Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Makro- és mikroszintű versenyképesség 1. A versenyképesség input-output oldala 2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Makro- és mikroszintű versenyképesség 1. A versenyképesség input-output oldala 2."— Előadás másolata:

1 Makro- és mikroszintű versenyképesség 1

2 A versenyképesség input-output oldala 2

3 3 Az egy főre jutó GDP alakulása, 2006

4 Vagyis: A versenyképesség elméletek aszerint különböztethetők meg egymástól, hogy a kínálati oldalról, azaz az inputok felől, vagy keresleti oldalról, a piac irányából kísérlik meg értelmezni a versenyképességet A megkülönböztetés egy másik módja, hogy a közgazdaságtan vagy a vezetéstudomány versenyképességi koncepcióira épül-e 4

5 Versenyképesség Utal a versenyre, a versenyzők versenyben maradási képességére. Megjelenik mikroszinten, ill. régiókkal, nemzetgazdaságokkal kapcsolatban (valamint iparági szinten) Mikroszinten (az egyének, a háztartások és vállalkozások szintjén) az a gazdasági egység tekinthető versenyképesnek, amelyik versenytársaihoz képest tartósan kedvezőbb feltételek mellett tudja kínálni termékeit, szolgáltatásait. Vagyis az a gazdasági egység lehet versenyképes, amely termelékenysége magas, azaz viszonylag kevés input felhasználásával viszonylag sok jószág előállítására képes. 5

6 Nemzetgazdasági szinten: Az az ország tekinthető versenyképesnek, amelyik polgárai számára magas és növekvő életszínvonalat tesz lehetővé. (a versenyképesség fogalma mögött itt is a termelékenység húzódik meg: az életszínvonal legelfogadottabb mérőszáma az egy főre jutó GDP, illetve annak növekedési üteme, ami nem más mint egy termelékenységi mutató) Az egyes nemzetgazdaságoknak az a képessége, hogy a világgazdaságban egyre jövedelmezőbb árukkal vagy szolgáltatásokkal jelenjenek meg, különösen a kis és nyitott gazdaságok számára fontos, amelyek nem rendelkeznek a vállalkozásaik hatékony működtetéséhez szükséges méretű belső piaccal. 6

7 A versenyképesség fogalmával kapcsolatos viták forrása: A különböző elméletek képviselői nem értenek egyet abban, hogy mi tekinthető a versenyképesség forrásának. Megközelítések I.: a versenyképesség INPUT oldalról meghatározott, és leginkább a termelékenység, a beruházási ráta, a K+F kiadások és az oktatás színvonala van rá leginkább hatással Megközelítések II.: a versenyképesség OUTPUT oldalról meghatározott és a kereskedelmi mérleg alakulásában, vagy egy adott ország csúcstechnológiai iparágainak világpiaci részesedésében érhető tetten. 7

8 Nemzetgazdasági versenyképesség A nemzetgazdasági versenyképesség fogalmának keletkezése: a 80-as évek amerikai közgazdaságtanában, a távol-keleti kihívások hatására (Japán és az USA kereskedelmi versenyében Japán gazdasági előretörésével, és a korszakban folyamatosan bővülő külkereskedelmével előnyre tett szert a nemzetközi versenyben). Ebben az időszakban, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Amerikai Egyesült Államok világgazdasági dominanciája nem megingathatatlan, kezdték el elemezni az amerikaiak más államokhoz viszonyított helyzetüket. A 80-as évek amerikai kérdésfeltevése az alábbiakról szólt: – Hogyan áll a gazdaságunk? – Hogyan állunk egyáltalán a többiekhez viszonyítva (ezekre a kérdésekre ad választ a versenyképesség) Rapkin szerint a versenyképességi vita felszínre sem került volna, ha a japán gazdaság nem olyan sikeres a 80-as években De: A versenyképesség fogalma a mai napig tisztázatlan, vitatott Mérése: pl. kereskedelmi, export- stb. mutatókkal (de a versenyképességet nem lehet egyetlen mutatóban összegezni, csak sok mutatóval egyidejűleg megközelíteni) 8

9 A versenyképesség több aggregációs szinten értelmezhető fogalom, beszélhetünk: Vállalati Iparági Helyi, regionális Nemzeti vagy globális versenyképességről 9

10 Nemzetgazdasági versenyképesség Klasszikusok: XVIII. sz., Ricardo, Smith eszmerendszerén alapuló komparatív előnyök elmélete (a klasszikus elmélet a nemzetgazdaságok, nemzeti piacok kialakulása idején keletkezett) Napjaink jellemzője viszont: a termelés globalizálódása, a világpiac egységesülése, az állami szabályozás lehetőségeinek csökkenése, a globalizált vállalatok növekvő mértékű hatalma (miközben a gazdaságpolitika formálásának intézményes keretét még most is az államok adják) 10

11 A határokat nem ismerő globalizációban a felszínen maradás kritériuma a versenyképesség és az ebbe foglalható teljesítménynövelés kényszerének folytonossága. A versenyképesség mennyiségi és minőségi fogalom. Alapvetően a gazdasági egységek jellemzője, de beleértendő az a társadalmi környezet is, amelyben az érintett szervezet vagy vállalatcsoport tevékenykedik.

12 Versenyképesség definíciók Az USA elnökének ipari versenyképességgel foglalkozó bizottsága: „Egy nemzet versenyképessége annak fokmérője, hogy tökéletes versenyfeltételek mellett mennyire képes a világpiacon (is) eladható termékeket és szolgáltatásokat létrehozni, miközben az ország állampolgárainak reáljövedelme nő.” 12

13 Cohen nemzetgazdasági versenyképesség fogalma: „A nemzetgazdasági versenyképesség az a szint, amelyen az ország szabad és tisztességes verseny körülményei között a nemzetközi piac igényeinek megfelelő termékeket és szolgáltatásokat állít elő, miközben növeli állampolgárai reáljövedelmét” 13

14 A World Competitiveness Yearbook egy ország nemzetközi versenyképességét általános tényezőkre vezeti vissza: hozzáadott érték, a gazdagság létrehozásának képessége, a rendelkezésre álló erőforrások, a vonzerő és agresszivitás, globalitás és közelség, ennek megfelelő menedzselése és mindezek gazdasági-társadalmi modellbe integrálása. 14

15 Aiginger és Landessmann a versenyképesség több szintjét különböztetik meg: Az első szinten a versenyképes gazdasági teljesítményt egy gazdaság azon képességének fogják fel, hogy növelje az egy főre jutó jövedelmet. Ennek a feltétele pedig a termelékenység és a foglalkoztatottság növekedése. A versenyképesség további szintjei: a gazdaság induló pozíciója, a fenntarthatóság, a szociális rendszer, a környezet, egészségügy, oktatás, egyenlőség De elutasítják, hogy a versenyképesség azonos lenne az alacsony költségszinttel (Tautológikus érvük: a költségversenyképesség ellentmond a jövedelemnövekedés hosszú távú céljának. A „low cost input”-okra épülő versenyképesség hosszabb távon önromboló, mert a jövedelmeknek előbb-utóbb növekedniük kell. A versenyképesség záloga ezért inkább a szaktudás, a kutatás és az új technológiák. Kérdés: A versenyelőny alapozható-e az alacsony munkabérre? 15

16 A versenyképes társadalom szociológiai értelemben: „Képes dinamikus egyensúlyt elérni a gazdagság termelése és a társadalmi kohézió között”. Egy gazdaság nemzetközi versenyképessége: „A hosszú távú gazdasági növekedés képessége és a világpiaci követelményekhez könnyen alkalmazkodó gazdasági struktúra” Mások a külső és belső gazdasági egyensúlyt, a versenyképes termékek előállítására való képességét és/vagy a kielégítő életszínvonal-növekedést állítják a definíció középpontjába. 16

17 Az ír Nemzeti Versenyképességi Tanács a költségeket teszi a versenyképesség első számú jellemzőivé (cost competitiveness) és ennek alapján a kormány feladatát az üzleti életet befolyásoló költségek csökkentésében látja („driving down the cost of doing business in Ireland”) 17

18 Az Európai Bizottság (European Commission) szerint egy ország versenyképessége állampolgárai jólétének záloga. A nemzetgazdasági versenyképesség a termelés növekedését, a nagyarányú foglalkoztatást és a fenntartható környezetet jelenti, és egyik kulcseleme az alkalmazkodóképesség, amely a sokkokkal szembeni ellenálló-képességet is növeli. 18

19 Sharle (2003) a versenyképességet növekedési lehetőségként értelmezi, és a munkaerő mint az egyik erőforrás szempontjából a munkaerő-kínálat nagyságát, a munkaerőpiac rugalmasságát és a munkaerő képzettségét jelöli meg fő szempontokként. Szerinte Magyarországon a magas inaktivitási ráta a legfőbb versenyképességet korlátozó tényező (Megjegyzés: a magas inaktivitási ráta csak következmény, mivel a munkaerő termelési tényező, a termelés (állapotának) függvénye, így inaktivitása nem lehet ok. 19

20 Egy input alapú megközelítés szerint: A gazdaságban a versenyképességet elsősorban négy tényező határozza meg: költség, termelékenység (hatékonyság), innováció és oktatás A termékekben és szolgáltatásokban egyre nő a tudástartalom, így a tudás a globalizáció egyik motorjává válik (ezért is válik az oktatás és az innováció a mindenkori egészséges gazdaságpolitika fontos elemévé)

21 A versenyképesség mint nemzetközi politikai gazdaságtani koncepció Egy meghatározás szerint a gazdasági versenyképesség a nemzetek egymáshoz viszonyított relatív pozíciójának egyik meghatározó eleme, ugyanis a versenyképesség katonai, tudásipari képességekben is megjelenhet. A nemzetközi politikai erőtérben betöltött pozíció önmagában meghatározza, hogy egy adott nemzet mennyiben képes elérni alapvető céljait – mint biztonság, jólét, szuverenitás 21

22 A versenyképesség úgy is felfogható, mint egy absztrakt, észrevétlen fogalom, amelyet egy sor mérhető változó együtt határoz meg. Egy-egy változó kiragadása egy tökéletlen, félrevezető képet adhat magáról a versenyképességről Erre a felfogásra épülnek azok a versenyképesség mérések, amelyek mutatók széles körének egyidejű alkalmazására épülnek (Ilyen pl. az IMD rangsor) 22

23 Krugman szerint a versenyképesség nemzeti szintű értelmezése teljességgel hasztalan. Szerinte a nemzetközi kereskedelem nem értelmezhető zéró összegű játékként, amely szerint a versenyképesebb nemzetek csakis más „vesztes” országok rovására nyernek, hanem a nemzetek közötti interdependenciák miatt a nemzetközi kereskedelem pozitív összegű játék, ahol valamennyi résztvevő szükségképpen nyer. 23

24 Egy komplex megközelítés Összességében egy ország versenyképességét a reálgazdaság minősége, a gazdasági környezetet meghatározó kormányzati politika, a közigazgatás és az önkormányzatok működési minősége, valamint a társadalomban jelen lévő, hosszabb célokat is szolgáló együttműködési készség határozza meg.


Letölteni ppt "Makro- és mikroszintű versenyképesség 1. A versenyképesség input-output oldala 2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések