Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nervus facialis és nervus glossopharyngeus Dr Gallatz Katalin.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nervus facialis és nervus glossopharyngeus Dr Gallatz Katalin."— Előadás másolata:

1 Nervus facialis és nervus glossopharyngeus Dr Gallatz Katalin

2 A nervus facialis magjai: nucleus motorius n. facialis.VMS nucleus salivatorius superior VMÁ nucleus tractus solitarii VSS nucleus tractus spinalis n. trigeminiSSÁ A nervus facialis érző ganglionja ganglion geniculi Vegetative (parasympathicus) ganglionjai: ganglion pterygopalatinum ganglion submandibulare

3 A nervus facialis magjai

4 A nervus facialist alkotó rostok

5 Sobotta

6 A nervus facialis beidegzi: általános somatosensorosmeatus acusticus externus viscerosensoros specialis a nyelv elülső 2/3-át (ízérző) rostokkal visceromotoros special m. stapedius, rostokkalmimikai izmok, m. digastricus hátsó hasa, m. stylohyoideus parasympaticusglandula lacrimalis, gl. sublingualis, rostokkal gl. submandibularis, gl. lingualis ant. glandulae nasales és palatinae

7 A nervus facialis ágai Intracranialis ágak: - n. petrosus major - n. stapedius - chorda tympani - ramus communicans cum plex. tymp.

8

9 Extracranialis ágak: - nervus auricularis posterior - ramus communicans cum n. auriculotemp. - ramus digastricus et stylohyoideus - temporofacialis ágcsoport rami temporales rami zygomatici rami buccales - cervicofacialis ágcsoport ramus marginalis mandibulae ramus colli

10

11 Peripheriás facialis paresis Az arc egyik felének bénulása. A beteg nem tudja ráncolni a homlokát, szemét nem tudja becsukni és szájának érintett fele nem mozog. Csökken az ízérzés, megszűnik a könnyelválasztás és hyperacusis jelenik meg (a m. stapedius működészavara következtében a hangok túl hangosak). A peripheriás facialis paresis ismert okai: - borreliosis, sarcoidosis (gyakran kétoldali facialis paresist okoznak) - a koponyaalap törése - daganat (általában a paresis lassan rosszabbodik) - a fültőmirigy daganatainak műtéte vagy besugárzása.

12

13 Centralis és periferias facialis paresis Duus nyomán Bähr és Frotscher

14 Centralis facialis paresis - A központi idegrendszer sérülése esetén az ellenoldali szájzug lefiggyed. - Általában egyéb neurológiai tünettel (pl. hemiparesis) együtt jelenik meg. Ismert okok közt szerepel a - szélütés (stroke) - intracerebralis vérzés - agydaganat - agyzúzódás. A beteget neurológus szakorvoshoz kell küldeni.

15 Centralis és perifériás facialis paresis Duus nyomán Bähr és Frotscher

16 Nervus glossopharyngeus

17 A nervus glossopharyngeus magjai: nucleus ambiguus VMS nucleus salivatorius inferior VMA nucleus lateralis ala cinereaeVSA nucleus tractus solitarii VSS nucleus tractus spinalis n. trig..SSA

18 A nervus glossopharyngeus ganglionjai Érző ganglion superius – a for. jugulareban ganglion inferius – a fossula petrosában Paraszimpatikus ganglion oticum – a fossa infratemporalisban

19

20 A nervus glossopharyngeaus beidegzi: somatosensoros általánoscavum tympani (plexus tympanicus) rostokkal nyelv hátsó 1/3-a tonsilla palatina viscerosensoros specialis rostokkalpapilla circumvallata izlelőbimbói viscerosensoros általános rostokkalgarat nyálkahártya sinus caroticus visceromotoros specialis garat izmai (felső szakasz) rostokkal m. levator veli palatini parasympathicus glandula parotis rostokkal

21 A nervus glossopharyngeus ágai - nervus tympanicus - nervus petrosus minor - rami pharyngei - ramus sinus carotici - ramus tonsillaris - rami linguales

22 Plexus tympanicus nervus tympanicus (IX.) ramus communicans n.VII. nervi caroticotympanici (postganglionaris sympathicus rostok a plexus caroticusból)

23 Plexus pharyngeus - rami pharyngei (IX.) - rami pharyngei (X.) - postganglionaris sympathicus rostok a ganglion cervicale superiusból

24 Nervus glossopharyngeus neuralgia - A IX. ideg neuralgiája viszonylag ritka megbetegedés és elsősorban időseken fordul elő. - Oka legtöbbször ismeretlen, néha az ideg, vagy annak valamelyik ágának károsodása kimutatható. - Ritkán peritonsillaris tályog (abscessus), oropharyngealis carcinoma váltja ki az erős ingert. - Az ideg ellátási területéhez tartozó képletek, mint a nyelgyök, a torok, az állkapocsszöglet erős, szaggató fájdalma jellemzi. - Ezen területek ingerlése is kiválthatja a fájdalmat. - A panaszokhoz erős nyálfolyás társulhat. - A fájdalomtól való félelem miatt a betegek nem szívesen beszélnek, esznek, isznak, ami lesoványodáshoz, kiszáradáshoz vezet illetve egyes embereknél a fej kényszertartása is megfigyelhető a fájdalom elkerülése végett.

25 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Nervus facialis és nervus glossopharyngeus Dr Gallatz Katalin."

Hasonló előadás


Google Hirdetések