Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Egyesült Államok a világgazdaságban. Néhány adat területe: 9,8 millió km² (4.) lakosság: 313,8 millió fő (2012) (3.) gyors növekedésében a bevándorlás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Egyesült Államok a világgazdaságban. Néhány adat területe: 9,8 millió km² (4.) lakosság: 313,8 millió fő (2012) (3.) gyors növekedésében a bevándorlás."— Előadás másolata:

1 Az Egyesült Államok a világgazdaságban

2 Néhány adat területe: 9,8 millió km² (4.) lakosság: 313,8 millió fő (2012) (3.) gyors növekedésében a bevándorlás is szerepet játszik

3

4

5 Néhány adat munkanélküliségi ráta: 9,1% (2011) inflációs ráta: 3% (2011) külső adósságállomány: 14,7 ezer milliárd USD (2011. június) a folyó fizetési mérleg hiánya: -600 Mrd USD (2011) devizatartalékok: 132,4 Mrd USD (2010) katonai kiadások: a GDP 4,06%-a (2005)

6 USAEUKínaIndiaJapán GDP (vásárló- erő-paritáson) ezer Mrd USD 15,015,311,34,44,3 reál GDP- növekedés % 1,51,69,57,8-0,5 az egy főre jutó GDP USD A világ legnagyobb gazdaságainak teljesítménye 2011-ben

7 Gazdaságtörténeti korszakok Gyarmati kor A megosztott ország A második ipari forradalom kora Fellendülés és válság Az aranykor Visszaesés és az új gazdaság

8 Gyarmati korszak a XVII. század elejétől a függetlenség kivívásáig (1776) brit, holland, francia, spanyol gyarmatosítók hatalmas tőke- és munkaerő- és késztermékimport Európából: vas, textil, kávé, tea, papír, cukor, bor, üveg nyerstermékexport: prém, fa, dohány, rizs, indigó, gyapot (Nagy-Britanniába) jellemző iparszerkezet: háziipar

9 A megosztott ország I. a függetlenség kivívá- sától a polgárháborúig ( ) Észak: tőkés iparosodás (külföldi tőke segítségével), növekvő városok New York 1848-ban

10 Dél: ültetvényes gazdálkodás, rabszolga-tartás, hatalmas profitok Ellentétek: rabszolgaság, hatalmas piac délen, izmosodó ipar északon A megosztott ország II.

11 A második ipari forradalom kora I. A polgárháború végétől az első világháború kitöréséig (1865-től 1914-ig) Az egységes nemzeti piac kialakulása Infrastruktúra-építés (vasút, csatornák, távíró) Vasúthálózat az Egyesült Államokban 1914-ben

12 A második ipari forradalom kora II. Részvénytársaságok megjelenése Méretgazdaságossági előnyök kihasználása, elektromos áram, olajipar, pénzügyek stb. Egyesülések és felvásárlások, kartellek, versenytörvények

13 Fellendülés és válság I. A két világháború közötti időszak ( ) Amerikai közvetlen befektetések külföldön Futószalagos tömegtermelés kezdete (Fordizmus)

14 Az USA adósból hitelezővé válik Fellendülés, pénzügyi spekulációk, összeomlás Ipari termelés visszaesik, óriási munkanélküliség Hadigazdaság, nyersanyagok, az állami szerepvállalás növekszik Fellendülés és válság II.

15 Az aranykor I. (A Pax Americana időszaka) A második világháborútól az olajválságokig ( ) Átállás a hadigazdaságról a normális üzletmenetre A tömegtermelés és a tömegfogyasztás virágkora Növekvő külföldi befektetések

16 Az aranykor II. (A Pax Americana időszaka) Hegemón pozíció gazdaságilag és technológiailag és katonailag Bipoláris világrend kialakulása, Marshall-segély IMF, Világbank, Bretton Woods, GATT, NATO (jól szolgálták az USA érdekeit) Olajárrobbanás, a bretton woods-i rendszer vége

17 A 70-es és 80-as évek kihívásai Romló nemzetközi ver- senyképesség Európa és Japán ver- senytárs lesz Technológiai váltás Információs- és kommu- nikációs technológiák (IT)

18 Az Egyesült Államok gazdasága az ezredfordulón az USA II. vh utáni történetének leghosszabb gazda- sági fellendülése: között töretlen Az „új gazdaság” a gazdasági növekedés húzóágazatai az információs- kommunikációs technológiák - új iparágak megjelenése (IT) - más iparágak is felhasználják az IT-iparágak termé- keit és szolgáltatásait - ezek az iparágak hatnak egymásra és a gazdaságot is átalakítják → új gazdaság

19 Az Egyesült Államok gazdasága az ezredfordulón A 90-es évek amerikai gazdasági növekedésének jellemzői gazdasági növekedés között átlagosan évi 2,8% gyors termelékenység-növekedés növekvő fogyasztás hatalmas méretű beruházási hullám alacsony infláció és munkanélküliség

20 A reál GDP növekedése ( ), az előző év százalékában

21 Termelékenység ( ) évente átlagosan 2,4%-kal nőtt a termelékenység motorja a feldolgozóipar, amely évente átlagosan 4,1%-kal bővül a feldolgozóiparon belül a tartós fogyasztási cikkek gyártásában következett be a legdinamikusabb fejlődés (5,3%-kal emelkedett a termelékenység) okok: az IKT terjedése + a vállalatoknál fontos tech- nológiai, intézményi és szervezeti változások is zaj- lottak a társaságok profitjai között 7%-kal nőttek

22 Fogyasztás ( ) a fogyasztás átlagosan 3,6%-kal nőtt, ami meghalad-ta a GDP átlagos növekedését (3,2%) különösen a tartós fogyasztási cikkekre fordított összegek nőttek (7%) a háztartások megtakarításai folyamatosan csökken- tek (1990-ben a GDP 5%, 2007-ben már csak 1,5%-a) hatalmas méretű beruházási hullám (elsősorban az új technológiákba, pl, szgép, szoftverek, kommunikációs eszközök)

23 Munkanélküliségi ráta ( január)

24 Az infláció

25 A dotcom-válság 2001-ben 2001-ben az USA gazdasága recesszióba fordult a technológiai részvényeket tömörítő NASDAQ-index hatalmasat zuhant terrortámadás → nő a bizonytalanság, a gazdasági kockázat, csökkent a fogyasztás kérdés: az IT-szektor erősödése rövidtávú volt és a lufi 2001-ben kipukkadt? a dotcom-válság azonban rövid ideig tartott és az iparág gyorsan visszanyerte dinamikáját

26 Nasdaq-index

27 A válság előzményei a Fed radikális kamatcsökkentésekkel csökkenti a 2001-es események kedvezőtlen hatásait → megélén- kültek a beruházások, fellendült a gazdaság kedvező hitellehetőségek →jelentősen nőtt a kereslet az ingatlanpiacon → az ingatlanárak emelkedtek a bankok jelentősen növelték kockázatos hiteleik ará- nyát (subprime hitelek) az eltérő kockázatú hitelek csomagokban való értéke- sítése révén létrejött egy másodlagos jelzálogpiac

28 A válság előzményei a pénzügyi szféra gyors fejlődése és a technológiai változások → a jelzáloghitelek piaca teljességgel átláthatatlanná válik (szabályozási hiányosságok!!!)

29 A válság kibontakozása 2006 közepétől az ingatlanpiac telítetté vált és meg- indult az árcsökkenés: a buborék kipukkadt az ingatlanok elárverezéséből befolyt pénz nem fede- zi a felvett hiteleket → az USA egész bankrendsze- rére kiterjedő likviditási válság a pénzügyi válság gyorsan átterjedt a reálgazda- ságra is (gazdasági visszaesés, munkanélküliség

30 Gazdaságpolitikai válaszok gazdaságélénkítő csomagok (Bush, Obama) néhány bank és jelzáloghitel-alap részleges államo- sítása a fogyasztóvédelem, az árnyékbankrendszer és a származtatott értékpapírok új, szigorú szabályozása a GDP-növekedés 2009 IV. negyedévétől már pozitív, - de a ktsgvetési hiány riasztó mértékű (2009: a GDP 9%-a) - a munkanélküliségi ráta nagyon magas (2010-ben 10%)

31 Külkereskedelem a külkereskedelmi mérleg 1976 óta deficites (2006- ban: -750 Mrd USD, a GDP 6%-a), a válság kibonta- kozásával azonban jelentősen csökken a hiány kereskedelmi partnerek (2009) NAFTA-tagállamok: Kanada (16,5%), Mexikó (11,8%) EU (19,4%), Kína (14%), Japán (5,7%) a legnagyobb hiány Kínával szemben áll fenn fő oka az import jóval gyorsabb ütemű emelkedése az exporthoz képest

32 Külkereskedelem a szolgáltatáskereskedelem folyamatosan többle- tet mutat, míg az áruforgalmat jelentős hiány jel- lemzi az USA exportja a magas technológiai szintet képvi- selő ágazatokban erős (gépek, elektromos eszközök, számítógépek, gépjárművek, vegyipari termékek) az USA importját főleg tömegfogyasztási cikkek alkotják

33 A külkereskedelmi mérleg hiánya az Egyesült Államokban ( )

34 FDI-állomány Amerikai tőke külföldön Európa (57%), Latin-Amerika (18%), Kanada (7%), DK- Ázsia + Ausztrália (15%), Kelet-Európa (1%) Külföldi tőke az USA-ban több mint kétharmada Európából érkezik (főleg Nagy- Britannia, Hollandia, Németo.), Japán (12%), Kanada (8%)

35

36

37

38

39

40 Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 1989-ben alakult, a többi integrációhoz képest laza cso- portosulás, tagjai: Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada, Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek, Brunei, Thaiföld (1989), Hongkong, Kína, Tajvan (1991), Mexikó, Pápua Új-Guinea (1993), Chile (1994), Vietnam, Peru, Oroszország (1998) célja: kereskedelemliberalizáció, az üzleti környezet fej- lesztése, a szabadkereskedelem megteremtése (2010-re a fejlett, 2020-ra a fejlődő országok számára)

41

42 Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) az USA a 80-as évekig nem érezte szükségét regionális megállapodások megkötésének fokozódó globális verseny + EU-bővülés és a kelet-ázsiai integrációs folyamatok → az USA is integrációs lépéseket tesz 1988: USA és Kanada közötti szabad kereskedelmi egyezmény aláírása (CUSFTA) 1994: az egyezmény kiterjesztése Mexikóra → a NAFTA létrejötte (tagjai: Kanada, Mexikó, USA)

43 Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) cél: a kereskedelmi akadályok fokozatos lebontása, az ipari termékek vámjainak csökkentése (de: mg-i termé- kek, energiaszektor → érzékeny területek) a vámmentesség a három ország területén előállított termékekre vonatkozik (eredetigazolás) a világ össztermelésének 30%-át kitevő piac a piacok összefonódása nem a NAFTA megalakulásával kezdődött, a XIX. század óta tart (ld. amerikai vállalatok beruházásai a térségben)

44 Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) a tagországok közti fejlettségi és méretbeli különbségek - az USA számára: új piacok szerzése, nyersanyag- utánpótlás, beruházások létesítése (Mexikó: olajkiterme- lés, bányászat; Kanada: feldolgozóipar, szolgáltatások) - Kanada és Mexikó számára: külkereskedelmük ¾-ét az USA-val bonyolítják + növekvő amerikai működőtőke-ál- lomány → függőség

45 Összamerikai Szabadkeres- kedelmi Övezet (FTAA) az USA az egész amerikai kontinensre kiterjesztené az integrációs folyamatot 1994: Miami Nyilatkozat: 34 amerikai állam írta alá az USA számára: 900 milliós piac, természeti erőforrá-, sok olcsó munkaerő, politikai befolyás Latin-Amerika számára: a szabad kereskedelmi megálla- podás eredményei kérdésesek az óriási fejlettségbeli különbségek, az ágazatonként el- térő érdekek és a latin-amerikai országok USA-ellenes- sége miatt a kezdeményezés megvalósulása kérdéses

46 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az Egyesült Államok a világgazdaságban. Néhány adat területe: 9,8 millió km² (4.) lakosság: 313,8 millió fő (2012) (3.) gyors növekedésében a bevándorlás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések