Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÁLLATORVOSI AGRÁRGAZDASÁGTAN Előadó: Dr. Vasa László, egyetemi docens SZIE GTK (28) 522 000/2081 m.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÁLLATORVOSI AGRÁRGAZDASÁGTAN Előadó: Dr. Vasa László, egyetemi docens SZIE GTK (28) 522 000/2081 m."— Előadás másolata:

1 ÁLLATORVOSI AGRÁRGAZDASÁGTAN Előadó: Dr. Vasa László, egyetemi docens SZIE GTK (28) /2081 m.

2 Az agrárgazdaságtan tárgya  A közgazdaságtan alrendszere, a mezőgazdaság sajátosságainak ökonómiai (makroökonómiai) kérdéseivel foglalkozik ( → agrárökonómia)  Agrárgazdaságtan (makro) – mg. üzemtan (mikro)  Keresi az általános és specifikus gazdasági törvények mezőgazdaságban érvényesülő formáit, jelenségeit és ezek összefüggéseit  Vizsgálja a mezőgazdaság belső társadalmi- gazdasági törvényszerűségeit, az ott végbemenő gazdasági folyamatokat  Jövő: természeti erőforrások ökonómiája, fenntarhatóság

3 Az agrárgazdaságtan kapcsolata más tudományágakkal  Az agrárgazdaságtan helye a tudományok között: - társadalomtudomány - társadalomtudomány - gazdaságtudomány - gazdaságtudomány - ágazati gazdaságtan - ágazati gazdaságtan  Kapcsolódás más tudományágakkal: - természettudományok - természettudományok - műszaki tudományok, - műszaki tudományok, - alkalmazott közgazdaságtan - alkalmazott közgazdaságtan gazdaságpolitika, nemzetközi gazdaságtan

4 Agrárgazdaságtan – agrárpolitika  A gazdaságpolitika része, a mezőgazdaság fejlesztésére, állami irányítására és szabályozására irányul  Az agrárgazdaságtan tudományos eredményeit és következtetéseit, az aktuális politikai célokat ötvözi és valósítja meg a gyakorlatban  Az agrárgazdaságtan módszereket és eljárásokat dolgoz ki → gazdasági törvények felhasználása és alkalmazása az agrárpolitikában  4F = f öld, f öldműves, f alu, f oglalkoztatottság

5 A agrárökonómiai elemzések forrásai  Statisztikai adatok (KSH évkönyvek)  Mikroökonómiai források (vállalati adatok aggregálása)  Trendszámítások  Szakmai szervezetek adatszolgáltatásai, tanulmányai (becslések, értékelések)  Tesztüzemi rendszer (AKI)  Gazdaságpolitikai elemzések  Ágazati elemzések  Esettanulmányok

6 A szektorok arányának változása a nemzetgazdaságon belül

7 Gazdasági fejlettség – mg. részarány

8 Fejlődő gazdaság - átalakuló mezőgazdaság Hagyományos mezőgazdaság Modernizálódó mezőgazdaság Iparszerű mezőgazdaság GDP-n belüli részarány >30%10%-30%<10% Mg. Foglalkoztatottak aránya >50%15-50%<15% Piaci orientáció önellátóbelpiacokkülpiacok Output összetétele alapvető élelmiszerek alapvető élelmiszerek + export áru differenciált, magas hozzáadott-érték Méret- hatékonyság nem fontos fontos

9 A mezőgazdaság számokban Részarány a, GDP-ben - mezőgazdaság (4,3%) - élelmiszeripar (2,6%) - összes részarány (~7%) Részarány a beruházásból - mezőgazdaság (4,4%) - élelmiszeripar (3,8%) A foglalkoztatottak részaránya - mezőgazdaság (5%) - élelmiszeripar (3,6%) A lakosság élelmiszer fogyasztásának aránya az összes fogyasztásban (25-35 % élelmiszer) – kvázi konstans kereslet! Külkereskedelemből való részarány (mg + élelmiszeripar) export részaránya (2-3 %)import részaránya (2-3 %) Mg. term. volumenindex (1990=100) - növénytermesztés104,8% - állattenyésztés58% - összesen83%

10 A mezőgazdaság fogalma  Hagyományos felfogás: nyersanyagtermelő ágazat (növényi és állati eredetű élelmiszerek, ipari nyersanyagok)  Őstermelés: a gazdasági ág természeti tényezőkre támaszkodik (bányászat, geotermikus energia termelés, földművelés)  Mai jellemzők: - szubsztantív és formális tevékenységek dualizmusa - szubsztantív és formális tevékenységek dualizmusa - technologizált munkafolyamatok - technologizált munkafolyamatok - vertikális integráció - vertikális integráció

11 Hatékony mezőgazdaság Példa 1.: területegységre jutó mezőgazdasági munkaidő csökkenő

12 Hatékony mezőgazdaság Példa 2.: területegységre jutó vonóerő

13 Hatékony mezőgazdaság Példa 3.: egy mg. dolgozó által ellátott lakosság

14 Hatékony mezőgazdaság Példa 4.: termésátlagok növekednek

15 Két fő irányzat a fejlett országokban  profitorientált, versenyző mezőgazdaság (formális)  racionális üzemméret  minimális állami támogatás  aktív piacpolitika  nyitott gazdaság (komparativizmus)  szociális és környezetvédő mezőgazdaság (szubsztantív)  kisüzemi struktúra  magas állami támogatási szint  állami beavatkozás  piacszabályozás  protekcionizmus

16 Agrárgazdaság – élelmiszergazdaság – agrobiznisz Mezőgazdaság növénytermesztés állattenyésztés, mg. szolgáltatások Élelmiszergazdaság mezőgazdaság élelmiszeripar élelmiszerkereske- delem Agrobiznisz mezőgazdaság, élelmiszeripar, élelmiszer- kereskedelem input-előállítás tercier szektor agrárgazdasággal kapcsolódó részei (marketing, pü. szféra,)

17 A mezőgazdaság funkciói  Élelmiszertermelés  Alapanyag-előállítás  Takarmánytermelés (szálas- és abrak- takarmányok) nem csak mg. számára!  Energiatermelés (biodízel, biogáz, bioetilén)  Környezetvédelem, természetvédelem  A táj kultúrállapotának fenntartása, a társadalom számára a természet közeli állapot biztosítása  Hulladékhasznosítás (melléktermékek, trágyázás)  A vidéki térségek lakosságának megőrzése, általános kulturális és gazdasági színvonalának a javítása

18 Az élelmiszer termékpálya NAGYKERESKEDELEM MEZŐGAZDASÁGI ALAPANYAGELLÁTÓ IPARÁGAK (inputok) MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK Mezőgazdasági nyersanyagok (gyapjú, ipari olajosmagvak, stb.) Élelmiszerek és italok Közbülső termékek( állati takarmány, tenyészállatok vetőmag, stb.) FELDOLGOZÁS KERESKEDELEM VENDÉGLÁTÓIPAR FOGYASZTÓK Mezőgazdasági gépek, műtrágyák, peszticidek, herbicidek, vetőmag, állati takarmányok

19 Egy kis árelemzés…

20 A mezőgazdasági termelés sajátosságai  A termelés természeti környezetben folyik  A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek (szezonalitás)  Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek  Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy  A termelés szerkezeti sajátosságai (családi gazdaságok, nagyüzemek)  Az élelmiszer iránti kereslet rugalmatlansága  Az immobil faktorok nagy súlya (termőföld, munkaerő)  Speciális termelési eszközök  Diverzifikációs kényszer (költséges)  Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága)

21 A makrogazdasági mérlegrendszer  Makroökonómia – kettős aggregálás: gazd. szereplők ágazatok, szektorok gazd. szereplők ágazatok, szektorok termékek termékcsoportok (output) termékek termékcsoportok (output)  Korábban: MPS (Material Product System) anyagi termelés rendszere, csak az anyagi termelés javait méri  Jelenleg: SNA (System of National Accounts) nemzeti elszámolások számlarendszere, minden társadalmilag szervezett hasznos tevékenységet mér

22 Fontosabb makrogazdasági mutatók  Bruttó kibocsátás (Gross Output = GO)  Bruttó hazai termék (Gross Domestic Product = GDP) GO – folyó termelői felhasználás = hozzáadott érték  Nettó hazai termék (Net Domestic Product = NDP) GO – összes felhasználás; GDP - amortizáció  Bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income =GNI) állampolgárok realizált jövedelme (belföld vagy külföld)  Nettó nemzeti jövedelem (Net National Income =NNI) GNI - amortizáció  Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Gross National Disposable Income = GNDI) bejövő transzfer (+), kimenő transzfer (–)  Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Net National Disposable Income = NNDI) GNDI - amortizáció

23 SNA termelési mutatók MutatókBruttó Félnettó (elnevezésben bruttó) Nettó Megtermelt jövedelem bruttó kibocsátás (GO) bruttó hazai termék (GDP) nettó hazai termék (NDP) Elsődl. eloszt. során megtermelt jövedelem bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nettó nemzeti jövedelem (NNI) Végső felh. kerülő jöv. bruttó rend. álló nemz. jöv.(GNDI) nettó rend. álló nemz. jöv. (NNDI)

24 NOMINÁL ÉS REÁL ÉRTÉKBEN VALÓ KIFEJEZÉS  PÉNZÉRTÉKBEN, AZ ÁRAK SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ KIFEJEZÉS  NOMINÁLIS KIBOCSÁTÁS – az adott év folyó árain számítva a kibocsátás pénzbeni értékét adja.  REÁLKIBOCSÁTÁS – változatlan áras, azaz az adott év kibocsátását egy kiválasztott év (bázisév) árain összesítjük.

25 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE X – FOLYÓ RÁFORDITÁS, W – ELSŐGLEGES ÉRTÉKÖSSZETEVŐK, Y – VÉGSŐ FELHASZNÁLÁS

26 A gazdasági szféra egészét felölelő ÁKM (100% = Ágazat bruttó termelése, ill. kibocsátás) X Y W

27 ÁKM belső mátrix (X) és értékösszetevők (W)

28 ÁKM „Y” mátrix (Bruttó kibocsátás = 100%)

29 A nemzetgazdaság egyes ágai közötti kapcsolatok tehát egyrészt a folyó anyagfelhasználásban, másrészt a termelés növelését megalapozó termelésieszköz- felhasználásban jelennek meg. A kibocsátási kapcsolatok az egyes gazdasági ágak termékeinek felhasználási területét mutatják, a termékek egy része ún. termelő fogyasztásra (más nemzetgazdasági ág felhasználására), másik része ún. végső fogyasztásra kerül. Összegezve a kibocsátási kapcsolatok az egyes nemzetgazdasági ágazatok főbb felvevő piacait mutatják be. JELENTŐSÉGE

30 A MEZŐGAZDASÁG KIBOCSÁTÁSI KAPCSOLATAI  A mezőgazdaság egyre inkább elveszti élelmiszertermelő jellegét, alapanyag-termelővé válik (nyersanyagtermelés)  A termelési célú kibocsátás részaránya nő (kb. 60%) a végső felhasználással szemben (kb. 40%)  Az alapanyag exportja csökken  A legnagyobb kibocsátás az élelmiszeriparba  A másik legnagyobb kibocsátási irány saját maga (pl. vetőmag, tenyészállatok, takarmány)  Jelentős kibocsátás az iparba (pl. könnyűipar)

31 A MEZŐGAZDASÁG RÁFORDÍTÁSI KAPCSOLATAI  Meghatározó az ipar szerepe (vegyipar, gépipar)  Saját anyag felhasználása jelentős, de csökkenő  Az importanyag-tartalom nő (kb. 6-7%), de az iparétól elmarad  A holtmunka költségaránya nőtt

32 AZ ÉLELMISZERIPAR KIBOCSÁTÁSI KAPCSOLATAI  Legnagyobb hányada végső felhasználásra kerül (kb. 70%)  A termelési célú kibocsátás jelentős része megy saját célú felhasználásra (kb. 40%)  Termelési célú kibocsátás a mezőgazdaságba (kb. 45%): melléktermék, takarmány  Kibocsátás a könnyűiparba, vegyiparba

33 AZ ÉLELMISZERIPAR RÁFORDÍTÁSI KAPCSOLATAI  Fő és meghatározó szállítója a mezőgazdaság (kb. 60%)  Az anyagfelhasználáson belül az ipar szerepe jelentős (kb. 30%)  Az importanyag-felhasználása magasabb, mint a mezőgazdaságé  Magas a pótlási alap nagysága


Letölteni ppt "ÁLLATORVOSI AGRÁRGAZDASÁGTAN Előadó: Dr. Vasa László, egyetemi docens SZIE GTK (28) 522 000/2081 m."

Hasonló előadás


Google Hirdetések