Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Új követelmények a nemzetgazdaság finanszírozásában Közgazdász Vándorgyűlés 2010. október 2. Kármán András Nemzetgazdasági Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Új követelmények a nemzetgazdaság finanszírozásában Közgazdász Vándorgyűlés 2010. október 2. Kármán András Nemzetgazdasági Minisztérium."— Előadás másolata:

1 Új követelmények a nemzetgazdaság finanszírozásában Közgazdász Vándorgyűlés október 2. Kármán András Nemzetgazdasági Minisztérium

2 2 Tartalom 1.A közép-kelet-európai finanszírozási modell a 2000-es években Külső forrásra alapozott növekedés A globális és regionális környezet támogatta a modell működését Magyarország módosított modellje A modell következményei 2.Szigorodó finanszírozási feltételek – a válság hatásai rövid- és hosszú távon Rövid táv: azonnali finanszírozási sokk Hosszú táv: likviditásbőség és kockázatkerülés Konzekvenciák Magyarország számára 3.A gazdaságpolitika szerepe A fiskális konszolidáció és a növekedésösztönzés szinkronizálása Csökkenő adósságpálya mellett visszatérés a piaci finanszírozáshoz Növekedésösztönzés a versenyképesség fejlesztésével Konklúzió

3 3 1. rész: A közép-kelet-európai finanszírozási modell a 2000-es években 1.Külső forrásra alapozott növekedés 2.A globális és regionális környezet támogatta a modell működését 3.Magyarország módosított modellje 4.A modell következményei

4 4 1. rész: A közép-kelet-európai finanszírozási modell a 2000-es években Külső forrásra alapozott növekedés (1) A KKE régió növekedése a 2000-es években arra alapult, hogy - a háztartások magas fogyasztása (alacsony nettó finanszírozási képessége) mellett - a vállalati szektor beruházásai (magas nettó finanszírozási igénye) hajtják a gazdaságot, ekképpen jelentős fizetési mérleg hiányt (nemzetgazdasági finanszírozási igényt) indukálva.

5 5 1. rész: A közép-kelet-európai finanszírozási modell a 2000-es években Külső forrásra alapozott növekedés (2) A KKE régió* fizetési mérleg hiánya, lakossági, és vállalati megtakarítása Adatok a GDP százalékában forrás: Eurostat *Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia

6 6 1. rész: A közép-kelet-európai finanszírozási modell a 2000-es években A globális és regionális környezet támogatta a modell működését A nemzetközi pénz- és tőkepiacokat jellemző - jelentős kockázatéhség és - magas likviditás következtében a befektetők alacsony áron és gyakorlatilag korlátlan mennyiségben voltak hajlandóak finanszírozni a régiót. A befektetők régióba fektetett bizalmát az EU-csatlakozás ténye, és az azzal kapcsolatos reálfelértékelődési várakozások tovább erősítették.

7 7 1. rész: A közép-kelet-európai finanszírozási modell a 2000-es években Magyarország módosított modellje (1) A Magyarországon alkalmazott gazdaságpolitika abban tért el a KKE- modelltől, hogy az állam magasabb finanszírozási igénye miatt jelentős ikerdeficit épült ki. Emiatt Magyarországnak nagyobb mértékben kellett adóssággeneráló finanszírozásra szorulnia.

8 8 1. rész: A közép-kelet-európai finanszírozási modell a 2000-es években Magyarország módosított modellje (2) A KKE régió* és Magyarország fizetési mérleg hiánya, FDI beáramlása, és EDP-hiánya Adatok a GDP százalékában forrás: Eurostat *Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia

9 9 1. rész: A közép-kelet-európai finanszírozási modell a 2000-es években A modell következményei (1) Magyarország számára a modell – annak módosított formájában - jelentős hátrányt jelentett a növekedésben és a versenyképességében, ezért a modell már a válság előtt is sikertelennek bizonyult. További probléma, hogy a kiépült adósságállomány szintje és szerkezete miatt jelentős adósságszolgálati teherrel és magas árfolyamkockázattal járt. Sérülékenység, adósságcsapda veszélye

10 10 1. rész: A közép-kelet-európai finanszírozási modell a 2000-es években A modell következményei (2) A KKE régió* és Magyarország növekedési üteme, külső és államadóssága forrás: Eurostat, MNB, ÁKK *Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia

11 11 2. rész: Szigorodó finanszírozási feltételek – a válság hatásai rövid- és hosszú távon 1. Rövid táv: azonnali finanszírozási sokk 2. Hosszú táv: likviditásbőség és kockázatkerülés 3. Konzekvenciák Magyarország számára

12 12 2. rész: Szigorodó finanszírozási feltételek Rövid táv: azonnali finanszírozási sokk (1) A piac azonnal megtagadta a finanszírozást, ezért Magyarország forrásbevonása nem-piaci alapokra helyeződött - nemzetközi segítség (IMF, EU) és - anyabanki források által. A kényszerű reálgazdasági alkalmazkodás egy új egyensúly szült, miszerint a magas adósságfinanaszírozási terhet - a háztartások magas megtakarítása mellett - a vállalatok kényszerű nettó megtakarítása és a - nettó export szükségszerű javulása finanszírozza.

13 13 2. rész: Szigorodó finanszírozási feltételek Rövid táv: azonnali finanszírozási sokk (2) Az egyes szektorok nettó megtakarítása és a folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában forrás: MNB

14 14 2. rész: Szigorodó finanszírozási feltételek Hosszú táv: likviditásbőség és kockázatkerülés (1) Cél a visszatérés a piaci finanszírozáshoz. Probléma: a piac megváltozott A likviditás ugyan visszaállt a válság előtti szintjére, de a kockázatéhség eltűnt, utóbbi nyomán felértékelődött az adósságfenntarthatóság szerepe

15 15 2. rész: Szigorodó finanszírozási feltételek Hosszú táv: likviditásbőség és kockázatkerülés (2) Egyes likviditást és kockázatéhséget jelző mutatószámok (bp) forrás: Reuters

16 16 2. rész: Szigorodó finanszírozási feltételek Hosszú táv: likviditásbőség és kockázatkerülés (3) Eurozóna tagállamok CDS-felárai (bp) forrás: Reuters

17 17 2. rész: Szigorodó finanszírozási feltételek Konzekvenciák Magyarország számára (1) Az ikerdeficithez történő visszatérés nem lehetséges: Az államháztartás a források szűkössége és drágasága mellett - a közgazdasági logika (kiszorítási hatás) és - a nemzetközi szabályok (IMF, EU) miatt nem tud tovább eladósodni. A külső finanszírozási modell a külső adósság mértéke és magas adósságszolgálati kényszere mellett - az adósságcsapda elkerülése, és a - sérülékenység (pénzügy és reálgazdasági sokkok) miatt sem folytatható. Adósságleépítési kényszer

18 18 3. rész: A gazdaságpolitika szerepe 1. A fiskális konszolidáció és a növekedésösztönzés szinkronizálása 2. Csökkenő adósságpálya mellett visszatérés a piaci finanszírozáshoz 3. Növekedésösztönzés a versenyképesség fejlesztésével

19 19 3. rész: A gazdaságpolitika szerepe A fiskális konszolidáció és a növekedésösztönzés szinkronizálása Az adósságleépítés két módon történhet Egyszerre kell történniük, hiszen - növekedés nélkül nincs tartós hiánycsökkenés - magas hiány megfojtja a növekedést adósság „kinövése”finanszírozási igény csökkentése

20 20 3. rész: A gazdaságpolitika szerepe Csökkenő adósságpálya mellett visszatérés a piaci finanszírozáshoz (1) A piaci finanszírozáshoz történő visszatérés már rövid távon is lehetséges: - a piaci finanszírozással járó magasabb törlesztést ellensúlyozza az alacsonyabb hiány - jelentős tartalékok (szabad deviza betét) biztosítják a biztos finanszírozási hátteret még piaci turbulenciák esetén is

21 21 3. rész: A gazdaságpolitika szerepe Csökkenő adósságpálya mellett visszatérés a piaci finanszírozáshoz (2) forrás: Konvergenciaprogram A hiány és finanszírozási szerkezete

22 22 3. rész: A gazdaságpolitika szerepe Növekedésösztönzés a versenyképesség fejlesztésével (1) jelentős költségvetési konszolidáció Európa szerte Külső kereslet szempontjából kedvezőtlen kilátások Az európai fellendülés lassabb és vontatottabb lesz A válság után a pénzügyi rendszer tőkehelyzetének megerősítése visszafogott hitelezéssel jár

23 23 3. rész: A gazdaságpolitika szerepe Növekedésösztönzés a versenyképesség fejlesztésével (2) A gazdaságpolitika ezért elsősorban versenyképesség javítására összpontosít: - adórendszer egyszerűsítése, adókulcsok mérséklése - olcsóbb és hatékonyabb közigazgatás kialakítása - vállalkozásokat terhelő adminisztratív terhek csökkentése - foglalkozási szabályok egyszerűsítése, atipikus foglalkoztatás erősítése - szakképzés fejlesztése, képzés hozzáigazítása a vállalatok igényeihez - KKV szektor erősítése: új Széchenyi terv, európai uniós források átcsatornázása, közbeszerzési eljárások új rendszere

24 24 Konklúzió  A magyar gazdaság külső finanszírozási környezete hosszú távon is megváltozott, ami felértékeli a belföldi megtakarítások szerepét  Minél nagyobb mértékben támaszkodhatnak a jövőben a vállalatok a belföldi forrásokra, annál magasabb beruházási rátára és végső soron növekedésre számíthatunk  A külső adósság és az államadósság csökkenő pályára állítása csak dinamikusan növekvő gazdaság mellett képzelhető el  Az európai fellendülés várhatóan lassabb és vontatottabb lesz, ezért különösen fontos, hogy a gazdaságpolitika érdemben javítsa a magyar gazdaság versenyképességét.

25 25 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Új követelmények a nemzetgazdaság finanszírozásában Közgazdász Vándorgyűlés 2010. október 2. Kármán András Nemzetgazdasági Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések