Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az idegrendszer fontosabb pályarendszerei 2009. 04. 28. Dr. Lukáts Ákos

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az idegrendszer fontosabb pályarendszerei 2009. 04. 28. Dr. Lukáts Ákos"— Előadás másolata:

1 Az idegrendszer fontosabb pályarendszerei Dr. Lukáts Ákos

2 Egymásra épülő reflexek, több szintű feldolgozás (gerincvelő, agytörzs, agykéreg) A magasabb rendű központok felülvezérlik az alacsonyabb rendű központokat Emberben az agyi feldolgozás majdnem teljes dominanciája figyelhető meg A kéreg sérülésénél a tudatos működések károsodnak, az alsóbb központok csak az élet fenntartásához nélkülözhetetlen, legalapvetőbb működéseket (légzés, keringés, gerincvelői reflexek) képesek elvégezni, illetve „közvetítő” szereppel rendelkeznek (a kérgi pályák általában nem közvetlenül jutnak el a céljukhoz, hanem alsóbb reflexkörök működésének befolyásolása útján hatnak) Inger - receptor Afferens szár (érzőideg) központ Efferens szár (mozgató ideg) Válasz

3 Érzőpályák Tudatosuló és nem tudatosuló érzetek (nem jutnak el a kéregig) Különböző tudatosuló érzetféleségek: - Látás (50%)! - Hallás és egyensúlyozás - Szaglás - Tapintás, bőrérzékelés - Ízérzés -„Belső” érzetek Általános tendencia: az egyik testfélből érkező érzőrostok az ellenoldali kéregben végződnek Szomatotópia Szenzoros homunculus

4 Elsődleges érző mező A cortex funkcionális egységei Látókéreg Elsődleges mozgató mező Motoros beszédközpont Sensoros beszédközpont Hallókéreg Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology

5 Somatosensoros rendszer Két, egymással párhuzamosan futó pályarendszer, más-más szenzoros információt szállítanak Spinothalamicus rendszer: Protopathiás szenzibilitás (hő, fájdalom, elemi tapintás) Hátsóköteg-lemniscus medialis rendszer: Epikritikus szenzibilitás (differenciált tapintás, vibráció, sztereognózis) Mindkét rendszer három neuronból áll, egyszer átkereszteződik, és az ellenoldali gyrus postcentralisban végződik. A thalamus VPL és VPM magjában kapcsol át. Elsődleges érzőkéreg (Brodmann 3,2,1)

6 Spinothalamicus rendszer Antero-lateral system Protopathiás szenzibilitás (hő, fájdalom, elemi tapintás)

7 Spinothalamicus rendszer érzőneuronok a spinalis ganglionokban tractus spinothalamicus thalamus, n. VPL. primer érzőkéreg: gyrus postcentralis n. tractus spinalis nervi trigemini thalamus, n. VPM. Protopathiás szenzibilitás (hő, fájdalom, elemi tapintás) 1. sejt: spinalis ganglion 2. sejt: gerincvelő 3. sejt: thalamus, VPL A gerincvelő első és oldalsó kötegében halad, ellenkező oldalon Kereszteződés még a gerincvelőben Az agyidegeknek is van hasonló funkcionális egysége

8 Hátsó köteg - lemniscus medialis rendszer Epikritikus szenzibilitás (differenciált tapintás, vibráció, sztereognózis, propriocepció)

9 fasciculus gracilis fasciculus cuneatus nucleus gracilis et cuneatus lemniscus medialis thalamus, n. VPL. érzőneuronok a spinalis ganglionokban primer érzőkéreg: gyrus postcentralis Hátsó köteg - lemniscus medialis rendszer Epikritikus szenzibilitás (differenciált tapintás, vibráció, sztereognózis) 1. sejt: spinalis ganglion 2. sejt: n. gracilis, n. cuneatus 3. sejt: thalamus, VPL A gerincvelő hátulsó kötegében halad, azonos oldalon Kereszteződés a nyúltvelőben Az agyidegeknek is van hasonló funkcionális egysége thalamus, n. VPM. n. princeps sensorius nervi trigemini

10 Érző rendszerek: összefoglaló

11 Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown- Séquard szindróma) az azonos oldali epikritikus érzésféleségek esnek ki. Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown- Séquard szindróma) az ellenoldali fájdalom- és hőérzés esik ki. Disszociált érzészavar: gerincvelő sérülésre utaló tünet Brown-Séquard szindróma

12 Mozgatórendszer Gerincvelői reflexek Pyramidalis rendszer (corticospinalis pálya) Extrapyramidalis rendszer (kisagyi pályarendszer, basalis ganglionok rendszere) Agytörzsi mozgatópályák (emberben alárendeltek) A cortexnek és a gerincvelői reflexíveknek van kitüntetett szerepük, ha közülük bármelyik, illetve összeköttetéseik sérülnek, az akaratlagos mozgás nem kivitelezhető (paresis) A kéreg nem direkt módon irányítja a gerincvelői reflexeket, hanem csak befolyásolja azok működését, általában gátló szerepe van A kisagy illetve a basalis ganglionok rendszere a praemotoros kérgen keresztül a corticospinalis pálya működését befolyásolja. A kisagy a mozgáskoordinációban, a törzsdúcok a mozgás megtervezésében és elindításában játszanak szerepet

13 Elsődleges érző mező A cortex funkcionális egységei Látókéreg Elsődleges mozgató mező Motoros beszédközpont Sensoros beszédközpont Hallókéreg Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy and Physiology

14 A corticospinalis pálya (pyramispálya) Direct pathway. Keresztezett és keresztezetlen Klinikai szempontból a legjelentősebb a keresztezett (tr. corticospinalis cruciatus), sérülése végtagi bénuláshoz (paresis) vezet.

15 A pyramispálya Két motoneuronból áll: - felső (corticalis) motoneuron -alsó (gerincvelői) motoneuron (reflexek) A felső motoneuron axonja alkotja a pyramispályát. A rostok nagy része a nyúltvelőben átkereszteződik, kisebb része (a törzs izmait ellátó rostok) nem kereszteződik. Az axonok – általában interneuronok közvetítésével – az alsó motoneuronon végződnek. Az gerincvelői neuron axonja az első a perifériás idegek közvetítésével jut el a beidegzett harántcsíkolt izmokhoz. A gerincvelői reflexek alkotásában is részt vesz. alsó motoneuron felső motoneuron corticospinalis pálya

16 A pyramispálya alsó motoneuron felső motoneuron corticospinalis pálya Általános tendencia: -A distalis kisizmok, végtagok izmai csak az ellenoldali mozgatókéregből kapnak rostokat - a törzs izmai és az agyidegek magjainak nagy része mindkét oldalról kap beidegzést (extra biztosítás) Elsődleges mozgatókéreg Brodmann: 4,6

17 Bénulások (paresisek) Centrális bénulás - felső motoneuron vagy az axonja érintett (általában egyoldali corticalis sérülés, vagy gerincvelői folyamat az oka) - csak az ellenoldali (gerincvelői sérülésnél azonos oldali) végtagizmok bénulnak, a törzs izmai és az agyidegek nagy része nem - a reflexek kiválthatók, általában erősebbek - az izmok lassabban atrofizálnak Perifériás bénulás - alsó motoneuron vagy az axonja érintett (gerincvelői folyamat vagy perifériás ideg sérülése) - az azonos oldali izmok bénulnak, a törzs izmait és az agyidegeket is beleértve - a reflexek nem válthatók ki, mert az afferens szár sérült - az izmok gyorsan atrofizálnak - fibrilláció - izomtónus csökken

18 fasciculus gracilis et cunetus corticospinalis pálya tractus spinothalamicus más mozgató pályák

19 Extrapyramidalis rendszer: basalis ganglionok oldalkamra n. caudatus n. lentiformis claustrum A basalis ganlionok a diencephalon fehérállomá- nyának közepén, a cortex alatt elhelyezkedő szürkeállomány szigetek. Legfontosabb funk- ciójuk a mozgatórendszerhez kötött: a mozgások megterve- zésében játszanak szerepet. A baslais ganglionok (substancia nigra) egyik betegsége a Parkinson-kór: romló hypo- motilitás, a mozgások indítása zavart, remegés. Specifikusan a dopaminerg neuronok pusztulnak el. thalamus sustania nigra

20 Kisagy működése középagy híd nyúltvelő gerincvelő köztiagy kisagy A kisagy a három kisagykaron (pedunculus cerebelli sup. / med. / inf.) keresztül kommunikál az idegrendszer többi részével. Minden, a mozgatórendszerrel kapcsolatos struktúrával cserél információkat. A mozgások finom összerendezésében, az egyensúly megtartásában van szerepe. Fő kimenete a kéreg, de az agytörzsön keresztül a gerincvelőbe is küld információt. pedunculus cerebelli inf. pedunculus cerebelli med. pedunculus cerebelli sup. Interbrain

21 Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown- Séquard szindróma) az azonos oldali epikritikus érzésféleségek esnek ki. Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown- Séquard szindróma) az ellenoldali fájdalom- és hőérzés esik ki. Féloldali gerincvelő sérülésnél (Brown- Séquard szindróma) az azonos oldali distalis végtagizmok bénulnak. A törzs izmai általában nem érintettek. Brown-Séquard szindróma

22 Ajánlott irodalom Ross MH. Histology. A Text and Atlas (Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 2003) Moore KL, Dalley AF. Clinically Oriented Anatomy (Lippincott Williams and Wilkins, Philadelphia, 1999) Oyster CW. The Human Eye (Sinauer Associates, Inc. (Sunderland, Massachusetts, 1999) Wright KW. Textbook of Ophthalmology (Williams and Wilkins, Baltimore, 1997) Carlson BM. Human Embryology and Developmental Biology (Mosby, Philadelphia, 2004) Kandel ER, Schwartz JH, Jessell TM. Principles of Neural Science (McGraw Hill, New York, 2000) Purves D. et al: Neuroscience, 3rd ed. Sinauer Associates, Inc, 2004


Letölteni ppt "Az idegrendszer fontosabb pályarendszerei 2009. 04. 28. Dr. Lukáts Ákos"

Hasonló előadás


Google Hirdetések