Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Idegrendszer I. Dr. Bálint Eszter Semmelweis Egyetem, Anatómia Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Idegrendszer I. Dr. Bálint Eszter Semmelweis Egyetem, Anatómia Intézet."— Előadás másolata:

1 Idegrendszer I. Dr. Bálint Eszter Semmelweis Egyetem, Anatómia Intézet

2 Az ingerületátvitel alapjai: idegsejtek felépítése

3 Ingerületátvivő anyagok Monoaminok katekolaminok dopamin noradrenalin (epinefrin) adrenalin indolaminok szerotonin hisztamin Aminosavak +glutamát aszpartát -GABA – gamma-aminovajsav glicin acetil-kolin peptidtranszmitterek

4 Bemenet-kimenet receptorok ingerülete specifikus információk (kémiai, fizika) észlelése, átalakítása és és továbbítása Feldolgozás, integráció,a válasz kialakítása Kimenet: izommozgás, mirigyek szekréciós működése ÉRZŐROSTOK –perifériás idegrendszer MOZGATÓ ROSTOK –perifériás idegrendszer Központi idegrendszer

5 A kimeneti jel vázizom-ideg kapcsolat: neuromuscularis junctio válasz: izomösszehúzódás simaizom-ideg kapcsolat mirigy-ideg kapcsolat: szekréció

6 A periféria

7 A gerincvelői idegek 31 pár gerincvelői ideg (8 nyaki, 12 háti, 5 lumbális, 5 keresztcsonti, egy farkcsonti) érző gyökér (radix dorsalis) ezen van egy megvastagodás – csigolyaközti dúc (ganglion spinale) mozgató gyökér (radix ventralis) a foramen intervertebrale elülső nyílásánál egyesülve lépnek elő, mint nervus spinalis rögtön ramus ventralisra és dorsalisra bomlik, mindkét ág kevert a ramus ventralisok a szomszédos ramus ventralisokkal fonatokat képeznek, a ramus dorsalisok nem (a ramus dorsalisoknak csak ritkán van külön neve) a ramus ventralisok nem képeznek fonatokat a Th1-12 – bordaközi idegek esetében

8 A gerincvelői idegfonatok KERESZTCSONTI FONAT plexus ischiadicus (ülőfonat L4-S3 (a két szélből csak egy ág) alsó végtag izmaink és bőrének beidegzése, csípőizmok szemérem-végbél fonat (S3-S4) gátizomzat NYAKI FONAT C1-C4 nyaki ideg ramus ventralisai mozgató része: nyelvcsont alatti izmok és rekeszizom érző része: nyak bőréhez és fültájékhoz KARFONAT C5-C8, Th1 vállöv, felső végtag, széles hátizom három kötegbe rendeződve megy a periféria felé plexus brachialis ÁGYÉKI FONAT L1-L3, Th12 ill L4 egy része ennek része a n. femoralis – alsó végtag beidegzése, érző és mozgató rostok

9

10

11 nervus ischiadicus lefutása - PORCKORONGSÉRV

12 Agyidegek I. N. olfactorius - szaglóideg II. N. opticus - látóideg III. N. occulomotorius - közös szemmozgató ideg IV. N. trochlearis - sodorideg V. N. trigeminus - háromosztatú ideg VI. N. abducens - szemtávolító ideg VII. N. facialis - arcideg VIII. N. vestibulocochlearis - halló-egyensúlyozó ideg IX. N. glossopharyngeus - nyelvgarati ideg X. N. vagus - bolygóideg XI. N. accessorius - járulékos ideg XII. N. hypoglossus - nyelvalatti ideg

13

14

15 Nervus trochlearis (IV.) sodorideg motoros agyideg egyetlen szemizmot idegez be – m. obliquus bulbi superior a harmadik agyideg mögött a középagyban helyezkedik el a magva Nervus abducens (VI.) szemtávolító ideg motoros agyideg egyetlen szemizmot idegez be – m. rectus bulbi lateralis a hídban, a negyedik agykamra fenekén van a magva a szemüregben oszlik ágakra a hat szemizom közül négyet idegez be: fölső, középső és alsó szemmozgató izom+m. obliquus bulbi inferior beidegzi a szemhéjemelő izmot a szem belső simaizmait is eléri egy vegetatív dúcon (ganglion ciliare) keresztül – accomodáció, írisz szűkítése motoros rostok vegetatív rostok motoros mag a középagyban vegetatív mag: nucleus Edinger- Westphal (középagyban) közös szemmozgató ideg Nervus oculomotorius (III.) Szemmozgató idegek (III., IV., VI.)

16

17

18 arc szemüreg szem orrüreg szájüreg fogak nyelv elülső 2/3 része fő sensoros magva (nucl. principalis) a hídi tegmentumban van proprioceptív érzőrostjainak magva a mesencephalonban (nucl. mesencephalicus) helyezkedik el mozgató rostjai néhány rágóizmot (az első kopoltyúívből származókat) idegeznek be vegetatív rostjai nincsenek mozgató magva a híd tegmentumában (nucl. motorius nervi trigemini) Nervus trigeminus (V.) háromosztatú ideg

19 Nervus trigeminus (V.) V/1. nervus ophthalmicus a szemüregbe tart a könnymirigyeket és a szemet (érző ágakkal), a homlok bőrét idegzi be

20 V/2. nervus maxillaris a felső fogakat, az arcot, a szájpadot és az orrüreg oldalfalát látja el Nervus trigeminus (V.)

21 V/3. nervus mandibularis érző (nyelv elülső része, NEM ízérzés!) és mozgató törzsei is vannak Nervus trigeminus (V.)

22 Nervus facialis (VII.) 2. kopoltyúívből származó teljes mimikai izomzat m. stapedius (5) könnymirigy orr és szájpad apró nyálkahártyamirigyei állkapocs alatti és nyelv alatti nyálmirigyek parasymphaticus beidegzése mozgató rostok ízérző rostok vegetatív rostok a nyelv elülső 2/3-ának érző idege motoros magja a nyúltvelő és a híd határán nucl. motorius nervi facialis érző magja a nyúltvelőben fekvő nucl. tractus solitarius vegetatív magja a nyúltvelőben fekvő nucl. salivatorius superior

23 Nervus facialis (VII.) arcideg

24 a garat felső részének mozgató és érzőidege a nyelv hátsó harmadának ízérző idege beidegzi zsigeri érző rostjaival a sinus caroticust paraszimpatikus vegetatív rostjai elérik a glandula parotist (fültőmirigy) és a nyelv hátsó harmadának apró nyálmirigyeit Nervus glossopharyngeus (IX.) 1.külön magvak megfelelő funkciókként: 2.zsigeri érző mag: n. tractus solitarius (ízérzés, nyelési reflex bemenetek 3.általános érző (fájdalom) n. spinalis nervi trigemini 4.motoros mag: nucleus ambiguus felső része a nyúltvelőben 5.paraszimpatikus vegetatív: n. salivatorius inferior nyelv-garat ideg

25 Nervus glossopharyngeus (IX.) nyelv-garat ideg

26 Nervus vagus (X.) garat és lágyszájpademelő izmok gégeizmok nyelőcső harnántcsíkolt izmai motoros ideg magva: nucleus ambiguus garat alsó része gégebemenet gégenyálkahártya légcső nyelőcső tüdő szívburok nagyerek zsigeri reflexeket közvetítő (n. tractus solitarii) és érző (tractus spinalis nervi trigemini) ideg a nyelőcső simaizmai tüdő és alsó légúti mirigyek és simaizmok a szív a felső-hasűri zsigerek paraszimpatikus vegetatív ideg vegetatív dúcok az ellátott szervek falában magva: n. dorsalis nervi vagi két érző dúc

27 Nervus accessorius (XI.) járulékos agyideg a n. vagus tartozéka a vagushoz csatlakozó ágával részt vesz a gége mozgató beidegzésében mozgató agyideg: nucleus nervi accessorii

28 Nervus hypoglossus (XII.) nyelv alatti ideg a nyelv izmainak mozgató idege: nucl. nervi hypoglossi nyelvcsont alatt izmok mozgató beidegzése-a nyaki idegekből felvett rostokkal együtt

29 Vegetatív idegrendszer a központi idegrendszerből való eredés szerint a preganglionaris rostok 3 csoport agyidegekhez tartozó, agytörzsből induló – cranialis kirajzás (ált. acetil-kolin) PARASZIMPATIKUS thoracolumbalis vegetatív kirajzás (ált. noradrenalin) - SZIMPATIKUS sacralis kirajzás (általában acetil-kolin-tartalmú rostok)- PARASZIMPATIKUS erőforrásokkal való gazdálkodás erőforrások helyreállítása emésztőváladékok termelésének serkentése emésztőcsatorna mozgásainak serkentése erekció veszély elhárítása, predáció magas mucintartalmú védőnyál termelése szapora szívműködés zsigerek és bőr ereinek összehúzása vér a KIRbe és az izmokba glükózszint-növelés emésztés lassítása praeganglionaris rostok: vékony velőshüvelyes rostok – a dúcokban elágazódnak és több ganglionsejttel kapcsolódnak a postganglionaris rostok általában velőtlen Schwann-hüvelyes Remák-rostok a postggl rost végződése és a beidegzett struktúra között nincs közvetlen kapcsolat – az átvivő anyag diffúzióval jut el az effektorhoz PARASZIMPATIKUSSZIMPATIKUS

30

31 Vegetatív idegrendszer cephalikus és cervicalis rendszer a gerinc két oldalán halad végig a szimpatikus dúclánc (cervicalis és thoracalis rész Th6ig) nyálmirigyek, artériák, szív és tüdő, nyelőcső, stb testfali szövetek vasomotor, sudomotor, piloarrector abdominalis rendszer Th6-tól a rostok többsége csak keresztezi a dúcláncot n. splachnicus major et minor – a ganglion coeliacumon át sugárzik a zsigerekbe (gyomor, máj, duodenum, pancreas, lép – de ezen kívül további ganglionokba is sugároznak ezek az idegek mellékvese velőállományába közvetlenül praeggl. rostok ggl. mesentericum superius et inferius – bél ellátása plexus hypogastricus: medence zsigereinek ellátása lumbalis paravertebralis dúcok: alsó végtag szimp. beidegzése Szimpatikus rendszer

32 Vegetatív idegrendszer Sacralis paraszimpatikus rendszer bélcsatorna alsó szakaszának, a húgyhólyagnak és a nemi szerveknek a beidegzése praeganglionaris rostok valoszinűleg helyi fonatokban található sejteken kapcsolódnak át Cranialis paraszimpatikus rendszer a parasymphaticus praeggl rostok csak III – dúca a ggl. ciliare - a szem belső simaizmait idegzi be VII. – dúca a ggl. pterygopalatinum ill. submandibularis – könnymirigyek, orrüreg és szájpad mirigyei, valamint a nyelv és az állkapocs alatti nyálmirigyek IX. – ggl. oticum – a fültőmirigyet idegzi be X. agyidegekmagvakból – dúcai magukban a szervekben vannak

33 A környéki idegrendszer fejlődése 1. a velőcső záródásakor nem az egész presumptiv ektoderma kerül a velőcsőbe a velőcső két oldalán megmarad a dúcléc a velőlemez elülső részét (ebből lesznek az agyhólyagok) övszerűen veszi körül a placodlemez 2. a dúclécet a kifejlődő összelvények sejtcsoportokra szabdalják – ezek lesznek a csigolyaközti dúcok telepei az agyidegek érző dúcai a dúcléc elülső részeiből illetve a placodlemezből (pl. trigeminus) származnak 3. a dúctelep sejtjei neuroblastokká differenciálódnak – orsó alakot vesznek fel és centrális nyúlványt bocsátanak a velőcső felé (dorsalisan lép be) 4. perifériás nyúlványuk elágazó bunkós végükkel (növekedési kúp) tapogatóznak a beidegzendő struktúra felé érző neuronok 3b. az elülső szarvban motoros neuronok differenciálódnak 4b. perifériás nyúlványuk elágazó bunkós végükkel (növekedési kúp) tapogatóznak a beidegzendő struktúra felé motoros neuronok 3c. a dúctelep neuroblastjainak egy másik csoportja előrevándorol (sympathicoblastok) – az aorta oldalán telepednek le – vegetatív ganglionok 4c. a symphaticoblastok nyúlványokat növesztenek a periféria felé miközben a dúcokba benőnek a preganglionaris rostok paravertebralis dúclánc, prevertebralis dúcok, adrenomedulloblastok

34 A központ

35 kisujjnyi vastag, hengeres szerv férfiban az 1. ágyékcsigolya alsó szintjéig, nőben a 2. ágyékcsigolya közepéig – itt kúpszerűen elvékonyodik conus terminalis filum terminaléba megy át (idegszövet nincs itt) a gerincvelő ui nem tud lépést tartani a gerinc növekedésével conus terminalis után: cauda equina, mely gerincvelői gyökerekből áll (ez azért alakul ki, mert a gv. szelvények magassága kisebb, mint a csigolyáké a foramen magnumnál a nyúltvelő állományába folyamatosan megy át a vastagsága caudalis irányban csökken 2 orsószerű megvastagodás: intumescentia cervicalis et lumbalis a végtagok nagy idegkötegeinek kilépése szerkezete folyamatos, a belőle kilépő idegek adják a szelvényezettséget segmentum spinale (1-2 cm hosszú szakasz) ahány csigolya közti köz van, annyi segmentum A gerincvelő

36 8 nyaki (cervicalis) 12 törzsi (thoracicus) 5 ágyéki (lumbalis) 5 keresztcsonti (sacralis) 1 farokcsonti (coccygealis) vérellátása az a. vertebralis ágaiból a. spinalis anterior és posterior burkai 1.dura mater 2.arachnoidea 3. pia mater epiduralis tér cavum subdurale cavum subarachnoidale A gerincvelő makroszkópiája

37 sulcus medianus és lateralis posterior fissura mediana anterior canalis centralis 1.a szürkeállomány részei cornu (columna) posterius cornu (columna) anterius cornu (columna) laterale – a thoracicus és a felső lumbális szelvényeknél 2. fehérállomány részei 3 köteg (funiculi medullae spinalis) funiculus posterior, lateralis és anterior hátsó kötegeket a commissura alba köti össze A gerincvelő makroszkópiája

38 sejttípusok: interneuronok funicularis neuronok radicularis neuronok Hátsó szarvban három rétegben általában interneuronok, esetleg funicularis neuronok marginalis zóna substantia gelatinosa nucleus proprius cornus posterioris Intermedier zóna interneuronok és kül. gerincszakaszokat összekötő funicularis sejtek Oldalsó szarv vegetatív ganglionokban végződő motoros sejtek Rexed-laminák A gerincvelő szürkeállománya Elülső szarvban motoros neuronok: elülső szarv lateralis része Aα és Aγ motorneuronok és interneuronok keresztezett funicularis neuronok - elülső szarv medialis része: axonjaik a túloldali fehérállományban szállnak fel

39 A gerincvelő fehérállománya

40 A gerincvelő felszálló pályái érzőneuronok centrális nyúlv. belépés után felszálló és leszálló ágakra oszlanak myelin nélküli vékony rostok myelinhüvelyes vastag rostok hátsó kötegben haladnak Lissauer-zónában haladnak 1.bőr valamint az izmok, inak és ízületi tokok mechanoreceptoraiból érkező vastag és vékony myleinhüvelyes rostok segmentalis collateralisokat adnak nagy részük a hátsó kötegben halad a nyúltvelőig,majd átkapcsolódva az agykéregig (lemniscus medialis rendszer) fasciculus gracilis: alsó Th, L, S és Coc szelvényekből fasciculus cuneatus: felső Th és C szelvényekből összetett tapintási funkciók, ill. az izmokból érkezőek esetén a végtagok helyzetének érzékelése a hátsó szarvban szinaptizál 2. bőr mechanoreceptoraiból érkező vékony myleinhüvelyes és anélküli rostok fel és leszálló ágak a Lissauer-zónában max. egy szelvényt haladnak interneuronokon keresztül a tractus spinothalamicus sejtjeihez jutnak (marginalis zóna v. centralis szürkeállomány a neuronok rostjai kereszteződnek és az ellenoldali elülső-oldalsó kötegben haladnak

41 3. bőr hőérző receptoraiból ill. nociceptoraiból, valamint a mozgásszervek nociceptoraiból és a zsigerek érzőrostjaiból érkező vékony myleinhüvelyes és anélküli rostok ez előzőhöz hasonlóan marginális zónában és a centralis szürkeállományban végződnek interneuronokon keresztül a tractus spinothalamicus sejtjeihez jutnak (marginalis zóna v. centralis szürkeállomány a neuronok rostjai kereszteződnek és az ellenoldali elülső-oldalsó kötegben haladnak A gerincvelő felszálló pályái 4. a harántcsíkolt izmok izomorsóiból és ínorsóiból jövő vastag myelinhüvelyes rostok centrális szürkeállományban végződnek egy részük a tr. spinocerebellaris posteriorban az azonos oldalon szállnak fel másik részük a tr. spinocerebellaris anteriorban az ellenoldalon szállnak fel átkapcsolódás után a kisagy tájékoztatása az izmok tónusáról és nyújtottságáról kollaterálisaik motoneuronokhoz kapcsolódnak – reflexívek kialakítása

42

43 A gerincvelő leszálló pályái A gerincvelő oldalsó és elülső kötegében futnak 1.az elülső szarv motoneuronjain (15%), valamint a centralis állomány és a hátsó szarv neuronjain végződik a tractus corticospinalis (pyramispálya) tractus corticospinalis cruciatus oldalsó kötegben a nyúltvelőben kereszteződött rostokból tractus corticospinalis directus elülső kötegben csak a rendeltetési szelvényüknél kereszteződnek törzsizmok és végtagövek izmainak ellátása 2. a centralis szürkeállományban végződő rostok a; tractus rubrospinalis b; tractus reticulospinalis c; tractus vestibulospinalis (Deiters magból indul, feldolgozott vestibularis infók) d; tractus tectospinalis e; tractus olivospinalis f; fasciculus longitudinalis medialis

44 A gerincvelői reflexívek 1.receptor (2.)(afferens szár) központi receptor esetén hiányzik spinalis ganglionban v. érző agyidegi ganglionban elhelyezkedő sejttest egyik axonszár a perifériáig fut másik axonszára a központba tart 3. központi kapcsolóberendezés monosynaptikus reflexeknél egy szinapszis általában a központban több interneuronon tevődik át az információ 4. efferens szár mozgató neuron melynek sejtteste a gerincvelőben vagy mozgató agyidegben van axonja kifut az izmokhoz, mirigyekhez vegetatív reflexeknél két efferens elem – az első a központból kifut a vegetatív dúcig (preganglionaris neuron), a másik a dúcból az effectorig küld az axonját (postganglionaris neuron) 5. effector mozgató idegvégződés, és a beidegzett struktúra (izom, secretios készülék)

45 Monosynapticus reflexív 1.izomorsó (ingere az izom nyújtása) 2. afferens szár: Ia típusú rostok 3. szinapszis az érzőrost és a motoneuron között 4. mozgató neuron axonja 5. mozgató idegvégződés, és a beidegzett izom - összehúzódás az antagonista izmok elernyedésével jár vagyis a térdreflex esetében a combban elhelyezkedő flexorok el kell ernyedjenek az izomorsó afferensek kollaterálisai ingerlik a flexorizmokhoz tartó motoneuronokra ható gátló interneuronokat Gamma-hurok az izomorsó is kap motoros beidegzést γ-motoneuronok vagyis az izomorsó rostjainak kontrakciója is szabályzott minél fokozottabb az izomorsó kontrakciója annál érzékenyebb a megnyúlásra a leszálló pályák állítják be az érzékenységet

46 Végtagrövidítő reflex receptorok a hőre és egyéb szövetkárosításra érzékenyek vékony rostok a belépés helyén fel és leszálló ágakra oszlanak a szürkeállományban interneuronokra kapcsolódnak funicularis neuronok: axonjaik átkereszteződés után az agy felé továbbítják az ingerületet a többi interneuron axonjai az azonos oldali flexorizmok ill. az ellenoldali extensorizmok motoneuronjain végződnek (általában) FÁJ azonos oldali flexorok ellenoldali extenzorok (kevésbé) összehúzódnak

47 Vegetatív reflexív 1.receptor: zsigeri interoceptorok 2. afferens szár közepesen vastag és vékony myelinhüvelyes és myelinhüvely nélküli rostok 3. központi kapcsolóberendezés egy vagy több interneuron 4. efferens szár a gerincvelőben levő idegsejt axonja a központból kifut a vegetatív dúcig (preganglionaris neuron) – a gerincvelői ideget a ramus communicans albusban hagyják el és a szimpatikus paravertebralis dúclánchoz jutnak a zsigerekhez jutó ágak átkapcsolása itt még nem történik meg – ezek a rostok tovább futnak a prevertebralis dúcokhoz 5. effector simaizmok és mirigysejtek – vasomotor, pilomotor és sudomotor reakciók

48 A gerincvelő szenzoros működése Dermatómák minden hátsó gyökérhez tartozik egy dermatóma, ahonnan az érzőrostok az adott hátsó gyökérbe konvergálnak az egymás melletti dematómák között átfedés van egyes hátsó gyökerek sérülése ezért kompenzálhat a zsigerekből érkező érzőrostok is szelvényesen lépnek be – a bőr és a zsigeri érzőrostok aktivitása összetalálkozik egyes gerincvelői neuronokon bizonyos zsigeri fájdalmak különböző bőrterületekre vetülnek

49 A gerincvelő motoros működése végső közös pálya (a gerincvelő motoneuronokon konvergálnak a leszálló pályákból és az érzőrostokból érkező informácók – összegző működés gerincvelőből való kilépés előtt kollaterálisokat adnak gátló sejtekhez (Renshaw-sejt) axonjaik gátolják a szomszédos motoneuronok működését izomtónus fenntartása a motoros rostok szegmentálisan lépnek ki ez a törzsi szakaszra jellemző a végtagokon és a nyakon a motoros és érző rostok többszörösen átrendeződnek – kevert idegekként érik el az izmokat segmentalis beidegzés: egyes izmok azonos gerincvelői idegtől kapnak perifériás beidegzés: egyes izmok ugyanattól a perifériás idegtől kapnak


Letölteni ppt "Idegrendszer I. Dr. Bálint Eszter Semmelweis Egyetem, Anatómia Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések