Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14. 1 Miért nehéz adóreformot csinálni Magyarországon? (Egy „think tank” meghiúsult erőfeszítéseiről) Török.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14. 1 Miért nehéz adóreformot csinálni Magyarországon? (Egy „think tank” meghiúsult erőfeszítéseiről) Török."— Előadás másolata:

1 MKT Hetényi István emlékülés, január Miért nehéz adóreformot csinálni Magyarországon? (Egy „think tank” meghiúsult erőfeszítéseiről) Török Ádám Az MTA rendes tagja, egyetemi tanár (Pannon Egyetem, BME) Az MKT alelnöke A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal elnöke

2 MKT Hetényi István emlékülés, január A kerekasztalok 3 Kerekasztal jött létre 2007 februárjában a miniszterelnök felkérésére –1. Gazdasági versenyképesség és adó –2. Nyugdíj –3. Oktatás és gyermekesély A kerekasztalok szigorúan szakmai jelleggel, taggal (üzleti világ/munkaadói oldal, munkavállalói szervezetek, tudomány, egyéb szakértők) működtek, „társadalmi munkában” Háromféle működési modell Az oktatási kerekasztal 2008 őszén a „zöld könyv” közzétételével befejezte munkáját A másik kettő egyelőre működik, bár a pénzügyi feltételek 2009-re még tisztázatlanok

3 MKT Hetényi István emlékülés, január A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal (GVKA) Három elemzési terület: –Adózás és versenyképesség; –K+F/innováció és versenyképesség; –Üzleti környezet és versenyképesség. A GVKA megpróbált „think tank”-ként működni (tanulmányok, szakmai viták, konferenciák), adóügyekben szoros együttműködésben a PM- mel (szakmai és anyagi támogatás) Adórendszeri javaslatait 2007 decemberében terjesztette elő (a GVKA-n belüli adó- munkacsoport vezetője Zara László)

4 MKT Hetényi István emlékülés, január Az első lépések Szakmai kiindulópontok: –„nullszaldós” javaslatok (a kiadási oldallal nem foglalkozunk, mert az főleg politikai ügy); –nem adóreformot készítünk elő, hanem az adórendszer versenyképesség-javító változásaira koncentrálunk; –így kevésbé foglalkozunk az igazságossági, méltányossági, szociális szempontokkal; –előtérbe helyezzük az adórendszer és az üzleti környezet összefüggéseit; –megkíséreljük a külföldi „minták” (pl. SK) reális értékelését.

5 MKT Hetényi István emlékülés, január Kutatási irányok és vitatémák Összesen 7 tanulmány készült: –A magyar adórendszer struktúrája –A magyar ingatlanvagyon és az ingatlanadózás –Külföldi adórendszerek, adóreformok –A vagyonosodási vizsgálatok tapasztalatai –Egy vállalkozásbarát adórendszer esélyei –Adózási és számviteli adminisztráció –Az adóbázis szélesítésének lehetőségei

6 MKT Hetényi István emlékülés, január Összes évi adóbevétel/GDP, 2004 (százalékban) Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés, 2006

7 MKT Hetényi István emlékülés, január A fő adófajták megoszlása, 2004 Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés, 2006

8 MKT Hetényi István emlékülés, január Átlagos elvonások a bérekből, százalékban Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi Jelentés, 2006

9 MKT Hetényi István emlékülés, január 14. 9

10 10

11 MKT Hetényi István emlékülés, január Adórendszer, versenyképesség A magyar gazdaság átlagos adóterhelése csaknem eléri az EU-átlagot, de kiemelkedő az EU átlag alatti fejlettségű tagjai között (ezek a közvetlen versenytársak) A magyar adórendszerben átlag feletti a termékadók és a TB-járulékok aránya, alacsony a társasági adó, minimálisak a tőke- és vagyonadók –Általában az utóbbiakat lehet szélesebb körben kivetni (ott szűkebb a fekete gazdaság mozgástere) A bérköltségek adó- és járulékterhelése 14 ország (EGT, USA, Japán) közül Magyarországon a legmagasabb, csak itt több mint 50 százalék –Járulék: TB és nyugdíj –A magas járulékterhelésben szerepe van a lakosság elöregedésének (magasabb egészségügyi és nyugdíjkiadások), illetve az ellátórendszerek költséges működésének –Nem önmagában a magas járulékterhelés a baj, hanem a befizetés/szolgáltatási minőség arány

12 MKT Hetényi István emlékülés, január Az adórendszer strukturális problémái Alapprobléma: szűk az adóbázis, de –eddigi szélesítési kísérletek jogilag néha aggályosak –nem mindig hatékonyak (lásd vagyonvizsgálatok) –tovább rontják a viszonyt az állam és a vállalkozások között Az adórendszert sokan kkv-ellenesnek tartják –2005-ben a kisvállalatokra a GDP 15,5 százaléka mellett az adófizetési kötelezettség 21,0 százaléka, a mikrovállalkozásokra pedig 10,4 és 17,4 százalék jutott (ECOSTAT) –Az „adóolló” a nagyvállalatoknál a legszűkebb (GDP: 54,8, adófizetési kötelezettség: 40,1 százalék) Nemcsak adómentességek a nagyvállalatoknál, hanem rejtett állami finanszírozás is az elmaradt (meg nem fizetett) adóbevételekkel (az EU szerint ez is állami támogatás!)

13 MKT Hetényi István emlékülés, január Költséges állami szabályozás Alapadat: a magyar GDP-ből több mint 6% a szabályozási/eljárási költségek aránya –az EU új tagállamaiban max. 4, a régiekben 3 százalék alatt (OECD; HVG, április) Két fontos gond: –számos állami szabályozó és szolgáltató szervezet a bevételeiből él, tehát érdekelt a hosszas eljárásokban és a magas költségekben –állandó versenyfutás a lazuló etikai normák és a szigorodó szabályozás között (pedig a normakövetést nemcsak a jog kényszerítheti ki) az adózás vagy a közlekedés helyzete is mutatja: a társadalom többsége nem érti a potyautas-probléma lényegét és hosszabb távú káros hatásait

14 MKT Hetényi István emlékülés, január Vagyonadó, ingatlanadó? Magyarországon alacsony a súlyuk, sokan inkább előnyeiket hangsúlyozzák: –Az adó tárgyát nem lehet elrejteni (ingatlanadó) –Az éves bevétel jól tervezhető –Az állomány felmérése segíti a gazdaságpolitikát Vagyonadó: általában egyszeri jellegű, méltányossága problematikus, vagyonmenekítést okozhat Ingatlanadó: a magyar lakásállomány struktúrája nem jól tükrözi a jövedelmeket –Sok a forgalomképtelen, piaci érték nélküli ingatlan –Számos család vagyonképzésre, befektetés helyett vett ingatlant –Milyen értékbecslési módszert kellene alkalmazni?

15 MKT Hetényi István emlékülés, január A munka menete a GVKA-ban 1. a lehetőségek megvitatása –„Van-e értelme adórendszeri javaslatoknak az adott szakmai/politikai környezetben?” –„Miért nem átfogó adóreform?” –„Miért nem foglalkozunk a kiadási oldallal?” –„Mekkora szerepe legyen a technikai javaslatoknak?” 2. egyeztetés a PM-mel –a kutatások többségét ők támogatták, de érdemben nem szóltak bele 3. az anyagok megvitatása a GVKA-ban 4. átfogó adórendszer-átalakítási javaslat a miniszterelnöknek 2007 decemberében

16 MKT Hetényi István emlékülés, január A GVKA-javaslatok lényege I. „A javaslatcsomag egységes egész, kiragadott részekért nem vállalunk szakmai felelősséget” Az élőmunka-terhek, különösen a munkaadókat terhelő járulékok érzékelhető csökkentése (5-8 százalékpont) A szolidaritási adó megszüntetése az ígéreteknek megfelelően (vállalati és személyi is) Ugyanakkor: a társasági adókulcs emelése 20%-ra, de –50 M Ft árbevétel alatt csak 10%, ha a különbözetet beruházási vagy foglalkoztatás-bővítési célra használják fel SZJA: –egyszerűbb rendszer (minél kevesebb kulcs), –az átlag körüli keresetek túladóztatásának megszüntetése, –a minimálbér adómentességének eltörlése, –a természetbeni juttatások (autó is!) adóztatásának beépítése a rendszerbe, –a forrásadók (osztalékadó is!) mértékeinek egységesítése.

17 MKT Hetényi István emlékülés, január A GVKA-javaslatok lényege II. Mindenfajta adókedvezmény radikális megszüntetése –Csak egyes nagyon indokolt kivételek maradhatnak meg (pl. a környezetvédelmi beruházásoknál) –Az adóalap-módosító tételek megszüntetése –A „kisadók”, az innovációs járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs járulék, a vállalkozói járulék, és a nemzeti kulturális járulék eltörlése Az „elvárt adó” helyett „alapadó” úgy, hogy ezt minden vállalkozás fizesse, de le is lehessen vonni a társasági nyereségadóból Iparűzési adó helyett nyereség-alapú önkormányzati adóztatás Az EVA-rendszer maradjon meg, de az EVA-s adóalanyok általi áfa-felszámítás nélkül, és –az uniós szabályoknak megfelelően alanyi adómentesnek kell minősíteni ezeket a vállalkozókat

18 MKT Hetényi István emlékülés, január A GVKA-javaslatok lényege III. Az élőmunka-terhek csökkentésének részbeni fedezeteként –a 20%-os áfa-kulcs növelése 22-24%-ra, –az alapvető élelmiszerek és az élőmunka-igényes szolgáltatások 20%-os áfájának csökkentése 16-18%-ra. A szálláshely szolgáltatás 20%-os áfájának csökkentése 5-10%-ra a beutazó idegenforgalom versenyképessége érdekében Az ingatlanadó bevezetése itt és most nem javasolható El kell törölni a családon belüli készpénz-átruházás illetékterhét A vagyonosodási vizsgálatok jó eszközt jelentenek a feketegazdaság elleni küzdelemben, de –sokkal erősebb jogi garanciákkal és –az adózók panaszainak kivizsgálására hivatott független ellenőrző testület felállításával

19 MKT Hetényi István emlékülés, január A GVKA adórendszer-javaslatainak mérlege Első egyeztetések (2007. december – január): látszólag kedvező fogadtatás, bár kételyek a „nullszaldós” végeredménnyel kapcsolatban –a számítások korrekciója „Kihirdetés” (2008. február): 3 különböző javaslat egyikeként, nem is pontosan idézve A javaslatok „időszerűtlenné” válnak (2008 márciusától), a hangsúly már az egyszerűsítésen és a technikai korrekciókon van Fölösleges volt-e ez a munka? –Nem, mert ez volt az első átfogó magyar kísérlet 2000 után az adórendszer lehetséges átalakítási irányainak a felmérésére, a nemzetközi „minták” reális értékelésére és a lehetőségek/kockázatok pontosabb megértésére –Fontos volt a szemlélet tudatosítása –Kisebb jelentőségű javaslatok megvalósultak, bár ezeket a GVKA nem tekinti sajátjának (az „egységes egész” kritérium miatt)

20 MKT Hetényi István emlékülés, január Miért nehéz ügy az adóreform? Mindig az egyes bevételi tételek növelése/kiadási tételek csökkentése nehéz az elosztási koalíciók és az érdekcsoportok miatt –Lásd: Mancur Olson („A kollektív cselekvés logikája”) A jelenlegi magyar politikai struktúrában még kevésbé befolyásos érdekcsoportoktól sem szívesen vesznek el Magyar elosztási koalíciók 2009-ben (például): –nyugdíjasok –családok (nagycsaládok) –alacsony jövedelműek (hogyan mérjük?) –gazdák –a tömegközlekedést használók –multinacionális vállalatok –kkv-k –a K+F-közösség –városok, falvak („önkormányzati lobbi”) –„… és még sokan mások”

21 MKT Hetényi István emlékülés, január Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "MKT Hetényi István emlékülés, 2009. január 14. 1 Miért nehéz adóreformot csinálni Magyarországon? (Egy „think tank” meghiúsult erőfeszítéseiről) Török."

Hasonló előadás


Google Hirdetések