Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. A párizsi békekonferencia és Csehszlovákia Csehszlovákia története 1918–1948.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. A párizsi békekonferencia és Csehszlovákia Csehszlovákia története 1918–1948."— Előadás másolata:

1 2. A párizsi békekonferencia és Csehszlovákia Csehszlovákia története 1918–1948

2 A békekonferencia általános vonásai Az igazságos békekötés akadályai –a helyszín: Párizs (hisztérikus légkör, uszító sajtó, lidércnyomás) –győztesek közti „előkonferenciának” indult, de (csonka) békekongresszus lett (veszteseket nem hívják meg; a győztesek problémáira koncentrálnak csak) –az antant csak névleg fogadja el a 14 pontot és az önrendelkezést –túl hosszú fegyverszüneti időszak (véglegessé vált az ideiglenes) –túl sok bizottság, nem átlátható a részdöntések összhatása –amerikai tapasztalatlanság, naivitás; hitelek és csapatok kivonása A konferencia szervezete és működése –Legfelsőbb/Főtanács: 1919 márc.-ig Tízek, utána Négyek Tanácsa (Clemenceau, Lloyd George, Wilson, Orlando) –külügyminiszterek tanácsa (Ötök) –58 különböző bizottság, köztük a Területi kérdések bizottsága, számos albizottsággal (pl. Čs. ter. biz.) és szakértői bizottságokkal (pl. Teschen) –plenáris ülés (jelentéktelen, a kisebb győztes hatalmak fóruma) –a kis szövetségesek meghallgatása februárban a Főtanács előtt –a bizottságok „szakértői” javaslatokat tesznek (márc. és máj. között), amit –az Ötök és/vagy Négyek hagynak jóvá

3 Előkészületek Csehszlovák béke-előkészítés –1914 óta kitartó külföldi propaganda (ld. az előző tételben) –1918 őszétől a Szlovák Nemz. Tanács külön gyűjti a magyar brutalitás biz.-t –a békedelegáció belső feszültségei: Beneš–Štefánik, Beneš–Kramář ellentétek (ki a delegáció vezetője, milyen külpol.-i irányt kell követni stb.) Anglia és a Peace Handbooks –Seton-Watson és társai állították össze, rendkívül elfogult módon –a Duna és a Tisza, a Mátra és a Bükk szlovák folyó, ill. hegység –Pozsony, Kassa és számos vasút „elvesztése” megbénítaná Szlk. gazd.-i életét Az USA és az Inquiry –Charles Seymour vezetésével főleg etnikai határt akart + gazd.-i szempontok –Pozsony és a Csallóköz magyar maradjon, Komáromtól Kassáig a trianoni határt javasolta; Kárpátalja nem lehet magyar, de ukrán sem Francia és olasz vélemények –Fro végén még mítosznak nevezi a čs. nemzet létét, Szlovákia nem dunai ország, Pozsony nem szlovák főváros; etnikai vonalat javasol –Beneš kitartó munkájának köszönhetően ez fokozatosan megváltozott –Olo. etnikai határt javasolt, sőt, Kárpátalját is Mo.-nak hagyta volna

4 Beneš írásos memorandumai A memorandumok általános jellemzői –a 11 dokumentum célja a konf. meggyőzése, széles (de ellentmondásos!!) érvrendszerrel (történeti, etnikai, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb.) –a csehek történelmi szerepét emeli ki a német (és magyar) barbárság elleni küzdelemben, a csehek a tolerancia, demokrácia, a haladás élharcosai voltak –jövőbeli szerepük: a pángermán előretörés meggátlása –csalással vádolja a Monarchia statisztikusait, miközben ő hamisít –érzelmi húrokat is penget (családjuktól elszakított, szolgasorsú gyerekek stb.) Igényelt határok és indoklásuk –a cseh tartományokat történelmi, a szlovák területet etnikai alapon kéri (de utal a „közös” történelmi múltra, a nagymorva időszakra is –a Szudéta-vidéket gazdasági, stratégiai és történeti–morális okokból, Teschen megtartását gazdasági–közlekedési (és etnikai alapon: „átmeneti” népesség) –Kárpátalját és a korridort etnikai–stratégiai alapon (összeköttetés Romániával és az SzHSz-állammal; különválasztani a magyar és a német területet; jelenlegi vagy egykori szláv népesség) K.alját fel kell szabadítani, más állam nem igényli –Szlovákia déli határát földrajzi–gazdasági–vasúti okokból a Duna–Vác–Miskolc vonalig tolja ki (enélkül az ország életképtelen) –etnikai alapon kéri a lausitzi szorb terület bekebelezését –stratégiai–közlekedési okokból a cseh határok kiigazítását (Glatz, Ratibor stb.)

5 Beneš meghallgatása a Főtanács előtt Általános jellemzői –1919. febr. 5-én kapott szót és 3,5 órán át beszélt –megismételte az írásban beadott szerteágazó érvrendszert –nem a területszerzés vitte harca a cseheket, hanem magas eszmények, a demokrácia melletti kiállás stb. –300 évi szolgaságból szabadulva népe most bölcs és mérsékletes kíván lenni –leleményessége ellenére kritikával fogadták, több kényes kérdést kapott Beneš válaszai a keresztkérdésekre –a cseh tartományokban 2,4 millió nm. él, de ez is hamis adat; ezek a nm.-ek bevándorló telepesek, egyébként is Čs.-hoz akarnak tartozni, mert No.-ban az ottani iparral nem tudnának versenyezni –nem tud tescheni népszavazási kezdeményezésről, de ha lesz, biztos Čs. győz –Čs. dunai ország; kitérő válaszokat ad, hogy mekkora a szlk.-k aránya a Duna mentén; egy alkalommal 60%-t mond, később elismeri: a többség magyar; a Duna mellékfolyóinak hajózhatósága helyett a területen átvezető vasutak stratégiai jelentőségét emeli ki –brutális magyar elnyomás, e statisztikák még az osztráknál is hamisabbak, de kb. 650e magyar kerülne Čs.-hoz és 450e szlk. (!!) maradna Mo.-on –K.alját Čs. nem követeli, de a ruténok kérik a csatlakozást, etnikailag is közel állnak a szlovákokhoz, sőt egy átmeneti csoport is van köztük

6 A csehszlovák területi kérdések bizottsága Megalakulás, szervezet –1919 febr. 27-én alakuló ülés. Elnöke Jules Cambon (Fro.) –tagok: Salvago Roggi (aleln., Olo.), Charles Seymour, Allen Dulles (USA), Eyre Crowe és a Balkán-szakértő (!!) Harold Nicolson (Nbr.), Le Rond (Fro.) Vitás kérdések bizottsági munka során: szinte csak a magyar határ –febr. 28. vita a Csallóközről, amit csak Fro. akart Čs.-nak adni. Leszavazták Roggit: K.alja nem maradhat magyar, így Čs.-n belüli auton.-t javasoltak –márc. 3. Pozsony egyhangúlag Čs.-é, újabb eredménytelen vita Csallóközről. K-re a britek „vasúti” határt, az USA etnikait akart, itt kompromisszum. –márc. 4-én meghallgatták Benešt, aki a Losonc–Miskolc vasutat és Čs.közt is követeli, erről márc. 5–8. közt még élén vita zajlott –8-án elvetik a korridor tervét, de Csallóközt Čs.-nak ítélik A bizottság végső javaslata –1919. márc. 12-én született meg és a javaslat teljes egészében a későbbi határt tartalmazta (tehát a trianoni vonalat is); márc. 24-én a kp.-i ter.-i bizotság, máj. végén pedig a Főtanács is elfogadta a tervezetet –gazd.-i, közl.-i, stratégiai szempontok kaptak prioritást –Beneš és Václav Klofáč hm. eztán már sikertelenül próbálja a Vác–Miskolc vonalig tovább tolni a határvonalat –(ápr. 4-én a čs.–nm., máj. 8-án a čs.–osztr. határt is elfogadta a Főtanács)

7 Harcok az új állam területén 1919-ben Német tömegtüntetések –a csehországi németek eleinte nem álltak ellen (bízva a népszavazásban) –ua. ők a leginkább pángermán érzelműek, a cseheket lenézték –1919. dec. Masaryk beiktatási beszédei: „bevándorlók”, „telepesek” – –1919 márc.-ban nem vehettek részt az osztrák Nemzetgy.-i választásokon, ekkor megkésett tüntetések; a kivezényelt cseh karhatalom sortüze: 52 halott Kaaden városában – „lázadókkal nem tárgyalunk” (Rašín) Teschen: lengyel–cseh összecsapások –1919 jan. cseh támadás a hercegség ellen (megütközést keltve Párizsban) –a lengyel csapatok megállítják a cseh előrenyomulást, a konf. különbiz.-ot hozott létre; tűzszünet jött létre, de megoldás nem. A nagyhatalmak eleinte a lengyel etnikai érvelést támogatták jobban –1919 okt.-re eredetileg népszavazás kiírását tervezték (ezt Čs. ellenezte) A magyar Tanácsköztársaság felvidéki hadjárata –1919. ápr. 27-én az olasz front cseh légiósai élén Piccione tábornok támadást indít Kun Béla rezsimje ellen –máj.–jún.-ra a magyar Vörös Hadsereg ellentámadást indít (a Beszterce- bánya–Bártfa vonalig eljutva, majd az antant jegyzékét követően kivonul –jún. 16-án azonban Kun cseh elvtársa, Antonín Janoušek Eperjesen kikiáltja a Szlk. Tanácsközt.-t (20-án Kassán Népbiztosok Tanácsa is alakult) – néhány nap múlva azonban a bevonuló čs. csapatok felszámolták

8 A határvitákról hozott végső döntések Versailles, jún. 28. –Glatz és Ratibor német marad, de Hultschin vidékét (300 km 2 ) Čs. kapja –minden egyéb területen a régi államhatár marad életben St. Germain, szept. 10. –Ausztria felé is a régi tartományi határok maradnak fenn, azaz a szudétanémet terület egy kis darabja sem került Ausztriához –két helyen apró (vasúti) kiigazítás Čs. javára (Gmünd és Feldsberg) –itt és ekkor írják alá a kisebbségvédelmi szerződést is (ld. külön) Trianon, jún. 4. –Duna, majd az Ipoly menti határvonal (Csallóköz Čs.-é), a határ Kassától, Ungvártól és Beregszásztól D-re húzódik tovább, Kárpátalja is Čs.-é –a Ny-Mo.-i korridor nem jön létre, ill. ennek egyik alternatívája Burgenland Csehszlovák–lengyel határkiigazítások, júl. 28. –a spa-i konferencia (1920 júl.) zavargások miatt elvetette a népszavazást –Wilson távozása és a lengyel–szovjetorosz háború gyengíti Lo. hátterét –a békekonferencia utódszervezete (Nagykövetek Tanácsa) dönt Teschen kettéosztásáról (a DNy-i, kisebb rész Čs.-é, a karvinái szénbányákkal és az Oderberg–Kassa vasútvonallal együtt; Teschen városát is kettéosztják –Árva és Szepes megye kis csücskei etnikai okokból Lengyelo.-hoz kerültek

9 Csehszlovákia határai

10 Kisebbségvédelmi szerződés „Cordon sanitaire” bázisállamai «–»  önrendelkezési elv –ezen államok szilárdsága fontos, ezért kellett a kisebbségvédelem Egy szerződéscsomag része –az új államok elismerése, a nagyhatalmak jogainak biztosítása és a kisebbség- védelmi szerződések együttesen, egymást feltételezve fogadhatók el! –vesztesekkel a békeszerződés részeként íratják alá (kivéve No.) Minimális (egyéni) jogokat garantáltak csak –állampolgárság biztosítása, jogegyenlőség, politikai jogok, anyanyelvi oktatás lehetősége, szabad anyanyelvhasználat, jog a saját költségen létrehozott oktatási, kulturális, szociális stb. intézmények létrehozására –az állam méltányos részt fordít bevételeiből a kisebbségi közösségek részére Csehszlovákiát kivéve minden kis győztes tiltakozik ellene –Čs. önként vállalja a rutén autonómia megadását (de a szlovákot nem!) –saját tartománygyűlés, kormányzó + képviselet a prágai Nemzetgy.-ben is Népszövetségi garancia –jogsértés esetén petíciót lehet küldeni a Tanácshoz, ha annak egyik tagja felkarolja, nemzetközi vitának minősül

11 A szlovák és rutén autonómia kérdése Hlinka párizsi útja –1919 aug.-ban szerzett tudomást a pittsburghi egyezményről –egy „magyarón” pap, František Jehlička társaságában aug.-ban Párizsba utazott, s ott a szlovák autonómia támogatását akarta kérni –egyedül egy amerikai küldöttel (Stephen Bonsal) sikerült titokban beszélnie –Benešnek sikerült kitoloncoltatnia a francia hatóságok révén, majd odahaza internáltatta Hlinkát, hazaárulási vádakkal 1920 ápr.-ig ült –állítólag kijelentette: többet szenvedtek a csehek alatt, mint ezer évig Mo.-on –1919 közepén gazd.-i okokból valóban zavargások, magyarbarát (illetve csehellenes) akciók törtek ki Kárpátalja –Gregorij Žatkovyčot 1919 máj. 8-án kinevezték K.alja kormányzójává (Šrobárhoz hasonló diktátori jogkörökkel), mellé 4 minisztert is kineveztek –feladata magyar- és bolsevikellenes tisztogatás, a čs. törvények betartatása –Kárpátalja „ideiglenes” határait úgy húzták meg, hogy a ruténok 20%-a kiszorult onnan (főleg Eperjes vidékén) –Žatkovyč emiatt 1921-ben lemondott (visszatért Amerikába), 1923-ban Beskyd váltotta őt (bár addig élesen Prágaellenes volt) –az autonómia itt sem jött létre, a kisebbségvédelmi szerződés ellenére sem


Letölteni ppt "2. A párizsi békekonferencia és Csehszlovákia Csehszlovákia története 1918–1948."

Hasonló előadás


Google Hirdetések