaradása az iskolás korban, a tanulási akarat, motiváltság és készség hiánya miatt nincsenek olyan alapok, amelyekre a szakképzést, az átképzést, a fejlesztést építeni lehetne, ezért az érintett társadalmi csoportok a munkaerőpiac perifériájára kerülnek. Probléma/ lehetőség ▪Egyedi tematikájú, illetve a lebonyolítás módját, ütemét tekintve a konkrét, a célcsoport sajátosságaihoz (képzettségi szint, munkatapasztalat, életkor, szociális helyzet, lakóhely, stb.) illeszkedő képző programok, tréningek szervezése, amelyek révén a célcsoport tagjai képessé válnak valamely, a HVS-ben konkrétan meghatározott cél megvalósítására. A célcsoportot azok a helyi lakosok jelentik, akik nem rendelkeznek a munkaerőpiacon való tartós megfeleléshez nélkülözhetetlen alap kompetenciákkal, s egyéni körülményeik, tanulási nehézségeik miatt szükségük van a közösség támogatására, motivációra, kontrollra, hogy jelenlegi helyzetükön változtatni tudjanak. Elvárás e fejlesztő programokkal szemben, hogy segítsék a helyi közösségek építését, fejlesszék a térség identitástudatát. Előnyt élveznek azok a programok, amelyek tematikájába beépülnek a helyi hagyományok, térségi ismeretek is, melyek birtokában a résztvevők versenyelőnnyel rendelkezhetnek a helyi munkaerőpiacon. Megoldási javaslat ▪Csökken a tartósan munkanélküliek száma. Alkalmassá válnak a leszakadó, a munkaerőpiac perifériájára kiszorult személyek és csoportok az állami intézményrendszer kínálta fejlesztési, szakképzési programok befogadására. Az egész helyi társadalom nyitottabbá, befogadóbbá válik az új ismeretek iránt, fejleszti tanulási készségét, új, innovatív ismeretszerzési módokban szerez jártasságot. Megteremtődnek az élethosszig tartó tanulás alapjai. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 4474, 3930, 3943, 3921, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés (önsegítő csoportok képzése, rendszeres szociális segélyezettek, tartós munkanélküliek; közösségi vállalkozások; felzárkóztató roma programok - önfenntartó életmód programok, felzárkóztató képzések, szakmát adó képzések; együttműködést erősít, Közhasznú tevékenység (életviteli tanácsadás hátrányos helyzetűek számára; életház kialakítása), Rendezvények (életmód hétvégék szervezése; életmód táborok fiataloknak, gyermekeknek), Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok80% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága41462 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/50 Kód: DD-23-SzF-3-02 Sorszám: 3927 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Romonya, Szalánta, Szemely, Szőkéd ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/50 Kód: DD-23-SzF-B-03 Sorszám: 3930 Prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzéssel Intézkedés: Felzárkóztató programok Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség jellegzetessége, hogy a munkanélküliek között magasabb az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő romák és nők aránya, kb. 55%. Az aktív korú romák többsége munkanélküli, nincs folyamatos munkaviszonya. A közhasznú foglalkoztatás elsősorban segédmunkákra korlátozódik. Gyakran ez az egyetlen elérhető munkalehetőség az alacsony státuszú, főként cigány lakosság számára. Helyzet/ adottság ▪Az egyik alapprobléma az alulképzettség. Az általános és szakmai kulturális szint emelése mellett azonban e csoportok munkaerőpiaci reintegrációjához szükség lenne helyben, ismerős közegben megtartott személyiségfejlesztő tréningekre, különösen a fiataloknak új minták bemutatására, vonzóvá és elérhetővé tételére. Probléma/ lehetőség ▪A hátrányos helyzetű, munkanélküli emberek tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének elősegítése, valamint a foglalkoztatottsági szint emelése az egyéni adottságokra és szükségletekre épülő, komplex munkaerő-piaci projekteken keresztül, melyek ösztönzik az érintettek bevonását, képzéshez szükséges, pszicho-szociális és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, és/vagy támogatják az elhelyez(ked)ést és a munkahelyi beilleszkedést segítő (utógondozási) szolgáltatásokat. Megoldási javaslat ▪Munkanélküliség csökkenése, a hátrányos helyzetű csoportok arányának csökkenése a tartósan munkanélküliek körében, az inkatív nők számának csökkenése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok80% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/50 Kód: DD-23-SzF-B-03 Sorszám: 3930 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/50 Kód: DD-23-SzF-3-03 Sorszám: 4474 Prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzéssel Intézkedés: Felzárkóztató programok Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A munkanélküliség hosszú idejű stagnálás után valamelyest növekszik a kistérségben, jelenleg kb. 7%-os a munkanélküliségi ráta. Relatíve magas a nyilvántartott álláskeresők száma. A munkanélküliek összetételében kedvezőtlen irányú változások fedezhetők fel: nő a tartósan munkanélküliként töltött idő hossza, az idősebb munkanélküliek aránya; magasabb az egyébként is hátrányosabb helyzetben lévő romák és a nők aránya. Helyzet/ adottság ▪Az alulképzettség, a funkcionális analfabétizmus, a tartós munkanélküliségből adódó leépülés, a szocializáció egyes állomásainak kimaradása az iskolás korban, a tanulási akarat, motiváltság és készség hiánya miatt nincsenek olyan alapok, amelyekre a szakképzést, az átképzést, a fejlesztést építeni lehetne, ezért az érintett társadalmi csoportok a munkaerőpiac perifériájára kerülnek. Probléma/ lehetőség ▪A megoldás olyan projektek támogatása, amelyek hivatkozva valamilyen HVS célra egy konkrétan meghatározott célcsoport konkrét fejlesztését szolgálják (pl. gyeses kismamák informatikai képzése; helyi/közösségi feladatok ellátására való képzés; az együttműködési készség fejlesztése; motiváció növelés a munkaerőpiacra való visszatérés érdekében; kommunikációs tréning). Megoldási javaslat ▪Csökken a tartósan munkanélküliek száma. Alkalmassá válnak a leszakadó, a munkaerőpiac perifériájára kiszorult személyek és csoportok az állami intézményrendszer kínálta fejlesztési, szakképzési programok befogadására. Az egész helyi társadalom nyitottabbá, befogadóbbá válik az új ismeretek iránt, fejleszti tanulási készségét, új, innovatív ismeretszerzési módokban szerez jártasságot. Megteremtődnek az élethosszig tartó tanulás alapjai. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3927, 3930, 3943, 3921, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés (önsegítő csoportok képzése, rendszeres szociális segélyezettek, tartós munkanélküliek; közösségi vállalkozások; felzárkóztató roma programok - önfenntartó életmód programok, felzárkóztató képzések, szakmát adó képzések; együttműködést erősít, Közhasznú tevékenység (életviteli tanácsadás hátrányos helyzetűek számára; életház kialakítása), Rendezvények (életmód hétvégék szervezése; életmód táborok fiataloknak, gyermekeknek), Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 43040 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/50 Kód: DD-23-SzF-3-03 Sorszám: 4474 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosgadány, Bosta, Husztót, Kovácsszénája, Kővágótöttös, Ócsárd, Regenye, Szilvás, Szőke, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/50 Kód: DD-23-SzF-3-05 Sorszám: 6522 Prioritás: Értékorientált, piacképes tudású szereplők biztosítása képzéssel Intézkedés: Nemzetiségi nyelvápolás, idegennyelv ismeret növelése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Jelentős mértékű a különböző nemzetiségek jelenléte a térségben, arányuk meghaladja a 20%-ot (pl: Szalánta, Egerág, Kozármisleny, Pogány, Kökény, Romonya) (német, horvát), azonban alacsony az idegen (saját nemzetiségi) nyelvet beszélők száma, még a fiatal korosztály körében is. Helyzet/ adottság ▪Erős asszimiláció következményeként a fiatalabb generációknál a nemzetiségi nyelv, mint anyanyelv használata már kevésbé jellemző. Kevesek képesek az idegen (saját nemzetiségi) nyelvű kommunikációra. Az idegen nyelvek gyakorlati alkalmazása fejleszti a kommunikációs képességet. A nemzetiségi nyelv ápolása szorosan összefügg a nemzetiségi hagyományok ápolásával, ezért célszerűnek látszik speciális képzési, illetve nyelvgyakorlási módszerek alkalmazása. Probléma/ lehetőség ▪Nemzetiségi nyelvek ápolásának, idegennyelvismeret bővítésének, a nyelvtanulás ösztönzésének támogatása speciális képzési programmok segítségével (pl: színjátszó körök szervezése, idegen nyelvű szakkörök szervezése, idegennyelvű túravezetés oktatása, fordítói verseny meghirdetése, fordítóiroda-szolgálat létrehozása képzési céllal, hagyományőrző táborok szervezésével, stb.), valamint nemzetközi együttműködések útján (pl: csereüdültetés, közös kommunikációs felületek kialakítása, közös kulturális programok létrehozása, térségi bemutató programok összeállítása és előadása). Megoldási javaslat ▪A települések, a térségek és a régió kulturális gazdagodása, az emberi viszonyok, kapcsolatok javulása, továbbá a helyi közösségeken belüli kohézió kialakulása, illetve erősödése várható. Indikátorok: idegen nyelvet beszélők száma, nemzetiségi/idegennyelvű rendezvények száma, nyelvápoló közösségek száma. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3927, 4474, 3930, 3921, 3939 hivatkozási számú javaslatokkal. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Idegennyelvi és Nemzetiségi Színjátszó körök szervezés és működtetése (Dráma és/vagy idegen nyelvoktatók, pedagógusok bére és járulékai; Kisebb a színdarabokkal kapcsolatos dologi kiadások - díszlet, jelmez anyagköltségei; A színjátszó körök fellépés, Idegen nyelvű szakkörök szervezése (Nyelvoktatók bére és azok járulékai; Oktatási segédanyagok), Idegen nyelvű túravezetés oktatása (Oktatók bére és azok járulékai - nyelv és szakoktatók; Oktatási segédanyagok; Vizsgadíj; Kisebb utazási költségek - benzin, étkezés, stb.), Fordítói verseny meghirdetése és lebonyolítása (Marketing költségek; A bírálók személyi költségei; Kisebb a versennyel kapcsolatos dologi kiadások - kis értékű tárgyi díjazás, versennyel kapcsolatos anyagok előállítási költségei), Nemzetiségi és idegen nyelvi táborok (Tanárok bére és azok járulékai; Oktatási segédanyagok; Utazási költség; Bérleti díj), Csere táboroztatás a kistérség falvai és testvértelepüléseik között (Utazási költség; A táborozást felügyelő nevelők költségei; Kis értékű dologi kiadás, a kistérségre jellemző promóciós anyag, ajándék), Közös kommunikációs felületek kialakítása a kistérségben élő nemzetiségek részvételével (Internetes felület létrehozása magyar és nemzetiségi nyelveken, melyen megtalálhatók a kistérség nemzetiségi hagyományai és aktuális hírei; Nyomdai kiadványkészí, Közös kulturális-, sport program megvalósítása a kistérségen belül az azonos nemzetiségű népcsoportok és nemzetiségi testvérkapcsolataik részvételével (Utazási költség; Kis értékű dologi kiadás - a kistérségre jellemző promóciós anyag, ajándék; Kiseb, Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok80% 36461 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága32922 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/50 Kód: DD-23-SzF-3-05 Sorszám: 6522 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/50 Kód: DD-23-SzF-B-08 Sorszám: 3867 Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend... Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Települési szinten számos hagyománnyal rendelkező program, rendezvény szolgálja a közösségi tudat fejlesztését és fenntartását, mint ahogy közös fejlesztési projektekre is van példa, azonban térségi, illetve mikrotérségi szinten már hiányosságok vannak e tekintetben. Helyzet/ adottság ▪A térségfejlesztésre vonatkozó elképzelések, programok megvalósításának egyik nagy kockázata, hogy nem sikerül a különböző ismeretekkel, tapasztalatokkal, célokkal és sikerkritériumokkal rendelkező térségi szereplők együttműködését kialakítani. Ahhoz, hogy hosszabb távon is sikeresen működő közösségek, hálózatok jöjjenek létre, a minimális követelmény az azonos értékrend kialakítása. Probléma/ lehetőség ▪Támogatásban kell részesíteni azokat a kezdeményezéseket, amelyek olyan programhoz igényelnek segítséget, amelyek közvetlenül szolgálják a különböző térségi szereplők stratégiai együttműködését a közös értékrend, új, innovatív együttműködési formák kialakítása, illetve tudatosítása, kommunikálása révén. Előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek a különböző szférába (önkormányzat, civil, üzleti szféra) tartozó szervezetek hosszú távú együttműködését alapozzák meg, illetve azok a kezdeményezések, amelyek a szükséges elméleti ismeretek átadása mellett mentorokkal támogatott mintaprojektek megvalósításán keresztül segítik a térségi szereplők hatékony együttműködésének kialakulását. Megoldási javaslat ▪Hatékony, sokszereplős együttműködések kialakulása. A vállalkozói, önkormányzati és civil szféra zavartalan együttműködésének köszönhetően újszerű, kreatív, hatékony fejlesztési projektek megvalósítása. Az önkormányzatok és a lakosság kapcsolatának erősödése. Új PPP projektek életre hívása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DDOP - 2. prioritás - A turisztikai potenciál erősítése a régióban

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/50 Kód: DD-23-SzF-B-09 Sorszám: 3879 Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend... Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az urbanizálódó falusi települések népessége a városból való kikötözőkkel gyorsabban növekszik, funkciójukat tekintve egy részük alvó település. Helyzet/ adottság ▪Az agglomerációs településekre beköltözők nagyobb részének nincs kapcsolata a helyi közösséggel, ugyanakkor szellemi tőkéjét és „városi szintű” szolgáltatási igényét is hozza magával. A település régi és új lakói között több településen érdekellentétek feszülnek. Probléma/ lehetőség ▪Társadalmi párbeszéd megindítása a beköltözők és a helyi lakosság között, közösségi programok, a helyi kötődést erősítő akciók szervezése, mely a helyi „vegyes” közösséget erősíti. A beköltözők bevonása a helyi civil közösségi életbe, a helyi településfejlesztésbe, közösségfejlesztő tréningeken keresztül. Helyi és térségi díjak alapítása a közösségért végzett munkáért. Megoldási javaslat ▪Harmónikusabbá válik a település közössége, mérséklődik az alvó település funkciója, növekszik a helyi közösség önszerveződő ereje, érdekképviselete. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/50 Kód: DD-23-SzF-4-03 Sorszám: 6519 Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend... Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség civil élete elsősorban a nagyobb településeken fejlett és sokszínű. A térségben 123 nonprofit szervezet van, de ezek területi eloszlása nagyon változó; a 38 településből kilencben egy sem működik. (Ezek 500 lélekszám alattiak, alacsony népességmegtartó képességgel rendelkeznek, lakosaik gazdasági, szociális problémákkal küzdi emberek.) Tevékenységük alapján a meglévő szervezetek elsősorban a helyi értékeket, érdekeket védi, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő szervezetek. Helyzet/ adottság ▪A közösségi tudat fejlesztése, a lakóhelyhez való kötődés szempontjából meghatározó a civil együttműködések léte, tevékenysége. Sajnálatos módon éppen az egyébként is depresszív, leghátrányosabb helyzetű településeken nincs vonzó civil élet. A kistérségi szintű együttműködésnek nincs hagyománya, bejáratott szervezeti háttere. Probléma/ lehetőség ▪A kultúra és a helyi hagyományok ápolását szolgáló tevékenységsorozat elindítása, megvalósítása, amelyek egy vagy több település lakóinak (különösen fiataljainak), vagy civil szervezeteinek részvételével rendszeres tevékenységként zajlanak, illetve egészségmegőrző, sport és szabadidős tevékenységsorozat elindítása, megvalósítása, amelyek egy vagy több település lakóinak (különösen fiataljainak), vagy civil szervezeteinek részvételével rendszeres tevékenységként zajlanak. Megoldási javaslat ▪Erősödő civil társadalom. A helyi lakosok és közösségek kezdeményezőkészségének fejlődése. A térségi identitástudat erősödése. A fiatalok elvándorlásának megállítása. A hagyományok, helyi szokások továbbélése. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3867,3858,3864,3899,3811,3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Színjátszó körök létrehozása, működtetése, Hagyományőrző csoportok létrehozása és működtetése, Film klubok létrehozása, és működtetése, Kulturális egyesületek létrehozás és működtetése, Faluszépítő egyesület létrehozás és működtetése, Sportkörök, szakosztályok létrehozása, működtetése, Szabadidős sporttevékenységek támogatása (pl.: kispályás futball, természetjárás, extrém sport, stb.), Az újonnan létrejött és a meglévő szervezetek segítése, a településközi illetve nemzetközi együttműködések támogatására (felszerelés és sporteszköz beszerzés; pálya és öltözők minimális felújítása, karbantartása; utazási költségek részbeni térítése), Táncegyesületek létrehozása, működtetésük, és részbeni támogatásuk, Ifjúsági klubok létrehozása, működtetése, Nyugdíjas klubok létrehozása, működtetése, Kertbarát klubok létrehozása, működtetése, Életmód klubok létrehozása, működtetése, Egészségmegőrző programok támogatása (program szervezése, lebonyolítása; a programhoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítása, fejlesztése; kondicionális tesztpálya létrehozása), Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45268 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/50 Kód: DD-23-SzF-4-03 Sorszám: 6519 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Kondicionális tesztpálya: Napjainkban egyre fontosabb szerepet kap az egészségmegőrzés. Ennek érdekében egészségmegőrző rendezvényeket, napokat szeretnénk megvalósítani. Ehhez szükséges lenne egy kondicionális tesztpálya létrehozására, ahol különböző gyakorlatokkal, mérésekkel vizsgálható lenne mindenki egészségi állapota, kondiciója. E felmérés eredményeinek tükrében az egészségmegőrző rendezvényeken tapasztalt orvosok, szakemberek adnának tanácsokat az egészséges életmódról, táplálkozásról.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/50 Kód: DD-23-SzF-5-02 Sorszám: 3845 Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend... Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség civil élete elsősorban a nagyobb településeken fejlett és sokszínű. A térségben 123 nonprofit szervezet van, de ezek területi eloszlása nagyon változó; a 38 településből kilencben egy sem működik. (Ezek 500 lélekszám alattiak, alacsony népességmegtartó képességgel rendelkeznek, lakosaik gazdasági, szociális problémákkal küzdi emberek.) Tevékenységük alapján a meglévő szervezetek elsősorban a helyi értékeket, érdekeket védi, hagyományőrző, kulturális, településfejlesztő szervezetek. Helyzet/ adottság ▪A közösségi tudat fejlesztése, a lakóhelyhez való kötődés szempontjából meghatározó a civil együttműködések léte, tevékenysége. Sajnálatos módon éppen az egyébként is depresszív, leghátrányosabb helyzetű településeken nincs vonzó civil élet. A kistérségi szintű együttműködésnek nincs hagyománya, bejáratott szervezeti háttere. A civil szervezetek számának és tevékenységi körének bővülése egyaránt szolgálná a közösségi tudat és a helyi lakosok életkörülményeinek javulását. Probléma/ lehetőség ▪Olyan kezdeményezések támogatása, amelyek a térség egészének vagy a mikrotérségek lakóit, illetve azok meghatározott szegmenseit szervezik új, intézményesült (civil) közösségé. Megoldási javaslat ▪Erősödő civil társadalom. A közös problémák közösségi eszközökkel történő megoldása. A demokrácia kiszélesedése. A térség lakói, az őket képviselő szervezetek érdekérvényesíti képességének javulása. A fiatalok elvándorlásának megállítása. Hatékony információáramlás a térség egészén belül. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3867,3858,3864,3899,3811,3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪A helyi kulturális és gazdasági értékek feltárása, Az arra érdemes örökség részletezése, örökségkezelés, Civil szervezetfejlesztési célrendszer kidolgozása, lakossági jóváhagyást követő feladatok végrehajtása, szervezési munkák koordinálása, A potenciális személyek, törzsszervezetek, nemzetközi partnerek célorientált bevonása a végrehajtásba, A koordinációért felelősök képzése, kompetenciájuk növelése, Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok80% 64000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45268 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma22 db Allokáció Megoldási javaslatok 47/50 Kód: DD-23-SzF-5-02 Sorszám: 3845 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/50 Kód: DD-23-SzF-6-01 Sorszám: 3858 Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend... Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A települések egy részében gyengék, vagy (9 településen) egyáltalán nem működnek helyi közösségek, illetve a közösségek között nincs együttműködés. Különösen az amúgy is - gazdasági, társadalmi, szociális okokból – hátrányos helyzetű, kis lélekszámú településekre jellemző ez a helyzet. Helyzet/ adottság ▪Nincs vagy csak esetleges a térségi civil szervezetek közötti információáramlás, a civil működés sajátos tapasztalatainak megosztása, az erőforrások, ismeretek, tudás, innovatív ötletek megosztása, egyesítése a civil értékek és a civil mozgalmak népszerűsítése, a térségi identitást erősítése érdekében. A civil szervezetek összefogása, innovatív együttműködési kezdeményezései jó lehetőséget teremtenének a térségen belüli, a térségek közötti, és a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítéséhez. Probléma/ lehetőség ▪Támogatandók azok a kezdeményezések, amelyek erősítik az együttműködést a civil szféra területén, így különösen közös programtervező fórum életre hívása, koordinációs terv készítése, tagszervezést támogató, illetve közönségszervező közös kommunikációs kampány kidolgozása és lebonyolítása, a helyi értékek, hagyományok feltárása irányuló közös programok szervezése, nemzetközi szakmai együttműködés erősítése, tanulmányutak szervezése, valamint a Civilek a Mecsekvidék Közösségért program elkészítése. Megoldási javaslat ▪A térségi civil szervezetek szakmai megerősödése, kapcsolatrendszerük bővülése, s ennek megfelelően az általuk kezdeményezett programok, rendezvények számának, illetve a más szervezetek által kezdeményezett programokban, rendezvényeken való részvétel növekedése. Közös, komplex civil programok létrejötte a térségben. A nemzetközi kapcsolatrendszer bővülése. A tervszerűség, hatékonyság növekedése a civil szféra tevékenységében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Közös programtervező fórumok létrehozása, Koordinációs terv készítése, Tagszervezést támogató, illetve közönségszervező közös kommunikációs kampány kidolgozása és lebonyolítása, A helyi értékek, hagyományok feltárására irányuló közös programok szervezése, Nemzetközi szakmai együttműködések erősítése, Tanulmányutak szervezése, Civilek a Mecsekvidék Közösségért elkészítése, programban való közreműködés, Generált szervezetek létrehozása az érintett települési körön belül, Koordináló szakmai központ létrehozása a településcsoporton belül (Kismértékű infrastruktúra fejlesztés; Részbeni épületfelújítás; Informatikai és irodai eszközbeszerzés; Együttműködő partnerek keresése - külföldön is), Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok90% 26960 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága26400 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 48/50 Kód: DD-23-SzF-6-01 Sorszám: 3858 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosgadány, Bosta, Husztót, Kovácsszénája, Kővágótöttös, Ócsárd, Regenye, Szilvás, Szőke, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/50 Kód: DD-23-SzF-3-04 Sorszám: 6518 Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend... Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A települések egy részében gyengék, vagy (9 településen) egyáltalán nem működnek helyi közösségek, illetve a közösségek között nincs együttműködés. Különösen az amúgy is - gazdasági, társadalmi, szociális okokból – hátrányos helyzetű, kis lélekszámú településekre jellemző ez a helyzet. Helyzet/ adottság ▪A civil szféra erősítésének legfőbb akadálya azoknak a szervezőerővel, jó kommunikációs készséggel, elhivatottsággal rendelkező helybelieknek a hiánya, akik helyi ismereteikre alapozva felvállalnák egyrészt új közösségek létrehozását, másrészt készek és képesek lennének a helyi lakosságot, illetve annak közösségeit a térség más településeivel, közösségeivel való együttműködésre ösztönözni. Probléma/ lehetőség ▪A civil együttműködés erősítése érdekében támogatandók azok a képzések, rendezvények, képességfejlesztő tréningek, amelyek a már működő, vagy az újonnan alakuló helyi közösségek, civil szervezetek vezetőinek, alapítóinak, szervezőinek felkészítését szolgálják a hatékonyabb szervező munkára. Megoldási javaslat ▪Növekvő számú civil szervezet a kistérségben; a szervezetek működési hatékonyságának növekedése. A civil együttműködés ügyében elkötelezett helyi lakosok összetartó – informális – közösségének kialakulása. Javuló civil kommunikáció a térségen belül. A tapasztalatok megosztása direkt csatornák, személyes kapcsolatok útján. Indikátorok: képzések, programok száma, résztvevők száma, érintett szervezetek száma. A fejlesztésnek szinergikus hatása van a 3845, 3867, 3864, 3899, 3811, 3813 hivatkozási számú javaslatokkal. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Szervezetek generálása, Menedzsment képzés, Vezetői képzés, Programszervező képzések, tréningek, Innovációs napok, ötletbörzék, esetleg innovációs klub szervezése, Programbemutatók, befektetői illetve partnerfórumok szervezése, Rendszeres tanácsadói napok rendezése, Közösségfejlesztő események szervezése, A térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, Személyiség- és kompetenciafejlesztő tréningek, Eszközbeszerzés, Kapcsolattartás költségei, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok100% 19000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18439 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 49/50 Kód: DD-23-SzF-3-04 Sorszám: 6518 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Aranyosgadány, Bosta, Husztót, Kovácsszénája, Kővágótöttös, Ócsárd, Regenye, Szilvás, Szőke, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/50 Kód: DD-23-SzF-1-03 Sorszám: 3864 Prioritás: Közösségépítés ( hagyományőrzés, kulturális, szabadidős programok szervezése, feltételrend... Intézkedés: Helyi közösségek erősítése (Közösségi szerveződések térségi szintű tevékenységének fejlesz... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Nincs hagyománya a közösségért végzett munka elismerésének, a jó példa közkinccsé tételének. Helyzet/ adottság ▪A közösségek számának növelése, új hálózatok építése, mindezek működési hatékonyságának növelése az ösztönzés és a közösségi értékek elismerésének függvénye. Tekintettel arra, hogy az együttműködés, az erőforrások egyesítése vagy megosztása az élet minden területén a térség fejlődésének egyik legfőbb záloga, komoly közösségi érdek fűződik ahhoz, hogy megfelelő számban legyenek kellően motivált közösségépítők. Probléma/ lehetőség ▪Azoknak a közösségi kezdeményezéseknek és eredményeknek a bemutatása, amelyek a közösségépítésben élenjáró személyek és/vagy szervezetek munkáját dicsérik. A bemutatás célja a tapasztalatátadás mellett a nyilvánosság biztosításával az elismerés és a további motiváció elérése. Megoldási javaslat ▪A közösségépítő munka hatékonyságának javulása. A közösségfejlesztésben motivált térségi szereplők számának növekedése. Erősödő gazdasági és civil együttműködések, innovatív közösségi kezdeményezések. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Díj alapítás, Tanulmány utak szervezése, Marketing eszköz készítés/ a legjobb….címmel/, Bemutatók, kiállítások, találkozók szervezése, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok100% 12000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10406 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 50/50 Kód: DD-23-SzF-1-03 Sorszám: 3864 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kovácsszénája, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

196 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia prioritásait a Stratégiai Vázlat és a Helyzetelemzés dokumentumaira támaszkodva dolgoztuk ki. A prioritások meghatározásakor mikrotérségi egyeztetéseken SWOT analízis segítségével pontosítottuk célkitűzéseinket, az elhangzott javaslatokat szakértői csapat összegezte. A prioritásokhoz ismételten mikrotérségi egyeztetéseken gyűjtöttünk javaslatokat és alakítottuk ki az intézkedéseket és a megoldásokat. A forrásallokációhoz további egyeztetéseken a várható projektszámok begyűjtésével, a hangsúlyok figyelembevételével jutottunk el. A fő fejlesztési prioritások és intézkedések A stratégiai program prioritásai az Akciócsoport által lefedett területen élők legfontosabb céljainak megvalósulását szolgálják. Az intézkedések meghatározása során törekedtünk arra, hogy az erőforrásokra támaszkodó, a lehetőségeket kihasználó vidékfejlesztési stratégia megvalósulása fenntartható fejlődést generáljon, nem az egyedi fejlesztési projektek, hanem az egyénre szabott képességfejlesztés, helyi közösségfejlesztés, önmagát eltartani képes, támogató intézményi háló legyen a stratégia hangsúlyos eleme. A megoldási javaslatok kidolgozásánál fokozott figyelmet fordítottunk a hátrányos helyzetű településekre, és külön program foglalkozik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi beilleszkedésének és munkába állásának elősegítésére. A megoldási javaslatok megfogalmazásakor törekedtünk a szinergikus lehetőségek kiaknázására, így pl. a mikrovállalkozásokat nem csak eszközfejlesztési pályázattal, hanem minőségbiztosítási rendszerek kialakításával, hálózatosodásban, tanácsadó szolgálattal, képzéssel is támogatni kívánjuk. A stratégia kidolgozása során az intézkedésekhez a megoldási javaslatokat teljeskörűen igyekeztünk megfogalmazni, így azok tartalmazzák a más operatív programokban található intézkedéseknek a stratégiához kapcsolódó cselekvéseit is. A gazdaságfejlesztéshez kötődő intézkedések mellett a stratégia másik hangsúlyos eleme a helyi közösségek fejlesztése és az általuk hordozott értékek megőrzése, ami fontos alapja a fejlesztési program társadalmi fenntarthatóságának. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia prioritásait a Stratégiai Vázlat és a Helyzetelemzés dokumentumaira támaszkodva dolgoztuk ki. A prioritások meghatározásakor mikrotérségi egyeztetéseken SWOT analízis segítségével pontosítottuk célkitűzéseinket, az elhangzott javaslatokat szakértői csapat összegezte. A prioritásokhoz ismételten mikrotérségi egyeztetéseken gyűjtöttünk javaslatokat és alakítottuk ki az intézkedéseket és a megoldásokat. A forrásallokációhoz további egyeztetéseken a várható projektszámok begyűjtésével, a hangsúlyok figyelembevételével jutottunk el. A fő fejlesztési prioritások és intézkedések A stratégiai program prioritásai az Akciócsoport által lefedett területen élők legfontosabb céljainak megvalósulását szolgálják. Az intézkedések meghatározása során törekedtünk arra, hogy az erőforrásokra támaszkodó, a lehetőségeket kihasználó vidékfejlesztési stratégia megvalósulása fenntartható fejlődést generáljon, nem az egyedi fejlesztési projektek, hanem az egyénre szabott képességfejlesztés, helyi közösségfejlesztés, önmagát eltartani képes, támogató intézményi háló legyen a stratégia hangsúlyos eleme. A megoldási javaslatok kidolgozásánál fokozott figyelmet fordítottunk a hátrányos helyzetű településekre, és külön program foglalkozik a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi beilleszkedésének és munkába állásának elősegítésére. A megoldási javaslatok megfogalmazásakor törekedtünk a szinergikus lehetőségek kiaknázására, így pl. a mikrovállalkozásokat nem csak eszközfejlesztési pályázattal, hanem minőségbiztosítási rendszerek kialakításával, hálózatosodásban, tanácsadó szolgálattal, képzéssel is támogatni kívánjuk. A stratégia kidolgozása során az intézkedésekhez a megoldási javaslatokat teljeskörűen igyekeztünk megfogalmazni, így azok tartalmazzák a más operatív programokban található intézkedéseknek a stratégiához kapcsolódó cselekvéseit is. A gazdaságfejlesztéshez kötődő intézkedések mellett a stratégia másik hangsúlyos eleme a helyi közösségek fejlesztése és az általuk hordozott értékek megőrzése, ami fontos alapja a fejlesztési program társadalmi fenntarthatóságának. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

197 A települések közösségei megerősödnek, civil közösségi hálózatok jönnek létre. A közösségépítés hatékonysága, elismertsége javul. Az épített és kulturális értékek megőrződnek, javul a települések arculata. A települések összehangolják fejlesztési elképzeléseiket. A térség lakói célzott képességfejlesztéssel helyt tudnak állni a piaci versenyben, a hátrányos helyzetben levőket felzárkóztató programok segítik. A települések közösségei megerősödnek, civil közösségi hálózatok jönnek létre. A közösségépítés hatékonysága, elismertsége javul. Az épített és kulturális értékek megőrződnek, javul a települések arculata. A települések összehangolják fejlesztési elképzeléseiket. A térség lakói célzott képességfejlesztéssel helyt tudnak állni a piaci versenyben, a hátrányos helyzetben levőket felzárkóztató programok segítik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

198 Igyekeztünk a térségi összefogásban rejlő előnyöket kihasználni, ez az egyes intézkedésekben megjelenik, például mint vállalkozói kaptár menedzserközpont, turisztikai koordinációs iroda vagy mint a térségfejlesztés összehangolása. Ütemezés Mivel a stratégiai program szakmai összefüggéseket követ és nem forrásszemléletű, ezért a két forráscsoport összehangolt felhasználása indokolt. 2008. II. – 2009. I. félévében a pályázatok meghirdetésére, elbírálására és a szerződéskötésre sor kerülhet. 2010-ben az első pályázati forduló lezárulhat. Az intézkedések egy részében két ütemben tervezzük a felhasználást. Ez a megoldás a keretmaradványok átcsoportosítását is lehetővé teszi a kisebb érdeklődést kiváltó megoldási javaslatok esetén. A második fordulót 2011. I. félévében kívánjuk indítani, így ezek a projektek is 2013. II. félévében lezárhatók. A stratégia várható hatása Jövőképünk egy sokszínű, összehangoltan építkező vidék, ahol az ott élők a lehetőségeket felismerve, tudásuk és együttműködésük révén fenntartható fejlesztésre képesek. A stratégia megvalósulása esetén a térségben a vállalkozások megerősödnek, számuk nő. Emelkedik a munkahelyek száma, nő a termelés hatékonysága. Alternatív, kiegészítő jövedelemszerző lehetőségek nyílnak meg, a kézműves hagyományok továbbélnek. A falusi turizmus szálláshelyei bővülnek, az ifjúsági turizmus erősödik, komplex turisztikai programcsomagok jönnek létre, a vállalkozókat turisztikai koordinációs iroda segíti. Az integrált szolgáltató házakra is támaszkodva, valamint a közösségi közlekedés javításával nő az elérhető szolgáltatások száma. Javul a térség környezeti állapota a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási programban való részvétellel, a települési szennyvízelvezetési rendszerek kiépítésével, az állati hulladékot kezelő állomás működtetésével. Új térségi infokommunikációs eszközök jönnek létre, ezek bázisán együttműködések alakulnak ki. Igyekeztünk a térségi összefogásban rejlő előnyöket kihasználni, ez az egyes intézkedésekben megjelenik, például mint vállalkozói kaptár menedzserközpont, turisztikai koordinációs iroda vagy mint a térségfejlesztés összehangolása. Ütemezés Mivel a stratégiai program szakmai összefüggéseket követ és nem forrásszemléletű, ezért a két forráscsoport összehangolt felhasználása indokolt. 2008. II. – 2009. I. félévében a pályázatok meghirdetésére, elbírálására és a szerződéskötésre sor kerülhet. 2010-ben az első pályázati forduló lezárulhat. Az intézkedések egy részében két ütemben tervezzük a felhasználást. Ez a megoldás a keretmaradványok átcsoportosítását is lehetővé teszi a kisebb érdeklődést kiváltó megoldási javaslatok esetén. A második fordulót 2011. I. félévében kívánjuk indítani, így ezek a projektek is 2013. II. félévében lezárhatók. A stratégia várható hatása Jövőképünk egy sokszínű, összehangoltan építkező vidék, ahol az ott élők a lehetőségeket felismerve, tudásuk és együttműködésük révén fenntartható fejlesztésre képesek. A stratégia megvalósulása esetén a térségben a vállalkozások megerősödnek, számuk nő. Emelkedik a munkahelyek száma, nő a termelés hatékonysága. Alternatív, kiegészítő jövedelemszerző lehetőségek nyílnak meg, a kézműves hagyományok továbbélnek. A falusi turizmus szálláshelyei bővülnek, az ifjúsági turizmus erősödik, komplex turisztikai programcsomagok jönnek létre, a vállalkozókat turisztikai koordinációs iroda segíti. Az integrált szolgáltató házakra is támaszkodva, valamint a közösségi közlekedés javításával nő az elérhető szolgáltatások száma. Javul a térség környezeti állapota a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási programban való részvétellel, a települési szennyvízelvezetési rendszerek kiépítésével, az állati hulladékot kezelő állomás működtetésével. Új térségi infokommunikációs eszközök jönnek létre, ezek bázisán együttműködések alakulnak ki. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

199 Fenntarthatóság A stratégiai tervet mindhárom fenntarthatósági aspektusra tekintettel dolgoztuk ki, hogy maradéktalanul eleget tegyünk ezen kritériumoknak. A térség ökológiai állapotának megóvását közvetlenül szolgáló intézkedések (hulladék- és szennyvízkezelés, tájsebek kezelése, a megújuló energiaforrások hasznosításának előmozdítása) mellett számos olyan kezdeményezés kapott támogatást, amelyek megvalósítása érdekeltté teszi a térségi szereplőket a környezeti állapot megóvásában, illetve nem járnak további környezeti terheléssel. Ilyen többek között: a természeti értékekre alapozott turisztikai termékkínálat fejlesztése; a helyi adottságokra épülő termékek körének bővítése; a környezettudatos helyi vállalkozásoknak nyújtott támogatások; a tudásalapú vidékfejlesztést szolgáló kezdeményezések. A gazdasági fenntarthatóság neuralgikus pontjai többnyire a következők: a vállalkozói, menedzsment ismeretek, készségek hiányosságai; a piacismeret hiánya; a szállítóknak való kiszolgáltatottság (beleértve a munkaerőt is); a szükséges tőke hiánya; a közös kockázatvállalás, az erőforrások megosztása terén meglévő tapasztalatlanságok; a nem versenyképes termékkínálat; az értékesítés problémái; az információcsere korlátai. A Közösség a (potenciális) vállalkozók képzésével, a hálózatosodás támogatásával, vállalkozói „kaptárak” felállításával, a helyi termékeket támogató szolgáltatásokkal, helyi piacok és értékesítési lehetőségek megteremtésével, a térségi kommunikáció javításával, a helyi munkaerő fejlesztésével, motiválásával kívánja biztosítani a fenntartható gazdaságfejlesztést. A terv fontos eleme a humán erőforrás fejlesztése mellett a térségi közösségek és azok együttműködésének sokrétű támogatása, miután a térségi szereplők területi és társadalmi kohéziója, a szolidaritás, a társadalmi méltányosság, a térségfejlesztési munkában való közösségi, felelős részvétel a legfőbb biztosítéka a kitűzött célok elérésének, az eredmények megőrzésének. Ezek az együttműködések válhatnak a kistérség új erőforrásává, s jelenthetnek versenyelőnyt más térségekkel szemben. Esélyegyenlőség A közösségi tudat, az együttműködés mint új erőforrás csak akkor állítható a stratégiai célok szolgálatába, ha a térség minden szereplője, lakója a térség integrált tagjának tekinti magát. Fenntarthatóság A stratégiai tervet mindhárom fenntarthatósági aspektusra tekintettel dolgoztuk ki, hogy maradéktalanul eleget tegyünk ezen kritériumoknak. A térség ökológiai állapotának megóvását közvetlenül szolgáló intézkedések (hulladék- és szennyvízkezelés, tájsebek kezelése, a megújuló energiaforrások hasznosításának előmozdítása) mellett számos olyan kezdeményezés kapott támogatást, amelyek megvalósítása érdekeltté teszi a térségi szereplőket a környezeti állapot megóvásában, illetve nem járnak további környezeti terheléssel. Ilyen többek között: a természeti értékekre alapozott turisztikai termékkínálat fejlesztése; a helyi adottságokra épülő termékek körének bővítése; a környezettudatos helyi vállalkozásoknak nyújtott támogatások; a tudásalapú vidékfejlesztést szolgáló kezdeményezések. A gazdasági fenntarthatóság neuralgikus pontjai többnyire a következők: a vállalkozói, menedzsment ismeretek, készségek hiányosságai; a piacismeret hiánya; a szállítóknak való kiszolgáltatottság (beleértve a munkaerőt is); a szükséges tőke hiánya; a közös kockázatvállalás, az erőforrások megosztása terén meglévő tapasztalatlanságok; a nem versenyképes termékkínálat; az értékesítés problémái; az információcsere korlátai. A Közösség a (potenciális) vállalkozók képzésével, a hálózatosodás támogatásával, vállalkozói „kaptárak” felállításával, a helyi termékeket támogató szolgáltatásokkal, helyi piacok és értékesítési lehetőségek megteremtésével, a térségi kommunikáció javításával, a helyi munkaerő fejlesztésével, motiválásával kívánja biztosítani a fenntartható gazdaságfejlesztést. A terv fontos eleme a humán erőforrás fejlesztése mellett a térségi közösségek és azok együttműködésének sokrétű támogatása, miután a térségi szereplők területi és társadalmi kohéziója, a szolidaritás, a társadalmi méltányosság, a térségfejlesztési munkában való közösségi, felelős részvétel a legfőbb biztosítéka a kitűzött célok elérésének, az eredmények megőrzésének. Ezek az együttműködések válhatnak a kistérség új erőforrásává, s jelenthetnek versenyelőnyt más térségekkel szemben. Esélyegyenlőség A közösségi tudat, az együttműködés mint új erőforrás csak akkor állítható a stratégiai célok szolgálatába, ha a térség minden szereplője, lakója a térség integrált tagjának tekinti magát. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

200 Ehhez szükséges, hogy felszámolásra kerüljenek, de legalább is csökkenjenek azok meglévő társadalmi különbségek, amelyek akadályai az együttműködésnek, s amelyek egyes csoportokat a helyi társadalom perifériájára szorítanak. A terv ezért intézkedéseket és javaslatokat tartalmaz a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására, megakadályozza, hogy az információs és kommunikációs ismeretek hiánya miatt újabb csoportok váljanak hátrányos helyzetűvé, bátorítja a nők munkaerő-piaci reintegrációját képzéssel, helyi és alternatív foglalkoztatási lehetőségek támogatásával, a helyi szolgáltatások körének bővítésével. A meglévő közösségek támogatásával és újak életre hívásával támogatja a nemzetiségi kisebbségek erősödését, identitásuk, hagyományaik és nyelvük megőrzését. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

201 A LEADER terv készítése során egyrészt építettünk a korábban készült stratégiai tervek időszerű megállapításaira a helyzetelemzésnél, másrészt arra törekedtünk, hogy a tervek párhuzamos végrehajtása szinergikus fejlesztéseket indítsanak el a térségben. A LEADER terv intézkedései ezért részben kiegészítő jellegűek, részben arra hivatottak, hogy javítsák a fejlesztéshez szükséges feltételrendszert, motiválják a térségi szereplőket. A Pécsi Kistérség Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjában meghatározott prioritások hasonlóak a LEADER fejlesztési célokhoz. A legnagyobb eredményeket a foglalkoztatási célok megvalósítása terén értük el: támogatást szereztünk az alternatív jövedelemszerzés népszerűsítésére, szakmai továbbképzés és átképzés támogatására, közmunkaprogramot bonyolítottunk le. A terv végrehajtásának neuralgikus pontja az önálló menedzsment, amit forráshiány miatt nem tudtunk még létrehozni. (Törekvéseinket a HVI cím elnyeréséért, valamint a Norvég Alaphoz benyújtott pályázatok jelzik.) A LEADER tervben szereplő térségi menedzsment funkciók támogatása éppen ezért fontos eleme stratégiánknak, s egyben a fenntartható vidékfejlesztés záloga. A Pécsi Kistérség közlekedési helyzet– és állapotfelmérése alapján eredményesen pályáztunk egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, ami Romonya és Gyód közlekedési helyzetének javítását hivatott szolgálni, illetve Bakonya, valamint Áta és Szalánta községeket érintő kivitele tervek kerültek megrendelésre. Ezek a fejlesztések közvetlenül is szolgálják többek között a LEADER terv turisztikai, gazdaságfejlesztési, élhetőbb településért megfogalmazott célkitűzéseit. A LEADER terv turisztikai vonzerőt és kínálatbővítést célzó intézkedései, valamint a tematikus utak kialakítására vonatkozó komplex elképzelései összhangban vannak a Pécsi Kistérség turizmusfejlesztési koncepciójával; ennek végrehajtására jelenleg egy elbírálás alatt álló pályázatunk van mikrokörzeti szintű tematikus kiadványok elkészítésére. A LEADER terv készítése során egyrészt építettünk a korábban készült stratégiai tervek időszerű megállapításaira a helyzetelemzésnél, másrészt arra törekedtünk, hogy a tervek párhuzamos végrehajtása szinergikus fejlesztéseket indítsanak el a térségben. A LEADER terv intézkedései ezért részben kiegészítő jellegűek, részben arra hivatottak, hogy javítsák a fejlesztéshez szükséges feltételrendszert, motiválják a térségi szereplőket. A Pécsi Kistérség Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjában meghatározott prioritások hasonlóak a LEADER fejlesztési célokhoz. A legnagyobb eredményeket a foglalkoztatási célok megvalósítása terén értük el: támogatást szereztünk az alternatív jövedelemszerzés népszerűsítésére, szakmai továbbképzés és átképzés támogatására, közmunkaprogramot bonyolítottunk le. A terv végrehajtásának neuralgikus pontja az önálló menedzsment, amit forráshiány miatt nem tudtunk még létrehozni. (Törekvéseinket a HVI cím elnyeréséért, valamint a Norvég Alaphoz benyújtott pályázatok jelzik.) A LEADER tervben szereplő térségi menedzsment funkciók támogatása éppen ezért fontos eleme stratégiánknak, s egyben a fenntartható vidékfejlesztés záloga. A Pécsi Kistérség közlekedési helyzet– és állapotfelmérése alapján eredményesen pályáztunk egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, ami Romonya és Gyód közlekedési helyzetének javítását hivatott szolgálni, illetve Bakonya, valamint Áta és Szalánta községeket érintő kivitele tervek kerültek megrendelésre. Ezek a fejlesztések közvetlenül is szolgálják többek között a LEADER terv turisztikai, gazdaságfejlesztési, élhetőbb településért megfogalmazott célkitűzéseit. A LEADER terv turisztikai vonzerőt és kínálatbővítést célzó intézkedései, valamint a tematikus utak kialakítására vonatkozó komplex elképzelései összhangban vannak a Pécsi Kistérség turizmusfejlesztési koncepciójával; ennek végrehajtására jelenleg egy elbírálás alatt álló pályázatunk van mikrokörzeti szintű tematikus kiadványok elkészítésére. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

202 A Komplex Fejlesztési Programban meghatározott prioritások alapján valósult meg a KIOP támogatásával az állati hulladékgyűjtő és átrakó állomás Kővágószőlősön, mely beruházás alapja az egészséges települési környezetnek, amelynek további fejlesztése és megőrzése a LEADER terv számos intézkedésében is támogatást nyer. A Pécsi Kistérség Közoktatási Intézményfejlesztési Terve, a Pécsi Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, valamint a Pécsi Kistérség Kulturális Koncepciója alapján szerveződik a kistérségi közszolgáltatás, alakul az intézményrendszer, s a fejlesztések is kistérségi összefogással valósulnak meg. Mindhárom területen jelentős számú pályázati támogatás segítette a fejlesztő munkát. A LEADER tervben szereplő humán fejlesztő programoktól, illetve a közösségépítést segítő támogatásoktól azt várjuk, hogy egyrészt emeljék a helyi társadalom kulturális igényszintjét, az ilyen irányú szolgáltatások iránti keresletet, másrészt a civil szférát motiválják és támogassák a közösségi feladatok ellátásában való részvételre. A Komplex Fejlesztési Programban meghatározott prioritások alapján valósult meg a KIOP támogatásával az állati hulladékgyűjtő és átrakó állomás Kővágószőlősön, mely beruházás alapja az egészséges települési környezetnek, amelynek további fejlesztése és megőrzése a LEADER terv számos intézkedésében is támogatást nyer. A Pécsi Kistérség Közoktatási Intézményfejlesztési Terve, a Pécsi Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója, valamint a Pécsi Kistérség Kulturális Koncepciója alapján szerveződik a kistérségi közszolgáltatás, alakul az intézményrendszer, s a fejlesztések is kistérségi összefogással valósulnak meg. Mindhárom területen jelentős számú pályázati támogatás segítette a fejlesztő munkát. A LEADER tervben szereplő humán fejlesztő programoktól, illetve a közösségépítést segítő támogatásoktól azt várjuk, hogy egyrészt emeljék a helyi társadalom kulturális igényszintjét, az ilyen irányú szolgáltatások iránti keresletet, másrészt a civil szférát motiválják és támogassák a közösségi feladatok ellátásában való részvételre. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

203 A Mecsekvidék Helyi Közösség a stratégia kidolgozását széles körben végezte. A tervezési folyamat mikrotérségi és ágazati egyeztetéseken alapult, nagy gondot fordítottunk a folyamatos tájékoztatásra, ennek érdekében honlapot üzemeltetünk. A tervezést koordináló csoport heti rendszerességgel ülésezett, és mérföldkövenként szerveztük a HVK tagjainál szélesebb meghívotti körrel a mikrotérségi találkozókat (hét mikrokörzetben, négy-négy alkalommal). A találkozók munkamódszere jelentősen hozzájárult a közös gondolkodás, a térségi együttműködés kialakulásához. A stratégia végrehajtásában is a területalapú, mikrotérségi tagolódást tartjuk megfelelőnek. A továbbműködésben a Közösség által választott szervezeti forma (egyesület) lehetővé teszi, hogy a tagok közös akarattal határozzák meg a szervezeti struktúrát, alakítsák a működést, továbbá lehetőséget kínál a célokkal egyetértő térségi szereplőknek a közösséghez való csatlakozáshoz. A mikrotérségi munkacsoportok összeállításánál ügyeltünk az ágazati arányokra, és a későbbiekben is garantált a döntéshozásban részt vevő szektorok (civil, vállalkozói, közszféra) kiegyenlítettsége. Ez az új „kapcsolati tőke” motiválója lehet új egyéni és közösségi projektek létrejöttének, garantálhatja azok magas szakmai színvonalát, csökkenti kockázatukat. A csapatmunka során felkészültségük, személyes kompetenciáik okán természetes úton kiválasztódtak azok a team-tagok, akik képesek koordinátori szerepkör betöltésére, akiket e minőségben a közösség elismer, elfogad. Munkájukra a továbbiakban is számítunk, erőforrásainkat és kompetenciáinkat egyesítve, egymást erősítő hatásokra törekedve. Fontos, hogy a térség szereplői érezzék, hogy egy közösség részei. A tájékoztatás folyamatosságának biztosításával (az ehhez szükséges, már működő kommunikációs csatornák, s – különösen az online, interaktív - eszközök fenntartásával) megteremtődik a lehetősége egyrészt a különböző szintű együttműködések elindításának, illetve a már meglévők támogatásának, valamint az érintettek motiválásának, felhasználva a nyilvánosság erejét, a közösséghez tartozás iránti igényt, mint motivációs eszközt. A honlapunkon üzemeltetett bloggal és csevegő fórummal a folyamatos párbeszéd lehetőségét kívánjuk biztosítani, és a lehető legtöbb vidéki szereplőt bevonni közös munkánkba. A Mecsekvidék Helyi Közösség a stratégia kidolgozását széles körben végezte. A tervezési folyamat mikrotérségi és ágazati egyeztetéseken alapult, nagy gondot fordítottunk a folyamatos tájékoztatásra, ennek érdekében honlapot üzemeltetünk. A tervezést koordináló csoport heti rendszerességgel ülésezett, és mérföldkövenként szerveztük a HVK tagjainál szélesebb meghívotti körrel a mikrotérségi találkozókat (hét mikrokörzetben, négy-négy alkalommal). A találkozók munkamódszere jelentősen hozzájárult a közös gondolkodás, a térségi együttműködés kialakulásához. A stratégia végrehajtásában is a területalapú, mikrotérségi tagolódást tartjuk megfelelőnek. A továbbműködésben a Közösség által választott szervezeti forma (egyesület) lehetővé teszi, hogy a tagok közös akarattal határozzák meg a szervezeti struktúrát, alakítsák a működést, továbbá lehetőséget kínál a célokkal egyetértő térségi szereplőknek a közösséghez való csatlakozáshoz. A mikrotérségi munkacsoportok összeállításánál ügyeltünk az ágazati arányokra, és a későbbiekben is garantált a döntéshozásban részt vevő szektorok (civil, vállalkozói, közszféra) kiegyenlítettsége. Ez az új „kapcsolati tőke” motiválója lehet új egyéni és közösségi projektek létrejöttének, garantálhatja azok magas szakmai színvonalát, csökkenti kockázatukat. A csapatmunka során felkészültségük, személyes kompetenciáik okán természetes úton kiválasztódtak azok a team-tagok, akik képesek koordinátori szerepkör betöltésére, akiket e minőségben a közösség elismer, elfogad. Munkájukra a továbbiakban is számítunk, erőforrásainkat és kompetenciáinkat egyesítve, egymást erősítő hatásokra törekedve. Fontos, hogy a térség szereplői érezzék, hogy egy közösség részei. A tájékoztatás folyamatosságának biztosításával (az ehhez szükséges, már működő kommunikációs csatornák, s – különösen az online, interaktív - eszközök fenntartásával) megteremtődik a lehetősége egyrészt a különböző szintű együttműködések elindításának, illetve a már meglévők támogatásának, valamint az érintettek motiválásának, felhasználva a nyilvánosság erejét, a közösséghez tartozás iránti igényt, mint motivációs eszközt. A honlapunkon üzemeltetett bloggal és csevegő fórummal a folyamatos párbeszéd lehetőségét kívánjuk biztosítani, és a lehető legtöbb vidéki szereplőt bevonni közös munkánkba. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

204 A LEADER-ben legalább két feltételnek kell teljesülnie: az integrált megközelítést értő irányításnak helyi szinten, a horizontális szakmapolitikai egybehangolásának nemzeti szinten. Fontos feladatnak tekintjük a továbbiakban a hálózatépítést, a mikro-térségen belüli, azok közötti, a kistérségek közötti és a nemzetközi kooperációt. A LEADER csoportunk hálózatépítése a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok átadható eredményeinek terjesztése, cseréje, és az újszerű munkamódszerek továbbadása megtörténhessen. A helyi akciócsoportunk munkáját segíti a Pécsi Tudományegyetem, az MTA RKK vidékfejlesztéssel foglalkozó kutatói, több független szakértő. Törekszünk más akciócsoportokkal való együttműködésre. A LEADER-ben legalább két feltételnek kell teljesülnie: az integrált megközelítést értő irányításnak helyi szinten, a horizontális szakmapolitikai egybehangolásának nemzeti szinten. Fontos feladatnak tekintjük a továbbiakban a hálózatépítést, a mikro-térségen belüli, azok közötti, a kistérségek közötti és a nemzetközi kooperációt. A LEADER csoportunk hálózatépítése a feltétele annak, hogy a helyben szerzett tapasztalatok átadható eredményeinek terjesztése, cseréje, és az újszerű munkamódszerek továbbadása megtörténhessen. A helyi akciócsoportunk munkáját segíti a Pécsi Tudományegyetem, az MTA RKK vidékfejlesztéssel foglalkozó kutatói, több független szakértő. Törekszünk más akciócsoportokkal való együttműködésre. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Mecsekvidék HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Mecsekvidék HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Mecsekvidék HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Mecsekvidék HKE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés