Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egyetemi vállalkozók Magyarországon: álom vagy valóság? Erdős Katalin tanársegéd MRTT VIII. vándorgyűlés Debrecen, 2010.11.18-19.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egyetemi vállalkozók Magyarországon: álom vagy valóság? Erdős Katalin tanársegéd MRTT VIII. vándorgyűlés Debrecen, 2010.11.18-19."— Előadás másolata:

1 Egyetemi vállalkozók Magyarországon: álom vagy valóság? Erdős Katalin tanársegéd MRTT VIII. vándorgyűlés Debrecen,

2 2 Második egyetemi forradalom Vállalkozó egyetem Egyetemi vállalkozói tevékenységek Az egyetemi vállalkozó USA vs. kontinentális Európa Magyarország Összegzés

3 3 Második egyetemi forradalom Az egyetemek kezdeti funkciója az oktatás volt 19. sz.: első egyetemi forradalom: kutatás megjelenik az egyetemek feladatai között 20. sz.: második egyetemi forradalom: társadalmi és gazdasági fejlesztés, regionális fejlesztés (Etzkowitz, 1998; Etzkowitz- Leydesdorff, 2000; Etzkowitz et al., 2000; Göktepe-Hulten- Mahagaonkar, 2010) –Forradalom  ellentmondásos folyamat (Gulbrandsen-Slipersaeter, 2007) –Külső és belső tényezők által egyaránt motivált jelenség (Etzkowitz, 1983) Külső okok: –Kutatás növekvő költségei, ugyanakkor stagnáló bevételek (Chiesa and Piccaluga, 2000; Etzkowitz, 1983) –Regionális gazdasági környezet változása, globalizálódó input- és termékpiacok, tudás, mint inputtényező felértékelődése (Goldstein, 2009; Goldstein-Renault, 2004)

4 4 Törvényi szabályozás (Franzoni-Lissoni, 2009; Henderson et al., 1998; Shane, 2002) –Patent and Trademark Amendments of 1980 (Public Law ) alias Bayh-Dole Act »Szövetségileg finanszírozott kutatásokból született szellemi termékek tulajdonjogát az egyetemek birtokolhatják –Trademark Clarification Act of 1984 (Public Law ) »Bővítette az egyetemek által birtokolható szellemi termékek körét, valamint azok harmadik félre történő átruházásának a lehetőségét –[Szövetségi kutatólaborok vonatkozásában: »Technology Innovation Act of 1980 (Public Law ) alias Stevenson-Wydler Act »Federal Technology Transfer Act of 1985 (Public Law )]

5 5 –Belső tényezők Csökkenő hallgatói létszám, élesedő intézmények közötti verseny (Luger-Goldstein, 1997) A kutatás szervezésében bekövetkezett változások (Etzkowitz, 1983; Peters-Etzkowitz, 1990) –Egyéni kutatók helyett csoportos kutatás »II. világháborús kutatási projektek során kezdett általánossá válni, azt követően terjedése felgyorsult, ami a társszerzős publikációk számában jól nyomon követhető »Felgyorsította a problémák megoldását, amit a projektek időtartamának lerövidítése tett szükségessé (  elsőbbség a felfedezésben, kormányzati alapok tulajdonságai, technikai problémák bonyolultsága) »Kvázi cég jellegű kutatócsoportok Egyéni szinten bekövetkezett változások (ld. később)

6 6 Vállalkozó egyetem Számos definíció létezik –Burton Clark szerint az egyetemeknek modernizálniuk kell stratégiájukat, menedzsmentjüket és szervezeti struktúrájukat, hogy megfeleljenek az új társadalmi elvárasoknak, ezzel párhuzamosan azonban megőrizzék auton ó miájukat és finanszírozási forrástól, valamint k ü lső érdekektől való függetlenségüket (Gulbrandsen-Slipersaeter, 2007) –Etzkowitz és szerzőtársai (2000) szerint a v á llalkozóvá váláshoz az egyetemeknek át kell esniük az első és a második egyetemi forradalmon és rendelkezniük kell olyan fejlesztési mechanizmusokkal és struktúrákkal, amelyek az új céloknak történő megfelelést segítik. –Yusof és szerzőtársai (2010) értelmezésében a vállalkozó egyetem stratégiailag alkalmazza a vállalkozói gondolkodásmódot a szervezet egészében, egyetemi vállalkozói tevékenységekben érdekelt, amelyek magukba foglalják a technológia transzfert is.

7 7 Egyetemi vállalkozói tevékenységek Yusof es Jain (2010) szerint az egyetemi vállalkozói tevékenységek segítik a technológia transzfert, de annál bővebb kategóriát jelentenek. Már a 19. sz-ban is megfigyelhető volt az ipari együttműködés, szabadalmaztatás vagy a spin-off tevékenység, azonban az egyetemi vállalkozás újabb kifejezés  egyetemi tudósok veszik át a vezető szerepet a kutatásból származó tudás értekesítésében, főként szabadalmaztat á s, licensz es spin-off formájában (Gulbrandsen- Slipersaeter, 2007). Fontos tehát megkülönböztetni a “hagyományosabb”, kevesebb konfliktuslehetőséget rejtő tevékenységeket (általában ilyen a tanácsadás, az USA ipari és mezőgazdasági tevékenységet segítő programjai, kisvállalati tanácsadás) és az “újabb”, sokak szerint több kockázattal járó tevékenységeket (szabadalom, licensz, spin-off), amelyek további támogató struktúrák, pl. TTI kiépítését igényelhetik.

8 8 Az egyetemi vállalkozó Egyéni szinten bekövetkező változások –Tudományos eredmények értekesíthetősége korábban is adott volt –Azonban a tudományos normák nem segítették elő a kutatók vállalkozói tevékenységeket –A normatív változások és a lehetőségek felismerése, valamint intézményi átalakulások eredményeként azonban lehetővé vált a tudós vállalkozó elterjedése (Etzkowitz, 1998) A tudósok vállalkozói tevékenységek iránti nyitottsága több szempontból is fontos –Technológia transzfer mindig velük kezdődik, hiszen a TTI-k többségének nincs elegendő kapacitása és kompetenciája a laborok folyamatos ellenőrzésére értekesíthető eredemények után kutatva (Owen-Smith es Powell, 2001) –Az egyetemek többnyire meglehetősen kezdeti állapotban lévő (embryonic) találmányokat értekesítenek, amelyek további fejlesztéséhez többnyire a feltalálóra is szükség van (Thursby- Thursby, 2003)

9 9 Az egyetemi vállalkozó, kvázi cégek (Etkowitz, 1983 and 2003, Franzoni-Lissoni, 2009) –Tudományos elismerés hajtja, alapvető célja, hogy elismerjék hozzájárulását tudományterülete fejlődéséhez –A vállalkozás beindításához szükséges alapvető képességeket az egyetemi munka során sajátította el –Pasteur negyedbe tartozó kutatási tevékenységet folytat (Gulbrandsen-Slipersaeter, 2007) –PI szerep, kvázi cégek – USA Felelősség az alkalmazottak kivalásztásában Folyamatos működés biztosításához szükséges források előteremtésenek kényszere Az alsó- és középső szinteken dolgozó kutatók nem választhatják meg szabadon saját kutatási irányukat

10 10 –A vállalkozói tevékenységekben történő részvétel Lehetőséget nyújt az elért eredmények hasznosítására Pótlólagos kutatási forrásokat hoz az egyetemi kutatócsoportba Alapkutatási ötleteket vethet fel Kiválthatja a kollégák elismerését, kutatási terület legitim á cióját Lehetséges vállalkozói típusok –Etzkowitz (1998) Hands-off (TTO-ra hagy mindent) Knowledgeable participant (részt vesz az értékesítésben) Seamless web (cég stratégiai irányválasztásában is részt vesz) –Shinn-Lamy (2006) – európai kutatás alapján –Academics (~Etzkowitzi vállalkozó, szinergia, alacsony fesz.) –Pioneers (Academics ellentéte, alacsony szinergia, nagy fesz.) –Janus (szekvenciális koordináció, legaktívabb az alapkutatásban, amely cég alapításának forrása lehet)

11 11 USA (angolszasz rendszerek) vs. kontinentális Eu Nagyon fontos intézményi különbségek vannak a két terület között Az USA-beli megfigyelések talán nem is alkamazhatók Európára az egyetemi rendszerek eltérő történelmi fejlődése folytán (Geuna- Mowery, 2007) Bottom-up vs. top-down folyamat Kormányzati kutatóhelyek nagy súlya (Franzoni and Lissoni, 2009; Lissoni et al., 2008)

12 12

13 13 Magyarország Balázs Katalin (1996) szerint –Kelet- és Közép-Európában az egyetemi vállalkozói tevékenységek elterjedése a piacgazdaságra történő átállás egyenes következménye volt. –A szükséges képességek már a rendszerváltás előtti időszak egyetem-ipar együttműködései során kezdtek felhalmozódni Jelentős különbség azonban Nyugat-Európához képest, hogy ez leginkább költségvetési nyomásra, hiánygazdaságban történt, alacsony technikai színvonalú ipar mellett, ahol kevés ösztönző volt az innovációra –Időszakos nagyberuházások a folyamatos fejlesztés helyett, amelyek között technikai problémamegoldásban segédkezett az egyetem –Egyetemi kutatás ‘60-as évekig aránylag nagyvonalú támogatásban részesült a központi költségvetésből Új gazdasági mechanizmus – szerződéses munkák

14 14 –A rendszerváltást követően top-down és bottom-up egyetemi cégalapítas is megfigyelhető volt, utóbbinál kifejezetten az alacsony egyetemi fizetést és az általános pénzügyi nyomást hangsúlyozza  vállalkozás: rugalmass á g, jobb életszínvonal –Összességében tehát a gazdasági válság és a pénzügyi kényszer hozza létre az egyetemi spin-offokat Inzelt Annamária (2004) az egyetemek és vállalkozások e gyüttműködését vizsgálva úgy találta, hogy még mindig nem túl magas az innovatív, aktív egyetemi kutatási együttműködéssel bíró cégek aránya  alacsony innovativitás Erdős Katalin – Varga Attila(2010): egyetemi kutatók akadémiai motivációinak és az azok megvalósítását befolyásoló tényezőknek a vizsgálata során négy egyetemi vállalkozói típust azonosított: –Klasszikus, etzkowitzi –Kiegyensúlyozatlan –Akadályozott –Külsőleg motiv á lt

15 15 Klasszikus egyetemi vállalkozó –Akadémiai motivációk –Nagyon sikeres, elismert, nemzetközi hálózatokba beágyazott kutatók –Akadémiai és vállalkozói tevékenységek teljes összhangja – akadémia áll az előtérben –Támogató egyetemi környezet Kiegyensúlyozatlan egyetemi vállalkozó –Kutatás vagy a cég áll a középpontban –Orvosok, orvosi műszergyártás –Nagyon sikeres, elismert kutatók az egyetemi hierarchia felső fokán –Támogató egyetemi környezet

16 16 Akadályozott egyetemi vállalkozó –Motivációjuk és tulajdonságaik számos ponton megegyeznek a klasszikus egyetemi vállalkozókéval –Ellenséges intézeti környezet vagy forráshiány miatt (pénzügyi, szakértő) gátolják ezek megvalósítását –Tudományos munkájuk elismert –Az egyetem támogató, de az intézeti környezet nem Külsőleg motivált egyetemi vállalkozó –Motivációiban és jellemzőiben is különbözik az előző kategóriáktól –Egyetemi ranglétra alsó/középső foka –Nemzetközi tapasztalat nem tipikus, amennyiben előfordul, akkor nem vállalkozó szellemű egyetemen –Egyetem vagy forráshiány („negatív Máté-hatás”) –Nagyon aktív TTO, egyetemi és néha ipari részvényhányad, de nincs VC

17 17 Összegzés A látszólag kedvezőtlen intézményi struktúra ellenére az egyetemi vállalkozó Európában is megjelent 18-ból 8 fő a klasszikus egyetemi vállalkozó jegyeit mutatta Klasszikus egyetemi vállalkozói cégek: –Nemzetközileg elismert, gazdag akadémiai és néha üzleti kapcsolatokkal rendelkező akadémikusok által alapítottak –Szerepmodell alapvető fontosságú –Az egyetemi vállalkozói stratégia és gyakorlat nem játszanak jelentős szerepet, de az intézeti normáknak annál fontosabb szerep jut Eltérő utak: –Barátságtalan intézeti környezet vagy a források és üzleti tudás hiánya  akadályozott egyetemi vállalkozó  a cég nem gazdagítja az egyetemi laboratóriumi kutatást –Terméksajátosságok és hiányzó szerepmodellek  kiegyensúlyozatlan vállalkozó  a cég egyetemi kutatásba integrálása korlátozott –Agresszív vállalkozói stratégia az egyetemen  korlátozottabb üzlet- egyetem szinergia

18 18 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Egyetemi vállalkozók Magyarországon: álom vagy valóság? Erdős Katalin tanársegéd MRTT VIII. vándorgyűlés Debrecen, 2010.11.18-19."

Hasonló előadás


Google Hirdetések