Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÚMVP félidei értékelés A 3. és 4. tengely értékelésének fő következtetései, összefüggés a KAP 2020 megállapításaival Budapest, 2011.05.25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÚMVP félidei értékelés A 3. és 4. tengely értékelésének fő következtetései, összefüggés a KAP 2020 megállapításaival Budapest, 2011.05.25."— Előadás másolata:

1 ÚMVP félidei értékelés A 3. és 4. tengely értékelésének fő következtetései, összefüggés a KAP 2020 megállapításaival Budapest,

2 Pénzügyi státusz

3 3. tengely A 3. tengely céljai a vidéki gazdaság diverzifikációja, a vidéki térségekben élő emberek életminőségének javítása. Eszközök: gazdaságfejlesztés, szolgáltatások infrastruktúra és eszközfejlesztése, településkép fejlesztés Az ÚMVP források 13 %-a

4 Horizontális intézkedések Mindkét intézkedés pozitív hatással van a területi kiegyenlítődésre. Tanyabusz 60%-ban megújult tanya- és falugondnoki járműpark (700 új jármű) 200 új szolgálat Javaslatok: újbóli meghirdetés, takarékosság, tanyai környezet figyelembe vétele IKSZT A támogatott települések 70%-a 2000 fő alatti 560 kistelepülés, üzlethelyiség Javaslatok: egykörös pályáztatás, előleg igénybevételének biztosítása, nagyobb hangsúly a fenntarthatóságra, kisebb volumenű fejlesztésekre

5 Nem horizontális intézkedések Fő eljárásrendi problémák, hiányok: A normatív kontrol elvének alkalmazása nehezíti a megvalósítást => kérelmek átfutási ideje hosszú, a módosítások nehézkesek. A pályázók kiszolgáltatottak, bonyolult határozatok, nyomtatványok. Rövid határidők, munkacsúcsok. A rendszer nem differenciál a fejlesztések forrásigénye alapján. Az előlegfelvétel lehetőségének hiánya versenyhátrányba hozza a vidéki mikrovállalkozásokat, növeli a fejlesztések kockázatát. Javaslatok: a kérelem- és pályázatkezelés teljes folyamatának jelentős egyszerűsítése, rugalmasabbá tétele, az adminisztrációs terhek csökkentése, munkacsúcsok kiküszöbölése; a formanyomtatványok felhasználóbarát irányban történő módosítása; a beruházások mérete szerint történő differenciált adminisztratív és eljárási feltételek bevezetése; az előleg igénybevételének lehetővé tétele;

6 Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Területi kiegyenlítő hatás mérsékelt Eljárásrendből adódó nehézségek (pénzügyi teher, kockázat, versenyhátrány) Indokolatlan átcsoportosítás ( ,00 euró (44%)) Foglalkoztatási hatás: –Monitoring adatok alapján 318 db (811/933 db kérelem adata). –Kérelmekben vállalt foglalkoztatás1561 db (903 db kérelem adata). –Kérdőívben 122 db kérdőív 304 db új munkahelyet jelöl. Javaslatok: eljárásrendi, tartalmi és forrásnagyságbeli összehangolás az ÚMFT-vel.

7 Turisztikai tevékenységek ösztönzése Hozzájárult a területi kiegyenlítődéshez Negatív külső tényezők Az értékelési rendszer a nagy értékű beruházásokat hozta előnybe (foglalkoztatás, arányosítás, max projekt méret) Foglalkoztatási hatás nem mérhető –Monitoring adatok alapján 27 db (566/680 db kérelem adata). –Kérelmekben vállalt foglalkoztatás – nincs adat. –Kérdőívben: 103 db kérdőív 144 db új munkahelyet jelöl. Javaslatok: követelmények enyhítése; kisebb fejlesztések helyzete hozása, nemzeti jogszabályok újragondolásának kezdeményezése.

8 A falvak megújítása és fejlesztése Nagy abszorpciós képesség. A támogatott beruházások: parkosítás (36%- 450 db.), játszótér (31%-378 db.), épület külső felújítás (30%-366 db.), piac felújítás (3%-35 db.). A válaszadók többsége szerint javult az életminőség (61%) Jelentős közvetett hatás. Foglalkoztatás: –Monitoring adatok alapján tárgyévben (2009): 250 db (1052/924 db kérelem adata). –Vállalt foglalkoztatás – nem értékelhető. –Kérdőívben: 170 db kérdőív 85 db új munkahelyet jelöl. Javaslatok: külső-belső felújítás engedélyezése, nagyobb hangsúly a kisebb fejlesztésekre, költséghatékonyságra

9 Vidéki örökség megőrzése Nagy abszorpciós képesség. Támogatott beruházások: templomok, imaházak, haranglábak, parókiák, templomkertek és egyházi műemlékek (64%) egyéb épített örökség 29% természeti értékek bemutatása 7%. Jelentős közvetett hatás. Foglalkoztatás: –Kérdőívben: 111 db kérdőív 32 db új munkahelyet jelöl. Javaslatok: külső-belső felújítás engedélyezése, nagyobb hangsúly a kisebb fejlesztésekre, költséghatékonyságra

10 Készségek elsajátítása és ösztönzés HACS finanszírozás A működési költségek meghatározása nem átlátható, a forrásfedezet nem biztosított. Javasolt a rendelkezésre álló forráskeretek alapján újradefiniálni a HACS- onként felhasználható költségkereteket, lehetővé téve az akciócsoportok számára a 2015-ig történő kiegyensúlyozott gazdálkodást. A HACS-ok likviditása veszélyeztetett, több HACS a fizetésképtelenség határán áll. Ehhez meg kell vizsgálni az akciócsoportok gazdálkodását, különös tekintettel az időarányosan többet költő csoportokra. Testre szabott szakmai segítség lehetőségének biztosítása.

11 A 4. tengely céljai: A LEDAER tengely alkalmazásához kapcsolódó átfogó stratégiai prioritás helyi kapacitás építése a foglalkoztatás teremtéshez és a gazdaság diverzifikációjához. Hozzájárulás az 1., 2. és 3. tengely által kitűzött célok (és a horizontális prioritások) megvalósulásához. A tengelyek közötti és tengelyen belüli szinergia megteremtése, integrált megközelítés alkalmazása (szektorok, szereplők, célok); A helyi kormányzás fejlődése és a belső fejlesztési potenciál mozgósítása (helyi információk, elkötelezettség, a „bottom-up” - „top-down” nem verseny, nem ellentét, hanem együttes, összehangolt alkalmazása A gazdálkodókat, erdészeket és más helyi szereplőket integráló megközelítés biztosíthatja a helyi természeti és kulturális örökség megőrzését, növelheti a környezeti tudatosságot, stimulálhatja a beruházásokat, segítheti a helyi specifikus termékek kialakítását, a turizmust és a megújuló energiaforrások használatának elterjedését. az innováció erősítése: mozgástér, rugalmasság. A LEADER hozadéka az innovációval kapcsolatban elveszik, ha a jogosultsági szabályok túlságosan részletezettek, vagy behatároltak. „Védhetőség” elvének alkalmazása.

12 A célok megvalósulásának értékelése Helyi kapacitás építése, mint fő prioritás: A HACS-ok munkaszervezeteinek felkészültsége, teljesítménye eltérő színvonalú –Nem volt valós szelekció! –A munkaszervezetek hiányos elméleti és gyakorlati felkészítése –Célzott hálózatfejlesztés, a tapasztalatcsere hiánya, együttműködési rendszer kialakítása elmaradt A HACS-ok kapacitásainak jelentős részét lekötötte a delegált feladatok ellátása. A HACS-ok meghatározó szerepet játszottak a belső fejlesztési potenciál mozgósításában. A LEADER nem, vagy csekély mértékben járult hozzá az 1 és 2 tengely céljaihoz. A tengelyek közötti lehatárolások és az eljárásrend megakadályozza az integrált, több szereplős, több szektort érintő fejlesztéseket. Nem érvényesültek a szinergiák. A részletekig történő normatív szabályozás ellehetetleníti az innovatív, egyedi fejlesztések megvalósulását. A HACS-ok 39%-a szerint jelentős, 42% szerint közepes mértékben javult a helyi kormányzás a program hatására.

13 A célok megvalósulásának értékelése Célkitűzés Decentralizáció, autonómia Rugalmasság (bizalom) Központi és helyi erőforrások szinergiája Megvalósítás Erős központosítás Szankcionálás,merev keretrendszer, normatív kontrol.. Párhuzamosságok Az intézmények és a HACS-ok közötti kommunikáció hatékonysága gyenge. Kevés alkalom a közös tanulásra. Nincs hathatós HACS érdekképviselet, alacsony szintű a hálózatosodás. Javaslatok A delegált és a fejlesztési feladatok ellátásához szükségesek a rendszeres (tovább)képzések, a „társadalmi tanulást” lehetővé tevő akciók, a mentorálás, amelynek biztosítani kell a forrásait. A visszacsatolás és egyeztetés intézményesítése (pl vegyes összetételű munkacsoportok). A normatív kontrol rendszerének oldása (pl mérlegelési jogkör biztosítása, fejlesztések értékelése, elvi iránymutatások). Egységes szankcionálás helyett a problémák egyedi kezelése.

14 HACS-ok finanszírozása A jelenleg alkalmazott szankcionálási és elszámolási rendszer veszélyezteti az akciócsoportok működőképességét. Javaslatok: Az előleg program végén történő elszámolhatóságának biztosítása. A HACS-ok 2015-ig terjedő működési költségeinek meghatározása. Az elismerhető költségek esetén a negatív lista alkalmazása. A visszamenőleges elszámolás indoklás alapján történő lehetővé tétele. A vállalkozói tevékenység esetén a működési költségek visszatérítésének arányosított csökkentése. Mindkét fél számára ütemezhető feladat meghatározás. A valós fejlesztési tevékenységekkel kapcsolatos eredmények integrálása beszámolókba. Hibás teljesítés esetén két körös felszólítás, majd IH vizsgálat, azután forráselvonás. Az önértékeléssel és monitoringgal kapcsolatos felkésztések, mentorálás, a tevékenység elindítása.

15 Térségek közötti együttműködések Megállapítások: Nem volt ösztönzés, segítségnyújtás, fórumok és könnyen elérhető források a térségek közötti együttműködéseinek kialakítására. Nincs lehetőség konzorciumban történő pályázásra. A magyar HACS-ok nem versenyképesek nagyobb nemzetközi együttműködésekben való részvételben. A magyar HACS-ok kimaradnak a az európai vidékfejlesztés vérkeringéséből, elesnek a közös tanulás és közös lobbizás lehetőségétől. Javaslatok: Szakmai találkozók, partnerséget erősítő közösségfejlesztő módszerek alkalmazásával. Konzorciumban történő pályázási lehetőségének megteremtése. „Nemzetközi együttműködési alap” létrehozása az IH kezelésében, amelyre a HACS- ok pályázhatnak nemzetközi projektekkel. Kapcsolatfelvételt segítő intézkedés (pl kooperációs csekk) bevezetése. Nemzetközi kapcsolatokat segítő operatív egység létrehozása. A kapcsolatfelvételhez szükséges utazások napidíjas rendszerben alapon történő elszámoltatása.

16 Az életminőség összetevői helyi kormányzás (helyi döntéshozás átláthatósága, a bevonás mértéke, szélesebb körű partnerségek létrejötte); többszintű kormányzás (decentralizáció mértéke, különböző döntéshozók közötti koordináció szintje); társadalmi tőke (helyi identitás és összetartozás erősödése, hálózati kapcsolatok és nyitottság erősödése); kulturális tőke (tárgyiasult és nem tárgyiasult kulturális értékek, vonzerő); környezeti állapot (környezeti szolgáltatások, állapot, szemlélet, vonzerő alakulása); élhetőség (alapvető szolgáltatások és infrastruktúra elérhetősége, munka – élet egyensúly, munkakörülmények alakulása); megélhetés (humán tőke fejlődése, társadalmi, gazdasági teljesítmény); A fenti tényezők fejlődésében meghatározó szerepe van a megvalósítás HOGYAN- jának! Erről nincs szó a KAP 2020-ban!


Letölteni ppt "ÚMVP félidei értékelés A 3. és 4. tengely értékelésének fő következtetései, összefüggés a KAP 2020 megállapításaival Budapest, 2011.05.25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések