Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a szakképzés korszerűsítésében korszerűsítésében Előadó: Bihall Tamás alelnök Előadó: Bihall Tamás alelnök.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a szakképzés korszerűsítésében korszerűsítésében Előadó: Bihall Tamás alelnök Előadó: Bihall Tamás alelnök."— Előadás másolata:

1 1 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a szakképzés korszerűsítésében korszerűsítésében Előadó: Bihall Tamás alelnök Előadó: Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, április 24.

2 2 Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Tanulószerződés intézménye Vizsga-delegálás Vizsga-delegálás Mestervizsga Mestervizsga Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció Szakképzés Nemzeti- Fejlesztési Kezdeményezés Szakképzés Nemzeti- Fejlesztési Kezdeményezés 16 szakma szakmai- és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, feladatbank létrehozása 16 szakma szakmai- és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, feladatbank létrehozása Szintvizsgáztatás Szintvizsgáztatás

3 3 VERSENYKÉPESSÉG - GAZDASÁG - SZAKKÉPZÉS Munkaerőpiaci igények Munkaerőpiaci igények Keresletvezérelt elv Keresletvezérelt elv

4 4 Elérendő stratégiai célok  70%-os foglakoztatási szint elérése: 4,9 millió foglalkoztatott  A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése  Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása  Gazdaságot közvetlenül szolgáló rövid ciklusú képzések  Mesterképzés az élethossziglan tartó tanulás szerves része, szakmunkás végzettségre épülő új képzési szint legyen  Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája  A finanszírozás ne a „pazarló koldusokat” támogassa  Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön

5 5 Szakképzési problémafa Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a éves korosztály száma negyedével csökken Szakmák társadalmi leértékelődése egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget 9-10 osztályban a gyakorlati képzés arányának növelése Szakmunkás életpálya modell kialakítása

6 6 Válaszok és beavatkozások Szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése Tényleges együttműködés, új kooperációs kultúra kialakítása Projekttípusú és hálózatszerű együttműködési formák előtérbe kerülése Gazdaság és szakképzés: folyamatos párbeszéd, kommunikáció: gazdasági folyamatok, szükségletek, trendek, konjunktúra Gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben: OSZEB, egységes arculat, egységes fellépés Szakmunkás életpálya modell: zsákutcás modell helyett

7 7 Minisztérium – kamara együttműködése Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al keret-megállapodás megkötése december 8: Átadott 16 szakmákban vizsgaelnöki kinevezés áprilistól Újabb szakmák átadása: 11 hiány, vagy keresett szakma KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben a gyakorlati képzés szabályozása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás); mesterképzés megújítása Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése 16 szakmában

8 8 Új szakképzési feladatok átadásának jelentősége 2007 február 14-i megállapodás az SZMM – MKIK között MKIK –gazdasági érdekképviseletek közötti megállapodás A szakképzés társadalmi támogatottságának növelése Új partnerségi – szakképzési modell: 1993-as szakképzési törvény A szakképzés szereplőinek együttműködése, tevékenységközpontú A szakképzésben az állami túlsúly lebontása Új felelősségi viszony kialakítása Szolgáltatás centrikusabb, szakszerűbb ügyintézés: decentralizáció

9 9 Kamarák HR kapacitásának térképe Szakképzési feladatok 16 szakmában 390 regisztrált szakértővel 20 megyei és 3 városi kamara: 93 kirendeltség 100 főállású tanácsadó 40 szakképzési területen dolgozó szakember Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése: képzőhely szakképző iskolai tanuló gazd.-nál tanulószerződés 1000 szakértő vizsgadelegálás 4000 fő vizsgabizottsági tag fő szintvizsga 800 szintvizsga elnök 3500 ellenőrzés, 1500 akkr. Gazdasági érdekképviseleti szervezetek humánerőforrás kapacitása

10 10 Szakmai vizsgaelnöki delegálás A kimeneti teljesítményeket a gazdaság értékelje 1600 vizsgaelnöki delegálás megszervezése, 80%-a május- június Április 1-e utáni vizsgákra a kamara delegálja az elnököket A területi kamarák az országos lista alapján delegálnak Március közepén vizsgaszervezők részére országos felkészítés: 16 szakmában 275 iskola rendszerű, 51 isk. rendsz. kivüli Március 27 vizsgaelnököknek országos felkészítése A 16 szakmában a vizsgabizottsági tagok delegálását az érdekképviseletek végzik

11 11 Vizsgadelegálási adatok 23 területi kamara 10 ezer vizsgadelegálás (hálózatos megvalósítás, jelentős tapasztalat a kiválasztásban, delegálásban) 23 területi kamara 10 ezer vizsgadelegálás (hálózatos megvalósítás, jelentős tapasztalat a kiválasztásban, delegálásban) 4895 vizsgabizottsági tag (ebből érdekképviseleti tag 382 fő),pályáztatással folyamatosan bővíteni akarjuk a névjegyzéket 4895 vizsgabizottsági tag (ebből érdekképviseleti tag 382 fő),pályáztatással folyamatosan bővíteni akarjuk a névjegyzéket Kamarának átadott 16 szakmában 2006-ban 1563 szakmai vizsgadelegálást végeztek a területi kamarák Kamarának átadott 16 szakmában 2006-ban 1563 szakmai vizsgadelegálást végeztek a területi kamarák Az Országos vizsgaelnöki listáról 554 fő vizsgaelnök a 16 szakmában (telepítve az ISZIIR felületre) Az Országos vizsgaelnöki listáról 554 fő vizsgaelnök a 16 szakmában (telepítve az ISZIIR felületre)

12 12 Szakmai vizsgaelnöki delegálás A vizsgaelnöki munka minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása: Elnöki pályázati kiírás megújítása, munkatapasztalat szerepe Merítési bázis kiszélesítése: 1600 vizsgára 558 fő Előírt továbbképzéseken történő részvétel: tanúsítvány Minimumvizsga az eljárásrendből, vizsgaszabályzatból Elnöki tevékenység értékelése, helyszíni ellenőrzések Éves országos jelentés a vizsgáztatások tapasztalatairól Az elnökök és tagok delegálása országosan egységes sztenderdek alapján on line rendszerű szoftver felhasználásával ISZIIR

13 13 Szakmai vizsgaelnöki delegálás Vizsgáztatás: regionalitás a delegálásnál, de összeférhetetlenség Kimeneti szabályozás: Ne „kegyelmi” bizottság, fülbesúgásos vizsgáztatás Megélhetési vizsgáztatók: korlátozás, maximum 300 fő, rotáció Szűk keresztmetszet a vizsgaelnöki jegyzékben szereplők száma Szintvizsga számonkérése: kozmetikus, kárpitos Vizsgabizottság humánerőforrás fejlesztése: szakmai továbbképzések, kézikönyv az NSZFI-vel, új OKJ-ra –SZVK-ra felkészítés, éves riport készítése Egységes, integrált rendszer az érdekképviseletekkel

14 14 16 szakmában a vizsgabizottsági tag delegálása IPOSZ Asztalos, Kárpitos, Kozmetikus, Bőrdíszműves, Cukrász, Szobafestő-mázoló és tapétázó, Cipőfelsőrész-készítő MGYOSZ Épületburkoló, Ács-állványozó, Villanyszerelő, KISOSZ Pincér, Szakács, OKISZ Fodrász VOSZ Kőműves, Nőiruha-készítő, Férfiruha-készítő,

15 15 Az átvételre kerülő 11 hiány és keresett szakma CNC-forgácsoló Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés- szerelő Fémipari megmunkálógépsor és berendezés- üzemeltető Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő Géplakatos Hegesztő Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Tetőfedő Kereskedő

16 16 Szakma Kiváló Tanulója Verseny A Szakma Kiváló Tanulója Versenyek szervezése, lebonyolítása a 16 szakmában 2007/2008-as tanévben Fő hangsúly a gyakorlati kompetenciák értékelésén van Regionális versenyek területi kamarák közreműködésével Országos döntő 16 szakmában BNV területén: world skill A verseny kiállítás, fesztivál és vásár jellegének erősítése Gazdálkodók bevonása, szakmai kiállítások Pályaválasztás, pályatanácsadás segítése Elkészült a versenyfelhívás és versenyszabályzat

17 17

18 18 Gazdaság–Szakképzés–Stratégiai partnerség Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése,  Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése, gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke: gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke: tevékenység gyakorlásához, kompetenciák elsajátításához strukturált keretbe foglalt felnőttképzési modulrendszer szakképzetlenek, munkanélküliek bevonása állami elismertség, de kamarai keretek között is megvalósítható  Felnőttképzési elektronikus hálózat, FELNŐTTNET létrehozása: munkaadók, munkavállalók, képzők részére korszerű szolgáltató tevékenység  FAT akkreditáció szakmai közegbe helyezése, államigazgatási eljárás helyett kamarai gesztorálás, szakmai szervezetek bevonása

19 19 Gazdaság–Szakképzés–Stratégiai partnerség A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell,  A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell, munkaerő-piaci szempontok: feladatellátás regionális szinten  Szakképzési alap az legyen ami: ne zsákmányszerzés legyen profiltisztítás: csak a szakképzés gyakorlati-tárgyi fejlesztése decentralizált keret elosztásában a cégek alulreprezentáltak az OKÉV-ek szakképzési szerepének kiüresedése  Szakképzési alap: gyakorlati képzés végzők részére pozitív diszkrimináció  Gyakorlati képzésben a gazdálkodók érdekeltségének növelése: átalány díjas elszámolás felemelése minimálbér 3-szorosára adminisztrációs költségek normatív finanszírozása

20 20 Kamarák szerepe a szakképzésben – nemzetközi kitekintés Módszertan:  Nemzetközi szakirodalom eredményeinek és az OECD szakképzéssel foglalkozó riportjainak áttekintése és összefoglalása  Statisztikai adatok áttekintése és elemzése  Szakértői interjúk

21 21 Európai szakképzési modellek tapasztalatai Oktatás szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a sikeres és hatékony munkavállaló képzése Vállalkozások nem a rövid távú haszonszerzés a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzésehosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

22 22 További javaslatok 2+2-es, képzési rendszer átalakítása (pl ) 2+2-es, képzési rendszer átalakítása (pl ) Gyakornoki rendszer kialakítása Gyakornoki rendszer kialakítása Élethosszig tartó tanulás pályaívének kialakítása Élethosszig tartó tanulás pályaívének kialakítása Gyakorlati oktatás erősítése Gyakorlati oktatás erősítése Vállalkozói érdekeltség növelése Vállalkozói érdekeltség növelése Regionális Szakképzési Modell Regionális Szakképzési Modell Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés K+F együttműködés (pl. pályakövetési rendszer kialakítása) K+F együttműködés (pl. pályakövetési rendszer kialakítása) Szakképzési Alap decentralizált pályázatainak kamarai lebonyolítása Szakképzési Alap decentralizált pályázatainak kamarai lebonyolítása

23 23 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "1 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a szakképzés korszerűsítésében korszerűsítésében Előadó: Bihall Tamás alelnök Előadó: Bihall Tamás alelnök."

Hasonló előadás


Google Hirdetések