Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében Kalmár Zsolt képzési referens Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében Kalmár Zsolt képzési referens Magyar Kereskedelmi és Iparkamara."— Előadás másolata:

1 A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében Kalmár Zsolt képzési referens Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2 „A munkaerő-piac, a vállalkozások mindenkori igényeit és az egyén karrier lehetőségeit egész életen át biztosító szolgáltatás-centrikus, felhasználóbarát szakképzési rendszer kialakítása.” Az MKIK középtávú szakképzési stratégiájának küldetése

3 Szakképzési problémafa   Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a éves korosztály száma negyedével csökken paradigmaváltás a szakképzés és felsőoktatás kapcsolatában egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást   Következmény: NFT II. végére ezer fő szakképzett munkaerő hiánya   Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Tanulók 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (9 évf. alapképzés)

4 A tegnap és a holnap gazdasági jellemzői   Monopólium   Munkakör megtartása   Fizetés   Gépek eszközök   Megállapodottság   Szabványok   Személyes kapcsolatok  Verseny  Munkakörteremtés  (rész)tulajdon, opciók, jutalék  Szellemi érték  Gyorsaság, változás  Vevői (megrendelői) igények  Számítógépre épülő kapcsolat

5 A tegnap és a holnap szakképzésének jellemzői   Lexikális tudás   Végtermék-ellenőrzés   „Magolás”   Passzív idegennyelv- ismeret  Kompetenciák és kulcsképességek megteremtése  Intelligens tanulási technikák  Gyakorlat orientált nyelvtudás  Információs technológiai kultúra

6 A piacképes szakképzés ismérvei   Koncepcionális pályaválasztás   Jól meghatározott képzési cél   Változó munkatartalom követése   Változó munkakörnyezethez való alkalmazkodás   Rögzült tudás-változó tudás hasznosítása

7 Kulcskvalifikációk és kompetenciák a készség és a kompetencia központú pedagógiában • •Világos, korrekt kommunikáció írásban és szóban • • Átértékelődik a funkcionális analfabétizmus (nem pusztán írni, olvasni és számolni tudást jelent), magába foglalja az alapvető kommunikációs készséget és az információtechnológiai tudást, a hálózatok intelligens kezelését • •Információ befogadása, releváns gyűjtése, átalakítása és beépítése saját munkájába • •Kommunikációs kultúrák tanulásának készsége Idegen nyelv tanulás ( 3 európai nyelv) • •Viselkedés és mentális kultúra és interkultúrális műveltség Humán műveltség rehabilitálása, nem csak szaktudás, a világban eligazodni tudás, a társadalom szolgálata • •Reálisan bemutatni saját képességeit a munkaerőpiacon • •Együttműködés - team munka, kooperációs modellekben gondolkodni tudás Szociális kompetenciák

8 Kulcskvalifikációk és kompetenciák a készség és kompetencia központú pedagógiában • •Általános szakmai cselekvő készség, innovációs készség (stratégiák, termékek, folyamatok) • •Önszabályozó tanulás, tanulási - önfejlesztő készség, élethosszig tartó fejlődés • •Önálló munkavégzés, tervezés, végrehajtás készség: • •- idő és erőforrások menedzselése • •- felelősségteljes cselekvés és döntés • •- követelmény orientáltság (rendszeres ellenőrzés, értékelés teherbírás-terhelés) • •Célorientált viselkedés • •Szervezési - vezetési készség • •Problémamegoldó - kezelő készség, kooperáció- és konszenzus-képes szakember • •- konfliktusmenedzselés • •- saját gondolatok és cselekvések értékelése a problémamegoldás és döntéshozatal érdekében. • •- elméletek és gyakorlat összekapcsolása • •- vitaszempontok reális értékelése • •- saját álláspont hiteles és vitaképes bizonyítása Szakmai kompetenciák

9 Feszültségpontok a szakképzésben  Gazdaság igényeit figyelmen kívül hagyó képzés, szakképzési szolgáltatás hiánya, hibás finanszírozói rendszer  Szétaprózott iskolarendszer (több mint ezer szakiskola)  Szétaprózott iskolafenntartói önkormányzati rendszer (3200 önkormányzat Magyarországon, Svédországban 300, Angliában 650)  Szakképzés a „maradék elv” alapján  Felsőoktatási „papírgyárak”  Gyenge gyakorlati képzettségi szint a munkáltatók szerint

10 Középfokú intézmények tanulóinak megoszlása

11

12 Szakképzési problémafa   Elérendő stratégiai célok: 70%-os foglakoztatási szint elérése: 4,9 millió foglalkoztatott A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása Gazdaságot közvetlenül szolgáló rövid ciklusú képzések Mesterképzés az élethossziglan tartó tanulás szerves része, szakmunkás végzettségre épülő új képzési szint legyen Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön   Megoldandó feladatok: Az állami túlsúly csökkentése, szolgáltató típusú irányítás, feladatok „kiszervezése” a köztestületeknek Az NFT II. projektekben a partnerség elve, tulajdonosi tudat Új felnőttképzési paradigma, felnőttképzési jegyzék legyen

13 Veszélyek és következmények  A felsőoktatásban résztvevők száma háromszorosára nőtt  80 – 100 ezer fő munkaerő hiányzik  A következő 8 – 10 évben a középiskolás korosztály ~ 30 %-os csökkenése várható  NFT II végére 300 ezer szakmunkás fog hiányozni  Tovább romolhat Magyarország versenyképessége

14 Felsőoktatási létszámok alakulása Forrás: OM statisztika

15

16 A fiatal és az idősebb felsőfokú végzettségűek, valamint a fiatal felsőfokú és fiatal középfokú végzettségűek relatív bérének alakulása (forrás: Galasi Péter)

17 Kamara közjogi feladatai a szakképzésben   Gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzése.   Tanulószerződések megkötése, tanácsadói hálózat működtetése.   Gyakorlati szintvizsgák szervezése és lebonyolítása.   Mesterképzés és vizsgáztatás szervezése és lebonyolítása   Vizsgabizottsági tag delegálása állami szakképesítést nyújtó vizsgákra.

18 Minisztérium – kamara együttműködése   Program és projekt típusú együttműködés az OM-el, megállapodás: 16 szakma átadása, szintvizsgáztatás bevezetése   Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al új Megállapodás kötése: Átadott szakmákban vizsgaelnöki kinevezés január 1-től Újabb szakmák átadása (12 hiány, vagy keresett szakma) KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben közjogi feladatok átadása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás, mesterképzés, gyakornoki program) Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése lebonyolítása Stabil, kiszámítható és normatív alapú finanszírozás Gazdálkodók érdekeltsége, adminisztráció csökkentése

19 Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség   A szakképzésben a modernizációs törekvések folytatása stratégiai kérdés: Elindult változtatások „leamortizálódásának” veszélye   Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése, gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke: tevékenység gyakorlásához, kompetenciák elsajátításához strukturált keretbe foglalt felnőttképzési modulrendszer szakképzetlenek, munkanélküliek bevonása állami elismertség, de kamarai keretek között is megvalósítható   Felnőttképzési elektronikus hálózat, FELNŐTTNET létrehozása: munkaadók, munkavállalók, képzők részére korszerű szolgáltató tevékenység   FAT akkreditáció szakmai közegbe helyezése, államigazgatási eljárás helyett kamarai gesztorálás, szakmai szervezetek bevonása

20 Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség   A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell, munkaerő-piaci szempontok: feladatellátás regionális szinten   Szakképzési alap az legyen ami: ne zsákmányszerzés legyen profiltisztítás: csak a szakképzés gyakorlati-tárgyi fejlesztése decentralizált keret elosztásában a cégek alulreprezentáltak az OKÉV-ek szakképzési szerepének kiüresedése munkaerő-piaci alap: forráselvonás a szakképzéstől   Szakképzési alap: gyakorlati képzés végzők részére pozitív diszkri- mináció: az adójellegű 20%-os befizetés eltörlése, a többieknél ennek felemelése   Gyakorlati képzésben a gazdálkodók érdekeltségének növelése: átalány díjas elszámolás felemelése minimálbér 3-szorosára adminisztrációs költségek normatív finanszírozása

21 Nemzeti Fejlesztési Terv II. és Szakképzés   Közel 8000 milliárd fejlesztés: nem lesz más forrás, „aki kimarad az lemarad”   milliárd élethossziglan tartó tanulás: gazdaság szerepvállalása, szakképzési alap kiürítése   KKV szektor intenzív bevonása: marginalizálódtak, a képzési hajlandóság a „leggyengébb láncszem”: tanácsadói hálózat   Képzőktől független regionális vizsga és kompetencia központok: a vizsgabizottság elnökét és tagját a kamara, illetve a szociális partnerek adják; a felhasználói szféra mérje a kimenetet   Gyakorlati képzés súlya, szerepe: a gyakorlati oktatók számára államilag támogatott mesterképzés és továbbképzési programok

22 Független Vizsgaközpontok Logikai keretmátrix: partnerségi modell Országos szint Állami irányítás és felügyelet Akkreditált vizsgahelyek Állami feladatok átvállalása NGO szakmai koordináció Vizsgabizottságok működtetése Vizsgahelyek akkreditációja Regionál is szint Vizsgaszervezés regionális állami feladatai Kistérsé gi szint SZMM, szakképzést felügyelő minisztériumok Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács NSZI Országos Vizsgaközpont Nemzeti Vizsga és Kompetencia Tanács Országos ernyőszervezet Regionális szintű ernyőszervezet Regionális Vizsgaközpontok Regionális fejlesztési és Képzési Bizottság Regionális Vizsgahelyszínek Országos Vizsgahelyszínek Kistérségi vizsgahelyszínek

23 A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján) Hiányosságok- problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkül Érettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya Gyenge szakmai gyakorlati jártasság Munkafegyelmi problémák Munkakultúra hiányosságai általában Gyenge szakmai elméleti alapok Rossz együttműködési készség Gazdasági ismeretek hiánya Számítógépes ismeretek hiánya Idegennyelv-tudás hiánya

24 Nemzeti Fejlesztési Terv II. és a szakképzés   Végzést után gyakornoki rendszer a hiány és keresett szakmákban, külföldi munkatapasztalat szerzéssel kombinálva   új TISZK: 100 milliárd Ft komplex fejlesztés, beruházás: TISZK-ek és RÁK-ok viszonyának a tisztázása párhuzamos fejlesztések, profiltisztítás vagy integráció   Már van 16 TISZK: jó ötlet és koncepció, gazdaság szerepvállalása formális, nem lehetett a kamara konzorciumi tag   TISZK gazdaság nélkül nem megy: gazdaság meghatározó szerepvállalásával tulajdonosi tudat a TISZK „mindent visz” csak a gazdaság megnyerésével tud önfenntartóvá válni

25 Szakképzési feladatok 16 szakmában 390 regisztrált szakértővel Kamarák HR kapacitásának térképe 20 megyei és 3 városi kamara:   93 kirendeltség   85 főállású tanácsadó   50 szakképzési területen dolgozó szakember Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése:   képzőhely   szakképző iskolai tanuló gazd.-nál   tanulószerződés   1000 szakértő   vizsgadelegálás   4000 fő vizsgabizottsági tag   fő szintvizsga   800 szintvizsga elnök   3500 ellenőrzés, 1500 akkr. Képzés – továbbképzés:   fő képzése   212 tanfolyam   42 oktatóterem   12 számítógépterem   1000 fő mester képzése, 600 elnök Összesen: 66 teremben óraszámban Gazdasági érdekképviseleti szervezetek: a humánerőforrás kapacitása

26

27

28

29

30 Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése   Cél: a gyakorlati képzés feltételeinek vizsgálata, hatékonyságának és szabályszerűségének biztosítása. A képzőhely ellenőrzés struktúrája: Gazdálkodó Képzőhely Szakma Oktató Képzőhely Szakma Képzőhely

31 Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése I. Első szintű ellenőrzés   Cél: a gyakorlati képzés feltételeinek vizsgálata, hatékonyságának és szabályszerűségének biztosítása   Első fokozat: képzőhely ellenőrzése (vállalkozó alapadatok, képzőhely felkészültsége, gyak. oktatók jogszabályi megfelelőssége, képzési dokumentumok, juttatások biztosítása, tárgyi feltételek).   Határozat kibocsátásával zárul. 2001/ / / /05. Ellenőrzött képzőhelyek száma Ellenőrzött tanulók száma

32 Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése II. Emeltszintű ellenőrzés (akkreditáció)   Második fokozat (akkreditáció): minőségbiztosításra irányuló vizsgálat a szakképzési hozzájárulás terhére visszaigénylő vállalkozások részére   Célja: a képzési program, módszertan, valamint szervezési elemek minősítése, a személyi feltételek, a szervezetirányítási módszerek, a képzés dokumentáltsága, nyomon követhetősége, az eszközök és a teljes képzési kapacitás megvizsgálása, az alkalmazott szakoktatók célcsoportra vonatkoztatott pedagógiai, módszertani ismeretének, illetve attitűdjének felmérése.   Tanúsítvány megszerzése a cél.

33 Gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése III. Iskolai tanműhelyek ellenőrzése  Nem ellenőrzés, hanem helyzetfelmérés, kapcsolatteremtés.  A szakképzésről szóló törvény 19/A. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, 16 szakmában.  Modell kísérleti jelleggel 100 tanműhelyt érint.  Vizsgált területek: létszámkapacitás, tanulói terhelés, tanulói kedvezmények, juttatások biztosítása, munka- és balesetvédelem, hátrányos megkülönböztetés tilalmának megtartása, valamint a tárgyi feltételek rendelkezésre állása.

34 A gyakorlati képzőhelyek egységes akkreditácós rendszerének bevezetése I.   Cél: a gyakorlati képzés hatékonyságának és minőségének biztosítása kétfokozatú akkreditáció   Meghatározás: minőséghitelesítési folyamat (jogszabályi követelmények érvényesülése, kimeneti követelmények megvalósíthatósága)   Akkreditáció kiterjedsége: képzési program – kompetencia orientáltság tárgyi-személyi feltételek, képzési kapacitás szervezet fejlesztési képessége, innováció partnerkapcsolatok kezelése   Személyi feltételek vizsgálata: oktatók kompetencia vizsgálata pedagógiai kultúra, hozzáadott érték szakmai tapasztalat, attitűd vizsgálat   Bevezetés: fokozatosság, támogatói rendszer, tesztkísérlet 1100 képzőhelyen, országosan egységes informatikai rendszer, best practice

35

36

37

38

39 Tanulószerződések megkötése, nyilvántartása, karbantartása   Tanulószerződés a gazdálkodó szervezet és a tanuló között jön létre (32 ezer tanuló).   A kamara szerepe a szerződés megkötésében (vállalkozó bejelentése, képzőhely minősítése, szerződés kitöltése, aláírások, nyilvántartásba vétel)   Folyamatos felügyelet, tanácsadás

40 A szakmai és vizsgakövetelmények korszerűsítése a 16 szakmában Az MKIK és az Oktatási Minisztérium együttműködési megállapodása: január szakma szvk átadása, a 16 szakmában a gyakorlati szintvizsgák rendszerének kidolgozása: Ács-állványozó Asztalos Épületburkoló Kőműves Szobafestő-mázoló Villanyszerelő Bőrdíszműves Cipőfelsőrész készítő Férfiruha készítő Nőiruha készítő Kárpitos Kozmetikus Fodrász Cukrász Pincér Szakács

41 A 16 OKJ-s szakma szakmai és vizsgakövetelményeinek felülvizsgálatának megvalósítására kidolgozott hálós időterv

42 A gyakorlati szintvizsga bevezetésének indokai • • Az oktatás területén előtérbe került a minőségbiztosítás: a képzés nagyobb részét kitevő gyakorlati képzés eredményességéről megbízható információk kellenek • • Minden minőségbiztosítási rendszer elengedhetetlen feltétele a gyártásközi ellenőrzés, a gyakorlati szintvizsga • • A gyakorlati szintvizsga növeli a tantervi fegyelmet, a vizsgára készülni kell, az oktatónak a tanulót fel kell készíteni, a tantervi anyaggal foglalkozni kell • • A képzési idő csak részben növelhető. Tudatosabb, tervszerűbb oktatási metodika, minimumra csökkenthető a napi munkához igazodó ad-hoc jellegű oktatás, amely mozaikszerű tudást ad

43 Gyakorlati szintvizsgák szervezés és lebonyolítása  16 szakmában, a kamarai gondozásban megjelent Szvk-k által beépültek a tanévrendjébe.  Célja a folyamatközi ellenőrzés.  Párhuzamosan futó programok problematikája (2 éves képzés, 3 éves képzés, IPOSZ képzési program).  Eredményei: nagyobb tantervi fegyelem, a tanuló szembesül saját teljesítményével, reális, független jelzés a gyakorlati képző és iskola felé, javul az együttműködés, tervezettebb képzési ütemet diktál, vizsgatapasztalatot szerezhetnek.  Szintvizsga feladatok az MKIK honlapján megtalálható (www.mkik.hu)

44 Szintvizsgák időpontja az szvk-ban SzakmaIdőpont Ács11. évfolyam végén Cipőfelsőrész készítő12. évfolyam végén Bőrdíszműves12. évfolyam végén (4. félév) Cukrász12. évfolyam, a 3. lezárt félév után Férfiruha készítő12. évfolyamon, a 3. lezárt félév után Épületburkoló11. évfolyam végén Kárpitos (2 éves szakma)11. évfolyam végén Kőműves11. évfolyam végén Kozmetikus (2 éves szakma)13. évfolyam végén Nőiruha készítő12. évfolyamon, a 3. lezárt félév után Pincér12. évfolyamon, a 3. lezárt félév után Asztalos12. évfolyam végén Szobafestő12. évfolyamon, a 3. lezárt félév után Villanyszerelő12. évfolyamon, a 3. lezárt félév után Szakács12. évfolyam végén Fodrász13. évfolyamon, az 5. lezárt félév után

45 Szintvizsgáztatásban résztvevő tanulólétszámok

46 Eredmények

47 Célok a mesterképzés területén  A mesterképzés beillesztése a hazai szakképzési rendszerbe.  Megteremteni a mestercím elismertségéhez kapcsolódó jogszabályi hátteret.  Erősíteni kell a mesterfogalom társadalmi kommunikációját, szakmai rangját.  A mestervizsga kölcsönös elismertetése az EU-s országokban.

48 Régió-specifikus szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása Regionális Fejlesztési Operatív Program Régió-specifikus szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolítása   Célja: Humánerőforrás-fejlesztése regionális dimenzióban, a munkaerő-piaci kereslet-kínálat közötti összhang erősítése   A munkaerő-piaci igények és képzési kínálat felmérése, ez alapján képzési listák kialakítása régiónként (felmérés vállalkozások körében, hiányszakmák kiszűrése, turisztikára fókuszálva).   Hiányzó szakképzési továbbképzési programok kidolgozása.   Képzési listákhoz képző intézmények hozzárendelése.   10 ezer fő bevonása a képzésbe

49 Paradigma-váltás a szakképzésben  Szakképzés a 9–10. osztályban  Második szakma ingyenessége ésszerű szabályozással rokonszakmák esetén  Gyakorlati képzés súlypontja a gazdaságban  Tanulószerződéssel a munka világába: tanuló előszerződés, próbaidő intézménye átalánydíjas elszámolás, adminisztrációs terhek csökkentése  Gazdaság közeli és az igényeket követő tananyag: team munka, tanulási mezők, vevői megrendelés  Szakmánkénti különbségtétel a normatívákban: hiány és keresett szakmák

50 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kalmár Zsolt


Letölteni ppt "A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében Kalmár Zsolt képzési referens Magyar Kereskedelmi és Iparkamara."

Hasonló előadás


Google Hirdetések