Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúraközi kommunikáció Siska Tamás mestertanár Alkalmazott kommunikáció tanszék (EII. 31)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúraközi kommunikáció Siska Tamás mestertanár Alkalmazott kommunikáció tanszék (EII. 31)"— Előadás másolata:

1 Kultúraközi kommunikáció Siska Tamás mestertanár Alkalmazott kommunikáció tanszék (EII. 31)

2 A kultúra és a kommunikáció egymással szorosan összefüggenek. Hall: „A kultúra kommunikáció és a kommunikáció kultúra”. Azért kommunikálunk úgy, ahogyan kommunikálunk, mert egy bizonyos kultúrában nőttünk fel, megtanultuk az adott kultúra nyelvét, szabályait és normáit.

3 A kultúra definíciói Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége, illetve ezeknek egy adott korszakban való jellegzetes állapota. Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónak tekintenek (Trompenaars).

4 Mentális programok A kultúra kollektív szellemi beprogramozás, amely emberek egy csoportját vagy kategóriáját megkülönbözteti egymástól (Hofstede). Minden ember rendelkezik olyan gondolkodási, érzelmi és cselekvési mintákkal, amelyeket élete során tanult meg.

5 Kulturális relativizmus és etnocentrizmus Kulturális relativizmus: a kultúrák között nincs hierarchikus viszony, minden kultúra csak saját rendszerében értelmezhető (egyik kultúra sem abszolút értékű a másikhoz viszonyítva) Etnocentrizmus: egyik kultúra fölébe helyezi magát a másiknak; szélsőséges formái: rasszizmus, nácizmus, apartheid, szegregáció; normális: hazafiság

6 Interkulturális kommunikáció fogalma Eltérő kultúrák tagjainak közvetlen, interaktív kommunikációja interdiszciplináris terület (szociológia, pszichológia, nyelvészet, kulturális antropológia) Interkulturális menedzsment: alkalmazott kultúraközi kommunikáció kultúraközi kommunikációs és menedzsment tanulmányok gyakorlati alkalmazása szervezeti interkulturális helyzetekben

7 Miért tanuljuk? A világban történő események jobb megértése („világfalu”) Demográfiai ok (migráció) Gazdasági ok (multinac. cégek) Konfliktusok megelőzése, enyhítése

8 Hofstede kulturális dimenziói 1. Kis, illetve nagy hatalmi távolság (Power Distance, PD) 2. Individualizmus, illetve kollektivizmus (I) 3. Maszkulinitás, ill. feminitás (M) 4. Gyenge, illetve erős bizonytalanságkerülés (uncertainty avoidance, UV) Hosszú illetve rövid távú orientáció

9 Individualizmus-kollektivizmus definíció Az individualizmus („én kultúra”) olyan társadalmakra jellemző, ahol az egyéni kapcsolatok lazák, mindenki elsősorban magát, illetve legszűkebb családját helyezi előtérbe. A kollektivizmus az olyan társadalmakat jellemzi,amelyekben az egyén születésétől kezdve szorosan összetartozó csoportokba illeszkedik, melyek a csoport iránti lojalitásért cserébe életre szólóvédelmet nyújtanak számára. „Mi kultúra”

10 Az individualista „én kultúra” Az individualista kultúrában az identitás az egyénre alapozott, mindenki elsősorban magát, illetve szűkebb családját helyezi előtérbe. Az egyén és az ingroup közötti határ erős, az ingroup és az outgroup közötti határ nem átjárhatatlan.

11 Az individualista kultúra részletezése Család: már a gyerek megtanulja az én- központú gondolkodást. Iskola: az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell tanulni, a diploma az egyén gazdasági értékét és önbecsülését növeli. Munkahely: a beosztott kimondja a véleményét és ezt a főnöke értékeli; a hiba, a bűn elkövetése az önbecsülés elvesztésével jár; a feladat fontosabb, mint az egyéni kapcsolatok; az előléptetés a képességektől függ. Alacsony kontextusú, az információ zöme a kódolt üzenetben van.

12 A kollektivista „mi”kultúra Az egyén identitása arra a csoportra irányul, ahova az egyén tartozik. Az egyén és az ingroup közötti határ elmosódott, viszont az ingroup és az outgroup mereven elkülönül egymástól.

