Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MODERN FIZIKA. Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk Klasszikus fizika: mechanika,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MODERN FIZIKA. Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk Klasszikus fizika: mechanika,"— Előadás másolata:

1 MODERN FIZIKA

2 Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan, fénytan XIX. sz. végéig óriási sikerek 1. A modern fizika születése

3 Mechanika: Newton munkássága Segítségével földi és égi testek mozgása Pl: A bolygók szabályos pályájának eltéréséből felfedezték az Uránuszt Hőtan: Joule, energiamegmaradás törvénye Boltzmann, atomok molekulák mozgása Elektromosságtan: Faraday és Maxwell Pl.: fényhullámról kiderül hogy elektromágneses jelenség

4 Az anyagot folytonos eloszlásúnak tekintettük. Nem foglalkoztunk azzal hogy az anyag atomos molekuláris felépítésű. Olyan mennyiségeket használtunk a jelenségek leírásánál mint pl.: sebesség, felhajtóerő, sűrűség stb.. Ezek úgynevezett makroszkopikus mennyiségek, azaz nagyméretű, szabad szemmel látható testeket leíró mennyiségek.

5 19. században váltott át a fizika fokozatosan a mikroszkopikus leírásra. Makrofizika mikrofizikává változott. A mikro részecskék világában másféle törvények uralkodnak.

6 A modern fizika megszületésének főbb állomásai: Démokritosz (i.e ) Az atomok létezésének a gondolata először a görög filozófiában. Elméleti alapon tárgyalt, nem voltak közvetlen megfigyelései az atomnak. Lavoisier ( ) kb tisztázta ez elem fogalmát, az elemek közötti súlyarányát a vegyületekben.

7 Proust ( ) felállította az állandó súlyviszonyok törvényét. Dalton ( ) között többszörös súlyviszonyok törvényét megállapította, már atomsúlytáblázatot is közölt. Gay – Lussac 1808-ban megállapítja a gázok térfogati arányát.

8 Avogadro kimondja nevezetes törvényét: Azonos nyomás térfogat és térfogat mellett a gázok azonos számú részecskét tartalmaznak.

9 A kinetikus gázelmélet nem tudott felelni arra hogyan kapcsolódnak molekulává a vegyületekben az elemek atomjai, és milyen az egyes atomok belő felépítése szerkezete. Az atomok felépítésére vonatkozó első elképzelés a gázkisülések megfigyelése során az úgynevezett katódsugarak vizsgálata alapján született meg.

10 A klasszikus fizika területein ellentmondások születtek, ahol nem volt lehetősége az embernek érzékszervi tapasztalatszerzésre. (fénysebességgel még nem utaztunk, nem tudtunk bepillantani az atomon belüli mikrovilágba)

11 A klasszikus fizika ilyen szokatlan körülmények között nem alkalmazható. Relativitás elmélet: fénysebesség közelében jelentkező természettörvények kutatása. Kvantumelmélet: az atomon belüli mikrovilág kutatása.

12 A relativitáselmélet születése A fény transzverzális hullám, terjedéséhez rugalmas közeg szükséges. Vákuumban c= km/s Mihez viszonyítva?????

13 Feltételezés: létezik egy a világmindenséget kitartó rugalmas anyag az éter. A gyorsabb transzverzális hullámhoz keményebb étert kellett feltételezni, de ez ellentmond az égitestek akadály nélküli mozgásának a világűrben. Albert Einstein ( ) világhírű német fizikus a speciális relativitás elméletében (1905) felállította a hipotézisét: nincs éter

14 A fény bármilyen inerciarendszerhez képest c sebességgel terjed. (!) „A józan ész az ifjú korunkig kialakult előítéletek összessége.” Einstein szerint: hibásak az abszolút térről és időről alkotott fogalmaink (a helytelenség csak igen nagy, c –hez közeli sebességeknél válik érzékelhetővé)

15 A fény terjedési sebességét a testek csak megközelíthetik, de nem érhetik el. A relativitás legfontosabb megállapítása, a tömeg – energia ekvivalencia egyenlet: E=m·c 2 A test összenergiája és tömege egymással arányos, eszerint ha egy testnek nő az energiája, akkor nő a tömege is (c közelében válik jelentősé).

16 Mgj: energia átalakulhat tömeggé és a tömeg is átalakulhat energiává. (Hirosimai atombomba) Az atombombában nyugalmi energia szabadul fel.

17 Kvantumelmélet születése Max Planck ( ) Az atomok és elemi részecskék világának felfedezésében nagyon fontos lépést tett, a hőmérsékleti sugárzás elméleti leírásával. Tudjuk: a Nap melege elektromágneses hullámok formájában érkezik a Földre. Kevésbé forró testeknek is van hősugárzása, akár látható fényt is kibocsátanak.

18 Planck elméletileg feltételezte: a testek energiát kisugározni vagy elnyelni csak meghatározott adagokban úgynevezett energiakvantumokban tudnak. Eddig: az energia folytonos mennyiségként szerepelt, bármilyen kicsi lehetett.

19 Elméletében: e ee egy adott f frekvenciájú fényhullám energiája csak egy megadott érték, az energiakvantum egész számú többszöröse lehet. Az energiaadag nagysága arányos az f frekvenciával. Azaz ε=h∙f ahol h= Js(Planck állandó).

20 Kirchhoff: megállapította hogy minden test kisugárzása egyenesen arányos a hőelnyelő képességéve. Eszerint az abszolút fekete test képes a legnagyobb mértékű kisugárzásra. Azaz kisugárzási tényezője 1.

21 A fekete test sugárzási görbéi azt mutatják hogy a test minden hőmérsékleten minden hullámhosszon sugároz. A fekete test színképe folytonos. Wien féle eltolódási törvény: T∙λ max =állandó

22 Ez lehetőséget ad hogy a testek hőmérsékletét sugárzásuk, színük alapján határozzuk meg. Pl.: vasolvasztók, öntödék, csillagok

23 Speciális relativitás elmélet szerint:

24 Általános relativitás elemélet gravitáció kérdéseivel foglalkozik, azaz nemcsak a vonatkoztatási rendszerektől, hanem az anyag jelenlététől, a gravitáció erősségétől is függenek a tér és az idő tulajdonságai.


Letölteni ppt "MODERN FIZIKA. Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk Klasszikus fizika: mechanika,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések