Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5. A prágai tavasz Csehszlovákia története 1948–1992.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5. A prágai tavasz Csehszlovákia története 1948–1992."— Előadás másolata:

1 5. A prágai tavasz Csehszlovákia története 1948–1992

2 Dubček megválasztása A Jan Šejna-affér: Novotný tisztjeinek korruptsága –gyanú szerint 1967 karácsonyán tisztek egy csoportja puccsot tervezett Novotný védelmére, de a HM Dubčekhez hű erői ezt megakadályozták –Šejnát febr.-ban korrupcióval vádolták, a vád elől Ny-ra szökött –más puccsisták és konzervatív vezetők öngyilkosok lettek Az jan-i KB ülés az utódlásról –a népszerűtlen Novotný ellen összefogtak a konz. és a reformer erők –két jelölt merült fel: Dubček mellett Jozef Lenárt (mindkettő szlovák!) –Dubček vonakodott a poszttól, de csak neki volt többsége a KB-ben róla úgy vélték, nem indít hajszát a régi vezetés tagjai ellen (valóban nem is tartóztatott le senkit, legfeljebb áthelyeztet, nyugdíjaz stb.) helyzetét azonban csak további személycserékkel erősíthette meg! támogatta őt Brezsnyev is, mivel D. Moszkvában tanult és lojalitását is jelezte –D. két fontos támogatója a konz. Kolder, ill. a reformer Oldřich Černík volt nem került be ugyanakkor az Elnökségbe Ota Šik Dubček eltérő megítélései –őszintén hitt a kommunizmusban és támogatta a SzU-t, a hibák nélküli de- mokratikus szoc.-ban és a reformban; hitt saját szavaiban és neki is hittek az emberek; őszinte mosolya és emberi gesztusai voltak (Dowling) –nem volt reformer, egyetlen célja a hatalom megszerzése, majd megtartása, csak taktikai okokból és ideiglenesen akart reformokat, de rákényszerült azok folytatására (Heimann)

3 Radikális reformok márc.-tól Hatalmi harc –Novotný bukása után felbomlott az ellene kialakult alkalmi koalíció –Dubček eleinte nem reformált, hanem saját embereit helyezte pozícióba (s közben a sajtóban Novotný híveinek lejáratása folyt) –Dubček legveszélyesebb ellenfele, Jiří Hendrych külön, személyesen is támadást kapott cenzori tevékenysége (pl. a Literární noviny-ügy) miatt –ua. D. nem Moszkva utasításaira figyelt, hanem a párttagok véleményére A cenzúra eltörlése –Dubček már Pozsonyban látta, hogy a sajtó erejével küzdhet ellenfeleivel –az újságírók nem voltak hozzászokva, hogy önálló véleményt mondjanak, ua. Dubček nem volt hajlandó megszabni nekik, hol vannak a sajtószab. határai –febr.: újra megjelent a Literární noviny (új neve: Literární listy) –márc.-tól az Elnökség óvatos lépésekkel eltörli a cenzúrát (a Kiadói Tanács cenzor-főnökei és a BM igyekezett ezt szabotálni); jún.-ban sajtótörvény is –egyre több lap követeli Novotný távozását az államfői posztról is –szintén követelték a SzlNT elnöke, Lenárt me., a hm. és a bm. leváltását, ill. a szakszervezet, SČM, Újságírószövetség stb. vezetésének cseréjét A cseh–szlovák viszony újragondolásának igénye –Smrkovský már febr.-ban súlyos problémának nevezte ezt (emellett a szoc.- hoz vezető csszl. utat és új Akcióprogramot sürget) –márc. 15-én a SzlNT sürgetésére az Elnökség dönt a teljes föderalizációról

4 A múlt felülvizsgálata és újabb személycserék A rehabilitáció felgyorsítása (az Elnökség márc. 14-i döntése) –a lapok megteltek panaszokkal, nyilvánosságra került sok önkényes ügy –az eddig engedelmes Nemzetgyűlés is követelni kezdte a rehabilitációt, amelynek eredményeként ápr.-ban megalakult a Jan Piller által vezetett újabb bizottság a perek felülvizsgálatára –megjelenhetett Slánský és Šling özvegyeinek memoárja –az egyik bm.-helyettes öngyilkos lett, félve múltja nyilv.-ra kerülése miatt –a politikai üldözöttek saját szervezetet alakítottak K-231 néven –egyetemisták márc.-i tüntetései hatására ápr.-ban bizottság jött létre Jan Masaryk halálának kivizsgálására Fontos személycserék –márc. 21-án Novotný lemondott a köztársasági elnöki posztról –helyére mindkét népnek elfogadható, semleges, idős államférfit kerestek –a legtöbb cseh Smrkovskýt akarta, az egyetemisták Čestmír Císařt, a szlk.-ok pedig Husákot vagy Novomeskýt. A középút Svoboda lett –ápr. 6-án reformer kormány alakult Černík vezetésével (Šik és Husák is me.- h., Josef Pavel pedig bm. lett.); František Kriegel a Nemzeti Front KB elnöke –ápr. 18-án Smrkovský nemzetgyűlési házelnök lett –így Dubček konszolidálta belső hatalmát, de függésbe került a reformerektől –az, hogy ki „reformer”, ill. „konzervatív”, eleinte igen képlékeny volt!

5 A CSKP Akcióprogramja I. Az „Emberarcú szocializmus” tervezete (1968. ápr. 5.) –minden fejezetet önálló munkacsoport készített –a szerzők közt volt Mlynář, Šik, Radovan Richta és a történész Karel Kaplan –Dubček ápr. 1-jei KB beszéde mutatja, hogy mégis joggal kapcsoljuk hozzá elkötelezett híve a komm.-nak, de az emberi legyen, a dolgozók jogainak és méltóságának figyelembe vételével a szocializmust és a demokráciát kombinálni kell és ezzel megoldani a bajokat a szólás- és sajtószabadság megvalósult de új politikai pártok és szabad választások nem lesznek A csehszlovák út a szocializmushoz –az első Csszl. összeomlását a súlyos osztályellentétek, a szlk. nemz. érzés elhanyagolása és a nemzetiségek szélsőséges nacionalizmusa okozta –a szocialista építésben súlyos hibák voltak (személyi kultusz, más országok mechanikus másolása stb.) –az osztályharc véget ért, nincsenek osztályellentétek A szocialista demokrácia fejlődése –a társadalmi kezdeményezésnek tág teret kell hagyni –a munkásoknak eddig „nem mindig” volt lehetőségük kifejezni érdekeiket, a párt most elkötelezett a pol. és társ.-i jogok biztosítására –a cs–szlk. kapcsolatokat a lenini elvek szerint föderatívan rendezik, a kisebb nép érdekeinek mellőzése és leszavazása nem egyeztethető a szocializmussal –az összes kisebbségnek joga van saját nemzeti életet élni

6 A CSKP Akcióprogramja II. A szocialista demokrácia fejlődése (folyt.) –a párt vezető szerepének átértelmezése: nem uralkodni, hanem szolgálni akar tisztában van vele, hogy folyamatosan harcolnia kell a társ.-i támogatottság megtartásáért, s ezért kész a tévesnek bizonyuló határozatokon változtatni vezető szerepét a párt nem adja fel, de az eddig a csúcson koncentrálódó hatalmat szét kell osztani a nemzeti pártok között és az alsóbb szervekhez a pártszervek a jövőben nem helyettesítik az állami szerveket, a nemzetgyűlés valódi döntéshozó szerv legyen, ezért bővíteni kell jogait a Nemzeti Front marad az egyetlen engedélyezett fórum a társ. sokszínű érdekeinek megjelenítésére, de a párt garantálja a jogokat és szabadságokat (pl. az egyesülési, gyülekezési szabadságot) –a perek áldozatainak ügyét újra tárgyalják, az StB és a BM jogait korlátozzák A népgazdaság és az életszínvonal –az idejétmúlt tervgazdálkodás reformra szorul; terv és piac harmóniája kell –Čs.-nak versenyképesen kell csatlakoznia a tud.–technikai forr.-hoz, –szakítani kell az egyenlősdivel, a fizetéseket érdem stb. szerint differenciálva –a nyugati polgári demokráciák számára is vonzó példát kell adni A tudomány, oktatás és kultúra fejlődése (reformja) A CsSzSzK nemzetközi helyzete és külpolitikája –a VSZ és KGST tagság változatlan –lojalitás a SzU iránt + békés egymás mellett élés szerepe

7 Ellenzéki jellegű mozgalmak Társadalmi nyomás a reformok radikalizálására –márc. végén Václav Havel a Literární listyben azt javasolta, hogy igazi (pártként működő) ellenzékre is szükség van, hogy ellenőrzés alatt tartsák a CSKP-t; a demokrácia nem hit kérdése, hanem garanciáké –ápr.-ban Ivan Sviták a Károly Egyetemen azt állapította meg, hogy a cenzúra felfüggesztésén túl semmi más nem történt a totális dikt. megváltoztatására; három független párt legyen (a Student c. lapban ez nyomtatva is megjelent) –máj. 2-án a Literární listy cikke a népi milícia felszámolását követelte –3-án kb fős tüntetés az Óváros téren egy ellenzéki pártot követelt és fellépett a demonstráló lengyel egyetemisták mellett Ellenzéki csoportok létrejötte –K-231: a meghurcoltak szövetsége (az 1948-as állambizt.-i tv. sorszámáról) –KAN: „Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja” –független értelmiségi, ill. írószervezetek –Tomáš Garrigue Masaryk Társaság –a Sokol újjáalakítását meggátolták, de létrejött egy cserkész-szervezet (Junák) –máj. 1.: a felvonuláson minden szervezet részt vesz, még I. vh-s veteránok is –közvélemény-kutatások szerint az emberek többsége valódi ellenzéki pártot kívánt a kirakatjellegű Nemzeti Front helyett; a döntő többség támogatta a kormányt és az emberarcú szocializmust, alig 5% akart kapitalizmust –önálló Szociáldemokrata Párt szervezése is megindult

8 A reformok lelassulása A CSKP vezetésének különböző irányzatai –radikálisok: Šik, Kriegel, Jiří Pelikán (TV-elnök), Čestmír Císař (KB-titkár) –mérsékelt reformerek: Dubček, Černík, Mlynář, Smrkovský –konzervatívok: Kolder, Indra, Biľak stb. (csak gazd.-i reformot akartak) További óvatos reformok –Josef Pavel bm. máj. 7-én bejelentette, h. a Ny-i rádiók zavarása megszűnik (Dubček azonban könyörögve kérte az újságírókat, fogják vissza magukat, ne veszélyeztessék az addigi eredményeket –elhalasztották a máj. 19-re kiírt nemzetgyűlési választást, de létrehozták a Cseh Nemzeti Tanácsot (a föderalizálás első lépéseként) A „májusi plénum” (CSKP KB-ülés, máj. 29–jún. 2.) –Dubček tojástánca: úgy kell igazolnia, hogy Čs. nem jelent veszélyt a szoc.-ra, hogy közben reformernek is tűnjön és ne veszítse el a társadalmi hitelét –Dubček az ápr.-i programhoz ragaszkodik, támadja a komm.-ellenes és a dog- matikus erőket is, ragaszkodik a CSKP vezető szerepéhez, ellenzi az SZDP újraalakítását, csak a szocialista programot elfogadó erők fogadhatók el; kiáll a föderalizálás, a gazd. reform, a törvényesség erősítése, sajtószabadság mellett –jún. 1-jén a KB döntött az 1970-ben esedékes XIV. kongr. előre hozásáról szept. 9-ére, hogy meghatározza a párt további progr.-t és új KB-t válasszon –jún.-ban Dubček Cservonyenko szovjet nagykövetnek azt is megígérte, hogy a radikális reformerek egy részét (Šik, Kriegel) eltávolítja

9 Aggasztó ellenzéki megnyilvánulások Osvald Machatka Még egy évforduló című cikke, jún. 13. –Nagy Imrét méltatja és párhuzamot vont 1953–56 és 1968 reformjai között Ludvík Vaculík 2000 szó című felhívása, jún. 27. –70 személy (köztük munkás, orvos, művész, sportoló, költő, énekes, tudós és KB-tag is; ismert aláírók: Zatopek-házaspár, Jiří Menzel) aláírásával jelent meg egyszerre négy lapban –súlyosan kritizálja a CSKP-t a korábbi korrupt, diktatórikus rendszer miatt –de elismeri, hogy a megújulás is a pártból indult ki, ezért igazságtalan is lenne a KP ellenében követelni a reformok folytatását –felhívja a figyelmet a reformok ellenfeleinek tevékenységére, ami külföldi katonai beavatkozást is eredményezhet; tartózkodni kell a provokációtól! –a cseh–szlovák föderalizáció fontos kérdés, de önmagában nem ad megoldást számos problémára –arra szólított fel, hogy az emberek gyakoroljanak nyomást a pártra hogy az új KB jobb legyen a réginél; a munkások és alkalmazottak képviselete valóban reprezentatív legyen rákényszerítsék a kormányt egyes kérdések megtárgyalására; a pártlapokat olyanokkal helyettesítsék, amiket a Nemzeti Front képviselői, vagy egyszerű emberek szerkesztenek a maradi apparatcsikokat, visszahúzó elemeket távolítsák el a vezetésből –a felhívást a reformkomm.-k gyújtó hatásúnak nevezték, elítélték (Dubček is)

10 Az „Ötök” aggodalmainak formálódása A drezdai találkozó, márc. 23. –márc. 18-án az NDK megtiltotta a Cs.-ba utazást és az onnani tudósításokat –Drezdában a VSZ hat tagállama (Románia kivételével) hivatalosan „gazda- sági kérdésekről” tárgyal, valójában a prágai reformokról –a kiadott közlemény szerinti „barátságos légkör” távolról sem volt igaz: Gomułka és Brezsnyev súlyosan kritizálták a CSKP-t, hogy kicsúszik kezéből az irányítás és ellenforradalom felé sodródik az ország –Dubček védekezett, cáfolt (nem változik meg külpolitikánk, a szoc. csak erősödni fog, nem fenyegeti veszély), de egyedül Kádár állt mellé A Szovjetunió és a Varsói Szerződés aktivizálódása –ápr. 14-én Brezsnyev levelét hozta Cservonyenko prágai nagykövet: a sajtó ellenzéki hangú, a CSKP Eln.-t moszkvai jóváhagyás nélkül alakították át –Brezsnyev nyomást akar gyakorolni, ezért a VSZ Šumava hadgyakorlatát szept.-ről jún.-ra hozzák előre és megkezdi a balos–konzervatív csoport (Vasil Biľak, Alois Indra) szerv.-t –máj. elején csszl.–sz. találkozó: a SzU bírálja a cenzúra eltörlését és a piaci reformokat; a kapitalizmus restaurációja folyik –máj. 8. Moszkva: az Ötök Csszl. nélkül tanácskoznak, Kádárt kivéve mindenki ellenforradalmat lát és katonai beavatkozást sürget –jún. 20-tól Šumava hadgyakorlat: ellenséges légkör a čs. és magyar veze- tőkkel, a gyakorlat elhúzódott, a szovjet csapatok nem akartak kivonulni

11 A szovjet (lengyel, k.német) aggodalmak okai Állambiztonsági okok és a KGB szerepe –a KGB tartott a nyugati beavatkozástól, adatokat gyűjtött a CIA „kémeiről” –turistáknak álcázott KGB-ügynökök figyelték meg a lakosságot, más ügynökök pedig vezető csehszlovák politikusokat is –továbbá provokációkat is elkövettek: lázadásra szító plakátok, VSZ-ből kilépés propagálása, amerikai fegyverek elásása az NSZK határ mentén –az StB addig Moszkvához hű embereit a reformerek eltávolították, sőt Josef Pavel belügymin. még a KGB befolyásának csökkentését is megkísérelte –a Piller-bizottság jelentése az StB feloszlatását javasolta –a reformok Ukrajnára, Lengyelo.-ra, NDK-ra való átterjedése is fenyegetett Katonai–külpolitikai okok –Čs. területén 1968-ig nem állomásoztak szovjet csapatok: rés a pajzson –de készültek atomsilók, amelyeket szovjetek felügyeltek (átadás: 1969!!) – ezeket čs. csapatok védték, akik megbízhatósága most rohamosan csökkent –számos szovjetbarát parancsnokot lemondattak a Šejna-ügy után –Václav Prchlik (CSKP Katonai Osztály vezetője) bírálta a VSZ-t (szovjet hegemónia), új katonapolitikát követelt és terveket dolgoztak ki egy VSZ támadás elleni védekezésre is; titkok kiszivárgásától is félt a Szovjetunió –már a Šumava hadgyakorlat is az atomfegyver-bázisok védelmét szolgálta –Varsó és K-Berlin a Čs. elleni támadással a SzU-t akarta rávenni egy agresz- szívebb NSZK-ellenes politikára (Prága közeledett Bonnhoz, és ezt sokáig Moszkva is támogatta; de a határok megnyitása a SzU-t is fenyegette)

12 Az intervenció előtti hetek A varsói találkozó és a varsói levél, júl. 15. –Dubčekéket meghívják, de nem vesznek részt az eseményen –Kádár János is átáll a „sötét oldalra” –az imperialisták által támogatott reakciósok azzal fenyegetik Čs.-t, hogy letér a szocializmus útjáról és ezzel veszélyezteti a tábor érdekeit –CSKP-tól bátor és határozott intézkedéseket várnak, pl. a szoc.-ellenes szer- vezetek betiltását, a cenzúra visszaállítását és a demokr. centr. betartását –júl. 18. a CSKP válasza elutasító: nincs veszélyben a szoc., a čs. külpolitika változatlan, az ellenzék szerveződése sem valódi fenyegetés; panaszt tesz, hogy Csszl.-t távollétében ítélik el; mind az öt állammal külön akart kétoldalú egyeztetést A süketek párbeszéde –júl. 19. Dubček a KB-ban önmérsékletet kér mindenkitől, ennek fejében a reformok fennmaradását ígéri; Moszkva ismét bírálja –júl. végén Svoboda a varsói levél feltételeit morális öngyilkosságnak nevezi –a felek már abban sem tudtak megegyezni, hogy hol tárgyaljanak; végül Ágcsernyőn (júl. 29–aug. 1) és Pozsonyban (aug. 3.) egyeztettek a felek –Brezsnyev követeli a varsói pontok betartását és az összes radikális leváltását –Dubček megijedt, tett néhány ígéretet, de rengeteg kikötéssel élt és a végrehajtás igen bizonytalan volt, D. valójában csak időt akart nyerni


Letölteni ppt "5. A prágai tavasz Csehszlovákia története 1948–1992."

Hasonló előadás


Google Hirdetések