13 A kollektivista kultúra részletezése Család: „mi” központú nevelés Iskola: az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell valamit csinálni; a diploma megszerzésének célja, hogy biztosítsa a társadalmi előrehaladást a csoportom számára; a kudarc az „arc elvesztésével” jár a magam és csoportom számára: kollektív büntetés jár érte. Munkahely: családi jellegű kapcsolat, a főnök apaszerepet játszik; az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a feladat.

14 Hatalmi távolság Hatalmi távolság: a társadalom intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb beosztású, kevesebb hatalommal rendelkező tagok milyen mértékben fogadják és várják el a hatalmi egyenlőtlenséget

15 A kis hatalmi távolság elemzése Család: a gyerek egyenrangú fél Iskola: a tanár és diák egyenrangú fél (a tanterem berendezése) Munkahely: a hierarchia praktikus célokat szolgál, a beosztottak véleménye fontos, a főnök demokrata, a privilégiumok és státusszimbólumok visszatetszést váltanak ki.

16 A nagy hatalmi távolság elemzése Család: a gyerek nem egyenrangú még felnőttkorában sem. Házasságközvetítés. Iskola: a tanár abszolút tekintély, soha nem tévedhet; „guruk”: személyes bölcsesség közvetítői. A tanterem berendezése ezt sugallja. Munkahely: a hierarchia egzisztenciális egyenlőtlenséget tükröz, a főnök utasít és apaszerepet játszik, a privilégiumok elfogadottak és népszerűek. A hatalom és szolidaritás névmásai: tegezés, magázás.

17 A maszkulin kultúra 1. A társadalmi nemi szerepek élesen elkülönülnek. 2. Értékrendjében a pénz, az anyagi javak, a siker fontosak; „a természet meghódítása”. Azért él, hogy dolgozzon.

18 A maszkulin kultúra részletezése Család: az apa az anyagi dolgokkal, az anya az érzelmekkel törődik, a lányok sírhatnak csak, a fiúk védjék meg magukat; a lányok nem verekszenek. Iskola: az oktatásban a legjobb diák a norma, a bukás tragédia („lúzer”), a tanárban a szakmai tudás a fontos, a két nem más tárgyakat tanul, nincs koedukáció.. Munkahely: verseny folyik; a konfliktusok megoldása küzdelemben történik, munkamánia.

19 A feminin kultúra 1. A társadalomban a nemi szerepek nem különülnek el élesen. 2. A domináns értékek a másokról való gondoskodás, a szolidaritás,a környezet és a természet védelme. Azért dolgozik, hogy jobban éljen.

20 A feminin kultúra részletezése Család: az apa és anya egyformán foglalkozik az anyagi javakkal és érzelmekkel: kétkeresős családmodell; a lányok és fiúk is sírhatnak, de egyik sem verekedhet Iskola: az oktatásban az átlagos diák a norma, a bukás nem tragédia, a tanárokban a kedvesség a legfontosabb, a fiúk és lányok oktatása egyforma: koedukáció. Munkahely: a konfliktusok megoldása kompromisszumok és tárgyalások útján.

21 A bizonytalanságkerülés Azt mutatja, hogy egy kultúra tagjai milyen mértékben éreznek fenyegettetést bizonytalan, ismeretlen helyzetben, mennyire félnek a holnaptól, a kockázattól, a másságtól.

22 Erősen bizonytalanságkerülő kultúra részletezése Család: szigorú szabályok a gyerekek számára Iskola: a diákok a részletezett feladatokat szeretik, a tanár nem tévedhet, elméleti oktatás Munkahely: a megszokottól eltérő gondolkodás és viselkedés nem elfogadott, az újításokat nem kedvelik. A legfőbb motivációs tényezők a biztonság, a tisztelet, a valahova tartozás érzése.

23 Gyengén bizonytalanságkerülő kultúrák A bizonytalanság, a kockázat, a másság az élet természetes, elfogadott velejárója. Ami eltérő a megszokottól, az különös és érdekes.

24 A gyengén bizonytalanságkerülő kultúra részletezése Család: rugalmasabb szabályok a gyerekek számára, hogy mit lehet és mit nem. Iskola: a tanár mondhatja: „nem tudom”, nyitott tanulási helyzetek, nyílt viták, a gyakorlati oktatás előnyben Munkahely: nem kell több szabály, mint ami feltétlenül szükséges, a kemény munka csak szükség esetén; fő motivációs tényező a teljesítmény, a tisztelet, a valahova tartozás érzése.

25 Hosszú – rövid távú orientáció A hosszú távú orientáció az olyan erények - kitartás, takarékosság - ápolása, amelyek a jövőben hozzák meg a gyümölcsüket. A rövid távú orientáció olyan erények ápolása, amelyek a múlttal és a jelennel kapcsolatosak.

26 Fons Trompenaars hét kulturális dimenziója univerzalizmus – partikularizmus individualizmus – kollektivizmus neutrális – affektív specifikus – diffúz teljesítmény – egyéb körülmény orientált szekvenciális – szinkronikus belső irányítású – külső irányítású

27 Univerzalizmus – partikularizmus Univerzalizmus: a szabályok uralmát jelenti; a szabályok meghatározzák, mi a jó, mi a rossz, és ez minden esetben érvényes. Partikularizmus: a barátság, rokonság kötelez, az emberi kapcsolatok fontosab- bak, mint a szabályok.

28 Individualizmus – kollektivizmus Lényegében megegyezik Hofstede dimenziójával. „Én kultúra” és „mi kultúra” Ingroup és outgroup világos megkülönböztetése

29 Neutrális és affektív kultúrák Neutrális (semleges) üzleti kapcsolatban nincs helye az érzelmeknek (Nyugat-Európa, USA). Az érzelmek kimutatása elkerülendő. Affektív kultúrában az érzelmek kimutatása megengedett. Az üzlet emberi, interperszonális oldalát fontosnak tartják.

30 Specifikus és diffúz kultúra Specifikus kultúra: az üzleti kapcsolatban a személyes kapcsolatnak, a szimpátiának elhanyagolható a jelentősége, az előzetesen lefektetett feltételek biztosítják az üzlet sikerét. Diffúz kultúra: teljes személyiségükkel vesznek részt a felek az üzleti kapcso- latban, s a másik fél megismerése, a szimpátia a sikeres üzlet feltétele.

31 Teljesítmény, illetve egyéb körülmény által orientált kultúrák Teljesítmény-orientált kultúra: az egyén státuszának alapja a teljesít- mény. Egyéb körülmény által orientált kultúra: egyéb körülmények (származás, életkor, nem) határozzák meg az egyén státuszát.

32 Szekvenciális és szinkronikus időkezelésű kultúrák Szekvenciális kultúra: fejlett idő-fogalom, az események lineárisan következnek, fontos a határidők betartása,a pontosság; a késést nem tolerálják. Szinkronikus kultúra: több dolog esemény történik egyidejűleg (tárgyal, de közben telefonál, fogadja a munkatársait, családtagjait). A késés, pontatlanság megengedett.

33 Belső és külső irányítású kultúrák Belső irányítású kultúra: az ember domináns, uralja a természetet. Külső irányítású kultúra: az ember a természet része, és követi annak törvényeit.

34 Edward Hall koncepciói Magas kontextusú vagy kontextus- gazdag kultúra (high-context culture) Alacsony kontextusú vagy kontextus-szegény kultúra (low- context culture) Polikron és monokron kultúra.

35 Magas-kontextusAlacsony-kontextus Mély, hosszan tartó emberi kapcsolatok. Több, felületesebb emberi kapcsolatok. Nagyfokú munkahelyi lojalitás a felállított hivatali hierarchián belül. A tekintély a hatékony ügymeneten alapul. A külső környezet, a helyzet, a nem- verbális viselkedés fontossága. A külső környezet, a nem-verbális jelek kevésbé fontosak. Inkább szóbeli, mint írásbeli megállapodások Inkább írásbeli, mint szóbeli megállapodások A "belső" emberek (insiders) és a kívülállók (outsiders) éles megkülön­ böztetése. Nyitottabb az idegenek felé.

36 Monokronikus emberPolikronikus ember Egyszerre egy dologra koncentrál. Egyszerre több dologra figyel Időpontokat, határidőket szigorúan betartja. Időpontokat, határidőket betartja, ha lehetősége van rá Munkája iránt elkötelezett. Inkább az emberek és az emberi kapcsolatok iránt elkötelezett. A tervekhez szigorúan ragaszkodik. A terveket könnyen és gyakran változtatja. Az azonnali, gyors cselekvés híve. A cselekvés gyorsaságát az emberi kapcsolattól teszi függővé. A rövid távú kapcsolatokhoz szokott. Hajlamos egész életre szóló kapcsolatok kiépítésére

37 OrszágHatalmi távolság index Individualizmus index Maszkulinitás index Bizonytalanság- kerülés index Dánia Svédország Finnország Hollandia Németország Ausztria Franciaország Nagy-Britannia Olaszország Spanyolország Portugália Görögország Arab országok USA Japán Magyarország19; 24;

38 Sztereotípiák A sztereotípiák általánosítások egy csoport tagjainak feltételezett tulajdonságaival kapcsolatban,amelyek nem feltétlenül igazak a csoport min- den egyes tagjára.

39 A sztereotípiák használatának hátrányai: nem veszik figyelembe a kultúrákon belüli eltérő változatokat a túlzások révén nagyon leszűkített képet adnak a kultúra magatartásformáiról erősítik az etnocentrikus tendenciákat az általánosítások jellemző hibája:figyelmen kívül hagyják az egyén hatását a kulturális normákra

40 Autosztereotípia Autosztereotípia: mi magunkról és mások rólunk Mi: A magyarok vendégszeretők, találékonyak (Nobel-díjasok száma!) Mások: A magyarok temperamentumosak, pesszimisták és panaszkodók, agyafúrtak stb.

41 Heterosztereotípia Heterosztereotípia: mi másokról és mások másokról. A magyarok a németekről: munkaszeretők, fegyelmezettek, sótlanok. A németek az olaszokról: fegyelmezetlenek, lusták, rossz katonák, zenekedvelők, szexuálisan vonzók (!) Országon belül, országok, régiók között

42 Mi a paradicsom és mi a pokol? A paradicsom az a hely, ahol a rendőrök angolok, a szakácsok franciák, a szerelők németek, a szeretők olaszok és az egészet a svájciak szervezik. A pokol az a hely, ahol a rendőrök németek, a szakácsok angolok, a szerelők franciák, a szeretők svájciak és az egészet az olaszok szervezik... Etnikai viccek és sztereotípiák

43 A kulturális sokk A külszolgálatra kiküldött alkalmazott reakciója az új, kiszámíthatatlan, és ennélfogva bizonytalan környezetre. (N. Adler)

44 A kulturális sokk fázisai: 1.Euforikus fázis 2.Tényleges kulturális sokk – stressztünetek 3.Beilleszkedés az új kultúrába (akkulturáció) 4.Stabil szellemi egyensúlyállapot: a. továbbra is kitaszítottnak érzi magát b. kétkultúrájú, bikulturális állapot c. „bennszülötté” válik, „rómaibb a rómaiaknál”

45 Szervezeti (vállalati) kultúra Holt: „a kultúra emberi csoportok viselkedésformáit meghatározó közös értékrendszer és gondolkodásmód.” Vállalati kultúra: egy adott vállalaton belüli közös értékrendszer és gondolkodásmód. Griffin: „Egy szervezet értékrendszere, amely segít tagjainak, hogy megértsék, mit képvisel a szervezet, hogyan működik, és mit tart fontosnak.

46 Hofstede és Stevens elmélete A nemzeti kultúrák négy dimenziója közül különösen a hatalmi távköz és a bizonytalanságkerülés befolyásolja a szervezetekkel kapcsolatos gondolkodásunkat.

47 A szervezésnél két alapkérdés: 1. Kinek milyen döntés meghozatalára van hatásköre? A választ elsősorban a hatalmi távköz kulturális normái befolyásolják. 2. Milyen szabályokat vagy eljárásrendet kell követni annak érdekében, hogy elérjük a kitűzött célokat? A választ elsősorban a bizonytalanságkerülés kulturális normái befolyásolják.

48 Hatalmi távolság – bizonytalanságkerülés Nagy hatalmi távolság – erős bizonytalanságkerülés: piramis modell Jellemzője: a hatalom koncentrációja és a tevékenységek struktúrálása Franciaország, Spanyolország, Görögország, Japán, arab országok, Mexikó, Magyarország stb.

49 Hatalmi távolság – bizonytalanságkerülés Kis hatalmi távolság – erős bizonytalanságkerülés: olajozott gépezet modell Jellemzője: a hatalom alacsony szintű koncentrációja és a tevékenységek strukturálása A vezetőség beavatkozása a különleges esetekre korlátozódik, mivel a szabályok az összes napi problémára megoldást adnak. Németország, Finnország, Ausztria stb.

50 Hatalmi távolság – bizonytalanságkerülés Nagy hatalmi távolság – alacsony bizonytalanságkerülés: család modell Jellemzője: a hatalom koncentrációja és a tevékenységek strukturálatlansága A tulajdonos-igazgató a mindenható apa, a konfliktusokat úgy oldják meg, hogy folyton a főnökhöz fordulnak. India, Malajzia, Fülöp-szigetek (kollektivista kultúrák)

51 Hatalmi távolság – bizonytalanságkerülés Kis hatalmi távolság – alacsony bizonytalanságkerülés: falusi piac modell Jellemzője: a hatalom alacsony szintű koncentrációja és a tevékenységek strukturálatlansága Nem a hierarchia és nem a szabályok, hanem inkább a helyzetből fakadó kívánalmak döntik el, hogy mi is történjen. GBr., USA, Kanada, Dánia stb.

52 Az Európai Unió nyelvpolitikája

53 Az EU nyelvpolitikája A nyelvi, kulturális sokféleség megőrzendő érték. A 27 tagállam 23 nyelve egyenrangú és egyenjogú hivatalos- és munkanyelv.

54 27 tagállam, 23 hivatalos nyelv (2007) Tagállamok: Ausztria, Belgium (1952 /58), Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország (2004), Málta, GBr (1973), Németország, Olaszország, Portugália, Románia ( ), Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország Alapító tagok aláhúzva.

55 Miért kevesebb a hivatalos nyelv? Franciaország, Belgium: francia nyelv Németország, Ausztria, Luxemburg: német nyelv Görögország, Ciprus: görög nyelv Az ír nyelv január 1-től az EU 23. hivatalos nyelve. Az írek 40–45 %-a beszél írül. Kötelező tantárgy az álalános- és középiskolában. Félhivatalos státusz: katalán, baszk (az alkotmányt ezekre a nyelvekre is lefordítják, de ezek a fordítások jogilag nem válnak hitelessé. )

56 Hivatalos nyelv, munkanyelv Hivatalos nyelv: mind a 23 nyelvre lefordítják a jogszabályokat és a legfontosabb közérdekű dokumentumokat, a nemzeti hatóságokkal folytatott levelezést csak az illető ország nyelvén folyik. Munkanyelv: az ún.első számú munkanyelvek (angol, francia, német), belső kommunikáció Példa: az Európa Bizottság a belső ügyeit e három nyelven intézi, csak a nyilvános kommunikáció esetén használja mind a 23 nyelvet. Félhivatalos státusz: katalán, baszk (az alkotmányt ezekre a nyelvekre is lefordítják, de ezek a fordítások jogilag nem válnak hitelessé. )

57 Az EU legfelsőbb szerveiben Európai Tanács (European Council): állam- és kormányfők testülete. Minden nyelvre szinkrontolmácsolás. Európai Parlament (European Parliament): az állampolgárok közvetlenül választják. Minden nyelvre szinkrontolmácsolás. Európai Bizottság (European Commission): kormányszerűen működik. Tagjai a biztosok. Angol, francia, német. Miniszterek Tanácsa (Council of Ministers): Szektoriális Tanácsok és Külügyminiszterek Tanácsa: minden nyelven szinkrontolmács.

58 Nem hivatalos nyelvek Ezek a nyelvek az uniós jog szempontjá- ból nem léteznek A területhez nem köthető nyelvek: roma, jiddis

59 A kisebbségi nyelvek védelme Európa Tanács: A nemzeti kisebbségek védelmének keretegyezménye (1995): A nemzeti kisebbségek védelme nem belügy, s mint ilyen nemzetközi együttműködés keretébe tartozik a kisebbségi nyelv szabad és beavatkozás nélküli használata a magánéletben és a nyilvánosság előtt szóban és írásban, a család- és utónév kisebbségi nyelven való használata és ezek hivatalos elismerése.


Letölteni ppt "Kultúraközi kommunikáció Siska Tamás mestertanár Alkalmazott kommunikáció tanszék (EII. 31)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések