Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10. Az „új szakasz” – Nagy Imre a kormány élén Magyarország története 1944–1956.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10. Az „új szakasz” – Nagy Imre a kormány élén Magyarország története 1944–1956."— Előadás másolata:

1 10. Az „új szakasz” – Nagy Imre a kormány élén Magyarország története 1944–1956

2 Előzmények Sztálin halála után és a moszkvai tárgyalások –hatalmi harc + új szovjet kül- és belpolitika (enyhülés, békés egymás m. élés) –a túlzott terror enyhítése szükséges Mo.-on (ahol a legtömegesebb volt) –Rákosit májusban, majd jún. 13–16. közt is Moszkvába rendelik rapportra –párttársai előtt megszégyenítve vádolják azzal, amit Sztálin parancsára tett (a személyi kultusz, a túlzott iparosítás, az életszínvonal elhanyagolása, a tömeges perek és a „zsidók” a vezetésben való túl nagy aránya miatt [!!]) –a változások garantálására hatalmát meg kell osztania Nagy Imrével A júniusi határozatok (MDP KV, jún. 27–28.) –Rákosi önkritikát gyakorolt; Nagy szerint Mo. letért a marxizmus útjáról, kalandor gazdaságpolitikát folytatott és rendőrállammá vált –a határozat négy része: az elkövetett hibák; ezek okai; azonnali intézkedések; szervezeti teendők. Nem hozták nyilvánosságra (csak 30 évvel később!) –a hibák okai: „a kollektív vezetés hiánya”, „klikkszerű” vezetés, kultusz; „a párt vezetése nagyrészt kisajátította az állam, a Minisztertanács funkcióját”; „Rákosi elvtárs közvetlenül utasításokat adott az Államvédelmi Hatóságnak arra, hogy hogyan nyomozzon, kit tartóztasson le, utasítást adott letartózta- tottak fizikai bántalmazására” –Nagy Imre a min.elnök, Rákosi marad a párt élén, de csak első titkárként, Révai és Farkas M. kikerült a PB-ből; kollektív vezetés, önbírálat szerepe

3 Az új szakasz kezdete A parlamenti expozé, júl. 4. –1953. máj. 17-én új választások, az ogy. alakuló ülése júl. 3-án volt –Nagy Imrét másnap kormányfővé választják, beszédét felvételről a rádió is közvetítette. A Rákosi-kormány bukása spontán örömünnepeket okozott –Nagy beszéde a júniusi határozat harmadik részére alapozódott: „fejlődésünkben új szakasz veszi kezdetét…” –„az államélet demokratizálása”: nagyobb szerep az ogy.-nek, [a párt helyett] a kormány, a minisztériumok nagyobb hatásköre és felelőssége szükséges – „a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekintetben meghaladják erőinket”: a túlzott nehézipari fejlesztés visszafogása, az életszínvonal emelése –mezőgazdaság: a tagosítások és a „túlhajtott” tsz-mozgalom, „az önkéntesség elvének megsértése”, „túlzó rendszabályok” a kulákok ellen. Ezek orvoslása + a tsz-ből való kilépés engedélyezése, beszolgáltatás enyhítése –„az értelmiség […] nem részesül kellő megbecsülésben” – új felső- és közoktatási rendszer, a „kis magyarok” jobb oktatása, nagyobb türelem a vallási kérdésekben –„a múltban elkövetett súlyos hibák helyrehozása” „gyakran nem jutott kellő- en érvényre […] a törvényesség.” „A bírósági és kihágási eljárások nagy szá- ma, […] tömeges túlkapások és visszaélések […] sértették a lakosság igaz- ságérzetét”, ezért: amnesztia; internálás és a rendőrbíráskodás megszüntetése; kuláklista eltörlése

4 Az első reformok és Rákosi ellentámadása Berija bukása és következményei –jún. 28. a „reformer” Berija bukása; a jún.-i határozatot ezért nem közlik –júl. 7-én Nagy, Rákosi és Gerő ismét Moszkvában: a jún.-i hat. „túlzásairól” hallanak, de nem engedik Rákosi teljes visszatérését –júl. 11. Nagy-budapesti pártaktíva. Nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar veze- tésen belül két „vonal” van, nincs egység. Rákosi: hiba volt, hogy a kormány és nem a párt szólt a változásokról előbb; kiáll az ötéves terv és a tsz.-ek mellett, éberséget követel; „a kulák kulák maradt, listával vagy lista nélkül” –Nagy Imre beszéde ugyanitt erőtlen, a pártegység fontosságát emeli ki A kormány (illetve az Elnöki Tanács) első intézkedései –a kormányon belül Nagy aktívabb, le tudja szerelni a reformok ellenzőit –júl. 12. a beszolgáltatási hátralék elengedése, a tsz-ek beadási terhei csökkennek –júl. 25. korlátozott amnesztia (nem politikai, csak 2 év alatti büntetéseket töröl el teljesen, afelett harmadával csökkenti a büntetést) –júl. az ÁVH-t összevonják a Belügyminisztériummal –júl. 26. megszüntetik az internálást, a táborokat és a kitelepítéseket –júl. 30. az ügyészi szervezet létrehozása –aug. 2. a tsz-tagok háztáji földjének növelése (1/2–3/4 hold helyett 1 holdra) –aug. 9. törvényerejű rendelet engedélyezi a kisipari ipargyakorlást –aug. 28. a rendőrbíráskodás megszüntetése –szept. 14. módosítják az ötéves tervet, növelve a fogyasztási cikkek gyártását

5 Gazdasági változások Ipar és beruházások –az 1953-as beruházási terv 5 md Ft-tal (1/3-val) csökkent –ezen belül az ipar aránya 46-ról 35%-ra, a mg.-é 13-ról 24%-ra változik –számos nagyberuházást leállítanak (sokszor ésszerűtlenül) –megkönnyítik a kisipar (és kiskereskedelem) helyzetét Mezőgazdaság –eltörlik a kuláklistát, csökkentik az adókat –szept. 25. lehetővé válik a tsz-ekből való kilépés és a tsz-ek feloszlatása. A gyors bomlás miatt szigorított szabályok: a tagok 2/3-nak akarata esetén, de ha min. 10 fő maradna, akkor csak egyéni kilépés lehetséges; a kilépők csereföldet kapnak, adósságteherrel; csak a gazd.-i év végén lehet kilépni –1953 végére a tagok 34%-a lépett ki, a tsz-ek száma 12%-kal csökkent –1954. jan.: 3 évre előre rögzített beszolgáltatási kvótát léptetnek hatályba Árak–bérek–fogyasztás–életszínvonal –a társadalom számára kedvező változások, DE emiatt a gazdasági egyensúly megbillen Tervek 1954-re: a Nagy Imre-vonal folytatódik –a beruházások csekélyebbek, a mg. 24–26%-t kap ebből –a nemzeti jövedelem nagy részét fogyasztásra fordítják, szovjet hitelek is

6 A Rákosi–Nagy Imre harc fellángolása Szövetségeseket keresve –Nagynak nincsenek hívei. Eleinte Gerő és Farkas áll mellé (utóbbi emiatt kerül vissza a PB-be is), de később mindketten cserbenhagyták –a későbbi „Nagy Imre-kör” tagjai jórészt még a börtönökben voltak, vagy még sztálinisták voltak –de 1954-ben olvadás a szellemi életben, egyre több (újság)író tart önvizs- gálatot, szabadabb a vélemények kifejezése, az igazság keresése A harc kiújulása Rákosi és Nagy között –1954 elejére Nagy Imre lezártnak tekinti a változásokat –de a változások mélysége már meglazította a rendszer alapjait is –Rákosi intrikái miatt Nagy is támadni kezdi az első titkárt: 1954 tavaszán egy rehabilitációs bizottság kezdi felülvizsgálni a korábbi pereket –mindkét fél Moszkva támogatását reméli, de a SzU nem áll egyik mellé sem (mindkettőt felszólítja a vezetés egységének helyreállítására) –fontos részsiker Rákosi számára: átadják a sztálinvárosi nagyolvasztóművet Az MDP III. kongresszusa, máj. –Nagy: további reformok, visszatérés 1948-hoz, az úttévesztés előtti évhez; bírálja a koalíciós pártok korábbi elsorvasztását; a pártegység szerepe; szakít az osztályharc éleződése tanával; javasolja a Népfront újjászervezését –Rákosi: a hibákat már kijavítottuk

7 1954 nyara: a majdnem-kapituláció A dogmatikus tábor megerősödése –gazdasági nehézségek miatt Gerő visszatér Rákosi pártjára –1955-ös egyéves terv tervezete (Gerő + Szalai Béla) korlátozná a lakossági életszínvonalat, visszatérést javasol a sztálinista gazdaságpolitikához –a PB ülése (Nagy távollétében) támogatja ezt és egy ad hoc gazd.pol.-i bizottságot (GPB) állít fel dogmatikus többséggel (Gerő, Szalai, Friss István) Nagy Imre „dezertálása”, passzivitása –döntő pillanatokban hiányzik, szabadságra megy ld. a gazd.pol. kérdését is –ez történt a Népfront ügyében is, ahol a PB nélküle dönt: a HNF-nek nem lesz politikai szerepe, nem vonják be a volt pártokat, ill. az egyházakat, és a szervezetnek nem lesz egyéni tagsága sem –semmi sem változott a külpolitikában, sőt, a szovjet beavatkozás még nőtt is Ugyanakkor: a reformok második lépcsője lassan megindul –a Rajk- és Kádár-per börtönbe zártjait kiengedik, de titokban; Rákosi sikeresen meggátolja rehabilitációjukat –megnő az ogy.-ben végzett munka (jan.-ban 3, jún.-ban 4, szept.-ben 3 tv.) –kialakult egy közgazdász-reformer tábor is –politikai bázist is kíván teremteni, ezt szolgálná a Népfront (korlátozott többpártrendszer terve)

8 „Kis októberi győzelem” Nagy Imre aktivizálódása –szept. elején tér haza szabadságáról, felkészülten, elszántan és magabiztosan –szept. 8. és 15. a PB ülésein élesen támadja a GPB jelentését és az 1955-ös tervet, szétzúzza ellenfelei érveit, s a PB többsége most mellé áll –elhalasztják a KV ülését, s addigra új javaslat kidolgozását írják elő A KV október 1–3-i ülése –Szalai kompromisszumos tervezetet nyújt be, amit Nagy élesen bírált –a KV többsége is Nagy mellé állt, Rákosi két napig fel sem szólalt, az ülés után pedig a SzU-ba utazott „gyógykezelésre” –Közgazdaságtudományi Intézetet hoznak létre, sajtókampány a reformokért –15 hónap óta a legnagyobb személycserék: Gerő gazd.pol. támogatói megbuktak, Nagy tervezi a PB átalakítását is (de nincsenek saját emberei) –határozat születik a KV kollektív munkájának fejlesztésére (tagok egyenjogú- sága, ülések jobb előkészítése, szabadabb vitaszellem; de a hat.-ok kötelezők) –a rehabilitációs folyamat felgyorsítása, a teljes igazság kiderítése, az ÁVH nyilvántartásának felülvizsgálata, a „Cég” megtisztítása is cél –Czakó Kálmán legfőbb ügyész jelentései feltárták a Rajk-perben elkövetett bűnöket, köztük Farkas Mihály érintettségét is; cél a perújrafelvétel és egy politikai amnesztia

9 Nagy Imre sikerei csúcsán, okt. vége A nyilvánossághoz fordulás –Rákosi és Hruscsov akadályozta a rehabilitáció folyamatát, ezért –okt. 20. Nagy I. cikke a Szabad Népben: „A Központi Vezetőség ülése után” –az „egyetlen helyes út” a júniusi határozat gazdaságpolitikája –„kihozzuk a börtönökből ártatlanul elítélt elvtársainkat, visszaadjuk őket a pártnak, az életnek, a munkának. A múlt súlyos hibáit e téren is fel kell és fel is fogjuk számolni” A felelősök megnevezése, a párt demokratizálása kell! „Tisztító vihar” igénye: az értelmiség kezd Nagy mögé sorakozni –okt. 22–25. között párttaggyűlés a Szabad Nép szerkesztőségében –Mérai Tibor (és Aczél Tamás) fogalmazza meg a fenti jelszót –spontán tüntetések, terjedő szovjetellenes hangok, szabadabb publicisztikák A Hazafias Népfront alakuló ülése, okt. 23–24. –bár a PB-határozatok szűkre szabták mozgásterét, látványosan demonstrálta a HNF Nagy Imre befolyását, hatalmát –elnökévé jelölték korábban Nagyot is, de passzivitása miatt ez meghiúsult –főtitkárrá viszont vejét, Jánosi Ferencet választották –Nagy pátoszi hangú (ellenfelei szerint: „magyarkodó”) beszéde bejelenti az új szakasz végső győzelmét, ehhez kéri a küldöttek támogatását – „Megadjuk!”

10 Rákosi ellentámadása 1954 végétől A fordulat okai –Rákosi folyamatosan követeli Moszkvától „jogaiba” való visszahelyezését –az NSZK NATO-ba való meghívása (1954. okt. 23.) után a SzU. is fontosnak látja a sorok szorosra zárását – Mo.-on pedig „széthúzás”, két „vonal” volt Az ellentámadás –Rákosi nov. végén tért haza „gyógyultan” Moszkvából –december elején a PB ismét átpártolt, ezúttal Rákosi mellé; Nagy követelte a KV összehívását, Rákosi pedig moszkvai utazást ajánlott –1955. jan. 8-án most Nagy Imrét érték bírálatok Moszkvában (kispolgári, buharinista stb.) Nagy bejelenti, hogy nem tud Rákosival együttműködni és kéri felmentését. Ellenfelei előbb megsemmisítő önkritikát kívántak tőle –a SzU-nak mindig igaza van – szögezte le Farkas Mihály –az új szakasz ezzel tulajdonképpen véget ért Az átmenet hónapjai –Nagy Imre ezzel kiszorult a hatalomból, ua. nem hajlandó önkritikára (csak részlegesen ismert el egyes hibákat) –febr.-i infarktusa után szinte házi őrizetben tartották, de formálisan nem váltották le (remélve, hogy mégis hajlandó lesz a szokásos kommunista önbírálat elvégzésére)

11 Nagy Imre félreállítása márc. 2–4. a KV ülésén új határozat született, amely: –kijelentette, hogy a júniusi határozatok helyesek voltak és érvényesek (!) –ua. Nagy Imre vezetésével jobboldali, antimarxista nézetek terjedtek el, melyek eltértek a júniusi határozatoktól; különösen okt. 20-i cikkét bírálták Nagy Imre eltávolítása –a várt önkritika nem érkezett meg, ugyanakkor a Varsói Szerződés aláírásán a magyar kormányfőnek ott kellett lennie, ezért –ápr. 14-én a PB felmentette Nagyot minden párttisztsége alól –megfosztották mandátumától, MTA-tagságától és professzori címétől is –ápr. 18-án az országgyűlés új kormányt választott Hegedüs Andrással az élén (a változást hivatalosan Nagy Imre betegségével magyarázták) Az új szakasz mérlege –kisebb kiigazításnak indult, amely kikezdte a rendszer egységességét –az újabb nehézségek és Rákosi miatt Nagy valódi reformokat indított, melyek azonban elbuktak a bürokrácia és Moszkva ellenállásán –Nagy Imre továbbra is kommunistának tekinti magát, Rákosi rendszerét viszont már nem. Maga is hibázott: nem lehetett egyszerűen visszatérni hoz, mintha a későbbi öt év meg sem történt volna –mindvégig szövetségesek nélkül harcolt a pártapparátus + ÁVH ellen!


Letölteni ppt "10. Az „új szakasz” – Nagy Imre a kormány élén Magyarország története 1944–1956."

Hasonló előadás


Google Hirdetések