Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Pólus Program hatása az üzleti környezetre és a vállalkozói versenyképességre Közgazdász Vándorgyűlés dr. Zombori Zita Eger, 2008. június 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Pólus Program hatása az üzleti környezetre és a vállalkozói versenyképességre Közgazdász Vándorgyűlés dr. Zombori Zita Eger, 2008. június 28."— Előadás másolata:

1 A Pólus Program hatása az üzleti környezetre és a vállalkozói versenyképességre Közgazdász Vándorgyűlés dr. Zombori Zita Eger, június 28.

2 2 Tartalom ● Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép ● A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe ● A Pólus Program bemutatása

3 A magyar gazdaság jelenlegi kihívásai és a fejlesztéspolitikai válaszok A nemzetközi gyakorlatnak megfelelő fejlesztéspolitikai válaszok ▪A makro és üzleti környezet javítása –Kiszámítható és hatékonyságot növelő üzleti környezetet valósít meg ▪A klaszteresedés előmozdítása –A visszaigazolt piaci sikereket elért KKV-k kooperációi a nemzetközi piacon is versenyképes méretet érhet el, szemben az egyedi KKV-kkal ▪Az innováció előmozdítása –A piaci igények által vezérelt innováció javítja a nemzetközi versenyképességet a magasabb hozzáadott érték következtében ▪A tradable és a non-tradable szektor egyensúlytalansága az utóbbi javára –Ennek következtében az export és a versenyképesség csökken –A növekedés jelentősen elmarad a potenciálistól –A foglalkoztatás alacsony szinten stagnál ▪Az európai gazdasági vérkeringésbe történő hatékony integráció a következő évre meghatározza a gazdaság fejlődési pályáját A magyar gazdaság legfontosabb jelenlegi kihívásai A magyar gazdaság nemzetközi versenyben történő helytállása a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök használata esetén biztosítható 3 Forrás: EPAP elemzés

4 Makrogazdasági kitekintés A kelet-közép-európai régió más országaival összehasonlítva Magyarország makrogazdasági mutatói jelenleg kedvezőtlenebbek 4 Forrás: Eurostat, EPAP elemzés Aktivitási ráta 2007-ben (%)GDP növekedés 2007-ben (%) Lettország Észtország Csehország Litvánia Lengyelország Magyarország Bulgária Szlovákia Románia Szlovénia 56.6 Átlag 6.9 Átlag Az alacsony aktivitási ráta és a lassú GDP növekedési ütem kedvezőtlen képet fest a magyar gazdaságról

5 A kedvező üzleti környezet szerinti rangsor Kelet-Közép-Európában Magyarország nem lehet elégedett üzleti környezetre vonatkozó mutatók alakulásával – ugyanakkor az üzleti környezet fejlesztése jelentős potenciált rejt magában 5 Forrás: Global Competitiveness Index (GCI) rangsor , , EPAP elemzés Ország ▪Észtország ▪Csehország ▪Litvánia ▪Szlovénia ▪Lettország ▪Lengyelország ▪Szlovákia Magyarország Románia ▪Bulgária ▪1. ▪2. ▪4. ▪6. ▪8. ▪10. ▪3. ▪ ▪1. ▪2. ▪6. ▪7. ▪8. ▪10. ▪5. ▪ ▪27. ▪33. ▪37. ▪42. ▪48. ▪75. ▪36. ▪ ▪26. ▪31. ▪40. ▪44. ▪45. ▪74. ▪39. ▪ = = = = = KKE-n belüli helyezésA világ gazdaságainak listáján elért helyezés

6 A magyarországi vállalatok helyzete Vállalataink tartós nemzetközi versenyképességének alapja a magas hozzáadott értékű, kereslet vezérelt tevékenység 6 Forrás: EPAP elemzés ▪Fennáll a veszélye annak, hogy a magyar gazdaság versenyképessége fokozatosan csökken, és ezzel a régiós versenytársai előbb-utóbb megelőzik ▪Nemzetközi viszonylatban nem országok, hanem vállalatok versenyeznek ▪Vállalataink többsége hátrányban van a nemzetközi versenyben, melynek legfőbb okai: –A tartós, állam által is támogatott kooperációk kialakulásának hiánya –A KKV szektor forráshiánya –A munkaerő immobilitása ▪Kereslet vezérelt, exportorientált, magas hozzáadott értékű termelést folytató kooperációk kialakítása, állami segítséggel Tartalom Helyzet Probléma Megoldás

7 7 Tartalom ● Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép ● A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe ● A Pólus Program bemutatása

8 A gazdaságfejlesztési eszközökkel kapcsolatos legfontosabb elvárások Csak olyan gazdaságfejlesztési eszközöknél valószínűsíthető a siker, amelyek kiegészíteni és nem helyettesíteni kívánják a piaci mechanizmusokat ▪Az állami szféra nem látja jobban egy-egy iparág jövőjét, mint az üzleti élet ▪A valódi haszonnal kecsegtető ötletekre rendszerint van piaci alapú finanszírozás ▪A termelékeny- séget nem javító, értékromboló EU-s költések rontják a versenyképességet ▪A támogatások a piaci kudarcok, az intézményi hibák és a tranzakciós költségek csökkentését célozzák ▪Csak olyan projektek támogathatók, amelyek közvetlen gazdasági hatása tényszerűen kimutatható ▪A támogatásra pályázó projektek a piac által visszaigazolt, meglévő üzleti sikeren kell, hogy alapuljanak ▪Az állami beavatkozás csak ott indokolt, ahol a piaci mechanizmusok szuboptimális allokációt eredményeznének ▪A közvetlen gazdasági hatással nem rendelkező projektek esetében nagyon gyakori az utólag feleslegesnek bizonyult költés ▪A piaci siker az egyetlen megbízható tesztje az egyes vállalkozások verseny- képességének Leírás Magyarázat Alapvetések 8 Forrás: EPAP elemzés Gazdasági hatása van Visszaigazolt sikeren alapul Piaci kudarcot küszöböl ki

9 A céloknak és a szűrő kritériumoknak megfelelő legfontosabb eszközök A nemzetközi példák az alábbi három eszköz sikerét valószínűsítik Makro- és üzleti környezet javítása Klasztere- sedés előmozdítása Innováció előmozdítása ▪A kiszámítható és a hatékonyságot elősegítő környezet kialakítására tett kormányzati lépések ▪Visszaigazolt piaci sikert elért KKV-k kooperációjának előmozdítása ▪Olyan konstrukciók támogatása, amelyek lehetővé teszik a vállalatok piaci igények által vezérelt innovációját ▪A kiszámíthatóság és hatékonyság közvetlenül csökkenti a vállalkozások költségeit ▪A láthatóság/ méretgazdaságos- ság elősegítésével nagyobb output, export, hozzáadott érték lehetősége ▪Az innovációnak köszönhetően az adott tevékenység hozzáadott értéke nő (ez költségcsökkenés miatt is lehetséges) ▪A kedvező környezettel mindig a versenyképesebb vállalkozások járnak jobban ▪Csak a már kézzel fogható sikereket felmutató vállalkozások kapnak támogatást ▪Csak olyan esetekben indokolt a támogatás, ahol jelentős a siker potenciálja ▪A kiszámíthatat- lanság és az adminisztrációs nehézségek piaci tranzakciós költségek ▪Az egyes külföldi piacok belépési korlátjai a KKV-k számára gyakran túl magasak ▪Szellemi termékekkel kapcsolatban rengeteg piaci hiba van, különösen fiatal piacgazda- ságokban 9 LeírásEszköz Gazdasági hatása van Visszaigazolt sikeren alapul Piaci kudarcot küszöböl ki Forrás: EPAP elemzés

10 10 Tartalom ● Fő kihívások és versenyképességi helyzetkép ● A gazdaságfejlesztési eszközök szerepe ● A Pólus Program bemutatása

11 A Pólus Program pozicionálása az ÚMFT-ben A Pólus Program az export orientált, magas hozzáadott értékű, KKV alapú gazdaságfejlesztés legfontosabb eszköze 11 *Technikai segítségnyújtás nélkül Forrás:NFÜ (Operatív programok összesítése ), EPAP elemzés % 100% = 6500 mrd Ft* % % Az operatív programok forrásainak megoszlása (%) Közvetlen gazdaság- fejlesztés Humán infrastruktúra Nem közvetlenül gazdaságfej- lesztési célt szolgáló fizikai infrastruktúra A Pólus Program az ÚMFT legfontosabb operatív programokon átívelő gazdaságfejlesztési programja, ezért fő céljai jelentős mértékben le kell, hogy fedjék a kormány gazdaságfejlesztési céljait: ▪Export-orientált tevékenységek támogatása ▪Magas hozzáadott értékű tevékenységekre történő specializáció támogatása ▪KKV-szektor kiemelt támogatása Az ÚMFT keretének csak kis része jut közvetlen gazdaságfejlesztésre, ezért különösen fontos, hogy ezek a lehető legnagyobb mértékben a tradable szektor expanzióját segítsék elő

12 A program koncepciója 12 Versenyképes üzleti környezet megteremtéséhez horizontális gazdaságfejlesztés, klaszterek kialakításához célzott vállalkozásfejlesztés szükséges Jelenlegi helyzet Klaszter Sikeres gazdaság-fejlesztés Kedvező üzleti környezet Stabil makrogazdaság Klaszter Pólus Program fókusza Horizontális gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Kívánt végeredmény Nemzetközileg versenyképes klaszterek Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységre történő specializáció Erős kooperáció a vállalatok, egyetemek, önkormányzatok között a hosszú távú verseny-képesség fenntartása érdekében Alacsony szintű hálózatosodás a regionális gazdaságban Kevés magas hozzáadott értékű tevékenység Nem piacorientált egyetemi kompetenciák Forrás:PPI, EPAP

13 13 Forrás:PPI, EPAP A klaszterfejlesztés elősegítését célzó állami beavatkozás egyik eszköze a hálózatfejlesztők alkalmazása A Pólus Program klaszterek fejlődését támogató intézkedései Pólus Program szerepvállalása ● Horizontális gazdaságfejlesztési beruházások támogatása –Oktatás, képzés, infrastruktúra fejlesztése ● Hálózatfejlesztők alkalmazása a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és egyéb szereplők közötti kapcsolatok erősítésére ● Együttműködésre képes klaszterek támogatása fejlődési szintjük alapján –Klasztermenedzsment –Közös szolgáltatások –Közös beruházások Gazdaság- fejlesztés Széles értelemben vett üzleti környezet fejlesztése Vállalatok közötti kapcsolatok erősítése Klaszterek fejlődésének anyagi támogatása ● A klaszterek alulról felfelé építkeznek, nem állam által szervezettek ● A Pólus Program az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén és az együttműködés kockázatainak mérséklésével képes támogatni a folyamatot

14 Horizontális gazdaságfejlesztés Az együttműködő klaszterek, potenciális klaszter tagok és versenyképes vállalkozások számára –Kutatási infrastruktúra biztosítása –Humán infrastruktúra képzése és biztosítása Klaszterek és vállalatok kutatási igényeihez szükséges, az intézmények tulajdonában lévő infrastruktúra biztosítása Klaszterekkel és vállalatokkal közösen beszerzett eszközök közös, piacilag megalapozott fejlesztési célú támogatása Országos szinten mediátor a klaszterek, vállalatok, képző, kutató intézmények és a többi önkormányzat között, valamint Nemzetközileg versenyképes ügyintézés és üzleti feltételek, és Versenyképes üzleti infrastruktúra biztosítása Az együttműködő klaszterek, potenciális klaszter tagok és versenyképes vállalkozások számára –A szükséges szakképzett munkaerő biztosítása Kompetenciák Egyetemek és főiskolák Kutatási intézmények Önkormány- zatok Szak- és felnőttképző intézmények Valamennyi bemutatott intézménynek a hosszú távon fenntartható növekedést lehetővé tevő versenyképes üzleti környezet kialakításában kell szerepet vállalnia A horizontális gazdaságfejlesztés valamennyi szereplőjének közös érdeke a versenyképes üzleti környezet* megteremtése 14 *Általános fizikai és humáninfrastruktúra fejlesztés Forrás:PPI

15 15 Forrás:Porter M.E., Clusters of innovation initiative: San Diego, New York 2001, EPAP elemzés A klaszterek a regionális versenyképességet előmozdító gazdasági szerveződések, amelyeket a magánszféra vezet és piaci logika alapján működnek A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés Szereplők Piacorientáltság Klaszter jellemzőiHatás a versenyképességre ● Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják ● Gazdasági és nem közigazgatási régió ● A fizikai közelség megkönnyíti a tudás áramlását a szereplők között ● Az ismeretek áramlása ösztönzi az innovációt ● Elsősorban vállalkozások által vezetett együttműködés ● Tagjai lehetnek egyéb (pl. oktatási, kutató, önkormányzati) intézmények ● A vállalkozások piaci orientációt adnak ● A szükséges erőforrások biztosítása az oktatás, a képzés és a fizikai infrastruktúra területén ● Jól meghatározott iparágban, iparági szegmensben tevékenykedik ● Célja üzleti siker elérése ● Saját piaci érdekek felismerése ● A piaci belépési korlátokat könnyebben lépik át az együttműködő cégek mint az egyedi vállalkozások A klaszter meghatározott iparági szegmensben, földrajzi közelségben működő egymással kapcsolatban álló vállalkozások és kapcsolódó intézmények olyan csoportja, melyet az együttműködés és a verseny egyszerre jellemez A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések

16 16 Forrás:PPI, EPAP A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei Klaszterek pozicionálása ● A klaszter sikeréhez a támogatási források megléte önmagában nem elegendő ● Az önszerveződő, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra  Az együttműködés akkor sikeres, ha minden résztvevő számára előnyt jelent  Nem adják fel egyéni célkitűzéseiket  Együttesen lépnek fel  Helyi előnyöket használnak ki: –Költségcsökkentés –Innováció serkentés –A legjobb gyakorlatok gyors megismerése –A tranzakciós költségek minimalizálása Együttműködés Klasztertagok Támogatás  A Pólus Program célkitűzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintű, célorientált támogatása Vállalat 1 Egyetem Önkor- mányzat Vállalat 2 Vállalat 3 Vállalat 4 Vállalat 5 Vállalat 6 Vállalat 7 Vállalat 8 Vállalat 9 Vállalat n Klaszter- menedzser

17 17 Forrás:Cluster Building: A Toolkit, Cluster Navigations Ltd, 2001, EPAP elemzés Minden klaszterre jellemző, hogy valamely közös cél érdekében, közös erővel, stratégiai szintű, hálózatszerű együttműködést valósít meg A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezők Hálózati együttműködés ● A jól működő klaszterek alapja a formális és informális kommunikáció, akár versenytársak között is ● Mind a puha, mind a kemény hálózatok szerepet játszanak Stratégiai gondolkodás ● A klaszterbe szerveződő szereplők közösen határozzák meg a fejlődési stratégiát ● A stratégia megvalósításának alapja a szereplők közötti konszenzus Közös célok ● A jól működő klaszterek alapvető célja versenyképességének javítása ● A szereplők gyakran egymás versenytársai, ezét meg kell találni a közös pontokat Csapatmunka ● Az innovációs potenciál növelése csak közös munka révén érhető el ● A kutatói és az üzleti szféra szoros kapcsolata elengedhetetlen a tacit tudás áramlásához ● A sikeresen működő klaszter ötvözi e tényezőket ● A sikeres klaszterben az innovációs rendszer elemei (üzleti és közszféra) együttműködnek egymással

18 18 A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülő szakaszban valósul meg Akkreditált klaszterek Pólus innovációs klaszterek Induló klaszterek Fejlődő klaszterek Akkreditáció Klaszter menedzsment Közös szolgáltatás Menedzsment Közös szolgáltatás Közös beruházás Közös szolgáltatások Közös beruházások Támogatható tevékenység Szolgáltatás, beruházás Komplex központok millió Ft millió Ft millió FtÖsszeg millió Ft A klaszterbe szerve- ződő vállalkozások helyzetének megkönnyítése, a kezdeti akadályok legyőzésének segítése Klasztermenedzser szervezet támogatásával olcsón, jó minőségű szolgáltatáshoz juttatni a klaszteresedő vállalkozásokat A működőképes kooperációk támogatása a továbblépéshez A klasztertagok közötti bizalom elmélyítése közös beruházások támogatásával A már akkreditált klaszterek kutatási eredményének hasznosulását elősegítő K+F+I projektek kiemelt támogatása Új, innovatív termékek piacra vitele Bizonyítottan nemzet- közileg is verseny- képes klaszterek kialakulásának elősegítése Támogatás célja A tapasztalatok függvényében a legsikeresebb klaszterek számára komplex háttér- infrastruktúra megteremtése A pályázati támogatások legfontosabb paraméterei az egyes szinteken Forrás:PPI 4-8 milliárd Ft6-20 milliárd Ft15-30 milliárd Ft7 éves keret20-40 milliárd Ft

19 19 Forrás: PPI, EPAP A Pólus Programban valamennyi szereplő aktív szerepvállalása szükséges, mely a kooperációra, a nyitottságra és az elkötelezettségre épül A sikeres együttműködés alapja Kooperáció ElkötelezettségNyitottság ‘Alkossunk együtt stratégiát’ - Valamennyi érintett önkormányzat, felsőoktatási, kutatási és képző intézmény, valamint a magánszféra aktív szerepet vállal a regionális stratégia kialakításában ‘A közös elképzeléseket közösen valósítsuk meg’ - Valamennyi érintett fél elkötelezett a közös stratégia megvalósításában és a siker érdekében ‘Üljünk le egy asztalhoz’ - Valamennyi fél nyitott az egymással, valamint más régiókkal, potenciális partnerekkel és befektetőkkel való párbeszédekre A kooperáció, a nyitottság és az elkötelezettség együtt teremti meg a szereplők gazdasági sikereinek előmozdítását

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A Pólus Program hatása az üzleti környezetre és a vállalkozói versenyképességre Közgazdász Vándorgyűlés dr. Zombori Zita Eger, 2008. június 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések